Zagyva: A terrorvád soviniszta, magyarellenes blöff
„Meggyőződésünk, hogy tagjainkat koncepciós eljárás keretében tartják fogva, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a román állam az előzetes letartóztatást több ízben saját törvényeit is áthágva hosszabbította meg, illetve hogy semmilyen konkrét bizonyítékot nem hoztak nyilvánosságra” – közölte hétfőn megjelent, a vármegyések állítólagos romániai gázvezeték-robbantási terveiről, illetve az azok nyomán indult hatósági eljárásról szóló cikkünkre reagálva a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két társelnöke, Zagyva György Gyula és Barcsa-Turner Gábor.
Szerintük írásunk „a román állam korántsem független, magyarellenes politika által meghatározott nyomozóhatóságának” adott hitelt. Azt írták: a hatóságok semmilyen bizonyítékot nem tudtak felmutatni arra vonatkozóan, hogy a HVIM székelyföldi tagjai – lehallgatott telefonbeszélgetéseik alapján – egy gázvezetéket akartak volna felrobbantani. A tűzszerészeti vizsgálat szerint a lefoglalt petárda nem alkalmas robbantásra, az egész ügyet megalapozó beszélgetések pedig nem úgy, nem olyan környezetben és tartalommal hangzottak el, ahogy a nyomozóhatóság tálalja. A HVIM álláspontja szerint Szőcs Zoltán és Beke István ügye a román választások előtti soviniszta, magyarellenes hangulatkeltés része. A közleményben azt is hangsúlyozzák, hogy Zagyva 2014 óta nem parlamenti képviselő, így nem a Jobbik politikusa. Azt viszont nem cáfolták, hogy jogi és kommunikációs tanácsokkal látta el az erdélyi HVIM-eseket.
Zagyváék szerint a román hatóságok már tavaly decemberben szivárogtattak a médiának részleteket, ám „azok is blöffnek bizonyultak”, mivel sem előzetesen, sem a tárgyalásokon nem mutattak be hangfelvételeket, „mert azok nem léteznek”.
A bukaresti tudósítónk által ismertetett vádirat szerint a két magyart merényletkísérlettel, illetve merényletre történő felbujtással vádolják. Az ügyészség arra kéri az igazságszolgáltatást, hogy nyilvánítsa fasiszta, rasszista és xenofób szervezetté a Romániában jogi személyiséggel nem rendelkező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat.
Lapunk kíváncsi volt a szervezetet alapító Toroczkai László véleményére is, aki vasárnap időt kért a tájékozódásra, ám Ásotthalom – a Jobbik alelnöki posztjára esélyes – polgármesterét tegnap nem sikerült elérnünk.

Népszabadság

Programsorozattal készül a Magyarság Háza a nemzeti összetartozás hetére
Egész hetes programsorozattal készül a Magyarság Háza Budapesten június 4-e, a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Magyarországi és határon túli együttesek, fellépők szerepelnek idén is a programokban, többek között a magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház.
Hétfőn A megmaradás útjai címmel kezdődik konferencia, kedden pódiumbeszélgetés lesz, melyen a határon túli magyarok képviselőivel találkoznak magyar politikusok, szerdán kultúráról, irodalomról, zenéről társalognak a színpadon, csütörtökön szabadtéri koncert lesz, szombaton az egész nap a néptáncé, moldvai és gyimesi táncokat lehet tanulni. Szombat este gálaműsor zárja a rendezvényt. A szervezők több ezer látogatót várnak a nemzeti összetartozás hetére. (MTI)
pannonrtv.com

Magyarsülyében állítana kopjafákat Bandi Árpád Bolyai-kutató
Bandi Árpád nyugalmazott matematikatanár folyamatosan tevékenykedik: új Bolyai-emlékhelyeket tervez megjelölni táblákkal és kopjafákkal. Ezúttal Magyarsülyébe állít fel két kopjafát Pávai V. Miklósnak és Pávai Istvánnak.
A kilencvenet meghaladott – jó egészségnek és erőnlétnek örvendő – nyugalmazott tanár eddigi Bolyai-kutatásai eredményeit emléktáblák, kopjafák sokasága jelzi. Legutóbb a marosvásárhelyi Sapientia EMTE előtt avattak fel öt, a Bolyaiak női ági felmenőinek szentelt kopjafát és Bolyai János mellszobrát. Azt, hogy a domáldi domb tetején levő Benkő Zsuzsanna-kopjafa (János édesanyja, Farkas felesége volt) körüli kis kerítés felújításánál ő maga is aktívan részt vett.
Bandi Árpád a még fellelhető dokumentumokat, családhoz tartozó, kapcsolható tárgyakat kutatja. Fényképet készített a magyarsülyei haranglábas templomról, ahol Farkas anyai nagyapját, Pávai V. Miklóst keresztelték, a család egyik „ősi fészkében”, Apanagyfaluban, az anyai nagyanya őseinek falujában, a szintén haranglábas templomról készített fotókat, ahol Bolyai János mellszobra áll, Magyarherepén a már omladozó református templomról, ahol Pávai Miklóst 1797. március 21-én eltemették.
A Sapientia udvarán történt avatás után máris új célpontot tűzött ki maga elé. A Fehér megyei Magyarsülye kis temploma mellett két kopjafát fog felállítani minden valószínűség szerint a jövő tanév kezdetekor.
A kopjafák székely faragómesterek jóvoltából elkészültek, el a rájuk helyezendő táblák is, csak a felállítás költségei körül merültek fel anyagi gondok, amelyekről a nyugalmazott tanár így beszélt: „Megpróbáltam a Református Kollégium jogutódja, a Bolyai gimnázium oktatóitól segítséget kérni. Nem zárkóztak el, de nem is erőltették meg magukat, alig gyűlt valami pénz, ezért kellett a gyulakutai tanítványaimhoz fordulni. Az ő segítségükkel sikerül a kopjafákat és a táblákat elhelyezni. Amit furcsállok – az egyik kopjafát annak a Bolyai-elődnek, Pávai Vajna Eleknek állítjuk, aki geológus volt, s a teljes kőzetgyűjteményét a Református Kollégiumra hagyta. A gyűjtemény jól fogott és bizonyára jól fog most is, de az adományozóra való kopjafás-megemlékezés már nem fér bele az adományt kapó utódiskola költségvetési keretébe” – mondta Bandi Árpád.
Pávai Vajna Elek és Pávai Vajna Ferenc geológusok, akiknek a dédnagyapjaik testvérek voltak, Magyarsülyén születtek. A matematikatanár egy előadása után egy volt tanítványa, aki a Zabolához tartozó pávai iskolában fizikatanár, elégedetlenkedett, amiért nem beszélt Pávai Vajna Krisztináról. Akkor határozta el, hogy kutatni fogja a Bolyaiak női felmenőit. Mint sokan mások, ő is Páván kezdte. Segítségére sietett Juhász Zoltán pávai református lelkész. A falu idősebb embereivel beszélt, nyomokat keresett az Árpád-kori templomban, temetőben, anyakönyvekben, kevés sikerrel. Így jutott el Páváról a Fehér megyei településekre. Bolyai Gergely kézirataiból Rónay Elemér írása szerint Pávai Vajna Krisztinának az édesanyja szentkápolnai Kakutsi Klára, apja pedig Pávay Vajna Miklós volt és Domáldon laktak.
Összegezve a Bolyaiak női felmenőit, Bandi Árpád szerint így alakult a család története: Bolyai Farkas édesanyja pávai Vajna Krisztina, Krisztinának az édesanyja felsőkápolnai Kakutsi Klára (Farkas nagyanyja). Klárának az édesanyja Földvári Erzsébet (Farkas dédnagyanyja) Erzsébetnek az édesanyja egy Apafi lány (Farkas üknagyanyja).
A két kopjafa felirata: „Magyarsülyei Pávai V. Miklós Bolyai Farkas matematikus és Pávai Vajna Elek geológus emlékére állította e kopjafát Bandi Árpád Bolyai-kutató és gyulakutai tanítványai, 2016”. A másik felirata: „Magyarsülyei Pávai István Bolyai János matematikus és Pávai Vajna Ferenc geológus üknagyapja emlékére állítja e kopjafát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kolozsvár”.
Bakó Zoltán |
Székelyhon.ro

