„Nem róható fel Romániának a legutóbbi ciánbaleset, a szennyezés mértéke pedig elenyésző” – nyilatkozta Niculescu Tóni RMDSZ-es külügyi államtitkár, reagálva Sólyom László magyar köztársasági elnök kijelentéseire. A barcelonai euromediterrán csúcstalálkozón résztvevő elnök kijelentette: „Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene. Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak a fellépésre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket.” Az elnök nyilatkozataival egybevágóan vélekedtek a környezetvédők is. Az Élőlánc Magyarországért szervezet szerint egyértelmű, hogy Magyarország védtelen a határon túlról érkező vízszennyezésekkel szemben: „A Tisza vízgyűjtő területén működő, súlyosan környezetszennyező bányák, vegyi és nehézipari üzemek időzített bombákként veszélyeztetik folyóinkat.” A szervezet határozott fellépést követel az „ökológiai agresszió” ellen. A román külügyi államtitkár közölte, a külügyminisztérium nem kapott semmilyen megkeresést ez ügyben, és megértik a magyarországi aggodalmakat. Niculescu Tóni azt is elmondta, hogy a két ország között jók a kapcsolatok, ami a környezetvédelem problémáját illeti. A magyar fél ebben az ügyben hivatalosan megkereste Romániát, de nem tiltakozás, hanem tájékozódás céljával. A román hatóságok elküldték a tájékoztatást, de a magyar fél további információkat is kért. /Isán István Csongor: Hivatalosan nem tiltakozott a magyar fél a ciánszennyezés ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Salat Levente politológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorának adott nyilatkozatában sötét jövő jósolt a romániai magyar közösségnek. Salat úgy látja, az erdélyi magyarság az elmúlt 15 évben nem bízott eléggé a saját erejében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pedig el is fogadják, akkor az alkalmazhatatlan lesz. Salat Levente szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal. Mindkét országnak érdeke a romániai magyarság kivándorlása Magyarországra. Annak a közösségnek, amelynek a társadalmi szerkezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el, annak nincs politikai jövője, ezért etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül. – Megdöbbenéssel értesült az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége a rektor-helyettes nemzetpolitikai megállapításairól – olvasható közleményükben. Kovács Péter társelnök és Borboly Csaba elnök szerint megalapozatlan az a megállapítás, hogy az erdélyi magyarság nem volt elég körültekintő, nem bízott eléggé saját erejében. – Szerintük az utóbbi 15 évben elért eredmények cáfolatát adják ezen sommás megállapításnak. A gyarapodó iskolahálózat, a gazdagodó civil világ, a magyarlakta vidékek javuló gazdasági helyzete, a közösségi javak visszaadása, a csökkenő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője a magyar nemzeti közösségnek. A rektor-helyettes megnyilatkozása közvetve kivándorlásra ösztönzi az erdélyi magyar fiatalokat. Salat Leventének a szülőföldön való maradás lehetőségeinek megteremtése tartozik feladatkörébe. Ellentmondás van megnyilatkozása és az intézményvezetői pozíciója között. /Vita az erdélyi magyarság sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

November 24–26. között emlékeztek meg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem alapításának 15. évfordulójáról. November 24-én a kolozsvári Bolyai Társaságot látták vendégül, majd Gaal György, Csetri Elek, Gábor Zoltán, Kerekes Jenő, Balázs Sándor és Horváth Andor professzorok tartották meg a kolozsvári egyetemi és tudományos élettel kapcsolatos előadásaikat. November 25-én nemzeti kisebbségi felsőoktatási konferenciára került sor, amelynek keretében délelőtt az Erdélyben működő magyar és vegyes tannyelvű felsőoktatási intézetek képviselői tartottak ismertető előadást tanintézetük helyzetéről és eredményeiről, délután a komáromi, valamint néhány magyarországi egyetem küldöttje vázolta a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás előtt álló feladatokat. November 26-án zajlott az ünnepség, a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa nyilvános jubileumi ülést tartott a díszteremben. Ezen Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspökök mellett Eszenyei Mária, Tolnay István és Szűcs István idézték fel az elmúlt 15 év eredményeit, azt az utat, ahogy a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé nőtte ki magát. Átadták a „Pro Universitate Partium”-díjakat és az Egyetemi Tanács díszokleveleit. Könyvbemutatókra is sor került. Többek közt Geréb Zsolt tanulmánykötetét, a Partiumi Egyetemi Szemle III. évfolyamának összevont kötetét és a Partiumi Keresztény Egyetem Jubileumi Évkönyvét ismertették. Ez utóbbiból kiderül, hogy a jelenlegi tanévben 1056 hallgatója és 183 oktatója (közülük 78 főállású, 23 külföldi) van az egyetemnek. Eddig három szakot sikerült akkreditáltatni. Jelenleg két kar (Bölcsészettudományi, Alkalmazott tudományok és művészetek) keretében tizennégy szakon nyújtanak képzést. Magyarország tizenhárom, Hollandia és Németország egy-egy egyetemével alakítottak ki cserekapcsolatokat. /G. Gy.: Partiumi Egyetemi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Baján november 10–12-e között rendezték meg az Európai Konferenciát Európai uniós integráció és a kisebbségek – fejlődhetünk együtt? címmel. A konferencia társszervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete mellett a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Antall József Alapítvány is kivette részét, csakúgy, mint az Eötvös József Kollégium, az Alsó-Ausztriai European House, valamint az ausztriai Pán-európai Unió és az EALIZ. A Magyarországon élő kisebbségek helyzetét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Christoph Pann professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képviseletében pedig az európai kisebbségek jogi helyzetéről beszélt. Előadást tartott Dr. Günther Rautz, a boseni (bolzanói, Dél-Tirol, Olaszország) Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osztályának képviselője is, aki az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) főtitkára is. A második világháború előtt és alatt a magyarországi németek száma elérte a félmilliót, azóta azonban folyamatosan csökken. 1947-ben 250 000 magyarországi németet telepítettek ki az országból. Akik maradtak, az asszimiláció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási alkalmával a lakosoknak négy kérdésben kellett választ adniuk: anyanyelv, nemzetiség, a nemzeti kultúrához való kötődés, és a családban, illetve baráti körön belüli nyelvhasználat. A négyből legalább egy kérdés alapján 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, A legutóbbi, 2002-es helyhatósági választásokat követően Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a maguk 341 kisebbségi önkormányzatával és 35 polgármesterével a romák után a második helyen állnak. /Günther Rautz: Tudósítás a bajai kisebbségi konferenciáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Régióközi találkozó színhelye volt november 29-én Aradon a Jelen Ház nagyterme, amelyen bemutatták az Európai turisztikai hálózat vidéken elnevezésű, az Interreg IIIC-program keretében megvalósított másfélmillió eurós uniós finanszírozású projektet. A külföldi vendégek ismertették saját, a falusi turizmus kiépítésére, fejlesztésére irányuló terveiket.– A finanszírozásból csak az EU-tagok részesülnek, azonban a projekt partnerei társként bevették maguk közé Romániát. /(Balázs): Régióközi találkozó a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

Az erdélyi Mezőséget, a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos határolta dombvidéket a magyarság már a X–XI. században benépesítette. A mongolok XIII. századi pusztítása, majd a törökök és a krimi tatárok betöréseinek következtében a Mezőség lakossága fokozatosan kicserélődött, s az egykor színmagyar településeket a XX. század elejére már főleg románok lakták. A magyarság szórványosodása Trianont követően tovább erősödött (Déstől keletre Besztercéig pl. ma egyetlen plébánosra hárul a megyényi terület magyar katolikusainak lelki gondozása). Pusztakamarásnál, Sütő András szülőfalujánál is eldugottabb helyen fekszik Vice. 1910-ben a faluban még 943-an vallották magukat magyarnak, 1992-ben már csupán 437 magyar és 24 román lakott Vicében. A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfaluhoz tartozó településnek ma is nagyjából ennyi lakosa van. A Possibilitas Egyesületet Lőrinczi Károly vicei plébános, a környék református lelkészeivel összefogva hozta létre, hogy kallódó, a teljes asszimiláció küszöbén álló gyermekeket vallásuktól függetlenül gondozzon, és azokból magyar kultúrájú embereket neveljen. Paphiány miatt Vicéhez tartozik a bethleni és csicsókeresztúri