Idén is osztoztunk az ünnep örömén
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ez év decemberében is sikerrel megszervezte a már hagyománnyá vált adománygyűjtést. Az adakozó kedvű nézőknek és a társulatok tagjainak köszönhetően idén is több köbméter adomány gyűlt össze a rászorulóknak.
A Tompa Miklós Társulat az Osszuk meg az ünnep örömét! elnevezésű kampány keretében tartós élelmiszerrel, tisztálkodási és tisztítószerrel, a támogatók jóvoltából pedig élelmiszercsomagokkal ajándékozta meg a Pál atya ferences szerzetes által vezetett Szent Erzsébet Egyesület gyermekeit.
A Liviu Rebreanu Társulat a Színezz ki egy csillagot (Coloreaza o stea) adománygyűjtő akcióval iskolai felszereléseket, könyveket és játékokat gyűjtött a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság gondozásában élő gyermekek számára.
Az adományok átadására a színházban került sor, a december 25-én tartott karácsonyi koncerten. Gáspárik Attila vezérigazgató szerint ezekkel a kampányokkal a színház a rászorulókra szeretné felhívni a figyelmet és egyben gyakorolni a szolidaritást. "Meg szeretnénk mutatni, hogy nem csak a színpadon érdekelnek minket a környezetünk problémái, és nem csak elméleti megoldásokat próbálunk sugallni. Egy nemzeti színháznak társadalmi feladatai is vannak, és a művészek nem közömbösek ez iránt."
A karácsonyi csomagok összeállításában támogatóink voltak az ELDI Pékség és az aprozar.net. Az adománygyűjtésben partnerünk volt a Merkúr üzletlánc. Továbbá köszönjük mindenkinek, aki részt vett az akcióban és a népszerűsítésében; többek között a Marosvásárhelyi Rádiónak, a Népújságnak, az Erdélyi Magyar Televíziónak, a Krónikának, a maszol.ro-nak és a vasarhely.ro-nak.
Színházunk igyekszik segítő együttérzéssel fordulni a szociálisan, egészségileg vagy bármi más módon hátrányos helyzetűek felé. A rászorulók az évad során folyamatosan válthatnak egylejes jelképes áron jegyet az előadásokra, a színház munkatársai igény esetén, egyeztetés szerint segítik a mozgásukban korlátozott nézők bejutását a régi tervezésű és még nem teljesen akadálymentesített épületbe, a társulatok művészei felkérésre játékos fellépést, Mikulás-járást vállalnak gyermekotthonokban, családi típusú házakban, alapítványoknál.
(A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sajtóirodája)
Népújság (Marosvásárhely)

Szívmelengető élménybeszámolók az önkéntesektől
A Gyulafehérvári Caritas küldetése, hogy a gyengék, a betegek, a kicsik mellett álljon és segítse őket megerősödni, felnőni. Ennek a nem mindennapi küldetésnek a megvalósításában közel 500 önkéntes vállal nap mint nap szerepet. A Young Caritas – Teremts jövőt! projekt célja a fiatalok aktív felelősségvállalásának és a közösségi életbe való bekapcsolódásának elősegítése kreatív és hatékony módszerek révén, biztosítva a tevékenységekhez szükséges intézményi hátteret.
Nagy örömünkre eddigi tapasztalataink alapján igazán sikeresnek és egyre népszerűbbnek bizonyul az önkéntesprogramunk, valamint az is nagy elégtétel, hogy idén Csíkszeredában immár 5. alkalommal közel 200 résztvevővel került sor az önkéntesgálára, ahol megköszöntük önkénteseinknek egész évi önzetlen segítségüket, tevékenységüket, amely nélkül a Gyulafehérvári Caritas munkája és élete nem lenne teljes!
Az idén meglepetéssel is készültünk, a gála napjától működik az önkénteseink számára létrehozott új weboldal, a www.youngcaritas.ro. Ez az oldal a többi európai Young Caritas oldalhoz hasonlóan önkéntesekről és önkéntességről, élményekről, tapasztalatokról, programokról, ötletekről szól önkénteseknek és érdeklődőknek. Szeretnénk, ha az oldal által közelebb kerülnének egymáshoz azok a fiatalok, akik más településeken/megyékben, de ugyanazt a karitatív munkát végzik, ugyanakkor élményeiket megosztva talán újabb önkénteseket ösztönöznek arra, hogy kipróbálják magukat.
A Young Caritas – Teremts jövőt! c. projekt keretében olyan programokban vesznek részt önkénteseink, mint a kórházi meseolvasó program beteg gyerekeknek, illetve nevelő tevékenységek szociális központokban, nevelőintézetekben élő gyermekek számára.
Azt tapasztaltam, hogy ezek a fiatalok fel sem fogják, mekkora segítséget nyújtanak a rászoruló gyerekeknek, időseknek és hozzátartozóiknak, számukra ez kikapcsolódási lehetőség, sőt, volt olyan, aki a hobbijának nevezte az önkénteskedést. Igazán nagy élmény volt őket hallgatni az önkéntesgálán, amint egymást túllicitálva mesélték élményeiket, ahogy az is, hogy egyre több élménybeszámolót kapunk tőlük, amelyekből néhány már olvasható a www.youngcaritas.ro oldalon.
Pápay Kamilla sajtófelelős
Népújság (Marosvásárhely)

Nagy sikerű nótaest Zimándújfalun
Szombaton este a zimándújfalui kultúrotthonban a Borostyán Egyesület már hagyományossá vált nótaestet szervezett.
Ménesi Melinda, majd Kocsis József alpolgármester üdvözölte a fellépő vendégeket, a helybeli és a környékbeli nótakedvelőket.
A karácsony meghitt, családias hangulatát idézték a templomkórus egykori tagjai ismert, alkalomhoz illő énekekkel és versekkel: A kereszt című verset Móra László, a Karácsonyi csengő címűt Gali Anita és Bittei Lajos, a Karácsonyi álom címűt Antal Benjámin szavalta el. A helybeli Kankalin néptánccsoport tagjai Haász Endre és Nagy Rozália táncoktatók betanításával szatmári táncot adtak elő nagy sikerrel. A helybeli vegyes kórus tagjai Szilvágyi Mária vezetésével egy nótacsokrot és egy cigánydalokból álló csokrot énekeltek, tangóharmonika-, valamint orgonakísérettel, miközben a tánccsoport tagjai a színpadon ropták a táncot az elhangzó cigánydalokra. Mindkét hagyományőrző csoport műsorát nagy tapssal jutalmazta a közönség. A hangulatosan díszített asztalokra az üdítő és sós sütemény mellé, rövid időn belül a már megszokott szakácsok által készített ízletes töltött káposzta és bor is asztalra került. A színpadon elfoglalta helyét Szőcs Lőrinc prímás és népi zenekara, majd a Dankó Pista-díjas Szilágyi Sándor magyarnóta-énekes: a Maros menti fenyveserdőkezdetű nótával vonta magára a vacsorázók figyelmét. Miklós Szilvia művésznő, a marosvásárhelyi Hajlik a Rózsafa Nóta Egyesület egyik alapító tagjával felváltva, majd együtt párosokat énekelve, a színpadon és a terem minden részét bejárva ontották a szép magyar nótákat, vőfély rigmusokkal, vicces kis történetekkel fűszerezve előadásukat, fergeteges hangulatot teremtve. A felhangzó szebbnél, szebb nótákat és népdalokat, a nótakedvelők nagy része együtt énekelte a több mint kétórás műsor alatt az előadóművészekkel, s a tapsot sem sajnálták tőlük a mulatozók.
A nótaesteken rendszeresen jelenlevők elismerésüket fejezték ki a szervezőknek, az együtt átdalolt, megélt színvonalas előadásért és nem utolsó sorban köszönet az egyesület minden tagjának, akik rendszeresen összetartó családként még ünnepnapon is hagyományaink ápolásán, magyar közösségünk erősítésén munkálkodnak.
Zsámbok Mária
Nyugati Jelen (Arad)

„Önállóságra, függetlenségre vágyakoztam és törekedtem kora ifjúságom óta”
Szilágyi Farkas nagyenyedi református lelkipásztor és történész önéletrajza
Százöt évvel ezelőtt, 1910. szeptember 6-án hunyt el Szilágyi Farkas. Az alábbiakban folytatjuk önéletrajzát, amelyet a szerzőnek 1910. szeptember 6-án bekövetkezett halála után pár hónappal Jancsó Sándor enyedi református lelkész és teológia tanár helyezett el a Bethlen Könyvtárba. (Győrfi Dénes közlése)
„Az enyedi egyházközség azon időben még mindig vagyonügyi mizériákkal küszködött. Egyéb bajok mellett sürgős megújítást igényelt a toronynak szép árbocos, nyolc szögletű fedele, az egyháznak azonban nem volt pénze miből ezen több ezer forint kiadást igénylő megújítási munkálatok költségeit fedezze. Indítványomra elhatározta az egyház, hogy ezen célra országos segélygyűjtést indít folyamatba. Az országos segélygyűjtés gyenge eredménnyel zárult, a helyi gyűjtés azonban sikert mutatott fel.
Pár év multán közel 6000 o.é. forint állott rendelkezésre a szent cél javára. Az akkori nemzedéknek még életben levő tagjai máig kellemesen emlékeznek az u.n. »Torony bálok« élénkségére, vonzó erejére.
1873. év őszén a torony fedele meg is újíttatott, ezen újítás költségeit a Torony-alap fedezte. Nemcsak hogy bírta fedezni ezen alap az újítás költségeit, hanem jelentékeny összeg maradt rendelkezésre a később szükségesnek mutatkozó javítási, avagy megújítási munkálatok költségeinek fedezésére.
1871-ben pályáztam a szászvárosi egyik papi állásra. Pályázott idősebb lelkésztársam Incze János is. A pályázó enyedi két pap közül jelölték az egyiket, az idősebbet. A maga rendjén. Sérelem nem történt.
1877-ben pályáztam a tordosi lelkészi állásra. Nem jelöltek. Nem jelölték személyemben az enyedi első papot erre, az akkori viszonyok között nagy jövedelmű, egyébként sine cura lelkészi állásra. Nem jelöltek pedig azért, mert a vajdahunyadi egyházmegye akkori esperese óhajtotta elnyerni ezt az állást, az esperes pedig számított rá, hogy az esetben, ha engem jelölnek, az egyház hívei aligha az esperest választják lelkészökül.
A lelkészjelölési joggal való visszaélések erdélyi ref. egyházkerületünkben épp az időtájt érték el a tetőpontot, mi miatt ezen egyházkerület papválasztási szabályzatát múlhatatlanul revideálni és módosítani kellett s az néhány év múltán revideáltatott, módosíttatott is. Néhai b.e. Elekes Károly gyulafehérvári nagytekintélyű pap, egyházkerületi közjegyző elhunyta után pályázati kérvényemet benyújtottam a gyulafehérvári papi állásra. Ez időben még érvényben állott a régi lelkészválasztási szabályzat. Erre a díszes papi állásra jelöltek tudomásom szerint összes szavazattal, első helyen. Meg is hívtak az akkor gyakorlatban levő s mondhatni kötelező próbaszónoklat tartására. Próbaszónoklatomat meg is tartottam szép számú, díszes közönség előtt. Pártom is csoportosult a régi fejedelmi hitközségben. »Tégedet nagyon zúgatnak Gyulafehérváron« – mondotta nekem Tókos Sándor vajasdi ref. pap, később egyházmegyei esperes. Épp ez volt rám nézve a baj. Másnak kellett a gyulafehérvári ref. egyház papjává lennie, nem nekem, kit az akkori esperes személyéhez vérségi kötelékek is fűztek.
Nem bocsátkozom ezen papválasztási ügy részleteibe. Annyit azonban említés nélkül nem hagyhatok, hogy történt a gyulafehérvári papi állásra próbaszónoklatom megtartása után második jelölés is. Ezen másodszori jelölés alkalmával is felvétettem a jelöltek sorába, aztán történt harmadszori jelölés is. Ezen harmadszori jelölés alkalmával sikerült engemet a jelöltek sorából kihagyni. Azt is megemlítem, hogy szerepeltek ezen akkor nagy port felvert papválasztási ügyben nem tisztességes mozgató rugók. Keletkezett szenvedélyes hírlapi polémia. Történtek komoly felszólalások oly értelemben, hogy a papválasztási szabályzatot gyakorivá vált durva visszaélések meggátlása végett múlhatatlanul, éspedig lehetőleg sürgősen módosítani kell.
VÉGE
Szabadság (Kolozsvár)

