A Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki elnöke, Thamó Csaba elemezte az udvarhelyszéki árvíz után kialakult helyzetet. A hatóságok lassan reagáltak, illetve a települések nem rendelkeztek semmilyen polgárvédelmi felszereléssel, így az önszerveződés mentette meg a helyzetet. Az MPSZ kifogásolta, hogy ismereteik szerint vidéken nem történt meg a károk felmérése, és a célzott segélyeket sem kapták meg mindenhol. Kérdés, hogy ha előzetes kárbecslés nem történt, akkor hogyan lehet elosztani az állam által küldött pénzt. /-mlf-: Árvíz utáni következtetések. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./

Sok élményben volt része annak a 17 diáknak, akik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Mákvirág-díját nyerték el tavaly: augusztus 1–26. között Oxfordban tökéletesíthették angol nyelvtudásukat. A táborozás költségeinek egynegyedét sikerült hazai forrásokból előteremteni, a többit anyaországi támogatók biztosították, jelezte Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az idei Ezüstgyopár-díjasok között hat olyan diák van, aki tavaly is megyéje legjobb tanulója volt. A díjakat szeptember 24-én adják át Szovátán, az elnökségi ülés után. – Burus Botond főtitkár elmondta, a Bolyai Nyári Akadémián 884 hallgató és 172 meghívott előadó vett részt. /Takács Éva: Idén is Mákvirág. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere negyedévenként kíván találkozni az iskolaigazgatókkal. Az első megbeszélést megtartotta a polgármesteri hivatalban. Kérte az igazgatókat, hogy szeptember 30-ig állítsanak össze tájékoztatót, amelyből kiderül, hogy az általuk vezetett iskola milyen profillal és szakokkal működik, hány osztályuk van, oktatnak-e délután vagy este, mit javasolnak az étkezdék további működtetésére. A polgármester a kért információknak a birtokában, az igazgatókkal együtt kívánja megtervezni a jövőbeli iskolahálózatot Sepsiszentgyörgyön. Az alacsony tanulólétszám miatt jövőtől a Kiss Árpád Általános Iskola megszűnik, a Mezőgazdasági Iskolaközpontot pedig felszereltség, valamint a gyakorlati oktatáshoz szükséges infrastruktúra hiánya miatt átszervezik, esetleg egyes szakokat a Puskás Tivadar Iskolaközpontba helyeznek át. A nyáron elvégzett munkákkal az igazgatók nem mind elégedettek. Jancsó Árpád, a Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója szerint az Ördögh Kft. nagyon drágán és rossz minőségben dolgozott. /(fekete): A polgármester jelentést vár az iskoláktól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

A Székely Hírmondónak Tirts Tamás fideszes országgyűlési képviselő és Benyhe István, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára fejtette ki a véleményét a Szatmári-ügyről. Tirts Tamás leszögezte, tizenöt éve parlamenti képviselő, de ilyen típusú üggyel még nem találkozott. A legnagyobb problémának azt tartja: hogyan lehetséges, hogy a román titkosszolgálat ilyen jól tájékozott, és évekig be tudtak építeni olyan ügynököket, akiknek tevékenységére sem a Határon Túli Magyarok Hivatala, sem pedig felelős beosztású miniszterek vagy pártelnökök nem figyeltek fel. A felelősség főként a magyar titkosszolgálatot, a Nemzetbiztossági Hivatalt terheli. Benyhe István szerint a történtek mindkét ország politikai elitjének és titkosszolgálatainak a szégyene. Egy ország hogy engedheti meg magának, hogy gyakorlatilag diverzánst helyezzen el egy másik országban, amelyik annak a szövetségnek a tagja, ahová ő is igyekszik? Magyar részről miért nem leleplezték le az ügy szereplőit? „A kémkedés kérdését a legszigorúbban és a legkomolyabban kéne kezelni, különösen azon történések után, amik folyamatosan felborzolták Magyarország és Románia viszonyát, akár a környezetvédelmi problémákat nézzük, amelyek rendkívül súlyosak, akár a vízumproblémákat és még sorolhatnám.” /Dimény Árpád: A magyar titkosszolgálat szégyene? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./

