Romániában hivatalos adatok szerint tavaly 140 ezer ember telefonját hallgatták le. Ma már biztosak lehetünk abban, hogy a „kékszemű fiúk” figyelnek, hiszen bevallották, írta Román Győző. Legutóbb a liberális vállalkozó Dinu Patriciunak mondták az ügyészek, hogy ne beszéljen mellé, már 2003 derekától minden távbeszélőbe mondott szavát jegyzik. Azonban akkor még nem indult eljárás Patriciu ellen, márpedig az érvényes jogszabályok szerint csak ekkor adható ki törvényszéki jóváhagyás a lehallgatásra. Veszélyes, hogy Traian Basescu államelnök az utóbbi időkben a hírszerzőknek nagyobb hatalmat, tevékenységük ellenőrzésére pedig kevesebb lehetőséget adott. Az újságíró meggyőződése, hogy a magyar politikusok, újságírók, vállalkozók telefonbeszélgetései is vastag köteteket tesznek ki. Még akkor is, ha az RMDSZ kormányon van. Nemrégiben magyarul tudó fiatalokat szerződtetett a hírszerző iroda. /Román Győző: A fülelés folytatódik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./

„Én azt látom, hogy egymástól lesik el az ötleteket a román és a szerb hatóságok, egymással versengenek abban, hogyan kövessenek el kényük-kedvük szerint törvénysértéseket velem szemben, ezt nem vagyok hajlandó tovább lenyelni, ha kell, akkor jövő héten Brüsszelbe utazom” – nyilatkozta Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője annak kapcsán, hogy a szerbiai hatóságok megtagadták a belépését az ország területére. Toroczkai a vajdasági Óbecsére akart menni, hogy Páll Sándor polgármesterrel együtt, ünnepélyes keretek között kitűzzék a városházára a Wittner Mária '56-os halálra ítélt hős által készített címeres nemzeti lobogót, amely december óta hivatalosan a vajdasági magyarság nemzeti szimbóluma. A történtek után a zászlót a határon adta át az óbecsei elöljárónak, így az eljutott a délvidéki városba. Szerbiából már másodszor tiltják ki, elmondása szerint az elsőről papírt kapott, az útlevelébe pecsét került, viszont ez utóbbiról a horgosi átkelő parancsnoka csak annyit tudott mondani, hogy utasítása van rá, amit végre kell hajtania. Toroczkai közölte, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetősége levélben fog magyarázatot kérni a szerb belügyminisztériumtól, illetve kormánytól a történtek miatt. /Guther M, Ilona, Budapest: Toroczkait másodszor tiltják ki Szerbiából. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./Előző kitoloncolása: Tovább folytatódnak a vajdasági kihallgatások. = Krónika (Kolozsvár), 2004. okt. 29./

– Minden tizedik uniós állampolgár anyanyelve az úgynevezett kisebbségi nyelvek közé tartozik – hangsúlyozta Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő azon a találkozón, amelyre kezdeményezésére került sor az EP brüsszeli épületében február 2-án a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Napilapjainak Szervezetét képviselő illetékesekkel. Toni Ebner, a szervezet elnöke elmondta, hogy 1998-ban Triesztben tartották a kisebbségi nyelven megjelenő lapok főszerkesztőinek első találkozóját. Szervezetüket, a MIDAS-t 2001-ben alapították bolzanói központtal. Huszonkilenc tagjuk van, közöttük két erdélyi (a kolozsvári Szabadság és a Bihari Napló) és egy felvidéki (Új Szó) magyar napilap. /Együttműködés a kisebbségi médiával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