Átadták a megújult nagyváradi Kálvária-dombot
„Nagyváradnak mától van egy minőségi szabadidős övezete” – állapította meg Mircea Mălan, a város alpolgármestere, amikor hétfőn hivatalosan is átadtak a Kálvári-dombon (Gomba) kialakított közkertet.
Azt a terebélyes, közel 3,9 hektáros zöldövezetet, amelyet egy román–magyar közös uniós pályázat révén 1,9 millió euróból valósítottak meg. A tavaly elindított beruházás nagyjából 930 ezer eurós önrészét a helyi önkormányzat finanszírozta, de mint kiderült, sikerült megtakarítani az összegből, amelyet vasút feletti gyalogosátjáróra fordítottak. „Ez a közkert mind a váradiaknak, mind a turistáknak egészen különleges látványt nyújt a városra. A kérésünk az lenne, hogy tiszteljük és őrizzük meg ezt a jót, mert tőlünk függ, hogy az idelátogatók mit találnak majd itt egy-két év múlva” – fogalmazott az elöljáró.
Mălan azt már a projekt elindításakor hangsúlyozta: a tervek kidolgozásakor szem előtt tartották, hogy minél kevésbé bolygassák meg a természetet. Ennek megfelelően az ösvények és a szabadtéri bútorzat kialakításánál, valamint a domboldal strukturális megerősítésénél természetes anyagokat használtak, hogy azok illeszkedjenek a változatos növényzethez.
A zöldövezetet locsolórendszerrel is ellátták, továbbá egy közétkeztetési épületet, egy turisztikai információs irodát, valamint egy 130 férőhelyes szabadtéri amfiteátrumot is építettek, amelyet akár a diákok, egyetemisták tanóráihoz is lehet majd használni. A kávézó egyelőre még nem nyílt meg, az üzemeltetésére a későbbiekben írnak ki versenytárgyalást. A projekt magyarországi partnere a körösszegapáti ortodox parókia volt, amely a rá eső 240 ezer euróból egy parkot alakított ki.
Nagyváradon több beruházást is uniós támogatással kezdtek el, de ezeknek csak egy része fejeződik be határidőre. A gyorsforgalmi út karácsony előtt elkészült, de még nem adták át a forgalomnak, a hétfői közkertmegnyitó után pedig sorrendben a tömbházak hőszigetelésére kiírt projekt, a körgyűrű két felüljárója, valamint a Szent László tér átépítési munkálatai fejeződnek be év végéig.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyben került elő a mozaikművész több elveszettnek hitt alkotása
Sorra kerülnek elő Róth Miksa hírneves üvegfestő és mozaikművész alkotásai Erdélyben – írta az Mno.hu. A világhírű alkotó születésének 150. évfordulójára emlékévvel készülő budapesti Róth-emlékmúzeum igazgatója, Fényi Tibor valóságos erdélyi „krimikről” számolt be a lapnak abból az alkalomból, hogy Róth Miksa december 26-i születésnapján a múzeum közelében hatalmas falfestménnyel tisztelegtek a mester munkássága előtt.
A Róth-műhelyben számos üvegfestmény és mozaik készült erdélyi városok, falvak számára, ám sokáig úgy tudták, hogy ezek nagy része az első világháborút követően vagy a kommunista diktatúra idején megsemmisült. Azonban az elmúlt években sorra kerültek elő az egész évszázadot pincékben, padlásokon, titkos raktárakban túlélő művek. Sőt, még a Román Kommunista Párt egyik székházában vagy egy román ortodox kápolnában is találtak senki által számon nem tartott Róth-műveket – ezek élethű kópiáit júniusban a budapesti Róth Miksa-emlékházban lehetett megtekinteni a Múzeumok Éjszakáján.
A művész egyik alkotása, a párizsi világkiállításon ezüstérmet besöprő, Párka című üvegablak hatalmas népszerűségnek örvendett, bejárta a világot, így jutott el a budai királyi várból Torinóba, majd pedig Miklós cárhoz, Oroszországba is. „Ezután azonban évtizedekre eltűnt a gyönyörű műalkotás, csak annyit lehetett róla tudni, hogy Szentpétervárról még hazakerült, majd nyoma veszett” – mesélte Fényi, aki elkezdett kutatni utána. A múzeum épületében, mely hajdanán Róth lakhelye és üzeme is volt, került elő egy fecni, melyen annyi szerepelt: „Párka: Kolozsvár, Karolina Kórház.” Ekkor vette fel a kapcsolatot Fényi Murádin Jenő kolozsvári művészettörténésszel, akinek nevéhez számos erdélyi Róth-munka megmentése fűződik. Murádin a Karolina kórház hajdani ravatalozójában, amit ortodox templommá alakítottak, az ikonosztáz mögött oda nem illő fényességet fedezett fel. – A Párka nem része az ortodox vallásnak, ezért talán egyszer lecserélik egy ortodox szentre – reménykedik Fényi, aki hozzátette, hogy szerencsére alig nyúltak hozzá a műremekhez. Csupán az alkotó nevét és a származási helyet jelölő táblát kenték le olajfestékkel.
Marosvásárhelyen a szóbeszéd szerint a román katonák szitává lőtték Ferenc József és több magyar történelmi személyiség ábrázolását. A városháza épületében, a kiegyezés jegyében kapott helyet Zrínyi- és Bethlen-ábrázolása, itt még Kossuth és Deák Ferenc is megfért Ferenc Józseffel. A nem mindennapi „ötösfogatot” Bónis Johanna muzeológus találta meg a pincében – szerencsére mítosz volt csupán a „szitává lövés”, a magyar történelmi szereplőket ugyan eltávolították a helyükről, de a szóbeszédnél kevésbé durván. A műalkotások a Kultúrpalotában láthatók. A magyar szecessziós építészet egyik csúcsteljesítményt képviselő épülethez még egy Róth-történet kapcsolódik, a palota egyik, a mester készítette üvegfesményén az „Isten, áldd meg a magyart” felirat szerepelt, helyettén később odafestett lángnyelvek látszanak.
Talán a legszomorúbb történet a Temes megyei Detta faluhoz kötődik, ahol a templomot gyönyörű festett Róth-ablakok díszítik, amelyek mára rettenetes állapotba kerültek. A helyi katolikus közösség a kihalás felé sodródik, az idősödő falubeliek képtelenek egy olyan költséges projektet finanszírozni, mint a templom Róth-üvegeinek a restaurálása. A Róth-múzeum a többi között életmentő feladatokat is vállal, jelenleg Detta üvegeinek megmentésére keresnek magánszponzorokat.
Eddig megjelent egy füzetecske, ami hamarosan angolul is olvasható lesz, de újranyomják a Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig című kötetet, valamint Fényi Tibortól két új könyv is meg fog jelenni. Magyarországon megbecsülik Róth Miksa művészetét, talán sikerül elérni, hogy határon túli alkotásai is eredeti fényükben tündököljenek.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

A kézdivásárhelyi események margójára
Olvasói levél
Lehet, hogy a tömegbutító és manipuláló média különböző eszközeivel ideig-óráig félrevezeti az embereket, lehet, hogy a helyzetet nem ismerőkkel el lehet hitetni, hogy egy székely ember ártatlanok életére tör, de az, aki őszintén magába néz és lelkére hallgat, az tudja, hol az igazság.
A székelyben még ott szunnyad ősei embertisztelete, a rend és az ősi élettörvények tisztelete. A székely nem az a fajta, aki hátba támadja ellenségét, hanem az, aki elesett ellenségének kezébe visszaadja kiejtett kardját. Én is ezt hiszem. Aki nem ilyen, az nem székely. Beke István Attila székely. S mint ilyen, nem gyilkos, nem sunyin lapuló aljas gonosztevő… Ha ő tenni akart volna valamit a nagy román „ünnepen”, akkor biztosan nem robbantgatott volna, hanem kiáll szemtől szembe. Én ezt hiszem, és tudom.
Nézzünk magunkba, és válaszoljunk a saját lelkünknek feltett kérdésre: vétkes-e honfitársunk?!
Lehet, hogy a „fentről” megálmodott ébresztési akciók nem mindig jártak teljes sikerrel. Lehet, hogy zászlót lobogtatni és tüzeket gyújtani sokak számára nem volt annyira fontos. Az is lehet, hogy ez kell ahhoz, hogy megmozduljunk végre a tévét bámuló magányunk agytompító kábulatából, hogy végre már befelé is nézzünk. Kik vagyunk? Miért vagyunk? S ha megtaláltuk a választ, akkor lépjünk ki az utcára, és nézzünk már egyszer végre, úgy istenigazából egymás szemébe. Ismerjük fel a másikban Hunort vagy Magort. S álljunk már ki magunkért, igazunkért, mi, Nimród unokái!
G. Erika
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Kolozsvárról Kommandóra
Nagy István érzi a gyülekezet szeretetét
Szeptembertől új lelkésze van Kommandónak Nagy István személyében, aki nejével, Nagy-Zsoldos Eszterrel Kolozsvárról érkezett a faluba. Az alábbiakban a lelkipásztor a fogadtatásról, a helyi gyülekezetről, továbbá családjáról is beszél.
– Hogyan vezetett az út Kolozsvárról Kommandóra?
– Az egy év gyakornoki szolgálatot a kolozsvári törökvágási egyházközségben teljesítettem, míg a nejem a kerekdombiban. Ezt követően, a nagypapi vizsga után ft. Kató Béla püspök ajánlotta Kommandót szolgálati helyként, ahol két éve csak beszolgáló lelkész tartotta a lelket a gyülekezetben. Számomra nem volt ismeretlen a falu, ugyanis az előző lelkész, Pop Levente barátom meghívására már jártam itt imahéten és gyerekbiblia-héten. Így jutottunk Kolozsvárról Kommandóra, ahol szeptemberben egy új papi lakkal fogadtak a helyiek.
– Milyennek találja a települést?
– Kommandóról csak kétféleképpen lehet vélekedni: az ember vagy szereti, vagy nem, nincs középút. Mi mindig is szerettük a falut, és már szeptemberben érezhettük a gyülekezet szeretetét. Kommandó nem hasonlít egyetlen hagyományos településhez sem, hiszen annyira egyedi és különleges helyzetben van, hogy nem lehet azt szavakkal leírni. Jól érezzük magunkat, és tesszük a dolgunkat.
A szeptemberen átadott papi laknál az építkezést támogató Bige László és Kató Béla püspök vágták el a szalagot
– Milyen tevékenységek zajlanak a gyülekezetben?
– A kommandói gyülekezet papíron ötszáz lelket számlál, azonban közülük mintegy háromszázan tartózkodnak a településen, a többiek időközben elköltöztek. Örömmel nyugtázhatom, hogy ittlétünk alatt megkétszereződött a templomba járók száma. Újraindítottuk az IKE-csoportot, ugyanakkor mi oktatjuk a helyi iskolásoknak is a vallást, a pénteki vallásóra után szombaton bibliaórákat tartunk diákoknak, akik falusi viszonylatban elég szép számban, 15–20-an vesznek részt a tevékenységeken.
– Nemrég megszületett az első gyerekük…
– November 29-én született meg a kisfiunk, így a feleségem jelenleg a magyarországi Poroszlón tartózkodik, odavalósi lévén. Annak idején cserediákként jött Kolozsvárra, ahol megismerkedtünk. Az ünnepek lejártával, januárban szeretnénk az egész családot Kommandóra költöztetni.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Egy nap Jézussal
Rendhagyó rendezvények a templomban
Egyre gyakrabban lehet hallani a Berecki Református Missziói Egyházközség által szervezett egyházi programokról. A lelkiélet újszerű megközelítéséről a szórványgyülekezet lelkészével, Raff Róberttel beszélgettünk.
– Hány éve kezdődött Felsőháromszékhez kötődő munkája?
– Immár tizedik éve szolgálok szórványlelkészként. Tizennégy település tartozik gyülekezetünkhöz, összesen kb. 320 lélek. Egyetlen templomunk az oroszfalvi, viszont Lemhényben és Bereckben van egy-egy imaházunk.
– Hogyan épül fel a gyülekezeti szolgálatok rendszere?
– A céltudatos gyülekezeti modellt követjük, ez öt pilléren nyugszik: evangelizáció, közösségépítés, istentisztelet, tanítás és szeretetszolgálat. Az istentiszteletek mellett fontos számunkra jelen lenni a világban, megoldást kínálni az emberek szellemi, de sokszor testi szükségleteire is. Többek között falunapot szerveztünk Oroszfaluban, Manna-házakat hoztunk létre gyerekek megsegítésére. A szórványgyülekezet több esetben is megsegített és segít rászorulókat. Ez mindenki részére elérhető lehetőség, miután megvizsgáljuk, hogy mennyire nehéz a helyzete, és ezt nem kötjük ahhoz, hogy látogatja-e a gyülekezetet.
– Nagy hangsúlyt fektet a templomon kívüli munkára is.
– Mindig megvolt bennem a lelkesedés, hogy a lehető legtöbbet tegyem. A Kormorán-dalt parafrazálva: ha tehetjük, ott, ahol élünk, legyünk virágnak virága.
– Ha ennyire céltudatos, nyilván tervekben sem szűkölködik.
– Elsősorban az a vágyam, hogy egy olyan gyülekezet legyünk, amely kiscsoportokra építkezve, a mai társadalmi kihívásokhoz alkalmazkodva hirdeti Isten igéjét. Több évi tanulmányozás, világba való kitekintés után arra a következtetésre jutottam, hogy nagyon fontos a média bevonása. Az interneten, óriásbannereken, a sajtó útján népszerűsítjük újszerű rendezvényeinket. Legutóbb, az Egy nap Jézussal elnevezésű, 24 órás templomi esemény zajlott, amelyet november végén Oroszfaluban tartottunk. Ekkor az imádság mellett énekeltünk, filmeket vetítettünk, együtt étkeztünk, felolvastunk a Szentírásból. Szinte egy éve már, hogy családos vasárnapokat tartunk havi rendszerességgel. Újszerű volt a kézdi városnapokon felállított Hitélet-sátrunk is. Gyerektáborokat szerveztünk a nyáron Oroszfaluban és Almásban, 2016-ra pedig egy nemzetközi családos fesztivál megszervezését tűztük ki célul. Az újszerű bibliatanulmányozó alkalmakat is megemlíteném, ezt is a szükség hozta létre, mivel rájöttünk, hogy hiányosak az ilyen irányú ismeretek. Meg kell jegyeznem, rendezvényeink mindig ökumenikusak.
– Hogyan alkalmazkodtak az újszerűséghez azok, akik kevésbé fogadják el a formabontást?
– Akad, aki idegenkedik, van, aki furcsállja, netán kigúnyolja, de tény, hogy a résztvevők száma nőtt, a környező településekről egyre többen jelennek meg a rendezvényeinken. Nagy hangsúlyt fektetünk a nem lelkészek szolgálatára, hiszen így mindenki érezheti, hogy a személye fontos. Ha kihozzuk az emberekből a legjobbat, velük együtt léphetünk előre.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Így változott a román gazdaság huszonöt év alatt
Huszonöt év alatt egekbe szökött idehaza a termelékenység és az export, de az államadósság is, s bár papíron 38 százalékkal többet ér a pénzünk, disznóhúsból kevesebbet eszünk most, mint 1990-ben.
Mélyreható változásokon ment át az elmúlt negyedszázadban a román gazdaság és társadalom. 1989-ben az ország bruttó hazai terméke 42,6 milliárd eurót tett ki, míg a tavalyi GDP ennek három és félszerese, mintegy 150 milliárd euró volt. A termelékenység majd a hétszeresére nőtt, ugyanis az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990-ben még 8,2 millió volt a munkavállalók száma, ám idén augusztusában csak 4,6 millió.
A nyugdíjasok száma ellenben szépen nőtt, 3,7 millióról 5,2 millióra. A rendszerváltás utáni első évben több mint 115 ezer fiatal végzett szakiskolát, jelenleg ez a szám 12 ezer körül van, ami nagy gond a munkaerőpiacon, elsősorban az iparban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők ellenben egyre többen vannak: 25 évvel ezelőtt csupán 25 ezren kerültek ki az egyetemekről és főiskolákról, tavaly ellenben már 95 ezren.
A lengyelek jobbak
A külkereskedelem elképesztő fejlődést produkált. A legrégebbi statisztikai adatok 1991-ből valók, mikor is 3,49 milliárd euró értékben exportáltunk idehaza megtermelt javakat. Tavaly a kivitel ennek több mint tizenötszöröse volt, 52,4 milliárd euró. A külkereskedelmi mérleghiány ennek ellenére nagyobb volt, mint a ‘91-es, 6 milliárd euró, az akkori 1,25 milliárd helyett.
Az államadósság azonban még az exportnál is látványosabban nőtt, immár meghaladj a 60 milliárd eurót. Bár a GDP-hez viszonyítva ez még relative alacsony érték, más nyugati államokhoz képest, ugyanakkor óriási, ha arra gondolunk, hogy a rendszerváltáskor Romániának nem volt államadóssága. A vásárlóerő idén augusztusban 138,1 százaléka volt az 1990 októberinek, ami azt jelenti, hogy az eltelt időszakban az átlagbér 38,1 százalékkal nagyobb mértékben nőtt, mint az árak. Mielőtt elbíznánk magunkat a növekvő jólét láttán, nem árt megjegyezni, hogy Lengyelországban, ugyanazon időszakban, 100 százalékkal nőtt a vásárlóerő.
Több pityóka, kevesebb birka
A mezőgazdaság helyzete felemás képet mutat az 1990-es állapotokhoz képest. Akkor 7,3 millió tonna búzát és 3,2 millió tonna burgonyát takarítottunk be, míg tavaly 7,58, illetve 3,5 millió tonna volt a termés. Bár általános a vélekedés, hogy a gépesítés tekintetében visszaesett a mezőgazdaság, a statisztikai adatok nem ezt mutatják: a piacgazdaság első évében 365 ezer traktor szerepelt a nyilvántartásban, tavaly pedig 505 ezer. Az állatállomány tekintetében ellenben vitathatatlan a regresszió: a szarvasmarhák száma 5,38 millióról 2 millióra, a sertéseké 12 millióról 5 millióra, a juhoké pedig 14 millióról 9,5 millióra csökkent.
Az elmúlt negyedszázadban az egy főre eső tejfogyasztás 140,1 literről 237,4 literre nőtt, a disznóhús- és marhahúsfogyasztás ellenben csökkent, 56,9 kg-ról 54,4 kg-ra, illetve 10,9 kilóról 5,1 kilóra. A szárnyashús fogyasztása lényegében változatlan, 1990-ben 17,3 kg, tavaly pedig 17,5 kg volt. Ha a bőség mércéje a dinnye- vagy a sörfogyasztás volna, Románia jóléti államnak számítana, előbbi ugyanis fejenkénti 12,3 kg-ról 25,4 kg-ra, utóbbi pedig 43,5 literről 86,8 literre nőtt.
Pengő Zoltán
maszol.ro