Maroshévízen magyarként – örömök és nehézségek
Maroshévíz lakosságának húsz százaléka ünnepelt az elmúlt héten. Az iskola, az egyház, a civil szervezetek rendezvényeit a néptáncosok előadása és a lakoma koronázta meg vasárnap. A helybéliek meséltek arról is, mitől nehéz a városban magyarnak lenni.
Együttműködéssel jött létre az ötödik Maroshévízi Magyar Művelődési Napok rendezvénysorozat: iskola, egyházak és civil szervezetek lettek partnerek, hogy szerdától vasárnapig váltsák egymást a település magyar kisebbségének szóló programok.
Ökumenikus istentisztelet képezte a rendezvénynyitót szerdán, melyet a Sófár zenekar koncertje tett kerekké, este pedig a Bagossy Brothers Company koncertezett a művelődési házban. A kultúra napjaként tartották számon a csütörtököt, amikor Moliére A nők iskolája című komédiáját nézhette meg a közönség a marosvásárhelyi Spektrum Színháztársulat előadásában.
Kemény János Iskolanap következett, pénteken már reggeltől ünnepeltek a magyar tanodában. Urmánczy Nándor Emléknap volt szombaton, kilencedik alkalommal, amely ökumenikus istentisztelettel kezdődött, a névadó szobrának megkoszorúzásával folytatódott Urmánczy Nándor unokája, Gortvay István, Zsigmond Barna Pál főkonzul és Lukács Bence Ákos konzul, Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese, Kincses Előd jogász jelenlétében. Délben a római katolikus közösségi ház nagytermében kerül sor az Urmánczy Nándor-díj átadására.
„Az idei kitüntetett Ugron Gáspár Gábor lett. Azért esett választásunk a Rákóczi Szövetség elnökhelyettesére, mert a a szervezet sok, szórványban élő diáknak segít abban, hogy ingyenes kiránduláson vehessen részt, és ez alól a maroshévíziek sem kivételek” – fogalmazott az Urmánczy Nándor Egyesület elnöke, Czirják Károly. Hagyományőrző nappal zárul a rendezvénysorozat az Urmánczy-strandnál, a szervezők által vásárolt alapanyagokat a főzést vállaló csoportok pótolták meg még fűszerekkel, különlegességekkel, hogy igazi ínyencségek szülessenek.
A „kerti parti” alkalmas volt arra, hogy örömök és nehézségek egyaránt szóba kerüljenek. Főzés közben nem csak az erdei zsálya felhasználásának titkát leshettük el, hanem a miért jó és miért nehéz Hévízen magyarnak lenni kérdésre is választ kaptunk. Éva asszony egy baráti társasággal együtt készítette az eleséget, mint mondta, az összetartás mindennek a kulcsa. Együtt ünnepelnek, együtt kirándulnak, ez ad erőt. Igényelnék a magyar rendezvényeket, a színházi előadásokat is, de mivel kevesen vannak, a társulatok csak ritkán látogatnak hozzájuk. Aggasztja, hogy kiöregedőben a magyarság, kevés az utánpótlás. Arra viszont büszke, hogy unokái, bár vegyes házasságban születtek, egyelőre magyarul fognak tanulni. Reméli, ez később sem változik meg.
A gyergyószentmiklósi Jákó Józseffel is találkoztunk a forgatagban. Ő a borszéki néptáncosokat szállította a fellépésre. Feleségével ketten indították be a maroshévízi napközit akkor, amikor rádöbbentek, hogy a magyar óvoda nem tudja kiszolgálni az igényeket, sok magyar szülő román óvodába íratta gyerekét. Szerinte az összefogás mentheti meg a hévízi magyarságot a fogyatkozástól. Szerinte ha a gyereket nem taníttatják anyanyelvén, vagy más városba küldik iskolába elvesz a jövő reménye.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Minden korosztálynak szól a Magyarság Háza programsorozata, a nemzeti összetartozás hete
Minden korosztálynak szól a Magyarság Háza programsorozata, a május 30-tól június 4-éig tartó nemzeti összetartozás hete - mondta Csibi Krisztina, az intézmény igazgatója kedden reggel az M1 aktuális csatornán.
"Nemcsak az idősebbeket, hanem a fiatalokat is megpróbáljuk megmozdítani az idei rendezvénnyel, mely egész hetes programsorozattá bővült, nemcsak a Magyarság Házát töltjük meg programokkal, de a Szentháromság teret is birtokba vehetjük" - hangsúlyozta Csibi Krisztina.
A fiatalokat egyébként a Magyarság Háza egész évben várja, különösen sikeres a diákok körében a Mi, magyarok című kiállítás, naponta százával jönnek, eddig több mint 20 ezren látogatták meg - emlékeztetett az igazgató.
Magyarországi és határon túli együttesek, fellépők szerepelnek idén is a programokban: itt lesz többek között a kassai Thália Színház és a magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház.
Hétfőn A megmaradás útjai címmel kezdődik konferencia, kedden pódiumbeszélgetés lesz, melyen a határon túli magyarok képviselőivel találkoznak magyar politikusok, szerdán kultúráról, irodalomról, zenéről társalognak a színpadon, csütörtökön szabadtéri koncert lesz, a szombaton az egész nap a néptáncé, moldvai és gyimesi táncokat lehet tanulni.
Szombat este gálaműsor zárja a rendezvényt, fellép többek között a Kikelet együttes Felvidékről, a Borzsavári zenekar Kárpátaljáról, Szvorák Katalin és Petrás Mária, a műsort Berecz István szerkeszti és vezeti - ismertette Csibi Krisztina, aki idén is több ezer látogatót vár a nemzeti összetartozás hetére.
MTI

