Tamás Károly Farkaslaka szülötte. Faragótehetségének tanújelét adta már akkor, amikor fába véste Kézdialmás jeles szülötte, az egyházi író, iskola- és egyházszervező ferences atya, Pater Kelemen Didák (1683–1744) arcmását, melyet a róla elnevezett kézdialmási általános iskola homlokfalára helyeztek 1994-ben. Tamás Károly matematikatanár, az említett iskola igazgatója, egyben a kézdialmási RMDSZ elnöke. Zömében szentek arcmását, miniatűr szobrait faragja meg. A kézdialmási római katolikus templomban áll Tamás Károly Szűz Máriát ábrázoló miniatűr szobra, továbbá Szent István király és Márton Áron püspök nagyméretű domborművei. Nem képzett faragó, kedvtelésből farag. Szilágypüspöknek, Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésének a kérésére elkészítette a csíksomlyói Szűzanya hetven­centis másolatát és Szent Márton szobrát, a Szilágypüspökkel szomszédos kisné­mediek számára pedig a Magyarok Nagyasszonya szobrát. Tamás Károlynak 1996-ban Leányfaluban volt gyűjteményes kiállítása, idén pedig bemutatkozik Kézdivásárhelyen. /(kisgyörgy): Régi arcok új fába vésve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

A szülőföld iránti ragaszkodás késztette arra a Paletta 5 egyik tagját, Kobori Lászlót, hogy megfesse Székelyudvarhely impozánsabb épületeit, tereit, templomait, illetve Udvarhelyszék falvainak vidékét, utcáit. Huszonöt egyéni tárlatot tud maga mögött Kobori László, a Városképek-sorozat újabb egyéni tárlatot ígér. /Barabás Blanka: Az itthonhoz való ragaszkodás képei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 25./

A magyar kormány kénytelen határozottan visszautasítani Ion Iliescu nyilatkozatát, amelyben – román lapok híradásai szerint – a volt román államfő a magyarokat tette felelőssé a 15 évvel ezelőtti marosvásárhelyi véres eseményekért – közölte László Boglár kormányszóvivő budapesti sajtótájékoztatóján. A magyar kormány megítélése szerint a nyilatkozat nincs összhangban a magyar-román kétoldalú kapcsolatok utóbbi években bekövetkezett fejlődésével, amelynek végső célja a tényleges és fenntartás nélküli együttműködés, a nemritkán, főként román politikusok által hangoztatott történelmi megbékélés. László Boglár a magyar kormány számára érthetetlennek nevezte a tavaly decemberben leköszönt államfő szavait. Az ugyanis a nemzetközi közvélemény előtt is tudott, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség a 15 évvel ezelőtti véres konfliktus szenvedő alanya és nem kirobbantója volt – mondta László Boglár. Hozzátette: Ion Iliescunak tudnia kell, hogy a Ceausescu-időszak végén a romániai magyarságnak európai normák szerint megengedhetetlen, erőszakos asszimilációt kellett megélni. /A magyar kormány visszautasítja Ion Iliescu szavait. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Eugen Nicolaescu liberális képviselő, a PNL szóvivője sajtótájékoztatón kijelentette: az észak-erdélyi autópálya ügyét a kormány az idén levette napirendről, mivel nincs pénz rá. Legkorábban 2006-ban beszélnek majd róla. A képviselő elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt Philippe Maystadttal, az Európai Beruházási Bank (BEI) igazgatójával ebben az ügyben, illetve arról, hogy csökkent a pénzintézet által Romániának folyósított kölcsönök volumene. Az észak-erdélyi autópálya az RMDSZ választási programjának része volt, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azóta is több nyilvános szereplésen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ragaszkodni fog a dologhoz, és mint legutóbb Marosvásárhelyen is mondta: „lesz erdélyi autópálya”. /Mózes Edith: Veszélyben az észak-erdélyi autópálya ügye! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