Helyettesítik a távozó orvosokat
Van és lesz is orvoshiány a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, de az intézmény menedzsere szerint idővel mindig sikerül pótolni az elvesztett szakembereket. Idén sem volt ez másképp, új rezidensek és szakorvosok érkeztek a régiek helyére.
„Vannak még osztályok, ahol elkelne néhány orvos, de azt mondhatom, hogy jelenleg megfelelő számú rezidensünk és szakorvosunk van” – fogalmazott Demeter Ferenc, a kórház menedzsere. Megtudtuk, hogy az év során felmondott két rezidens orvos a kardiológiai osztályról és öt szakorvos a neurológiái, intenzív, kardiológiai, pszichiátriai és sürgősségi osztályokról, illetve mellettük még nyugdíjba ment két radiológus Az újonnan érkezők sorába tizenhárom rezidens orvos és tizenegy szakorvos tartozik, akik többek között az intenzív, neurológia, kardiológia és a sürgősségi osztályokon tevékenykedtek. Egyébként az idén munkába állottak között egyaránt vannak román és magyar ajkúak, többségükben Hargita megyeiek, de érkeztek orvosok a környező megyékből, sőt Magyarországról is – tudtuk meg. Jelenleg az ideggyógyászaton, az intenzív és a sürgősségi osztályokon volna még betöltetlen hely szakemberek számára.
Demetert arról is kérdeztük, hogy a jelenleg szabadságát töltő – korrupciógyanú miatt egy ideig a munkától eltiltott – Csíki Csongor onkológus jövőben folyatja-e munkáját a kórház onkológiai osztályán, mivel értesüléseink szerint a szakorvos elhagyni készül az intézményt. Kitérő választ kaptunk: „Bármi bármikor lehetséges. Az óhajától és körülményektől függ, hogy itt dolgozik-e tovább. Nem tudok ehhez hozzászólni.” Kérdésünkre hozzátette, hogy van kolléga az onkológián, aki helyettesítheti. Csíki Csongort is felkerestük, aki a következőképpen nyilatkozott: „Van alapja a hírnek, de erről nem szeretnék beszélni.”
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Esztendőforduló vendégházainkban
Nem tehetjük, hogy bezárjuk vendégházainkat szilveszter estéjén és újévkor – hallottuk több panzióstól –, ugyanis visszatérő vendégeink óhajtanak nálunk kikapcsolódni és köszönteni az előttük álló újabb esztendőt. Begyújtunk, készülünk, s már összeállítottuk a kínálmációs lapot is. Vannak azonban újabb keletű szokások is, amikor a szorosabb rokoni vagy éppen az összeszokott baráti kör akar-kér közös óesztendei mulatságot. Ne készülődjetek – üzenik –, kosaras buli lesz, hozunk mi mindent, összekínálkozunk, mint a kosaras bálokon! Nem tehetjük, hogy bezárjuk vendégházainkat szilveszter estéjén és újévkor – hallottuk több panzióstól –, ugyanis visszatérő vendégeink óhajtanak nálunk kikapcsolódni és köszönteni az előttük álló újabb esztendőt. Begyújtunk, készülünk, s már összeállítottuk a kínálmációs lapot is. Vannak azonban újabb keletű szokások is, amikor a szorosabb rokoni vagy éppen az összeszokott baráti kör akar-kér közös óesztendei mulatságot. Ne készülődjetek – üzenik –, kosaras buli lesz, hozunk mi mindent, összekínálkozunk, mint a kosaras bálokon!
Oltfejben Sepsibükszádon a Sólyomkő Panzió, a Sólyomkő kulcsosház kapui nyitva lesznek óesztendő estéjén és az új év első napjaiban. Amiként azt Szakács István tulajdonos elmondta, egy belföldi baráti társaság úgy határozott, hogy itt töltik a szilvesztert, s így előreláthatóan mind a két egységben telt ház lesz. Hasonlóan alakul az esztendőforduló a helybeli Anna Panzióban is – tudtuk meg a háziaktól, ugyanis ott is régi visszatérő vendégek ünnepelnek, akiket nemcsak a megszokott hely és a ház konyhájának jó ízei, hanem a sajátosan székely vendégszeretet is csábít. A vendégfogadók abban reménykednek, hogy kegyes lesz a Fennvaló, és akkorra talán fehér lepellel borítja majd be a Nagy-Csomád alatti tájat. Szakácsék kulcsosháza ugyanis kimondottan a Csomád fenyveseinek lába alatt áll. Ha igény lesz rá, a szűkebb, avagy a tágabb környék általános érdeklődésre számot tartó látnivalóiról, turista-érdekességeiről is tájékoztatni tud a vendégfogadó. Alsó-Háromszéken sem lesz zárva néhány vendégház kapuja-ajtaja. „Nálunk, az árkosi Ezüstfenyő Panzióban visszatérő régi vendégek, összetartozó csoport fogja bevárni az ó- és az újévet – mondta Karda Gabriella tulajdonos és vendégfogadó –, akik bár az ország legkülönbözőbb vidékein élnek, de a rokoni és a baráti kapcsolatok révén nálunk szokták tölteni a szilvesztert. Már december 30-án megérkeznek és amolyan kosaras-mulatságot rendeznek, így a mi dolgunk is kissé könnyebb lesz, mert magukkal hozzák kedvenc ínyencségeiket. Én természetesen gazdag estebéddel, amolyan meleg vacsorával várom, ez itt a ház hagyományos kínálata. Vendégeim itt akarnak maradni az új esztendő két első napján is. Nálam válogatni lehet a szobák és alvóhelyek között, elkerülendő az esetleges vitát, vendégeink szokták maguk között azt szétosztani.” Alkalmi kirándulási ajánlatra is vállalkozik Karda Gabriella. Már régi hagyomány, hogy újesztendő napján vendégei ellátogatnak a Szent Anna-tóhoz, másodnapján pedig Árkoson fognak részt venni egy ragyogóan szép lovasúton a közeli erdőben, a helybeli Barabás-lovarda jóvoltából. Az időjárás függvényében lesz szekeres vagy szános kiruccanás is. Ilyenkor menő a zsíros kenyér és forralt bor. Fényben fog úszni az eresztevényi ötcsillagos Benke-kúria. Telt ház lesz itt is – tudtuk meg Rancz Lajos tulajdonostól. A rangos idegenforgalmi egység szilveszteri rendezvényét nyilván a tehetősebb anyagiakkal rendelkező kül- és belföldi vendégek veszik igénybe. Élő zenés és a székely konyhaművészet választékos ételeiből álló szilveszteri vacsorával várják őket. Az udvaron álló Gábor Áron-mellszobor és a szobák falain látható dokumentum jellegű egykori fotokópiák, melyek egy ma élő Benke-ivadék ajándékai, felidézik a vendégben a forradalmi idők ágyúöntő tüzérőrnagyának legendás emlékét. Temetése előtt ugyanis ennek a kúriának a pincéjében rejtegették holttestét az állandó jelleggel csatározó ellenség elől. Az új esztendőben bővülni fog az egység kínálata – mondta a tulajdonos –, ugyanis a világhálón is elérhető lesz bárki számára az a gazdag turisztikai ajánlat, a látnivalók és rangos, kimondottan háromszéki, de a tágabb környék idegenforgalmi objektumai is, amelyekhez szakavatott idegenvezető kíséri majd el az érdeklődő vendégeket. Lehet, úgy döntöttek az égiek, akár a globális felmelegedés, akár a most különösebben alakuló klimatológiai esztendővég miatt, hogy sem fehér hólepel, sem pedig jégpáncél nem örvendezteti meg az ünneplőket. Igaz ez a Besenyői-tó környékére is, ahol idén a tó falu felőli partszegélyen a Panoráma Panzióban is terített asztal mellett várják be a ki tudja mit hozó újévet a vendégek. Miként azt Pap Csaba tulajdonos elmondta, csak a szobákat, a fűtést, a világítást, a kellemes környezetet, a terítékeket, a szükséges díszítést állják, az ünnepi étkeket a baráti csoportok viszik magukkal. A legendás Rétyi Nyír környékén is lesznek év végi vendégek. A Pálma Panzióban ez az év a bővítésé volt: újabb facsemetékkel pótolták az elöregedett környékbeli fákat, felújították a zárt, fűtött és a nyitott teraszt is. Látogatásunk idején volt még néhány szabad hely, de minden bizonnyal a festői táj, a jó levegő, a székely konyha, a közeli Sepsiszentgyörgy látnivalói, a kovásznai borvíz idén is ide csalogatja majd a visszatérő látogatókat. Az Alvégen,
Bikfalván, a bodzafordulói hegyeket borító erdők lábánál, a Mókus Panzióban is szilveszterező vendégek töltik az év végét és az új esztendő első napjait. Itt egy bukaresti csoport bérelte ki a szobákat és a konyhát is – tudtuk meg Ráduly Helénke tulajdonostól, aki meleg vacsorával, az idegenek számára bizonyára ismeretlen tormás levessel és kolbásszal körített töltött káposztával fogadja a vendégeket, a óesztendei és újévi étkeket azonban a vendégek saját maguk készítik el. A szintén bikfalvi Téglás Panzióban is telt ház lesz. Fővárosi és brăilai vendégek foglaltak szállást. „Nem a zajos Prahova völgyébe vágyunk – idézte őket Szabó Róbert társtulajdonos, kerüljük a manelés zajokat, itt a kiváló levegő, a gyógyító csend és hát a helyi ételeket kínáló székely konyha fogad. Öt napig akarunk itt tartózkodni.”
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéki siker (Istennel a hazáért és a szabadságért)
Tizenhat magyarországi, felvidéki és erdélyi (köztük öt háromszéki) csapat vett részt a Gyöngyök és gyémántok – Istennel a hazáért és a szabadságért műveltségi vetélkedő szegedi döntőjén december 12-én.
Ez a rangos vetélkedősorozat, mely 14. állomásához érkezett, az európai történelem megismerését, nemzeti hagyományaink ápolását, kulturális örökségünk megőrzését és továbbadását tűzte ki céljául, vallja Fodorné Dóda Katalin, a szegedi Rókusi Általános Iskola tanárnője, a verseny megálmodója és főszervezője. Ebben a tanévben, II. Rákóczi Ferenc halálának 280. évfordulója kapcsán, az általa vezetett szabadságharc szolgáltatta a történelmi keretet. A VII–VIII. osztályos tanulókból álló négyfős csapatok elméleti és gyakorlati feladatok során bizonyíthatták felkészültségüket a kuruc kor történelméből, irodalmából, képzőművészetéből. Ezek mellett ügyességi próbákon is összemérték tudásukat (tánc, botforgatás, karikás ostor csergetése, papírszínházi előadás, sziluettportré készítése). Az egész napos vetélkedést a székelytamásfalvi Thury Gergely Általános Iskola Háromszéki íródeákok csapata nyerte meg, harmadik helyen végzett a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum csapata, a Szabadság vándorai. A kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola két csapatot is indított: a Székölykek hetedik, a Petőfisek tizenharmadik helyezést ért el. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum Pokolsár nevű csapata nyolcadik lett. A háromszéki diákok példamutató helytállása jogosan vívta ki a szervezők elismerését.
Varga Csilla
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felavatták a székelykocsárdi Gróf Gálffy János közösségi házat
Székelykocsárd a Kolozs, Maros és Fehér megye határán található szórványvidék legismertebb települése, bár a faluban a magyarság aránya napjainkra 25-30 %-ra csökkent. A helyi magyar közösség megmaradása, identitásának megőrzése sokszorosan veszélyeztetett, de tudatos közösségépítő, különféle kulturális és hagyományőrző tevékenységek révén a negatív folyamatok megállíthatók. Ezt a feladatot igyekszik felvállalni a Cserevár Egyesület, a Magyar Ház működtetője, hiszen a faluban léteznek még olyan kulturális és humán erőforrások, amelyek az itteni magyar közösség támpilléreit képezik.
Az egykori aranyosszéki település gazdag múltból táplálkozik: három erdélyi fejedelem fordult meg a faluban, 1575-ben Báthory István, 1605-ben Bocskai István, 1662-ben pedig Apafi Mihály, aki nem csupán csatát vívott itt, hanem október 6-án Kocsárdról a Szilágyi-kastélyból (abból a régi kúriából, melyben az önéletrajzíró Gálffy János gróf született s mint Aranyosszék főkirálybirája lakott, s mely az ő kivégeztetésével jutott a Szilágyi család birtokába), adja ki azon rendeletét, mely szerint a Bethlen Gábor által alapított kollégiumot Nagyenyedre helyezi át. A Rákóczi vezette szabadságharc alatt is több csata színhelye volt a település, először 1704-ben Thoroczkay István kuruc vezér Kocsárdnál akadályozza meg Rabutint a Maroson való átkelésben, 1707-ben Pekri Lőrinc pedig Tiege osztrák generálist győzi le itt. 1848-ban Bethlen Gergely Kocsárd határában veri szét azt a vérengző móc hadat, mely előzőleg a szomszédos Nagylak magyarságát gyilkolta le.
Orbán Balázs is meglátogatta a települést „mely a közmíveltség zászlaját iránytadólag ragadta föl”, megemlítette korának „szellemi vivmányaiból eredő örvendetes jelenségeit”, elsősorban a falu református iskoláját, amelynek felépítésében egy helyi származású lelkész adományozásához „a kocsárdi birtokosság régalékból gyült 3000 frttal járult” és amelynek „itt a Székelyföld szélén, a magyar elem határvonalán igen nagy jelentősége van”.
Basa Emese
Szabadság (Kolozsvár)