Okostáblán a világ (Digitális tanórák a Székely Mikó Kollégiumban)
Iszapvulkánok három dimenzióban, Árpád-kori falu élete néhány perces filmen, művészettörténeti ismeretek évszázados ugrásokkal, tanteremben elvégezhetetlen, de a kémiai és fizikai folyamatok megértését segítő kísérletek láttatása hangosfilm segítségével, interaktív nyelvi játékok és irodalmi barkochbák – csupán néhány felhasználási lehetőség, amit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium okostábláin mutattak be tegnap a sajtó képviselőinek részvételével tartott rendhagyó iskolalátogatáson.
A történet a tavalyelőtti Szent György Napokon kezdődött, amikor a szegedi mozaWeb online platform megalkotói Bihari Béla sepsiszentgyörgyi informatikai szakember és az IT-klaszter közreműködésével tájékoztatót tartottak a háromszéki megyeközpontban az általuk kidolgozott komplex prezentációs oktatási programról és a hozzá tartozó digitális tankönyvekről. A Székely Mikó Kollégium azonnal felismerte a program adta lehetőséget a tananyag sokoldalú, képpel és hanggal illusztrált bemutatására, a helyi önkormányzat pedig 165 ezer lejjel támogatta a hét okostábla beszerzését. Az iskola a budapesti miniszterelnöki hivatal nemzetpolitikáért felelős államtitkárságához fordult a program elindítása érdekében, és a 4,6 millió forintos támogatással Erdélyben elsőként vezette be a mozaBook tankönyvek és okostáblák használatát az oktatásban. A közel négyezer digitális tankönyv kivetíthető, a számítógéphez csatlakoztatható fülek révén különböző programok indíthatóak el általa, a mozaWeb pedig lehetővé teszi, hogy a tanár feladatsorokat, sajátos munkafüzeteket állítson otthon össze, amelyekhez a diákok otthon is hozzáférhetnek.
Kondor Ágota iskolaigazgató szerint, mivel a diákoknak nagy a vizuális éhsége, a digitális csatornán könnyen megszólíthatóak, ezért eredményes a mozaWeb használata. Antal Árpád polgármester úttörő lépésnek tartja a Székely Mikó Kollégium okostáblás óráit, a tegnapi iskolalátogatáson azt mondta: fontos, hogy magyarok vagyunk és szeretjük a szülőföldünket, de az is fontos, hogy versenyképesek legyünk itthon és egész Európában. A Székely Mikó Kollégiumért Alapítvány nevében Keresztes László gratulált a megvalósításhoz.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aki erdélyi maradt (Korniss Péter fotókiállítása)
Nincs Korniss Péternél fontosabb magyar, erdélyi fotográfus – hangsúlyozta tegnap este a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban Damokos Csaba képzőművész. Korniss Péter fekete-fehér fotóit a Kárpát-medence falvaiban készítette, tárlatán látható képei 1967-től kezdődően negyven évet pásztáznak, és a paraszti világot, annak változásait tükrözik.
Két éve látta Korniss Péter fotókiállítását Csíkszeredában, és akkor határozta el, hogy képeit Sepsiszentgyörgyön is be kell mutatni, mert úgy érezte, itt a helye – magyarázta Damokos Csaba. Korniss Péter munkássága beleillik a nagy magyar fotográfusok sorába, néhányuk – Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Szipál Márton – fényképeit a megyeszékhelyen is látni lehetett. Antal Árpád polgármester is köszöntötte a fotóst, mondván, örülünk, hogy megmaradt erdélyi embernek (Korniss Péter ugyanis Kolozsváron született 1937-ben, de családjával 1949-ben Budapestre költözött, azóta ott él, szerk. megj.) A polgármester azt is megjegyezte, kulturális vonatkozásban Sepsiszentgyörgy összerdélyi feladatokat is átvállalt, s az az idő és energia, amit arra fordítottak, hogy a város felkerüljön Európa kulturális térképére, nem volt hiábavaló. Tóth Gödri Iringó művészettörténész Korniss Péter alkotásairól szólt, kiemelve, nagy magyar fényképészekről nemcsak múlt időben, hanem jelen időben is beszélhetünk, Korniss Péter pedig egyik közülük. Sajtófotói után ismerkedett meg az archaikus világot, népi életet bemutató fotóival, melyek már a hetvenes években világszínvonalat képviseltek. Korniss Péter nem egyszerűen megörökít, fényképei élnek és mesélnek, történetet mondanak, kíváncsivá teszik a nézőt, aki arra gondol, vajon mi történhetett a képeken látható emberekkel? Az is érződik ugyanakkor – magyarázta Tóth Gödri Iringó –, hogy fotóinak szereplői a fotós régi ismerősei, az embereket családtagként közelíti meg, betekintve világukba.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Régiók zarándoklata kicsi pünkösdre
Nemcsak a helybelieket, hanem a szomszédos településekről, a távolabbi kisrégiókból érkezőket, az országban és külföldön élő alsórákosiakat, a magyarországi testvértelepülések – Zugló és a Békés megyei Gádoros – hivatalos küldöttségeinek tagjait is köszöntötte a református templomban tiszteletes Csákány Antal alsórákosi lelkipásztor azon az ünnepi istentiszteleten, amelyen a jobbágyfelszabadítás 168. évfordulójára, a szabadság napjára, a helyiek nyelvén a kicsi pünkösdre emlékeztek.
Visszalapozó Bizonyára kevesebb írott dokumentum maradt fenn arról, hogy mikor és miként jutott tudomására Háromszék és a többi székely szék jobbágyainak a robot megszüntetése, a jobbágyfelszabadítás híre. 1848. április 2-án Csernátonba, június 20-án az Erdővidékkel szomszédos Alsórákosra érkezett meg az örömhír. Háromszék számon tartja a csernátoni eseményt, de Alsórákos magyarsága ünnepet is ül emlékére, s ezt nevezik ők a szabadság napjának, kicsi pünkösdnek. Idén is méltó módon ünnepelt a Brassó megyei település. Nem számított szabálysértésnek, hogy a délelőtti közös istentisztelet idején a Sükösd– Bethlen-várkastély falainak árnyékában már mulatott a nép, füstöltek a lacikonyhák, sőt, reggelesen bárki megtekinthette a rákosi várplaccon azt a szabadtéri megszemélyesített játékot, amelyen a szabadságnapi eseményeket jelenítette meg a helybeli színjátszó kör Vetési Nándor zenetanár rendezésében.
Alsórákoson a jobbágyság felszabadításának napját mindig megtartják a pünkösd utáni hét hétfőjén, s ezt tették a diktatúra évtizedeiben is. A bécsi és a pesti forradalom híre néhány nap alatt eljutott Erdélybe, s ez váltotta ki, fokozta a határőri szolgálattal terhelt székely katonarendek megmozdulásait mifelénk is. A végekre azonban lassabban jutott el a hír, több helyen titokban tartották a földbirtokok uraságai. A főnemesség vagyonharácsolása anyagilag érintette a népet, s emiatt a forradalom idején megkísérelte önhatalmúlag orvosolni panaszait – írja Egyed Ákos történész. A szabad parasztok jobbágysorsba való döntése nagyon régi jelenség, a föld kisajátítása révén ugyanis személyes függésbe kerültek. Lazább volt a szabad jobbágy függése, mint a jórészt rabszolgákból lett örökös jobbágyé. A szabad jobbágynak sem volt földje, s a földesúr joghatósága alá tartozott. Földet, jobbágytelket kapott urától, s azért úrbért fizetett terményben vagy pénzben, tehát robottal tartozott. Az úrbér eltörlését hozták meg az 1848. március 15-ét követő események. A Habsburg-abszolutizmus kénytelen volt elismerni a jobbágyság eltörlését.
Mi is történt a Tepő-hegy alatt?
Áldott emlékezetű dr. Imreh Barna (1908–1982) volt alsórákosi református lelkipásztor sorait idézzük a még mindig kéziratban heverő alsórákosi falumonográfiájából. A szép, tavaszból nyárba hajló hétfőn jó hírre ébredt Alsórákos jobbágy- és zsellérrendű népe. „Pálszegiben, az úthoz közel dolgozók kocsizörgésre lettek figyelmesek. Az utas, amikor a Turzonon beereszkedve megpillantotta a robotolókat, kiszállt kocsijából. Idevaló fiú volt, a Huszár család sarja, lelkész Kolozsvár környékén, öreg szülei látogatására jött haza. Felháborodott a jogtalanságon, hogy a népet még mindig úrdolgára hajtják, felvilágosította véreit, hogy már március 15-én eltörölték a jobbágyságot, és máshol már él a nép szabadságával: a föld, a telek tulajdonukban van, és nincsen többé tized- és robotkötelezettség. Az örömhír futótűzként terjedt el az egész határon. Munkaszerszámaikat vállra vetve, egy emberként indul a nép a határ minden részéről hálaadásra az Isten házába. Mindenki: magyarok, a mátéfalvi románok, reformátusok, unitáriusok a tágas református templomba. Szerszámaikat a templom előtti szádogfának támasztották, s örömkönnyes szemmel lépték át a templom küszöbét, megköszönni Istennek a szabadítást. Petre Mózes, az akkori lelkész beszédében az új ünnepet kicsi pünkösdnek nevezte el, mert úgymond ekkor töltetett ki Alsórákos népére Isten szabadító szentlelke. A felszabadult nép pedig a hálaadás után az öreg fa alatt, fedetlen fővel, térdre hullva tett átok alatt fogadást utódaikra is kötelező erővel, hogy ezt a napot, a szentháromság vasárnapja utáni hétfőt, mint szabadság napját, minden évben megünneplik!”
Háromszéken Csernátonba 1848 áprilisában vitte a robot megszűnésének hírét uzoni Pünkösdi Gergely határőrtiszt, aki a katonarendűek és a jobbágyok jelenlétében hirdette ki. Sepsiszentgyörgyön április 11–12-én tartottak székgyűlést, amelyen a nép minden rétegének küldöttei részt vettek. Elhatározták a határőr-katonaság kötelezettségeinek rendezését, az úrbéri viszonyok kárpótlás melletti eltörlését, a törvények előtti egyenlőséget, a közös teherviselést. A fejlemények a május 30-án tartott népgyűlésen tetőztek, amikor Végh Ábrahám százados Csernátonban 257 nemzetőrt toborzott, hogy ellenállhasson a mozgalomnak. Még ma is ismert a nép körében – tájékoztatott Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus – az „egrecírplacc”, ahol gyakorlatoztak.
A főnemesség vagyonharácsolása tűrhetetlenné vált, s a pórnép megkísérelte önhatalmúlag orvosolni panaszait. Torján le akarták mészárolni a nemeseket, Kézdiszentléleken egy nemest halálra vert a nép, és kezdték visszafoglalni a földeket, Albisban, Futásfalván és Csernátonban pedig az uraság szénafüveire hajtották a marhacsordát. Határőri mozgalmak jelentek meg, Ozsdolán erdőt foglaltak, Feldobolyban megtámadták a helyettes királybíró telkét. A katonaság mozgalmai egyfajta jobbágymegmozdulásokká alakultak. A nemesség védekezésképpen nemzetőrséget szervezett. Rétyen a jobbágyok megtagadták a robotot, összeesküdtek a nemesi családok elpusztítására. Zalánban egy huszárkatona a szolgálat megtagadására buzdította a népet, és ingerelte az úrbéreseket. Torján a dühöngő katonaság agyonveréssel fenyegette a jobbágyokat. A zsellérek lakta Mikóújfaluban az elöljáróság intézkedett a grófi birtokok felosztásáról, felparcellázták az irtványföldeket. Az alsórákosi Bethlen família sem képezhetett kivételt, de hogy magatartásáról maradtak-e fenn bizonyítékok, arról nincsen tudomásunk.
Protestáns zarándoklattá vált a kicsi pünkösd
Aki szabadnak hiszi magát, és mégsem az, nem más, mint a tudatlan szabadság áldozata. Goethe-idézettel kezdte ünnepi igemagyarázatát Csákány Antal zabolai származású lelkipásztor. Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (5:13–15) alapján értelmezte a szabadság fogalmát. „Egyféleképpen hasonlóak vagyunk mi is a rabszolgákhoz – mondta –, igazi szabadságra van szükségünk, isteni szabadságra. Minél jobban akarjuk a teljes szabadságot, annál inkább belegabalyodunk abba, akárcsak a pók hálójába az áldozat. A szabadsággal ugyanis tudni kell élni. Nem elég ünnepelni, a jézusi szabadság alapján kell élnünk, mérhetetlen összefogásban, egymással szembeni szeretetben.”
Az ünnepelt eseményhez igazodott a gazdag templomi műsor. A helybeli református vegyes kar a Szózattal nyitott, a gyerek- és ifjúsági kórus a kicsi pünkösdről született számot adta elő, vezényelt Vetési Nándor zenetanár. Gáspár Gizella helybeli óvónő kis ovisai – az aranytartalék – a messzi időbe viszik majd előre a betanult negyvennyolcas és Kossuth-nótákat – szentül hitte a hallgatóság. Pál Balázs elemista kisfiú nagy átéléssel énekelte a székely himnuszt. Az ünnepség immár hagyományos résztvevőjeként lépett fel a baróti Zathureczky-kórus és a Csíkszeredában tanuló moldvai csángók furulyával kísért dalcsoportja az általuk csángó himnusznak nevezett énekkel és csángó népdalokkal. Hunyadi Péter – aki magyarországi ösztöndíjasként már kilenc hónapja a helyi közművelődés önkéntes közkatonája – a kuruc szabadságharchoz kötődő nótákat adott elő kobzán. Ünnepi köszöntőbeszédet mondott Lukács Vencel csíkszeredai magyar konzul és Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke. Az ünneplők serege a templom előtti öreg hárs alá gyülekezett most is, szólt a csíkkozmási Tuzson János Fúvósegyesület zenekara és Zsigmond István, mint annyiszor a lepergett évtizedek alatt, elszavalta a szabadság napjáról írt saját versét. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a helyi gyökerekkel rendelkező Antal István parlamenti képviselő, nagytiszteletű Török István szomszédos olthévízi lelkész, a Sepsi- Barcasági Unitárius Egyházkör esperese.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar film története Marosvásárhelyen
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei MADISZ-szal, a K'Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen filmtörténeti vetítéssorozatot indít Marosvásárhelyen 120 éves a magyar film címmel.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a magyar filmtörténet kiemelkedő alkotásaira építő vetítéssorozatát eddig Bukarestben és Székelyudvarhelyen indította el. A 11 alkotásból álló sorozat a némafilmes korszakból indulva egy-egy rendező filmtörténeti korszakot meghatározó alkotását vetíti le Marosvásárhelyen is, minden hónap utolsó vasárnapján.
A magyar film története ezelőtt 120 évvel kezdődött, amikor 1896-ban a Lumiére testvérek filmjeit a budapesti Royal Szálló kávéházában levetítették, majd ezt követően két úttörő testvér, Sziklai Arnold és Zsigmond az Andrássy úton megnyitották az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot, ahol francia gépeken Lumiere-filmeket vetítettek a közönségnek. Ennek jegyében magyar filmtörténeti sorozatunkban – a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal (MaNDA) együttműködve – minden hónapban bemutatunk egy jelentős filmes alkotást, mely a maga nemében és idejében mérföldkőnek számított a magyar film történetében.
Januárban Bukarestben, majd áprilisban Székelyudvarhelyen indítottuk útjára a sorozatot, most Marosvásárhelyen a Művészeti Egyetemen folytatjuk magyar filmtörténeti sorozatunkat. Május 29- én, vasárnap este 7 órától az 1916-ban készült Mire megvénülünk és az 1917-ben készült Az utolsó éjszaka című némafilmekkel indul a sorozat. Az alkotásokat – az egykori korszakot megidézve – Trózner Szabolcs zongora improvizációja fogja kísérni.
A Mire megvénülünk című film Jókai Mór nagy sikerű, azonos című regényének első filmes adaptációja: egy balsorstól üldözött úri család története a reformkor és a szabadságharc idején. A film az egyik első magyar filmműhelyben, az Uher filmgyárban készült, melyet az ismert budapesti fényképész, Uher Ödön alapított 1912-ben, miután dániai és németországi utazása során megismerkedett a filmkészítés fortélyaival. A családi fényképészműhely hagyományainak köszönhetően az Uher-filmek a kor legszebben fotografált magyar filmjei voltak. Fontos megemlíteni, hogy az egyik első magyar filmalkotás, melyben időnként már a kamera is megmozdul. A szereplők között pedig a korszak erdélyi magyar színészei is szerepet kaptak: Beregi Oszkár, aki 1895-ben Kolozsvárra szerződött, de játszott Temesváron és Aradon is; Fenyő Emil, aki 1909–1910-ben, majd 1911–1912-ben Nagyváradon volt színész, de közben szerepet kapott Szabadkán és Pozsonyban is; Poór Lili, a kolozsvári színház örökös tagja, Janovics Jenő felesége, aki a második világháború után a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára is volt. Szintén Kolozsváron volt színész Szerémy Zoltán. Beness Ilona 1919-től a nagyváradi Szigligeti Színház, 1928-tól a kolozsvári Magyar Színház tagja volt, 1942-ben örökös tag címmel is kitüntették, 1945-től 1966-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze volt. Étsy Emília 1910-től 1914-ig Nagyváradon, majd Temesváron játszott.
Az utolsó éjszaka című film a némafilmkorszak kiemelkedő melodrámája, 1917-ben Kolozsváron, a Janovics Jenő által alapított Transylvania filmgyárban készült. A történetben egy sikeres kabarészínésznő a háború kirobbanásakor visszatér hazájába, de családját nem találja, így a fővárosi színházhoz szerződik, ahol minden este lelkesen megtapsolja egy titkos imádója. Filmtörténeti vetítéssorozatunkban ezzel a filmmel az erdélyi filmgyártás megteremtői, a kolozsvári színészek, s elsősorban Janovics Jenő emléke előtt tisztelgünk.
A vetítések helyszíne a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem lesz (Köteles Sámuel u. 6.), az első alkalomra május 29-én, vasárnap 19 órától kerül sor. A filmeket román felirattal vetítjük. A belépés díjtalan.
Kósa András László igazgató
Népújság (Marosvásárhely)