A magyar kormány 2005 végén előterjesztést készített a határon túli magyarok alkotmányjogi státuszáról. Az előterjesztés a magyar alkotmány módosítását feltételezi, melyhez kétharmados többség szükséges a magyar parlamentben. A sajtóban napvilágot látott hivatalos nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a javaslat szerint a státusz nem jelent jogviszonyt, legfeljebb egyoldalú, és törvényes garanciákat nélkülöző ígéreteket a Magyar Köztársaság részéről. Gondot okozhat, hogy a kormány javaslata szemben áll a hagyományos nemzetállami modellel. Az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a megítélt határon túli támogatások folyósítása késik, hátrányokat okozva az érintetteknek az oktatás és a kultúra területén. Az első világháború utáni békeszerződéseket követően a magyar állam és a határain kívül maradt magyarok viszonyát mélyülő aszimmetria jellemezte. Ez a gyakorlatban azt vonta maga után, hogy a határon túli magyarok többszörös függősége folyamatosan erősödött. A második világháború utáni évtizedekben, a nyolcvanas évek második feléig a magyar állam egyre inkább nyilvánvalóvá tette érdektelenségét a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatban. Erre adott válaszként a rendszerváltozás idején az alkotmányba bekerült a határon túli magyarokkal szemben „érzett felelősség”, amely alapján kialakult egy – az utóbbi években gyakran bírált – támogatási gyakorlat. Ezt a gyakorlatot valóban újra kell gondolni. (Budapest Analyses) /Elemzés a határon túli magyarok közjogi státuszáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

A Székelyudvarhelyi Városi Tanács RMDSZ-frakciójának pár képviselője a Polgári Frakció kilenc tagja ellen tett feljelentést az ügyészségen. Az ügy előzménye: a tavaly december 20-i, rendes tanácsülés kudarcba fulladt az RMDSZ-frakció távozása után. Annak ellenére, hogy kvórum nélkül maradt a testület, a Polgári Frakció mégis döntött két kérdésben. A döntéseket a jegyző nem láttamozta, a hivatal ennek ellenére végrehajtotta a kifizetéseket. Marossy György tanácsos szerint, ha akkor nem fogadják el a két határozatot, a város 1300 tanügyi alkalmazottja maradt volna bér nélkül, illetve nem lehetett volna elkölteni az év végéig a különleges útalapból kapott pénzösszeget. Eddig a hivatal két alkalmazottja kapott rendőrségi idézést a kérdés tisztázására, a testület tagjai még nem. A Polgári Frakció nevében Marossy György bejelentette: a nyomozószervek rendelkezésére állnak, vállalva a következményeket. Ugyanakkor felszólítják Borbáth István RMDSZ-frakcióvezetőt, mondjon le tanácsosi tisztségéről. /Szász Emese: Eljárás a Polgári Frakció ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

Diverziónak nevezte Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke azt a levelet, amelyben valaki az ő nevében a Szász Jenő által vezetett szervezet és annak vezetői ellen fogalmaz meg súlyos vádakat. A Szabadság szerkesztősége is megkapta a Csúzi István által aláírt Néhány gondolat az MPSZ mai arculatáról című írást, amelyben n durva hangnemben fogalmazott. Az elkövető tévesen írta le a nevét, hiszen Csuzinak és nem Csúzinak hívják. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy ez a levél magyarországi választási kampány része, hiszen Fidesz-ellenes vádakat is tartalmaz. /B. T.: Diverzió az MPSZ körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Nincs igazuk a borúlátóknak, akik azt hirdetik, hogy nagyon megcsappan a könyvek iránti érdeklődés. Az igaz, kevesebb idő jut olvasásra. Elmúlt a hét szűk esztendő, szépirodalomból, szakkönyvekből bő a választék, már-már túlkínálat mutatkozik. Bárki bármilyen könyvhöz hozzájuthat, mégis viszonylag kevesen vásárolnak. Két katalógus áll a magyar érdeklődők rendelkezésére, egyiket az Erdélyi Magyar Könyvklub, másikat /Erdélyi Könyvek Katalógusa/ a Romániai Magyar Könyves Céh adja ki. Az Erdélyi Magyar Könyvklub idei első évnegyedi katalógusában bő a kínálat. Elsősorban magyarországi kiadók könyveit (de nem csak) ajánlják, postán, telefonon, faxon, e-mail-en, interneten is lehet rendelni. Az Erdélyi Könyvek Katalógusa, a múlt év végi marosvásárhelyi könyvvásárra készült igényes katalógus, kilenc erdélyi magyar könyvkiadó legújabb könyvtermését mutatja be. /Borbély László: Könyves kínálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