Interjú – Vonalak ritmusa, harmóniája
Interjú Orth István grafikusművésszel
– Évfordulós év az idei, hiszen 70 évet töltöttél. Ilyenkor összegezni, értékelni szoktunk. Milyen emlékeid vannak 1956-ról, mit jelentett 1989?
– „Ádám” története a végtelen időhöz viszonyítva érzékelhetetlenül rövid – mondjuk egy másodperc töredéke. Ezt oszthatjuk korszakokra, évekre, évfordulókra. Az én anyagi ittlétem eddig 70 esztendő, pontosabban az anyag, amelyben járok 70 évvel ezelőtt kezdett rendszerbe szerveződni, alakulni. A léleknek, szellemnek nincs kora. Semmi sem „vész” el, esetleg átalakul, fejlődik, és ez magában hordozza az időt, illetve függ az időtől. A magyar öntudat, szabadságtudat mindig erősebb volt Európában. Elsőnek léptünk fel az Unió ellen ’56 ban, most is elsőnek morogtunk az új Unió ellen, tíz év tagság után. A mindenkori „vezetés”, hatalom meglegyinti, kizárja vagy lelövi azt, aki ellenszegül; mindaddig, amíg beérik a dolog, és mindenki, de legalább a többség is akarja a reformot, változást. ’56-ban 11 éves voltam. Emlékszem egy felordításra a Kossuth-rádióban: „Tegyétek ki a készülékeket az ablakba, hogy mindenki hallja...” Aztán 89 tájékán kezdte „mindenki hallani...”, és jött a változás. Átfestettük rózsaszínre a civilizációs mesét – kevertünk fehéret a pirosba. Az ördög felépítette nálunk is az ő speciális „körét”, a piacgazdaságot meg a fogyasztói társadalmat. Megszerveztük a pártháborúkat, a „változás” után újra lehet tüntetni, sztrájkolni. De például a parasztnak soha sem jutott eszébe, hogy sztrájkoljon, most is látástól vakulásig dolgozik, hogy etesse a társadalmat, a sztrájkolókat, akik éppen tüntetnek az elnök, a király vagy a pártvezér ellen. Neki mindegy, ki ül a „trónon”, tudja, ha nem veti el a magot, nincs lehetőség, nincs esély az aratásra. Mint az igazi értelmiségi. ’89 után is ugyanúgy és ugyanazt csináltam, mint előtte. Csakhogy most mintha egyre kevésbé értékelnék.
Művészi szempontból hogyan osztanád szakaszokra eddigi utadat? Mindenki megél egy szellemi, szemléleti érlelődés folyamatot. Tulajdonképpen te kész formanyelvvel jelentkeztél – deklaráltan a szürrealizmus. Miért éppen a szürrealizmus?
– Egy csepp időben nincsenek korszakok. A „kívülről” szemlélődő keres fogást valakinek a kék vagy rózsaszín korszakán. Persze ragozható a kérdés, a tapasztalatszerzés vagy érlelődési folyamat az idő függvénye – de a tapasztalatszerzésre való képesség már nem! Bennem (és másokban is) egyszerre van jelen egy csomó információ, a mi esetünkben: „kép” mindarról, amit tanultunk, olvastunk, itt-ott láttunk, sőt örököltünk. A jövőbelátó vagy mesélő tulajdonképpen „emlékezik”! Verne sokat mesél olyan dolgokról, amelyeket ő nem, de valamelyik őse valóban látott. Emiatt a „valóban” miatt van a realitáson a hangsúly a szürrealizmus szóösszetételében. Nincs egy meghatározott tér, de ott egyszerre van jelen egy csepp időben a volt, van és talán a holnap. Mikor festünk vagy rajzolunk, ebből a csepp időből határolunk körbe egy részletet.
Szabadság (Kolozsvár)

Később, de nagyobb mértékben nő a minimálbér
Május elsejétől bruttó 1250 lejre nő a minimálbér – döntött a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány. A Ponta-kabinet még azt ígérte, hogy január elsejétől a jelenlegi 1050 lejről 1200 lejre emelik a juttatást, de Cioloşék szerint ez elhamarkodott lenne, egy hasonló kaliberű intézkedést ugyanis nem lehet hatástanulmány nélkül megvalósítani.
A kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői hétfőn késő délután ültek össze, hogy egyeztessenek a minimálbér 2016-os szintjéről olyan körülmények között, hogy csütörtökig dönteniük kellett a kérdésben. Az ülésen a kabinet azzal a javaslattal rukkolt elő, hogy az összeg 2016. május elsejétől emelkedjen 1200 lejre, ezt pedig azzal indokolták, hogy hatástanulmányra van szükség. A szakszervezetek azonban nem támogatták a javaslatot, és azt kérték, hogy már január elsejétől legyen 1200 lej a kötelezető legkisebb munkabér.
Tüntetést helyeztek kilátásba
Az érdekvédelmi szervezetek tiltakozó megmozdulásokat is kilátásba helyeztek, amennyiben nem tesznek eleget kérésüknek. Ezt Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke szögezte le hétfő este, miután véget ért a megbeszélés. Az alkalmazottak képviselője egyúttal arról is beszélt, hogy meglátásuk szerint a hatástanulmánynak akkor sincs értelme, ha májustól nő csak a minimálbér, mivel a vonatkozó döntést még az idei év utolsó napjaiban meghozza a kormány. „Hatása lehetne viszont arra, hogy milyen megsegítő intézkedéseket hoznak egyes tevékenységi ágazatokban például az adópolitika, a munkahelyteremtés vagy az európai uniós programok kapcsán. De az elemzés elkészítését tulajdonképpen nem indokolja semmi, ha már megszületett a döntés a minimálbérről” – fejtette ki Hossu az egyeztetések után.
A szakszervezeti elnök arról is beszámolt, hogy egy másik javaslatuk szerint, amennyiben mégis csak májustól emelik a juttatást, az összeg legyen 1275 lej, hiszen így az év során megtérülne a kiesés, amely annak nyomán keletkezi, hogy az év első négy hónapjában a minimálbér 1050 lej marad.
Elégedettek az alkalmazottak
Hossu leszögezte: a jelenlegi kormánynak „nincs oka arra, hogy diszkriminálja az üzleti szféra 3 millió alkalmazottját, akik közül 1,3 millióan minimálbérből élnek”. Kijelentésével arra utalt: az már bizonyos, hogy a közalkalmazottak már januártól több pénzt vihetnek haza a parlament által korábban elfogadott intézkedéscsomagnak köszönhetően. A minimálbérre vonatkozó kompromisszumos megoldás megszületését követően Hossu elégedetten nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek. Ugyanakkor elmondta, a dokumentum – az előző évektől eltérően – immár nem különbözteti meg a közalkalmazottakat olyan értelemben, hogy a garantált minimális juttatás a közszférában is alapfizetést jelent.
Amint arról beszámoltunk, Dacian Cioloş miniszterelnök a 2016-os állami költségvetés elfogadását követően úgy nyilatkozott: a kormánynak év végéig kell döntést hoznia a minimálbérrel kapcsolatban. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ezt megelőzően azt kérte a kormánytól, hogy jelölje meg, mikor és milyen mértékben készül emelni a minimálbért még a költségvetés elfogadása előtt. Mint fogalmazott, ez az általa vezetett alakulat „határozott kérése". Erre azonban nem került sor. Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott, a liberálisok informális tárgyaláson vettek részt a kormány tagjaival, amelyen kérték, hogy a minimálbér emelését vizsgálják párhuzamosan a munkára kivetett adó csökkentésének lehetőségével.
Csak Bulgáriában rosszabb
A munkaügyi felügyelőség főfelügyelője, Dantes Nicolae Bratu elmondása szerint egyébként december 11-én 1 402 329 személy dolgozott az 1050 lejes minimálbérért, és további 129 950 személynek volt 1200 lejes fizetése. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint ugyanakkor a jelenlegi, 218 eurós romániai legkisebb garantált fizetés a második legalacsonyabb az Unióban, nálunk rossza helyzetben csak a bolgárok vannak a maguk 184 eurójával.
A legnagyobb minimálbért a Benelux államokban biztosítják: Luxemburgban 1923 euró, míg Hollandiában és Belgiumban 1502 euró. Németországban eközben 1473 euró, Franciaországban 1458 euró, de Spanyolországban már „alig” 757 euró. A térség országai közül Lengyelországban 410 euró, Szlovákiában 380 euró, Magyarországon 333 euró, Csehországban 332 euró, Litvániában pedig 300 euró.
Bálint Eszter
Szabadság (Kolozsvár)