plébánia is. Mikor Lőrinczi Károly 1995. augusztusában Vicére került, Csicsókeresztúron a templomnak már két éve nem volt papja, a plébánia épülete romos állapotba került. Egy holland alapítvány, a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a kanadai Magyar Alap támogatásával sikerült 1999-ben felújítani a parókiát, és a következő évben megkezdte munkáját az épületben Szent Anna Ház, gyermekeket fogadtak be. A Vicei Szent István Ház létrejöttéhez Gergely István csobotfalvi plébános, a már nemzetközi hírű Csibész Alapítvány megálmodója is hozzájárult. Amikor a Magyarok Világszövetsége meghirdette a 13 aradi vértanú emlékére, a Kárpát-medencei nagycsaládosoknak felépítendő 13+1 ház programját, Gergely István az egyik helyszínnek szülőfaluját, Vicét javasolta. 2002-ben lett kész a ház. A vicei Szent István Ház legnagyobb támogatója egy hollandiai alapítvány. Erdélyt járó budapesti fiatalok kezdeményezték Magyarországon a Via Possibilitas Közhasznú Alapítvány létrehozását, amelyet már bejegyeztek. Vicén és Csicsókeresztúron jelenleg 18 gyermeket gondoznak. A jelenleg nevelt 18, és a jövőben odakerülő további kicsik jövője igen nagymértékben függ attól, hogy az erdélyi egyesületet. /Keszthelyi Gyula: Sziget a „Holt-tengerben” – családi otthonok a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Pákéban november 27-én, vasárnap iskolanévadó ünnepséget tartottak. Az elemi iskola felvette Vida András iskolaalapító nevét. Az eseményen jelen volt a falu apraja-nagyja, egykori és mai tanulók, valamint Barátos község elöljárói. Orbaiszéken a legkisebb településnek is vannak kiemelkedő személyiségei. Pákéban Vida András, aki iskolát alapított e kis településen. Szántó István volt polgármester, aki régi dokumentumokból felkutatta az iskola történetét, pontos adatokat közölt a kis tanintézet 130 éves múltjáról. Vida András /1721- 1885/ egyszerű pákéi falusi ember volt. Egyházi és közéleti tisztségeket töltött be. Az iskola falán elhelyezett magyar és román nyelvű táblát Beder Győző iskolaigazgató és Balázs Ferenc, Vida András leszármazottja leplezte le. /Bodor János: Beteljesült álom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

Magyar karok létrehozását kérte a BBTE szenátusától Egyed Emese, Kása Zoltán és Sárkány-Kiss Endre. A javaslat szerint az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a Természet-, Humán-, Társadalomtudományi Kar alkot majd. A már létező, és önálló magyar karként működő Református és Római Katolikus Vallástanárképző Kar a módosítás után is változatlanul működne tovább. A Közgazdaságtudományi, Jogi, Testnevelési és Pszichológia Karon működő magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe, ezek a jelenlegi, szakonkénti és nem nyelvi kritériumok alapján elkülönített karokban működnének tovább. A Természettudományi Kar a matematika, informatika, fizika, kémia, valamint biológia és geológia tanszékeket tömörítené. A Humántudományi Kar pedig a történelem, filozófia és logika, nyelvészet, magyar irodalom, etnográfia és antropológia, újságírói, színház és televízió, valamint tanárképzési tanszéket tartalmazná. A harmadik, legkisebbnek tervezett Társadalomtudományi Karon a szociológia és szociális munkás, politikatudományi és közigazgatási, illetve földrajz tanszékek működnének. A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés előterjesztői statisztikát is csatoltak a dokumentum mellé, amelyből kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak a 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyűjtéséből származnak /179 magyar oktató közül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28-an tartózkodtak, és mindössze 2-en ellenezték a tervet/. Kovács Lehel, a BKB alelnöke, az egyetem oktatója elmondta: az oktatók kérvényükben január 30-át állapították meg határidőként, mivel azt szeretnék, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete eddig vitassa meg a kérést. /Borbély Tamás: A magyar karok létrehozását kérik a BBTE szenátusától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

