1431319 oldal tudományos és kulturális tartalom
1946–2012, Meister Róbert
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
szerző
- a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
tárgyszó
- 1 2 3 4 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
1 2 6 7 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w z
KUNCZ Aladár
84 tétel
KÁNTOR Lajos: Ady, Kós, Kosztolányi (meg Kuncz). A 70 éve indult Erdélyi Helikon történetéhez)., 5, 55–64
DÁVID Gyula: Kisebbségi irodalom – világirodalom., 3–4, 179–188
VÉGH Balázs: Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmaiban., 3–4, 189–196
DÁVID Gyula: Erdélyi írók a magyar irodalom egységéről. A ”schisma-pör” 1928-ban., 20, 12–15
GÖDRI Irén: A romániai magyar menekültek kivándorlásának motivációs háttere és ideológiai vonatkozásai., 3, 75–99
VITA Zsigmond: Móricz Zsigmond erdélyi útja 1926-ban., 119–123
ZILLICH Heinrich: Búcsú a kisebbségi sorstárstól. (1931)., 24
POMOGÁTS Béla: Kuncz Aladár Párizsban., 7, 58–60
KÁNTOR Lajos: Kolozsvár – a kultúra körei. Fellegek a város felett., 12, 52–66
POMOGÁTS Béla: Erdélyiség és európaiság., 8, 3–4
GÁLL Ernő: Globalizáció és/vagy önazonosság., 3, 3–4
MERLE Mária: Stúdió Kávéház. Kuncz Aladár, az alapozó ember., 5, 7
GÁLL Ernő: A regionalizmus kihívása., 13; 14, 3–4
MERLE Mária: Stúdió Kávéház.Özönvíz előtt és után. Beszélgetés Nagy Istvánról., 5, 7
BÁNFFY Miklós: levelesládájából., 4, 21–22
DÁVID Gyula: Regionális tendenciák, regionális irodalmak., 4, 8
SZIGETI Lajos Sándor: Szembesítés. Dadi és Kuncz ”találkozásai”., 4, 12–17
OSVÁTH Annamária: Sziget-lét írója: Méliusz József., 14, 6
ORBÁN István: Kuncz Aladár a kolozsvári piarista diák., 5, 8–9
KÁNTOR Lajos: Hová lett a sajátosság természetessége?, 1, 69–74
ADAMOVITS Sándor: A múzsák kőasztala., 3, 27–30
KÁNTOR Lajos: Méliusz – Kunczról, Szentimreiről, Gaálról., 1
LŐRINCZI László: Mi van a tarsolyunkban? (Európai Napló)., 6
GYÖRGY Béla: Erdély nekünk Fekete kolostor””., 1, 102–107