Magyar terror
Tövig beleálltak a román hatóságok a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) ügyébe, és minden áron be akarják bizonyítani, hogy igenis, létezik magyar terrorizmus Romániában. Még akkor is, ha az olyan, mint a viccben az antiszemitizmus: igazából nincs, bár igény lenne rá.
A jelek szerint elsősorban a román hírszerzési és terrorelhárítási illetékesek részéről, akik most a szervezet erdélyi elnökét is vegzálni kezdték, miután december elseje előtt, egy szándékosan a román nemzeti ünnepre időzített házkutatás után őrizetbe vették a mozgalom kézdivásárhelyi vezetőjét, azzal vádolva meg őt egy lehallgatott beszélgetés alapján, hogy bombát akart robbantani a román ünnepen.
A merényletről azóta sem tudni többet, azon kívül, hogy Beke István lakásán petárdákat találtak. A lapzártánkkor nyilvános információk szerint a HVIM-elnök otthonában még veszélyesebb „fegyvert” találtak: Wass Albert-köteteket, amelyeket azonnal le is foglaltak, mondván: háborús bűnös műveiről van szó. Most nem nyitnánk újra a vitát Wass irodalmi kvalitásairól, itt ugyanis irrelevánsak.
A háborús bűnös minősítés viszont nem az – főleg annak fényében, hogy azt egy olyan, az igazságszolgáltatással és a joggal köszönőviszonyban sem levő „népbíróság” mondta ki, amely koncepciós ítéleteket hozott, elsősorban azért, hogy „a nép ellenségének” kikiáltott magyarok vagyonát könynyebben le lehessen foglalni.
Azt nem vonjuk kétségbe, hogy a HVIM szélsőséges fantaszták gyülekezete, akik eddig zömmel azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy más magyar szervezetek rendezvényeire rátelepedve botrányt okoztak, Székelyföld nem Románia! rigmusaikkal több kárt okozva az autonómiatörekvéseknek, mint egy tucatnyi, befolyásos pozícióban lévő soviniszta román politikus. Innen azonban addig, hogy terrorszervezetként állítsák be őket, több és meggyőzőbb bizonyíték kellene.
Amíg ilyenekkel elő nem állnak, addig engedtessék meg azt feltételeznünk: a román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a terrorizmustól való jelenlegi globális félelemre rátelepedve létrehozzák a magyar „terrorizmus” rémképét, így próbálva meg nemzetközi szinten ellehetetleníteni a romániai magyar közösség legitim autonómiatörekvéseit.
Balogh Levente
Szabadság (Kolozsvár)

Nem felelnek meg a szabványoknak a magyar feliratok
Valószínű, hogy új helységnévtáblákat kell kihelyezni a Hargita megyei 132-es megyei úton, ahol egyébként a múlt héten szerelték fel a magyar nyelvű táblákat. A frissen kirakott táblák ugyanis eltérnek az idevágó jogszabály előírásaitól.
A magyar településnévnek akkora betűmérete kellett volna legyen, mint a román nyelvűnek – ez az első rendellenesség, ami feltűnik a karácsony előtt ripsz-ropsz átadott táblákon. Amint arról beszámoltunk, a többéves huzavona után felújított útszakasz mentén, Szentegyháza és Brassó megye határa között kizárólag román nyelvű helységnévtáblákat tettek ki. Erre lapcsaládunk hívta fel a figyelmet, és annak nyomán készítetett a megyei önkormányzat magyar nyelvű helységnévtáblákat, amelyeket december 23-án adtak át.
Az új táblákon az a legszembetűnőbb, hogy a magyar feliratot besűrítették annyi helyre, mint amit a román felirat foglal. Például a „Mereşti” felirat jóval rövidebb, mint a „Homoródalmás”, a táblák mérete viszont azonos. A román feliratot tekintették viszonyítási alapnak, így a magyar nevet kisebb karakterekkel írták ki. Ezért most túl sűrű ahhoz, hogy az idevetődő idegen menet közben kibetűzhesse.
Az idevágó jogszabályhoz képest nemcsak a betűméret problémás, hanem a táblák száma is, mert egy táblán kellene hogy legyen mind a román, mind a magyar felirat. A 2000-ben elfogadott 215-ös törvény alkalmazási módszertanát szentesítő 2001/1206-os kormányhatározat melléklete 11. cikkelyének 1. bekezdése szerint azokon a településeken, ahol a lakosság legkevesebb húsz százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helységnevet a román nyelvű felirat alá, ugyanazon táblára kell kiírni a kisebbség nyelvén, ugyanazon betűtípust és betűméretet használva.
A téma kapcsán e-mailen kerestük Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, aki a magyar helységnévtáblák átadásán hangsúlyozta, a teljes megyei tanács érdeme az útszakasz felújítása. A tanácselnöktől azt szerettük volna megtudni, hogy mely jogszabály alapján határozták meg a 132-es számú megyei útra kihelyezett magyar nyelvű táblák formáját és tartalmát, illetve mikor tervezik lecserélni a múlt héten kihelyezett táblákat? Amennyiben választ kapunk kérdéseinkre, a témára visszatérünk.
Amint arról beszámoltunk, Incze Csongort, a megyei önkormányzat alelnökét bízta meg Borboly Csaba elnök ama „baki” kijavításával, amelynek nyomán csak románul tüntették fel a települések nevét a 132-es megyei út mentén. Az alelnöktől korábban megtudtuk, hogy összesen 24 magyarul feliratozott táblát kellett kihelyezni – ezeket 4700 lejért gyártotta le a Piatra Neamţ-i Katel Kft. Az utángyártott helységnévtáblákat a már meglévő táblák tartóoszlopaira szerelték fel.
Szüszer-Nagy Róbert
Krónika (Kolozsvár)

Így is lehet közösséget építeni
Olvasói levél
Civil szervezetünk, a Kálnoky Ludmilla Társaság alapcélkitűzése a helyi közösségi öntudat, a nemzeti identitás megerősítése, elsősorban a fiatalok körében. Programjainkat ismeretterjesztő összejövetelek, történelmi, kulturális kegyhelyek meglátogatása, évfordulós megemlékezések, hagyományőrző tevékenységek képezik. A Communitas Alapítvánnyal, a Háromszéki Közösségi Alapítvánnyal, Kovászna Megye Tanácsával és a Bethlen Gábor Alappal alakítottunk ki pályázati kapcsolatot.
A legtöbb sikeres pályázatunk a Communitásnál volt, sikerült egy működőképes partnerségi kapcsolatot is kialakítani. A 2015-ös évben a Múlt nélkül nincs jövő – légy aktív a közösségedben és a legutóbbi, Kegyhelyeink üzenete nevű programunk részesült anyagi támogatásban. Tanulmányi utunk Sepsiszentgyörgyöt, Csíksomlyót (kegytemplom) és Gyimesbükköt foglalta magába, két csoportot is szerveztünk, hogy minél többen részt vehessenek. Az útvonal megtervezésekor elhatároztuk, hogy minden emlékhely bemutatását egy-egy résztvevő kapja feladatul, a legszebb, legdokumentáltabb ismertetést díjaztuk. Sikerült felkelteni az érdeklődést a magyar történelem, a helytörténeti dolgok megismerése iránt, ezáltal programunk második, de nem elhanyagolható célja, az egészséges nemzeti öntudat megerősítése is megvalósult.
A program szervezésében jó partnernek bizonyultak a Kálnoky Ludmilla Társaság támogatói, elsősorban a helyi tanács, a polgármester, de helyi vállalkozók is, akik az önrész megszerzéséhez, valamint a nyertes ifjú díjazásához hatékonyan hozzájárultak. A Communitas Alapítványtól kapott 500 lejes támogatásból az utaztatás költségeit fedeztük.
Zsigmond Sándor, Sepsikőröspatak
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

A KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓJA
A 2015-ÖS ÉVRE
Társaságunk idén ünnepelte alapításának 25. évfordulóját. Az alapítók már az alakuláskor fontosnak tartották a romániai magyar népi kultúra szakszerű vizsgálatát, rendszeres terepkutatások megszervezését, az eredmények megjelentetését, a romániai magyar néprajzkutatók érdekvédelmét, a Kárpát-medencében élő magyar néprajzkutatókkal és intézményekkel való szabad kapcsolattartást, együttműködést, éves gyűjtőpályázat kiírását, tematikus vándorgyűlések, szemináriumok és kiállítások megszervezését, dokumentációs központ kialakítását, a magyar nyelvű néprajzi képzés elősegítését a kolozsvári tudományegyetemen, tudományos, oktatási és művelődési háttérintézmény kiépítését.
Az eltelt negyedszázadban a legfontosabb célkitűzéseink nem változtak. A Társaság alapfeladatai:
érdekképviseleti szervezetként kialakítani, fenntartani és működtetni a hazai magyar néprajzkutatók szakmai hálózatát;
egyetemi háttérintézményként a BBTE által fel nem vállalt feladatokat ellátni, szakkönyvtárat és dokumentációs tárat működtetni, a hazai és külföldi kutatók és tanárok hiánypótló előadásait szervezni, szakkollégiumi tevékenységet támogatni;
önálló kutatóintézetként kutatásokat kezdeményezni, konferenciákat és kiállításokat szervezni, társadalomtudományi könyvkiadót működtetni.
A Társaságról és rendezvényeiről folyamatosan tájékozódhatnak honlapunkon (www.kjnt.ro), Facebook-oldalunkon (www.facebook.com/KrizaJanosNeprajziTarsasag) és az új e-mailcímünkön (kriza@kjnt.ro) is. Ezúton kérjük tagtársainkat, hogy megváltozott postai és e-mailcímüket tudassák a Társasággal.
KIEMELT ESEMÉNYEK
Március 18-án, alapításának 25. évfordulóján a KJNT Életmű-díjat adományozott Szentimrei Judit néprajzkutatónak, a Társaság alapító tagjának.
A 20. századi erdélyi és moldvai magyar népi kultúra klasszikus rangú kutatóját Pozsony Ferenc laudálta
A hetvenéves Gazda Klárát egy kicsit késve, de annál nagyobb tisztelettel, szeretettel köszöntötték szakmabeliek és tisztelői Sepsiszentgyörgyön. Április 1-jén a Székely Nemzeti Múzeumban zajló eseményen ünnepélyes keretek között átadták a nyugalmazott egyetemi tanár köszöntésére kiadott KJNT-évkönyvet.
Június 20-án ünnepi rendezvényen erdélyi és magyarországi néprajzkutatók, kollégák és barátok köszöntötték a hatvanéves Pozsony Ferenc néprajzkutatót, intézményszervezőt és egyetemi tanárt.
2015-ben a Társaság kiemelt projektje volt az Erdélyi Értéktár. A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium az eddig végzett szakmai munka méltó elismeréseként a Társaságunkat bízta meg az Erdélyi Értéktár létrehozásával. A projekt elsődleges feladata a
A projekthez kötődő kiállításunkkal a VI. Székelyföld Napok keretében 3 székelyföldi városban (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szováta) voltunk jelen, együttműködve a helyi kulturális intézményekkel és önkormányzatokkal, illetve Kolozsváron és Székelyudvarhelyen is kiállítottuk.
magyar nemzeti értékfeltáró és értékmegőrző mozgalom erdélyi beindítása, népszerűsítése, megszervezése és szakmai felügyelete. A projekt ideje alatt szakmai és módszertani segítségnyújtást biztosítottunk azoknak a civil szervezeteknek, melyek helyi és regionális értékek felkutatását, szakszerű dokumentálását, értéktárakba történő rendezését és ezeknek az értékeknek a helyi közösségek mindennapjaiba történő beépítését célozták meg.
Az Erdélyi Értéktár létrehozásának társadalmasítása konferenciák, kiállítások, népszerűsítő rendezvények megszervezése, módszertani és ismertető anyagok előállítása és terjesztése, tréningek/képzések, rendszeres konzultációk és egy értékfeltáró hálózat kiépítése által történt meg.
A projekt keretében igyekeztünk eljutni minden tájegységbe. Eddig Erdély valamennyi régiójának több helyszínén tartottunk a civil szervezeteknek projektbemutatót, szakmai és módszertani útmutatót, roadshow-kat: 8 marosszéki, 2 mezőségi, 2 csíkszéki, 1 gyergyószéki, 1 háromszéki, 5 partiumi és bánsági, illetve 4 ízben Kolozsváron tartott civil szervezeteknek és szakembereknek szakmai és módszertani bemutatót. Jelen voltunk egy csángóföldi központban is, illetve Csíkszeredában módszertani képzést szerveztünk.
Az utóbbi években gyerekfoglalkoztatásokat is szerveztünk. A Társaság székházában zajló húsvéti tojásírás osztatlan sikert aratott. Célunk játékos formában hasznos ismereteket átadni a kisebbeknek is.
A hagyományos foglalkozásokat Both Zsuzsa vezette.
KONFERENCIÁK
Erdélyi magyar értéktár – örökség és meg-jelenítés. Kiállítással egybekötött konferencia (augusztus 18.)
A KJNT által a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett konferencia és kiállítás a helyi, regionális értékekre irányította a figyelmet. Az eseményen előadást tartó néprajzkutatók, örökséggel és vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek előadásai ennek a mozgalomnak jogi hátterét, az értéktár célját, a kezdeményezéseket és a megvalósult eredményeiket mutatták be. Bemutatásra kerültek az aranyosszéki, a kalotaszegi, a marosszéki és a székelyföldi kezdeményezések és kutatások, illetve a KJNT megvalósításai.
A konferencia az Erdélyi Értéktár projekt keretében zajlott és arra a kihívásra kereste a választ, hogy hogyan tud a szakma bekapcsolódni a hagyomány helyi revitalizációjának programszerű felügyeletébe és ez milyen következményekkel jár (mérlegelve a veszélyeket és előnyöket).
ELŐADÁSOK
Az év meghívott előadói és vendégtanárai az egyetemi oktatás és a szakkollégiumi
program keretében tartották meg előadásaikat, kurzusaikat.
Simon Levente informatikus A társadalmi hálózatok elemzése címmel tartott eladást.
Szőcsné Gazda Enikő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum részlegvezető muzeológusa Díszítőművészet címmel tartott előadássorozatot.
Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója Projektme-nedzsment kulturális intézményekben
Benedek János vidékfejlesztési szakember Vidékfejlesztés címmel tartott előadás-sorozatot.