Sipos Szabolcs fiatal református pap elmondta, Szászvároson az egyháznak jelenleg 196 tagja van. A temetések száma jóval meghaladja a születésekét; az idén egyetlen kisgyereket sem tartottak szenteltvíz alá. A szombati kátéórákra mindössze két lány jár. Legutóbb, 2003-ban még nyolcan konfirmáltak. „A fiatalok között olyan is volt, aki nem beszélt magyarul, s nem is értette, hogy mit mond. De becsületére váljon, hogy bemagolta a kérdéseket” – mesélte a pap. A vegyes házasságból született gyermekeket itt is többnyire román osztályba íratják. Aki az anyanyelvi oktatást választja, annak az elemi elvégzése után a 25 kilométerre lévő Dévára vagy a távolabbi Nagyenyedre kell beíratnia csemetéjét. A fiatalok a templomtól is elpártoltak. Egy istentiszteletre mindössze 30–35 református jön el. A szászvárosi gótikus stílusú templom a 13. században épült. Utoljára 1936-ban a gyülekezet saját pénzéből tatarozta a templomot. A két iskolafenntartó gróf, Kún Kocsárd és unokaöccse, Kuun Géza mellszobrát a presbiterek nem merik a vár udvarára, a templom elé helyezni. Bedő Béla néhai lelkész a mezőről menekítette be a valamikor a református kollégium előtt álló szobrokat, melyeket tavalyig a tanácsteremben féltve őriztek. Miután került pénz talapzatra, a templom oldalsó bejáratához helyezték el őket. /Szucher Ervin: Magyarul tanulják, de nem értik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Idén lett tíz éves a felsőbányai festőtábor, mely a nagybányai festőiskola hagyományait éleszti újra, alkalmazva a modern technikákat is. A nagybányai festőtelep létrejöttének századik évfordulóján, 1996-ban alakult újra a festőtábor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Minden nyáron alkotótáborban vehettek részt a Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a nyugat-európai országokból érkezett képzőművészek. Az alkotótábor művészeti vezetője Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész. A művésztelep tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Tőkés László püspök igehirdetése után Lakatos Tibor házigazda-lelkész üdvözlő-beszéde után Véső Ágoston szólt az elmúlt évtized történéseiről. Kitért arra is, hogy 2001-ben együttműködési megállapodást kötöttek Szentendrével, azóta évente vannak művészcserék. Czakó Gábor /Budapest/ író előadásában a valóságválságról beszélt, arról, hogy nincs kultúra kultusz nélkül. Szűcs György művészettörténész, a budapesti Szépművészeti Múzeum főmunkatársa, a nagybányai festőiskola egyik legjobb ismerője tartott előadást. /Tízéves a Felsőbányai Művésztelep. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), szept. 23., 9. sz./

Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban Dávid Gyula irodalomtörténész bemutatta a Pallas–Akadémia Kiadó gondozásában napvilágot két könyvet. Balázs Imre József Mint egy úszó színház (Esszék, kritikák, 1999–2005) és Kántor Lajos A Nagyelefánt nyomában (Esszék, kritikák, 1967–1971) című kötete az erdélyi magyar irodalom történetét új fejezetekkel gazdagítják. /T. I.: „A kritikus olyan, mint a szabó”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Hosszú évtizedeken át mind Magyarországon, mind Romániában bátorság kellett a Magyar Népi Szövetség történetének feszegetéséhez. Töttössy Magdolna kutatásainak doktori tézisének ez volt a témája, s dolgozatát 1986-ban sikeresen megvédte. Töttössy Magdolna úttörő munkájának – A Magyar Népi Szövetség története, 1944–1953 – a magyar történetírásban ezek az előzményei. Töttössy Magdolna könyvét széles levéltári munkára, a korabeli sajtóra, a visszaemlékezésekre és más igen fontos forrásra építette. Szembenálló érdekek gáncsolták az MNSZ működése idején keletkezett írásos emlékek és hagyatékok megőrzését, s még ma is homály fedi a megmaradt kútfők hollétét. Demény Lajos szemtanúja volt annak, hogy milyen hányatott sorsra jutott a Bányai László-hagyaték, hogy az özvegy milyen nehézségekkel találta magát szemben, amikor a hagyaték megmentésére törekedett. A Román Munkáspárt döntése alapján 1949. november 7-én letartóztatták az MNSZ kiemelkedő politikusait és szakembereit. A soha nyilvánosság elé nem tárt „hazaárulás” vádjával börtönbe került Kurkó Gyárfás, Antal Dániel, Balogh Edgár, dr. Csögör Lajos, Jordáky Lajos, Méliusz József. Ezzel a letartóztatások nem értek véget, dr. Demeter Jánost például 1950 áprilisában vették őrizetbe. A sors fintora, hogy a letartóztatási hullám utolérte Luca Lászlót is, aki pedig előretolt „élharcos” volt az MNSZ és a magyarság ellen folytatott könyörtelen felszámolásban. Őt 1952 februárjában vetették börtönbe, és hosszú rabság után a tömlöcben érte utol a halál. /Demény Lajos: A Magyar Népi Szövetség története. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