Pécskai táncosok a VI. Magyar Világtalálkozón
A pécskai Búzavirág Néptáncegyüttes nyolc párja is fellépett szombaton a VI. Magyar Világtalálkozó budapesti programjának megnyitó ünnepségén, latin-amerikai és tiroli meghívottak társaságában.
A Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban megtartott kétnapos Világfalu programot a Panoráma Világklub szervezte. Tanka László alapítóelnöknek a pécskai társklub vezetője, Mester József Tamás költő adott át egy kenyeret és egy üveg kisüstit, miután röviden bemutatta a várost. A csoportot kísérő Engi Márta, a Búzavirág Egyesület elnöke a pécskai magyar néptáncegyüttes 35 éves múltjáról beszélt.
A hagyományos magyar termékek állandó kiállítása mellett beszélgetésekre, operettgálára, könyvbemutatókra és szépségversenyre is sor került.
Szombat délután a Búzavirág a kisszínpadon a Dombrádi Csűrdöngölő Néptáncegyüttessel közösen mutatott be rögtönzött előadást, ami szintén nagy sikert aratott.
A pécskai táncosoknak rövid városnézésre is volt idejük, vasárnap zárásként, részt vettek a hagyományos falusi lakodalmi bemutatón, amikor a díszes menet élő zenével vonult végig a plázán.
Sinka Pál
Nyugati Jelen (Arad)

Közösségi összefogással megújult a szabadfalui Petőfi-emlékmű
A bánsági magyarok, magánszemélyek és magyar vállalkozók adományaiból sikerült felújítani a szabadfalui Petőfi-emlékművet. Az avatóünnepségre május 31-én délután 6 órától kerül sor Temesvár–Szabadfalun, amelyre a szervezők nagy szeretettel elvárnak minden bánsági magyart.
„Példás közösségi összefogásnak az eredménye, hogy célegyenesbe érkezett a Temesvár–Szabadfalu-i Petőfi-emlékműnek a felújítása – nyilatkozta Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője. – Az elmúlt évek során a bánsági magyarok, magánszemélyek, magyar cégek hozzájárultak a Temes megyei RMDSZ kezdeményezéséhez, amit még 2014-ben indítottunk el, és amely által felkértük a temesváriakat, a bánságiakat arra, hogy közös erővel közösségi összefogás által újítsuk fel a Petőfi-emlékművet. Ez az emlékmű a XX. század elején is közösségi összefogásból épült fel.” Molnár Zsolt szerint a Petőfi-emlékmű restaurálása fényes bizonyítéka annak, hogy a XXI. században a bánsági magyarság képes az összefogásra, ha magyar ügyről, közös ügyről van szó, és képes együtt megvalósítani azokat az elképzeléseket, amelyek a közös ügyünket szolgálják.
„Maga a felújítás nem azért tartott ilyen sokáig, mert nem volt meg rá a pénz vagy nem volt vállalkozó a kivitelezésre – nyilatkozta lapunknak Molnár Zsolt – azért tartott ennyit, mert a polgármesteri hivatal bürokratikus útvesztőjében ez a projekt nagyon elveszett. Több mint egy évet vártunk arra, hogy a polgármesteri hivatal kiadja számunkra a Petőfi park telekkönyvi kivonatát, amely alapján el tudtuk indítani a munkálatokat.” Az engedélyek kiváltása során az is gondot okozott, hogy a műemlék felújítása adományok, közösségi összefogás által valósult meg. „Ilyenre példa nem volt az utóbbi időben Temesváron, és sajnos a jó példák hiánya bürokratikus akadállyá vált, a közhivatalnokok nem tudták hogyan kezelni ezt a kérdést. Szerencsére sikerült végül mindenkivel megértetni, hogy a bánsági magyar közösségnek ez egy olyan óhaja, amit saját erőből, összefogás által kíván megvalósítani!” – nyilatkozta Molnár Zsolt.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Négy volt miniszter ellen indulhat nyomozás
égy volt miniszter ellen kérte bűnvádi eljárás megindítását a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT), amely szerint a volt kormánytagok döntéseikkel a Petromidia olajfinomítónak privatizációja nyomán több mint félmilliárd dollárral károsították meg az államot.
A DIICOT a legfőbb ügyészségtől kérte kedden, hogy forduljon Klaus Johannis elnökhöz, és igényelje tőle a bűnvádi eljárás megindításának engedélyezését. Mihai Tănăsescu, Sebastian Vlădescu és Gheorghe Pogea volt pénzügyminiszterekről és Dan Ioan Popescu volt gazdasági tárcavezetőről van szó.
Az ügyészség bűnszövetkezet létrehozásával, hivatali visszaéléssel és sikkasztásban való bűnrészességgel gyanúsítja a négy minisztert. Eszerint Tănăsescu és Popescu 2003-ban rosszhiszeműen látták el hivatali kötelességeiket azáltal, hogy sürgősségi kormányrendeletben kezdeményezték a Petromidia olajfinomítónak az állammal szembeni 603 millió dolláros adósságának kötvényekké való átalakítását. Az ügyészek szerint ezt a rendeletet törvénytelenül fogadta el a kormány.
Szabadság (Kolozsvár)

XXL méretű lett a XXI. Nemzetközi Néptáncfesztivál
A szamosújvári Nemzetközi Néptáncfesztivál tavalyi, jubileumi kiadásán a Téka szervező csapata elsütötte azt a poént, miszerint a XX. után az XXL fesztivál következik, nem sejtve, hogy ez be is következik: idén több mint ezren ¬léptek színpadra a szamosújvári Téka Alapítvány által szervezett rendezvényen. Május végén a város főtere két napra ismét a magyaroké lett, szólt a zene, népviseletbe öltözött kicsik és nagyok jöttek-mentek a standok körül, a kézműves foglakozásokon.
Az első vendégek már csütörtök este megérkeztek, az abai Sárvíz Művészeti Iskola iszkaszentgyörgyi tagozatának diákjai, illetve a szabadkai (Szerbia) Tálentum néptáncegyüttes személyében. Ők pénteken délelőtt a környéken kirándultak, péntek délután pedig már fel is léptek a főtéri szabadtéri színpadon. A pénteki program egyébként a legkisebbek számára rendezett Prücskök játszóházzal indult, melyet ez alkalommal Kiss Zsolt és Tálas Ági vezetett, a talpalávalót pedig az Ördöngös zenekar húzta.
A főtéri színpadon délután 6-tól a fent említett csapatok mellett a szentgáloskéri citerazenekar és az enyingi táncosok léptek fel, továbbá citerások Magyarországról, a Yarista-Krupitsa együttes Fehéroroszországból, az iklódi Dansatorii de pe Someş néptáncegyüttes, a csíkszentdomokosi Kékice, illetve a házigazda Kaláka és Rozmaring együttesek. Az estet hajnalig tartó táncház zárta.
FODOR EMŐKE
Szabadság (Kolozsvár)

Vitézi élet Udvarhelyszéken
Ötven éve halt meg Tamási Áron
Számomra kettős emléket jelent f. év május 26-ika. Ezen a napon hunyt el Budapesten 1966-ban Tamási Áron, Erdély 20. századi jeles írója s ugyanezen a napon ballagtam 72 végzős osztálytársammal együtt a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Valahányszor tehát eszembe ötlik e személyemhez kötődő esemény, nyomban Tamási Áron emléke is fölelevenedik bennem. A gondolat fordított sorrendben is ugyanúgy érvényes. Nos, a Tamási-évforduló kapcsán, a kolozsvári Újság című napilap – főszerkesztő dr. Paál Árpád, felelős szerkesztő dr. Zágoni István, felelős kiadó György Dénes – 1926. július 3-i számában Tamási Áron Vitézi élet Udvarhelyszéken című írása vonja magára a figyelmem. Tekintettel időszerűségére, most, az évforduló napjaiban, hadd adózzunk ezen írás újraközlésével erdélyi írónk áldott emlékének. Mert erdélyi tájainkon, immár 90 év távlatából is szinte semmi új a nap alatt e vonatkozásban. „Mind az országnak, mind az itt lakó népeknek ajánlom figyelmébe, mert igen épületes történet, melyet kérlek, hallgassatok isteni félelemmel:
Május legvégén háromesztendős távollét után megérkeztem Amerikából. Természetesen, mint román állampolgár jártam mindenütt s ilyen útlevéllel jöttem haza. Illendő módon bemutattam útlevelemet a kolozsvári rendőrségen s a lakáshivatalban regisztráltattam magam. A múlt pénteken, június 25-én vonatra ültem, hogy Udvarhelyre menjek, hogy lássam szüleimet, testvéreimet, nemzetségemet és a földet, melyért az életbe való kiugrásom óta dolgozom innét és mindenünnét, ahol vagyok.
Szombatra virradólag megérkeztem Udvarhelyre s alvásban és örömben kipihenve magamat, reggel végigsétálok az ősvárosban, melynek utcáin nyílott gyermeki lelkem s nyolc esztendőmet tanulám. A volt Kossuth-utcán előmbe áll egy úr.
– Kérem, beszél románul?
– Sajnálom, keveset beszélek, mit tehetnék?
– Idegennek látszik, igazolja magát.
Elővettem egy újságíró legitimációt, más igazolványom igaz, nem volt. Felkísért a rendőrségre és a „Şeful Siguranţei” előtt volt szíves tolmácsolni, hogy Amerikában voltam, most Kolozsvárról jövök.
Győrfi Dénes
Szabadság (Kolozsvár)

