Kászoni Zoltán hosszú ideig volt vezérigazgatója a minisztérium halászati főosztályának, majd ugyancsak huzamosabb ideig főtitkára a Román Vadász- és Horgász Szövetségnek. Magyarországra való kitelepülése után több vadász és horgász témájú könyve is megjelent. Kászoni Zoltán Vadaskönyv című most megjelent könyvében a Kárpát-medencében előforduló és vadászható vadak részletes bemutatását, előfordulási helyeit ismertette. /Bogdán Imre: Kárpát-medencei Vadaskönyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Nem volt meglepetés Csapó József lépése, már korábban is felmerült az elnök távozásának lehetősége. Az autonómia ügye egyik élharcosának, elfogadott és elismert statútumok szerzőjének számító Csapó Józsefet már jó ideje nem egységteremtőként tartják nyilván, hanem konfrontatív, emberi hiúságokon túllépni nehezen tudó vezetőként, írta Csinta Samu, a lap munkatársa. /Csinta Samu: Villámcsapás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A bánsági településeken az árvíz miatt több ezer ház összedőlt, ezrek maradtak otthon nélkül. A bajbajutottak megsegítésére elsők között érkeztek a katolikus Caritas munkatársai a helyszínre, akik a legszükségesebbekkel látták el az árvízkárosultakat. A háború után a Székelyföldet sújtó szárazság és éhínség idején, sok gyermeket vittek és fogadtak be a Bánságba. Most a szolidaritást adományozással lehet kifejezni. A püspökkari konferencia felhívására templomi gyűjtést tartanak május 22-én, olvasható Jakubinyi György érsek körlevelében. A gyűjtésből származó adományok a Caritas közvetítésével jutnak célba. /Dr Jakubinyi György érsek: Most a Székelyföldön a sor a bánsági árvízkárosultak megsegítésére. Gyűjtést szervez a katolikus egyház. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

Közel másfél milliárd forintos költséggel, többségében környezetvédelmi és turisztikai projektek valósulhatnak meg a román–magyar határon átnyúló együttműködés, a Phare CBC program keretében. A pályázatok egyik nyertese a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, amely a Fekete- és Fehér-Körös, illetve a Sebes-Körös árvízvédelmének fejlesztésére nyert el félmillió eurót. /Közel másfél milliárd forint határ menti együttműködésre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Román–magyar üzletember-konferenciát rendeztek Debrecenben a székelyföldi befektetési lehetőségekről. Borbély László területrendezési miniszter Befektetési lehetőségek a Székelyföldön címen tartott előadást. Elmondta, míg a 2001 és 2004 közötti időszakban az akkori kormány Erdély számára 98,77 milliárd lejt különített el infrastruktúra-fejlesztésre, a havasalföldi megyék összesen 114,064 milliárd, a moldvaiak 132,318 milliárd, a dobrudzsaiak pedig 267,107 milliárd lejt kaptak hasonló célból. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között jelentős uniós forrásokra lehet majd pályázni Romániában, ahhoz viszont, hogy a pénzek lehívhatók legyenek, pályázni képes befektetőkre lesz szükség. „Ebben számítunk önökre” – zárta előadását Borbély. – Tulajdon-tudás-tranzit-turizmus-tartás – fogalmazta meg az „5T” elvét előadásában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a budapesti Növekedéskutató Intézet igazgatója. Matolcsy hangsúlyozta: a Kárpát-medencei földterületek magyar tulajdonban tartása egyre nehezebb feladat, amióta a főleg olasz befektetők földvásárlása Erdély-szerte elterjedt. A „tranzit” címszó alatt az autópályák építésének fontosságát hangsúlyozta. „Ausztria ma már csak jövedelme 8–10 százalékát köszönheti az idegenforgalomnak, de kezdetben ez az arány magasabb volt. Ezt az utat kell követnie a Székelyföldnek is” – tette hozzá. A „tartás” kapcsán figyelmeztetett: rossz kompromisszumokat nem szabad kötni, a közösségi méltóság pedig olyan célok révén tartható, mint a területi autonómia. Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) székelyudvarhelyi képzési központjának ügyvezető igazgatója a belső tényezők – vállalkozóbarát gazdaságpolitika, infrastrukturális fejlesztések, lakossági derűlátás – fontosságát hangsúlyozta. Halász János, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának vezetője igazat adott Matolcsy Györgynek abban, hogy a magyar kormánynak nincs koherens határon túli stratégiája. /Salamon Márton László: Debrecenből kéne jönni… = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

