Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezik az oláhok
Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezi Bogdan Diaconu román kormánypárti képviselő a Jobbik elnökének a borzonti EMI-táborban tett szombati kijelentései miatt.
Előzmény: Vona: "Nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen"
Az Adevarul című bukaresti napilap internetes oldalán még szombaton közölt véleménycikkében a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu Vona Gábornak a román lapokban tág teret kapott kijelentést kommentálja, amely szerint ha a magyar érdek csupán a Romániával való konfliktus árán képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
"Megéltük, hogy egy magyarországi náci párt vezetője paramilitáris csapatokkal körülvéve háborúra uszít bennünket a saját országunkban" – fogalmazott a képviselő, aki nyilvánosan szólította fel a román külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa nemkívánatossá Vona Gábor személyét, és egyszer s mindenkorra tiltsa be Románia területén a Jobbikot.
A képviselő kijelentette, olyan törvényt kezdeményez, amely a külföldiek románellenes megnyilvánulásait azonnali nemkívánatossá nyilvánításukkal büntetné, és amely betiltana minden olyan megnyilvánulást, tábort, összejövetelt, amelyek érintik a román alkotmány első cikkelyét.
Az alaptörvény e cikkelyében "egységes és oszthatatlan", szuverén és független "nemzetállamként" határozza meg Romániát.
Vona Gábornak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett borzonti táborában tett kijelentéseit valamennyi jelentős román napilap idézte. A Romania Libera beszámolója címébe azt emelte ki, hogy "A Jobbik hadat üzen Romániának", a Jurnalul national Vona Gábornak azt a kijelentését emelte be beszámolója címébe, hogy "Nem mondunk le Trianon érvénytelenítéséről".
A Gandul.ro portál helyszíni tudósításának azt a címet adta, hogy "A székely jacuzzi erősebb, mint a Jobbik elnökének a tanítása". A cikkíró hazugságai szerint a táborba gyűlt fiatalok számára fontosabb volt a szórakozás, mint a politikai tárgyú előadások hallgatása.
A szőröstalpú külügy "elvárja" a "magyar" kormány elhatárolódását
Az oláh külügyminisztériumnak fáj az igazság: "határozottan elítéli" a borzonti táborban szombaton elhangzott kijelentéseket, és a magyar kormánytól is "elvárja", hogy elhatárolódjon a Jobbik itt kifejtett álláspontjától.
A bukaresti külügyminisztérium vasárnap közleményben reagált az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által Székelyföldön szervezett 9. EMI-táborban szombaton lezajlott fórumra. A rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A területrabló bocskorosok közleménye ezt "nagyon súlyos", a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar-román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétes kijelentésnek minősítette.
"Egy ilyen álláspont teljességgel idejétmúlt, és ezt a leghatározottabban el kell ítélnie minden romániai, magyarországi és európai felelős tényezőnek" – szögezte le a mai napig kizárólag nemzetállamban gondolkodó bukaresti külügyminisztérium.
A közlemény szerint az etnikai alapú autonómia nem része a nemzeti kisebbségekre vonatkozó "elfogadott európai szabványoknak", miképpen a "úgynevezett kollektív jogokat" is kizárja a kétoldalú kapcsolatok témái közül az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződés.
A román külügyminisztérium visszautasít minden "szélsőséges megnyilvánulást", amelyre Románia területén kerül sor, s azt állapítja meg, hogy "egy hónapon belül másodszor kényszerül állást foglalni egyes magyar hivatalosságoknak a stratégiai partnerségnek ellentmondó kijelentéseivel szemben, amelyek Románia szuverén területén rendezett nyári táborokban hangzottak el".
Július 24-én George Ciamba román külügyi államtitkár a Tusnádfürdőn rendezett 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemről szólva úgy vélekedett, hogy egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai "demokratikus", "legitim és szuverén" folyamatba.
Frissítés: Nem diplomataként, hanem köztörvényes bűnözőként bánnának az oláhok Vonával
A román külügyminisztérium vasárnap közleményben pontosította: a nemzetközi egyezmények értelmében csak a diplomata státussal rendelkező személyek nyilváníthatók nemkívánatosaknak (persona non gratának).
A minisztérium közölte: előzetes elemzése értelmében az "etnikai alapú gyűlöletkeltés" és az "erőszakra való uszítás" a köztörvényes bűnözés kategóriájába tartozik. Ez ellen az állam a rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumainak a használatát, valamint az emberiesség elleni bűntettek elkövetőinek a kultuszát tiltó jogszabály alapján járhat el – közölte a román külügyminisztérium.
2. frissítés: Szávay: A románok csak provokálnak, céljuk az erdélyi magyarság megfélemlítése
A Jobbik tudatos provokációnak tartja a román külügyi nyilatkozatot. A nemzeti ellenzék pártja szerint őket akarják felhasználni az erdélyi magyarság megfélemlítéséhez.
Erről Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetvezetője beszélt vasárnap az MTI-nek, miután a román külügyminisztérium elítélte az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által Székelyföldön, Borzonton szervezett táborban elhangzottakat.
Szávay István, aki a Jobbik erdélyi pártszervezéséért is felelős, közölte: tudatos provokációnak tartja a román külügy nyilatkozatát.
Korábban már többször elmondták – folytatta -, hogy a Jobbik számára a környező országokkal fenntartott viszonyban a külhoni magyar közösségek érdeke az elsődleges, és érdeksérelem esetén a párt hajlandó a diplomáciai konfliktust is vállalni.
Szávay István szerint szó sincs arról, hogy Vona Gábor háborúra uszított volna. Szerinte ha nyilvánosságra hoznák a sajtótájékoztató vágatlan felvételét, akkor kiderülne, hogy a Jobbik-elnök mondanivalójának lényege más volt. Hiszen Vona Gábor úgy gondolja, hogy a kisebbségi kérdést leszámítva Magyarország és Románia problémáinak többsége azonos – közölte.
Azt mondta, nincs szó másról, mint az erdélyi magyarság megfélemlítésének újabb kísérletéről, amihez a Jobbikot használják fel. Nem lehet politikai véleménye alapján senkit sem megfélemlíteni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt határozottan visszautasítják.
A táborban egyetlen románellenes megnyilvánulás sem volt, az egy magyar nemzeti tábor volt – közölte.
Kitért arra, hogy tavasszal indult a pártszervezés Erdélyben. Bejegyzett szervezetként nem létezik a Jobbik Romániában, ezért sem feloszlatni, sem betiltani nem lehet. Az ottani tagjaik baráti csoportot alkotva fejtik ki tevékenységüket.
3. frissítés: A "magyar" külügy közleménye: "A magyar kormány elkötelezett a magyar–román stratégiai partnerség célkitűzései iránt"
A Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában és nem is osztozik annak felelősségében – olvasható a Külügyminisztérium közleményében.
A magyar kormány elkötelezett a magyar–román stratégiai partnerség alapelvei mellett és célkitűzései iránt – zárul is a közlemény.
Nem eresztették bő lére a külügynél, nyilván nem akarták megbántani bocskorék érzékeny lelkivilágát.
(MTI nyomán)
Krónika (Kolozsvár)

Váradi templomfelújítás uniós támogatással
Három templomot is felújítanak Nagyváradon a Bihar–Hajdú-Bihar régiós pályázat révén szerzett 1,4 millió eurós uniós támogatással.
A tervek szerint ebből a pénzből restaurálják többek között a várban lévő római-katolikus templom homlokzatát, megerősítik az épület faszerkezeteit és a toronyba vezető lépcsőket, kicserélik a belső járólapokat, kivilágítatják és újrafestik a falakat.
A Szent László-téren lévő Holdas templom alatt talajcsövezésre készülnek, felújítják a kanalizálását, a villany- és fűtéshálózatát, továbbá rendbe teszik az ingatlan udvarát és restaurálják a templom történelmi bútorait is. A határon átívelő projekt alapján az újvárosi református templomot alapzatát is megerősítik, felújítják annak homlokzatát, a faszerkezeteket, a szigetelését és akárcsak a római-katolikus templom esetében, ezt az épületet is újrafestik és kivilágítják el. Ezek az templomok mind a város központi részén vannak, ezért renoválásuk idegenforgalmi szempontból is rendkívül fontos.
A helyi önkormányzatnak amúgy immár ez a hetedik nyertes pályázata magyarországi partnerekkel. Ezúttal a körösszegapáti ortodox parókiával, a hajdúböszörményi református egyházzal, valamint az orosházai római-katólikus egyházzal közösen, még tavaly télen kért támogatást ökumenikus fejlesztésre. Ezúttal összesen 1,7 millió eurós finanszírozást kaptak az egyházi ingatlanok restaurálására, aminek a kivitelezését várhatóan októberben kezdhetik el.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Basescu: Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában
Magyarország az instabilitás forrása, a 2013-as év az utolsó, amikor a magyar politikusok nyugodtan járkálhattak Romániában, és a tusnádfürdői nyári egyetem sem szervezhető meg többé, ha az ideihez hasonló formában zajlik – jelentette ki Traian Băsescu román államfő hétfőn a Hargita megyei Marosfőn, a határon túli román közösségek képviselőinek részvételével megszervezett nyári egyetemen.
A székelyföldi településen, a külhoni románság képviselőinek jelenlétében rendezett fórumon a román elnök kijelentette, hogy Romániában nem fog semmilyen autonóm térség alakulni. A "magyar politikai elit" részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről szólva hozzátette: ezek túllépték az illendőség határát, és ez többé nem ismétlődhet meg.
"Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben (...) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában" – jelentette ki Marosfőn a román államfő.
Az államfő azzal fenyegetőzött, hogy Románia „helyre teszi” Budapestet. Úgy vélte, hogy a Hargita és Kovászna megyébe látogató magyar politikusok „átlépték a tisztesség határait.” „Idén elértek arra a határra, amikor azt mondom: ez már túl sok” – jelentette ki, hozzátéve: Magyarország jelenleg az instabilitás forrása, ami a régióban élő kisebbségekkel való bánásmódot illeti, szerinte ugyanis Budapest politikája „nehézségeket” okoz.
Az elnök kitért Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke két héttel ezelőtti, tusnádfőrdői kijelentésére is, amelyben azt kérte Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött, úgy, ahogy Ausztria védhatalmi státust vállalt a dél-tiroli németek fölött. „Vannak olyan román állampolgárok, akik nem érdemlik meg, hogy román állampolgárok legyenek, mint például az a személy, aki magyar védhatalmi státust kért Erdély fölött. Meg kell megvizsgálnunk, hogy mennyire elfogadhatók az ilyen kijelentések egy román állampolgártól” – jelentette ki Băsescu.
„Egy professzor korábban azért panaszkodott, hogy Orbán Viktor túlságosan szabadon járkál Hargita és Kovászna megyében. Erre én azt kérdem: miért nem ment oda, hogy kifütyülje? A kormány nem fogja kifütyülni” – közölte az államfő. Azt is kijelentette, hogy amennyiben a tusnádfürdői, Tusványosként ismert nyári egyetem a jövőben is úgy zajlik, mint idén, akkor többé nem szervezhető meg Románia területén.
A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette: az nem valósulhat meg etnikai alapon. „Akik így gondolják, összetévesztenek bennünket a sztálinistákkal: csak Sztálin hozott létre magyar autonóm régiót” – jelentette ki.
Mint ismeretes, a kedélyeket nem csupán a tusnádfürdői kijelentések borzolták fel, hanem Vona Gábor Jobbik-elnök szombati, a borzonti EMI-táborban tett kijelentései is, amelyekben arról értekezett, hogy föl kell vetni a nemzetközi színtéren Trianon kérdését, illetve hogy Magyarországnak a jelenlegi határokon túli magyarok érdekében fel kell vállalnia a konfliktusokat is Romániával.
Az államfő egyébként a határon túli románokkal kapcsolatos politikáról is beszélt. Felszólította a határon túli román közösségeket, hogy vallják magukat románnak, illetve hogy legyenek egységesek, ne osszák meg magukat több szervezet között, mert a román állam csak ebben az esetben tudja őket támogatni.
Emlékeztetett: számos környező országban népszámlálások következnek. „Testvérek, valljátok magatokat románnak, ne moldovánnak, szerbnek vagy más, a kommunizmus idején kitalált identitásúnak. Románia azokat támogatja, akik románnak vallják maguknak” – hangsúlyozta.
Az elnök rámutatott: az iskolaügy helyzete is gyakran a román közösségeken múlik. Igaz, külső nehézségek is vannak, mivel Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon is nehéz munkát találni, ha valaki csak az anyanyelvén tanul. „Ezt mondjuk az RMDSZ-es kollégáknak is, amikor magyar iskolákat kérnek: ha a fiataljaitok csak magyarul tanulnak, nem találnak munkát Bukarestben. Mit kezdenek a diplomájukkal, hiszen Románia nagy, nem csupán Hargitából és Kovásznából áll?” – tette fel a kérdést az elnök. Hozzátette: példaként az Egyesült Államokra tekint, ahol a diákok angolul tanulnak, a hétvégén pedig a templomok mellett működő vasárnapi iskolákban az anyanyelvükön is. Az elnök leszögezte: az ország célja román tudat megerősítése a környező országokban élő román közösségek körében.
Románia és Moldova esetleges egyesülése kapcsán kifejtette: bár az összes román párt szeretné, azt jelenleg a moldovaiak többsége nem akarja, a legnagyobb párt, a kommunista párt Európai Unió- és NATO-ellenes, és az ország eurázsiai integrációját szorgalmazza.
Az államfő egyébként A romániai kisebbségek jogai versus a határon túli és balkáni román kisebbségek jogai. Kit diszkriminálnak? elnevezésű panelben szólalt fel. A rendezvényen egyébként több, magyarellenes tematikájú panelt is meghirdettek, így például a székelyföldi autonómiaköveteléseket a „sztálinista” Magyar Autonóm Tartomány felélesztésére tett kísérletként értelmezik, és a restitúciós folyamatot bíráló panel is szerepel a napirenden.
(Krónika.ro – MTI nyomán)
Krónika (Kolozsvár)

