Szeptemberben két jeles szakember is megfordult Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum vendégeként, akik a hetvenes években kezdtek érdeklődni az erdélyi valóság iránt, s azóta is hűséges barátai a vidéknek. Bárth János, a kecskeméti múzeum igazgatója évtizedekig járta Erdélyt, a rendszeres erdélyi levéltári kutatás mellett nagy terepbejárást végzett Zetelaka, Korond, Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Felsősófalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Homoródalmás hegyi tanyavilágában, az Úz-völgyi csángók szórványtelepein, valamint a gyimesi patakvölgyek tanyái között. Mindezekről tanulmányokat, monográfiákat írt. A másik vendég, Wagner Péter szept. 21-én mutatta be Csíkszeredában – Budapest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szék után – a hagyományos széki építészetet feltérképező kutatásainak gazdag képanyagát. /Cseke Gábor: Jófajta látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Ion Iliescu és Emil Constantinescu támogatták a magyar irredentizmust – állította Ioan Judea nyugalmazott ezredes az Aranykönyvek könyve című, Marosvásárhely magyar uralom alóli felszabadításának 60. évfordulója alkalmából ezer példányban megjelent művében. A kiadás százmillió lejbe került, ehhez húszmillióval a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal járult hozzá. A szerző azt írta Iliescu elnökről, hogy ,,határozott intézkedések elmulasztásával támogatta az erdélyi irredentizmust 1990 márciusában, Marosvásárhelyen”, Constantinescu elnöki mandátuma idején pedig ,,csak a parasztpárti politikusoknak és a magyar irredentáknak emeltek szobrokat, csak róluk neveztek el utcákat, iskolákat és intézményeket, szándékosan megfeledkezve az igazi hősökről és mártírokról, akik elestek a harctéren”. A polgármesteri hivatalban tartott könyvbemutatón jelen levő Dorin Florea polgármester nem kívánt nyilatkozni a könyv tartalmával kapcsolatban, de kifejtette, hogy a szerzőnek jogában áll véleményét megfogalmazni. /Belföldi híreink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Magyarországon a nyilas Bácsfi Diána „azon az úton poroszkál, amelyet az előbbi jobboldali kormányok/erők/lapok/könyvek és a demokrácia taposott” – írta Sebestyén Mihály. Magyarországon ünneplések követték egymást: „megünnepelték a csendőrséget, azt a régi kakastollas parasztot botozót, deportálót; rettenthetetlen hősök lettek a vágóhídra hurcoltak; emelkedetté vált a fehér terror és politikai rendszere, újratemették a temetetlen jobboldalt”, „bocsánatossá enyhült a faji törvényeket hozó politikai trend”. Nyilas suhancok meg fogják ünnepelni október 15-ét Budapesten. Megemlékeznek a nyilas hatalomátvételről. A parlament nem hozhat törvényt a demonstráció ellen. A tévében Csurka István nyilatkozott: ő tudja, kicsoda Bácsfi Diána. „Tenyésznyilas – ezt a kifejezést használta. Apja a nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgál ma is, a leány a baloldal provokátora. /Sebestyén Mihály: Világ-összeesküvés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Időhúzás tapasztalható a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazás vitája dolgában az önkormányzatokban – derült ki Ferencz Csaba országos alelnök sajtótájékoztatóján. A háromszéki megyei tanács RMDSZ-frakciója, bár tárgyalt róla, döntését még nem hozta nyilvánosságra, ahol pedig az SZNT egyenesen a községi és a városi helyhatóságokhoz fordult – Maros megyében –, ott két önkormányzattól már elutasító válasz érkezett. Háromszéken a napokban iktatják a községekben az SZNT hozzájuk intézett kérését helyi népszavazás kiírása dolgában.     /(b. kovács): Időhúzás a népszavazás ügyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Szept. 23-án, a Határon Túli Magyarok Hivatalában tartott budapesti sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott: aggasztóak azok a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzések, amelyek szerint csökkenne a határon túli magyarok támogatása. Vannak olyan területek, ahol a támogatás csökkenését nem tudják elfogadni. Kifejtette: kialakult a támogatások egy bizonyos rendszere, ami azt eredményezi, hogy sok határon túli intézmény számít a támogatásra, és eszerint "tervezi az életét". Ha váratlanul csökkennek ezek az összegek, az rendkívül nehéz helyzetbe hozhat intézményeket. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ nem tud egyetérteni azzal, hogy csökkentsék a magyar költségvetésből az Illyés Közalapítványnak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, illetve a kulturális támogatások céljára juttatott összegeket. Azt kérte, hogy "az idei költségvetési csökkentés előtti összeghez próbáljon visszatérni a kormány". Az RMDSZ elnöke az ügyben tárgyalást folytatott Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Hiller Istvánnal, a kulturális tárca vezetőjével. Találkozik még Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel is. /Markó Béla: aggasztóak a határon túli magyarok támogatásáról szóló költségvetési előrejelzések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Minap arról próbáltak meggyőzni neves magyarországi politikusok, médiaszakemberek, hogy a politika és a sajtó eleve amorális, de nem tudja elhinni ezt a megállapítást Sarány István, a lap munkatársa, mert az erkölcsnek és az értékek közvetítésének helye kell legyen a politikában és a sajtóban egyaránt. Szintén ezek a politikusok mondják, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közötti ellentét a kisebbségi létben való politizálás következménye. A kisebbségi lét nem teszi lehetővé az ideológiák menti politizálást. Szerintük ez az ellentét nem ideológiai, hanem elsősorban generációs ellentét. – Az RMDSZ és az MPSZ útjai lassan elválnak egymástól. /Sarány István: Szeparációs szorongás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

Szept. 23-án képzőművészeti kiállítással kezdődött az immár negyedik alkalommal megrendezett Petrozsényi Napok elnevezésű ünnepségsorozat. Most ünnepelik a város 80 éves fennállását, jelezte Schreter Károly polgármester. A kiállításon kortárs művészek mutatták be alkotásaikat, többek között Hummel Róbert petrozsényi képzőművész. Petrozsényban megrendezték a Hagyomány és művészet a zsilvölgyi bányászatban című szimpóziumot, melynek keretében megemlékeztek Schmidt Lászlóról, a vidék híres művészéről. Sor került érem- és bélyegkiállításra is, Kelemen Tibor, a zsilvölgyi éremgyűjtők egyesületének elnöke szervezésében. Szept. 24-én könyvbemutatók lesznek, többek között Lengyel Ildikó új kötetét bocsátják szárnyra. /Gáspár-Barra Réka: Petrozsény 80 éves. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

A hatvan évvel ezelőtt ártatlanul elhurcolt orbaiszéki foglyokra emlékezett egy levélíró. Őket Sepsiszentgyörgyre idézték be katonai szemlére, háromnapi élelemmel, majd Földvárra, a hírhedt táborba vitték őket, végül átadták a foglyokat az oroszoknak, azok pedig elvitték őket a Tighina és Tiraszpol közötti haláltáborba.  Orbai járás minden egyes településéről hurcoltak el embereket. Amikor Sepsiszentgyörgyre érkeztek, számuk meghaladta az ötezret. A bátrabbak, fiatalabbak nagy része megszökött. Az idősebbek bíztak őrzőikben, akik hitegették őket a bukaresti tisztázás utáni elbocsátással. 1944 decemberében a magyar elhurcoltakat marhaszállító vagonokba préselték, és hatnapi keserves utazás után a haláltáborba vitték őket. Földváron még 3500 körül volt az orbaiszéki foglyok száma, de odaérkezésükkor nagyobb részük elhalt, vérhas, tífusz, végelgyengülés áldozatai lettek. A haláltáborból az elhurcoltaknak csak 15 százaléka tért haza. A levélíró kérte a települések lelkipásztorait, hogy szept. 30-án húzzák meg a harangokat, áldozzanak egy percet emlékükre. /Vilikó Kálmán, Székelytamásfalva: Ne feledjük az orbaiszéki foglyokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Hét megyére kiterjedő hálózattal rendelkezik a dévai központú Szent Ferenc Alapítvány. Déva és Szászváros mellett Zsombolya, Torockó, Gyergyószárhegy, Kolozsvár, Nagyszalonta, Szováta és Petrozsény az a település, ahol a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett alapítvány különböző gyermekvédelmi programokat beindított, vagy a közeljövőben beindít. Új, V–XII. osztályos iskola kezdte meg működését Déván. Az épületet a liechtensteini hercegnő adományából sikerült megvásárolni, az Apáczai Közalapítvány és több magánadományozó támogatásával kijavították, a berendezés költségeit pedig a Rotary Klub állta. Déván nagyon sok