15 évvel a rendszerváltás után a Román Posta még mindig akadályozza a nemzetközi kulturális cserét: a parajdi postahivatalban (községközpont!) még most sem lehet külföldre nyomtatványt postázni. Szovátára kell utaznia kérdéses nyomtatvánnyal (romániai eszperantó folyóirat), mert falun ezt nem lehet megtenni, még most sem. – Több külföldi levél kallódik el, mint a diktatúra idején, legutóbb például egy levél Lengyelországból. Az olvasói levél írója jelezte, volt olyan év, hogy 12 levelet nem kapott meg. /Szász Lenke, Parajd: Meddig tart még ez az abszurd állapot? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

A Fehér-Nyikó vidékének központjában, Siménfalván megtartották a volt munkaszolgálatosok első találkozóját. A Nyikóvidék fizikailag meggyengült szülöttei 50 év után újból egymásra találtak. A csíkszeredai Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége elnöke mondott ünnepi beszédet. /Marosi Ferenc, Nagykadács: Nyikóvidéki találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

A Kolozs megyei tanács a dési EMKE Balassi Bálint reneszánsz fesztivál programját 30 millió lejjel, az Aranyeső néptáncegyüttest pedig 39 millió lejjel támogatja, elfogva pályázatukat. A megyei tanácsnál a szakbizottságoknak nem volt idejük átnézni a pályázatokat és érdemben dönteni, ugyanez történt az iskolai pályázatokkal is. /Megyei pénz reneszánsz Balassi-fesztiválra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Boc, Kolozsvár polgármesterénél a Szabadság munkatársa arról érdeklődött, hogy az elöljáró hetente mennyi időt tölt Bukarestben, lévén, hogy a Demokrata Párt megbízott elnöke. Boc kijelentette: Nem vagyok hajlandó válaszolni! Hozzátette: – Pontosan utána nézek a dolognak, lefordítom a választ magyar nyelvre, hogy Ön is megértse, és elküldöm. /K. O.: Pimaszkodik Boc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Május 9-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete a Látó szépirodalmi folyóirat két szerkesztőjét, Kovács András Ferenc költőt és Vida Gábor prózaírót látta vendégül. A 13 verseskötettel és több gyermekverskötettel rendelkező Kovács András Ferenc utóbbi könyvei a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelentek meg. Vida Gábor miután 1994-ben befejezte tanulmányait az egyetemen, a Látó prózarovatának szerkesztője lett. A meghívottak a Látó folyóiratot mutatták be. /Gál Éva Emese: Irodalomkör a Látó szerkesztőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) immár ötödik alkalommal jelentette meg a továbbtanulási lehetőségek iránt érdeklődő diákok számára a felvételi tájékoztatóját /Egyetemi Kalauz 2005/. Ebben szerepel Magyari Tivadar „Bolognai folyamat”-ról szóló rövid bemutatója is. /Takács Enikő: Egyetemi Kalauz 2005. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Temesváron tartották az egyházmegye katolikus ifjúsági találkozóját. Több mint harminc egyházközségből mintegy hatszáz, csoportosan, zászlókkal vonuló fiatal érkezett. Eljöttek az egyházmegye magyar, román, német, bolgár, cseh, szlovák, horvát ifjúsági csoportja, továbbá a szeged-csanádi, valamint a szatmárnémeti egyházmegye fiatal képviselői is. Az első napon katekézis szerepelt a programban, amelyet a székesegyházban román nyelven, a temesvár-belvárosi Szent Katalin templomban pedig magyar nyelven tartottak. A résztvevő fiatalok bemutatkozó, kulturális programjában egyházi témájú és vidám jelenetek, népdalok, néptánc szerepelt az ifjúsági csoportok előadásában. A találkozót záró május 8-i, vasárnapi szentmisét Roos Márton megyés püspök tartotta. /Sipos Enikő: Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