Basescu: Magyarország az “instabilitás tűzfészkévé” vált a kisebbségi kérdésben
Magyarország az “instabilitás tűzfészkévé” vált a kisebbségi kérdésben – vélekedett Traian Basescu román államfő hétfőn, a 11. Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján, hozzátéve, hogy Budapest politikája nehézséget okoz a térség azon országainak, amelyekben magyar kisebbség él.
A székelyföldi településen, a külhoni románság képviselőinek jelenlétében rendezett fórumon a román elnök kijelentette, hogy Romániában nem fog semmilyen autonóm térség alakulni. Kifejtette: azok, akik azt hiszik, hogy etnikai kritériumok alapján fogják az ország közigazgatását megszervezni, a sztálinistákkal tévesztik össze Románia vezetőit, mert csak a sztálinisták hoztak létre itt magyar autonóm tartományt.
A “magyar politikai elit” részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről szólva hozzátette: ezek túllépték az illendőség határát, s ez többé nem ismétlődhet meg.
“Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben (…) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában” – jelentette ki Marosfőn a román államfő.
Basescu kifejtette: Romániában a kisebbségvédelem törvényes kerete nagyon jó, de egyesek úgy képzelik, hogy az alkotmányos küszöböket át lehet lépni.
“Nekik innen, Hargita megyéből üzenem: egyetlen alkotmányos küszöböt sem lehet vita tárgyává tenni, sem átlépni. Jöhet Hargita és Kovászna megyébe az egész magyar politikai elit. Egyébként valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ezt ilyen lazán megtehették. Őszintén szólva államfőként kíváncsi voltam, meddig mennek el. Ebben az évben elértek egy olyan határt, amelyre azt mondom innen, ahol ők is jártak: ez túlzás, és nem fog megismétlődni” – fogalmazott a román elnök.
Egy korábbi hozzászóló felvetésére válaszolva, aki nehezményezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételét a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Traian Basescu államfő azt kérdezte: miért nem fütyült, ha nem tetszett neki a látogatása. A bukaresti kormány nem fog fütyülni – tette hozzá Basescu.
Tőkés László európai parlamenti képviselőre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökére utalva Basescu azt mondta: aki védhatalmat kér egy másik államtól Erdély fölé, az nem érdemli meg a román állampolgárságot. Hozzátette, hogy Románia nem így kíván a külhoni románok védelmében fellépni, csupán annyit jogot kér számukra a szomszédoktól, amennyit Románia is biztosít a területén élő kisebbségeknek.
Traian Basescu “A romániai kisebbségek és a határon túli románok jogai – kit diszkriminálnak?” című pódiumbeszélgetés meghívottjaként arról is beszélt, hogy Bukarest csak azokat a külhoniakat támogathatja identitásuk megőrzésében, akik vállalják románságukat, ezért arra bíztatta őket, hogy a népszámláláskor “ne moldovainak vagy vlachnak”, hanem románnak vallják magukat.
A román államfő arra is kitért: nincs realitása a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülésének, amíg a szomszédos országban a többség nem óhajtja az egyesülést. Mint mondta: a hazai és külhoni románságnak az az esélye, hogy az Európai Unióban találkozzon.
Július 23. és 28. között a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezték meg a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen több magyarországi és erdélyi politikus bírálta azt a bukaresti közigazgatási átszervezési tervet, amely a Székelyföldet, az ott élők akarata ellenére, román többségű régióba olvasztaná be. A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés László azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon “védhatalmi státust” az erdélyiek érdekében.
Éles elutasítással reagáltak Romániában Vona Gábornak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett táborban szombaton tett kijelentéseire is. A rendezvényen a Jobbik elnöke a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A román külügyminisztérium egy-egy közleményben tiltakozott mind a tusnádfürdői, mind pedig a borzonti táborban elhangzott kijelentések ellen. Az utóbbira reagálva a magyar külügyminisztérium vasárnap leszögezte: a Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában, és nem is osztozik annak felelősségében.
erdon.to

Băsescu: jövőben nem lesz már Tusványos
„A magyarországi politikusok nagyon pofátlanokká váltak, valószínűleg jövőben már nem járulunk hozzá a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) megtartásához” – jelentette be hétfő délelőtt Marosfőn Traian Băsescu államfő. Hozzátette: Románia kész vezető szerepet vállalni Magyarország rendreutasításában, mert az utóbbi időben feszültségi góccá vált a régióban.
„Az idei volt az utolsó év, amikor a teljes magyarországi politikai elit zavartalanul lófrált Hargita és Kovászna megyében. Ami sok, az sok, és ez többé nem fordulhat elő” – fogalmazott Băsescu a külhoni románok nyári táborában. Hozzátette, eddig azt hitte, hogy „tudnak rendesen viselkedni”, de idén "pofátlanokká" váltak a magyarországi politikusok.
Korábban a román külügyminisztérium is sérelmezte egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentéseit. George Ciamba külügyi államtitkár szerint e nyilatkozatok beavatkozást jelentenek a romániai demokratikus, legitim és szuverén folyamatba.
Az államfő szerint „meg kell vizsgálni” Tőkés László EP-képviselő, „román állampolgár” viselkedését, aki Tusványoson azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi státust" az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett. Korábban Victor Ponta miniszterelnök is kifogásolta Tőkés László kijelentéseit, „sértőnek és büntetendőnek” nevezve a volt püspök kérését.
Traian Băsescu arról is biztosította a marosfői hallgatóságot, hogy „soha nem szervezik át etnikai alapon az országot”. Szerinte sztálinista módon gondolkodnak azok, akik ilyen terveket szőnek, hiszen annak idején a szovjet diktátor hozta létre a Magyar Autonóm Tartományt.„Ilyen Romániában többé soha nem lesz, a demokratikusan elfogadott alkotmány egységes államként határozza meg Romániát" – üzent Traian Băsescu.
Maszol.ro

Néptánc-varázs a Partiumi Magyar Napokon
Szatmárnémetiben, a 12. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat hétvégi nagy programdömpingje előtt már élvezhetik az érdeklődők a tavaly is kiemelkedő teljesítményt nyújtó Nagyvárad Néptáncegyüttes műsorát. A nagy hírű néptáncegyüttes idén a Tánckörkép Erdélyből című produkciójával fogja elkápráztatni a szatmári nagyközönséget.
A 11. életévét betöltött Nagyvárad Táncegyüttes a Nagyváradi Szigligeti Színház egyik alkotóközegeként kötelességének érzi a színpadon a magyar néphagyományokat olyan formában megjelentetni, hogy a XXI. század művészeti törekvései fellelhetőek legyenek alkotásaikban, és érvényes üzenettel bírjanak a ma emberének úgy, hogy folyamatosan emlékeztesse hovatartozására, valamint arra, hogy hagyományainak ismerete elengedhetetlen tényezője identitása megőrzésében.
A különböző erdélyi táncokat bemutató tematikus estet 2013. augusztus 22-én este fél tízkor láthatja a 12. PMN közönsége a Tűzoltótorony mellett felállított szabadtéri színpadon. A táncszínházi műsort a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Ludas Matyi Szatmárban című családi szórakozást ígérő produkciója előzi meg, amely szintén tartalmaz néptánc- és népdalbetéteket. Ezek a népművészeti elemek a szatmári tájegységre jellemzőek, tehát ismerősek idehaza.
Idén sem maradhat el a Kossuth-kertben felállított néptánc-színpad. 2013. augusztus 24-én 15 és 18 óra között a Szatmárnémeti MADISZ szervezésében különböző néptánc előadásokra lehet számítani. Ugyanaznap este 7-től a közönség is bekapcsolódhat a műsorba, hiszen a tavalyihoz hasonlóan most is rendeznek szabadtéri táncházat, amelyben a nagyváradi Csillagocska zenekar húzza majd szaporán a talpalávalót. Az se aggódjon, aki nem ismeri a lépéseket, mert táncház-vezető is lesz Benedek Árpád személyében. Ő fogja megmondani, melyik lábat melyik után kell rakni.
Maszol.ro

Vigyázó szemek és fülek
Ha az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója – mondjuk – éppen a Csendes-óceán partján nyaral, és rászáll egy szúnyog, akkor buzgómócsing alkalmazottja odaszól neki a központból, hogy vigyázzon, főnök, mert látom a műholdas követőn, egy szúnyog pontosan a lapockájánál akarja megszúrni. És az igazgató lecsap a szúnyogra, mint ahogy lecsapott a kommandós osztag Oszama Bin Ladenre. Nemhiába, mert a CIA állandóan nagy pénzeket harcol ki magának a költségvetésből. Akár úgy is, hogy az ügynökség megszervez egy nagyszabású terrorcselekményt, azt véghez is viszi, és – úgymond – nem tudja kézre keríteni a tetteseket, pénzhiányra hivatkozva. Errefel aztán szép summákat kapnak a közpénzből, és így mindenkit tudnak figyelni. Követik a teljes telefon-, fax-, és internetforgalmat Amerikában és szerte a nagyvilágban.
Mindezt egy Edward Snowden nevű amerikai fiatalember szellőztette meg, aki most Oroszországban kapott menedékjogot. Ki is tekernék a nyakát az amerikaiak, ha elkapnák! A menedéknyújtás miatt Obama úgy megharagudott Putyinra, hogy látni sem akarja, és lemondta a vele való találkozást. Snowden most elmeséli az oroszoknak, hogy miként kell mindenkit megfigyelni, s így ezután nemcsak Amerika, hanem Oroszország is vigyázó szemeit és füleit ránk fogja vetni.
Csíkszeredában is azért szervezhette meg a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) Ráduly Róbert polgármester ilyen látványos megfigyelését, hogy bebizonyítsa, az RHSZ-nek még több pénzre van szüksége, hogy nálunk is világszínvonalon figyeljék a fölöttébb veszélyes, terrorista beállítottságú magyarokat. Először is bebizonyították, hogy felszereltségben lemaradtak. Sajnos, megszüntették a régi törvényt, amely szerint, ha például egy polgármester külföldi delegációt fogadott, a találkozón történtekről részletes beszámolót kellett írnia. Emiatt más módon kellett figyelni a polgármester találkozásait magyarországiakkal. Nem műholdról fényképezték, hanem helyből, egy mobiltelefonnal. Még távcsövük sincs, ezért a megfigyelőnek, hogy a megfigyelt szájáról le tudja olvasni a szavakat, egész közel kell hozzá mennie. Aztán, mihelyt a célszemély leleplezte a követőt, egyszerűen nem volt, aki leváltsa, mint ahogy a filmeken is látni szoktuk. Innen is kitetszik, milyen kevés a személyzete az RHSZ-nek. Ráadásul munkaidőn kívül, túlórázva, önkéntesen kellett követnie a célszemélyt. Ez bizonyítja, hogy milyen szorgalmasak és önfeláldozóak a titkosszolgák. Alacsony lehet az alkalmazottak fizetése is, és emiatt nem tudnak megfelelően táplálkozni, ezért szaladni sem. Így sikerült utolérnie és elfognia a polgármesternek a szem(es)fülest.
Ennyi meggyőző érv után remélhetjük, ezentúl még több pénzt kapnak adóinkból (ha eddig nem kaptak volna eleget), és így korszerűbb technikával, hatékonyabban figyelhetik meg nemcsak a polgármestereket, hanem minden gyanús magyart. Ha nem is műholdról, de legalább a Hargita tetejéről.
Kuti János
Háromszék
Erdély.ma