Kétkamarás parlamentet, egyénre szóló szavazást kíván a jövőben a Nemzeti Liberális Párt, ugyanakkor elhalasztaná az alkotmánymódosítást a csatlakozás utáni időszakra. A párt elöljárói Calin Popescu Tariceanu kormányfő vezetésével tartott tanácskozáson ismertették álláspontjukat. Basescu elnök kritikusan fogadta választási szövetségeseit, többek között erélytelenségüket rótta fel. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Háromszor öntött ki idén a Tatros Gyimesbükkön. Az ezeréves határ közelében július 12-én, illetve augusztus 12-én és 20-án egy méternél is magasabb volt a víz az udvarokon. Az áradások során 120 család szenvedett jelentős károkat, nagyon sok lakásban bokáig ért az iszap, tönkrementek a veteményesek, a krumpliföldek, hidak, kutak és pincék. Segély egyedül Magyarországról érkezett. Ezek elosztását az adományozók Deáky András tanárra bízták. Deáky ’90 után oroszlánrészt vállalt a magyar iskola újraindításában, a magyar szervezetek megalakulásában, jelenleg pedig nemzetközileg is elismert turisztikai vállalkozást vezet, történelemleckéket tart az idelátogatóknak. Magyar gazdák a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével 130 zsák búzát küldtek Gyimesbükknek. A Tápiógyörgy önkormányzata, a helyi egyházközösség és a helyi szervezetek több mint 1 millió forint értékű adományt nyújtottak Gyimesbükknek. A minden árvízkárosult családnak eljuttatott csomagokban voltak tartós élelmiszerek, illetve mosó-, fertőtlenítő- és tisztítószerek. A többségében magyarok lakta erdélyi település árvízkárosultjait nem látogatták meg az RMDSZ képviselői. /Dobos László: Magyarországi segélyek Gyimesbükknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

Közösség és idegenek a témája annak a konferenciának, amelyet szeptember 23-24-én tartanak a Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának szervezésében Csíkszeredán. Budapesti, debreceni, erdélyi egyetemek és tudományos intézmények neves előadói és kutatói történelmi, régészeti, irodalmi, statisztikai és matematikai szemszögből vizsgálják a közösségek és idegenek viszonyát. A konferencia szervezője, Bangha Imre elmondta, hogy a Kárpát-medencében az utóbbi időben különös jelentőséget nyert az a kérdés, hogy a magyarság kivel érez közösséget, kit tekint magáénak és kit idegennek. /Takács Éva: Közösségek és idegenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

A tavalyi 600-ról 144-re csökkent a kedvezménytörvény alapján magyarországi továbbképző tanfolyamokon résztvevő romániai magyar pedagógusok száma – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Idén 6 millió forinttal csökkent a szövetség intézményeinek működtetésére magyar állami forrásokból kiutalt összeg, a korábbi 36-38 millió forint helyett ebben az évben 30 millió forint lesz erre a célra. Csökkentek, esetenként megszűntek a különböző programok finanszírozására fordított összegek is. /Negyedére csökkent a magyarországi továbbképzésre jogosult erdélyi pedagógusok száma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

A marosvásárhelyi Parc Szálló ügye, hónapokig tartó gyanús csend után, ismét időszerű lett. A megyei önkormányzat és a prefektúra közösen szerette volna ügykezelésébe kapni a jelentős értékű ingatlant. 2004 december végén, a kománycserék zűrzavaros időszakában, egy kormányhatározat a gyulafehérvári ortodox püspökség ügykezelésébe juttatta a marosvásárhelyi Parc Szállót. Akkoriban nagy felháborodással jelentették be a megye vezetői – Lokodi Edit tanácselnök és Ciprian Dobre prefektus –, mindketten jogot végzettek, hogy minden befolyásukat latba vetik annak érdekében, hogy az ingatlant az ortodox egyháznak juttató kormányhatározat hatálytalanítását elérjék. Most kiderült, hogy az ortodox püspökség pert indított a gyulafehérvári táblabíróságon az ingatlant birtokló Állami Protokollhivatal a Kulturális Minisztérium ellen, kérve a Parc Szálló ügykezelését nekik juttató kormányhatározat alkalmazását. És megnyerték a pert. Minderről a megye két jogász vezetője a sajtóból szerez tudomást, és most egymásra mutogatnak. /Antalfi Imola: Hogyan „kell” elveszíteni egy épületet? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