Bónis István RMDSZ-képviselő a vidéket járva a kis Tisza-menti faluba, Veresmartra látogatott. Fidler Zsófia kántor elmondta, hogy a miséken megtelnek a padok. A római katolikus egyháznak nincs gyülekezeti épülete Veresmarton. Régebben volt, de körülbelül tíz éve összevonták a környező települések gyülekezeteit, mert nem volt elég katolikus. Jelenleg úgy 180 és 200 közé tehető Veresmarton a katolikusok száma. Nagybocskón 150-170-en vannak, ott sok az ukrán, sok a vegyes házasság. /Tamási Attila: Veresmarton jártunk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 3./

Amennyiben a baróti polgármesteri hivatal nem talál megfelelő területet Miklósváron a művelődési otthon felépítésére, akkor azt a Kálnoky Alapítvány biztosítja, illetve elkészíti az építészeti tervet is – állapodtak meg a felek két esztendővel ezelőtt. Február 1-jén gróf Kálnoky Tibor, a pénzügyi bizottság tagjai és Pál István miklósvári képviselő ebben az ügyben folytattak nem hivatalos megbeszélést.  A szövetkezeti épülettel szemben Kálnoky Tibor által felajánlott területet fekvése és a megközelítés szempontjából megfelelőnek találták az önkormányzati képviselők, csak azt kifogásolták, hogy mindössze 625 négyzetméter, s így nem lehet megfelelő zöldövezetet és parkolót kialakítani. Kálnoky Tibor elmondta, bár a tulajdonában levő terület nagyobb, de azon Miklósvár egyik legrégebben épített háza áll, a többit nem hajlandó átengedni. Az 1811-ben épült ingatlant fel akarja újítani. Végül megegyeztek: a területet csak telekkönyvileg osztják meg, de kerítés nem fogja elválasztani, így mindkét fél szabadon használhatja a másik tulajdonát. Zakariás Attila építész által készített tervek alapján Erdővidék legszebb művelődési otthona készül Miklósváron, lesz benne 130 férőhelyes előadóterem színpaddal, karzattal, illetve konyha és mosdó is. /(hecser): Megvan a terület – kész a terv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

A hét elején Gyulafehérváron zajlott le a római katolikus kántorok idei lelkigyakorlatos továbbképzője. Az Erdély minden tájékáról származó 80 kántornak Csiszér Albert brassói főesperes, valamint Farkas Áron szintén brassói főkántor tartott előadást. Megvitatták, hogy a széles körben elterjedt énekeskönyveket bővíteni kell. Elemezték a kántorok szerepét az egyházközségek és a társadalom életében. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kántortalálkozó Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Február elsején a Maros Művészegyüttes lépett fel Nagyenyeden, a múlt év decemberében Marosvásárhelyen bemutatott új műsorával. Újdonság volt a sok tematikus tánc, valamint a táncok közé iktatott „állóképek” sorozata. A műsor összeállítása, valamint a koreográfia Varga János munkája, a zenét Moldován H. István és Rossa László írta, tánckarvezetők Kovács Ildikó és Füzesi Albert. Az együttes új műsorát már több helyen bemutatta, például Aranyosgyéresen, Tordán és Dicsőszentmártonban. Szeretnének eljutni Erdély minden fontosabb vidékére, és lehetőleg Magyarországra is. /Bakó Botond: A Maros Művészegyüttes Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Torja turisztikai vonzerejének további növelése a legfontosabb távlati célkitűzése a helyi önkormányzatnak, ezt Daragus Attila alpolgármester nyilatkozatában megerősítette. A törekvésnek már van eredménye, hiszen Torja bejáratánál áll a világ legnagyobb székely kapuja, ez valószínűleg számos turistabuszt „állít meg” egy-két emlékfotó erejéig, de egyre jobb az út Bálványosfürdő felé is. A helyi turizmus fejlesztésének tervében természetesen Futásfalva is szerepel, a kis települést a torjai önkormányzat tájfaluvá kívánja alakítani. Tifán Lajos plébános kiváló munkát végez Futásfalván, rendbe rakta többek közt a főteret, és berendezett egy úgynevezett tájszobát is, ahová régiségeket gyűjtött a faluból. Ugyanitt egy rózsafüzér-kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Futásfalva lakosságának 70-80%-a idős nyugdíjasokból áll, jó pár év múlva egyre több vidéki háznak való épület lesz itt eladó. /Gyergyai Csaba: Tájfaluvá avatnák Futásfalvát. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./