Băsescu nekimegy a magyaroknak
Magyarország az instabilitás forrása, a 2013-as év az utolsó, amikor a magyar politikusok nyugodtan járkálhattak Romániában, és a tusnádfürdői nyári egyetem sem szervezhető meg többé, ha az ideihez hasonló formában zajlik – jelentette ki Traian Băsescu román államfő hétfőn a Hargita megyei Marosfőn, a határon túli román közösségek képviselőinek részvételével megszervezett nyári egyetemen.
Az államfő azzal fenyegetőzött, hogy Románia „helyre teszi” Budapestet. Úgy vélte, hogy a Hargita és Kovászna megyébe látogató magyar politikusok „átlépték a tisztesség határait.” „Idén elértek arra a határra, amikor azt mondom: ez már túl sok” – jelentette ki, hozzátéve: Magyarország jelenleg az instabilitás forrása, ami a régióban élő kisebbségekkel való bánásmódot illeti, szerinte ugyanis Budapest politikája „nehézségeket” okoz.
Az elnök kitért Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke két héttel ezelőtti, tusnádfürdői kijelentésére is, amelyben azt kérte Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött, úgy, ahogy Ausztria védhatalmi státust vállalt a dél-tiroli németek fölött. „Vannak olyan román állampolgárok, akik nem érdemlik meg, hogy román állampolgárok legyenek, mint például az a személy, aki magyar védhatalmi státust kért Erdély fölött. Meg kell megvizsgálnunk, hogy mennyire elfogadhatók az ilyen kijelentések egy román állampolgártól” – jelentette ki Băsescu.
„Egy professzor korábban azért panaszkodott, hogy Orbán Viktor túlságosan szabadon járkál Hargita és Kovászna megyében. Erre én azt kérdem: miért nem ment oda, hogy kifütyülje? A kormány nem fogja kifütyülni” – közölte az államfő. Azt is kijelentette, hogy amennyiben a tusnádfürdői, Tusványosként ismert nyári egyetem a jövőben is úgy zajlik, mint idén, akkor többé nem szervezhető meg Románia területén.
A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette: az nem valósulhat meg etnikai alapon. „Akik így gondolják, összetévesztenek bennünket a sztálinistákkal: csak Sztálin hozott hétre magyar autonóm régiót” – jelentette ki.
Mint ismeretes, a kedélyeket nem csupán a tusnádfürdői kijelentések borzolták fel, hanem Vona Gábor Jobbik-elnök szombati, a borzonti EMI-táborban tett kijelentései is, amelyekben arról értekezett, hogy föl kell vetni a nemzetközi színtéren Trianon kérdését, illetve hogy Magyarországnak fel kell vállalnia a konfliktusokat Romániával.
Az államfő egyébként a határon túli románokkal kapcsolatos politikáról is beszélt. Felszólította a határon túli román közösségeket, hogy vallják magukat románnak, illetve hogy legyenek egységesek, ne osszák meg magukat több szervezet között, mert a román állam csak ebben az esetben tudja őket támogatni.
Emlékeztetett: számos környező országban népszámlálások következnek. „Tesvérek, valljátok magatokat románnak, ne moldovánnak, szerbnek vagy más, a kommunizmus idején kitalált identitásúnak. Románia azokat támogatja, akik románnak vallják maguknak” – hangsúlyozta.
Az elnök rámutatott: az iskolaügy helyzete is gyakran a román közösségeken múlik. Igaz, külső nehézségek is vannak, mivel Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon is nehéz munkát találni, ha valaki csak az anyanyelvén tanul. „Ezt mondjuk az RMDSZ-es kollégáknak is, amikor magyar iskolákat kérnek: ha a fiataljaitok csak magyarul tanulnak, nem találnak munkát Bukarestben. Mit kezdenek a diplomájukkal, hiszen Románia nagy, nem csupán Hargitából és Kovásznából áll?” – tette fel a kérdést az elnök. Hozzátette: példaként az Egyesült Államokra tekint, ahol a diákok angolul tanulnak, a hétvégén pedig a templomok mellett működő vasárnapi iskolákban az anyanyelvükön is. Az elnök leszögezte: az ország célja a román tudat megerősítése a környező országokban élő román közösségek körében.
Románia és Moldova esetleges egyesülése kapcsán kifejtette: bár az összes román párt szeretné, azt jelenleg a moldovaiak többsége nem akarja, a legnagyobb párt, a kommunista párt Európai Unió- és NATO-ellenes, és az ország eurázsiai integrációját szorgalmazza.
Az államfő egyébként A romániai kisebbségek jogai versus a határon túli és balkáni román kisebbségek jogai. Kit diszkriminálnak? elnevezésű panelben szólalt fel. A rendezvényen egyébként több, magyarellenes tematikájú panelt is meghirdettek, így például a székelyföldi autonómiaköveteléseket a „sztálinista” Magyar Atonóm Tartomány felélesztésére tett kísérletként értelmezik, és a restitúciós folyamatot bíráló panel is szerepel a napirenden.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Hadüzenet vagy kampány?
A romániai magyar politikusok bírálták Traian Băsescu államfő Marosfőn elhangzott nyilatkozatát.
Kelemen: Băsescu nyilatkozata hadüzenettel ér fel
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Krónikának elmondta: „túlméretezett" Traian Băsescu reakciója a magyar politikusok nyilatkozataira. „Racionálisan nem lehet megmagyarázni Băsescu nyilatkozatát, az ugyanis egyfajta hadüzenettel ér fel, ami elfogadhatatlan" – szögezte le Kelemen. Hozzátette: az ilyen helyzetekben az RMDSZ már több ízben is felajánlotta a közvetítést, ami például annak idején a magyarigazolványok miatt kialakult nézeteltérések során segített megoldást találni, és az most is hasznos lehetne.
Lapunk azon kérdésére, hogy az államfő azon kijelentése, miszerint Románia az élére áll a Magyarország megrendszabályozását célzó akcióknak, értelmezhető-e úgy, hogy egyfajta új Kisantantot akar létrehozni, Kelemen kifejtette:már másfél-két évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy sem Magyarország, sem a környező országokban élő magyar kisebbségek számára nem lenne jó, ha a szomszédok megpróbálnák elszigetelni az országot.
Megjegyezte: bár nincs bizonyíték arra, hogy Băsescu az új pártépítést és további politikai karrierjét próbálná építeni az ilyen nyilatkozatokkal, de ha így volna, akkor az még inkább elfogadhatatlan lenne. Hozzátette: azoknak, akik eddig mélyen hittek Băsescuban, megbíztak benne, és kiálltak mellette, most „nem ártana a tükörbe nézniük,és elgondolkodniuk az utóbbi majdnem tíz éven."
A Tusványos esetleges betiltása kapcsán úgy vélekedett: az Európai Unióban nem lehet megtiltani az emberek szabad mozgását és a vélemények szabad áramlását, mint ahogy „a hülyeségét sem." „A román kormánynak azon kellene dolgoznia, hogy a romániai magyarok sokkal jobban érezzék magukat itt, és akkor nem lehetne a magyarok elégedetlenségét kihasználni. Akkor lenne hiteles a példás román kisebbségpolitikáról beszélni, ha azt a magyar kisebbség tagjai tennék, nem pedig a román kormány tagjai" – összegzett Kelemen Hunor.
Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsadó, korábbi RMDSZ-es szenátor szerint nem volt szerencsés, hogy Traian Băsescu „ostorral fenyegette" és „rendre utasította" Magyarországot csak azért, mert egy magyar politikai vezető „ostobaságokat" mondott. Szerinte az államfő nem diplomatikus módon fogalmazta meg a véleményét. Egyúttal úgy vélte: az uniós polgárok mozgási szabadsága nem korlátozható, mint ahogy a véleménynyilvánításhoz való jog sem.
Toró: az államfő kampányol
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy véli, a román politikusok által az utóbbi időszakban a magyar ügyek kapcsán tett kijelentések kampánycélokat szolgálnak. „Mind Tusványos, mind az EMI-tábor a nacionalista román sajtó – élen az Antena 3-mal – kereszttüzébe került, amely a kontextusukból kiragadva félreértette, vagy eltorzította az ott elhangzottakat. A román politikum ennek nyomán reagált az ismert hangnemben. Ez azt jelenti, hogy közelednek a 2014-es európai parlamenti és államfőválasztások, ezek a megnyilvánulások pedig a kampány egyféle előkészítő hadműveletét jelentik" – fogalmazott a Krónika kérdésére a politikus. Hozzátette: ez igen szerencsétlen helyzet, mivel egy olyan kérdésről – a határon kívüli nemzettársak érdekeinek képviseletéről –, amelyben Magyarországnak és Romániának azonos platformon kell állnia, hiszen mindkét kormány azonos problémákkal szembesül.
„A nyilatkozatoknak belpolitikai vonzatai vannak, Băsescu a megszokott populista stílusában adott hangot álláspontjának, de rajta kívül is sok a hasonló véleményt megfogalmazó hang. Ezeket a helyükön kell kezelni, ha elmúlik a düh, érdemes tárgyalásos úton folytatni a párbeszédet azokról a kérdésekről, amelyekben érdekazonosság van" – mondta lapunknak Toró. Úgy vélte, az erdélyi nyári szabadegyetemeken idén sem történt semmi másképp, mint a korábbiakban, csak a közelgő kampány miatt kerültek a figyelem középpontjába. Leszögezte: egy esetleges román-magyar konfliktus kárvallottja az erdélyi magyarság lenne, ezért a konfliktus megelőzése a politikum felelőssége.
Elhatárolódik az RMDSZ Vonától
Elhatárolódott Vona Gábor Jobbik-elnök borzonti kijelentéseitől Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus leszögezte: a 21. században elfogadhatatlan a szélsőséges pártok beavatkozása a társadalom életébe, az RMDSZ-nek nincsenek intézményes kapcsolatai a Jobbikkal, a Vonáéhoz hasonló kijelentések pedig semmiben sem segítenek. „Elutasítjuk az ilyen nyilatkozatokat és elhatárolódunk tőlük" – mondta Kelemen.
Eközben Bogdan Diaconu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szélsőségesen magyarellenes megynilvánulásairól ismert képviselője hétfőn ügyészségi feljelentést tett Vona ellen azzal a váddal, hogy veszélyzetteti Románia nemzetbiztonságát és a közrendet. Mint ismeretes, Diaconu vasárnap Vona nemkívánatos személlyé nyilvánítását is követelte, de a külügy jelezte: ezt csak diplomatastátussal rendelkező személyek esetében lehet megtenni.
Vasile Blaga, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke felelőtlennek minősítette Vona kijelentéseit, és ő is úgy véli, ki kellene tiltani az országból. Vona eközben nyílt levélben fordult a román politikusokhoz, amelyben az általa mondottak elferdítésével vádolta meg a sajtót, és „konstruktív és hasznos" vitára hívja a román felet.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kettős mércével mér Bukarest
Egyre élesebb ellentmondás feszül aközött, ahogy Bukarest a határon túli románokhoz viszonyul, és ahogy a Romániában élő magyar közösség igényeit, illetve az anyaországgal fenntartott kapcsolatait kezeli – hívta fel a figyelmet a napokban közzétett elemzésében a Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport.
Mint felidézik, Traian Băsescu román államfő néhány héttel ezelőtti moldovai látogatása során egyáltalán nem zárta ki a határmódosítás lehetőségét – „Kérjék, és megvalósítjuk! – válaszolta egy ottani polgár felvetésére, miszerint egyesíteni kellene Moldovát és Romániát. Később pedig arról beszélt: szeretné, ha a Prut mindkét oldalán élő románoknak csak egy, közös állampolgárságuk lenne, de mivel ez nem lehetséges, „érzelmi okokból" mandátuma lejártával fölveszi a moldovai állampolgárságot.
Ezt követően Sulinán, egy határon túli román gyerekek számára megszervezett táborban arról beszélt: Románia a román tudat újraélesztésén ügyködik a határon túli románok körében, akiknek az elmúlt ötven évben „rosszul tanították a történelmet", de most, az ilyen és ehhez hasonló táborokban lehetőségük nyílik arra, hogy megismerkedjenek a gyökereikkel. Hozzátette: épp azért látogatott el a táborba, hogy az ott táborozó fiatalokban is tudatosuljon, mennyire fontos ez a folyamat. Azt is hozzátette persze – emlékeztet az elemző –, hogy lojálisaknak kell lenniük azon országokhoz, amelyekben élnek, mivel „mi sem örülnénk, ha létezne olyan kormány, amely arra ösztönözné a Románia területén élő kisebbségeket, hogy ne legyenek lojálisak a román államhoz."
Üzengetés Budapestre
Az elemző ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy mindeközben a román kormány goromba hangvételű közleményekben bírálja azon erdélyi és budapesti magyar politikusokat, akik a Romániában élő magyar közösség nemzeti identitásának megőrzésének fontosságát hangoztatják, és az azt előmozdító eszközöket – mint az autonómia – keresik.
„Igaz ugyan, hogy Băsescu és a kormány a politikai barikád ellentétes oldalán áll, és hogy az államfő az elmúlt években tudatosan erősítette a kapcsolatot a határon túli román közösségekkel, amelynek tagjai zömmel rá, és a hozzá közel álló pártokra szavaztak, de ettől függetlenül a jelenlegi kormánykoalíció pártjai sem mondták azt soha, hogy nem kell szorosra fűzni a határon túl élő románokkal a kapcsolatokat, és kormányra kerülve nem állították le a könnyített honosítás folyamatát, amelynek során több tízezres nagyságrendben biztosítanak román állampolgárságot a moldovaiaknak" – fogalmaz az írás szerzője, aki szerint ez azt jelenti, hogy egyetértenek annak céljaival, a határon túli románok és Románia közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével.
Mindennek fényében legalábbis kettős mércének tűnik az elemző szerint az a reakció, ahogy a kormány például a Tusványoson elhangzott felvetésekre reagált. Hiszen ott senki sem vetette fel a határmódosítás témáját, a leghevesebb bírálatot kiváltó, a Magyarország Erdély fölötti védhatalmi státusára vonatkozó felkérés magyarázatakor annak megfogalmazója, Tőkés László épp azt szögezte le, hogy annak köze sincs a határmódosításhoz, csupán egy, Ausztria és Dél-Tirol vonatkozásában nemzetközi precedenssel is bíró mechanizmust jelent, amely nem csorbítja Olaszország szuverenitását, viszont lehetőséget biztosít a Dél-Tirolban élő német közösség nemzeti identitásának bécsi támogatással történő megőrzésére.
Ki ássa alá a lojalitást?
Az elemző ugyanakkor emlékeztet, a magyar–magyar viszony legfőbb kérdése immár több mint két évtizede a határok fölötti nemzetegyesítés, amely a könnyített honosítás – román mintára! – történő bevezetésével immár közjogilag is megvalósult. „Nincs szó területi követelésekről, a „legradikálisabb" követelés az autonómia, amelyre szintén számos európai országban van precedens.
És ahogy Băsescu szerint Románia számára fontos a környező országokban és máshol élő románok körében a román tudat erősítése, úgy Bukarestnek semmilyen kifogása sem lehet azzal szemben, hogy Magyarország számára is fontos a magyar nemzethez való tartozás tudatának erősítése a határon túli magyarok körében" – fogalmaz a szerző. Mint részletezi, ennek egyik eszköze, hogy támogatja a határon túli magyar közösségek által megfogalmazott célokat – Erdély esetében a különféle autonómiaformák megvalósulását, és semmilyen formában sem buzdítja a magyarokat arra, hogy ne legyenek lojálisak Romániához.
„A magyarok Romániával szembeni lojalitását épp Bukarest, a román kormány ássa alá, amikor zsigeri, durva, érveket nélkülöző reakciókkal utasítja el még a párbeszéd lehetőségét is a magyar közösség önrendelkezéséről" – vallja az elemző, aki szerint épp azzal nyerhetné meg a magyarok Romániával szembeni lojalitását, ha hajlandó lenne elfogadni, hogy az autonómia nem az ország egysége ellen irányul, nem célozza a határok megváltoztatását, sőt azáltal, hogy megengedi, hogy a magyar közösség saját maga döntsön az őt érintő ügyekben, és ne Bukarest oktrojálja rá a saját akaratát, épp a stabilitást és a nemzetiségek közötti békét erősíti.
Krónika (Kolozsvár)