Jól be kell fűteni a következő napokban
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) tájékoztatása szerint az erdélyi megyékbe erős lehűlés gyűrűzik be.
Csíkban az éjszakák fagyosak lesznek az elkövetkező időszakban. A levegő hőmérséklete –19 Celsius-fokig csökken szilveszter éjszakáján. Elsején éjszaka –18 Celsius-fok lesz, napközben –5 fok – tájékoztatott Pál Imre meteorológus.
A marosvásárhelyi meteorológia központ munkatársa elmondta, csütörtökön és pénteken napközben napsütésre lehet számítani, másodikától növekszik a felhőzet, gyenge csapadék, helyenként havazás várható. Másodikán napközben –5 Celsius-fok, éjszaka –14 fok lesz. Marad a felhős égbolt január 3-án, 4-én és 5-én is, ezekben a napokban enyhe havazásra lehet számítani.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) tájékoztatása szerint az erdélyi megyékbe erős lehűlés gyűrűzik be.
Csíkban az éjszakák fagyosak lesznek az elkövetkező időszakban. A levegő hőmérséklete –19 Celsius-fokig csökken szilveszter éjszakáján. Elsején éjszaka –18 Celsius-fok lesz, napközben –5 fok – tájékoztatott Pál Imre meteorológus.
A marosvásárhelyi meteorológia központ munkatársa elmondta, csütörtökön és pénteken napközben napsütésre lehet számítani, másodikától növekszik a felhőzet, gyenge csapadék, helyenként havazás várható. Másodikán napközben –5 Celsius-fok, éjszaka –14 fok lesz. Marad a felhős égbolt január 3-án, 4-én és 5-én is, ezekben a napokban enyhe havazásra lehet számítani.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Megváltozott az erdészeti törvény, drágult a faanyag
Eleget téve a módosított erdészeti törvénynek, új referencia-, illetve kikiáltási árakat fogadott el az elmúlt héten a székelyudvarhelyi önkormányzat a hivatal tulajdonában lévő erdőkből származó faanyag értékesítésére vonatkozóan.
Csak az állami, illetve az önkormányzatok tulajdonában lévő erdőkre vonatkozik az a novemberi kormányrendelet, melynek értelmében az önkormányzati képviselőknek ezentúl minden évben referenciaárat, illetve az egyes árverések előtt kikiáltási árat kell elfogadniuk a közvagyon tárgyát képező erdőkből származó faanyagokra vonatkozóan – magyarázta Simó Ferenc, a Homoród Erdészeti Hivatal erdőmérnöke.
Ez a korábbinál nagyobb felelősséget jelent: a testületnek eddig csak az volt a feladata, hogy eldöntse, miként történjen az adott évben kivágandó famennyiség értékesítése, illetve hogy abból mennyi kerüljön eladásra és a település mennyit tartson meg saját felhasználásra. Az önkormányzatok hatáskörébe került a faanyag árképzési módszertanának meghatározása is – ezt korábban az erdőgazda javaslata alapján döntötték el.
A módosított jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy utóbbi intézkedést mellőzve az államilag meghatározott referencia-, illetve kikiáltási árakat fogadják el – ez utóbbi mellett döntöttek az udvarhelyi városatyák is. Simó egyébként valószínűnek tartja, hogy több önkormányzat is hasonló döntést fog hozni, főleg a vidékiek, mivel ott különösen nagy a szakemberhiány.
A törvény módosulása jelentős növekedést eredményezett a faanyagok eladási árában, ami már az országos piacon is éreztette hatását: decemberben több nagy vállalat is úgy tiltakozott a változtatás ellen, hogy nem vásárolt. Az új árakat az elmúlt öt év országos adatai alapján határozták meg minden fafajtára, illetve figyelembe vették azt is, hogy mennyi munkát vesz igénybe a kitermelés. Simó szerint nem kell megijedni, hiszen valószínűleg január-februárban az állam korrigálni fogja a tarifákat.
Simó Ferenc elmondta, 1388 hektár erdő van az udvarhelyi önkormányzat tulajdonában, három különböző térségben. A város környékén a Budváron, a Rez-oldalon, illetve a Kerekerdőn nagyjából 200 hektár, a Madarasi Hargita közelében a Sapkafenyő, Filió, Nagy-Súgó részeken 600 hektár, illetve a zetelaki víztározó térségében a Szencsed sarka, Tányéros és Varság oldala részeken valamivel több mint 500 hektár erdeje van a hivatalnak. Ezekből évente nagyjából 6100 köbméter fát lehet kivágni. Ez megoszlik a főtermékekre, melléktermékekre szánt faanyagra, tisztító, gyérítő vágásokra és a „száradékok” eltávolítására.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Gyergyóújfalu büszkeségeit díjazták
Közösségi tevékenységükért közel harminc személyt részesített elismerésben Gyergyóújfalu önkormányzata. A kitüntetettek a keddi, év végi dísztanácsülésen vehették át a személyre szóló díszokleveleket. Valamennyiük méltatásában az önzetlen szerepvállalás, a becsülettel végzett munka kapta a legnagyobb hangsúlyt.
Hagyomány immár Gyergyóújfaluban, hogy oklevéllel jutalmazzák egész évi tevékenységükért azokat, akik az öt településből álló nagyközség életében önzetlenül vállalnak közösségi szerepet, illetve azokat, akik Újfalu hírnevét viszik a nagyvilágba. Akárcsak az előző alkalmakkor, a keddi dísztanácsülésen is sok személynek kijárt az elismerésből, a községközpont lakói mellett a kilyénfalviak és a tekerőpatakiak köreiből is szép számmal akadt díjra érdemes személy. Voltak, akik életpályájukért, mások a szakterületükön végzett tevékenységükért vehették át a polgármesteri díszoklevelet.
Kézművesek, hagyományőrzők, sportolók, pedagógusok, zenészek és hangszerkészítők részesültek kitüntetésben, de elismerő oklevelet szakács, szabómester és varrónő is kapott. Nagycsaládokat is kitüntettek, és elismerés járt a község legidősebb lakójának is. Az egyéni kitüntetések mellett közösségeket is díjaztak: díszoklevél járt a tekerőpataki polgárőrségnek, illetve a Katorzsa Sport Klub labdarúgóinak.
Az istenének homokszemekből és ködből oszlopot építő ember történetéből kiindulva Gál Katalin tanácsos oszlopépítőkként jellemezte a kitüntetetteket, akik gyermekszeretetből, kitartásból, önzetlenségből, elköteleződésből, kultúrából, becsületességből, kemény fizikai és szellemi munkából, kreativitásból, közösségek összetartásából építettek már számtalan oszlopot.
Az ünnep szónoka az elismerésben részesülők közös vonását emelte ki. „Önökben egy dolog közös: a hit. A hit abban, hogy tenni, építeni kell, még akkor is, ha vannak, akik időnként ledöntögetik az önök hitének oszlopait. Önök mindannyian elköteleződtek egy olyan területen, ahol a Jóisten talentumokat adományozott, és ezeket a képességeket megsokszorozták, megsokszorozzák” – fogalmazott Gál Katalin.
Arra buzdította a kitüntetetteket, továbbra is tartsák szem előtt, hogy megéri elköteleződni, dolgozni, becsületesnek lenni, alkotni, gyermekeket nevelni. Ezen erények erősítését célozza a községvezetés elismerése is – hangoztatta.
Elismerésben részesült a kilyénfalvi György Mihály, Kovács Julianna, György Vilmos, Péter Sándor, Salamon Éva, Fodor Márton és Magdolna, Kovács Ferenc és Margit, Czirják Irén. Újfaluból Bányász Jolán, Kovács Márton, András József, Mihálydeák József, Sólyom János, Mihálydeák Ferenc, Simon Mária, Kovács Júliánna, Elekes István, Simon Szabolcs, Sólyom László, Gáll Csaba, Csata Levente, illetve a Katorzsa Sport Klub leigazolt labdarúgó játékosai kaptak díszoklevelet. Tekerőpatakról Horváth Sándor, Todor Irén, Fodor Klementina, György Márton, Gergely József, illetve a polgárőrség csapata lett az idei év kitüntetettje.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

DIICOT: húsz bombát akartak robbantani a HVIM-esek Kézdivásárhelyen
Összesen húsz házi készítésű bombát akartak egy időben felrobbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai a román nemzeti ünnepen tartott kézdivásárhelyi felvonuláson azzal a céllal, hogy „sok füst legyen” és pánikot keltsenek.
Legalábbis ezt állítja a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség abban a jelentésben, amelyben a HVIM szerda reggel őrizetbe vett erdélyi elnöke, Szőcs Zoltán előzetes letartóztatását kéri a bíróságtól. A vádhatóság a vármegyések október 10-ei tanácskozása lehallgatási jegyzőkönyvével bizonyítja állításait.
A dokumentumból a Digi24 televízió idézett szerdán. E szerint Szőcs Zoltán biztatta társait arra, hogy házilag gyártsanak petárdákból húsz bombát, és ezeket robbantsák fel a kézdivásárhelyi felvonuláson. A hangfelvételek szerint a HVIM erdélyi elnöke még tanácsokat is adott arra, hogyan tüntessék el a nyomaikat.
„Képzeljétek csak el, hogy zajlik a felvonulás…a bombákat egyszerre kell felrobbantanunk…az lenne a jó, ha nagy lenne a füst…mintha látnám, ahogy a földhöz vágják magukat, többet soha nem vonulnának fel…még a BBC is hírt adna róla, az egész világ rólunk beszélne…fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kézdivásárhelyiek nem félnek” – olvasható a jegyzőkönyvben.
Csak vicceltek? Mint korábban beszámoltunk róla, a HVIM-esek azt állítják: tudtak arról, hogy lehallgatják őket, és heccelni akarták a román hatóságokat, amikor október 10-i tanácskozásukon arról beszéltek, hogy felrobbantanak egy „pizza” névre keresztelt, házi készítésű bombát a városban a nemzeti ünnepen. „Valamelyik vármegyés viccből felvetette, mi lenne, ha ezt a játékszert, amit pizzának neveztünk el, távirányítással felrobbantanánk december elsején. Szőcs Zoltán még nevetett is, mondta, hogy ettől milyen hasast vágnának a felvonuló katonák... De ez az egész pizza história csak ennyi, egy felvetés volt. Sok ilyen felvetés hangzott el részünkről” –nyilatkozta korábban Hodor István, a HVIM tagja.
A lehallgatott beszélgetésből kiderült, hogy a robbantásokat a Gábor Áron szobor környékére tervezték a HVIM-esek. „Az egésznek a szobortól kell kiindulnia…ott kell robbantanunk, ahol ők elvonulnak…próbálkozhatunk Sepsiszentgyörgyön vagy Csíkszeredában is…meg kell próbálnunk” – idézte a hírtelevízió a DIICOT jelentését.
Az október 10-ei tanácskozáson Szőcs Zoltán azt kérte a HVIM kézdivásárhelyi tagjaitól, hogy december elsején ne tartózkodjanak az országban. Egyébként ő maga is elutazott Romániából október 13-án, és csak december 20-án tért vissza az országba.
Mint ismert, a HVIM elnöke és rokonsága kézdivásárhelyi lakásaiban kedden házkutatást tartottak, este a gyanúsítottat Bukarestbe vitték, és több órán keresztül kihallgatták. Ezután döntött az ügyészség Szőcs Zoltán őrizetbe vételéről, majd kezdeményezte előzetes letartóztatását, amelyről várhatóan szerda este dönt a bukaresti táblabíróság.
HVIM: tegyék közzé a hangfelvételeket!
A HVIM Erdély a közösségi oldalán közleményben tiltakozott tagjai meghurcolása ellen, és követelte, hogy az ügyészség hozza nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen tagjai az állítólagos merényletet eltervezték. "Joga van a román és székely közösségnek is megtudni, hogy milyen beszélgetések alapján hazudták nekik egy hónapon keresztül, hogy a vármegye egyes tagjai bombamerényletre készültek. Mi biztosak vagyunk az igazunkban és nyugodtan várjuk a felvételek nyilvánosságra hozatalát és a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) pofára esését" - áll a közleményben.
Az egyesület állítása szerint az ügyészség a Beke István előzetes letartóztatásának meghosszabbítását indokló iratcsomóhoz sem csatolta azt a szakértői véleményt, amelyik azt igazolná, hogy Beke házilag robbanószerkezetet készített. "Bár a vizsgálatot elvégezték, semmilyen bizonyítékot nem tudtak benne felmutatni az állítólagos bombagyártásra. Annyira eredménytelen lett, hogy használhatatlan ebben a koncepciós ügyben" - áll a HVIM közleményében.
maszol.ro