– A határon túli magyar szervezetek pályázatait és a megítélt támogatások többségét ezentúl bárki megtekintheti a világhálón – jelentette ki Szabó Vilmos politikai államtitkár december 1-jén Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Az adatbázis célja, hogy minden pályázatról és minden pályázóról tudjanak, és a rendszer segítségével ki tudják szűrni a párhuzamosságokat. A http://tamogat.htmh.gov.hu/tamogatas címen elérhető térképen a többi közt követhető, hogy melyik térségben, illetve településen milyen mértékű támogatást vettek eddig igénybe a pályázók. Az adatbázisban jelenleg 35 milliárd forint igényelt, és 22 milliárd forint megítélt támogatásra utaló adat szerepel, de az adatbázist folyamatosan frissítik, visszamenőlegesen is. Az idei ötmilliárd forint támogatási igényből 1,28 milliárdot ítéltek meg a döntéshozók. Ebből mindeddig 44,1 millió forintra szerződtek és 39,1 milliót fizettek ki. Szentgyörgyi Lajos, a HTMH elnöki főtanácsadója közölte, hogy a központi koordinációs keret támogatásait csak technikai számon rögzítik a rendszerben, így nem tudható, melyik szervezet mekkora összeget kapott. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke közölte: az alap rendelkezésére álló 975 millió forintot még ebben az évben kifizetik a nyertes pályázóknak. A Szülőföld Alap keretének kifizetése nem érinti az Illyés Közalapítványt, ahová az idei 920 millió forintos keretből eddig csak 483 millió forint érkezett meg. /Nyílt nyilvántartás a határon túli magyarok pályázatairól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Egyre több kamaszkorú fiatal hagyja el Romániát, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Többségük dolgozni szeretne, de sokan lopásra vagy prostitúcióra kényszerülnek, hogy élni tudjanak – állította a Gyermekért, Közösségért és Családért Alapítvány tanulmánya. A kiskorúak párizsi bírósága elé kerülők egynegyede román állampolgár. A francia bíróság elé kerülő román kiskorúak 40 százaléka Románia északi részéből, Máramaros vidékéről származik. /Külföldön dolgoznak a máramarosi kamaszok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Homlokegyenest mást tapasztalt Borbély László középítkezésekkel és területfejlesztéssel megbízott miniszter az árvíz sújtotta Temes megyei településeken folyó rekonstrukcióknál, mint amit egy héttel korábbi temesvári villámlátogatásakor jelentettek neki, és amit ő a sajtóval közölt. Akkor azt mondta: a 819 újjáépítésre jelölt házból 261 maradt még hátra, ebből 215-öt befejeznek a november 30-i határidőre, és csak 46 esetében szükséges újabb kéthetes haladékot adni az építkezést végző cégeknek. Valójában 182 lakóépületek nincs kész, és a jelek szerint lehetetlenség befejezni december 15-ig. Többek között Fényen 112, Óteleken 39, Jánosföldén négy házat kellene addig átadni. “December 15-ig minden házat be kell fejezni, kifogásokat nem fogadok el a késlekedésre” – sürgette a munkálatokat a miniszter, aki menesztette tisztségéből az építkezéseket vezető Országos Lakásügynökség (ANL) területi kirendeltségének igazgatóját, Ionel Laichici-ot. /P. L. Zs.: Döbbenet: 46 helyett 182 házat kell befejezni. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Egyik vezetőjét, Dénes Istvánt indítja jelöltként a Nemzeti Szabadelvű Kör az RMDSZ alsóháromszéki területi elnöki tisztségéért folyó versenyben. Dénes István a tavalyi polgármesterválasztás harmadik helyen végzett jelöltje volt a megyeszékhelyen, a szavazatok számottevő részét sikerült összeszednie. A Nemzeti Szabadelvű Kör a tavalyi választások nyomán jött létre, országosan elismert platformja az RMDSZ-nek. Dénes István Pető Antal ügyvezető elnök és Szőcs Endre ifjúsági alelnök társaságában jelentette be, hogy fő feladatának az országos szervezetté fejlesztést tekinti. Legsürgősebb a székelyföldi régió létrehozása, lesz egy közép-erdélyi, egy partiumi-bánsági és egy óromániai-dobrudzsai szervezet is. A Kör 30 alapító tagján kívül pillanatnyilag 85 rendes taggal és kb. 3000 támogató taggal rendelkezik. Van egy képviselője Markó Béla elnöki kabinetjében is. A Nemzeti Szabadelvű Kör szövetségesének tekinti a liberális áramlatokat, meggyőződése, hogy a magyarságot a regionális politizálás vihetné előre. Szőcs Endre szerint az RMDSZ és az MPSZ is egyaránt elmarasztalható abban, hogy ,,adminisztratív politi­zálást” folytatnak, fontos lenne alulról és a civil szférában is építkezni, ezáltal gátat vetni az ifjúság kivándorlásának. A Kör hangsúlyozottan igényli a nemzedékváltást is az RMDSZ-en belül, mégpedig az ,,ál generációváltás” helyett a valódit. Ezt Dénes így magyarázta: nem a mások által előtérbe tolt ún. ifjakra gondolnak, hanem a feltörekvő nemzedék igazi képviselőire. A Kör sérelmezi, hogy nem hívták meg a helyi három másik RMDSZ platform választások előtti tanácskozására, a belső választások idején megkezdett gáncsoskodás ma sem ért véget. /(b.kovács): Országos hálózattá válni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