Váradi templomfelújítás uniós támogatással
Három templomot is felújítanak Nagyváradon a Bihar–Hajdú-Bihar régiós pályázat révén szerzett 1,4 millió eurós uniós támogatással.
A tervek szerint ebből a pénzből restaurálják többek között a várban lévő római-katolikus templom homlokzatát, megerősítik az épület faszerkezeteit és a toronyba vezető lépcsőket, kicserélik a belső járólapokat, kivilágítatják és újrafestik a falakat.
A Szent László-téren lévő Holdas templom alatt talajcsövezésre készülnek, felújítják a kanalizálását, a villany- és fűtéshálózatát, továbbá rendbe teszik az ingatlan udvarát és restaurálják a templom történelmi bútorait is. A határon átívelő projekt alapján az újvárosi református templomot alapzatát is megerősítik, felújítják annak homlokzatát, a faszerkezeteket, a szigetelését és akárcsak a római-katolikus templom esetében, ezt az épületet is újrafestik és kivilágítják el. Ezek az templomok mind a város központi részén vannak, ezért renoválásuk idegenforgalmi szempontból is rendkívül fontos.
A helyi önkormányzatnak amúgy immár ez a hetedik nyertes pályázata magyarországi partnerekkel. Ezúttal a körösszegapáti ortodox parókiával, a hajdúböszörményi református egyházzal, valamint az orosházai római-katólikus egyházzal közösen, még tavaly télen kért támogatást ökumenikus fejlesztésre. Ezúttal összesen 1,7 millió eurós finanszírozást kaptak az egyházi ingatlanok restaurálására, aminek a kivitelezését várhatóan októberben kezdhetik el.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Dávid Gyulát köszöntjük 85. születésnapján
Ma ünnepli 85. születésnapját Dávid Gyula irodalomtörténész, író, szerkesztő, műfordító. E nyolc és fél évtized rendkívül gazdag és sokoldalú, olykor az ember tűrőképességét meghaladó nehézségektől és megpróbáltatásoktól tarkított életpályán ível át. Gyula bácsi azonban semmilyen körülmények között, a történelem és a sors nehéz kihívásai ellenére sem alkudott meg, mindvégig meg tudta őrizni hitét és példaértékű emberi tartását.
Dávid Gyula 1928. augusztus 13-án született Árapatakon (Háromszék vármegye). Elemi iskoláit szülőfalujában kezdte, majd 1938-tól Székelyudvarhelyen folytatta. 1947-ben ugyanott érettségizett a Református Kollégiumban. 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát, de 1951 februárjától már az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó kolozsvári szerkesztőségében dolgozott. 1953–1956 között a Bolyai Tudományegyetemen, a 19. század magyar irodalma szakcsoportból ösztöndíjas aspiráns, 1956–57-ben tanársegéd.
Az 1956-os magyar forradalommal való szolidaritásának kinyilvánítása és a halottak napi Házsongárdi temetői tüntetés kezdeményezése vádjával 1957-ben 7 év börtönre ítélik. Szabadulása után, 1964–1965-ben szakképzetlen munkásként dolgozik a kolozsvári Városgazdálkodási Vállalatnál egy víz- és gázszerelő csoportban. Miután visszakapja közlési jogát, 1965 őszétől szellemi szabadfoglalkozású, az Utunk, Korunk, Igaz Szó állandó külső munkatársa. Közben újrakezdi – ekkor már – doktorátusi tanulmányait, s 1974-ben megvédi Tolnai Lajos írói pályájának marosvásárhelyi korszakáról írott disszertációját. Ekkor már 1970-től a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének munkatársa, egészen 1992-ben történt nyugdíjazásáig.
1990–1991-ben az RMDSZ Kolozs megyei bizottságának keretében, 1991-től az újra létrehozott EMKE országos elnökeként vállal közösségépítő munkát. 1992-ben a Magyarok Világszövetsége ideiglenes elnökségében, romániai képviselőként részt vesz az MVSZ II. Világkongresszusának és új vezető testülete megválasztásának előkészítésében. Közben 1992-ben, azzal az elképzeléssel, hogy egy új könyvkiadó alapításával megfelelő feltételeket teremtenek a Kriterion privatizálására, létrehozzák Kolozsvárt a Polis Könyvkiadót, amelynek ma is szerkesztője.
Első cikkét az Utunk közölte 1949-ben. Fontosabb önálló kötetei: Jókai (kismonográfia, 1971), Petőfi Erdélyben (Mikó Imrével, 1972), Tolnai Lajos Marosvásárhelyen,1868–1884. (monográfia, 1974), Találkozások (összehasonlító irodalomtörténeti és román-magyar kapcsolattörténeti tanulmányok, 1976), A romániai magyar irodalom története (tankönyv a 12. osztály számára, Marosi Péterrel és Szász Jánossal, 1977), Erdélyi irodalom – világirodalom (tanulmányok, 2000), Írók, művek, műhelyek Erdélyben (tanulmányok, előadások, 2003).
Fordításában jelent meg Traian Şelmaru Riport az új Kínáról (Fáskerthy Györggyel, 1953), B. Şt. Delavrancea Novellák és elbeszélések (Tanulók Könyvtára, 1956), Şt. Bănulescu Férfipróbák telén (novellák, 1968), Al. Şahighian Az aranysisak (regény, 1968), Adrian Marino Bevezetés az irodalomkritikába (Kántor Lajossal, 1979), Slavici A világ, amelyben éltem (Téka, 1980), Titu Maiorescu: Irodalmi tanulmányok (Téka, 1985) c. műve, Romulus Cioflec Örvényben című regénye.
Szerkesztője, majd a 3. kötettől főszerkesztője a Romániai magyar irodalmi lexikonnak (1980–2010), szerkesztésében készült el az 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára (2006) c. kézikönyv.
1990-ben szerkesztette a Román Sajtófigyelő című kézi sokszorosítású periodikát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület újraalakulásától néhány éven át az Erdélyi Tudományos Füzetek c. sorozatot.
Szabadság (Kolozsvár)

Nagy és magvas kérdésekre rövid vallomás
„Az a huszadik század, amelyet én is átéltem, s az a huszonegyedik, amelybe egy kicsit már belegyalogoltam, annyi hegyen-völgyön, buktatón hurcolt át engem is, hogy évek kellenének azt mind számba venni, arról mind számot adni” – írta lapunk kérdéseire küldött vallomásában Dávid Gyula.
„Születtem a Háromszék megyei Árapatakon, ahol néhány napja kísérték utolsó földi útjára egyik osztálytársamat, Lőrinczi Etelka tanítónőt, szülőfalum messze földön híres népművészetének fáradhatatlan ápolóját. Alig egy hónappal ezelőtt voltam Udvarhelyen osztályunk 66. érettségi találkozóján, amelyre már csak öten jöhettünk el abból a 48-ból, akik 1947-ben együtt végeztünk. Nemzedékemből, baráti és munkatársi körömből is egyre többen vannak azok, akik már nem válaszolnak „jelen”-nel semmiféle földi névsorolvasáskor. Viszont az elmúlt hét végén vettem részt (csak Édesapámékig visszaszámolva) immár 78 tagot számláló szűk családunk legújabb esküvőjén. S utána rögtön jöttünk vissza ide, a Madarasi Hargita alá, a Kápolnási Láz családi tanyájára, ahol hat dédunoka (pontosabban csak öt, mert a hatodik alig két és fél hónapos) várt vissza, folytatni a közös hancúrozásokat, megosztani feleségemmel és a „legszűkebb” családdal az együttlét örömét.
Hogy ezeken túl mi mindennel tölthetném ki a fenti önéletrajzi vázlatot, annak még a vázlatos számbavételére sem vállalkozom. Amit első cikkem megjelenése, 1949 óta az irodalomban elkövettem, arról másoknak kell ítéletet mondaniok. A Bolyai Tudományegyetemen alig néhány hónapot tanítottam – ami ebből fontos, az is inkább a történelem pászmájához tartozik. Az ’56-os magyar forradalommal való együttérzésem kinyilvánításáért reám kiolvasott hét esztendő eseményeinek sok részlete – szerencsére, bizonyára a lélek védekező reflexének köszönhetően – a felejtés mélyére süllyedt, a többit történészek kutatják és kutathatják, lassanként előkerülő periratok alapján. Legfőbbképpen könyvkiadó volnék, hiszen aktív életemből szinte ötven évet ebben töltöttem el, úgy érezve, hogy a mások szellemi termékeinek, múltunk megannyi – elfeledett, vagy erőszakkal feledésre ítélt – értékének útját az olvasó felé egyengető ügyködés mindennél fontosabb. Sok-sok öröm forrása volt (és még ma is az) számomra, amikor ennek hasznáról, értelméről visszajelzést kapok.
Amit elébb zárójelbe tettem, abból talán kiderül: még mindig hiszek a Gutenberg-gallaxis jövőjében. Ami pedig a mi kis közösségünk jövőjét illeti, a hangoskodás nélküli mindennapi közösségépítő munkában, amely megtart minket – minden nagyhangú és nagy ívű politikusi jövőtervek, gyűlölködések és gyűlöletszítások ellenére.”
Dávid Gyula
Szabadság (Kolozsvár)

Román lapvélemények Basescu Magyarországgal kapcsolatos kijelentéseiről
A keddi román lapok tág teret szentelnek Traian Basescu államfő azon hétfői kijelentésének, miszerint Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest “rendreutasításában”, mert Magyarország az “instabilitás tűzfészkévé” vált a kisebbségi kérdésben.
Basescu egy – a külhoni románságnak szervezett – székelyföldi fórumon úgy vélekedett a “magyar politikai elit” részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről, hogy ezek túllépték az illendőség határát, és ez többé nem ismétlődhet meg.
A bukaresti sajtó szerint a román államfő állásfoglalása a Tusványosként ismert Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek szól, időzítését azonban Vona Gábor szombati székelyföldi beszédével hozták összefüggésbe. A Jobbik elnöke a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: a magyar érdeket akár konfliktus vállalásával is képviselni kell.
A liberális Adevarul Sok hűhó semmiért című írásának szerzője kétségét fejezte ki, hogy Basescunak sikerülne felélesztenie a kisantantot Budapest megleckéztetésre. A cikkíró szerint Európában nem szokás valaki ellen összefogni, és egy ilyen ötlet legjobb barátait is elfordítaná Basescutól.
“Nehéz lenne megmagyarázni az európai partnereknek, miért kellene egy államot elszigetelni egy szélsőséges, ellenzéki párt nyilatkozatáért, amelytől Budapest elhatárolódott” – írta az Adevarul.
A jobboldali Romania Libera Mi lesz a magyar-román viszonnyal című cikke szerint a “magyar kártyát” – a magyar és román politikusok egyaránt – mindig választási érdekeik függvényében játsszák ki. A magyar politikusok egyre keményebb nyilatkozatai a jövő évi országgyűlési választások közeledtével magyarázható – véli a szerző. A román nacionalista retorika szerinte annak a függvénye, hogy szükség van-e a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) a kormányzásban, vagy a magyarok szavazataira, például az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson.
A kormánnyal és ellenzékkel szemben egyaránt kritikus Gandul főszerkesztője az Autonómia-párti magyarok és románok című írásában úgy vélekedik, hogy az autonómiáért kiáltó magyarok valójában nem akarják többé Bukarest hatalmát maguk felett. Ám ugyancsak Bukarest ellen lázadnak, és “a maguk egyéni autonómiáját kiáltják ki” azok a románok is, akik más országokban keresik a boldogulást – teszi hozzá a szerző.
A cikkíró szerint egy államfő nem bíztathatja a polgárokat arra, hogy kifütyüljék egy szomszédos ország miniszterelnökét. Szerinte nem a vagdalkozás a megfelelő válasz Vona Gábor, Tőkés László és Orbán Viktor megnyilatkozásaira, hanem Románia gazdasági, társadalmi és infrastrukturális “civilizálása”. De ez sokkal nehezebb, mint vezető szerepre vállalkozni Budapest rendreutasításában – teszi hozzá a Gandul főszerkesztője.
erdon.ro

UNICEF: Romániában a legmostohább sorsúak a gyerekek
A romániai gyerekek 8 százaléka mélyszegénységben él az UNICEF hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint. A kutatás a gyerekek és a kamaszkorúak életszínvonalát vizsgálta. Romániában a legjellemzőbb problémák, amelyekkel szembesülniük kell a kiskorúaknak: a társadalmi kirekesztettség, az oktatástól való elmaradás, a hiányos egészségügyi ellátás valamint a munkavállalási lehetőség hiánya.
Ugyanakkor, az összlakosságot tekintve, a szegénység által legérintettebb társadalmi csoport az országban éppen a gyerekeké, őket követi a fiatalok csoportja – ismertette az adatokat Bukarestben Sandie Blanchet, az UNICEF Romániai képviselője.
A Romániában élő, napi 15 lejnél kevesebb pénzből boldoguló gyerekek 35 százaléka roma közösségekben él. A mélyszegénységet nem csupán az anyagiak hiányából következteti az UNICEF tanulmánya, hanem a társadalmi és az egészségügyi alapellátás hiányosságaiból is.
A 18 és 24 év közötti lakosság 16,8 százaléka hagyta el az iskolát 2008-ban, vezető pozícióba helyezve ezen a téren Romániát az európai országok között. Blanchet szerint a legtöbb ilyen helyzetben lévő fiatal vidéken él, és valamelyik etnikum képviselője. Ugyanakkor az oktatási-nevelési joggyakorlás hiánya leginkább a szegény közösségeket érinti, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó, falun élő csoportokat.
Az egészségügy terén is aggodalomra ad okot a romániai fiatalság helyzete, fogalmazott az UNICEF képviselője, hiszen csak a tavalyi évben 17 ezer, 19 évesnél fiatalabb lány esett teherbe. A gyerekek és kamaszok körében az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kábítószerfogyasztás is látványosan nő az országban, városi környezetben pedig mindezek mellett a dizájnerdrogok elterjedése is gondot okoz, hiszen miattuk egyre magasabb a HIV fertőzés kockázata a fiatalok körében – figyelmeztetett Blanchet.
Az UNICEF képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek és a fiatalság rendkívüli erőforrás az ország számára, problémáikat nem teherként kéne kezelni. „Szolgáltatásokat kell kidolgozni a javukra, megteremteni a feltételeket az egészséges fejlődésükhöz és a társadalmi részvételhez azáltal, hogy egészséges életfeltételeket teremtünk és tanulási lehetőséget: mindez befektetés az országnak, nem pedig költség” – összegezte Blanchet.
Az UNICEF adatainak ismertetését követően Sandie Blanchet meghirdette Bukarestben az Ifjúsági Stratégia 2014-2020 elnevezésű programot, amelyet hétfőn közvitára bocsátottak.
Maszol.ro