Székelyföldön tájékozódtak nemrég a Félúton nevet viselő, interregionális együttműködést segítő program résztvevői. A Lépések – együtt! székelyföldi tanulmányút a Félúton Program harmadik rendezvénye. Az egy évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön megszületett ötlet alapján létrejött program egymástól földrajzilag távol eső régiók, a magyarországi Közép-Dunántúl, a felvidéki Komárom, Pozsony és Nyitra megye, valamint a székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye 42 ifjúsági és ifjúsági szolgáltató civil szervezeteinek együttműködését hivatott segíteni, az EU-tagállammá vált magyarországi és szlovákiai szervezetek előcsatlakozási, szervezési tapasztalataikat osztják meg a székelyföldi érdeklődőkkel. A tanulmányútra ezúttal magyarországi fiatalok érkeztek, házigazdáik Székelyföldet mutatták meg nekik. A Félúton Programhoz eddig 25 székelyföldi civil szervezet csatlakozott, a legtöbben, 15-en Háromszékről. /(-kas): Félúton – együtt! (Civil szervezetek segítik egymást). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Szeptember utolsó hetében hagyományos regáti, magyarságfelmérő misszióra indulnak a kolozsvári teológusok. A kilenc főből álló csapat ez alkalommal a Duna mentén a Szörénység és Bánság határvidékét járja be, kiemelt célja a szörénytoronyi (Turnu Severin-i) és orsovai magyarság felmérése. Emellett igyekeznek bejárni és feltérképezni a vidéket. A középkori magyar királyság határvidéke a Kárpátokat is túllépve egészen a Dunáig, a Kazán-szorosig húzódott, és a határok védelmére jelentős számú magyar és székely védelmi erő érkezett. Majd IV. Béla a szörénységi várak védelmével a johannitákat, a terület felügyeletével, Nagy Lajos király pedig a havasalföldi vajdákat bízta meg. A havasalföldi területen a magyarság korai jelenlétéről ma is számtalan magyar helységnév nyomai tanúskodnak. Magyar eredetű hely-, folyó-, pataknév és helységnevek többek között: Arpadia=Árpád, Secui=Székely, Almas=Almás, Unguri, Ungurelu=Magyarok, Orlea=Váralja, Buzau= Bodza, Arges=Argyas, Giula=Gyula, Magher=Magyar. A Kárpátok alatt Secuieni néven megye szerveződött, mely „a Székelyföld havaselvi meghosszabbítása” volt (Iorga), de a magyar királysághoz tartozást Craiova város neve és a régió, Ungrovlahia nevében is mindmáig megőrizte. Mindezek mellett – a feltételezések szerint – a protestánssá vált és elüldözött szászok által alapított, Kálvin (Calvini) nevét viselő helységnév teljesen egyedülálló Kelet-Közép-Európában. Későbbi évszázadokban is jelentős számú volt a kitelepedés, és ezt néhány évtized alatt az asszimiláció követte, de az 50-es éveket követő munkaerő-elvándorlással is számottevő magyar és székely népesség talált otthonra, megélhetésre. A kolozsvári református, unitárius és evangélikus teológus és vallástanárképzős fiatalok 1996-ban kezdték el Moldva, Havaselve és Dobrudzsa telepes magyarságának felmérését. Azóta, részben ennek a munkának köszönhetően, új missziós szórványgondozó gyülekezet alakult Ramnicu Valceán, magyar közösségek szerveződtek Craiován, Motrun, és számtalan városi és megyei RMDSZ-csoport is létrejött. A Vetési László szórványlelkész által vezetett missziós utat az erdélyi református egyházkerület szórványmissziós ügyosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezi. Az út kiadásait az egyházakon kívül hazai és külföldi alapítványok fedezik. /Kolozsvári teológusok regáti misszióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmával az Erdélyi Múzeum- Egyesület (EME) keretében munkaközösség alakul annak érdekében, hogy összegyűjtsék az 1956 után Romániában politikai vádakkal elítéltek és bebörtönzöttek életrajzi adatait. Az adatgyűjtés két irányban folyik: egyfelől a belügyi levéltárakban található dokumentumok felkutatásával, másrészt a még élő személyek, vagy hozzátartozóik nyilatkozatai alapján. Dávid Gyula kérte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a megye katolikus lelkipásztorainak segítségét ahhoz, hogy kérdőíveket juttathassanak el a még élő elítéltekhez, vagy azok hozzátartozóihoz. Jakubinyi György érsek ezért felhívta a katolikus lelkipásztorok figyelmét arra, hogy segítsék e gyűjtőmunkát közreműködésükkel. /Fehér megye. Adatgyűjtés az 56-os forradalom 50. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

A kolozsvári magyarság Erdélyben mostohagyereknek számít, hiszen miközben a régió félreesőbb településein, de a kolozsvárihoz képest elsöprő többségű román lakosságot számláló Brassóban, Medgyesen vagy Nagybányán is több magyar adó műsora fogható. Kolozsváron jelenleg az UPC és az Astral kábelszolgáltatónál évek óta csak a Duna TV-t és a Magyar Televízió kettes műsorát lehet nézni. A Szabadság ezért tavaly aláírásgyűjtést kezdeményezett. Az ügyet az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének akkori vezetősége is felkarolta, és besegített az aláírásgyűjtésben. Azóta azonban az RMDSZ nem foglalkozik az üggyel, noha az anyanyelvű televíziózás is azon kulturális jogok közé tartozik, amelyekre az Európai Unióban nagy hangsúlyt fektetnek. Az UPC alapcsomagjában megtalálható azóta a Hálózat TV, a bérleti díjon kívüli összeget kell azonban fizetni a Film+, valamint a magyar szinkronnal ellátott Minimax rajzfilmcsatornáért. Ugyanakkor az Astralnál mindössze a Film+ található meg, amelynek eléréséért szintén külön használati díjat kell fizetni. Időközben a harmadik országos kábelszolgáltató-óriás, a kolozsvári piacon mindeddig jelen nem lévő nagyváradi RCS most már Kolozsváron, annak környékén és Erdély több részén is beindította 50 programot kínáló Digi Tv nevű szolgáltatását. Ebben több olyan magyar adó is megtalálható, amelyekre igényt tart a kolozsvári magyarság. /Borbély Tamás: Kevés haladás a magyar nyelvű tévéadók ügyében. Kettő veszekszik – a harmadik győz Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