A Romániában akkreditált nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott március 25-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes Bukarestben. Markó Béla kifejtette, tisztázódott az új kormány struktúrája, amelyben a romániai magyarság az RMDSZ révén súlyának megfelelő mértékben van jelen. Annak ellenére, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok között létezik koalíciós szerződés, időnként akadozik a kommunikáció, az együttműködés. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése fő helyen szerepel, sőt, ez a kormányprogram része is. Az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /A nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Ellentmondásosan nyilatkozott a kisebbségi törvénytervezet módosításáról Márton Árpád képviselő március 25-én tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette, az RMDSZ szívesen beiktatná a könnyítő feltételeket a kisebbségi szervezetek bejegyzésénél, de ebbe várhatóan nem egyeznek majd bele a nem magyar kisebbségek képviselői. Ugyanakkor hangsúlyozta: az RMDSZ-frakció arra adott mandátumot, hogy ,,az eredeti törvénytervezet jellegét figyelembe véve” iktassa be a módosításokat. A határidőig /március 23./ több mint hatvan módosító javaslat érkezett az RMDSZ címére, de ezt követően is folyamatosan jönnek az indítványok. Elmondása szerint szervezetek, magánszemélyek egyaránt megfogalmazták elképzeléseiket, több, egymásnak is ellentmondó javaslat érkezett. /Farkas Réka: Az RMDSZ módosítana, más kisebbségek nem (Kisebbségi törvénytervezet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Kényszerpályán van az RMDSZ: választási ígéreteiben elkötelezte magát az autonómia iránt, most kénytelen olyan kisebbségi törvényt alkotni, amelyben ez mindenki számára láthatóan jelen van. Ha viszont nem figyel oda a részletekre, arra, hogy mi lehet ennek a törvénynek a következménye a gyakorlatban, akár maga alatt is elvághatja a fát – vélekedett Szilágyi N. Sándor nyelvész, aki a 90-es évek elején maga is kidolgozott egy törvénytervezetet „az etnikai és nyelvi identitással kapcsolatos jogokról, valamint az etnikai és nyelvi közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről”, amely azonban hamarosan lekerült az RMDSZ-napirendről. Szilágyi N. Sándor elmondta, az ő tervezete más koncepción alapul. Elképzelésének alapja az volt, hogy nem szabad kisebbségi törvényben gondolkozni, az ugyanis jellegzetesen etnikai nemzetállami műfaj. – A kisebbségi törvény abból indul ki, hogy az illető jogokat csak a kisebbségeknek kell törvénnyel biztosítani, mivel az uralkodó többségi nemzetnek azok automatikusan kijárnak, ezzel pedig azt a szemléletet erősíti, hogy a kisebbségek státusa alacsonyabb. Szilágyi N. Sándor tervezete egyaránt szól a többségről és a kisebbségről. Nála az egyenlőség elvének érvényesítéséről van szó. Szilágyi N. Sándor a legkevésbé sikerültnek a kulturális autonómiáról szóló részt tartja. /Székely Kriszta: Kényszerpályán az RMDSZ? Szilágyi N. Sándor a készülő kisebbségi törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A román sajtó is felfigyelt arra, hogy a kisebbségi törvénytervezet nem nyerte el a Magyar Polgári Szövetség s a magyar lakosság egy részének tetszését. Az MPSZ vezetői a Cotidianul című lapnak elmondták, Markó Béláék a választások alatt kulturális, területi és személyi elvű autonómiával hódították el választóikat, s tették adminisztratív eszközökkel lehetetlenné az MPSZ választásokon való részvételét. Rámutatnak: Markó Béláék, akár tavaly, most is kihasználják a hatalommal való szoros kapcsolatukat, a kisebbségi törvénytervezetbe beépítették a választásokat szabályozó diszkriminatív cikkelyeket. Szilágyi Zsolt elmondta, a Fidesz máris nemzetközi fórumokhoz fordult ez ügyben. Az MPSZ pedig az államelnököt fogja kérni: ha a parlament elfogadja a törvénytervezetet, ne hirdesse ki azt. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Március 21-én Roos Márton megyés püspök, Böcskei László általános helynök és Szabó Péter plébános, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója Temesváron találkozott Ovidiu Virgil Draganescu prefektussal, Marossy Zoltán alprefektussal, valamint Alexandru Chirila főjegyzővel. A megbeszélésen az egykor elkobzott egyházi ingatlanok jelenlegi helyzetének ismertetése szerepelt. A temesvári római katolikus püspökség képviselői azokról a nehézségekről is beszámoltak, amelyek a visszaszolgáltatás végrehajtását akadályozzák. Szó volt a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum megoldatlan helyzetéről. A püspökség képviselői javasolták, hogy a líceum tanulóit más, ugyancsak visszaigényelt épületben helyezzék el. /Megbeszélés a visszaigényelt egyházi ingatlanokról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Megjelent Kozma Zsolt Teológiai idegen szavak, kifejezések, szólások szótára című könyve Kolozsváron, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont gondozásában. A 3500 szócikket tartalmazó szótár nem csupán a teológiai tudományokban jártasok és egyházi műveltségűek számára készült, hanem azoknak is segítséget kíván nyújtani, akik más tudomány területén kutatnak. /Somogyi Botond: Beszéljünk magyarul! Kozma Zsolt könyve a teológiai idegen szavakról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Traian Basescu államfő kijelentette, hogy egyelőre „félreteszi” az észak-erdélyi autópálya ügyét az úgynevezett IV. páneurópai korridor hazai szakaszának megépítése javára. Nem mondta ki, hogy ezzel végleg lemondana a (Bukarest)-Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Bors autópályáról, de jelezte, arra egyelőre nincs pénz. Markó Béla miniszterelnök-helyettes határozottan leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése főhelyen szerepel, az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /Gyarmath János: Észak-Dél háború a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Március 25-én tartott sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kitért az érdekvédelmi szervezet által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet kapcsán benyújtott javaslatokra is. Több mint hatvan beadványban fejtették ki véleményüket civil szervezetek, az SZNT elnöke és egyes tagszervezetei, oktatásban dolgozók, RMDSZ-tagok. A javaslat-benyújtási határidő ugyan lejárt, de továbbra is elfogadnak észrevételeket. A tervezetet március 30-án tárgyalják meg Bukarestben a kisebbségi szervezetek vezetőivel, törvényhozóival. /(Flóra Gábor): Márton Árpád a kisebbségi törvényről.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Egri István, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke nyílt levében fordult Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban. Egri István hangsúlyozta, az önrendelkezés létszükséglet. A kisebbségi lét elsősorban közösséghez kötött. A társadalom működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a társadalmat szervező szereplők, a kormányzat/politikum, a gazdasági és civil szféra egymástól függetlenül cselekedhessenek. Ezért a kisebbségi törvénytervezet módosításra szorul. A törvénytervezet véleményezésére szánt idő (3 munkanap) nagyon rövid ahhoz, hogy a civil szervezetek az ügy jelentőségéhez mérten felelős módosító javaslatokat dolgozhassanak ki. Ahhoz pedig végkép nem elegendő, hogy a véleményezés során a társadalmi részvétel is megvalósuljon. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) kötelességének tekinti a társadalmi vita kibontakoztatását és megszervezését, ezért kérik, hogy a javaslatok beküldési határidejét módosítsák május 31-re. /Felelősen, egymást tisztelve.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A székelyudvarhelyi székhelyű Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) létre akarja hozni saját magyar pártját. Törvény szerint ehhez 15 megyéből legalább 25 ezer pártoló aláírásra van szüksége. „Ismerve az MPSZ módszereit, nem tűnik lehetetlennek” – írta Barabás István, 2004-ben ugyanis a választások előtt listáikra tudtuk nélkül felvettek német és román szimpatizánsokat is, továbbá elhunyt személyeket. Az újságíró javasolta, ha jönnek házalni az MPSZ-ügynökök, kérdezzék meg, hogy a polgári párt miben tud újat, többet nyújtani a romániai magyarságnak ahhoz viszonyítva, amit az RMDSZ a maga szívós harcával elért. Hogyan fogadják majd a román szélsőséges erők „a Magyar Polgári Pártot, amelynek ideológiája Bayer Zsolt és Szász Jenő ködös fantáziájából fakad?” Trianon után a romániai magyarság első politikai alakulatai a Magyar Nemzeti Párt és a Néppárt voltak, közös megegyezéssel egyesültek, 1922. december 28-án Kolozsvárott így jött létre az egységes Magyar Párt. A Magyar Néppárt néhány év múltán újjászületett, de a konkurens Magyar Pártra szórt átkain kívül egyéb teljesítményt nem tudott felmutatni. A mai MPSZ és alakuló pártja elődjének tekinthető Néppárt egységbontó aknamunkája ellenére, a Magyar Párt 1928-ban 16 képviselőt és 6 szenátort juttatott be a román parlamentbe. /Barabás István: Magyar párttal a magyar egység ellen.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Az országos licit helyett ezentúl a kórházak maguk szervezik meg a gyógyszerbeszerzési versenytárgyalást, a gyógyszergyártók, illetve -forgalmazók egy része nem hajlandó a korábbi árakat alkalmazni. Ha az intézkedés mellé a kormány nem rendel több pénzt, megeshet, hogy az eddiginél is rosszabb lesz a kórházak gyógyszerellátása. – Az elektronikus licit megszüntetésével az egészségügyi minisztérium bedobta a törülközőt, a kórházakra bízta, hogy boldoguljanak, ahogy tudnak – ecsetelte a helyzetet Bács Mihály, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója. A megyékre lebontott gyógyszerkiutalás felszámolásával szabad kezet kaptak a gyógyszergyártók és -forgalmazók. A szaktárca megkötése szerint az orvosságokat a tavalyi áron kell idén is beszerezni, a márciusi tapasztalat ellenben azt mutatja, hogy erre nem minden termék esetében van lehetőség. Pénz nincs ilyen többletkiadásra, így a drágább gyógyszerekből a korábbinál kevesebbet tudnak vásárolni. /(fekete): Megszűnt a központosított gyógyszerbeszerzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Közel állóknak érzi azokat, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanahhoz a kultúrkörhöz tartoznak, ez a kötődés természetes, magyarázta Fey László. Akkor van baj, mikor ez a kötődés kizárólagossá válik. Fey hangsúlyozta, „nemcsak az „idegenekkel” szemben nyilvánul meg a társadalmat megosztó őrület, elsősorban Magyarországon. A nacionalista „mélymagyarok” gyűlöletet szítanak azok ellen a magyarok ellen, akiket „hazafiatlannak”, „nem igazi magyarnak” címkéznek, és igyekeznek őket kirekeszteni a közösségből.” „Sajnos, ez az áramlat hozzánk is begyűrűzött”. /Fey László: A nacionalizmus és rasszizmus paradoxonja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A Maros megyei prefektúra alkotmányellenesen járt el, amikor megtámadta a balavásári tanács határozatát a népszavazás megszervezéséről a székelyföldi területi autonómia ügyében – jelentette ki március 29-én dr. Kincses Előd ügyvéd, a