Aki magyarnak alkalmas
Vona Gábort és sokan másokat kitiltanák törvényhatóságilag Romániából, mert a magyarüldözés és a székelyföldi, erdélyi ki-betelepítés ellen szólaltak. Erre a sorsra szánták sok évvel ezelőtt a bécsi jogásznőt, Éva Maria Barkit is. De kitiltásnak „örvendett” a nagyszerű irodalomtörténész, budapesti egyetemi tanár Czine Mihály is sokáig a kommunista uralom idején, ezt a megtiszteltetést vívta ki a 70-es években Ablonczy László újságíró is, aki később (1991-ben) a budapesti Nemzeti Színház igazgatója lett. Ne soroljuk, akadnak bőven, akik magyarként kerültek Erdélyben alkalmi, ad hoc bíróság elé kietlen hazánkban. Rostálnak hát a kietlen hatalmaskodók, de rostálunk magunk is, Székelyföldön is, de nagyon igen Magyarországon is. Amott, az anyaországban nacionalistának, fasisztának, fajüldözőnek is nevezik azokat, akik a hazai és a szétszórt magyarság érdekében cselekednének végre valamit. Itthon az RMDSZ csak azokkal a magyarokkal hajlandó szövetkezni, akik nem indulnak választáson pártként. Különös, egészen különös. Szövetséggel, platformmal, „civilekkel” igen, ám aki parlamentre törne, azt elvetik. Az a magyar – ellenségük. Mennyivel lenne szegényebb az erdélyi magyar sors a mainál, ha holnap egyetlen akarattal dobbantunk nemzeti ügyekben?
Nem ragozom, nem sorolom, elég nekem a Magyarországon „kiharcolt” bélyeg: „Az Erdélyből átjöttek közül a leginkább nacionalista Páskándi Géza, Czegő Zoltán és Szervátiusz Tibor”. Na, én hazajövék, jól haza! És itthon adom tovább a székely Tamási Áron szavait, aki vigil is volt, éber, apparitor is, ami védőt jelent latinul. Tamási mondotta, a nagy székely író: Aki embernek nem jó, az magyarnak is alkalmatlan.
Ne higgyük egy percig se, hogy a törtető, kamráért, karrierért melldöngető néppártos vagy polgári pártos különb magyar, mint más hasonló. Embernek kell lennünk, hogy alkalmasok magyarságra is.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Felelőtlen az államfő (Háromszéki politikusok Traian Băsescu nyilatkozatáról)
Igen élesen támadta Magyarországot, az erdélyi magyarság autonómiaigényét a marosfői nyári egyetemen Traian Băsescu államfő. Az erdélyi magyar pártok háromszéki vezetőit kérdeztük arról, miként vélekednek az elnök nyilatkozatáról, s milyen következményei lehetnek a magyar–román viszonyban, befolyásolhatja-e valamilyen formában jövőnket.
Széteshet Románia
Felelőtlennek tartja Traian Băsescut magát és nyilatkozatait is Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke, hisz azokat támadta az elnök, akik korábban partnerei voltak, akikkel közösen akarták biztosítani Közép-Kelet-Európa stabilitását. Annál is érthetetlenebb az államfő megnyilvánulása, mert Orbán Viktor Tusványoson kimondottan Románia-, román- és Băsescu-barát üzeneteket fogalmazott meg. Felelőtlennek tartja azt is, hogy ilyen aránytalan reagálás született, hiszen egy magyarországi ellenzéki párt vezetőjének szavaira válaszolt az elnök. „Olyan, mintha Corneliu Vadim Tudor vagy Gheorghe Funar hőbörgéseire válaszolnának folyamatosan a magyar politikusok” – vélekedett. „Nagyon veszélyesnek tartom, és rossz dolgokat vetít előre, hiszen a következő másfél évben két választás is lesz, nem fog a magyarellenesség leállni, várhatóan folyamatos téma lesz. Ugyanakkor a magyarországi választások előtt a magyar pártok is üzeneteket közvetítenek majd Erdélyben, s a románok, nem tudván, miként kezeljék ezt a kérdést, többnyire hisztérikusan reagálnak. Az erdélyi magyarok elvárnák, hogy ne Románia vagy Magyarország mondja meg, mi jó nekünk, hanem bízzák ránk, hogy eldöntsük, jogaink mely mértékben érvényesülnek” – mondta Antal Árpád. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke úgy véli, Traian Băsescu Maroshévízen darázsfészekbe nyúlt, ahol azoknak próbált megfelelni, akik frusztráltak, mert nem tudtak megfelelni feladatuknak, s hiába telepítették be őket ide negyven-ötven évvel ezelőtt, nem sikerült elrománosítaniuk Székelyföldet. „Akkorát mondott, hogy Európában betörtek a kancelláriák ablakai” – vélekedett, de kifejtette: mindezek dacára van a mostani történéseknek jó oldaluk is, végre Európa, az Egyesült Államok is láthatja, az erdélyi magyarságnak nincs partnere, és nincs, akivel tárgyalnunk ügyeinkről, pártállástól függetlenül az összes román politikai vezető magyarellenes, ugyanazt szajkózza Ponta, Băsescu, Antonescu vagy Voiculescu. „Lehet, eljött az idő, hogy akárcsak a 90-es évek elején, közepén, ismét Amerika, Európa közvetítsen a román–magyar viszonyban”– hangsúlyozta. Ugyanakkor Antal Árpád azt is elmondta: Románia vezetőinek jó lenne észrevenniük, hogy nem a magyarok a nagy ellenségeik. Jelenleg európai viszonylatban Romániában a legalacsonyabb a születések száma, és a világra hozott gyermekek 30 százaléka mély szegénységbe érkezik, esélye sincs a társadalom hasznos tagjává válni. Az elmúlt húsz év román kormányai meg sem próbáltak javítani a helyzeten, de ha nem lesz radikális változás, a meg nem született gyermekek helyét idegenek foglalják el, akiknek kultúrája sokkal távolabb áll a romántól, mint a magyar. „Ha a titkosszolgálatok, az állami szervek, az egyházak nem változtatnak eddigi politikájukon, ha nem keresnek megoldást a demográfiai problémákra, ha így folytatódik minden, mint eddig, ha a magyarokkal harcolnak ahelyett, hogy a valós gondokkal foglalkoznának, húsz-harminc év múlva Románia, sajnos, szétesik. Sajnos, mondom, mert nem nélkülünk, hanem velünk együtt történik majd ez” – hangsúlyozta Antal Árpád.
Újraindítani a román–magyar párbeszédet
A balkáni politizálás mesternyilatkozata volt Traian Băsescu megnyilvánulása – véli Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi elnöke, aki szerint a román politikusok mindig helyszínhez és alkalomhoz illesztik kijelentéseiket. Az államfő esetében is figyelembe kell venni, hogy Marosfőn milyen közönség előtt fejtette ki mondandóját – vélekedett. A magyar fiatalok húsz éve ilyen nyári egyetemeken szocializálódnak, a románok kevésbé, nem szokták meg, hogy az ilyen helyeken elhangzanak meredekebb üzenetek is, ezért reagáltak olyan hevesen a tusványosi vagy EMI-táborbeli előadásokra. Nemes Előd pont a mostani történések kapcsán fogalmazta meg: jobb lenne, ha Tusványos ismét a román–magyar párbeszéd helyszínévé is válna, sok feszültség levezethető lenne, ha nem a sajtóban üzengetnének egymásnak a felek, hanem egy asztalhoz ülnének. Ugyanakkor nem hiszi, hogy Traian Băsescunak módjában áll Tusványost betiltani, az államelnök túllépte hatáskörét marosfői nyilatkozataival – fogalmazott a néppárti politikus. A román vezetők az elmúlt egy évben többször próbálták kihasználni, hogy Magyarország nehéz helyzetbe került az EU-ban, saját állampolgárait védi, míg az itteni vezetők mindenben alkalmazkodni próbálnak az uniós elvárásokhoz. Megpróbálják kihasználni ezt a helyzetet, ám Nemes Előd szerint ez nem sikerül nekik, Traian Băsescu egy új pártot akar felfuttatni, kihasználja, hogy Pontáék népszerűsége kicsit csökkent, mindent bevet – fogalmazott a néppárti politikus.
Băsescu megy, Székelyföld marad
Sérelmezte Traian Băsescu kijelentéseit Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke is. Mint fogalmazott, szégyellné magát Băsescu helyében, hisz éveken át odaült Orbán Viktor mellé, jópofizott, barátkozott, most pedig támadja, fenyegeti. „Băsescu elnök úr elfelejti, hogy Románia az EU tagja, nem tilthatja meg, ki, mikor, hova megy, ha mégis meg akarják tenni, akkor vissza kell állítaniuk a Ceauşescu-féle kommunista, diktatórikus berendezkedést” – mondotta. „A román politikusoknak inkább az országban élők mély szegénységével, saját népükkel kellene foglalkozniuk, nem a magyarokkal. Bizonyára zavarja őket, hogy végre körvonalazódik a teljes körű magyar összefogás” – vélekedett. „Băsescu csak egy politikus, aki ma van, holnap nincs, Székelyföld azonban volt, van és lesz” – hangsúlyozta Kulcsár-Terza József.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Használ a gazdaságnak az autonómia (EMI-tábor)
Az autonómia különböző kérdéseinek szánt utolsó napon az önrendelkezés gazdasági vetületeiről is szó esett. Az idei EMI-táborban az előadók, működő autonómiák szakemberei, politikusai egyértelműen és egyöntetűen előnyösnek tekintették azt, hogy egy autonóm régióban a gazdaságpolitikai döntések is közelebb kerülnek a polgárokhoz és a vállalkozókhoz. Ugyanakkor segít, hogy a gazdaságot a helyi erőforrások révén „táplálják”, legyen az természeti erőforrás vagy éppen adó. A helyi parlament pedig az autonóm tartomány gazdaságpolitikájának prioritásait figyelembe véve hozhatja meg döntéseit.
Daniel Laspra, a CADCI katalán vállalkozói szövetség titkára elégedetlenségének adott hangot, mert adóügyekben például az autonóm terület nem rendelkezik elegendő hatáskörrel, az adókat Madrid szedi be, igaz, jelentős mértékben visszaosztja. A függetlenségi törekvéseknek ez is jelentős pontja – szögezte le a szakember. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy egy sor gazdasági kérdésben Katalónia kormánya, illetve szakhivatalai döntenek, és arra biztatta a székelyföldi vállalkozókat, hogy minél több saját termékkel jelenjenek meg a piacon. Véleménye szerint a kiváló székely termékek exportja – irányuljon akár román vidékekre, vagy szerte Európába – a térség kulturális védjegye is. Ez egyáltalán nem gazdasági sovinizmus – érvelt a katalán szakember, aki kérdésre válaszolva elmesélte, a katalán pezsgő, a cava azután vált sikeressé Európában, miután a spanyol piacon egyfajta bojkottot hirdettek ellene.
Miren Martianera Baszkföld kezdetekkor kockázatos, ám annál eredményesebb adórendszerét ismertette dióhéjban. A Baszk Nemzeti Párt külügyi kabinetjének tagja elmondta, az autonóm hatóságok állapítják meg, szedik be az adókat, Madridnak fix öszszeget fizetnek be. Így gyakorlatilag az adópolitika egész működését ők határozzák meg, ezért például az autonóm területen belüli provinciákban különböző adószinteket tudtak meghatározni. Ez – bár kockázatos is, hiszen gyengébb teljesítmény esetén felborulhat az egyensúly – nemcsak a vállalkozóknak kedvező, nem csupán a gazdaság egészét határozza meg (a pénzügyi válság kevésbé érintette a baszk gazdaságot), hanem például környezetvédelmi szempontból is több jogosítványt biztosít. Philipp Erschbaurner, a Dél-tiroli Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara munkatársa kijelentette, az ottani modell bebizonyította, ha nincs autonómia, akkor fejlődés sincs. A leginkább mezőgazdaságból élő régió az egy főre eső nemzeti össztermék vonatkozásában az évi 25 ezer eurójával Európa élvonalába tartozik, de ezt csakis úgy tudták elérni, hogy az egyébként rendkívül nehéz éghajlati és domborzati körülmények között termelő ágazat jelentős támogatásban részesül. Mindezt azért is, hogy megőrizzék a természetes tájat, hiszen a másik jelentős bevételi forrás a turizmus, évente 30 millió vendégéjszakát regisztrálnak. Az export vonatkozásában a bor az elsődleges termékük, a megtermelt mennyiség kilencven százalékát szállítják külföldre. Az adórendszer itt is nagymértékben helyi hatáskör, az adók többségét az autonómia szakintézményei vetik ki és gyűjtik be, csak bizonyos adónemek tartoznak Rómához. A székelyföldi Arbor vállalkozói szövetség ügyvezetője szerint a gazdasági önrendelkezést sok értelemben a vállalkozók is meg tudják valósítani. Molnár Judit környezetvédelmi szakember ezért öt ajánlásba sűrítette mondandóját. Javasolta, hogy mindannyian (vállalkozók és fogyasztók) saját életünket éljük, legyünk ne a környezet, a média által diktált szokások, trendek rabjai, a magánvállalkozások legyenek közösségi beállítottságúak, tanuljuk meg, hogy a gazdaság építése a családban kezdődik, tudatosan élesszük fel és működtessük a közösségeket (például erős vállalkozói szövetségeket), és tanuljunk abból a tudásból, amit eleink ránk hagyományoztak (például a nyílföldeken való gazdálkodást, amikor évente cserélődött a kaszáló-legelő megművelője). Mindez azt feltételezi, hogy személyesen és a közösségben is belülről éljük meg az autonómiát – mondta az előadó.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem félnek a Tusványos-szervezők
"Băsescutól megszoktuk, hogy szókimondó stílusával időnként felhívja magára a figyelmet. Ezúttal azonban épp azt a rendezvényt igyekezett "megtagadni", amelyen ő maga is örömmel részt vett nem is egyszer. A bálványosi szabadegyetem a magyar-román párbeszéd színtere volt, ahol az évek során számtalan tartalmas és tabukat döntögető beszélgetések hangzottak el, megfelelő román sajtóvisszhanggal – jelentette ki a Krónika megkeresésére Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a Tusványos korábbi főszervezője, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Szenátusának tagja. (A Szenátust az alapítók, korábbi főszervezők alkotják).
Sándor Krisztina az államfő azon hétfői kijelentésére reagált, miszerint a "magyar politikai elit" részvételével megtartott székelyföldi rendezvények túllépték az illendőség határát, és ez többé nem ismétlődhet meg, ha pedig jövőre is ugyanúgy zajlik, mint idén, akkor nem tarthatják meg Románia területén.
„Băsescu maga is elismerte a rendezvényt ottlétével, ugyanakkor emlékszünk arra is, amikor a maga módján csúfot űzött a magyar közösség autonómiatörekvéseiből – felhívott egy magyarországi résztvevőt a színpadra, akitől megkérdezte, hogy érti-e miről is szól az autonómia. Tusványos "megtámadásával" csupán fel akarta hívni magára a figyelmet, és voltaképpen a román többség szavazatait gyűjtögeti a megszokott "magyar kártya" módszerével" – mutatott rá Sándor.
„Sajnos ezt ma még mindig elő lehet húzni, többnyire sikeresen. Kijelentéseit pedig nem lehet komolyan venni, hisz egy magát európai uniós tagországnak tartó állam 2013-ban nem tilthat be csak úgy egy rendezvényt. Ráadásul Tusványoson semmi olyan nem hangzott el idén, amit ő ugyanígy ne tartana a határon túli románok szempontjából helyénvalónak. Az már a cinizmus határát súrolja, hogy egy marosfői, Hargita megyei rendezvényen hangzottak el kijelentései" – fogalmazott a Krónika megkeresésére Sándor Krisztina.
A Fidesz szintén úgy vélekedik, hogy a tusnádfürdői nyári szabadegyetem 1990 óta mindig a magyar-román párbeszéd helyszíne volt, ahol a külhoni magyarság sorsáról mindig is higgadt, mértéktartó módon tudtak beszélni. Hidvéghi Balázs, a párt országgyűlési képviselője közleményében azt írta, Magyarország elkötelezett a magyar-román stratégiai partnerség alapelvei mellett, és egyben felelősséget visel minden külhoni magyar közösségért, így az erdélyi magyarságért is. Mint ismeretes, Băsescunál az verte ki a biztosítékot, hogy Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az EMNT elnöke az idei Tusványoson arra kérte Magyarországot, hogy vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Floreáék teljesen kiszorítanák Marosvásárhelyről a magyar jellegű ünnepeket
Újabb magyarellenes gesztusként értékelhető a marosvásárhelyi városháza keddi döntése, melynek értelmében tilos a Színház téren megszervezni Szent István államalapító királyunk napját és az újkenyér ünnepét augusztus 20-án.
Mint kiderült, a köztéri rendezvényeket engedélyeztető városházi bizottság a vandalizmustól félti a teret. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete az egyházak képviselőivel közösen nyújtott be kérést a rendezvény engedélyeztetésére. Az önkormányzat és Dorin Florea polgármester egy olyan belvárosi térről tiltotta ki a magyarokat, melyet a kommunista hatalom a '70-es évek elején a ferences rendtől államosított, és amelynek a jogi státusa a mai napig is rendezetlen.
Templomudvarra szoruló ünneplők
A városatya újabb magyarellenes lépését megelőzően, Florea a helyi magyar napokként elképzelt első Vásárhelyi Forgatagot száműzte a főtérről. Emiatt a kiszemelt helyszín helyett a Maros-parton tartják meg az eseményt augusztus 30. és szeptember elseje között.
"Nevetséges, hogy mit ki nem találnak, csak hogy kiszorítsanak városunk főteréről: azt mondták, hogy a vandalizmustól féltik a Színház teret. Nem tudom, hogy a polgármester még hol látott olyan magyarokat, akik legősibb egyházi ünnepüket, egyházfők jelenlétében vandalizmussal ünnepelik?" – replikázott a Krónikának nyilatkozó Cseh Gábor. Az EMNT megyei elnöke hozzátette: a városatya "barátságtalan és gusztustalan" gesztusa nem tántorította el a kezdeményezőket az augusztus 20-i ünnep megszervezésétől.
Az ünneplőket a főtéri Keresztelő Szent János plébánia udvarára hívják, ahol Tőkés Tibor többszörös világbajnok pékmester megsüti a megye kenyerét, amit majd az egyházak képviselői szentelnek, illetve áldanak meg. A ceremóniát követően a mintegy 15–20 kilós kenyérből minden résztvevőnek szeretnének juttatni egy kis darabot. A szervezők ugyanakkor egyórás ünnepi műsorral várják az érdeklődőket. "Remélem, hogy mindenki félreteszi politikai nézeteit és ezen az ünnepen magyar a magyarnak testvére lesz" – fejtette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnöke.
Szegregációt látnak a magyar napokban
Közben a Vásárhelyi Forgatag szervezői közleményben is reagáltak a városháza elutasító álláspontjára, szomorúan állapítva meg, hogy a városban nincs hely magyar civil szervezet által kezdeményezett kulturális rendezvénynek. Amint hírül adtuk, a magyar napokként első alkalommal sorra kerülő Forgatag szervezőinek nem sikerült megegyezniük a megyeszékhely polgármesteri hivatalával a helyszínt illetően, ezért a tervezett főtér helyett a Maros-part szentgyörgyi szakaszán tartják az eseményt.
"A polgármesteri hivatal illetékesei a helyszín mellett a programot, a fellépők névsorát és a rendezvény elnevezését is megváltoztatták volna szegregációtól tartva. Eredmény a 30 napos válaszadási határidő lejárta után sem született. A városvezetés ugyanis abban az esetben egyezett volna bele a rendezvény megszervezésébe, ha a program úgy változik, hogy a koncertek, fellépők, vásárosok, árusok kétharmada a román közösség soraiból kerül ki" – áll a Marosvásárhelyért Egyesület közleményében.
A városháza azt is megszabta volna, hogy a magyar napokra a rockbandák közül a Pasărea Colibrit, a román népdal-együttesek közül pedig a Mioriţát léptessék színpadra. A Forgatag főszervezője, Portik Vilmos szerint a városháza által ajánlott programtervezet a Marosvásárhelyi Napokéhoz hasonló, "ami oda elmegy, de nem úgy, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből támogassuk".
Kérdésünkre, hogy RMDSZ-elnökként és a város alpolgármestereként miként éli meg a magyarság kiszorítását a belvárosból, Peti András meglepődve szerzett tudomást az augusztus 20-i tiltásról. A hónap végén rajtoló Vásárhelyi Forgatagról szólva, elmondta, hogy be kell látnunk, hogy számbeli kisebbségben nehéz kedvező döntéseket hozni vagy kicsikarni. Peti még lát egy enyhe esély arra, hogy a városházán működő engedélyeztető bizottság pozitívan bírálja el a Marosvásárhelyért Egyesület kérését. "Mi testileg-lelkileg fel vagyunk készülve a fesztivál Maros-partra való költöztetésére, de arra is, hogy az utolsó pillanatban visszahozzuk a tervezett, főtéri helyszínre" – fejtette ki lapunknak az új alpolgármester.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Nem hagyja magát a Vásárhelyi Forgatag, újabb kérést iktattak
Újabb beadvánnyal fordulnak a Vásárhelyi Forgatag szervezői a Marosvásárhely polgármesteréhez, amelyben kérik a polgármesteri hivatal támogató hozzájárulását a kulturális rendezvényhez. Az első kérvényt július 12-én iktatták, hivatalos választ mindeddig nem kaptak a kérésre.
A kérvényezett közterületi helyszínek a Rózsák tere, Színház tér és a Nyári színpad, emellett arra kérik a polgármesteri hivatalt, bocsássa a szervezők rendelkezésére a város tulajdonában lévő kiállító standokat és faházakat, továbbá biztosítsák az áramellátást, víz- és higiéniai (ökológiai wc-k) ellátást a rendezvény időtartamára, augusztus 29. és szeptember 1. között.
Az augusztus 14-én iktatott kérvényben a szervezők hangsúlyozzák, írásbeli választ várnak a polgármesteri hivataltól. Kérésük indoklásában szerepel egyebek mellett az is, hogy a hivatal képviselőivel folytatott szóbeli egyeztetéseken elutasították a kért helyszínek használatát, valamint, hogy a város közterületein tartandó rendezvény engedélyezése a szervezők által tervezett program elferdítésének feltételéhez volt kötve: a Vâltoarea Mureșeană elnevezés Armonii Mureșene elnevezésre való módosítása, a városközpont helyett a Ligetbe való áthelyezés, illetve kétharmad arányban román kulturális programok megvalósítása.
A kért helyszínek elutasítása esetére alternatív helyszín javaslatát várják a szervezők, amely javaslat ugyanakkor nem kötelezi a rendezvény szervezőit arra, hogy megváltoztassák az eredetileg tervezett programot.
Ugyanakkor a kérés aláírói rámutatnak, polgármesteri hivatal nem tartotta be a törvényben szavatolt 30 napos válaszadási kötelezettségét, hiszen az első kérvény több mint egy hónapja volt iktatva.
Végezetül figyelmeztetik a polgármestert, hogy ha augusztus 16-ig nem foglal hivatalosan is állást a polgármesteri hivatal, azzal erkölcsi és anyagi károkat okoz a rendezvény szervezőinek, amelyért a polgármestert és az általa képviselt hivatalt is felelősség terheli, hiszen, mint írják, egy egyszerű kérésre egyszerű válasz megadásának halogatása nem indokolt és nem is jogszerű.
maszol.ro