Február 1-jén Kolozsváron a Pro Philosophia Alapítvány és Pro Philosophia Kiadó tartott könyvbemutatót a Sapientia EMTE központi épületében. Tonk Márton, az alapítvány és kiadó igazgatója emlékeztetett, hogy utoljára másfél évvel ezelőtt tartottak könyvbemutatót. Horváth Gizella Maine de Biran című kötete a francia filozófus munkásságának monográfiája. A szerző hozzászólásában elsősorban a nemrégiben elhunyt Szegő Katalinnak mondott köszönetet, aki elsőként olvasta a kéziratot és szaklektorként nagy segítséget nyújtott számára. Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek című kötetéről maga a szerző volt kénytelen beszélni, a felkért előadó, Egyed Péter hiányában. Demeter Attila elmondta: jelenlegi könyve szisztematikus összegzése mindazoknak a felvetéseknek, következtetéseknek, amelyekre az elmúlt tíz évben jutott a téma kapcsán, így tehát egy folyamat végére jutott. A Kellék 25., jubileumi számáról Szigeti Attila, a kötet egyik szerkesztője beszélt. A filozófiai folyóiratot annak idején négyen – Tonk Márton, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd és Szigeti Attila – „alapították”, másod-, harmadéves filozófia szakos diákokként. A jubileumi szám megjelenését a Pro Professione, a Communitas és az Illyés Alapítvány támogatta. /Köllő Katalin: A Pro Philosophia Kiadó újdonságairól. Hármas könyvbemutató a Sapientiánál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Júniusban fogják megünnepelni Resicabányán a helyi rádió működésének 10. évfordulóját. Az 1996-ban megindult heti egyszeri – akkor tizenöt perces – magyar adás mellé még hét nemzeti vagy etnikai kisebbség sorakozott föl, ma már heti húsz-húsz perces adásidővel. A munkatársi gárda az akkori néhány helyett ma tizennyolc alkalmazott és ugyanannyi külső munkatárs. A resicabányai stúdiót ma kiegészíti a herkulesfürdői, a teregovai stúdió és a temesvári ortodox érsekségen működő stúdió, illetve a boksánbányai, oravicabányai és karánsebesi fiókszerkesztőség. Makay Botond a magyar adás szerkesztője feleségével, Ilonával. /Szakmáry Károly: Idén tízéves a Rádió Resica. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Horváth Csaba Fazekesvarsánd evangélikus-lutheránus lelkésze 2005. márciusáig az apateleki és a pankotai szórványgyülekezeteket szolgálta. Tíz hónapja került Arad megye második legnépesebb evangélikus gyülekezetéhez, párhuzamot vonhat a két szolgálat között. Van-e különbség a szórványszolgálat, illetve egy nagyobb létszámú gyülekezet lelki gondozása között? Mindkettőnek megvan a sajátossága. A fazekasvarsándi gyülekezet hozzávetőleg 600 lelket számlál, itt Horváth Csaba tevékenyebb gyülekezeti életnek a cselekvő részese. A szórványgyülekezet viszont eléggé elöregedett, egymástól és a templomtól is távol élő hívekből tevődik össze, fejtette ki. A nagyobb létszámú gyülekezetben többen távolodtak el az egyháztól. A lelkész az egyház-idegenség legfőbb okát az alkoholizmusban látja. A lelkész a gyermekek hitoktatására nagy hangsúlyt fektet. A parókián klubtevékenységet kíván beindítani. /Balta János: Visszaszerezni az elveszett nyájat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Telt ház fogadta a kolozsvári Magyar Operában február 2-án a Kriza Ágnes emlékhangverseny előadóit. A hangversenyesttel a társulat a nagyszerű operaénekesre, a társulat egykori tagjára emlékezik. Az immár hagyományossá vált Kriza-díjat idén Szilágyi János, az Opera tagja kapta, s az erről szóló