1946–2012, Meister Róbert
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
év
1946
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
EU-integráció
29 tétel
Románia az európai integráció útján., 2, 11–14
A forint utóda az euró – A fő cél: az EMU-tagság (folytatás az előző lapszámból)., 5, 13–16
A kétsebességes Európa hasznáról és káráról. Balázs Péter. Kérdezett M. László Ferenc., 21, 3
Mi lesz veled Unió., 21, 4–5
beszéde az Európai Parlament előtt [Bárányi Dezső fordítása]., 27, 5–6
Az Édentől keletre., 2, 1–4
Az EU alternatív útjai a XXI. század világában: új kihívások és lehetőségek., 9, 4–8
Románia útja a gazdasági és pénzügyi unió felé., 9, 14–20
Románia felzárkozási esélyei., 9, 21–25
Románia a globalizáció és az európai integráció fényében., 9, 25–31
Tükör által., 1–2
Színes szöttest! Milyen kisebbségpolitikára van szükség?, 19, 6–7
Hol van az ”Új Európa”., 24–25, 8
Csatlakozás vagy integráció., 8, 27–31
A fogyasztóvédelem helyzete Romániában az Eu-csatlakozás tükrében., 1, 3–18
Az euró bevezetésének hatása a gazdaságra., 2, 46–58
Románia az euró felé vezető úton., 4, 3–14
A Gazdasági és Monetáris Unió létrejöttének okai és folyamata., 6, 49–58
Európai parlamenti választások – első alkalommal., 3–4, 7–68
Esélyek, veszélyek, pártok – átalakuló politikai szerkezet Romániában az EP választások után?, 3–4, 91–100
A választás, összefogás vagy elszúrás szabadsága?, 3–4, 101–108
„EU-polgárság” és a kisebbségi utópiák., 1
Fordulat az Európai Unió közpolitikájában. A kormányzattól a többszintű igazgatásig., 6
A vidékfejlesztés Erdély gazdasági prioritása., 8, 49–
„Anyaország”-szerepek. Paradigmaváltás, átalakuló mozgásterek., 5
Európai nemzet?, 42, 7–32
Habermas az Európai Unió alkotmányáról és az európai identitásról., 42, 33–51
A legfőbb jó az európai könyvtárügyben? 1. Az európai integráció és a könyvtárak jogi szabályozása., 2, 24–28
A legfőbb jó az európai könyvtárügyben (2.) Az Európai Unió tagországai könyvtárügyeinek jogi szabályozása., 3, 21–27