A hat évvel ezelőtt Zabolán létrejött Basa Tamás Gazdasági Kulturális Egyesület a szülőföldön való megmaradást, a munkahelyteremtést és a széles körű kapcsolatteremtést tűzte ki céljául, nyilatkozta az elnök, Pásztori Tibor Endre zabolai nyugalmazott református lelkész. Az egyesület már kistérségi tömörüléssé minősült, s magában foglalja a Zabola-Réty kisrégiót. Kapcsolatokat teremtettek az ügyben segíteni tudó személyiségekkel, így a zabolai származású Csekme Évával, aki tagja a Magyarok Világszövetségének. Kaptak már segítséget az ősi zabolai templom renoválására, segítséget kértek pályázatok megírására, idegen nyelven megjelenő pályázatok lefordítására. Kapcsolatban állnak képviselőkkel, szenátorokkal és a megyei tanáccsal. Kapcsolatot teremtettek Nyíregyházával, a szlovákiai Martos nevű településsel, és most van alakulóban kapcsolatuk a magyarhoni Kétpóval. /(kisgyörgy): A zabolai Basa Tamás Gazdasági Kulturális Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

A Magyarnóta-szerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete tavaly mutatkozott be először Arad megyében: Ágyán, Kisjenőn és Aradon telt ház előtt tartottak egy-egy nagy sikerű nótaestet. Az egyesület elnöke, dr. Majzik István most újra Aradon járt, javaslataival. Elmondta, hogy kihasználva Románia EU-csatlakozását, közösen elkészítendő pályázatok útján szeretnének pénzt szerezni a kölcsönös kulturális tevékenységhez. A hivatalosan bejegyzett egyesületekkel, esetleg intézményekkel megállapodást kötnének, amelyben rögzítik a fellépés időpontját, feltételeit, beleértve az anyagiakat is. E fellépéseket szeretnék kétoldalúvá tenni. /Balta János: Határtalan lehetőségek. Szeged a kezét nyújtja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Az Áprily-estek során, november utolsó napján Torockó és Nagyenyed festőművészére, Vass Albertre (1896–1969) emlékezett a nagyenyedi közönség. Király László, az ünnepelt egykori kollégája személyes élményei alapján idézte a festő emlékét, Pópa Tibor előadásban méltatta Vass Albert sokszínű művészetét, Hantz Lám Irén /Kolozsvár/ Vass Albert festményeinek tizenhárom reprodukciójával díszített 2006-os falinaptárát mutatta be. Vass Albert az internálás után, 1945-től a Bethlen Kollégium rajztanára volt. Feleségével, Székely Piroska keramikussal és tánctanárnővel együtt Nagyenyed meghatározó művész értelmiségije volt. Vass Albert olaj- és pasztellképeiben, akvarelljeiben és rajzaiban egy letűnt világot örökített meg, a népművészetéről híres Torockó és Torockószentgyörgy világát. /Józsa Miklós: Nagyenyed festőjére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Új formában került a könyvespultra az idei év legszebb írásait – verset és prózát – tartalmazó kötet /Erdélyi szép szó/, amely negyvennyolc szerzőt vonultat fel, a legidősebbtől, az 1909-ben született Anavi Ádámtól a legfiatalabb nemzedéket képviselő Farkas Wilmann Éváig és Papp Attila Zsoltig, akik 1979-ben, hetven évvel születtek később. A kötetet Fekete Vince költő szerkesztette, a Hargita Kiadó és a Pro-Print Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Az Erdélyi szép szó a romániai magyar irodalom tükre, amely, akárcsak évtizedeken át a magyarországi Szép versek és Körkép, egy év terméséből, pontosabban az irodalmi folyóiratokban megjelent írásokból válogat. /(Ferencz Imre): Erdélyi szép szó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

Ismeretlenek horogkereszteket karcoltak Temesvár színházépületének falára. Valaki így fejezte ki nemtetszését a posztot ősszel elnyerő igazgató, Adriana Maria Hausvater személye, vagy éppen a férje, Alexander Hausvater rendező ellen. Hausvater ugyanis zsidó származású. A “toleráns” bánsági nagyvárosban az épületek falain, köztereken, garázsok oldalain lehet látni náci jelképeket, fajgyűlölő, főleg cigányellenes feliratokat, amelyek nem zavarják a város vezetőségét. /(pataky): Náci jelképek a színházban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