Erősödik a székely identitás a fiatalok körében
Egyre erőteljesebbé válik a székely nemzeti identitás vállalása a fiatalok körében – erre a következtetésre jutott a Csíkszeredából elszármazott András Hanga egyetemi oktató, aki az ifjúságnak a nemzeti identitáshoz való viszonyulását kutatja.
A kutató a Sapientia EMTE vendégoktatójaként harmadik alkalommal tartott kurzust a hargitai megyeszékhelyen. „Konkrétan azt vizsgálom, hogy ez a korosztály hogyan tekint az ő nemzeti identitására, milyen fajta különbözőség figyelhető meg e téren a magyarországi, illetve a romániai ifjúság körében. Megfigyelésem szerint egyre erőteljesebbé válik a székely nemzeti identitás vállalása. Kicsit a politikai diskurzust is figyelembe vettem, de inkább az a lényeg, hogy a fiatalok mit gondolnak erről, és hogyan alakul az ő nemzeti identitásuk” – magyarázta lapunknak a budapesti Corvinus Egyetem társadalmi kommunikáció szakán doktori képzésben részt vevő András Hanga.
„Jelen voltam politikai rendezvényeken, részt vettem például a székelyek nagy menetelésén, a geertz-i értelemben vett résztvevő megfigyelő szerepében, és a tapasztaltakról a hallgatókat is megkérdeztem. Kevesen vettek részt ezen az említett korosztályból, viszont akik ott voltak, nagyon jó kezdeményezésként értékelték, szerintük felemelő volt reprezentálni a világ számára, hogy ők székelyek. Megfigyelésem szerint a fiatalok szeretnének elhatárolódni mind a román nemzeti identitástól, mind a magyartól” – tudtuk meg a fiatal vendég előadótanártól.
András Hanga korábban az idősebbek nemzeti identitáshoz való viszonyát is vizsgálta. „Végeztem ilyen kutatást a 40–60 évesek, illetve az 60 év fölöttiek körében is. Azt tapasztaltam, hogy előbbiek inkább a munkájukba vannak beletemetkezve, jobban érdekli őket, mint az identitás. A hatvan év felettiek pedig főként érzelmi oldalról közelítik meg, és a Nagy-Magyarország utáni nosztalgia dominál identitásukban. A fiatalabb korosztály az, amely az újfajta nemzeti identitást próbálja megerősíteni” – magyarázta a kutató. Mint kifejtette, utóbbiak nem nagyon kapcsolódnak be a rendezvényekbe, nem érzik azt a bizalmat a politikai diskurzusban, ami fontos lenne a tekintetben, hogy formálja az identitásukat.
„A politikát nagyjából kizárják az életükből, a különböző stand up comedyken meg hasonló rendezvényeken nyilvánul meg büszkeségük a székely mivoltukra, és próbálnak ebben a közegben mozogva előrébb lépni nemzetépítésük kapcsán. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom ugyanakkor a székely termékek vásárát, ha valaki a helyi terméket vásárolja, azt közvetíti a világ számára, hogy ő székelynek tartja magát. Szerintem mindenképpen hasznos lehet a kereskedelem oldaláról megfogni ezt az identitást, főleg a fiatalok esetében” – véli András Hanga, aki a nemzetépítés mint kereskedelmi tevékenység témával tart kurzust jelenleg a Nemzeti Tehetségprogram keretében elnyert Campus Hungary-ösztöndíjjal. Elmondta, kutatásából kiderül, hogyan viszonyulnak a fiatalok a nemzeti identitás kérdéséhez, melyek azok a gyengeségek, illetve erősségek, amik a nemzetépítésben megnyilvánulnak.
András Hanga Csíkszeredából származott el Magyarországra, Kaposváron kommunikáció- és médiatudományi alapképzésben részesült, televíziós és rádiós műsorszerkesztői diplomát szerzett, Pécsen a mesterképzés végén kitüntetéses diplomát kapott mint kommunikátor. Jelenleg a Corvinus Egyetemen folytat doktori tanulmányokat, kutatási témája a nemzetépítés és kisebbségi nemzeti identitás, 2013-ban részt vett az országos tudományos diákköri konferencián, ahol második helyezést ért el politikai kommunikáció szekcióban. A magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége keretében két éve létrehozták a Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályt, amelynek 2015 őszétől ő az elnöke. A későbbiekben itthon szeretné kamatoztatni tudását.
Izsák-Székely Judith |
Krónika (Kolozsvár)

Filmvilág
A két hírnek látszólag semmi köze nincs egymáshoz, pedig nagyon is van: túl azon, hogy majdnem egy időben történt a híreket szállító két esemény, lényegük, mindennapjaink tragikomikus valóságának élethű leképzése kísértetiesen hasonlít egymásra.
A jó hír, hogy Cristian Mungiu a néhány éve elnyert Aranypálma, majd egy forgatókönyvért járó nagydíj után vasárnap este megosztva a legjobb rendező díját kapta, Érettségi című filmjéért. Az ellendrukkerek által is felsőfokokban emlegetett mozi lényege, hogy a korrupciót alapvetően elutasító kisvárosi orvosnak miféle trükközésekbe kell kezdenie lánya színjeles érettségijéért, mivel csak így tanulhat tovább Angliában. A helyzetet mindenki jól ismeri: ha gyermekéről van szó, sok szülő hajmeresztőnél hajmeresztőbb okokat képes elősorolni csemetéje érdemjegyének érdemtelen feltupírozása érdekében.
A másik eset a közelmúlt legnagyobb viharját kavaró, a hatástalanság határáig felhígított kórházi fertőtlenítőszereket forgalmazó vállalat tulajdonosának enyhén szólva gyanús halála. Futótűzként terjedtek a feltételezések, a harmadrangú krimik forgatókönyveit túlszárnyaló összeesküvés-elméletek, szakértő rendőrök és ügyvédek vitatkoztak a bulvársajtó nézőpontjától sem idegenkedő újságírókkal, de természetesen – vagy szerencsére! – egyértelmű következtetésre – még – nem jutottak.
Tény, hogy minden körülmény gyanús: a nyílegyenes, sík terepen történt, felismerhetetlenségig összeroncsolt arc, amit a már régebben elvált feleség azonosított az öltözék alapján; a különböző ügyletei miatt sokak által kétes egyéniségnek tartott képviselő felvetett gyanúja, hogy a titkosszolgálatok követési módszerei okozták volna a balesetet; a kórházon belüli fertőzésben meghaltak ügyében már világossá vált bűnössége ellenére miért száguldozhatott szabadon a későbbi áldozat stb.
Egy biztos: hazai közéletünk olyan, hogy egyszerűen semmit nem tudunk igaznak, sunyiság nélkülinek elfogadni. Ennek az esetnek is bármi legyen a hivatalos megoldása, még nagyon sokáig fennáll majd a gyanú, hogy öngyilkos lett, megölték, vígan él valahol a megkötött vádalku nyomán – nyilvánosan semmiképp sem fog tudni vallomást tenni. A forgatókönyv sem kap majd semmiféle díjat, mert akármely lehetséges változatot már nagyon sokszor eljátszották.
Molnár Judit
Krónika (Kolozsvár)

Az ügyeskedések rendszere
Égetően aktuális problémát választott új filmje témájául Cristian Mungiu filmrendező, akit Érettségi (Bacalaureat) című alkotásáért vasárnap este a legjobb rendezőnek járó – megosztott – díjjal tüntettek ki a cannes-i filmfesztivált záró gálán.
A Románia nagyvárosaiban a cannes-i premierrel egyszerre, csütörtök este bemutatott film alapvetően az érettségi vizsga körül az elmúlt években kialakuló botrányokra épül, Mungiu azonban ennél jóval tovább ment, és emellett az egészségügyi és az igazságügyi rendszer visszásságait is érintette, sőt a néző még egy széthulló házasságba is betekintést nyer. A Bacalaureat ennek ellenére közel sem túlzsúfolt, egy pillanatig sem tűnik úgy, hogy túl sokat akar elmondani, Mungiu az egyes történetszálakat nem szájbarágósan meséli el, hanem rendkívül finoman érzékeltetve villantja fel ezeket.
A történet főszereplője dr. Romeo Aldea (Adrian Titieni), egy Brassó megyei kisvárosban élő orvos, akinek egyetlen gyermeke, Eliza (Maria Drăguş) éppen érettségizik. A lányt azonban fényes nappal megtámadják az iskola közelében, kést szorítanak a torkához, és ugyan a férfinak nem sikerül őt megerőszakolnia, Eliza számára mégis óriási traumát okoz az eset, ami miatt már nem igazán tud hátralévő vizsgáira koncentrálni. Csakhogy az érettségin elért eredménytől függ, hogy az egyébként kiváló tanulót felveszik-e egy angliai egyetemre, ezért beindul a romániai nézők által talán túl jól ismert szívességspirál, ami nem is igazán az egymás zsebébe csúsztatott borítékokról, hanem az ismerősök ismerőseiről, az esti magánlátogatásokról és a baráti hátbaveregetésekről szól. Az angliai továbbtanulást egyébként sokkal inkább a lány szülei, azaz inkább apja szeretné, akinek legfőbb célja, hogy Elizának ne kelljen abban a kilátástalan, az „ügyeskedő" életformát ösztönző közegben leélnie életét, amiben a férfi és felesége kénytelen boldogulni, mióta '91-ben a változás reményében hazatértek, de rá kellett jönniük, hogy „alapvetően semmi nem változott".
Noha elsőre úgy tűnhet, hogy egy uralkodó, a lányát elnyomó és akaratát figyelmen kívül hagyó apával állunk szemben, hogy a film egy olyan szülőről fog szólni, aki saját mulasztásait lányán keresztül akarja pótolni, a Bacalaureat fokozatosan cáfolja ezt. A hálapénzt visszautasító, a szívességet nehezen kérő orvos karakterét egyre jobban megismerve tettei indokolttá és érthetővé válnak, megértjük, hogy ő valóban a rendszer áldozata. Közben pedig házassága széthullásának is tanúi lehetünk: ezt a történetszálat ugyan időbeli korlátok miatt nem bontották ki részletesen, de a kanapén alvó apa és a betegeskedő, fejfájós anya karakterén keresztül is belátást kapunk abba, hogy mi mindenre képes a gyermeke jobb jövőjében hinni akaró szülő. Dr. Aldea például maga is belesodródik a szívességspirálba, amitől mindig is ódzkodott, lányának pedig már csak egy álbölcsességgel tudja ezt megmagyarázni: „Az életben vagy győztes vagy vesztes vagy."
Cristian Mungiu a 4 hónap, 3 hét, 2 nap (4 luni, 3 săptămâni şi 2 zile) című – a 2007-es cannes-i filmfesztiválon Aranypálmát nyert – filmje után a Bacalaureatban is fájdalmasan pontos képet fest az elnyomó, a tisztességtelenséget kiprovokáló rendszerről, ezúttal azonban nem a kommunizmust, hanem 2016 Romániájának elnyomó rendszerét veszi górcső alá. Ezt egyrészt a közeg pontos lefestésével éri el, mindannyiunk számára ismerősek ugyanis a rogyadozó tömbházak vagy a régi bútorokkal berendezett földszinti lakások, ahol a törött ablakot kartonnal „javítják meg". A szívességspirálban részt vevő karakterek – a munka közben elszundító rendőrtől kezdve a májproblémával küzdő tanfelügyelőn át a puccos, „kizárólag tisztességes pénzből kicicomázott" lakásban élő iskolaigazgatóig – révén ugyanakkor a javíthatatlannak tűnő rendszer intézményes alkotóelemeibe is betekintést nyerünk.
A moralizáló szájbarágás helyett viszont Mungiu csak a legszükségesebbeket mutatja meg, elejtett mondatokból, keserédesen viccelődő utalásokból érzünk rá a lényegre. A feszes, egy fölösleges mondatot sem tartalmazó forgatókönyv mellett a kiváló színészi alakítások is erősítik a filmet. A karakterek hitelesek, akiknek a tragédiája éppen az, hogy ebben a közegben – ellentétben azzal, amit dr. Aldea mond a lányának – valójában egyszerre győztesek és vesztesek.
Érettségi (Bacalaureat – román dráma, 128 perc, 2016). Rendezte és írta: Cristian Mungiu.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Alina Gorghiu: a PSD felfüggeszteni készül Klaus Johannis államfőt
Klaus Johannis államfő felfüggesztésére készülnek a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői csatlósukkal, Călin Popescu Tăriceanuval együtt – állítja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik társelnöke.
Alina Gorghiu a PNL alapításának 141. évfordulóján tartott keddi ünnepségen beszélt erről. Szavai szerint Liviu Dragnea PSD-elnök, Victor Ponta volt kormányfő és a szenátus elnöke a parlamenti választások előtt hajtják végre „aljas” tervüket. A hátsó szándékuk szerinte az, hogy átvegyék a hatalmat, és leállítsák a hatóságok korrupcióellenes fellépéseit.
Ezért Alina Gorghiu szerint a választások tétje a PNL számára az, hogy megállítsa a román jogállami intézmények ellen tervezett támadást. „A PSD offenzívát indított a PNL, a kormány, az igazságszolgáltatás, az államelnök és az ország demokratikus berendezkedése ellen” – idézte az Agerpres a politikust.
Mint ismert, Liviu Dragneát nemrégiben választási korrupció miatt jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték, Victor Ponta ellen bűnvádi per zajlik, Călin Popescu Tăriceanu ellen pedig éppen kedden indított bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Mindhárom politikus heves bírálta az utóbbi hónapokban az igazságszolgáltatás intézményeit, elsősorban a DNA-t.
Az is ismert, hogy a három politikusnak 2012-ben – egy közjogi ámokfutás és a jogállami intézmények szétverésére tett kísérlet után – sikerült felfüggeszteni tisztségéből Traian Băsescu akkori államfőt. Băsescu azonban visszatérhetett hivatalába, mert a Liviu Dragnea által szervezett csalások ellenére a leváltásáról szóló referendum érvénytelen volt.
maszol.ro