Nagyváradon tartották a kisdiákok Kurutty tehetségi, műveltségi és ügyességi versenyét, a Kurutty-versenyt megálmodó Kurkó István vezénylete alatt. Idén a kézdivásárhelyi Forrás csapat győzött. A vetélkedő díjkiosztója előtt a nagyváradiak műsorral lepték meg vendégeiket. /(Lakatos Balla Tünde): A Kurutty-döntőt kézdivásárhelyiek nyerték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

– Demokrácia, stabilitás és felvirágzás nélkül nem lehet szó regionális szolidaritásról – hangoztatta Traian Basescu államelnök a dél-kelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, amely május 11-én ült össze Bukarestben. Az Albániát, Bulgáriát, Görögországot, Macedóniát, Horvátországot, Romániát, Szerbia-Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, Moldáviát (2004 októberétől megfigyelői státusú) és Törökországot tömörítő regionális testület ülésén a résztvevők együttműködésük problémakörét vitatják meg, s a térség országainak EU- és NATO-integrációs esélyeit mérlegelték. /Basescu: regionális szolidaritás szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Lemondását helyezte kilátásba Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter, ha Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök úgy értékeli: helytelen döntést hozott a víz alá kerülő Temes megyei falvak helyzetének rendezése ügyében. A szakemberek és a sajtó többször is megkérdőjelezte a miniszter asszony hozzáértését, elsősorban a Magyarországról kölcsönkért szivattyúk miatt, vélik többen is úgy, fölösleges kiadásokkal terheli meg az árvízkárok enyhítésére kiutalt segélyalapot. Gheorghe Matei, a hasonló felszereléseket gyártó legnagyobb román cég igazgatója szerint ők is felajánlották a kormánynak a segítséget. Matei nyilatkozata ellentmond Tariceanu megállapításainak, aki hidrotechnikus mérnöki tapasztalataira hivatkozva kifejtette: a magyarok felszerelése sokkal hatékonyabb, mint a románoké. /Romániából származnak a magyar szivattyúk? Barbu állásába kerülhet a tévedés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Több bukaresti napilap és televízió azt vetette Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter szemére, hogy elfogadták a magyarországi segítséget, noha nem lett volna rá szükség. Tariceanu miniszterelnök válságtanácskozásra hívta össze a kormány érintett minisztereit. A tanácskozás után a kormányfő kijelentette, a magyarországi szivattyúk nagyobb teljesítményűek. Ovidiu Draganescu, Temes megye prefektusa sajtótájékoztatón élesen bírálta a bukaresti hangulatkeltést. „A magyarországi segélyhez egyesek kimondottan sovén módon viszonyultak – magyarázta. – Én itt Temesváron megszoktam, hogy magyar, szerb vagy német szomszédaim vannak.” A prefektus hangsúlyozta, a magyarországi szivattyúkat térítésmentesen kapták kölcsön, csupán az azokat kiszolgáló százfős személyzet elszállásolásáról és étkeztetéséről kellett gondoskodniuk. A román árvízvédelmi szakemberek is elismerően szóltak azokról a magyar hatóságoktól kapott szivattyúkról. /Gazda Árpád: Pumpás „szívatás” Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Szabó Sámuel, a mezőgazdasági SAPARD-program vezérigazgatója előadást tartott Bukarestben az RMDSZ-színekben megválasztott, vagy kinevezett prefektusok, alprefektusok, megyei tanácselnökök, alelnökök, szakértők előtt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD-Ügynöksége jelenleg az előcsatlakozási program szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési SAPARD-program keretében az önkormányzatok és mezőgazdasági vállalkozók egyaránt nyújthatnak be pályázati