oklevelet és pénzjutalmat Simon Gábor igazgató nyújtotta át. /Köllő Katalin: Kriza Ágnes Emlékhangverseny. Szilágyi János az idei díjazott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) 32 területi szervezete a Maros megyei kivételével jóváhagyta hét végi kongresszusán a Konzervatív Párttal (PC) való egyesülést. A fúziós folyamat körülményeiről és a határidőkről február 12-én, egy újabb kongresszuson döntenek Bukarestben. /Beszippantja a konzervatívokat a Román Nemzeti Egységpárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címen rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten a Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ húsvétkor induló Autonómia csatorna előzeteseként. – A kisebbségek problémájának megoldása az Európai Unió keretein belül nem csak a kisebbségek érdeke, hanem egész Európáé – jelentette ki Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Az előadók a téma nemzetközi szaktekintélyei voltak, illetve kisebbségi és többségi politikusok Olaszországból, Spanyolországból, Finnországból, Svájcból, az Európa Tanácstól, Magyarországról és a vele szomszédos országokból. A svájci Komlóssy József szerint a dél-tiroliaknak három fő tényező együttes hatásának eredményeként sikerült elérni céljukat: egységesen léptek fel, másik tényező az élni akarás, a jövőkép, a harmadik pedig azt, hogy „Bécs – függetlenül attól, hogy milyen kormány volt hatalmon – mindenkor ott állt a dél-tiroli követelések mögött”. Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta: az EU nem fogja megoldani a kisebbségek problémáit, viszont esélyt adhat ezek rendezésére, ha a közösségek tudnak élni a lehetőségekkel. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kiemelte, a konferencián elhangzottak alapján megfogalmazható tanulság az volt, hogy „a nemzetállamok kezdenek megszelídülni”, amihez nagymértékben a kisebbségek is hozzá tudnak járulni. Romániából többek között Varga Attila RMDSZ-képviselő, Tőkés László püspök és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szólalt fel. /Guther Ilona, Budapest: Szelíd nemzetállamok? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A sokat vitatott verespataki aranykitermelés projektjét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szakemberei a napokban a helyi és a központi média munkatársainak is bemutatták. Az RMGC szerint, amennyiben idén megkapják a környezetvédelmi engedélyt, 2007-ben elkezdhetik a munkálatokat. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter szerint a környezetvédelmi engedélyt csak akkor kaphatja meg a projekt, ha tisztázzák a bánya leendő területének tulajdonjogát, és biztosítják a szaktárcát, hogy a bányászat nem okoz majd környezeti károkat. A verespataki bányaprojektet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a Jogforrás Központ felszólította a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy függessze fel a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárását. A 80 százalékban kanadai érdekeltségű bányavállalat eddig több mint 35 millió dollárt fordított geológiai tanulmányokra és 9 milliót történelmi feltárásokra. Verespatakon a magyaroknak nehezen szólalnak meg anyanyelvükön. Pálfi Árpád unitárius tiszteletes, aki az utóbbi 17 évben talán kétszer temetett magyarul, románul prédikál. Magyar óvoda és iskola nincs a településen. Verspatakon 21 unitárius, egyetlen református és mintegy 60 katolikus él, tájékoztatott a lelkész. Az egyházfők egyezséget kötöttek arra vonatkozólag, hogy amíg az utolsó hívő nem távozik, nem állnak szóba a bányatársasággal – mondta Pálfi tiszteletes. Verespatak 960 házának 40 százalékát az RMGC már felvásárolta. /T. A.: Aranyláz kanadai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A Romániában politikai üldözött magyarok életrajzi adattára készül a