Hatodszorra zajlik Szociológus Napok Kolozsváron
Kétnapos programmal jelentkezik a 6. Szociológus Napok. A BBTE Magyar Nyelvű Szociológia és Szociális Munkásképző Intézet és a Max Weber Szociológiai Szakkolégium által szervezett eseménysorozat romakutatás, férfikutatás, törzsi társadalmak témában jelentkezik idén.
Csütörtökön Illyés Szabolcs 17 órától roma vallási közösségek antropológiai vizsgálatának módszertani kérdéseiről tart előadást, 16 órától Horváth István ismerteti a romániai szegregált roma közösségek helyzetét. Fél 9-től Horváth István, Pásztor Gyöngyi, Péter László, Veres Valér, Rat Cristina, Kiss Tamás, Bartha Zsuzsanna és Bodó Izabella beszélgetnek a hazai romakutatásokról.
Pénteken 16 órától diákok tartanak előadásokat illetve kutatási beszámolók hangzanak el, 18 órától Hadas Miklós, a Corvinus Egyetem munkatársa tart előadást A vulkán megszelídítése. Adalékok a nyugati férfibeállítódások hosszú távú átalakulásának vizsgálatához címmel. Fél 8-tól Turóczi Ildikó számol be kameruni tapasztalatairól, ahol a hagyományos és modern gyógyászatot kutatta.
A programok a Szociológia Tanszék Dostoievski utcai épületében zajlanak.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Fél tucat magyarellenes törvénytervezet van a parlament előtt
Több kisebbség- és magyarellenes törvénytervezet is van a szenátus vagy a képviselőház előtt, mondta Biró Rozália Bihar megyei RDMSZ-es szenátor szerdán Nagyváradon, részletesen beszámolva a tervezetek jelenlegi állásról. A törvénytervezeteknek a 2014 vége óta független, azelőtt szociáldemokrata képviselőként tevékenykedő Bogdan Diaconu az egyéni vagy társkezdeményezője.
Az etnikai jellegű zászlót betiltását 2014 áprilisában kezdeményezték, ezt a törvényhozói tanács negatívan véleményezte. A szenátus 2015 februárjában visszautasította, jelenleg negatív véleményezéssel a képviselőház napirendjén van. A törvény többek között 25 ezer lejre büntetné azokat a köztisztviselőket, akik etnikai jellegű zászlót használnának, de ilyen lobogónak közintézményeken sem lenne helye.
A területi autonómia betiltását szorgalmazó törvényt 2014 júniusában nyújtották be, ezt a szenátus szintén visszautasította, a képviselőház asztalán van. A törvény többek között 1-5 év közötti börtönbüntetéssel sújtani azokat, akik például az autonómiáról szóló rendezvényeken, fórumokat stb. vesznek részt.
A június 4-ét Trianon-nappá illetve a magyar elnyomás elleni harc napjává kinevező törvényt szintén tavaly júniusban nyújtották be, eszerint például 1–5 év közötti börtönnel sújthatnák azt, aki negatív kijelentést tesz a trianoni szerződésről. A törvényt a felsőház elutasította, jelenleg a képviselőház asztalán várja a plénum döntését, közölte Biró Rozália.
A román nyelvet mint államnyelvet szabályzó törvény szerint közterületen csak a román nyelv használható, és elveszítheti az állását az az állami alkalmazott, aki ezt nem tartja tiszteletben. Figyelmeztető jel az, hogy december 22-én a képviselőházban a 207 jelenlévő képviselő közül 175-en megszavazták a jogszabályt, még ha ez nem is volt elég a minősített többség eléréséhez, hívta fel a figyelmet Biró Rozália, aki azt is elmondta: a törvény a szenátus előtt van, a döntő szót a felsőháznak kell kimondania.
Kötelező lenne a román himnuszt lejátszani minden reggel hét órakor az audiovizális törvényhez benyújtott módosítás szerint, ezt a javaslatot az alsóház visszautasította, a döntés a szenátusra vár.
Végül az RDMSZ alkotmány- és államellenesé nyilvánításáról szóló törvénykezdeményezésről a szenátor elmondta, ezt a szenátus elutasította, a képviselőház (ez a döntő ház) jogi és emberi jogi bizottságának június 2-áig kell véleményeznie. A jogszabály többek között betiltatná az RMDSZ-t, megfosztaná a vagyonától is, amelyet a miniszterelnökségnek adná át, illetve az RMDSZ-es választott tisztségviselőit megfosztaná tisztségüktől és azon joguktól, hogy választhatóak legyenek.
A szenátor végül elmondta: Románia messze áll attól, ami előszeretettel hangoztatnak, miszerint itt példás a kisebbségek helyzete, és arra biztatott mindenkit, hogy éljen a törvény biztosította jogaival.
Gideon Beharral, az izraeli külügyminisztérium igazgatójával találkozott tegnap Bukarestben Biró Rozália, a szenátus emberi jogi bizottságának elnöke. Mint arról szenátor Nagyváradon beszámolt, a találkozót az izraeli nagykövet kezdeményezte az antiszemitizmus és diszkrimináció témakörében. A szenátor több intézménnyel, is konzultált, mint mondta, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tájékoztatása szerint 2014 én kiugró év volt, akkor 13 beadványt vizsgáltak antiszemitizmus miatt, tavaly mindössze négy beadvány érkezett. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) ugyanakkor legutóbbi, 2014-es jelentésében több ajánlást is megfogalmaz Románia számára a diszkrimináció megfékezésére.
Fried Noémi Lujza
maszol.ro

Búcsúzik az RMDSZ Tempfli József nyugalmazott püspöktől
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kegyelettel és mély megrendüléssel búcsúzik az erdélyi vallásos és közélet példamutató személyiségétől, Nm. Ft. Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püspöktől, aki Nagyváradon hunyt el 85 éves korában - olvasható az Kelemen Hunor szövetségi elnök nekrológjában. A továbbiaknak közöljük a nekrológ teljes szövegét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kegyelettel és mély megrendüléssel búcsúzik az erdélyi vallásos és közélet példamutató személyiségétől, Nm. Ft. Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püspöktől, aki Nagyváradon hunyt el 85 éves korában.
Nagyvárad nyolcvanegyedik katolikus püspöke – akit II. János Pál pápa nevezett ki – a Szatmár megyei Csanáloson született 1931-ben, harminc évvel később szentelték pappá, a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet elvégzése után.
A rendszerváltás után kezdődő püspöki tevékenysége szorosan összefüggött a kommunista karhatalom által elkobozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folytatott harcával.
Azonban Tempfli József elkötelezett közéleti állásfoglalása és helytállása még a forradalom előtti időkre nyúlik vissza, amikor a váradolaszi, megsemmisítésre ítélt temető jelentős magyar személyiségeinek földi maradványait és síremlékeit mentette meg a végső pusztítástól. Vallásos és közéleti tevékenységét számos elismerés fémjelzi: 1997-ben Magyar Örökség díj kapott, Bethlen Gábor-díjat pedig 1999-ben vehetett át, ezt követően, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, majd a Magyar Szabadságért díjat 2009-ben. Nagyvárad díszpolgárává avatta és életmű-díjat is odaítéltek neki.
Mindemellett Tempfli Józsefet a hazai magyar közösség az egyik legmarkánsabb kiállású egyházi elöljárójaként ismerte, akit határozott közéleti állásfoglalásaiban szüntelen foglalkoztatott a magyarság sorsának alakulása, képviseletének megőrzése és megerősödése.
Elmúlásával közössége iránti őszinte törődése, példamutató embersége, kiegyensúlyozott világlátása, méltányossága és bölcsessége fog hiányozni világunkból. Ezek előtt az értékek előtt hajtunk fejet kegyelettel most, amikor megrendülve idézzük fel páratlan személyiségét.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes és az örök világosság fényeskedjék neki!
Kelemen Hunor
szövetségi elnök
közlemény
maszol.ro