A legutóbbi tanácsülésen Lugos önkormányzati képviselőtestülete megszavazta, hogy testvértelepülési kapcsolatba lépjenek a vajdasági Verseccel – tájékoztatott Pozsár József alpolgármester. A két polgármesteri hivatal idén ősszel már megtette a szükséges lépéseket. A testvérvárosi együttműködést december 3-án írják alá a lugosi városházán. Lugosnak Szekszárd is testvértelepülése. Újszentes községnek már két testvértelepülése van. Az első Szentes volt, ahonnan már az 1989. decembere után megindultak ez első segélyszállítmányok a községbe, a második a szintén Csongrád megyei, az idén városi rangra emelt Sándorfalva. /P. L. Zs.: Új vajdasági és magyarországi testvértelepülések. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

A Mátyás király-szoborcsoport mellékalakjaihoz hasonló méretű alkotással gazdagodhat Kolozsvár Főtere, Márton Áron szobrával. A műalkotás felállítását eredetileg idénre tervezték a Szent Mihály plébániatemplom bejáratához közel eső zöldövezetben. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy a háromméteres szobor bronzba öntése alapos munkát igényel. A munkát Karcagon végzik. A bukaresti művelődési minisztérium fennhatósága alatt működő bizottságnál az engedély kibocsátása elhúzódott, csak két héttel ezelőtt kapták meg, tájékoztatott Borbély László területrendezési és középítkezési megbízott miniszter. /-or-: Márton Áron-szobor csak tavasszal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A Jelenések könyve címmel tartott előadást december 1-jén Oláh Dénes római katolikus plébános a Kisbácsi Népfőiskola keretében. A népfőiskolát Kisbácsban általában novemberben kezdik. Tizenöt előadást tartalmazó sorozatot terveztek idénre. /Török Á. Rebeka: Oláh Dénes volt Kisbács vendége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A Román Televízió magyar adásának stábja portréfilmet forgatott Cári Tiborról, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház volt főállású – jelenleg szabadúszó – zeneszerzőjéről, aki a Csikyn kívül többek között a helyi német, a targoviste-i és a nagyváradi román színház darabjaihoz írt zenét. A fiatal zongorista volt az első az Országos Színházi Fesztivál történetében, aki idén novemberben egyszerre három előadással volt érdekelt a bukaresti seregszemlén. A filmet a Körös-parti városban és Temesváron forgatták. Cári Tibor létrehozta a Hamulet nevű triót Balázs Attila és Ovidiu Mihaita színművészekkel. A Hamulet az ország egyetlen színházi zenét játszó truppja. /P. L. Zs.: Portréfilm Cári Tiborról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Képzőművészetből nem lehet megélni – szögezte le Fazakas Tibor vajdahunyadi festőművész. Ezért a Képzőművészek Szövetsége (UAP) hunyadi szervezete mind a 23 tagjának valamilyen más tevékenysége is van, a legtöbben rajztanárok iskolákban. Alkotásaikat ugyanis ritkán sikerül értékesíteni, többnyire magánszemélyeknek. Az intézmények évek óta nem vásárolnak műalkotásokat. Oda is inkább adományként jut el néhány kép. Így történt nemrég Déván, ahol az UAP 17 festményt adományozott az önkormányzatnak, mintegy köszönetként a támogatás fejében. Idén ugyanis a dévai önkormányzat fejenként 10-10 millió lejjel támogatta az egyéni tárlatokat tartó képzőművészeket, összesen 5 személyt. A képzőművészek állami szubvenciót, megyei támogatást vagy bármilyen anyagi juttatást évek óta nem kaptak. A 6 műhelyes dévai képzőművészeti stúdióban négy éve nincs fűtés, mivel az UAP-nek egyszerűen nincs miből kifizetni a számlát, ecsetelte a helyzetet a didergést jól ismerő Sütő Éva festőművész. Vajdahunyadon még képzőművészeti stúdió sincs. /Chirmiciu András: Hunyad. Támogatás helyett pereskedés. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Lőwy Dániel A Kálváriától a tragédiáig – Kolozsvár zsidó lakosságának története /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című könyvéről elmondta, a kolozsvári zsidó közösségnek nincs a jelentőségéhez mérhető emlékkönyve. A deportálásból vagy a munkaszolgálatból hazatértek egy része gyakran román nyelvű szöveget íratott a sírkövére, mert halálában sem tudott teljesen megbocsátani. A második csoportba azok tartoznak, akik csak rövid időre vagy egyáltalán nem tértek vissza a szülőhelyükre. Lőwy Dániel több ezer kilométerre a szülővárosától, Kolozsvárról írta a könyvet. /Köllő Katalin: A belső emigrációban született könyv. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Szilágyi Júlia írta, elfogult a város, a szerző, a téma iránt. Elfogult, mert a gettótól megkímélte a sorsa, de több rokonát elhurcolták. Szilágyi Júlia köszönetet mond a maroknyi túlélő nevében is a szerzőnek, aki felkutatta, összegyűjtötte és megőrizte ezt az óriási anyagot, hogy s felmutassa az utókornak az áldozatok emlékét. A könyv a függelékben hozta Márton Áron püspök 1944. május 18-án, a Szent Mihály-templomban mondott beszédét, melyben tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen, a beszédet teljes terjedelmében sokan csak most ismerhették meg. /Szilágyi Júlia: Könyv a kolozsvári zsidóság történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Svédországban jelent meg Kő, bronz, buldózer – Láthatatlan és újra látható emlékműveink /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm, 2004/ című kötet Dávid Gyula és Veress Zoltán szerkesztésében. A könyv a Kárpát-medence magyar vonatkozású műemlékeinek, emlékműveinek, a kultúrában meghatározó szerepet játszó közösségeinek múltbeli és jelenlegi sorsát taglaló írások gyűjteménye. A tanulmányok túlnyomó része a Trianon előtti néhány évtized emlékműveiről szól. Ebben az időszakban százával születtek emlékművek. Előbb a magyar középkor, az államalapítás, később a forradalom és a szabadságharc emlékjelei, szobrai kerültek túlsúlyba. Impériumváltáskor mértéktelen szoborrombolás kezdődött. Csoda, hogy a kolozsvári Mátyás-szobor, a zilahi Wesselényi-szobor vagy az aradi Szabadság-szobor megmenekült a beolvasztástól. Sylvester Lajos a székelyföldi szabadságharcos emlékművek mentéséről, Bura László a Szatmár környéki Kölcsey-emlékekről írt. Olvasható a könyvben a lerombolt és egy ideig Sztálin-szoborral éktelenített budapesti Regnum Marianum templom máig elevenen élő emlékéről, a Nemzeti Színházról, Érsekújvár, Rozsnyó, Losonc Kossuth-szobrairól és a Párkány-esztergomi Mária Valéria hídról is. /N. J.: Láthatatlan és újra látható emlékműveink. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

December 6-án, Scheffler János püspök halálának évfordulóján, szentmise lesz a vértanú püspök boldoggá avatásáért. Scheffler püspök állt a szatmári egyházmegye élén a második világháború idején. A háború utáni vallás- és egyházüldözés következtében 1948-ban egy kormányrendelet felfüggesztette főpásztori működésében. Két évvel később az államhatalom a Hunyad megyei Kőrösbányára, kényszerlakhelyre vitte a püspököt, 1952 márciusában pedig bebörtönözték. Scheffler püspök a börtönben halt vértanúhalált 1952. december 6-án. Tavaly december 5-én szülőfalujában, Kálmándon, szobrot állítottak a vértanú püspök tiszteletére. /(Melan Karolina): Megemlékezés Scheffler János püspökről. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 4./

A népszavazás egyéves évfordulója alkalmából December 5., a magyar szeptember 11. Kiútkeresés címmel rendeztek konferenciát Szegeden december 3-án. A kettős állampolgárságról tartott tavaly december 5-i népszavazáson a határon túli magyarság volt az apropó, de valójában nem róluk szólt a referendum, hanem a magyarországi magyarság vizsgázott nemzettudatból, szolidaritásból, jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke. A KMKSZ elnöke az elsődleges feladatnak a szavazás eredményének lelki feldolgozását nevezte. Toró T. Tibor nem látja katasztrófának az eredményt, de az mindenképpen felkiáltójel volt. Az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a Kárpát-medencében a magyar életet, magyar jövőt közösen kigondolni, és ennek alapjait hosszú távon lerakni – fűzte hozzá. A konferenciám részt vett Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is. A népszavazást követő erősödő kiábrándulást orvosolni óhajtó gesztusként a Fidesz a határon túli magyarok közül elsőként tizenöt vajdasági és egy, a Partiumból származó magyart fogadott tagjai közé. Ők nem választhatók párttisztségre. /Konferencia a tavalyi népszavazásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