Szülőföldön magyarul – Január 15-től lehet benyújtani a kérelmeket!
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdeti a „Szülőföldön magyarul” című program felhívását a nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatás, illetve hallgatói támogatás igénylésére a 2015/2016-os tanévre.
Célja: a romániai magyar nyelvű oktatás és nevelés támogatása.
A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
I. Támogatásra jogosultak:
1. a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 32/B § (3) bekezdésben foglaltak szerint nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatásban részesülhetnek:
– azok az óvodáskorú gyerekek, akik a 2015/2016-os tanév kezdetétől Romániában működő akkreditált óvodában magyar nyelvű nevelésben vesznek részt, – azok az általános- és középiskolás tanulók, akik 1997. augusztus 31-ét követő időszakban születtek és Romániában működő akkreditált oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányaikat magyar nyelven folytatják
– egyedi elbírálással részesülhetnek támogatásban:
– azok a tanulók, akik az 1997. augusztus 31-ét megelőző időszakban születtek és Romániában működő akkreditált oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányaikat magyar nyelven folytatják és az adott állam közoktatási rendszerének tanulmányi időszakra vonatkozó rendelkezései okán kötelező képzésben részesülnek;
– vagy fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesülnek, mivel a lakóhelyükön napi bejárással elérhető távolságon belül nem működik magyar nyelvű oktatási intézmény, vagy magyar nyelvű tagozat; – vagy opcionális magyar nyelvű oktatásban részesülnek, amelyet az oktatási intézmény választható tantárgyként biztosít;
– az a sérült vagy halmozottan sérült magyar nemzetiségű kiskorú, aki nem akkreditált oktatási intézményben folytat magyar nyelvű tanulmányokat vagy egyéb magyar nyelvű nevelésben részesül; – az a kiskorú, aki sajátos nevelési igényeinek megfelelő – részben vagy egészben magyar nyelvű – oktatásban vesz részt az adott államban működő akkreditált oktatási intézményben.
2. a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 32/B § (4) bekezdésben foglaltak szerint hallgatói támogatásban részesülhet: – az a nappali tagozatos hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben alap vagy magiszteri tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.
II. Nem jogosultak:
– az az alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanuló, aki a 2015/2016. tanév első félévében, több mint 50 igazolatlan órát hiányzott;
– az a fakultatív, vagy opcionális magyar nyelvű oktatásban részesülő tanuló, aki a 2015/2016. tanév első félévében, a magyar órák több mint 10%-ról igazolatlanul hiányzott; – az az igénylő, aki az igénylést (adatlap + mellékletek) a megadott határidőn túl, illetve hiányosan nyújtja be, és a felszólításban szereplő határidőn belül sem pótolja a hiányosságokat; – azon személyek, akikre a 2001. évi LXII. törvény hatálya nem terjed ki (Szátv. 1.§. (3): „aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozat alapján veszítette el; akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert csalárd módon szerezte meg; aki Magyarország területén bevándorolt, letelepedett, menekült vagy menedékes jogállást szerzett.); – az a sajátos nevelési igényeinek megfelelő oktatásban résztvevő kiskorú, aki nem magyar nyelven folytatja tanulmányait;
– az a hallgató, aki nem nappali tagozaton folytatja tanulmányait;
– az a hallgató, aki nem az adott államban működő felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. A fenti feltételek bármelyikének fennállása esetén az igénylés érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. III.Támogatás összege és jogcíme:
A. NEVELÉSI, OKTATÁSI, valamint TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ TÁMOGATÁS – 17.200 Ft-nak megfelelő RON
B. HALLGATÓI TÁMOGATÁS – 2.800 Ft-nak megfelelő RON
A támogatás a 2015/2016-os tanévre egy alkalommal igényelhető. A „Szülőföldön magyarul” program teljes támogatási keretének forrása a Bethlen Gábor Alap 2016. évi költségvetésének „Oktatás-nevelési támogatás” előirányzatán rendelkezésre álló összeg.
IV. Igénylési feltételek:
Az A. pontban megjelölt támogatásra vonatkozó igénylési feltételek:
– megfelelően kitöltött Adatlap; (a dokumentum minden adatának megadása kötelező, a kitöltési útmutatónak megfelelően)
– kötelezően csatolandó mellékletek:
– az igénylő szülő, ill. törvényes képviselő érvényes személyazonosító okiratának fénymásolata; A személyazonosító okiratnak az igénylés beadásának pillanatában érvényesnek kell lennie. Amennyiben a kiskorú családneve nem egyezik meg az igénylő szülő/nevelőszülő családnevével, mellékelni kell a következő dokumentumok valamelyikének fénymásolatát: válásról szóló bírósági végzés, a nevelőszülő megbízásáról szóló hatósági döntés.
– a tanuló(k)/óvodás(ok) születési anyakönyvi kivonatának vagy személyazonosító okiratának fénymásolata; – a tanuló(k)/óvodás(ok) iskolalátogatási/óvodalátogatási igazolásának eredeti példánya, amely tartalmazza az adott osztály/ tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését, valamint a 2015/2016-os tanév első félévében felhalmozott igazolatlan órák számát az osztálytanító vagy az osztályfőnök aláírásával hitelesítve. A fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesülő tanulók esetében az igazolásnak tartalmaznia kell a hivatalosan előírt, magyar nyelven tartott órák számát és a 2015/2016-os tanév első félévében felhalmozott igazolatlan órák számát. – Utólag módosított, törölt, javított, felülírt igazolásokat nem fogadunk el! – A moldvai magyarok magyar nyelvű oktatásban való részvétele esetében iskolalátogatást igazoló irat, vagy, amennyiben a helységben nincs hivatalos magyar nyelvű oktatás, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által kiállított, magyar nyelvű oktatásban való részvételt igazoló irat eredeti példánya.
A B. pontban megjelölt támogatásra vonatkozó igénylési feltételek:
– megfelelően kitöltött adatlap;
– kötelezően csatolandó mellékletek:
– az igénylő érvényes személyazonosító okiratának fénymásolata;
– az igénylő hallgató jogviszonyát igazoló okirat eredeti példánya, amely igazolja, hogy tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.
Amennyiben az igénylés vagy a kötelezően csatolandó bármelyik melléklet hiánypótlásra szorul, akkor az igénylő köteles az írásbeli értesítő kézhezvételétől számított 15 napon belül a kért adatokat vagy mellékleteket pótolni, ellenkező esetben az igénylés érvénytelennek minősül.
Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség.
Az adatlapon kérjük a lakhelyet és a levelezési címet (amennyiben más, mint a lakhely) pontosan feltüntetni. Kérjük, tüntessék fel e-mail elérhetőségüket és telefonszámukat az esetlegesen felmerülő problémák gyorsabb intézése érdekében.
V. Benyújtásának módja:
– Jelen felhívás alapján a 2015/2016-os tanévre igényelhető támogatásokra 2016. január 15. – 2016. február 29. közötti időszakban lehet igényeket benyújtani. Az igénylés utolsó postára adási dátuma: 2016. február 29.
– Az igénylést jelen felhívás mellékletét képező adatlapon, papír alapon lehet benyújtani, ajánlott küldeményként 1 (egy) eredeti példányban, zárt borítékban az alábbi címre:
U.C.D.M.R. – RMPSZ
„Szülőföldön magyarul” – Pályázati Iroda,
530300 Miercurea Ciuc/Csíkszereda,
OFICIUL POŞTAL nr. 1 sz. POSTAHIVATAL
C.P. nr. 19 sz. Pf.
Jud. Harghita / Hargita megye
VI. Az adatlapok beszerezhetők:
Az Adatlapot, válaszborítékot és az Útmutatót tartalmazó igénylési csomagokat át lehet venni:
– a gyerek által látogatott oktatási intézményben (óvodában/iskolában),
– a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Területi Oktatási Központjai irodáiban, az RMPSZ megyei/területi/körzeti képviselőinél, illetve
– letölthetők a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapról.
VII. Az igénylések elbírálása, a támogatás folyósítása:
A beérkezett igénylésekről a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége ellenőrzés és feldolgozás után javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, aki döntési javaslatát a Bethlen Gábor Alap Bizottsága elé terjeszti.
Az igénylő a Bizottság döntéséről írásos tájékoztatást kap.
Sikeres igénylés esetén a megítélt támogatási összeg folyósítása kizárólag banki átutalással történik, a Bizottság által meghatározott összegben az OTP Bank Románia S.A. által vezetett bankszámlákra.
Azon igénylők, akik az előző igénylési időszakokban az OTP banknál folyószámlát nyitottak és a hozzá kapcsolódó bankkártyát megkapták, pozitív elbírálás esetén a 2016. évi időszakban is erre a számlára kapják a támogatást.
A 2016. évben először igénylőknek a pozitív elbírálásról szóló értesítés kézhezvételét követően szükséges lesz folyószámla nyitása az OTP banknál. Ennek menetéről a Bizottság döntését tartalmazó értesítőben tájékoztatást kapnak.
VIII. Az igénylési csomag elemei:
– adatlap (igazolásmintákkal)
– útmutató és a felhívás rövid kivonata
Az igényléssel kapcsolatos kérdéseikkel az alábbi elérhetőségen kérhető tájékoztatás:
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, „Szülőföldön magyarul” – Pályázati Iroda,
Tel: 0266 244 450
E-mail: [email protected]
Erdély.ma