Németh Zsolt: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért
Magyarország nem revizionista álláspontot képvisel, hanem alkotmányos felelősséggel tartozik a határon túli magyarokért, ezt pedig a magyar külpolitika felvállalja – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Traian Basescu román államelnök hétfőn a 11. Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján kijelentette: "Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben (...) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában".
Németh Zsolt szerdán kifejtette: az elmúlt napokban sok megalapozatlan vád fogalmazódott meg Magyarországgal szemben arról, hogy milyen a viszonyunk a szomszédos országokkal és a határon túli magyarokkal. A fő vád az, hogy "Magyarország egyfajta protektorátust akar vállalni a határon túli magyarok felett – ez a revizionizmusnak egy eléggé nyílt vádja -", valamint az, hogy instabilitást teremt a régióban – idézte fel.
Kiemelte: Magyarország nem revizionista, hanem alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyarokért, ami a nemzet szétszakítottságából fakad. Ezt a felelősséget a magyar külpolitika felvállalja, és törekvéseinek középpontjában a kisebbségek számára biztosítandó emberi és közösségi jogok állnak – magyarázta. Hozzátette: "aki revizionizmussal vádol bennünket, az nagyon gyakran a kisebbségi jogok biztosítását akarja elkerülni, megspórolni".
Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt években Magyarország szomszédaival "látványosan sikerült konszolidálni" a helyzetet, kiegyensúlyozottak a kétoldalú kapcsolatok. Példaként említette a történelmi megbékélést Szerbiával, továbbá azt, hogy Szlovákiával is sikerült stabilizálni a kapcsolatokat. Románia esetében is erre törekszik Magyarország – közölte.
Úgy vélte, a hosszú távú stabilitás része a kétoldalú kapcsolatokban az egyéni és kollektív kisebbségi jogok garantálása.
Németh Zsolt emlékeztetett: jövőre elnökválasztás lesz Romániában, és míg a baloldal nagyon megerősödött, "a jobboldal most szedi össze magát", készül fel a választásokra. Mint mondta, Traian Basescu fontos szerepet játszott a magyar-román kapcsolatok stabilizálásában, "erről nem szabad elfeledkeznünk".
Magyarország határozott elvárása ugyanakkor, hogy se a magyar külpolitikát, se az erdélyi magyarság ügyét ne tegye román pártpolitikai ügyek áldozatává egyik politikai erő sem – fogalmazott.
Az államtitkár arra is kitért, hogy Tusványos civil szerveződés, és a szervezők döntik el, hogy mikor, hányszor tartják meg a rendezvényt. Vélhetően jövőre is megrendezik, "és hogy ha meghívást fogunk erre kapni, akkor mi örömmel részt fogunk ezen venni, beleértve Orbán Viktort is" – közölte Németh Zsolt.
MTI

