1946–2012, Meister Róbert
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
év
1946
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
A dialógus jegyében., 5, 704–707
Tallózás. Divatos, nehéz tudomány., 5, 731
Marxizmus és strukturalizmus. [Megjelent a Weg und Ziel 1968. áprilisi számában]., 11, 1649–1656
Marxizmus és strukturalizmus., 2, 223–231
Korszerű elkötelezettség., 2, 186–193
Karl Mannheim és a mai társadalomtudományok., 9, 717–723
Alkalmi asszociációk a közéleti szó hiteléről. A Vásárhelyi Találkozó évfordulójára., 11, 894–898
Trágárság és civilizáció., 10, 755–762
A dialektika önmeghaladásának esélyei – avagy a másság egyenlősége., 10, 814–816
A néma csend visszhangjai. [Roth Endre: Shakespeare szociológiai olvasatban. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.]., 6, 426–437
Író? Szerző? Narrátor? avagy: egy Böll-regény narratív vonatkozásai. Gondolatok a könyvtárban. [Heinrich Böll: Csoportkép hölggyel. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.]., 12, 946–950
Új és újragondolt esztétikák., 11, 837–839
A megtalált test., 3, 26–28
Az elrendezés hatalma. [Foucault Michel: Felügyelet és büntetés. A börtön születése. Gondolat, Budapest, 1990]., 1, 126–129
A táplálkozás zavarai kulturális tükörben., 3, 17–21
A test börtönében., 3, 69
A nemzet hatalma., 33, 8
A szubjektum (ön)vizsgálatának elégtelensége., 12, 65–67e
Egy posztmodern költői világ értelmezéséhez., 2, 21–32
A színműíró is a létezését írja. – mondja Bécsy Tamás, aki drámaantológiát ír., 6, 89–92
Centralizált hatalmi beszédmód (Kiindulópontok a szocialista médiaszerkezetek pragmatikai szintjének elemzéséhez)., 2, 37–56
Foucault forradalmasítja a történetírást., 10, 60–63
Az erőszak mint értelem., 3; 4, 11
A bűnbánó monarchia., 28, 12
Szimbólumok – avagy Mátyás Király és Matei Corvin harca., 1, 48
Marx – a ”marxizmus” után., 47, 11–12
Az emlékezés művészetfilozófiájáról., 6, 85–90
Kalandok egy gondolati tér megragadásához., 9, 16–18
Az Ady-jelenség kanonizációs stratégiái., 1, 64–70
Hogyan beszélik el a gyilkosságokat? Vincze Hanna-Orsolya ajánlásával., 7, 62–71