1946–2012, Meister Róbert
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
év
1946
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Jegyzetek ”Az ember tragédiájá-”ról., 8, 1044–1060
A szociológia logikája., 5, 567–579
Az ember az ideológiai harc keresztüzében., 11, 1449–1459
A marxizmus az egyénről., 12, 1665–1671
Prométheusz az idők sodrában., 4, 435–446
Fejlődik-e a homo sapiens?, 2, 162–169
Az elidegenedés és forrásai., 3, 371–377
A tudomány etikája., 6, 811–815
Az anyagi világ útjain a szellemi valóság felé., 7, 1053–1056
Marxizmus és jelenkori humanizmus. A XIV. Nemzetközi Filozófuskongresszus anyagából., 12, 1783–1786
Egzisztencializmus és erkölcs. [Dumitru Ghise: Existentialismul francez si problemele eticii. Editura stiintifica, Bucuresti, 1967.]., 4, 594–598
A kockázat cselekvéseink hátterében. Egy specifikus emberi szükséglet származás-vizsgálata., 6, 856–865
Struktúra, strukturális, strukturalizmus. [Megjelent a Diogéne című francia lap 1969. április-júniusi számának mellékletében]., 2, 182–189
A tudományok három dimenziója [Részlet a szerző Les mots et les choses (A szavak és a dolgok. – Paris, 1968.) című könyvéből]., 2, 189–192
A végső Föld [Részlet Teilhard De Chardin: Az emberi jelenség című könyvéből. Fordította Rezek Román. A Korunk szerkesztőség bevezetőjével]., 5, 647–655
Gép és ember., 6–7, 18, 22
Emberség a jövő sodrában., 2, 175–179
Az emberi lényeg marxista felfogása., 2, 186–192
Az ittlét elemzéstanának tárgya [Részlet Martin Heidegger Sein und Zeit című művéből. K. Jakab Antal fordítása]., 2, 213–218
Vázlat Böhm Károly embertanához., 2, 220–223
Természetről, társadalomról. [Gáll Erzsébet fordítása]., 4, 526–527
Örökletes emberség?, 4, 545–548
Személyiség és erkölcs., 4, 550–555
Az egy és oszthatatlan kultúra. A pedagógus művelődéstörténeti érvei közül., 6, 843–850
Mindennapi ürügyünk: a mítosz., 11, 1655–1660
Tűzmadár. Stílus és totalitás Kafka művészetében., 9, 1404–1413
Biológiai forradalom és az emberiség., 5, 752–759
Ember és természet., 31, 18
Az emberi nem lehetőségei., 10, 1121–1123
A neotomizmus filozófiája., 5, 657–660