Borbély „félévet értékelt”
Traian Băsescu marosfői nyilatkozata túllépett minden olyan szabályt, amit a nemzetközi diplomácia elismer – mondta Csíkszeredában Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke a jövő évi magyarországi választásokról is szót ejtett.
Csíki RMDSZ-es községi polgármesterekkel találkozott Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerdán Csíkszeredában, ahol az idei év RMDSZ-t is érintő témáiról beszélgettek. Az ínséges esztendőről „Ínséges év elé nézünk, ezt már ez a fél év is bebizonyította. Megemlíteném, hogy a 2010-es és 2011-es esztendők is nehezek voltak, amikor az RMDSZ kormányon volt, mert fizetéseket kellett levágni, és más megszorító intézkedések is voltak, de az infrastrukturális beruházások tekintetében most fele annyi költségvetési háttér sincs, mint akkor volt” – mondta az eseményt követő sajtótájékoztatóján Borbély, aki a téma kapcsán megjegyezte, jelenleg ugyan ellenzékként politizálnak, de konkrét elképzeléseik vannak arra a 2014–2020-as időszakra, amikor az Európai Uniótól hatalmas összegeket lehet megpályázni. Borbély véleménye a politikai nyilatkozatokról A politikai alelnök kitért Vona Gábor Jobbik-elnök és Traian Băsescu államfő napokban tett nyilatkozatára is. „Úgy látom, hogy a román politikusok, és nemcsak a nacionalisták, megpróbálják a magyarellenes kártyát előhúzni a tarsolyból. Én úgy tudom, hogy az idei Tusványoson egyetlen olyan információ sem hangzott el, beleértve a magyar miniszterelnök előadását, amely sértené Romániában akármelyik politikus önérzetét. A borzonti EMI-táborba többek között jobbikos politikusokat is meghívtak, akik kötelességüknek érzik olyan nyilatkozatokat tenni, amelyek felborzolják a közvéleményt. Az RMDSZ egyértelműen elhatárolja magát ettől a nyilatkozattól, mert akárhogyan is tettek fel egy kérdést Vona Gábornak, az nem vezet sehova, ha úgy válaszol, hogy abból a két állam között bármiféle konfliktus lehet” – fogalmazott Borbély, majd a Băsescu-féle marosfői kijelentésekről is szót ejtett. „Túldimenzionáltnak tűnt a román elnök reakciója egy magyarországi ellenzéki pártelnök kijelentésére, és meggyőződésem, hogy politikai, nem pedig államelnöki nyilatkozat volt, hiszen túllépett minden olyan szabályon, amit a nemzetközi diplomácia elismer. Egyik nyilatkozat sem használt senkinek.” A régiósításról A területátszervezés kapcsán az alelnök azt mondta, úgy néz ki, hogy halasztás lesz, „hiszen a romániai politikai élet most nem tudná az urnák elé szólítani azt az ötven százalékot, akik szavaznának az alkotmánymódosításról. Valószínű, hogy ezt a referendumot összekapcsolják a jövő évi államelnöki választással.” „Az én legnagyobb problémám, hogy jelen pillanatban az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amelynek van elképzelése arról, hogy hogyan nézzenek ki az új gazdasági régiók. Egyetlen párttól sem tudnak önök sem, mások sem felmutatni egy koherens elképzelést, maga a kormány sem tud” – állította Borbély László. Hozzátesszük, az Erdélyi Magyar Néppárt március 26-án Csíkszeredában mutatta be regionalizációs javaslatát, amely szerint Romániát tizenkét régióra és három metropolisz-övezetre osztanák. A jövő esztendei magyarországi választásokról A Székelyhon.ro kérdésére, hogy az RMDSZ-nek van-e már álláspontja a jövő esztendei magyarországi választásokkal kapcsolatban, Borbély László a következőt válaszolta: „a személyes álláspontom egyértelmű, megkérem nagy tisztelettel a magyarországi politikusokat, hogy a kampányukat és a belharcaikat ne hozzák be Romániába. Azon túl, ismét személyes véleményem, hogy mi 1990 óta nagyjából mindig azt mondtuk a romániai magyaroknak, hogy éljenek szavazati jogukkal, ez gondolom, érvényes lesz most is. Amúgy még nincs kialakult álláspontunk.” Tánczos a rossz kormányzati döntésekről Az eseményen a házigazda Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett Tánczos Barna szenátor is jelen volt. Utóbbi azt mondta, az idei gazdasági mutatókból világosan látszik, hogy milyen hatásai vannak a kormány által meghozott döntéseknek. „Megnyirbálták a gazdasági beruházásokra fordítható pénzeket, ezért az állam megrendelőként visszalépett a piacról, tehát nem igényel beruházásokat, így a magánszektorban megnövekedett a munkanélküliek száma. Közben csökkentek az állam bevételei is, ezért új adók jelentek meg” – magyarázta a szenátor, aki a régióátszervezés kapcsán kijelentette: „felszólítjuk a kormányt, hogy azonnal intézkedjen, és tárgyalja újra a jelenlegi fejlesztési régiókat, mert felelőtlenség ezekkel a régiókkal még egy hétéves uniós ciklust elkezdeni”.
Kozán István
Székelyhon.ro

Sikeres volt az EMI-tábor: a román sajtó csúsztatásai miatt feljelentést tesz az EMI
Visszanyerte korábbi lendületét az augusztus 11-én véget ért EMI-tábor. A látogatók számában korábban tapaszt visszaesés idén megszűnt, a tábor pedig – köszönhetően a több száz meghívottnak – jó alkalmat biztosított az érdemi vitákra.
Közel 15.000 fiatal és fiatal lelkületű vett részt augusztus 7-11. között az Erdélyi Magyar Ifjak, immár kilencedik alkalommal megszervezett, nyári táborában. A borzonti Dorka Panzió területén lezajlott fesztivál ezúttal is viták, előadások és könnyűzenei koncertek helyszíne volt.
Az EMI-tábor vasárnapi autonómia-napján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kijelentette: nem az a fontos, hogy Románia jelenleg milyen jogokat garantál a székelyeknek, hanem az, hogy a székelyek autonómiát kívánnak, amit az SZNT-nek köszönhetően a többi európai kisebbség is felismert.
A táborban tartott sajtótájékoztatón a szervezők a román sajtó egy részének csúsztatásira is felhívták a figyelmet. Soós Sándor főszervező rámutatott: az Antena3 országos hírtelevízió „szégyenteljes, csúsztatásoktól hemzsegő” beszámolót sugárzott több adásában is. Annak ellenére, hogy jelen voltak a táborban és saját felvételeket is készítettek, élő tudósításuk mellé hamis, félrevezető képanyagokat vágtak be (magyarországi lőtéri gyakorlatokat vagy a 2006-os budapesti tévéostrom képeit). Soós közölte, a tudósítás miatt feljelentést tesznek az illetékes médiahatóságnál. Elmondta továbbá, hogy a román állami ellenőrzőszervek képviselői az elmúlt évekhez hasonlóan idén is tömegesen érkeztek a rendezvényre, így csütörtökön mintegy 30 különböző ellenőr vizsgálódott egy időben.
A szervezők a Gândul napilap vasárnapi állításait cáfolva jelezték: az EMI-sek arra törekednek, hogy a tábori bevételek fedezzék a kiadásokat, „nullában jöjjenek ki”, és nem igaz, hogy a tábor „egy jó üzlet” lenne, amit a szervezők saját meggazdagodásukért tartanak fenn. Sorbán Attila Örs, az EMI országos elnöke megjegyezte: csúsztatás a lap azon állítása is, miszerint pár száz résztvevő lett volna jelen. Az EMI-tábor már péntek estére elérte a tavaly a teljes hét során regisztrált, tízezres látogatottságot.
(Az Erdélyi Magyar Ifjak sajtóközleménye)
erdon.ro

Könyvbemutató: Egy kor fény- és árnypontjai
Nagyvárad- Kedden az Ady Endre Középiskolában mutatták be dr. Lőrincz Ottó kanonok-esperes, nagyszalontai plébános A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye története 1945 és 1989 között című könyvét.
A múltat többet közt azért kell tanulmányozni, hogy tanuljunk belőle, anélkül azonban, hogy a megszerzett tudást leszámolásra, mások kiközösítésére vagy pellengérre állítására használnánk. Ugyanakkor ez ahhoz is szükséges, hogy helyesen tudjunk értékelni egy adott kort, a saját értékrendünkbe beiktassunk valamit mindabból, ami egykor jó és helyes volt, hogy olyan emléket tudjunk mi is állítani, melyben majdan visszatekintve megtalálhatjuk önmagunkat. Ezek a megfontolandó szavak, mondatok, tanácsok kedd délután a váradi Ady Endre Középiskola dísztermében hangzottak el dr. Lőrincz Ottó kanonok-esperes, nagyszalontai plébános A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye története 1945 és 1989 között című könyvének, doktori disszertációjának a bemutatásakor. A szép számú érdeklődőt Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte.
Ezután dr. prof. Marton József tanszékvezető egyetemi tanár azon meggyőződésének adott hangot, hogy az árulkodó című kötet egy kényes, de az utókor számára fontos témát boncolgat. A szerző jogosan érezhette magát felhatalmazva arra, hogy a kommunista időszakot kutassa, hiszen személyes átélője, szemlélője volt az akkori társadalmi körülményeknek. Ez egy tudományos dolgozat esetében előny, hiszen közvetlenül ismeri az akkori eseményeket, de ugyanakkor hátrány is, mivel az érzései szubjektívek lehetnek, de ő igyekezett ezeken felülkerekedni. A kiadvány így egy átfogó és valós képet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség helyzetéről a szocializmus évtizedeiben. A bevezető fejezetek azokról az előzményekről szólnak, melyek befolyásolták a kommunista időszakot egyházügyi szempontból. Az ezt követő oldalak talán a legkényesebb ügyet, a váradi és szatmári egyházmegyék joghatósági vitáját taglalják, a két püspökség hol egyesített, hol pedig szétválasztott jellegét. Hiánypótlónak tekinthető az archív anyagokat felszínre hozó rész, és szintén különösen figyelemre méltóak a békepapokról szóló gondolatok. Külön fejezetek mutatják be a szerzetesrendek tevékenységét, és boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és munkásságát. E tekintetben a szerző egy újdonsággal is előáll, elfogadható magyarázattal szolgál a néhai főpásztor egyházmegye váltásával kapcsolatban. Az ökuménia kerül előtérbe a Szent László-templom lebontására tett kísérlet leírásakor, a szlovák hívekről szóló rész és a következtetések levonása után pedig függelékekkel zárul a kötet. „Egy nehéz korszak lehangoló eseményei kerülnek bemutatásra, mégis a reménység szelleme hatja át a doktori munkát”- vélekedett a könyv méltatója.
Fénypont és árnyék
Dr. Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros arról beszélt, hogy egy kutatómunka során milyen problémákkal kell szembesülni. A historia domusok a közvélekedéssel ellentétben szűkszavúak, elég kevés iratot tartalmaznak, 1948 után pedig a váradi püspökség és székeskáptalan teljes anyaga átkerült az állami levéltárba. A korabeli egyházpolitikában érintett állami szervek iratai, illetve az állambiztonsági szolgálatdokumentumai viszont jól hasznosíthatóak egy tanulmány elkészítésekor. A szakember szerint a könyvben ott lappang, hogy a túlélés, együttműködés és ellenállás hármasának kérdéskörével nem csupán a híveknek, hanem az egyházi vezetőknek is szembe kellett nézniük, a kötet azonban nem redukálódik le az ellenállók és együttműködök, illetve az üldözöttek és ügynökök szerepének az ismertetésére.
Dr. Lőrincz Ottó a hitelesség kedvéért felmutatta az átvilágosítási dossziéjának azon lapját, mely azt bizonyítja, hogy nem működött együtt a titkosszolgálattal és nem tudta őt beszervezni a Securitate. Hangsúlyozta: azért döntött a könyv megírása mellett, mert nem akarta, hogy legyen egy szürke folt az egyházmegye történetében, szándékosan vállalva azt is, hogy nemcsak a jót és a szépet tárja fel. Úgy fogalmazott: arra törekedett, hogy legyen realitása és tartalma a történelemnek, ne egy olyan átlátszó ablaküveg legyen, amelyen át lehet látni, hanem olyan, melynek van fénypontja és árnyéka is. A felszólalások után a közönség tagjai kérdéseket tehettek fel, melyek során szóba került a felelősség, a megbocsátás és az örökség helyes megítélésének a kérdése is, majd dedikálással ért véget a kulturális esemény.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Kiutasítaná a magyar szélsőségeseket Diaconu Romániából
A külföldi szélsőségesek kiutasításáról és rendezvényeik betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a parlament elé Bogdan Diaconu, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt parlamenti képviselője – közölték csütörtökön a román lapok.
A jogszabály betiltana minden olyan rendezvényt – találkozót, konferenciát, tábort, és tüntetést -, amely akár csak közvetve is megkérdőjelezi Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, és nemkívánatos személynek nyilvánítana Romániában minden olyan külföldit, aki – bárhol a világon – megkérdőjelezi a román alkotmány első cikkelyét.
Bár a tervezet nem utal a magyarságra, a hozzá csatolt sajtóközleményben Diaconu kifejtette, hogy ez a második olyan képviselői kezdeményezése, amely a „magyar szélsőségesek megfékezésére" irányul. Tavasszal Diaconu jogszabály-tervezetet dolgozott ki a pártokhoz kötődő alapítványok külföldi finanszírozásának betiltásáról, amellyel állítása szerint Tőkés László Európai Parlamenti képviselőt vette célba.
A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu vasárnap Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és a Jobbik romániai betiltását követelte a bukaresti külügyminisztériumtól.
Romániában számos sajtótermék idézte, illetve számos politikus elítélte a Jobbik elnökének az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület székelyföldi táborában megfogalmazott véleményét, miszerint ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
Maszol.ro

