1946–2012, Meister Róbert
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
év
1946
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Az erény jutalmáról., 6, 58–61
A nemek és a kultúra., 10, 5–14
Feminizmusok, tudományos beszédmódok, civil szerveződések., 10, 28–35
A regényről. Kerekasztal-beszélgetés (Sz. G. fordítása)., 10, 77–82
Feminista kiindulópontok a Színek és évek olvasásához., 10, 94–97
... hogy jó feleség váljon belőle Kaffka Margit: Színek és évek (”...ca sa devina o sotie buna” Kaffka Margit: ”Culori si ani”)., 10, 97–101
Csoóri Sándor költészetszemlélete. Hetvenedik születésnapján tisztelettel és barátsággal köszöntjük Csoóri Sándort., 6, 7–8
Megköt, felold a vándor szövevény Jegyzetek műfordítás-kötetekről., 18, 6
Mit viszünk magunkkal ?, 23, 7
Az esszéröl., 33, 7
Viták az irodalmi értékrend körül., 43, 5
Azonosulás és távolságteremtés az irodalomban – elmélkedések Borges művészetéről – [Fordította: Györgyjakab Izabella]., 14, 7–21
A könyv mint metafora Novalisnál és Borgesnél., 14, 22–42
A feledés terhe – Borges az öngyilkosságról., 14, 49–55
A filozófikus detektívtörténet., 14, 43–
Időcáfolatok – Borges., 14, 72–81
M-agnus Dei., 14, 82–88
A költői kép strukturalista és generatív grammatikai megközelítésének néhány sajátossága., 1–2, 25–37
Intertextualitás mint átváltoztatva megőrző létmód. [Julia Kristeva: Az utolsó világ]., 3, 95–97
Az okos század komédiái., 7, 91–101
A hatalom és a szabadság technológiája. Szilágyi István: Aggancsbozót., 11; 12, 112–120; 108–117
Vagy valami, vagy megyen valahová., 11, 121–124
Erdélyi változatlanságok – ”hollóidőben”., 18, 1–3
A költö és a szövegek, avagy töprengés elmaradt recepció miatt., 24, 14–16
Az erdélyi irodalom neve., 2, 70–81
Hermányi Dienes József Bethlen- és Kemény olvasata., 3, 78–84
Az eltérő értelmezői közösségek és a többrendszerűség kérdése az egyetemes magyar irodalomban., 3, 87–97
Levél az eszményi olvasónak., 6, 38–49
Kanonizáció és a ”szerzői arc” az 1957 utáni erdélyi magyar irodalom magyarországi recepciójában. ., 7, 86–101
Az ”erdélyi magyar irodalom”-beszédmódók egyik utópiája., 12, 69–87