községi tanács jogi képviselője. Kincses Előd közölte, a törvényszék határozata ellen fellebbeznek. Az alkotmánybíróság március 18-án hozott döntést azokkal az alkotmányjogi kifogásokkal szemben, amelyeket Kincses Előd még tavaly, a választási törvény egyes, a kisebbségi szervezetek választásokon való indulására vonatkozó, diszkriminatívnak tartott előírásaival szemben emelt, és amelyek az ügyvéd szerint felháborító módon megjelennek a nemrég az RMDSZ képviselői által elkészített kisebbségi törvénytervezetben. A kisebbségi törvénytervezet szerint a kisebbségi szervezet tagjai között lehetnek más nemzetiségűek is, de nem haladhatják meg az alapító tagok 25 százalékát. Kincses Előd szerint az „eredetvizsgálat” a „legsötétebb fasiszta időket idézi”. „A kisebbségi törvénytervezet jelenlegi formájában arra enged következtetni, hogy az RMDSZ örökre be akarja betonozni magát a parlamentbe és a pénzelosztó szerepbe” – mondta. Kincses alkotmányjogi kifogásait az alkotmánybíróság elutasította, ezért az ügyvéd az európai Emberjogi Bírósághoz fordul. /(antalfi): „A prefektúra álláspontja alkotmányellenes”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

A Csibi Istvánnal és bűntársaival kapcsolatos perek egy részét Suceava városába helyezték. Miért? Értelmes választ erre nem lehet adni. Szondy Zoltán újságírónak Csibi István s az általa szerződtetett verőlegények elleni perben kellett megjelennie Suceaván. A Claudiu Sere elleni három rágalmazási és becsületsértési pert összevonták, a vádlott megjelent: büszkén és holtrészegen, harsányan ordította, hogy ő a román nemzetgazdaságot védi Kurkó János ellen, aki Orbán Viktor rokonainak privatizálta Hargita és Kovászna megyét. Ezt a viselkedést mosolyogva tűrte a suceavai bíró, majd újból halasztást rendelet el, ki tudja, hányadszor. Ezután következett Szondy ügye. Csibi István nem jelent meg, nem jött el a craiovai fogházból. Szondynak erről nem szóltak. Előzőleg volt egy tárgyalás, ahová megidézték Szondy Zoltánt, de az idézőre nem írták rá a házszámot, így nem kapta meg. Újra megidézték Suceavára, ekkor pedig elírták a dátumot: február 11-ét írtak az idézőre, holott tizedikén volt a tárgyalás. Mintha valakik azt szeretnék, hogy Csibi István ügyét ne lehessen letárgyalni. /Szondy Zoltán: Bukovinai csavarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./

Március 25-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában három biológia témájú szakkönyvet mutattak be. Markó Bálint, az EME Természettudományi Szakosztályának elnöke kiemelte, ritkaság magyar nyelven egyszerre ennyi új kiváló tudományos kötettel, egyetemi jegyzettel szembesülni. Fodorpataki László A növények fotoszintézise című könyvében a szerző a szakirodalmat kiegészítette saját kutatásából eredő ismereteivel. Bartók Katalin A növénykórtan alapjai hézagpótló könyv, melyből a kiadó utánnyomásra kényszerült. Kiss Szidónia Humángenetika című kötete főleg pszichológus és pedagógus egyetemi hallgatók számára készült. /Ö. I. B.: Három új biológiakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

A magyarországi felsőoktatási és kutatási támogatások hasznosulása az egyes magyar kisebbségi régiókban címmel, április 4-5. között, kétnapos konferenciát tartanak Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A jelzett témakörben végzett kutatások erdélyi vezetője, Bíró A. Zoltán, a KAM regionális és Antropológiai Kutatások Központjának igazgatója elmondta, hogy hároméves kutatási programról van szó, amelyet Berényi Dénes akadémikus, professzor vezetett. Ebben a programban, minden olyan országból részt vettek kutatók, ahol kisebbségben magyarok élnek, és amely országokba oktatási, kutatási, fejlesztési