gyermeket fogadtak be, az alapítvány által gondozott kiskorúak összlétszámát a szerzetes maga sem ismeri pontosan. „Itt most minden csúcsra járatva működik, maximális fordulatszámon dolgoznak a kollégák – fogalmaz Csaba atya. – Érezzük, hogy a Magyarok Nagyasszonyának palástja alatt vagyunk Déván.” A Temes megyei Zsombolyán hét gyerekkel elkezdte működését egy új ház. Csaba atyáék a Fehér megyei Torockón is vettek egy házat, ahol szintén veszélyben forgott a magyar nyelvű oktatás. Szárhegyen a domboldalban lévő ferences kolostorban alakítottak ki gyermekvédelmi központot, itt egyelőre 11 gyerek lelt otthonra. Böjte Csaba elképzelése szerint a Kájoni János által épített gyergyószárhegyi kolostort a Hargita megyei gyermekvédelmi tevékenységeik központjává alakítják. Bihar megyében Nagyszalontán, a jövő nyári építkezés után 40–50 gyermeknek szeretnének kényelmes otthont biztosítani. Szovátán – miután idén tűz pusztította el a félig kész épületet – nagy a visszaesés. Csak tíz gyermek van ott, de az újjáépítés szépen halad. A megtorpanás ellenére korszerű épület fog az alapítvány rendelkezésére állni. Az alapítvány nem feledkezik meg azokról sem, akik egyetemen, főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat. Számukra egyelőre egy kolozsvári tömbházlakást bérelnek, de Csaba atya nekik is szeretne venni egy állandó lakást. Október elején tizenhárman kezdik az egyetemi évet Csaba atya „gyermekei” közül. Szászvárosban működik gyermekvédelmi központ, a Szent Erzsébet Központban több mint hetven gyermekkel köszöntötték az új tanévet. Petrozsényben is szépen halad az építkezés. /L. J.: Tanévkezdés Csaba atyáéknál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Kiss András /sz. Facsád, 1922. okt. 5./ nyugalmazott főlevéltáros jogot végzett, tanársegéd lett a magánjogi tanszéken, majd 1949 júliusában Balogh Edgár kineveztette őt az Állami Levéltárba segédkönyvtárosnak. Rengeteg anyag állt a rendelkezésükre, és minden további nélkül lehetett kutatni. 1951 nyarán kerültek át a levéltárak a Belügyminisztériumhoz, szovjet mintára. Kiss András úgy látja hogy rengeteg feltárnivaló van még. A legnagyobb gondot a forráskritikában látja. Össze kell vetni a forrásokat és az állításokat, és akkor kiderül például az, hogy a második világháború végső szakaszában mit tettek az úgynevezett felszabadítók. Évtizedeken keresztül tanították, hogy az illegalitás idején a kommunisták mennyit szenvedtek. Közben például Karánsebesen az internált kommunisták úgy éltek, mint a szállodában. Ehhez képest mi mindent éltek át az internált magyarok. – Fontos, hogy nevezzenek ki fiatal magyar szakembereket könyvtárakba, levéltárakba. Mindenhova kell a magyar szakember. – Tapasztalatai szerint a művészettörténész-hallgatók nagyon komoly kutatók, mert tanáruk, Kovács András nagyon a kezében tartja őket. Kiss András, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt főtitkára 1949–1983-ig, nyugdíjazásáig a kolozsvári Állami Levéltár főlevéltárosa volt. Köteteiből: Varga Katalin pere (1979), fordította, és előszóval ellátta a Dino Compagni krónikája korának eseményeiről c. kötetet (1983), Források és értelmezések (1994), több kötet (Román–magyar jogi szótár, Erdélyi magyar szótörténeti tár VIII., Bibliografia arhivisticii romanesti stb.) társszerzője. /Benkő Levente: A levéltárnak nyilvánosnak kell lennie. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel tárgyalt a határon túli magyarságnak biztosítandó támogatásról Budapesten. A tárgyalásokat követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sajtóközleményt adott ki. Ebben leszögezte, hogy a magyar kormány 2005-ben az ideinél magasabb összegű költségvetési támogatást nyújt a határainkon túl élő magyarok számára. /Guther M. Ilona: Meg kell védeni amit eddig elértünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 24-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel folytatott megbeszélést Marosvásárhelyen. – Óriási tétje van az őszi parlamenti választásoknak: a Vajdaság példája azt mutatja számunkra, hogy parlamenti képviselet nélkül a nemzeti közösségeket érintő kedvező folyamatok bármikor visszafordíthatók – jelentette ki Markó. Elmondta: előzőleg aggasztónak tartotta