Elszabadult a magyarellenesség – Egymásra licitálnak a román politikusok
Már diplomáciai következményekkel is jár, hogy nem csitulni, hanem fokozódni látszik a magyarellenesség a román politikában. Traian Băsescu államfőnek a magyar politikusokat támadó hétfői nyilatkozata óta egymást követik a reakciók, és egyre meredekebb véleményeket fogalmaznak meg.
Titus Corlăţean külügyminiszter ugyancsak Marosfőn tartott előadásában elítélte ugyan az államfőt, de szélsőséges és irredenta magatartással vádolta a magyar kormányt. A következmény: Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár tegnap bekérette hivatalába a budapesti román nagykövetet, és határozottan elutasította Corlăţean állításait. Közben a román kormánykoalíció egyik képviselője, Bogdan Diaconu a magyar szélsőségesek kiutasítására vonatkozó törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben. Maga Băsescu tegnap újabb erős kijelentéseket tett: szerinte a románok „vérrel vették meg Erdélyt”, és „földrengető” ennek az áldozatnak a vitatása. Azt is megfogalmazta, hogy „a kölcsönös tisztelet jelének”
venné, ha román zászlókat is kifüggesztenének Székelyföldön.
A vérrel megvett Erdély
A románok nem pénzzel, hanem „vérrel fizették meg Erdélyt”, és földrengető, illetve kiábrándító az, hogy a ’89-es forradalom hősének hitt személy Erdély hovatartozását kívánja vita tárgyává tenni – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő Marosorbón. Ugyancsak tegnap sérelmezte, hogy a székely és magyar zászlók mellett nem látott román zászlókat, mikor Marosfőre utazott, hogy részt vegyen az 1996 és 2001 között épült ortodox kolostor búcsúján. Szerinte „senki nem mondja, hogy ne tűzzék ki ezeket a saját otthonukon, ha úgy akarják. De meg kellene találni a helyét a román trikolórnak is, mert ez a kölcsönös tisztelet jele lehetne”.
Corlăţean is túllő a célon
Traian Băsescu államfő Magyarország rendreutasításáról szóló nyilatkozata nem lehet hiteles, miután korábban egy asztalnál ült azokkal, akik „szélsőségesen nacionalista” retorikát használtak – jelentette ki Titus Corlăţean külügyminiszter szerdán Marosfőn. Emlékeztetett: Băsescu 2010-ben részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, „ideges retorikát használó” magyar politikusok oldalán. (2010-ben a román elnök Orbán Viktor, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Tőkés László Európai Parlamenti képviselő társaságában vett részt a tusnádfürdői fórumon.) Corlăţean idejétmúltnak, populistának és hiteltelennek nevezte az államfő harcias nyilatkozatát. „Amikor élére akarsz állni egy főváros, vagyis egy ország elleni akciónak, és nem teszel különbséget az egyes politikusok között, a szélsőséges megnyilvánulásokat egy egész országgal azonosítod, akkor nincs mit keresned a politikában, legalábbis a külpolitikában” – vélekedett.
Előadásában Băsescu és a korábbi jobbközép kormány szemére vetette, hogy 2010-ben nem tiltakoztak, amikor a „Fidesz-kormány a Jobbik támogatásával” elfogadta a „trianoni békeszerződésről való megemlékezés” (a Nemzeti Összetartozás Napja), illetve a könnyített honosítás törvényét. Corlăţean szerint ezek a jogszabályok a Kárpát-medence visszaszerzését célozzák a magyar nemzet számára, vagyis a versailles-i békeszerződések újratárgyalását vetik fel. A külügyminiszter szerint a román reakciók elmaradásának tulajdonítható, hogy most „egyes forrófejűek az úgynevezett Székelyföld” autonómiájáról beszélnek, és magyarországi politikusok „választási kampányt folytatnak” Hargita és Kovászna megyében. „Van egy európai stratégiai partnerségünk Magyarországgal: azon kell dolgoznunk, hogy ez legyen a meghatározó, nem pedig a feszültségek, a szélsőségesen nacionalista retorika. Ennek érdekében munkára, párbeszédre van szükség: ezeket a kérdéseket nem a sajtó által közvetített harcias szólamokkal lehet megoldani” – jelentette ki.
A tervezett közigazgatási átszervezésről beszélve határozottan leszögezte, hogy „Románia régiósítása csakis európai alapokon történhet meg, szabály szerint, semmiképp sem etnikai alapon, ez legyen világos”. Az etnikai alapú régiósítás „néhány forrófejű magyar politikai vezető” rögeszméje Hargita és Kovászna megyéből, de Magyarországról is. Ez nem meglepő, de „Romániának kötelessége, kormánytól függetlenül, állandóan és nagyon világosan fenntartani a román törvényeket, az alkotmányt, a vonatkozó európai szabályokat, amelyeket mindenkinek be kell tartania” – mondotta. Corlăţean szerint „az úgynevezett autonomista modellek nem képviselnek európai szabályt, nincsenek elfogadva Európában sem, és nyilvánvalóan, az alkotmány szerint is elfogadhatatlanok Romániában”. Decentralizálás igen – mondotta –, közigazgatási autonómia a fejlődéshez szükséges gazdasági forrásokkal igen, minden polgárnak – legyen az magyar vagy román Hargita és Kovászna megyében –, de más nem.
Bekérették a nagykövetet
Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára tegnap a hivatalába kérette Románia budapesti nagykövetét, Victor Miculát, és szóbeli jegyzékben utasította vissza Titus Corlăţean román külügyminiszter marosfői nyilatkozatát és a Gândul lapnak adott interjújában foglaltakat. A magyar külügyi tárca közleménye szerint Németh Zsolt határozottan visszautasította és cáfolta Titus Corlăţean azon kijelentését, amely szerint a nemzeti összetartozásról szóló törvény „a Kárpát-medence magyar nemzet számára való visszaszerzésének stratégiáját” tartalmazná és „a Versailles-i békerendszer megkérdőjelezését” célozná. Az említett törvény szövege ennek pontosan az ellenkezője – emelte ki.
Budapest visszautasította és cáfolta Titus Corlăţeannak a magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatos nyilatkozatát is, amely szerint a magyar honosítási gyakorlat etnikai alapú lenne. Valójában a magyar honosítás – a román gyakorlathoz hasonlóan – a magyar nyelvtudást és legalább egy magyar állampolgárságú felmenő igazolását követeli meg. A magyar külügyi tárca álláspontja szerint „az alaptalan megállapítások” alkalmasak Magyarország megrágalmazására és a romániai magyarság megfélemlítésére, miközben a romániai magyar közösség demokratikusan kifejezett törekvése – így megfogalmazott autonómiaigénye is – törvényes, megfelel az európai és a nemzetközi gyakorlatnak és normáknak. Németh Zsolt közölte a román nagykövettel, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a magyar–román kapcsolatok fejlesztése mellett az őszinte és tárgyilagos párbeszéd alapján.
Kiutasítaná a magyar szélsőségeseket
A külföldi szélsőségesek kiutasításáról és rendezvényeik betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő. A jogszabály betiltana minden olyan rendezvényt – találkozót, konferenciát, tábort és tüntetést –, amely akár csak közvetve is megkérdőjelezi Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, és nemkívánatos személynek nyilvánítana Romániában minden olyan külföldit, aki – bárhol a világon – megkérdőjelezi a román alkotmány első cikkelyét. Bár a tervezet nem utal a magyarságra, a hozzá csatolt sajtóközleményben Diaconu kifejtette, hogy ez a második olyan képviselői kezdeményezése, amely a „magyar szélsőségesek megfékezésére” irányul. Tavasszal Diaconu jogszabálytervezetet dolgozott ki a pártokhoz kötődő alapítványok külföldi finanszírozásának betiltásáról, amellyel állítása szerint Tőkés László európai parlamenti képviselőt vette célba. Háromszék
Erdély.ma

Izsák Balázs nyílt levele a Kárpát-medence önkormányzataihoz
Az elmúlt időszakban számos erdélyi és magyarországi önkormányzatot kerestünk fel személyesen, ez év június kilencedikén pedig nyílt levélben kértük Magyarország önkormányzatainak erkölcsi, politikai támogatását ahhoz az európai mozgalomhoz, amelynek célja a nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók – köztük Székelyföld – védelme. E mozgalom keretén belül szeretnénk megteremteni eme régiók védelmének uniós jogi alapjait, szeretnénk a közösségi jog számára láthatóvá tenni Székelyföldet, Katalóniát, Baszkföldet, Bretagne-t, Korzikát, Frízföldet, Flandriát, Skóciát, hiszen ezek egyike sem látható Brüsszelből. Ám a polgári kezdeményezésünk bejegyzését az Európai Bizottság elutasította egy olyan indoklással, amiből az derül ki, alaposan félreértették a kezdeményezés lényegét.
Ez az elutasítás azonban semmit nem változtat a feladatunk „peremfeltételein.” Sem a helyzetünk, sem a céljaink nem változtak meg. A polgári kezdeményezés ügyében az Európai Unió bíróságához fordulunk, kérve, hogy helyezze hatályon kívül a régiók egyenlőségére és a regionális kultúrák fenntarthatóságára vonatkozó kezdeményezés bejegyzését elutasító határozatot, és kötelezze a Bizottságot a kezdeményezés bejegyzésére. Teljesen függetlenül azonban a jogorvoslati eljárás kimenetelétől, a fent leírt európai mozgalom erősítésén fogunk munkálkodni. Szeretnénk minél több európai önkormányzatot megnyerni a gondolatnak, hogy minden falunak, minden városnak, minden régiónak joga van ahhoz, hogy történelmileg kialakult arculatát, hagyományait megőrizze, és a modernizáció eszközei, de legfőképpen az uniós politikák semmiképpen sem fordíthatók ezek megváltoztatására.
Ezért azt kérem a Kárpát-medence önkormányzataitól, járuljanak hozzá, hogy partnerekként tüntethessük fel őket mozgalmunk honlapján, segítsék testvér-települési kapcsolataik révén a mozgalom megerősítését, más európai önkormányzatok bevonását, s nem utolsó sorban: lehetőségeik szerint járuljanak majd hozzá az aláírások összegyűjtéséhez, amennyiben a jogorvoslati eljárás sikerrel járna.
Marosvásárhely, 2013. augusztus 16.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
sznt.ro
Erdély.ma

Besenyőn elrajtolt az ötödik Háromszéki Szabadegyetem
A csütörtöktől vasárnapig tartó rendezvény szervezője a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke, Oltean Csongor azt szeretné, hogy a tábor a háromszéki fiatalok legnagyobb nyári eseményévé váljon, amelyen a fiatalok a kulturált szórakozás mellett hasznos információkat is kaphatnak a sikeres karrier építéséről. Egy hét alatt teltek be a szabadegyetemre meghirdetett helyek, így idén közel 200 résztvevő és meghívott jelenlétére számítanak.
A szervezők színes programmal készültek: a résztvevők a sikeres karrier építésének titkairól kaphatnak hasznos információkat, a szabadidős rendezvények kategóriájában csapatversenyekre is sor kerül, esténként pedig helyi együttesek és lemezlovasok zenélnek. A közéleti előadásokat politikusok, szakemberek tartják, így a kolozsvári Karrieriroda munkatársai naponta két alkalommal is felkészítik a fiatalokat arra, hogy hogyan boldoguljanak és tudják eladni magukat a munkaerőpiacon.
Délelőtti előadások alkalmával jelen lesz Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke és Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke is. A velük folytatott beszélgetések során a Háromszéki Szabadegyetem résztvevői aktuálpolitikai kérdésekre kaphatnak válaszokat.
Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Könyvbemutató: Egy kor fény- és árnypontjai
Nagyvárad- Kedden az Ady Endre Középiskolában mutatták be dr. Lőrincz Ottó kanonok-esperes, nagyszalontai plébános A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye története 1945 és 1989 között című könyvét.
A múltat többet közt azért kell tanulmányozni, hogy tanuljunk belőle, anélkül azonban, hogy a megszerzett tudást leszámolásra, mások kiközösítésére vagy pellengérre állítására használnánk. Ugyanakkor ez ahhoz is szükséges, hogy helyesen tudjunk értékelni egy adott kort, a saját értékrendünkbe beiktassunk valamit mindabból, ami egykor jó és helyes volt, hogy olyan emléket tudjunk mi is állítani, melyben majdan visszatekintve megtalálhatjuk önmagunkat. Ezek a megfontolandó szavak, mondatok, tanácsok kedd délután a váradi Ady Endre Középiskola dísztermében hangzottak el dr. Lőrincz Ottó kanonok-esperes, nagyszalontai plébános A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye története 1945 és 1989 között című könyvének, doktori disszertációjának a bemutatásakor. A szép számú érdeklődőt Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte.
Ezután dr. prof. Marton József tanszékvezető egyetemi tanár azon meggyőződésének adott hangot, hogy az árulkodó című kötet egy kényes, de az utókor számára fontos témát boncolgat. A szerző jogosan érezhette magát felhatalmazva arra, hogy a kommunista időszakot kutassa, hiszen személyes átélője, szemlélője volt az akkori társadalmi körülményeknek. Ez egy tudományos dolgozat esetében előny, hiszen közvetlenül ismeri az akkori eseményeket, de ugyanakkor hátrány is, mivel az érzései szubjektívek lehetnek, de ő igyekezett ezeken felülkerekedni. A kiadvány így egy átfogó és valós képet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség helyzetéről a szocializmus évtizedeiben. A bevezető fejezetek azokról az előzményekről szólnak, melyek befolyásolták a kommunista időszakot egyházügyi szempontból. Az ezt követő oldalak talán a legkényesebb ügyet, a váradi és szatmári egyházmegyék joghatósági vitáját taglalják, a két püspökség hol egyesített, hol pedig szétválasztott jellegét. Hiánypótlónak tekinthető az archív anyagokat felszínre hozó rész, és szintén különösen figyelemre méltóak a békepapokról szóló gondolatok. Külön fejezetek mutatják be a szerzetesrendek tevékenységét, és boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és munkásságát. E tekintetben a szerző egy újdonsággal is előáll, elfogadható magyarázattal szolgál a néhai főpásztor egyházmegye váltásával kapcsolatban. Az ökuménia kerül előtérbe a Szent László-templom lebontására tett kísérlet leírásakor, a szlovák hívekről szóló rész és a következtetések levonása után pedig függelékekkel zárul a kötet. „Egy nehéz korszak lehangoló eseményei kerülnek bemutatásra, mégis a reménység szelleme hatja át a doktori munkát”- vélekedett a könyv méltatója.
Fénypont és árnyék
Dr. Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros arról beszélt, hogy egy kutatómunka során milyen problémákkal kell szembesülni. A historia domusok a közvélekedéssel ellentétben szűkszavúak, elég kevés iratot tartalmaznak, 1948 után pedig a váradi püspökség és székeskáptalan teljes anyaga átkerült az állami levéltárba. A korabeli egyházpolitikában érintett állami szervek iratai, illetve az állambiztonsági szolgálat dokumentumai viszont jól hasznosíthatóak egy tanulmány elkészítésekor. A szakember szerint a könyvben ott lappang, hogy a túlélés, együttműködés és ellenállás hármasának kérdéskörével nem csupán a híveknek, hanem az egyházi vezetőknek is szembe kellett nézniük, a kötet azonban nem redukálódik le az ellenállók és együttműködök, illetve az üldözöttek és ügynökök szerepének az ismertetésére.
Dr. Lőrincz Ottó a hitelesség kedvéért felmutatta az átvilágosítási dossziéjának azon lapját, mely azt bizonyítja, hogy nem működött együtt a titkosszolgálattal és nem tudta őt beszervezni a Securitate. Hangsúlyozta: azért döntött a könyv megírása mellett, mert nem akarta, hogy legyen egy szürke folt az egyházmegye történetében, szándékosan vállalva azt is, hogy nemcsak a jót és a szépet tárja fel. Úgy fogalmazott: arra törekedett, hogy legyen realitása és tartalma a történelemnek, ne egy olyan átlátszó ablaküveg legyen, amelyen át lehet látni, hanem olyan, melynek van fénypontja és árnyéka is. A felszólalások után a közönség tagjai kérdéseket tehettek fel, melyek során szóba került a felelősség, a megbocsátás és az örökség helyes megítélésének a kérdése is, majd dedikálással ért véget a kulturális esemény.
Ciucur Losonczi Antonius
Erdon.ro