A Kárpát-medencei magyar orvosok határok feletti nemzetegyesítő és szakmai tájékoztató célú szimpóziumokat Erdélyben és Kárpátalján évente kétszer, Felvidéken és a Vajdaságban pedig évente egyszer szerveznek. A két erdélyi orvosi találkozót Vajdahunyadon, illetve Székelyudvarhelyen szokták megrendezni, nyilatkozta dr. Mikola István, aki az Orbán kormány egészségügyi minisztereként a magyarországi küldöttség vezetője volt. Vajdahunyadon szeptember 23-án zajlott a Magyar Egészségügyi Társaság erdélyi rendezvénye. A szakmai előadások a gyermek- és szívgyógyászat, minőségbiztosítás, illetve az orvostudomány történetére összpontosítottak, mondta dr. Hauer Erich vajdahunyadi sebészorvos, a rendezvény fő szervezője. A tudományos konferencia számos román orvos részvevője bizonyítja, hogy a tudomány túllép a nyelvi és politikai határokon. Dr. Mikola István szerint az utóbbi években egyre szorosabb együttműködés alakult ki magyarországi, illetve erdélyi és felvidéki orvosok között, s örvendetes, hogy az utóbbi esetekben nemcsak a magyar kisebbség soraiból kikerülő, hanem a többségből származó orvosok is fokozott érdeklődést mutatnak a magyarországi orvostudomány iránt. /Chirmiciu András: Magyar orvosok vajdahunyadi találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