a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzéseket, amelyek a határon túli magyarok támogatásának csökkenését irányozták elő, de budapesti tárgyalásain sikerült bizonyos korrekciókat elérnie. Közölte, a jövő évre tervezett összegek összességében meghaladják az idei támogatások mértékét, ugyanis a magyarul tanuló diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatások már beépültek a jövő évi költségvetésbe, és ezek jelentős módon, közel öt milliárd forinttal növelik a támogatások összegét. Markó garanciát kapott arra, hogy növelik többek között a Sapientia Tudományegyetemnek, az Illyés Közalapítványnak, valamint a határon túli magyar könyvkiadás és kultúra támogatására szánt összegeket. Közgyűlést tartott a romániai magyar helyi és regionális lapok egyesülete Marosvásárhelyen. Megegyeztek a romániai magyar lapok közös fellépésének új stratégiájában, amiben központi szerepet kap a szorosabb együttműködés az üzleti szférával. A Rais Wallner István elnök beszámolóját követő tisztújításon a korábbi alelnököt, Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét választották meg elnöknek, az új alelnök Hecser Zoltán, a Hargita Népe kiadó igazgatója lett. /Budapest a támogatások növelését ígéri – mondotta Markó a romániai magyar sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Kolozsváron ismertették azt a tanulmányt, amely a romániai politikai életet alapvetően jellemző migráció jelenségét járja körül. A tanulmányt a CURS –Városi és Vidéki Szociológiai Központ adta ki. A parlamenti migráció 2000–2004 között 10,4% volt. Az adatok szerint a Román Humanista Párt (RHP) vesztett a legtöbbet, őket a Nagy-Románia Párt követi, a jelenség legnagyobb haszonélvezője pedig az SZDP. A választásokat követő rövid időszakon belül a megválasztott polgármesterek 50%-a pártot változtatott. A tanulmány bemutatásakor folytatott beszélgetésen elhangzott: igazságtalan és elfogadhatatlan az a mód, ahogyan a Magyar Polgári Szövetséggel "kibabráltak". Amennyiben a jövőben sem adják meg neki a politikai szereplés lehetőségét, jó esély van rá, hogy a nemzetközi szervek is beavatkozzanak – mondották. /F. I.: A romániai magyar politika "távirányítója" Orbánnál van? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Kolozsváron megalakult kampánystábban öt megyéért, Biharért, Aradért, a Szilágyságért, Szatmárért és Máramarosért felelős Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke erről a vidékről 40 ezer aláírást remél Markó Béla elnöki jelöléséhez. Bihar megyében tíz fő jelentkezett képviselőnek a helyi RMDSZ irodánál. Névsor szerint: Bradács Alíz margittai jogász, Dérer Ferenc újságíró, Fazakas László margittai református lelkész, Lakatos Péter, Pete István, Póti Csaba bihari informatikus, Sarkady Zsolt, Sóki Béla székelyhídi matematikus, Szentmiklósi Zoltán agrármérnök és Székely Ervin. Egy hét múlva Nagyváradon 401 küldött rangsorolja a jelölteket, miután mindegyik bemutatkozott és ismertette programját. /Tíz bihari a parlamentbe készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Bánság – az európai kultúra tere címmel rendeztek háromnapos szimpóziumot Temesváron. Hazai és külföldi kutatók, irodalomtörténészek értekeztek a soknemzetiségű térség szellemi értékeiről. A német, illetve román nyelven elhangzott dolgozatokban magyar vonatkozásokat is említettek, bánsági magyar írókat idéztek. A tanácskozásról tudósító Pongrácz P. Mária feltette a kérdést, miért nem volt magyar a kezdeményezők, az előadók vagy a társszerzők között? /Pongrácz P. Mária: A térség szelleme. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Szept. 24-én Cseh Áron kolozsvári főkonzul meghívására Emil Boc polgármester és két helyettese, Boros János és Adrian Popa hivatalos látogatást tett a külképviseleten. A magyar diplomata többek között beszámolt a konzulátus tevékenységéről, egyben felvetette a főtéri székhely előtti parkolás kérdését. A konzulátus azt szeretné, ha az intézmény alkalmazottai, de elsősorban magas rangú vendégek számára a polgármesteri hivatal engedélyezné a parkolást az épület előtt, ahol ez jelenleg tilos. Cseh Áron arról is beszámolt, hogy az épületben rövid időn belül elkezdi működését az új vízumosztály.