Tamási Áron emléke egy darab ránk bízott múlt
Halálának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékeztek meg Tamási Áronról a gimisek.
Az iskola névadójára emlékeztek Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium tanárai és diákjai. A Kossuth-díjas farkaslaki születésű író ötven éve, 1966. május 26-án hunyt el, a rossz idő ellenére is megkoszorúzták az iskola előtt álló szobrát.
A koszorúzást egy kisebb emlékműsor is megelőzte, Lőrincz Józsefköltő és irodalomtörténész, az iskola volt tanára az Ábel-trilógia írójának élettörténetét ismertette. „Tamási Áron emléke egy darab ránk bízott múlt, amit őriznünk kell" – fogalmazott.
Az emlékműsor végén Kopacz Zsófia szavalta el Nagy László Búcsú Tamási Árontól című versét. A megemlékezést az iskola diákjának: Kovács Boglárkának, Péter Emőkének és Oltyán Jánosnak közös éneklése színesítette.
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Nem engedik elkallódni a vidéki gyermekeket
Hátrányos helyzetű gyermekeket segít új projektjével a Gyulafehérvári Caritas. Hargita megyében Székelyudvarhelyen és kilenc vidéki – köztük hét udvarhelyszéki – településen indítanak szeptemberben iskola utáni programot.
A tavaly elindított, United Networks – integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért című projekt keretében Maros, Hargita és Kovászna megye húszezernél kevesebb lakosú kistelepüléseinek átfogó feltérképezését végezték el a Babeş– Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének munkatársai. A kutatás során a szegénységet és a kirekesztéssel szembeni veszélyeztetettséget térképezték fel. A folyamat első fázisából kiderült, hogy a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a gyerekek kimaradnak az iskolából – mondta el Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója.
Noha nem tartozik a kistelepülések közé, Székelyudvarhelyen – a Budvár utcában található szociális központban – is indítanak iskola utáni foglalkoztatást, ugyanakkor Etéden, Siménfalván, Székelyderzsen, Újszékelyen, Zetelakán, Korondon, Parajdon, Csíkszentdomokoson és Csíkszentimrén is. Ezek a központok arra szolgálnak, hogy a szakemberek nyugodt környezetben segítsenek felzárkózni a hátrányos helyzetben lévő gyermekeknek, hiszen nekik a családban gyakorolt életminták is másak. Arról még semmi biztosat nem lehet tudni, hogy mennyi ideig fognak működni ezek a központok és a program, hiszen a szakemberek csak segíteni tudják a közösségeket. Amennyiben ők értékként tekintenek a programra és partnerek ebben, egészen hosszú távon is működhet – tudtuk meg Márton Andrástól.
A Caritas jelenleg partnerségben áll a helyi iskolákkal, önkormányzatokkal, kollégáik vannak a településeken is, segítségükkel választják ki a programba bekerülő gyermekeket. Van, hogy az iskola munkatársai jeleznek, más esetben hozzátartozó vagy szomszéd. „Nem engedhetjük meg, hogy elkallódjanak, márpedig ha nem mennek iskolába, akkor elkallódnak” – fogalmazott Márton András. Hozzátette, hogy az önkormányzatok részéről, illetve az említett közösségekben megvan az igény a programra, de összességében nem igényről van szó, hanem szükséghelyzetről.
A szeptemberben induló program előkészítése még javában zajlik, így pontosan még nem tudni, hogy milyen helyszíneken zajlanak majd ezek a foglalkozások – a jelenlegi elképzelések szerint iskolák, közösségi házak termeiben kapnak majd helyet. Márton András azt is elmondta, hogy egy évre egyetlen központ költsége hatvanötezer és hetvenezer lej körül van. Ennek huszonöt százalékát a helyi önkormányzatok biztosítják, huszonöt százalékát a megyei önkormányzat, a másik felét a Caritas és partnerei teremtik elő.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Ezüst Akadémia: évzáró telt ház előtt
Minden alkalommal telt ház előtt tartottak előadást az Ezüst Akadémia meghívott előadói Csíkszeredában. Az idősebb korosztálynak szóló oktatási program hivatalosan szerdán zárult a Csíki Moziban.
Az Ezüst Akadémia szerdai hivatalos záróeseményén Dávid László egyetemi rektor a Csíki Moziban – telt ház előtt – kiemelte: egy jól működő társadalomban nem hősökre van szükség, hanem jó ötletekre, ilyen volt az Ezüst Akadémia. Makó Zoltán, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja szerint a számmisztika úgy tartja, hogy 2016 a lezárás éve, „de minden lezárás valami új kezdetét jelenti.” Magyarország Csíkszereda Főkonzulátusa részéről Csige Sándor vezető konzul mondott beszédet. Szerinte az Ezüst Akadémia „aranyat ér”, mintegy érzékeltetve az előadássorozat értékét.
Az Ezüst Akadémia ötlete már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, de csak ebben a tanévben sikerült megvalósítani a Kaposvári Egyetem mintájára. Főleg a csíkszeredai és környékbeli településeken élő, 50 év fölöttieknek szólt, akik kéthetente ingyenesen vehettek részt az előadásokon november 4. és május 25. között a Sapientia egyetem épületében. Az oktatási programra több mint 250 személy jelentkezett be, közülük kétszázan rendszeresen látogatták az előadásokat. Összesen 14 előadást hallgattak meg a résztvevők. A szervezők olyan szakembereket hívtak, akik saját szakterületükön ismertek és elismertek. Voltak előadások a jelen problémáiról – például a migrációról –, de pszichológiai témákról is beszéltek, például a gyász feldolgozásáról és a nagyszülők szerepéről a családban. Előadásokat tartottak többek között gyógyfüvekről, teákról, természetes módszerekről és az egészséges táplálkozásról is. Jogi kérdésekre is próbáltak válaszokat adni, például arra, hogy hogyan működik a családban az örökösödés, a hagyaték és az átutalások. Egy alkalom egy óra előadásból és egy egy óra beszélgetésből állt. A tanévzáró ünnepségen díszoklevelet kaptak azok, akik a 14-ből legalább 10 előadáson részt vettek, a többiek pedig emlékoklevélben részesültek.
A szervezők elmondása szerint a résztvevők minden alkalom végén hosszas tapssal köszönték meg az előadást. „Nagyon sokan szeretnék, hogy a program a jövő tanévben is folytatódjon. Olyan is akadt, aki már most el volt keseredve, hogy vége, mások pedig megköszönték, hogy megszerveztük ezt a programot, hiszen kisegítették őket a téli depresszióból, és így találtak elfoglaltságot maguknak. Sokan egyedül laknak már, nem mennek sehová, ez a program lehetőséget nyújtott arra, hogy kimozdulhassanak” – nyilatkozta megkeresésünkre Csíki Adél, az egyetem kommunikációért felelős munkatársa.
Mint megtudtuk, a tagoknak március 6-án tavaszi bált is rendeztek az egyetemen. Továbbá lesz egy kirándulás a Gyimesekbe július 4-én, amelyen gyógynövény-gyűjtögetéssel foglalkoznak majd. Erre már több mint százan jelentkeztek.
A szervezők szeretnék a következő tanévtől újból meghirdetni a programsorozatot. „Az érdeklődésre való tekintettel mindenképp szeretnénk folytatni. Amennyiben lehetőség lesz rá, augusztusban meghirdetjük, és ismét lehet jelentkezni majd” – tudtuk meg Csíki Adéltól.
Tizennégy előadás Macalik Ernő: Egészségünk a természet erőforrásaiból Székely János: Jogi kérdések, válaszok, megoldások a családban Dr. Tar Gyöngyi: Szépkor = öregkor Dr. Csapó János: A funkcionális és egészséges élelmiszerek Dr. Gundel János: Bor a régi szakácskönyvekben Kisné Portik Irén: A húsvéti tojások pogány üzenete Burista Csilla: A kertészkedés Dr. Görög Ilona: A nagyszülők szerepe a családban Dr. Kassay János: Székelyföld érdekességei Dr. Bodó Julianna: Székelyföldi fiatalok külföldi munkavállalása Dr. Gundel János: Egészséges és/vagy modern táplálkozás/gasztronómia Tankóné Péter Mária: A székelyruha-viselet Dr. Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a nyugat Dr. Varró Éva: Elengedés és gyász
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Kinőtték a Szent Ágoston-templom alagsorát
A csíkszéki fogyatékkal élők részére kialakításra kerülő foglalkoztató központ megvalósulásáért főegyházmegyei gyűjtést szerveznek vasárnap – a hívek a sérültek életminőségének javulását támogathatják.
A fogyatékkal élők problémáinak megoldása több, egymástól független egyesületen és alapítványon keresztül történik, azonban ezek a szervezetek a fogyatékkal élőknek csak bizonyos csoportjait képesek ellátni és csak bizonyos ideig. A Gyulafehérvári Caritas a felnőtt korú fogyatékkal élők segítésére a csíkszeredai Szent Ágoston-templom alagsorában rendezett be három helyiséget (140 négyzetméteren), ahol 18 személy számára megszervezte és elindította a nappali foglalkoztatást.
Az utóbbi időben azonban megnövekedett a foglalkoztatást igénylők száma, de helyszűke miatt nem tudnak ellátást biztosítani minden igénylőnek. E nehézség megoldása érdekében a Szent Ágoston Plébánia felajánlotta és 25 évre átadta a Caritasnak a régi kápolna épületét – számolnak be a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján.
Azt is leírják, hogy az utóbbi években üresen állt, jelenleg pedig átalakításra, felújításra szoruló kápolnában a következő szolgáltatások kapnak majd helyet: a korai felmérés és diagnosztika, korai fejlesztés, nevelés 0–3 év közötti gyerekeknek; egyéni és csoportos gyógypedagógiai és mozgásfejlesztés különböző fogyatékossággal élőknek; hozzátartozókat és segítőket támogató szolgáltatás; felnőtt fogyatékosok nappali foglalkoztatása; időskori mozgáskorlátozottsággal élők, agyvérzés után gyógyulók rehabilitálása; tanműhely fogyatékkal élő felnőtteknek, ahol a közösség számára hasznos munkákat tanulhatnak, ezeket begyakorolhatják.
Mint a romkat.ro honlapon olvasható, a külföldi és belföldi pályázatok, jótékonysági koncertek, adományok révén sikerült összegyűjteni a felújításhoz szükséges összeg 65 százalékát. A fennmaradó részt a május 29-ei főegyházmegyei gyűjtés révén teremtenék elő. Vasárnap tehát felajánlásaikkal minden hívő támogathatja a főegyházmegyei Caritas kezdeményezését, a fogyatékkal élők életvitelének javítását.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro

In memoriam Tamási Áron
Fél évszázada, 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben; sírkövén ez a felirat olvasható: „Törzsében székely volt, fia Hunniának / Hűséges szolgája bomlott századának.”
A szülőfalu háromnapos rendezvénysorozattal emlékezik meg nagy fiáról. Az „Egyedül a lélek tesz emberré minket” mottó áll a május 26-28-i emlékünnepségeket beharangozó meghívó élén. És várhatóan szív és lélek uralja majd az évfordulós megnyilvánulásokat. Május 26-án 16 órától a falu temetőjében kerül sor ünnepi műsorra és koszorúzásra, majd 18 órakor kezdődik az irodalmi konferencia. Este a helybeli iskolások adják elő a Dínomdánom illata című Tamási-novellát. A Tamási Áron Művelődési Egyesület és Farkaslaka önkormányzata rendezte eseménysor a Tamási-emlékhelyek bemutatásával folytatódik május 27-én, péntek 10 órától. Délután 5 órakor Farkaslaki Jakab György fa- és csontfaragó kiállítását nyitják meg, este 8-kor az Ábel a rengetegben című filmet nézhetik meg az érdeklődők. 28-án 11 órakor is filmvetítés lesz. Czigány Zoltán Tamási Áron testvéreinél címmel készített dokumentumfilmjét láthatja a közönség.
Szombaton délután 4 órától megemlékező szentmise lesz a római katolikus templomban. Kiállítás és könyvbemutató várja záróakkordként az évfordulóra érkezetteket és a farkaslakiakat. 17.30 órakor nyílik meg a nemrég avatott Kultúrcsűrben az Erdély – Székelyföld ezer pillanata című állandó fotókiállítás. Váradi Péter Pál felvételei külön vonzerővel gazdagítják a létesítményt. Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Egyesület elnöke méltatja a tárlatot, majd Raffay Ernő történész mond nyitóbeszédet. Ezt követően a Váradi Péter Pál–Lőwey Lilla szerzőpáros legújabb kötetét, az Erdély – Székelyföld sorozat Ünnepi Könyvhétre időzített, Hattyúdalocska – Veszprém felé – Erdély felé című kiadványát ismerhetik meg a könyvbarátok. Bemutatja Nagy Miklós Kund marosvásárhelyi újságíró.
itthon.ma