kolozsvári Polis Könyvkiadónál, az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójára. Dávid Gyula, a kiadó igazgatója elmondta: a '90-es évek elejétől voltak kísérletek arra, hogy összegyűjtsék a romániai politikai üldözöttek névsorát. Az adatgyűjtés több síkon zajlik: a személyes kapcsolatok mellett megkeresték a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi szervezeteit, a magyar történelmi egyházakat, és levéltárakban is kutatnak. Eddig több mint 1200 személyről vannak adataik, de Dávid Gyula szerint „sokan még mindig félnek attól, hogy elmondják, börtönben voltak”. Dávid Gyula a második Bolyai-per elítéltje, 1957-től hét évet töltött börtönben és munkatelepen. /Debreczeni Hajnal: Ötvenhatosok adattára készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Február 6-án tartotta éves közgyűlését Nagyváradon az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei szervezete (EKE). Dukrét Géza elnök köszöntötte a tagságot /idén 173 tagú a megyei EKE/. Többek között honismereti táborokban és székelyföldi körúton vettek részt. A tavalyi évet honismereti konferencia, továbbá emlékház- és emléktábla-avatók, könyvbemutatók színesítették. Dukrét az egyesület hivatalos bejegyzését tartotta a legfontosabbnak, mert jogi személyként könnyebben juthatnak majd támogatásokhoz és székházhoz. /Sükösd T. Krisztina: Változások előtt az EKE. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

Könyvbemutatókat, illetve katalógus-ismertetőt tartottak február 2-án Marosvásárhelyen a Bibliofil könyvesboltban. Az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) katalógus-bemutatóját kiadók /Polis, Mentor/ ajánlói egészítették ki. Kiss Andrea Beáta óvónő az EMK újonnan megjelent katalógusát mutatta be, majd a könyvkiadók képviselői szóltak a jelenlevőkhöz. Dávid Gyula beszélt a Polis Kiadó kiadványairól, majd Káli Király István a Mentoréról. Ő többek között Csávossy György A bor dicsérete című könyvét, valamint a Wass Albert által megfogalmazott meséskönyvet, illetve mondagyűjteményt ismertette, továbbá Páll Irénke tanítónő A lét lámpásai című kiadványát és Gubcsi Anikó tíz beszélgetést tartalmazó kötetét. A Többsincs királyfi, illetve a Székelyföldi mondák és mesék című Benedek Elek- köteteket Kiss Andrea Beáta mutatta be. /Nagy Botond: Új könyvek feltűnése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

Zilahon tartották meg a helyi Hepehupa folyóirat négyéves születésnapját. Szükség volt egy ilyen lapra a Szilágyságban, mondotta Fejér László szerkesztő az író–olvasó találkozón, melyen a kolozsvári Művelődés és a Kriterion Könyvkiadó is részt vett. Mintegy másfélezer oldalnyi tanulmány jelent meg a Hepehupa eddigi 16 számában, ezek mindegyike kapcsolódik a Szilágysághoz vagy témája, vagy a szerző szilágysági kötődése révén. A negyedévenként megjelenő folyóirat most bemutatott kiadványa az elmúlt év utolsó száma, amelyben a 800 éves múltjukat ünneplő települések szerepelnek. A közelmúltban nagyon sok szilágysági település ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ez elsősorban a Nagyváradi Regestrumnak köszönhető, amely rögzítette a helyi összeírásokat, a peres ügyeket. A Hepehupa legfrissebb számában Zsibó történetét részletezte László László tanár, és Zsibó társadalmi rétegződését elemezte Egyed Ákos akadémikus. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója is méltatta a lapot. A Hepehupa köszöntése után a Kriterion, illetve a Művelődés kiadványait mutatták be a szerkesztők, de előtte újabb szilágysági kismonográfia került az asztalra. Major Miklós szilágynagyfalui tanár és Torkos Imre a Berettyó vidékét térképezte fel, Tiszatelkétől Márkaszékig. /Józsa László: Hepehupás ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Tiltakozó levelet juttatott el az Európai Néppárt elnökének három román euro-parlamenti megfigyelő a romániai csángókról szóló film tervezett brüsszeli bemutatása ellen. Tiberiu Barbuletiu, Nicolae Vlad Popa és Adrian Cioroianu ugyan nem látták a filmet, de a képviselők és megfigyelők számára eljuttatott ismertetőből máris úgy értékelték, Románia lejáratása van megint napirenden. – A film utalás arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, ami távol áll az igazságtól – mondta Tiberiu Barbuletiu. Schöpflin György (Fidesz) magyar euro-parlamenti képviselő kezdeményezésére ma Brüsszelben bemutatják Vitézy Zsófia csángókról szóló filmjét. /Csángókról Brüsszelben: tiltakoznak a román megfigyelők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A nemzeti ügy nem bal és jobb oldal kérdése, ahogy az autonómia és a határon túli magyarság sorsa, az összmagyarság ügye szintén nem pártkérdés – szögezte le Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Cselényi László arról a nemzetközi konferenciáról nyilatkozott, amelyen gyakorlatilag bemutatták Európának a húsvétkor induló Autonómia csatornát. A Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében Budapesten tartott nemzetközi konferenciát a brüsszeli küldöttektől a katalán főminiszterig mindenki mérföldkőnek tartotta. A konferencián nem volt ott Markó Béla RMDSZ-elnök, bár a meghívást elfogadta. Ezt az összes külföldi vendég furcsállotta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A Duna Televízió, azaz az új csatorna Európában vezető tud lenni abban, hogy a kontinens kis népeit, kisebbségeit, etnikai csoportjait és autonómiáit összekapcsolja. A csatornának lesz egy olyan speciális híradója is, ami csak etnikai ügyekkel, konfliktusokkal és megoldásokkal foglalkozik – ilyen nincs még Európában. Áttörést jelent, hogy például a finnországi svédek, az Aland szigetek lakói, a dél-tiroliak és a katalánok egyaránt magukénak érezhetik ezt a csatornát. Christoph Pan professzor felhívta a figyelmet, hogy az elmélet, az ideológiai rész, illetve a kis lépések stratégiája ugyanolyan fontos tényezők. Másik fontos hangsúly az volt, hogy minden autonómia annyit ér, amennyit az érintettek kiküzdenek maguknak. /Guther M. Ilona: Interjú Cselényi Lászlóval, a Duna Televízió elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Közös konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia a Duna Televízióval Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címmel. – A XXI. században fontos gazdasági érdek, hogy a kisebbségek is érvényesülhessenek a gazdasági, tudományos, kulturális életben – mondta Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke.   A konferencia az Európai Unióban működő autonómiaformák bemutatása mellett útmutatást kívánt megfogalmazni az önrendelkezés teljesebb módozatait választó közösségek számára. Rólunk – ne nélkülünk! Létkérdés az erdélyi magyar autonómia címmel tartott előadást Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök hangoztatta: Nemzetünket demográfiai katasztrófa fenyegeti. Az elmúlt másfél évtized alatt a kárpát-medencei magyarság kereken egymillió fővel apadt. Ezen belül a romániai – erdélyi – magyarság vesztesége ugyanezen idő alatt több mint kétszázezerre rúg, ez abszolút mértékben meghaladja az 1920 és 1992 közötti létszámapadást. Az immár 85 esztendeje tartó kisebbségi lét folyamán egyszer sem nyílt alkalmuk sorsukba meghatározó módon beleszólni, mutatott rá a püspök. Tőkés László felidézte az önfeladó Magyar Népi Szövetség árulását az 1940-es évek közepén. Kiemelte: jelenleg hiába kedvező körülmény az erdélyi magyarság számára Románia európai integrációja, a magyar autonómia kérdésében a mindenkori román többségi hatalom hajthatatlan. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ feladta a háromszintű autonómia-rendszer megvalósítására vonatkozó saját programját. Ezért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács, valamint politikai, egyházi és polgári szövetségeseik e lehetetlen helyzeten kívánnak változtatni, amikor következetesen kiállnak nemzeti közösség létérdekei, az autonómia-követelések mellett. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke előadásában felidézte a kommunizmus évtizedeit, amikor arról igyekeztek meggyőzni a magyarságot, hogy államhatárokkal elválasztott részeinek semmi közük egymáshoz. A rendszerváltozás után az Egyesült Államok politikai ügynökei és diplomatái, valamint Brüsszel politikai megbízottjai igyekeztek meggyőzni először az erdélyi magyar politikai elitet, majd a felvidékit, végül a délvidékieket, hogy ne az autonómiatörekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati szerkezetébe, és ott is a csak minimumot akarják csak. A gyakorlat azt mutatja, mintha az autonómia tilalmát ebben a térségben valóban valamilyen titkos nemzetközi megegyezés írná elő. /(y-nes): Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

Nem a Diszkriminációellenes Tanács antiszemitizmus miatti elmarasztaló döntését, hanem a Molnár József erdőszentgyörgyi SZNT-küldött elleni bírságot megállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítette a marosvásárhelyi törvényszék – fejtette ki Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint Molnárnak nem kell kifizetnie a kormányhatóság által kiszabott ötmillió lejes bírságot, de az antiszemitizmus miatti elmarasztalása érvényben marad, minthogy azt a döntést a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által képviselt Molnár nem is támadta meg a bíróságon. Asztalost meglepte a bírságmegállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítő törvényszéki döntés. /Salamon Márton László: Molnár nem tágít. Joghézag az SZNT-s antiszemitizmus miatti bírságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Spielmann Mihály volt városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja szerint azzal, hogy továbbra is különbséget tesz magyarok és zsidók között, Molnár amellett áll ki, hogy a zsidókat a magyar közéletbe nem szabad beengedni. „Ha majd Molnár József rendelkezik valamennyi magyar kormánytag származási okmányával, és pontosan tudja a szüleinek az auschwitzi számát, illetve hogy ki pusztult el közülük gázkamrában vagy munkaszolgálaton, akkor joga lesz arról beszélni, hogy zsidó eredetű magyar állampolgárok alakíthatnak-e kormányt Magyarországon. Az én véleményem az, hogy bármit is mond a bíróság, Molnár kijelentései izgatásnak minősülnek” – szögezte le Spielmann. (Bögözi Attila) /Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Hátborzongató magyar dokumentumfilm az Új Eldorádó, többéves munkával készítette el Kocsis Tibor. A film bemutatója 2005. szeptember 30-án volt, azóta bejárta a Földet, Rómától Los Angelesig, Londontól Szöulig mindenütt sikere volt, díjakkal halmozták el. Felhívta a figyelmet Kelet-Közép-Európa egyik nagy fenyegetésére. Minden idők legnagyobb természeti katasztrófája készül Verespatakon. A föld hatalmas arany- és ezüstkincset rejt. A cianidos technológiát alkalmazó kanadai Rosia Montana Gold Corporation multi cég felvásárol, bontani kezd, holott még nincs végleges engedélye a tervezett aranybánya beindítására. Amennyiben megtörténik a ciános aranykitermelés, az akkor épülő 180 méter magas gát bármikor átszakadhat. /B. D.: Vigyorog Belzebub Verespatak felett. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Idén bezárják a verespataki állami bányakitermelést, mivel a társaság részt vesz a bányaágazat országos átszervezési programjában. Fehér megyében jelenleg mintegy 1500 személy dolgozik a kitermelő ágazatban, Abrudbányán és Verespatakon. /Bezárják a verespataki bányát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./