- Ez a látogatás fontos esemény volt, mert megalakulása óta – Gheorghe Funar expolgármester szélsőségesen nacionalista és magyarellenes politikája miatt – a konzulátus nem vette fel a kapcsolatot a helyhatósággal. /Kiss Olivér: A magyar főkonzulátuson a városháza vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Antal István személyében új igazgatója van Kőrösfőn az iskolának. Idén indul az informatika tanítás. Az ehhez szükséges felszerelést – öt számítógépet – pályázat útján, illetve külföldi segítséggel szerezték be. Kőrösfőn 75–80 magyar gyerek van, az iskolát, óvodát sikerült felújítani. – Nyárszón 12 gyermekkel ismét beindult a magyar óvoda. /F. I.: Kőrösfő. Új iskolaigazgató a községközpontban. Tizenketten a nyárszói magyar óvodában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A tanévkezdésre sikerült az iskolákban a szükséges javításokat elvégezni, újdonság, hogy idéntől három számítógép is a tanulók rendelkezésére áll, tájékoztatott Demjén Katalin, Oláhbaksa alpolgármestere. A község területén most folyik az ivóvíz bevezetése. /F. I.: Oláhbaksa. 3 számítógép az iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Fontos a Szabadság kezdeményezte aláírásgyűjtést a kábeltévé-társaságok részére, hogy több magyar nyelvű műsor legyen. Érdekes, hogy ezt is egy újság kezdeményezi, és nem az RMDSZ. Az olimpia ideje alatt az MTV 2 minden sportadást beszüntetett, helyette a Napkelte és a Napnyugta műsorokat sugározta. Igaza van annak, aki jogosan azt állítja, hogy mi, külhoni magyarok ne számítsunk az anyaország támogatására, mert ők érzelmileg távol állnak tőlünk, írta keserűen Korodi Zoltán. A Duna tévé sem az, aminek indult, most az MTV befolyása alatt áll. /Korodi Zoltán: Még egyszer az MTV-ről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium a reformátusok (nemrég visszakapott) épületében működik. Szept. 23-án itt tartotta kihelyezett igazgatótanácsi ülését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy most már nem csak javakra, de jóval több gyermekre is szükség lenne. Az Egyetértési Nyilatkozatot Tőkés László püspök, Ilyés Gyula polgármester, Muhi Sándor a Kölcsey Főgimnázium igazgatója, Szilágyi Éva a Református Gimnázium igazgatója és Kónya László főtanfelügyelő-helyettes írtak alá arról, hogy mindenben együttműködnek a református egyház itteni épületeinek hasznosításában, és több visszaadott épületből, plusz a felépítendő Rákóczi Kollégiumból létrejön a Szatmárnémeti Református Oktatási Központ. Az egyház az épületeket visszakapta, s vonatkozó törvény értelmében öt éven belül birtokba veheti. Erre kell felkészülni, az ezzel kapcsolatos tennivalókat kell összehangolni. Tőkés László azt szeretné, ha a közeli években a Partiumi Keresztény Egyetem kihelyezett tagozatot hozhatna ide, s akkor kialakulna a református oktatás teljes vertikuma, szellemi központ Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Visszaadott iskolákból Református Oktatási Központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Zimándújfalu magyar iskolájába hat gyereket írattak idén a magyar első osztályba, az alsó tagozatra 25, az V–VIII. osztályba 49 diák jár. Halász Ágnes igazgatónő kifogásolta, hogy nincs az iskolának tornaterme. Most kapta a hírt arról, hogy a jövőben állami költségvetésből tornatermet építenek. /(nagyálmos): Tornaterem a zimándújfalusi magyar iskolának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Temesközben Marosvár – a későbbi Csanád – székhellyel Szent István király 1030-ban alapított püspökséget, amelynek élére Gellértet, Imre herceg egykori nevelőjét nevezte ki. Szept. 24-én Nagycsanádon Roos Márton temesvári megyés püspök együtt celebrálta a szentmisét dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel. Roos Márton kiemelte, hogy az idei Gellért-ünnepséggel kezdetét veszi az ősi csanádi egyházmegye jubileumi éve, és a 975. évforduló a három utód-egyházmegye – a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki – közös ünnepe lesz. /Sipos Enikő: Jubileumi év kezdődött. Szent Gellért ünnepe Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

