Erdélyi Digitális Tudománytár
1431319 oldal tudományos és kulturális tartalom
Kaviár, 1923–1935

"Miután Dinnyés Árpád alól és mellől sorra eltűntek, „kifogytak” a komolyabb, a tartásosabb újságok, a Páratlan hasonlatosság cí­mű bűnügyi regénye szerzője arra kényszerült, hogy elfogadja a paj­zán tartalmú magyar nyelvű sajtó­termék kiadását vállaló Sabin Pop ajánlatát, hogy főszerkesztőként az 1923-ban alapított és útjára in­dított „illusztrált erotikus hetilap”, a Kaviár élére álljon. A Buda­pes­ten 1886-1891 között német nyelven kiadott illusztrált erotikus he­ti­lap, a Caviar hagyományát és cí­mét vették magyarosítottan át. A ka­viár az ínyencség csúcsának szá­­mított, amelynek pikáns illata a női test, kaland és szerelem bódító aromájára emlékeztetett. Feltéte­lez­­hetően Dinnyés Árpád személyes beállítottságától, ízlésétől, ha­bitusától nem állhatott távol a ki­ad­vány arcéle, irányvonala, tartalma és grafikai kinézete. Éveken át életben tartotta. Mivel Magyar­or­szágon a két világháború közötti évtizedekben nagyon szigorú volt a cenzúra, amely nem engedélyez­te és kérleltehetlenül betiltotta a polgári közerkölcs írott és íratlan szabályait sértő, áthágó nyomda­ter­mékek kiadását és forgalmazá­sát, a Kaviár valamint a Damó Jenő szerkesztésében ugyancsak Temesvárott megjelent Én, Te, Ő képviselte és terjesztette az anya­országban és az utódállamok terü­letén az erotikus irodalmat, az aktfotókat valamint a merészebb té­májú rajzokat. Trianon után a ma­gyar nyelvű erotikus kiadványok, képeslapok és újságok nagy része Temesvárott jelent meg.

A Te­mesvárott kiadott lapok viszonylag nagy népszerűségnek, keresletnek és közkedveltségnek örvend­tek a felnőtt lakosság valamint a serdült ifjúság bizonyos csoportja­i­nak, rétegeinek körében. A Béga-parti város, a Bánság és Erdély diáksága számottevő hányadának szexuális felvilágosítását a Kaviár vállalta, amely 1923-tól 1936-ig összesen tizenhárom évfolyamot ért meg. Mivel a hasábjain közölt pikánsabb írások és rajzok miatt gyakorta felfüggesztették és betiltották, Új Kaviár, Stella, Stel­la-Ka­viár, Tik-Tak, Évoé, Évoé-Új Kaviár és Ghitta címen is megjelentek számai. 1928-tól a "Kultúra, erotika, művészet, haladás" alcímet viselte. Közleményeinek egy része a hivatalosságok és az olvasók bi­zonyos rétegeinek megítélése sze­rint a jó ízlés határait súrolta, ami megosztotta, erősen polarizálta a közvéleményt. Sokan elítélték, meg­botránkozással és felhábo­ro­dással fogadták a kiadvány sikamlósságait, szabadosságait. Az idegenkedés, a sűrű betiltások dacára a hetilap megjelentetése figyelmet érdemlő üzleti sikernek bizonyult. A szerzők tekintélyes része álnév­vel vagy betűjellel közölte írásait. A lap, a szerkesztő, Dinnyés Ár­pád versei, elbeszélései és re­gé­nyei mellett Benamy Sándor, Brá­zay Emil, Cziffra Géza, Fekete Tivadar, Vulpes György szövegeit közölte. A főmunkatársak sorában saját nevével szerepelt Benedek Lakatos Margit, Joláthy B. Zoltán, ifj. Kubán Endre, Magyary Géza. Több orvos, nőgyógyász is írt ál­né­ven erotikus műveket a lapban s az antológiákban. Az illusztráció­kat jónevű temesvári képzőmű­vé­szek, rajzolók és karikaturisták – Sajó Sándor, Sinkovich Dezső (1888-1933) és Kóra-Korber Nán­dor (1897-1953) – készítették. In­du­lásakor Sinkovich Dezső neve művészeti szerkesztőként szerepelt a lap impresszumában. A hetilap és mellékkiadványai hasábjain megjelentetett aktfotókat temes­vá­ri fényképészek készítették vagy kül­földi folyóiratokból, könyvekből ollózták át." Bővebben itt: Szekernyés János: Az erotikus kiadványok központja. (Temesvár kövei 545.) Heti Új Szó.

"Az ilyen tekintetben szabadabb romániai sajtótörvények – s természetesen a cenzornak nyújtott kisebb-nagyobb juttatások – kezdetben nem gördítettek akadályt a Kaviár szabad árusítása elé. Minthogy azonban jellegét tekintve szinte egyedül állt a közép-európai magyar nyelvű piacon, terjesztése Jugoszláviára és Magyarországra is kiterjedt, ahol viszont a romániainál szigorúbb megszorításokkal kellett számolnia, s ezért itt már eleve álcázott borítókkal került terjesztésre. Az Országos Széchényi Könyvtár állományában például néhány száma Pók címmel található. De 1928. december 25. – 1929. ápr. között a romániai terjesztés számára is készült – Modern Nő címmel – egy tartalmában némileg "szelídített" kiadásváltozat. Utóbb Romániában is egyre nehezebbé vált a lap terjesztése. Kénytelen a már megszokott Kaviár címét elhagyni, s 1935. ápr. 24-ét követően Uj Századként (ápr. 30. – jún. 30.), majd Mozaikként (1935. szept. 18. – márc. 14.) próbált tovább létezni, de már egyre szűkülő piaccal és terjesztési lehetőséggel." Forrás: Lakatos Éva: Lapkiadás mint üzlet. Egy bibliográfiai feltárás tapasztalatai. Magyar Könyvszemle, 1979/2, 153–154 (140-163). 

Szerkesztőjét és állandó szerzőit az 1926. évi karácsonyi lapszámban mutatják be, fényképpel.  

A Kaviár a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában a P 2820 jelzettel érhető el. 

Tartalomjegyzék