Kusztos Endre grafikus nyolcvanéves. 1985-ben elvesztette feleségét, hét évre rá a fiát. Ezután az örökös gyász következett, vallja, a fák világába menekítette fájdalmát. A fák festője kimeríthetetlenül gazdag formanyelvre talált. „Kusztos Endre gazdag tónusú tus és szénrajzainak naplószerű képi szekvenciái, a művész európai színvonalú szakmaiságáról, valamint egyéniségének lenyűgöző puritánságáról tanúskodnak”– írta róla Vécsi Nagy Zoltán. A véletlen folytán az 56-os magyar forradalom idején feleségével együtt éppen Budapesten tartózkodott. Ott helyben papírt ragadott, és megörökítette a történelmi pillanatokat. Rajzai értékes fejezetét képezik a magyar forradalomról megjelentetett dokumentumkötetnek. Előrehaladott kora ellenére Kusztos Endre, a Barabás Miklós Céh tagja mai napig egyike a legaktívabb erdélyi képzőművészeknek. Járja az országot, járja a nagyvilágot. Nemrég tért vissza a makói művésztelep nyári táborából, szeptember 24-én nyílik tárlata Marosvásárhelyen, szeptember 30-án pedig Szászhalombattán mutatják be az alkotásaiból rendezett tárlatot. Szeptember 29-én a Magyar Művészeti Akadémián köszöntik születésnapja alkalmából. /Németh Júlia: Kusztos Endre, a rajzolás Petőfije nyolcvanéves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Kakas Zoltán néprajzkutató, a Nemere Természetjáró Kör /Sepsiszentgyörgy/ vezetője több mint három évtizede gyűjti maga köré a honismeretre fogékony fiatalokat, főként szórványvidékieket próbált toborozni, közösségi érzést, nemzettudatot adva nekik. A túrázás mellett hatalmas mennyiségű néprajzi és fényképanyagot gyűjtött össze, viszont ennek további rendszerezését, digitalizálását, kiadvánnyá szerkesztését csak támogató segítséggel tudja befejezni. Harmincéves a Nemere Természetjáró Kör, és a harmincötödik Bao-Bao expedíciót vezette idén. Kakas Zoltán elmondta, 1971-ben gyűjtött egy csoportot, hogy hegyi túrára induljanak. A túrát a legelső napon Bao-Baónak nevezték el. Ez egy mitológiai, gyermekijesztő lény, románok, de magyarok is azzal ijesztették a gyermeket, hogy ha rossz lesz, akkor elviszi a Bao-Bao. A hetvenes évek közepétől már felfigyeltek rájuk. Ezért létrehozták a Nemere Természetjáró Kört. Akkor indult Beke Györgynek a szórványvidék-felfedezési sorozata, könyveket, cikkeket jelentetett meg a szórvány gondjairól. Ennek hatására kezdtek a szórványba járni. Kakas Zoltán rendszeresen olvassa Vetési László cikkeit, a szórványvidékről. Kakas társaival 1985-ben Magyarigenben járt. Leg­fennebb tíz hívő lehetett, akik templomba jártak, és magyarok voltak. Most már nincs senki. Magyar­décse viszont pozitív példa, életerős közösség van ott. Most már Bákóból is van autóbusz, ami egyenesen Buda­pestre megy, sőt, Bákó környéki csángó falvakból is indulnak autóbuszok. Olykor egy-két emberen múlnak a dolgok. Kakas Zoltán idén a Gyimesekben járt. Egyre több magyarországi tölti ott a nyári szabadságát, házakat vesznek meg, igyekeznek azokat visszaalakítani olyan­ná, amilyennek a régi házat építették. Ezen a vidéken is változik az életforma, egyre kevesebb fiatal megy a kalibába teheneket őrizni. /Mózes László: Természetjárással a szórványért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Etéden ünneplésre sereglett össze a falu – egy román költőt és műfordítót ünnepeltek, a tíz éve elhunyt, Gelu Pateanut. Akik a nevét ismerik, azok nem csodálkoznak azon, hogy Székelyföld közepén egy színmagyar falu egy román költőt ünnepel. Merthogy „Gyalu”, ahogy magyar barátai, jó ismerősei hívták, a nyolcvanas évek elején Etéden talált otthonra. És itt élt, alkotott, mindaddig, amíg 1990-ben, a marosvásárhelyi „fekete március” utáni időkben, a magyarok melletti nyilatkozatai miatt, életveszélyesen meg nem fenyegették, s kénytelen volt elhagyni a vendéglátó székely falut, a számára egyszerre idegenné lett országot. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem román tanszékén volt előadó. Pateanu 1955 óta szerepelt magyar vers- és főleg prózafordításokkal a román irodalmi sajtóban, az ő tolmácsolásában megjelent kötetek száma sem kevés: a névsor Bartalis Jánostól Veress Zoltánig terjed. Anyanyelvi szinten beszélt magyarul. Beleérző készségéből tellett a Törökországi levelek székely nyelvjárási ízekkel dúsított, veretes prózájának és Karinthy Frigyes nyelvi sziporkáinak, a Németh Lászlótól fordított Iszony és Tamási Áron egyszerre székely népi és szürrealista stílusának maradéktalan visszaadására. Etéden születtek legnagyobb részt azok a magyar versei is, amelyek – már csak halála után – Levelek a Fekete Madonnához címmel jelentek meg, 1997-ben. /Dávid Gyula: A mű marad. Gelu Pateanu etédi ünnepére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Dinnyés József daltulajdonos előadásával, rövid politikai fórummal fűszerezett laptalálkozót tartott az Erdélyi Napló hetilap szerkesztő- és írócsapata Sepsiszentgyörgyön. A szeptember 23-i találkozón megjelent mintegy kéttucatnyi érdeklődő, eljött a városi RMDSZ elnöke, illetve a Székely Nemzeti Tanács két alelnöke is. Arra a kérdésre, hogy délibáb-e az autonómia, mind Tóth-Birtan Csaba RMDSZ-elnök, mind Sánta Imre és Ferencz Csaba nemmel válaszolt. Hogy ebben kialakítható-e egy nemzeti minimum, abban már eltértek a vélemények: az RMDSZ-elnök a kompromisszum fontosságát hangsúlyozta, az SZNT képviselői úgy vélték, hogy Székelyföld területi autonómiája nem lehet alku tárgya. A Nagyváradról Kolozsvárra költözött hetilap munkatársai a kiadvány polgári és nemzeti jellegét hangsúlyozták. Makkay József főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a hullámvölgyből immár kifelé tartó lap – négy és félezer példányban jelennek meg – támogatás nélkül kénytelen kivívni helyét a piacon, hangvétele, tartalma ugyanis a pénzosztó gépezetként is működő politikai képviselet elvárásainak nem éppen hízelgő. Fábián Tibor, Szentes Szidónia és Bagoly Zsolt a lap törekvéseiről beszélt, Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata főmunkatársa pedig a magyarországi hetilapról beszélt. /(Dánél): Szükség van a nemzeti hangra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Szeptember 23-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták a hetvenéves Székely Dénes, a Székely Népi Együttes egykori táncosa, majd igazgatója Táncol a székely című kötetét. A kiadvány az önéletrajzi vonatkozás mellett felöleli a Székely Népi Együttes történetét, világsikereit, az együttes alakulását követő táncházmozgalom sajátosságait is. Székely Dénes részleteket idézett a kötetből, arról az időszakról, amikor 82 ország résztvevői közül a népi együttes hat aranyérmet hozott haza Marosvásárhelyre. /Nagy Botond: Táncol a székely. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