A VI. Romániai Magyar Bábos Találkozón az együttesek gyengébb előadásokat mutattak be, kevesebb szakmabeli jött el, a tervezett három kiértékelő beszélgetés helyett csak másfélre jutott idő. Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány vezetője és a rendezvény szervezője elárulta, hogy a tavalyinál kisebb támogatást nyertek, ezért nem lehetett több társulatot meghívni. A romániai hivatásos társulatok és magánbábszínházak rosszul kivitelezett díszlettel, szegényes zenei összeállítással, gyenge színészi jelenléttel szerepeltek. A legkellemesebb meglepetést a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bábos osztályának "nyílt órája" szerezte. A fiatalok Barabás Olga színészmesterség-oktatójukkal és Palocsay Kisó Kata bábos szakirányítójukkal remek munkát végeznek. /Hegyi Réka: Szakmai problémák a Romániai Magyar Bábos Találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Szept. 25-én tartotta II. kongresszusát Székelyudvarhelyen a nyolc hónappal ezelőtt alakult Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), melyen 153 küldött vett részt 12 területi, zömmel székelyföldi szervezet megbízásából. A kongresszus elfogadta a polgári szövetség alapszabályzatát, és megválasztotta új vezetőségét. Az MPSZ elnökének újraválasztották Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. A kongresszust elsőként Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke köszöntötte, aki beszédében élesen bírálta az RMDSZ politikáját, amely nem sok eredményt hozott a romániai magyarság számára. Úgy fogalmazott, 10–15 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy 2004-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség illegitim módszerekkel akadályozza meg ellenzékének a részvételét a szabad választásokon. Véleménye szerint az RMDSZ vezetői tévednek, amikor az ellenzéki politikusokban ellenséget látnak. Az RMDSZ igazi ellensége az elutasító magatartás, az, amikor a szövetség vetélytárs nélkül is elveszítheti a választásokat. Kövér a konferencia résztvevőit arra kérte, hogy ne tekintsék az RMDSZ-t politikai ellenfelüknek. Az autonómiában elképzelhetetlen lenne, hogy Székelyudvarhely 120 rendőrének mindössze 10 százaléka legyen magyar, vagy a 80 százalékban magyarok lakta Hargita megyében az állami adminisztrációban dolgozó alkalmazottak 80 százaléka román legyen. Romániában nyílt diszkrimináció folyik a kisebbségekkel szemben, és erre az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmilyen megoldást nem talált. Kövér László szerint az MPSZ nagy érdeme, hogy Erdélyben, az RMDSZ-ben ismét beszélnek az autonómiáról. A magyar politikus kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A Fidesz arra biztatja a magyarországiakat, hogy vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak igennel. Csapó I. József a Székely Nemzeti Tanács elnöke részletesen szólt a székelyföldi prefektusok autonómiaellenes lépéseiről, megfélemlítő körleveleikről. Egyelőre a Backamadaras helyi önkormányzata döntött a népszavazás mellett. Szász Jenő szerint a közös előválasztást az RMDSZ elutasította. A választmány elnöke Szilágyi Zsolt lett, a hat alelnök: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tőkés András, Sántha Imre, Szakács Botond és Orbán Mihály. Nem született döntés a választásokon való részvétel mikéntjéről: valószínűleg az RMDSZ-szel való esetleges megegyezés függvényében erről később dönt a szövetség vezető tanácsa. A kongresszus több állásfoglalást is elfogadott a kettős állampolgárság, az autonómia és a délvidéki magyarüldözés ügyében. /Makkay József: Szabad választásokat követel az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ Szilágyi Zsolt, az MPSZ külügyi kabinetjének vezetője felszólalásában a szabadság megtestesülési formájának nevezte a romániai magyarság autonómiájának ügyét. /(Garzó Ferenc / MTI): MPSZ-kongresszus Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon címmel szept. 24-25-én kétnapos szemináriumot szervezett Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Alapítvány. A kuratórium elnöke, Borbély László képviselő elmondta: a romániai társadalom demokratizálódását bizonyítja, hogy ma már nyíltan lehet beszélni az autonómiáról, regionalizmusról. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő figyelmeztetett: a nacionalizmus réme most is kísért, ezért folyamatosan cselekedni kell a felszámolása, semlegesítése érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogainak a biztosítása nem oldja meg a kisebbségben élő népcsoportok identitásának a megőrzését. Markó fontosnak tartja a kulturális és személyi elvű autonómia megteremtését, a területi autonómiát pedig a közigazgatási és más síkon történő decentralizálás útján látja megvalósíthatónak. Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász az autonómiát csak úgy látja megvalósíthatónak, ha nemcsak a magyarság és románság között lesz állandó dialógus a továbbiakban, hanem a román közösségen belül is megindul a párbeszéd. „Abban mindnyájan egyetértünk, hogy az autonómia a kisebbségi érdekérvényesítés legmagasabb kerete, mely nemcsak elviselhetővé, hanem élhetővé teszi a kisebbségi létet” – mondotta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke előadásában, melyben az autonómia-törekvések határon túli magyar tapasztalatait járta körül. Üdvözlendőnek nevezte, ha egy érdekképviseleti szervezet választási programjában közérthető formában jelenik meg az autonómiára vonatkozó terv. Bálint-Pataki József , a „testre szabott” autonómia modellbe való gondolkodást ajánlotta. A HTMH elnöke szerint Székelyföld autonómiája nem oldaná meg a Romániában élő magyarok önrendelkezésének kérdését. Borbély László képviselő szerint hat-hét hónap alatt ki kell dolgozni azt a törvénycsomagot, amit kisebbségi törvénynek vagy a kulturális autonómia törvényének lehet nevezni. A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács szerepét Varga László, a testület vezetőségi tagja ismertette. Varga László nem tért ki részletesen, a közelmúlt magyarokat ért atrocitásaira, de a szemináriumon szó esett erről. Hosszú idő után, most először fordult elő, hogy amikor az egyik kisebbségi magyar közösség bajba jutott, a különböző magyarországi politikusok és pártok egy emberként álltak ki mellette. Ennek az összefogásnak meglett az eredménye: Európa felfigyelt. Az autonómia-törekvéseknek is egyik fontos eleme az ilyenfajta összefogás, egység – fogalmazódott meg a szeminárium végkövetkeztetése. /Máthé Éva, Bögözi Attila: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Szárazajtán szept. 26-án a Maniu-gárdisták 1944. szept. 26-i vérengzésére emlékeztek. – Szárazajta története a miénk, azoké, akik itt élünk, és nem azoké, akik kívülről bejönnek, és megpróbálják átforgatni azt – szögezte le Bartalis Szélyes Pál református lelkész. Arra utalt, hogy amikor három hete, szeptember 4-én a szárazajtai volt görög katolikus templom udvarán újratemették a napokkal korábban kihantolt, az 1944. szeptember 4-i csatában elesett néhány román és egy német katonát, a hatóságok valóságos erődemonstrációt tartottak, az emlékezők pedig mindenáron azt bizonygatták: a csatamezőn elesett katonák életéért Szárazajta magyar lakossága felelős. – Szárazajtán riadalmat keltett, hogy terepmotorosok jelent meg a faluban.Később fekete ruhás kommandósok jelentek meg, és igazoltatni kezdték az ünnepségen részt vevők egy részét. 1944. szeptember 26-án néhány helybéli román kezdeményezésére az Észak-Erdélyt végiggyilkoló és -rabló Maniu-gárdák 13 magyart végeztek ki Szárazajtán, közülük kettőt fejszével lefejeztek. Bartalis Szélyes tiszteletes hangsúlyozta: „Úgy kell emlékeznünk a történtekre, ahogyan történtek. Valahányszor emlékezünk, imádkozunk, hogy az Úristen bocsássa meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. De elvárjuk, hogy a mi történelmünket is tiszteljék, és bármilyen nemzetiségűek, mások is bocsánatkéréssel emlékezzenek, hogy a szárazajtaihoz hasonló tragédia soha többé meg ne történhessen.” A szárazajtai megemlékezést megzavaró terepmotorosokra, de főleg a csendőrökre Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor is kitért: „Nem az emlékező és imádkozó emberekre kell vigyázni, nem tőlünk kell félni, mert a veszély nem tőlünk jön.” Puskás a román katonák elestét a magyarok rovására író törekvések kapcsán hozzátette: „A történelmet senki nem tudja átírni, ezért ismételten le kell szögeznünk: a katonák a háborúban a harctéren estek el, nem a mi kezünk által.” Ezt támasztotta alá Márton Árpád RMDSZ-képviselő is, aki levéltári forrásokra alapozott beszédében azt emelte ki, hogy a Maniu-gárdisták ártatlan embereket gyilkoltak meg, és mindazok, akik mostanság „az állami terror