Vizsgálati fogságba helyezték Szőcs Zoltánt
Mint már hírül adtuk, december 29-én, kedden este a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei őrizetbe vették és kihallgatásra Bukarestbe vitték Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnökét. Az igazgatóság közleménye szerint az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére való felbujtással, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére való felbujtással gyanúsítják Szőcs Zoltánt, akinek kihallgatása keddről szerdára virradó éjszaka hajnali 4 óráig tartott.
Tegnap a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a bukaresti táblabíróságon Szőcs Zoltán harmincnapos előzetes letartóztatását kérték. Szőcs azt kérte a bíróktól, hogy a tárgyalóteremben tolmács is legyen jelen, és engedjék meg számára, hogy tanulmányozza a vádiratot. Szőcs Zoltánt egy hivatalból kirendelt védőügyvéd képviseli, aki az éjszakai kihallgatáson is jelen volt, de a gyanúsított egyedül akar védekezni, ezért a vádirat tanulmányozására időt bocsátottak a rendelkezésére. A bűnvádi iratcsomó a 2015/2/8255-ös iktatószámot viseli. A hírtévék tegnap 18 órakor adták hírül, hogy Szőcs Zoltánt huszonkilenc napos vizsgálati fogságba helyezték és a rendőrség központi fogdájába kísérték. Az ítélet nem végleges, negyvennyolc órán belül megfellebbezhető.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság közleménye szerint Szőcs Zoltán október 10-én arra biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének jelen levő tagjait, hogy házilag készítsenek egy robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel december elsején a Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartandó főtéri felvonuláson. A közlemény szerint Beke István, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének december elsején letartóztatott elnöke a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt Szőcs Zoltán felvetésére. A sajtóközlemény Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelszó népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet elérni”. Az ügyészek állítása szerint a lehallgatott október 10-i megbeszélésen „Szőcs Zoltán feladatul szabta a HVIM kézdivásárhelyi szervezete tagjainak a házi készítésű robbanószerkezet elkészítését”. Három nappal a tanácskozás után Szőcs elhagyta Romániát, és csak december 20-án tért vissza Kézdivásárhelyre. Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Az ügyészség közleménye szerint Szőcs Zoltán „a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, és „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt.
Tegnap újságírói kérdésre válaszolva Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere az újabb házkutatások és az őrizetbe vétel kapcsán elmondta: egyelőre nagyon kevés információja van az üggyel kapcsolatosan, nagyon sajnálja, hogy Kézdivásárhely folyamatosan a központi média célpontjává vált, és furcsállja, hogy Wass Albert könyveiért visznek el valakit, ami a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság túlkapásának minősíthető, mert ha házkutatást tartanának minden kézdivásárhelyi lakásban, nagyon kevés hely lenne, ahonnan ne vihetnének el Wass Albert-könyveket, és nagyon kevesen maradnának itthon. „Engem is el kellene vinni, mivel nekem is teljes Wass Albert-sorozatom van” – hangsúlyozta Bokor, hozzátéve, a könyveket hivatalosan, könyvesboltból vásárolta, ami nem lehet ok arra, hogy valakit őrizetbe vegyenek. Szőcs Zoltánt is megilleti az ártatlanság vélelme. Bokor Tibor abban is reménykedik, hogy igazságos ítélet születik majd. A mostani ügy sem a városnak, sem Székelyföldnek nem jó – hangsúlyozta az elöljáró. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke szerint az újabb házkutatások és őrizetbe vétel több, mint felháborító, és ha a hatóságoknak igazuk is lenne – de szerinte nincs –, akkor is oda jutottunk, hogy a kommunizmusnál is rosszabbul állunk, mert nem elég, hogy szólni nem szabad, most már úgy néz ki, olvasni sem: hihetetlen, hogy Wass Albert-könyveket koboznak el. Ennél még súlyosabb, hogy nemzeti jelképeket is elkoboztak, ami azt jelenti, hogy holnap ezért a „bűnért” bárkit, az egész székelységet el lehet vinni. Tegnap délután Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője a Gábor Áron-szobornál tartott sajtótájékoztatót. Először a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kedd esti közleményére reagált, amelyben azzal gyanúsítják a vármegyéseket, hogy húsz bombát akartak gyártani petárdákból, feltételezhetően füsttel és hanggal akarva félelmet kelteni. Ez az igazgatóság újabb hazugsága, amit egy feltételezett beszélgetésből szűrt le. A szóvivő kijelentette: Szőcs Zoltánnál a házkutatás során nem foglaltak le semmit, kivéve azt a néhány Wass Albert-kötetet, ami nem bomba és nem robban. Ugyanakkor felhívta a bűnüldöző szervek figyelmét arra is, hogy hozzák nyilvánosságra a már elvégzett tűzszerészeti vizsgálat eredményét, amelyből szerinte semmi bizonyítékot nem tudtak leszűrni a feltételezett bombagyártásról. Ugyanakkor azt is kérte, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a hangfelvételeket is, amelyeket a titkosszolgálat készített a feltételezett bombagyártással kapcsolatosan, mivel a HVIM-nek semmiféle takargatnivalója nincs, és ebben az ügyben is bátran kiállnak az igazuk mellett, hiszen nincs semmiféle reális alapja. A szóvivő azt a kérdést is felvetette, hogy milyen indok vagy gyanúsítás alapján figyelték meg a vármegyéseket csak azért, mert kulturális rendezvényeket szerveztek, és kiálltak az autonómiatörekvések mellett. Nevezzék meg, hogy melyik szerv vagy minisztérium rendelte el a lehallgatásokat, a házak bepoloskázását, illetve a házkutatásokat, és melyik törvény milyen paragrafusa alapján történt mindez. Tóth Bálint fontos bejelentést is tett: a titkosszolgálat által emlegetett október 10-én, amikor szerintük a titkos beszélgetés zajlott, nem volt semmiféle találkozó vagy gyűlés, Beke István és Szőcs Zoltán aznap nem találkozott. Tóth Bálint az RMDSZ-es politikusokhoz is kérdést intézett: akarnak-e Beke István, illetve Szőcs Zoltán ügyében valamit tenni a román parlamentben, nyilatkoznak-e az ügyről, hiszen nyilvános jogtiprásról van szó, ami nemcsak a két vármegyés ellen, hanem az egész erdélyi és főleg a székelyföldi magyarság ellen irányul. Ami történik – hangsúlyozta –, az hadjárat egy olyan szervezet ellen, amely karitatív tevékenységet folytat, s kiáll saját kultúrája és ügye mellett. „A vármegyések soha nem tettek egyetlen olyan lépést sem, amely a román lakosság ellen irányult volna, s amely szerint mi terroristák lennénk” – mondotta végezetül a vármegyések erdélyi szóvivője.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Úrhatnám polgár (Bemutató a Tamási Áron Színházban)
Szilveszter estéjén a Tamási Áron Színház olyan produkciót tűz műsorra, amely megengedi az ünnepet, a nevetést, a dőzsölést és a tombolást. Molière Úrhatnám polgár című vígjátéka ugyanis arra ösztönöz, hogy felvállaljuk hibáinkat, kicsinyességeinket, félelmeinket – írja közleményében a teátrum. A ma 18 órakor kezdődő ünnepi előadást Sardar Tagirovsky rendezte, a hivatalos bemutatót január 5-én tartják.
„A színház az ünnep, a reflexiók, a találkozások és a közösség tere. A színház azáltal, hogy egy teremtett világot mutat fel – emlékeztetnek –, képes eltörölni a társadalmi konvenciókat, és képes lehetőséget teremteni a gondolatok megszületésére. Mindemellett felszabadít, megnevettet és megtisztít. És időszakonként, évente legalább egy alkalommal mindannyiunknak szüksége van a megtisztulásra, szétszálazhatatlan gondolataink rendszerezésére, és arra, hogy kiszabaduljunk kötöttségeink alól. A Molière által teremtett miliőben szabad nevetségesnek és sutának lenni, mámorosan bolyongani a világban, belegabalyodni saját döntéseinkbe. Az Úrhatnám polgár elsősorban a hatalomról, a hatalomgyakorlásról és annak rendellenességeiről szól. Úgy, hogy közben a szerelem, a kapcsolódni vágyás gyönyöre szövi át a történetet. A férfi-női viszonyok alapvető konfliktusairól gúnyosan beszél, megengedi, hogy az emlékeinkből könnyedén felismerhető élethelyzetek, kapcsolatok nevetségesnek, groteszknek tűnjenek.” A szerző utánozhatatlan, rendkívüli vígjátéki erő van minden művében, közben aktuális, mély és kérlelhetetlenül kritikus. Ezért olyan dolgokra képes rávilágítani, melyeket csak humorba burkolva tudunk igazán befogadni és elfogadni, a mai világba helyezett karakterek elevenek, kis önkritikával magunkra is ismerünk bennük – teszik hozzá. Sardar Tagirovsky, az előadás rendezője az állítja, hogy „roppant esetlenek és suták vagyunk, amikor a nagyravágyás és a tetszeni akarás felülkerekedik rajtunk. Mindannyian szépnek akarjuk mutatni magunkat, gyönyörűnek. Az előadás során szeretném felidézni az ősi tetszésvágy szertartását. Azt a tetszésvágyat, amelybe belefér a fájdalom és a humor egyaránt, fenséges és profán módon. Szakrális és hétköznapi létezésünk titkait szeretném feltárni a mester, Molière észrevétlen beleegyezésével.” Sényi Fanni, az előadás dramaturgja hozzáteszi, hogy „az Úrhatnám polgár akkor igazi élvezet, ha a társadalmi környezet, az életérzés éltetni tudja a molière-i karaktereket. Ezért elengedhetetlen, hogy az előadásban ráismerjünk a körülöttünk lévő világra, arra a hamisnak tűnő szerepjátszásra, amely működtetője mindennapjainknak.” Ha egy elejétől végéig nekünk és hozzánk szóló előadást szeretnénk látni, amelyben majdnem az egész társulat részt vesz, akkor megkerülhetetlen az Úrhatnám polgár – írja ajánlójában a színház. A szilveszteri előadás ma 18 órakor kezdődik a színház nagytermében, majd január 5-én 19 órától lesz a hivatalos bemutató.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Letartóztatták Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét
Húsz darab házi készítésű bombát akartak egy időben felrobbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai december elsején székelyföldi városokban azzal a céllal, hogy pánikot keltsenek – közölte a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT), miután őrizetbe vette Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét.
Szőcsöt az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással gyanúsítják. A HVIM elnökét az ügyészek kérésére szerdán 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték.
„Az lenne jó, ha nagy lenne a füst”
A HVIM elnöke és rokonsága kézdivásárhelyi lakhelyén kedden házkutatást tartottak, este a gyanúsítottat Bukarestbe vitték, és több órán keresztül kihallgatták. Ezután döntött az ügyészség Szőcs Zoltán őrizetbe vételéről, majd kezdeményezte előzetes letartóztatását. A vádhatóság a vármegyések október 10-ei tanácskozásának lehallgatási jegyzőkönyvével bizonyítja állításait. Az ügyészség honlapján megjelent közlemény szerint Szőcs Zoltán biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének a tagjait arra, hogy házilag készítsenek robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából tartandó kézdivásárhelyi felvonuláson.
„Képzeljétek el, hogy zajlik a felvonulás… a bombákat egyszerre kell felrobbantanunk… az lenne a jó, ha nagy lenne a füst… mintha látnám, ahogy a földhöz vágják magukat, többet soha nem vonulnának fel… még a BBC is hírt adna róla, az egész világ rólunk beszélne… fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kézdivásárhelyiek nem félnek” – olvasható a jegyzőkönyvben. A DIICOT szerint Beke István, a vármegyések kézdivásárhelyi szervezetének december elején letartóztatott elnöke a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt Szőcs felvetésére.
A Digi 24 hírtelevízió szerint a lehallgatott beszélgetésből az is kiderült, hogy a robbantásokat a Kézdivásárhely főterén található Gábor Áron szobor környékére tervezték a HVIM-esek. „Az egésznek a szobortól kell kiindulnia… ott kell robbantanunk, ahol ők elvonulnak… próbálkozhatunk Sepsiszentgyörgyön vagy Csíkszeredában is… meg kell próbálnunk” – idézte a hírtelevízió a DIICOT jelentését. Szőcs Zoltán – aki október 13. és december 20. között Franciaországban dolgozott – állítólag azt kérte a HVIM kézdivásárhelyi tagjaitól, hogy aznap ne tartózkodjanak a városban.
Az ügyészség Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelmondat népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet” elérni. A DIICOT állítása szerint Szőcs három nappal a tanácskozás után hagyta el Romániát, Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Sürgeti a bizonyítékok felmutatását a HVIM
A HVIM szerdán Kézdivásárhely főterén tartott sajtótájékoztatót a témában, ahol Tóth Bálint, az ifjúsági szervezet szóvívője arra kérte a hatóságokat, hogy hozzák nyilvánosságra a merényletkísérlet gyanújába keveredett Beke István ügyében a tűzszerészeti vizsgálat eredményeit. Gyanúsnak nevezte, hogy a nyomozást követően az illetékesek nem tudnak semmiféle bizonyítékot felmutatni az állítólagos bombagyártásról. Tóth szerint a HVIM követeli, hogy a nyomozó hatóságok hozzák nyilvánosságra azokat a hangfelvételeket is, amelyre a DIICOT többször is hivatkozik jelentésében.
„Válaszokat kérünk azokra a kérdésekre is, hogy milyen alapon figyelték meg a vármegyéseket. Csak azért, mert kulturális rendezvényeket szerveztek és kiálltak az autonómiatörekvéseik mellett? Több civil szervezet is folytat hasonló tevékenységet. Nevezzék meg, hogy melyik hatóság rendelte el a HVIM megfigyelését, lehallgatását és melyik törvény mely paragrafusa alapján” – mondta Tóth Bálint. A HVIM Erdély is tiltakozott Facebook-oldalán tagjai meghurcolása ellen. „Joga van a román és székely közösségnek is megtudni, hogy milyen beszélgetések alapján hazudták nekik egy hónapon keresztül, hogy a vármegye egyes tagjai bombamerényletre készültek. Mi biztosak vagyunk az igazunkban, nyugodtan várjuk a felvételek nyilvánosságra hozatalát és a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) pofára esését” – áll a közleményben.
Az egyesület állítása szerint az ügyészség a Beke István előzetes letartóztatásának meghosszabbítását indokló iratcsomóhoz sem csatolta azt a szakértői véleményt, amelyik azt igazolná, hogy Beke házilag robbanószerkezetet készített. „Semmilyen bizonyítékot nem tudtak benne felmutatni az állítólagos bombagyártásra. Annyira eredménytelen lett, hogy használhatatlan ebben a koncepciós ügyben” – áll a HVIM közleményében.
Krónika (Kolozsvár)

Új jogszabály a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében
A családon belüli erőszak áldozatainak igyekszik jogi segítséget nyújtani az a Klaus Johannis államfő által nemrég kihirdetett törvény, amely szerint az áldozatok által igényelt távolságtartási végzésre vonatkozó kérelmeket sürgősségi eljárással kel tárgyalni, így három napon, vagyis 72 órán belül el kell bírálni.
A jogszabály ugyanakkor azt is előírja, hogy a kérelmet zárt ülésen, kötelező módon az ügyész jelenlétében vitatják meg. Noha a korábbi gyakorlathoz képest jóval gyorsabb eljárást tettek ezzel kötelezővé, egyes szakemberek szerint vészhelyzetben a 72 órás határidő is rendkívül hosszú.
Tankó Éva, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság családon belüli erőszakkal foglalkozó osztályának vezetője nehezményezi, hogy a rendőrség nem végezhet azonnali beavatkozást, nem távolíthatja el a bántalmazót a lakásból, csupán megbírságolja csendháborításért, ha valamely szomszéd ez ügyben feljelentést tesz. A szakértő arra is rámutatott: indokolt esetben a bántalmazott fél kérhet 48 órás sürgősségi távolságtartási végzést is a bíróságtól, de abszurd módon az azonnali intézkedés akár két hétig is elhúzódhat a gyakorlatban.
„A kérvény kitöltése rövid időt igényel, azonban a bizonyítékok hozzácsatolása, valamint a kötelező jogi képviselet megszerzése sokszor két hétig is elnyúlhat, ami megnehezíti az áldozat dolgát” – magyarázta Tankó Éva. Hozzátette: a hozzájuk forduló személyeknek igyekeznek segíteni, amiben tudnak, de legtöbb esetben a kötelező jogi asszisztencia biztosítása nehezíti a folyamatot, mivel az ügyvédek „nem szívesen vállalnak karitatív munkát”, az áldozatok többsége pedig nem rendelkezik nagyobb pénzösszeggel. A törvénymódosításról úgy vélekedett, hogy mindenképpen üdvözlendő a gyorsított eljárás, azonban véleménye szerint gyakran ez is túl soknak bizonyul.
Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint a székelyföldi térségben meglehetősen ritkán avatkoztak be házastársi konfliktusokba, mivel sokan ki sem hívják a rendőrséget, pedig képzett rendőreik vannak a hasonló ügyek kezelésére. Nem egy esetben a már benyújtott panaszt vonják vissza a családon belüli erőszak áldozatai, és tovább élnek a bántalmazóval. A rendőrség folyamatosan arra biztatja az áldozatokat, hogy merjenek segítséget kérni és változtatni az életükön. Kérdésünkre a szóvivő azt is elmondta, hogy eddig nem tapasztaltak ellenállást a távolságtartási parancsok érvényesítésénél.
Dósa Ildikó
Krónika (Kolozsvár)

Stratégia kastélyhasznosításra
Interneten és telefonos applikációk segítségével mintegy 300 erdélyi kastélyról és kúriáról böngészhetők információk, fotók, aktualitások a kolozsvári PONT Csoport Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek című projektje részeként.
A projekt új weboldalán már elérhetők a folyamatosan bővülő kastélyprofilok, emellett elkészült iOS és Android operációs rendszerekre is egy telefonos applikáció a virtuális barangolás, informálódás elősegítésére. A 300 kastélyprofil az épületek történetét mutatják be, illetve jelenlegi helyzetüket is elemzi, amely információk alapján a kastélyok és kúriák hasznosítására vonatkozó terveket is ki lehet dolgozni.
Az ehhez kötődő stratégiát – amit a projekt szakértőivel közösen készít el a PONT Csoport – január 15-én, a második kastélykonferencián mutatják be az érdeklődőknek a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Tordai út 4 szám alatti épületében, ahol a szervezők és szakértők további észrevételeket és megjegyzéseket szeretnének gyűjteni a keretdokumentum véglegesítése céljából. A Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projektet az izlandi, liechtensteini és norvég alapok támogatja, Románia Kulturális Minisztériumának Projektmenedzsmenti Osztályán keresztül, a Kulturális és Természeti Örökségek Megőrzése és Felélesztése Programon keretében.
A PONT Csoport ugyanakkor felhívást intéz azokhoz a kastélyszakértőkhöz, akik csatlakozni szeretnének a projekthez. A szervezők közleménye szerint a projekt fontos célkitűzése, hogy egy naprakész online szakértői adatbázis készüljön el, hogy a kastélytulajdonosok, kastélyügyintézők és mindazok, akik pályázni szeretnének kastélyok restaurálására, hasznosítására, könnyen elérje azokat az erdélyi szakértőket, akik segíthetnek ebben. A szakértők jelentkezését szintén a kastelyerdelyben.ro oldalon várják.
Krónika (Kolozsvár)