A december 5-i népszavazás szomorú, ha nem gyászos emlékű nap volt. Az eredmény előidézője a magyar kormány gyalázatosan hazug, féktelen kampánya volt, hangsúlyozta Asztalos Lajos. A bánsági, de különösen a székelyföldi árvíz után kiderült, a magyarok nagy többsége az első hívó szóra az árvízkárosultak segítségére sietett. Amint azt annak idején Fodor Sándor is megírta, ez volt az igazi népszavazás. Kiderült tehát, a magyar összetartozás érzése él, s ha az elnemzetlenítés kádári örökségét híven folytató MSZP és SZDSZ nem folytat félrevezető, megfélemlítő, botrányos kampányt a határon túli magyarság ellen, mondhatni elemi erővel tör elő az emberekből. Eközben a kormánypárti politikusok szemforgató módon a határon túliak támogatásáról beszélnek, fogcsikorgatva és jókora késedelemmel folyósítják azt, amit már aláírtak. A MÁÉRT-értekezlet összehívását a kormány minduntalan halogatja. Mádl Ferenc volt és különösen Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök határozott kiállása a kettős állampolgárság mellett reménykeltő. /Asztalos Lajos: Emlékezzünk 2004. december 5-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

December ötödike a nemzeti felelőtlenség napja – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon a találkozón, melyet december 4-én rendeztek MSZP-politikusok Budapesten, Párbeszéd a határok nélküli nemzetről címmel. Szerinte az állam és a nemzet fogalmát el kell választani egymástól, mert csak így van megoldás, és ezt az európai keretek között kell megtalálni. „Nem december ötödikének nemzetét akarjuk egyesíteni, hanem a mai történelmi magyar nemzetet. December ötödikét azért tartom sajnálatosnak, mert a belátás helyett az oktalan, bizonyos értelemben megsértett nemzeti öntudat végig nem gondolt, teljes felelősséget nem vállaló válasza volt.” Megjegyezte, ma sem a liberálisok, sem a nagyobbik jobboldali párt nem hajlandó világos igent mondani arra az alkotmánymódosítási javaslatra, amely először ismeri el a történelmi magyar nemzet közjogi létjogosultságát. Hiller István, az MSZP elnöke a népszavazás kapcsán hangsúlyozta: közös felelőtlenség volt belevinni a nemzeti kérdést ebbe a zsákutcába. Tabajdi Csaba EP-képviselő szerint új nemzeti kiegyezésre van szükség, a szülőföldön való boldogulás hangoztatása helyett, a magyarként való boldogulás fontosságát kellene előtérbe helyezni. A Fidesz arra kéri a kormányfőt, hívja össze a Magyar állandó Értekezletet (Máért), és a határon túli magyarság érdekében kezdjenek neki a konszenzus kialakításának. Mint írják, 2004. december 5-e valójában már nem is a kettős állampolgárság intézményéről, hanem az anyaországnak a határon túli magyarsággal való szolidaritásáról szólt. A testület hangsúlyozza, hogy a népszavazás szomorúságot okozott közel hárommillió magyarnak a szomszédságban. Mint írják: a fájdalmat nem lehet úgy orvosolni, hogy „egymás után hozzuk létre a bizottságokat, nevezünk el minden intézményt »Szülőföldnek« a média előtt, beszélünk folyamatosan még nem létező vízumról és útlevélről, mert ezek pótcselekvések”. Úgy kell felülvizsgálni a magyar állampolgárság intézményét, hogy „válasszuk szét a magyarországi lakhelyhez és az oszthatatlan magyar állampolgársághoz fűződő jogosítványokat”. /Guther M. Ilona, Budapest: Nemzeti kérdésekről szocialista módra, egy évvel a december 5-i referendum után. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

December ötödike a magyarság szégyen- és gyásznapja helyett legyen a Nemzeti Együvé Tartozás Napja, indítványozta Gémesi György országgyűlési képviselő. Cinikus módon a regnáló kormány éppen a szomorú esemény első évfordulójának előestéjén fogadta el a ,,külhoni” magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ez a jogszabály nem a Gyurcsány-kabinet nemzeti elkötelezettségéből született, hanem a nemzeti fölháborodás ellensúlyozására, részint pedig a ,,nagy ellen­kampányolók” lelkifurdalásainak leküzdésére. Be kell látni, hogy magyar a magyar nélkül – az anyaország határain belül és kívül! – semmire sem fog menni, szögezte le Magyari Lajos, a lap munkatársa. Sólyom László köztársasági elnök beiktatása első napján kimondta: semmi akadályát, nemzetközi korlátját nem látja a kettős állampolgárság intézménye felállításának. Figyelni kell azokra, akik a Fidesz kebelében hasonlóan gondolkodnak, s véleményüket fennhangon is hirdetik, Orbán Viktorra, Németh Zsoltra és társaikra. Figyelni kell Lázár Jánosékra, a hódmezővásárhelyi önkormányzat testületére, mely tiszteletbeli polgárrá fogadta mindazon ,,külhoniakat”, akik ezt igényelték. A példa követésre méltónak bizonyult, városok, községek tucatjai cselekedtek ebben a szellemben, köztük Budakeszi polgársága is, ahol most tizenötmillió magyar nevében, szellemi, anyagi és lelki hozzájárulásával készül a Himnusz Emlékműve. A nagy ,,turultalanító” szándékok ellenében. /Magyari Lajos: A Nemzeti Együvé Tartozás Ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./