enyhébb formáját alkalmazva”, rendőri és csendőri erőket felvonultatva próbálják továbbra is félelemben tartani Szárazajta lakosságát, legitimálni próbálják az akkori tömegmészárlást. Olosz Gergely képviselőjelölt és Benkő Emőke tanár a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezete nevében összefogásra és helytállásra buzdított, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete nevében felszólaló Hoffmann István pedig a Maniu-gárdák hadjáratához hasonlította a délvidéki magyarság ma is tartó zaklatását. Szárazajtán Ajtai Abod Mihály református pap, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egykori igazgatója születésének 300. és a Maniu-gárdák tömeggyilkosságának 60. évfordulójára emlékeztek. Ajtai Abod emlékére márványtáblát avattak a templomban. /D. L.: Megemlékezés hatósági felügyelettel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Szept. 25-én kapták meg Bonchidán okleveleiket azok a fiatalok, akik részt vettek az építettörökség-helyreállító szakképző programban, amelynek során a legjobb szakemberektől tanulhatták a mesterséget. Az ünnepségen részt vett a Művelődési Minisztérium, valamint a British Council képviselője. 1998 óta romániai és angliai mesterek képeznek ki szakembereket. A program 2001 óta működik Bonchidán. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke felhívta a figyelmet: várhatóan a jövőben az anyagi fedezetet könnyebben elő lehet majd teremteni a régi, értékes épületek helyreállítására. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállítói szakképző program Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

A hét végén Marosvásárhelyen tartották a Körmöczi János Fizikusnapokat. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Fizika Szakosztálya által szervezett kétnapos rendezvényen az előadások mellett kísérleteket is bemutattak. Csegzi Sándor alpolgármester, az EMT Fizika Szakosztályának elnöke elégedetten nyugtázta, hogy idén is eljöttek a magyarországi és erdélyi fizikusok. Az 1990-ben megalakult az EMT egyik célja a szakmai fejlődés támogatása. Dr. Nagy László, az EMT alelnöke szerint a Bolyai Farkas Líceum példát mutat arra, hogy a középiskolai tanároknak hogyan kell a fizika tanításához, a kísérleti oktatáshoz viszonyulniuk. /Antalfi Imola: Körmöczi János Fizikusnapok – tizedszer. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

Szept. 26-án, halálának 10. évfordulóján Fényi István–emléknapot tartottak Nagykárolyban és Kaplonyban. Nagykárolyban az emlékmise után a polgármesteri hivatal dísztermében Fényi István Üzenet odaátra című, most megjelent posztumusz verseskötetét mutatták be. Dr. Végh Balázs–Béla, az emléknap legfőbb szervezője elmondta: a kötet megjelenése nem csak egy–két ember érdeme. A valamikori tanítványsereg felsorakozott, hogy segítsen. A hátrahagyott versekből Németországból, Magyarországról, Nagykárolyból egyaránt érkeztek szövegek. Megkoszorúzták Fényi Istvánnak nagykárolyi sírját, ahol dr. Bura László irodalomtudós Fényi Istvánról, a katolikus költőről tartott előadást. A szülőfalu, Kaplony iskolaépületének a falán elhelyezett emléktáblán egy Fényi István idézet olvasható. Végül a nagykárolyi színházban Üzenet odaátra címmel irodalmi összeállítással adóztak a költő emlékének. /Boros Ernő: Tíz éve hunyt el Fényi István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

Szept. 27-én tartotta ünnepi tanévnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Az ökumenikus istentisztelet után Hollanda Dénes, az egyetem dékánja elmondta: bár az idén a korábbi évekhez képest több diák kezdi meg tanulmányait a Sapientián, mégsem teltek be a meghirdetett helyek. November közepére tervezték az új épület átadását, ez kitolódik a második félévre, mivel a befejezéshez szükséges összegből még 100 millió forint hiányzik. Ugyancsak 27-én volt a tanévnyitó a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, Constantin Copotoiu rektor és Nagy Örs rektor-helyettes üdvözölte az elsőéveseket. Hadnagy László a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnökeként vezette be néhány gondolat erejéig a gólyákat a diákélet rejtelmeibe. /File Mónika, Mészely Réka: Tanévnyitó a Sapientián és a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./