támogatás irányult. Ez a konferencia ennek a hároméves kutatási programnak az eredményeit mutatja be. A programban egy komplex kutatási módszertan alapján készültek a felmérések. Átfogó statisztikai összegzés is készült az 1990–2000 közötti időszak magyarországi támogatásairól, ezt Egyed Albert /Budapest/ végezte. Szociológiai kutatás készült a DOMUS programról, amely 1-3 hónapos magyarországi szakmai utakat tesz lehetővé. A kutatásjellegű támogatások nagyon jelentősnek bizonyultak, és ezek a személyekre vagy intézményekre szabott kutatási pénzek nagyon nagy szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar tudományban jelentős szakmai eredmények születtek. A 2000-ig terjedő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legnagyobb eredmény a magyarországi időszaki részképzéseknél várható. /Daczó Dénes: Mennyire voltak gyümölcsözőek a támogatások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

A dévai helytörténeti kör folytatta az erdélyi nagyasszonyokról elkezdett előadássorozatot. Deák Piroska tanárnő ezúttal az aradi származású, Hunyad megyében is élt legendás nagyasszonyról, a szabadságharc ruszkabányai hősnőjéről, Maderspach Károlynéról tartott előadást. Az előadó, aki részt vett a ruszkabányai jubileumi emlékünnepségen, most beszélt a Ruszka-hegység bányavidékének fejlődéséről, valamint a Maderspachék bánya- és vasműtársulatáról. /Schreiber István: Előadás a szabadságharc legendás nagyasszonyáról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

Érdekes első világháborús leletanyagra bukkantak a nagyváradi várban, amikor a XVIII. századi besorozó központ épületének tetőszerkezetét javították. A mennyezetbe szalma közé ékelve leltek rá a várban 1914-1918 között állomásozó 70-es számú gyalogsági ezred nyilvántartására. Azóta rendszerezték a leletanyagot – tájékoztatott Dumitru Noane történész, várgondnok. A német nyelvű iratok a besorozások, dezertálások, sebesülések, szabadságolások krónikái. A korabeli kaszárnyai élet apróbb kellékei, régi térképek, kitüntetések is kikerültek a törmelékből. Kiderült: valószínűleg évtizedekkel később tetőszigetelőként használták föl az iratokat. /(Lakatos Balla Tünde): Hadtörténet mennyezetbe zárva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Fennakadhat a Diszkriminációellenes Tanács szűrőjén az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, nyilatkozott Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Az államtitkár szerint el lehet kerülni a diszkriminációt, ha a törvényalkotó követi a Velencei Bizottságnak a tavalyi választási törvények kisebbségi fejezetével kapcsolatos 2004/300-as számú véleményezését. A törvénynek nem szabad különbséget tennie a parlamenten kívüli és a parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek között. A Magyar Polgári Szövetség elnöksége szerint határozott lépést kell tenni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseinek megvalósítása érdekében. Az MPSZ leszögezte: közösen jobb törvényt tudnak készíteni. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár leszögezte, a beküldött véleményekből kiderült, a romániai magyar közösségen belül egyetértés van abban, hogy a reprezentativitási kritériumoknak létezniük kell. /Gazda Árpád: Asztalos bekeményít. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Átlagosan 5 százalékkal drágul a benzin, a villamos energia, a földgáz, a személygépkocsi, a dohányáru, az alkohol, a fotó- és video-felszerelés, az arany ékszer és még sok minden más is, mert jelentősen – körülbelül 13,5 százalékkal – növekszik az árukban foglalt luxusadó. Április elsejétől egész sor áfa-kedvezmény is megszűnik, s a gyógyszer, a sajtó, a könyvek és a kulturális előadások kivételével mindenre, még a kábeltelevízióra is 19 százalékos áfát kell majd fizetni. A hőenergia ára április elsejétől 12 százalékkal nő. A Rompetrol és a Petrom olajtársaság bejelentette, hogy literenként 2000 lejjel drágítja a gázolajat. Július elsejétől újabb áremelési hullámra kell számítani. /Mától szinte minden drágul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Kolozsvár belvárosában húsvétkor, vasárnapról hétfőre virradóan két fiatal fiú lépett ki az egyik belvárosi magyar bár ajtaján, s amíg egyikük taxiért intett, ismeretlen tizenévesek támadták meg a gyanútlanul várakozó, 24 éves S. P.-t. Szitkokat szórtak rá, tudtára adták, hogy azért jár pórul, mert magyar az anyanyelve, hátulról fejbe szúrták, majd elszaladtak. A fiatalt súlyos vérveszteséggel szállították a sürgősségre, az mentette meg, hogy lófarokba fogott haja részben felfogta a vágószerszámot. Egyre gyakrabban ér szóbeli vagy tettlegességig fajuló támadás kolozsvári magyarokat pusztán azért, mert magyarok. A látszatbéke megőrzéséért nem kerülnek nyilvánosságra ezek az esetek. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, az áldozat, de a nemzeti önérzetükben sértettek is panaszt tehetnek. Asztalos Csaba szerint elsősorban a roma kisebbséget éri diszkrimináció, a magyarellenes megnyilvánulások elenyészőek. „A múlt héten Nagyváradon, azelőtt Marosvásárhelyen volt egy-egy esetünk” – mondta. Adrian Marian rendőr-főfelügyelő az ügyészségre irányította az újságírót, mivelhogy valószínűleg gyilkossági kísérletről van szó. Az ügyészségre viszont „nem érkezett” meg az ügy. /Farkas Imola, Balázs Bence: Magyarnak lenni veszélyes. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ „Paste fericit, bozgorule!” (Boldog húsvétot, te hontalan!) Ezzel a felkiáltással támadt rá néhány nappal ezelőtt két fiatalember Kolozsváron a magyar nemzetiségű T. Z.-re, majd egyikük fejen szúrta őt. A 27 éves férfi éppen zárni akarta a főleg magyar egyetemisták által látogatott Mikó utcai szórakozóhelyet, miközben kollégája megpróbált leinteni egy taxit. – Azért kötöttek belém, mert magyarul beszéltem munkatársammal – emlékezett vissza a történtekre az áldozat. A tettesek után szaladtak, a közelben felbukkant két rendőr. A rendőrök valamennyiüket megállították, azonban amikor az áldozat megpróbálta elmondani, mi is történt, a járőrök azt ajánlották, menjenek mielőbb a sürgősségre. Eközben a két suhanc hangoztatta: nem ők voltak a tettesek. Az áldozat társával együtt tovább próbálta ismertetni a történteket, az egyik rendőr azonban „Menjenek már innen!” felszólítással durván ellökte T. Z. kollégáját. A két férfi ekkor elindult a közelben levő Mikó utcai sürgősségi kórház irányába, távozásukkor látták, amint a rendőrök tovább beszélgetnek a tettesekkel. „Nem állítottak ki jegyzőkönyvet, nem is hallgattak végig. Nem tudjuk, mi történt utána” – idézte fel az esetet az áldozat. A kolozsvári sürgősségen súlyos vérveszteséget állapítottak meg T. Z.-nél, majd helyben bevarrták a sebét. Az orvos úgy vélte, nem követett el vétséget, amikor a seb bevarrása után nem értesítette a hatóságokat. Arra a kérdésre, hogy szerepel-e nyilvántartásukban az eset, Adrian Marian rendőrségi szóvivője elmondta, tudnak az esetről, de részletekkel nem szolgálhat, mivel az iratcsomót már továbbították a kolozsvári ügyészségre. Violeta Treistaru ügyészségi szóvivő szerint hozzájuk nem továbbították azt. Oana Teoc bírósági szóvivő közölte, hozzájuk sem érkezett vádemelési javaslat a rendőrségről. Másodszori megkeresésre Adrian Marian rendőrségi szóvivő előző nyilatkozatához képest homlokegyenest mást mondott: biztos, hogy történt valami, kérdezte. Végül írásban