Tüntetés az igazságért
A Magyar Polgári Párt és ifjúsági szervezete, a Magyar Erdélyért Egyesület, illetve a Magyar Megmaradásért Mozgalom csatlakozik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Minta által vasárnap 14 órára Kézdivásárhelyre meghirdetett tüntetéshez, amelyen kiállnak a terrorváddal őrizetbe vett Beke István Attiláért és Szőcs Zoltánért.
Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke keményen fogalmazott a vádirat kivonata kapcsán: rossz vicc a romániai igazságszolgáltatás, kettős mércét alkalmaznak – a Colectiv-tragédiában hatvannál többen vesztették életüket, de senkit sem zártak be, Kézdivásárhelyen semmi sem történt, két embert azóta is fogva tartanak, mutatott rá –, a román állam mindent megtesz, hogy eltiporja, meggyilkolja a magyar közösséget, fejtette ki, hozzáfűzve: a nemzetközi jog szerint a lelki sérelem, a lelki terror is a népirtás egy formája.
Kutya kötelességünk kiállni a fiatalok mellett, és elmondani az igazságot, ezért az MPP háromszéki szervezete ott lesz a vasárnapi tüntetésen, mozgósítja tagjait, és mindenkit arra buzdít, hogy vegyen részt az eseményen – jelentette ki Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP elnöke. A politikai pártokat arra kérte, tegyék félre nézeteltéréseiket, fogjanak össze, és vegyenek részt az eseményen. Bedő Zoltán a Magyarság Megmaradásáért Mozgalom állásfoglalását ismertette. 1920 óta igenis népirtás folyik, hiszen nemcsak golyószórókkal, hanem lelki terror által is ki lehet irtani egy népet. Az a hadviselés, ami az erdélyi magyarság ellen folyik, a fasiszta és a kommunista diktatúrák legsötétebb éveit idézi, koncepciós per készül, amely mindannyiunkat érint – mondta, felidézve: már a decemberben szervezett utcai megmozdulásokon is felhívták erre a figyelmet. Szerinte a cél az erdélyi, székelyföldi magyarság megfélemlítése, a terrorizmus összemosása az autonómiaküzdelemmel, ez utóbbi hiteltelenítése, a székelység törekvéseinek külföld előtti befeketítése. További cél a titkosszolgálatok éberségének bizonyítása – mondta, felidézve a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjének nyilatkozatát, mely szerint az autonómiaküzdelmet minden eszközzel meg kell akadályozni. Bedő szerint a különböző ifjúsági szervezetek összefogása példaértékű kell hogy legyen a magyar politikai pártok számára is.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elhunyt Tempfli József
Hosszan tartó betegség után, 85 éves korában tegnap elhunyt Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke – közölte az egyházmegye.
Tempfli József a Szatmár megyei Csanáloson született 1931. április 9-én. Középiskoláit a nagyváradi Szent László Gimnáziumban kezdte, a nagykárolyi piaristáknál folytatta, majd a tanügyi reform után Szatmárnémetiben érettségizett. 1950–1956 között tanító-nevelőként dolgozott a szentjobbi iskolában. 1956 őszén kezdte el tanulmányait a gyulafehérvári Római Katolikus Teológián, elvégeztével, 1962. május 31-én Márton Áron püspök szentelte pappá.
1962–1979 között a Bihar-megyei Tenkén, 1979–1981 között a Szatmár megyei Tasnádon, 1981–1990 között Nagyvárad-Olasziban volt plébános. 1982. június 27-én szentjobbi apáti címet kapott. 1990. március 14-én II. János Pál pápa Nagyvárad 81. püspökévé nevezte ki. Felszentelését 1990. április 26-án a nagyváradi székesegyházban tartották. Rendületlenül harcolt a kommunista időkben elkobzott egyházi vagyon visszaszerzéséért. Nyugdíjazási kérelmét 2008 decemberében XVI. Benedek pápa elfogadta, megyés püspöki szolgálatát 2009 márciusában fejezte be. Nyugdíjas éveit a nagyváradi Kanonok soron berendezett kanonoki házban, a közéletből visszavonulva töltötte. Az egyik utolsó nyilvános megjelenése a pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából bemutatott hálaadó szentmisén volt 2012. május 31-én. Munkája elismeréseként több egyházi és világi kitüntetésben részesült: 1997-ben Magyar Örökség Díjjal, 1999-ben a Bethlen Gábor-díjjal, 2009-ben a Magyar Szabadságért Díjjal tüntették ki, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Tempfli Józsefet vasárnap 15 órakor ravatalozzák fel a nagyváradi székesegyházban, ahol 18 órától szentmisét mutatnak be lelki üdvéért, majd hétfőn, a 11 órától tartandó engesztelő gyászmisét követően helyezik örök nyugalomra a nagyváradi székesegyház kriptájában.
Tempfli József /Csanálos, 1931. ápr. 9. – Nagyvárad, 2016. máj. 25./
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiállítás a várban
Erdélyi vasutak 1867–1914
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében megnyitja az Erdélyi vasutak 1867–1914 című kiállítását május 27-én 18 órakor. A megnyitón jelen lesz Buzás Mihály vasútmodellező, akinek vasúti makettjét is megtekinthetik az érdeklődők.
Az erdélyi vasútépítés történetét a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig nyomon követő kiállítás a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gazdag archívumának eredeti fotógyűjteményére támaszkodik. Ezt az izgalmas időszakot, amely alatt 2384 km hosszú vasúthálózat épült ki, a kor híres fotográfusai, többek között Erdélyi Mór vagy Klösz György felvételei őrizték meg az utókor számára. A fotógyűjtemény történelmi, szociológiai és technikatörténeti szempontból is izgalmas anyag, és a vasútépítés nyomán átformálódó erdélyi tájról nyújt képet.
A tágabb értelemben vett Erdély vasúthálózatának meghatározó része 1856–1918 között épült ki. A vasútnak döntő szerepe volt Erdély gazdasági és társadalmi fejlődésében, mely fontos modernizációs szerepet is betöltött: a pontos idő fontossá válása, az információáramlás felgyorsulása, a vasúti restik befolyása az erdélyi gasztronómiára, a pályaudvarok hatása a települések morfológiai arculatára. A vasút az első olyan közlekedési eszköz volt, amely lehetővé tette, hogy az ember legyőzze térbeli és időbeli korlátait, és Erdély modernizációjában fontos szerepet töltött be.
Népújság (Marosvásárhely)

Gyulára érkezik az aradi múzeum ’49-es tárlata
Peter Hügel, az Aradi Múzeumkomplexum igazgatója tette tiszteletét a minap Gyulán, az Almásy-kastélyban. Jövetelének elsődleges célja volt, hogy az 1848–1849-es forradalomhoz és szabadságharchoz köthető ereklyéket bemutató időszaki kiállítást készítse elő. A kulturális, történelmi, turisztikai és természetesen diplomáciai értelemben is nyomatékkal bíró tárlat októbertől lesz megtekinthető.
– Az 1848–1849-es gyűjtemény legreprezentatívabb műtárgyait felvonultató tárlat októberben nyílik majd meg az Almásy-kastély emeletén, ahol az aradi várbörtönnél 1849. október 6-án kivégzett tábornokok személyes tárgyaiból látható majd egy unikális válogatás – ismertette Peter Hügel. Hozzátette: ezt a szelekciót fogják kiegészíteni a forradalom idejéből fennmaradt lőfegyverek.
– Miért fontos, mitől igazán hangsúlyos az októberben bemutatandó tárlat?
– Az emberi közösségek, kisebb-nagyobb csoportok, nemzetiségek közti egyetértés alapja racionális, előfeltétele egymás kölcsönös megismerése. Erre a lehetőségre vagy nyitottak vagyunk, vagy elzárkózunk előle, vagy akarjuk, elfogadjuk, vagy nem. Az Aradi Kultúrpalotában megtekinthető állandó kiállítást azzal a szándékkal állítottuk össze, hogy a valós történelmet ismertessük meg a látogatókkal. Gyulára azért hozzuk el örömmel a relikviákat, mert tudjuk, történelmi értékük mellett érzelmi vonatkozásuk is páratlanul fontos magyar testvéreink számára. Amikor átvettem az intézmény igazgatását, megértettem, ezt a gyűjteményt nem engedhetjük elveszni, sőt, feladatunk értelmes tálalásban mielőbb közönség elé vinni, mindazokkal a sorsfordító emberi történetekkel együtt, amelyek hozzá kötődnek, és amelyek személy szerint engem is nagyon megérintettek. Ezen benyomásomra vezethető vissza intézményünk mottója is, a Touching History, magyarán és egyértelműen: A történelem, amely megérint.
– Milyen további együttműködési lehetőségek adódhatnak?
– Többszintű együttműködést is tervezhetünk. A legnyilvánvalóbb az lenne, ha ez múzeumi téren valósulna meg. Az aradi közgyűjtemény anyaga rendkívül gazdag, hisz az 1848-49-es ereklyék mellett szenzációs a régészeti tárgykollekciónk, és itt főként azokra a lelet-együttesekre hívnám fel a figyelmet, amelyek a legutóbbi autópálya-építések alkalmával kezdeményezett ásatásokon kerültek felszínre.A művészeti gyűjteményünknek szintén sok a magyar vonatkozása, hisz számos nagybányai festő munkája található meg nálunk, legtöbbjüket örömmel nézném meg az Almásy-kastély időszakos kiállítóterében is. Természetesen nem csupán mi fogunk megjelenni a gyulai színtéren, hisz az aradi lakosságnak is dolga lesz Gyulán, olyan értelemben, hogy érdemes lesz eljönniük ide, mert bőven van miből szemezgetniük, van mit megnézniük. Hírét fogom vinni a látogatóközpontnak.
– Milyen a kapcsolatuk a magyarországi, környékbeli múzeumokkal, kiállítóhelyekkel?
– Remek kapcsolatokat ápolunk a kelet-magyarországi múzeumokkal, a békéscsabaival és a szegedivel, számos közös projektben vettünk részt. A legismertebb talán épp az 1848-49-es gyűjtemény tudományos feldolgozása, amelyben a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum is partnerünk volt. Együttes erővel hoztunk létre egy nagyon könnyen használható digitális adatbázist, a hajdani ereklyemúzeum tárgyainak jelentős hányadát pedig restauráltattuk.
– Végül pedig, mi a véleménye a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontról?
– Csillagos ötös!
A kiállítási darabok kiválasztása, a tárlat szakmai előkészítése megkezdődött. Az idén októberben nyíló, egyedülálló kiállítás részleteiről (ami Magyarországon eddig be nem mutatott tárgyakat hoz Gyulára) egy későbbi időpontban, sajtótájékoztató keretében adunk tájékoztatást.
Fábián Tamás, Gyula
Nyugati Jelen (Arad)