A tíz éve elhunyt Gelu Pateanu /Kolozsvár, 1925. jún. 3. – Budapest, 1995. márc. 25./ költőre és műfordítóra emlékeztek Etéden szeptember 9-11-e között, akit magyar barátai Gyalunak, Gyalukának szólítottak. Fiatalon a Duna-csatornához hurcolták. Szabadulása után műfordítóként lelt menedékre, magyarból fordított. A hetvenes években Bukarestben magyar hetilapnál, az A Hétnél talált szellemi otthonra. Kénytelen volt Bukarestből eljönni, egy kis székely faluban. Énalán, majd Etéden élt tizenegy éven át. A szabadnak remélt első március 15-én a fehéregyházi Petőfi-emlékműnél elmondott beszéde után, Marosvásárhely fekete márciusa idején halálosan megfenyegették a magyarellenes pogromot kidolgozó és végrehajtó szélsőséges románok. Etédi barátai és falustársai két hétig őrizték őt, végül jobbnak látta, hogy Budapestre menekül. Ott is szemmel tartották a volt Szekuritate emberei. Pateanu igyekezett kitérni provokációik elől. Tanított az ELTE román tanszékén, újabb magyar műveket fordított románra. Kopjafáját 1998-ban a Budapesti Székely Kör, a Magyar Írószövetség és a Budaörsi Székely Kör állíttatta a farkasréti temetőben. /Cseke Péter: Gyalu-napok Erdélyben. In memoria Gelu Pateanu (1925-1995). = Helikon (Kolozsvár), szept. 25. – 18. sz./

Az Országgyűlés akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában – javasolta a magyarországi honatyákhoz art nyílt levelében Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. A magyar országgyűlési képviselőknek alkotmányos kötelességük felelősséget érezni a határon kívüli magyarság iránt – állapította meg a levélíró. Emlékeztetett: az Európai Parlament a Románia uniós csatlakozásáról szóló, 2005. április 13-án jóváhagyott jelentésében megfogalmazta, hogy az erdélyi magyarság védelmére, az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek tiszteletben tartásával, különleges intézkedéseket kell foganatosítani. A levélíró utalt arra is, hogy a román képviselőház közigazgatási bizottsága szeptember 22-én vita nélkül utasította vissza a Székelyföld autonómia-statútumáról szóló törvénytervezetet. Csapó arra is emlékeztetett, hogy Románia bíróságai és fellebbviteli bíróságai végleges döntéssel most semmisítik meg azokat a tanácsi határozatokat, amelyek a Székelyföld közigazgatási régió törvény általi létesítéséről szóló helyi népszavazások kiírására vonatkoznak. /Csapó: EU-csatlakozásért autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

A Magyar Polgári Szövetség után a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága és külön az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József is levélben fordult az Országgyűléshez, hogy Románia uniós csatlakozási szerződésének országgyűlési szavazásán ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozását, amíg a bukaresti parlament törvényt nem fogad el Székelyföld autonómiájáról. Időközben Körömi Attila országgyűlési képviselő, a Jobbik pécsi elnöke felhívta a figyelmet, hogy alkotmány­ellenesen, egyszerű többségi szavazattal terjesztette elő a külügyminiszter Románia EU-csatlakozásának jóváhagyását, holott a törvény elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. Emiatt a Fidesznek döntenie kell, a kormány vagy az erdélyi magyarság mellé áll? A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága felhívását Orbán Viktornak és Áder Jánosnak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének, illetve az alakulat országgyűlési frakcióvezetőjének címezte: ,,A Székelyföld területi autonómiájáért demokratikus eszközökkel végzett munkánk, amely iránti támogatásukat Önök is kifejezték, olyan szakaszba érkezett, amikor a legfontosabb lépést a budapesti képviselők szavazata jelenti. Amennyiben Önök valóban felelősséggel viseltetnek az erdélyi magyar nemzeti közösség iránt, és valóban támogatják mindeddig demokratikus módon fenntartott autonómiatörekvéseinket, úgy a hétfői szavazáson (…) arra kérjük Önöket, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportját és rajta keresztül a magyar Országgyűlést, addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot (T/16966), amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót – a szülőföldjén többségben levő magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt – törvény által létre nem hozzák!” A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács kérésével azonos álláspontra helyezkedett nyílt levelében a délvidéki Magyar Polgári Szövetség is, kijelentve. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere, később Magyarország washingtoni nagykövete is arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. ,,Nem lehet ultimátummal politizálni, ráadásul nem vagyunk nagyhatalom” – hangsúlyozta Horn Gyula volt miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben kérte a magyar Országgyűlést: csak akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában. ,,Ez a nép bölcs, és ez a bölcsesség megjelent tavaly december ötödikén” – reagált Horn Gyula a kérésre. /Erdély jövője az ellenzék kezében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Nagy Zsolt távközlési és információs miniszter a vele készült interjúban kifejtette, a rossz nyelvek szerint a világ végén levő Ágya, a kis, színmagyar település az eMagyar pont teleház felavatásával a világháló részévé vált. Ágyán erős, élni akaró közösséget ismert meg, az Arad megye vidéki, magyarlakta települései közül itt van a legtöbb kisiskolás. A miniszter rámutatott, csökkenő tendenciát mutat az informatikus szakemberek kivándorlása. Arra bíztatta a településeket, hogy kérjenek eMagyar pont teleházat. /Balta János: Kérjenek eMagyar pont teleházat! Exkluzív interjú Nagy Zsolttal. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