kérelmet. /Béres Katalin: A SAPARD segít, csak kérni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Románia lakosságának több mint 50%-a vidéki, illetve meghatározóan vidéki környezetben él. A vidéki környezet társadalmi-gazdasági szempontból lényegesen hátrányosabb helyzetben van, mint a városi. A vidéki emberek 27,6%-a iskolázatlan, városi környezetben ez az arány csupán 2,6%. Óriási különbségek vannak például a csatornahálózatot illetően, mivel az ország kanális hálózatának mindössze 6%-a található vidéken. Mindezek miatt nemzeti vidékfejlesztési stratégiára van szükség, hangzott el dr. Kelemen Atilla képviselőházi interpellációján. Létre kell hozni egy minisztériumok közi állandó bizottságot, amely kifejezetten a nemzeti vidékfejlesztési stratégia kidolgozásával foglalkozik. Emellett sürgősen napirendre kell tűzni a fejlesztési régiók átszervezésének a kérdését, támogatni kell a községi és kistérségi információs központok létrehozását. /Dr. Kelemen Atilla: Képviselőházi interpelláció. Nemzeti vidékfejlesztési stratégia szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Létre kell hozni a beszerző-értékesítő szövetkezeteket, a termelői-értékesítő szervezeteket és a termelői csoportokat, mert ezeken keresztül lehet uniós támogatásokat szerezni – hangzott el a „Vidékfejlesztés – hagyományos gazdálkodás az EU-csatlakozás küszöbén” című vidékfejlesztési konferencián, Sepsiillyefalván. A háromnapos rendezvényen Kelemen Levente oklándi unitárius lelkész, az Aratás Reménysége Homoródért Alapítvány elnöke kifejtette, meg kell erősíteni az érdekvédelmi szövetségeket, mert a sajátos erdélyi tájgazdálkodási rendszert az EU is el tudja fogadni, ha azt megfelelően terjesztik elő. El kell érni, hogy a támogatott gazdálkodási rendszer szerepeljen a romániai vidékfejlesztési tervben. David Keyes, az amerikai Harvest Hope Alapítvány alapítója kifejtette:. „A rendtartó székely falu modellje csak úgy tartható meg, ha a gazdák szövetségekbe tömörülnek, legyőzik a kommunista termelőszövetkezetekkel kapcsolatos rossz emlékekből fakadó ellenérzésüket”. /Bíró Blanka: Szövetkezetekkel a rendtartó székely faluért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Dinu Zamfirescut, a román kulturális minisztérium államtitkárát, a romániai demokratikus mozgalom neves személyiségét a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki Bukarestben. Dinu Zamfirescu annak idején bírálta a romániai magyar felsőfokú tanintézmények felszámolását. A kilencvenes években Zamfirescu a Horia Rusu Alapítvány elnökeként folytatta munkáját, melynek elmaradhatatlan része volt a magyar–román párbeszéd folytatása. /Magyar kitüntetés Dinu Zamfirescunak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

– Ezerötszáz erdélyi magyar jutott álláshoz az elmúlt egy évben az RMDSZ által indított E-meló munkaközvetítő hálózaton keresztül – tájékoztatott Farkas Katalin programvezető. Informatikusokat keresnek leginkább a cégek. A tizenöt erdélyi nagyvárosban irodával is rendelkező internetes közvetítőhálózat az elmúlt évben több állásbörzét szervezett. Most indult a Fórum elnevezésű on-line tanácsadás, ahol az érdekeltek kérdéseket intézhetnek a szakemberekhez, és tanácsot is kérhetnek szakmai elhelyezkedésükkel kapcsolatban. Az e-melósok 42 magyarországi befektetőnek is szereztek alkalmazottat. A közeljövőben az E-meló munkaközvetítő hálózat a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht (ITDH) segítségével Brassó és Sepsiszentgyörgy vidékére kíván összpontosítani, ahol várhatóan számos gyár zárja majd be kapuit. /Takács Enikő: Ezerötszáz erdélyi magyar jutott álláshoz az E-melón. Közgazdászokat és számítógép-kezelőket keresnek leginkább. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányához a hetilap újabb három hozzászólást közölt: a/ Ablonczy László kiállt Sütő András mellett, elutasítva a Sütő elleni kirohanásokat. Emlékeztetett, hogy Bíró Béla a nyolcvanas évek második felében, amikor Sütő András műveit színpadon nem játszhatták, könyvben bizonygatta az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán és más művek gyönge voltát. Földes László kizárását vizsgálják, amikor „ötven éven át Romániában másfél millió magyart, továbbá német, zsidó és más kisebbséget zártak KI az emberi jogokból.” „A Földes László párttagsága körül folytatott vitustánc valójában Sütő András mániákus rágalmazására ütemeződik”, írta Ablonczy. Az A Hét hetilap „az építő gondolkodás helyett az önleépítő provincializmus fóruma.” A mostani időben a sajtó és a televízió ezt a leépítő hadműveletet folytatja, melynek nyomán minden nevetségessé válik. Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás a tanú: Sütő egy-egy magyarországi útjának engedélyezése a végsőkig feszített külügyi játékok eredménye volt. Advent a Hargitán című darabjának előadását csaknem két évvel a bemutató után láthatta először, nemkülönben az Álomkommadót. Sütő András szerzői estjén Fejtő Ferenc bevezetőjében a „nagy írót és magyar hazafit, az egyetemes emberi jogok európai harcosát” köszöntötte. /Ablonczy László: Csalás szavakban, Földes László újratemetésének időszerűsége. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 12./ b/ Szilágyi-Gál Mihály megjegyezte /utalva arra, hogy Sütő András azt írta Bottoniról, hogy a Marsról jött/: aki messziről jött, az másként látja a Földet, mint a földiek. Ha másért nem, már csak ezért is érdemes a bolygónkra tévedő marslakók megfigyelésire odafigyelnünk. /Szilágyi-Gál Mihály: A kutató mint marslakó. Adalék a Bottoni-ügyhöz. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 12./ c/ Gálfalvi Zsolt megjegyezte, az A Hét április 28-i számában megjelent Földes Ágnes levele. A bevezető sorok utalásaiból arra lehetne következtetni, hogy ő szerkeszti a hetilapot. Gálfalvi Zsolt tisztázta, 2003 szeptembere óta nem ő az A Hét főszerkesztője. Földes Ágnes leveléről megállapította: apja (Földes László) és Sütő András viszonyát illetően tévesen emlékszik a hatvanas-hetvenes évek fordulójára. Kapcsolatuk „indulatos minősítése nem felel meg a tényeknek.” /Gálfalvi Zsolt: Megjegyzés. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 12./

Székelyföldi körútra indul a Nagyvárad Táncegyüttes Boszorkánytánc című produkciójával. A Nagyváradi Állami Filharmónia keretében három éve alakult hivatásos magyar népi tánccsoport Biharban, Szatmárban és Kelet-Magyarországon is többfelé sikerrel mutatta be táncjátékát, mely az Erdélyben ma is élő boszorkánykultuszból merített témát. A táncjáték koreográfus-rendezője László Csaba, a székelykeresztúri „Pipacsok” Néptáncegyüttes vezetője, a dramaturg Zsidó Ferenc, a táncjáték muzsikáját pedig a vajdasági Csalóka zenekar válogatta össze. /(Lakatos Balla Tünde): Országos körúton a Boszorkánytánc. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Május 20-án kezdődik Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. Szabó Tibor fesztiváligazgató jelezte, jelen lesz a bukaresti Zsidó Színház, valamint a két német társulat, a temesvári és a szebeni, továbbá a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház is. A város részéről nem támogatják a rendezvényt. /Köllő Katalin: Május 20-án rajtol a kollokvium Gyergyószentmiklóson. A város vezetősége nem támogatja a fesztivált. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Sóvárad egy éve levált Szovátáról és önálló közigazgatási egység lett. Madaras Árpád polgármester munkatársaival bővítették, javították hivatalukat. Emellett kifestették a kultúrotthont, megjavították az iskola tetőzetét, javításokat végeztek az óvodában, kiköveztek 200 méter utcát. Tavaly június óta működik a faluban orvosi rendelő, idén április elsejétől gyógyszertárat nyitottak. Sóvárad testvértelepülési kapcsolatot épített ki Sátoraljaújhellyel. /Kilyén Attila: Egy év után. Sóvárad elégedett az önállósodással. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Nagybányán az idei Németh László Napok, az író nevét viselő gimnázium szervezésében, április 29-én kezdődtek, és május 9-én értek véget. A Nagybányai Bábszínház terme színültig megtelt diákokkal, tanárokkal, szülőkkel. A díszelőadás egy József Attila születésének 100. évfordulójára készített diákműsorral kezdődött. Ezután következett, az iskola közismert Fülemile színjátszó csoportjának Ludas Matyi-előadása. A tíznapos rendezvényen különféle vetélkedők, sportesemények voltak. /Farkas E. Zoltán: Németh László Napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A romániai szabadkőművességről keveset tud az átlagpolgár. Az 1990 után újjáéledő szabadkőművességnek ma van egy féltestvére, a mindenütt elterjedő – Aradon is tevékeny – Rotary Klub. Aradon 1870-ben alakult meg a városban a Széchenyiről elnevezett skót rítusú, 1871-ben Újaradon a Petőfi Páholy. A pesti (1868) után egymásután Temesváron, Pozsonyban, Sopronban, Kolozsváron, Nagyváradon is életre hívták a páholyokat. Az aradi Xenopol Könyvtár őrzi az első aradi páholy székmestere, Goldschneider Henrik nyomdájából kikerült német és magyar nyelvű könyvecskét, amely a 222 paragrafusból álló alapszabályzatot rögzíti. A statútumban ez olvasható: “Felvétetik a páholy tagjai közé minden jó hírben álló, a magyar törvények szerint nagykorú és önálló férfiú, ki magasabb és nemesebb célok iránt fogékonyságot tanúsít.” Az első aradi szabadkőművesek között volt Institoris Kálmán (a későbbi polgármester), Rozsnyai Mátyás gyógyszerész, Lukácsy Miklós takarékpénztári vezérigazgató. Ugyancsak 1870-ben kezdte el működését egy konkurens páholy, Fraternitas néven. Nyolc év után a bérelt helyiségekben működő mindkét aradi páholy kifulladt, és az ideiglenes beszüntetés, azaz a szabadkőműves zsargon szerint “elaltatás” mellett döntött. Tíz év múlva, 1888-ban az egykori tagok közül harmincan Összetartás (Concordia) néven egy új páholy létrehozása mellett döntöttek. Az új, díszes páholyt 1905-ben avatták fel. A mozgalmat jelképező kalapács, körző és vakolókanál nemcsak ennek az épületnek a homlokzatára került fel, hanem felismerhető több aradi házon is, ami arra vall, hogy a tulajdonosnak köze volt a mozgalomhoz. Az Ortodox Egyház Szent Szinódusa 1937-ben elítélte a szabadkőművességet, 1939-ben hatóságilag betiltották, tagjai ellen kampányt indítottak. /Puskel Péter: A százéves páholy. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

A harmincas évei elején járó Kelemen László /Sepsiszentgyörgy/ fáradhatatlan madarász. Szervez, pályázatokat, tanulmányokat ír, hetente többször 20–30 kilométeres körzeteket bejárva a madarak viselkedését figyeli. Kelemen László hat évvel ezelőtt megalapította a Rara Avis Madártani és Természetvédő Egyesületet. Tervük az, hogy feltérképezik Kovászna megye madárvilágát, majd a nyolcéves lejáratú program végén könyvet adnak ki az összegyűjtött adatokkal. A Rara Avis Egyesületnek már 250 tagja van, többségük szakember. Több ezer gyereket vontak be tevékenységükbe, játékosan tanítanak a természet tiszteletére, védelmére. /Bíró Blanka: Kelemen László értelmetlennek látja azt az időt, amit nem a madarakra fordít. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A 82 évesen is dolgozó Lövith Egon kolozsvári művész, a főiskola nyugalmazott tanszékvezető tanára, a sokoldalú művész – szobrász, festő, grafikus és keramikus – festményeiből nyílik kiállítás május 14-én Kolozsváron a Korunk Galériában. Kántor Lajos ismerteti Németh Júlia Lövith Egonról írt monográfiáját. Kányádi Sándor Erdélyi jiddis népköltészet című kötetéből Hatházi András színművész olvas fel. /Lövith-kiállítás a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./