kérte az újságíró kérdését. Marcel Bontidean kolozsvári rendőrparancsnok nem tudott a történtekről. „Ha lenne ilyen esetünk, tudnék róla” – tette hozzá a rendőrfőkapitány. /Bálint B. Eszter: Véres húsvét a Mikó utcában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Március 30-án megszavazta az Európai Parlament Külügyi Bizottsága az úgynevezett Románia-jelentéseket. Ehhez nyújtott be módosító indítványt Gál Kinga /Fidesz/ képviselőasszony többek között a környezetvédelem (vizek tisztasága, Verespatak) és a magyar kisebbség védelme tárgyában, amelyek lényeges elemeit elfogadták. A kisebbségek helyzetének általános javítása terén kiegészítő intézkedéseket kell tenni a magyar kisebbség védelmének érdekében a szubszidiaritás és önkormányzatiság elveinek tiszteletben tartásával. /Gál Kinga módosító indítványainak sikere az EP-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

A romániai magyarság egységének fontosságát elsősorban az RMDSZ vezetői hangsúlyozták. Néhány hete Sepsiszentgyörgyön egy új RMDSZ-platform jelentkezett, a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK). Március 11-én megkeresték a városi RMDSZ-irodát, információt kértek. Írásban választ azóta sem kaptak. Elkészítették a bejegyzéshez szükséges teljes dokumentációt. Kiderült, előbb tisztázniuk kell az Eckstein-féle Szabadelvű Körrel, engedélyezik-e a név használatát. Az RMDSZ-szabályzat sem ír elő ilyesmit. A választmányi ülésen Tóth Birtan Csaba és Tischler Ferenc ügyvezető elnök már azt is fontosnak tartotta, hogy törvényszéken jegyeztessék be az új platformot. Ez azonban csak pártok esetében indokolt, platformoknál nem. Az RMDSZ városi választmánya elnapolta a döntést. Az NSZK kezdeményezőiaz RMDSZ felső vezetőségéhez fordultak támogatásért. A javaslatok alapján arról született döntés, hogy több településre terjesszék ki platformjukat, és az április 2-i SZKT-n elnyerik a hivatalos bejegyzést. /Farkas Réka: Nyitott, de nem bárkinek (RMDSZ-tisztújítások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

Nagyváradon az Ady Endre Múzeumnak félszáz éve otthont adó Mülleráj kávéházat az ortodox püspökség tulajdonába helyezte az ítélőtábla. Az Ady-emlékházat működtető Körösvidéki Múzeum mostanáig a városi önkormányzattól bérelte a vármegyeháza előtti ingatlant. Március 31-én a Nagyváradi Ady Társaság tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben a magyar és román művelődési tárca, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ, a városi és megyei önkormányzat, a Magyar Írószövetség és minden jóérzésű magyar támogatását kérik az Ady-múzeum megmentésének érdekében. /(Lakatos Balla Tünde): Mülleráj nélkül maradhat az Ady Endre Emlékmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

A népesebb nagybányai történelmi egyházak adatai alapján a magyar népesség fogyása tapasztalható. 2004-ben 145 keresztelés mellett volt 279 temetése. Egy évizede, 1994-ben 207 keresztelés volt és 296 temetés. /Sz. J.: Sokatmondó népességi statisztika. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 1./

Március közepén Százhalombattán megnyílt a Munkácsy-díjas nagybányai festőművész, Véső Ágoston festőművész legújabb egyéni kiállítása. A tárlatot Kishonthy Zsolt művészettörténész, az elmúlt években megjelent népszerű Nagybánya Könyvek egyik szerzője-szerkesztője – nyitotta meg. Kishonthy Zsolt Nagybányára látogatva fölfedezte a nagybányai kortárs festészet addig Magyarországon ismeretlen alakjait. A városba tett látogatások legtöbbször Véső Ágostonhoz vezettek. Véső Ágoston bátran tekintheti magát a nagybányai hagyományok folytatójának. /Murillo és Véső Ágoston. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 1./