Marosvásárhelyen a Sapientia – EMTE Műszaki és Humán Tudományok Kara fennállása óta először nyithatta meg a tanévet az új koronkai campusban, ahol az egyetem vezetősége, dr. Szilágyi Pál rektor, dr. Hollanda Dénes dékán és a hallgatói önkormányzat elnöke, Portik Vilmos idén az ötödik évfolyamot köszönthette. Az évnyitón, szeptember 25-én felavatták Bolyai János a hadmérnök című szobrot. Prof. dr. Berek Lajos mérnök-ezredes alkotását a Bécsben élő Sarkadi Szabó Júlia szponzorálása révén a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Mérnöki Kara és a Bolyai János Honvéd Alapítvány adományozta a Sapientia – EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának. Szoboravatásra került sor Kolozsváron is, ahol Bocskai emléke előtt hajtottak fejet, és szülőházában szobrot emeltek. – Az egyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi és kolozsvári karain kétezer-háromszáz hallgató kezdi a tanévet – emelte ki dr. Szilágyi Pál rektor. A csíkszeredai karokon 1200 diák tanul kilenc szakon, Marosvásárhelyen hét szakon kilencszáz, a kincses városban pedig két szakon száznegyven hallgató. Az egyetem diákjai sikeresen szerepeltek az állami egyetemeken letett államvizsgán, szép eredményeket értek el a különféle nemzetközi megmérettetéseken, tudományos diákköri konferenciákon – hangsúlyozta az egyetem rektora. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja elmondta, a tervezett három épületből csak egy készülhetett el, így továbbra is bérelik a Deus Providebit Tanulmányi Házat. Még hárommilliárd forintra lenne szükség az egyetem teljes befejezésére, ebből az összegből a kétszáznegyven férőhelyes bentlakás is felépülhetne. Demeter Zoltán szavalata előzte meg a dr. Berek Lajos által készített szobor avatását. Berek professzor beszédében a Duna és Tisza menti magyarok felelősségvállalását emelte ki a határon túlra ragadt társaik oktatásában. A Bolyai-szobor „társait” a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a bécsi Katonai Akadémián (amelynek elődjében Bolyai a hadmérnöki tanulmányait végezte) őrzik. /Mészely Réka: Tanévkezdés az új campusban először. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

Szeptember 24-én Gellért püspök, a csanádi egyházmegye első püspöke ünnepén az időközben szétdarabolódott csanádi egyházmegye területéről hívek sokasága érkezett Temesvárra, valamint az ősi püspöki székhelyre, Csanádra, hogy az alapítás 975. évfordulóján együtt s tisztelegjen Szent Gellért emléke előtt. Roos Márton temesvári megyés püspök meghívására jelen volt a dr. Jean-Claude Périsset érsek, pápai nuncius, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, dr. Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke, dr. Gyulay Endre szeged-csanádi, Petru Gherghel iasi-i és Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök is. A jubileumi rendezvénysorozat szeptember 23-án a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban Szent Gellért-emlékműsorral kezdődött, a délután folyamán a Székesegyházban ünnepélyes vesperással folytatódott, ezt követően Händel: Tűzijátékzene című művének temesvári szabadtéri bemutatóját tartották a Dóm téren. Az emlékezést szeptember 24-én főpásztori szentmise zárta a nagycsanádi templomban. Dr. Jean-Claude Périsset pápai nuncius német és román nyelven elhangzott szentbeszédében megemlékezett Pacha Ágoston püspökről és dr. Boros Béla címzetes érsekről, akik vállalták a megpróbáltatásokat, a meghurcoltatást hitükért. /Sipos Enikő: 975 esztendő Szent Gellért püspök örökében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

Szeptember 24-én tartotta az Arad megyei RMDSZ önkormányzati konferenciáját. A tanácskozáson részt vettek az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei, tanácsosai. Búza Gábor, az Arad megyei tanács alelnöke beszámolt az elmúlt időszakban elért eredményekről, majd Király András parlamenti képviselő tájékoztatta a megjelenteket aktuális törvényhozási kérdésekről. /Önkormányzati konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./