1946–2012, Meister Róbert
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
év
1946
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Értékszelektív viszonyulás, elvárás-horizont. Irodalomtörténet és nemzetiség. [Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981.]., 3, 177–180
''Világ''-teremtés avagy: sírhat-e egy (közép-európai) ember? Kritikai parafrázis egy elemző hipotézisről. [Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.]., 9, 709–712
Strasbourgi kommentár. Napló., 6, 728–729
A demokrácia megközelítése., 8, 1008–1014
Konfliktuskezelési stratégiák., 29, 1–2
Emlék-kockák. Szempontok az emlékezési gyakorlat vizsgálatához. (Kunt Ernő, Magyari Vincze Enikő és Bíró A. Zoltán hozzászólásaival)., 2, 3
Hozzászólás Magyari Nándor László: Emlék-kockák. Szempontok az emlékezési gyakorlat vizsgálatához c. tanulmányához., 2, 18
Működik-e a civil társadalom?, 37, 1–2
Az antropológia kételyei és bizonyosságai. [Anthony P. Cohen: Whalsay. Symbol, Segment and boundary in a Shetland Island Community.Manchester university, 1987]., 1, 110–119
A hermeneutikai szempontú műelemzés., 1, 65–75
A szöveg mint kultúra. Kísérlet az antropológiai sajtóelemzések elméleti-módszertani megalapozására., 1, 98–106
Türelem és kiváncsiság., 9, 66–69
Szimbolikus térfoglalási eljárások., 2, 57–85
Az eltűnt társadalmi osztály emléke., 9, 33–41
A történetmondás mint az antropológiai kutatás tárgya – kutatásmódszertani tanulmány., 2, 55–72
A szövegnyelvészettől a szemiotikai textológia felé. (Gondolatok Petőfi S. János szemiotikai textológiájáról)., 2, 141–150
Szimbólum és értelmezés. Másodlagos szimbolizáció a nyelvhasználatban., 2, 52–59
A jelek autonómiája. Vitaindító., 2, 74–75
Írás, olvasás., 5, 72–81
Műhely. Az irodalomtudomány új műhelye., 3–4, 322–328
Szerző és olvasó., 15, 9–10
Nyírő József recepciójának története. Jelentésrétegek Nyírő József Isten igájában című regényében., 13; 14, 12–15; 16–18
Egy áltemetés és szimbólumai. (Esetelemzés)., 12, 26–33
Megérteni az irodalmat., 1, 60–64
Párhuzamok Sík Sándor művészetfilozófiai gondolatai és napjaink irodalomelméleti irányzatai között., 2, 3–22
A túlértelmezés védelmében., 4, 105–112
Történetírás és regényírás: avagy a múlt étvágya és íze., 1, 44–55
Talált tárgy a befogadás köztes beszédhelyzetében., 1–2, 64–75
Interpretáció vagy részvétel?, 15, 10–11
A kijelentések helye. Válasz-féle Szőcs István: Mosdattunk szerecsenyeket cimű szövegére., 19, 19–17