Kolozs megyében 950 iskola működik, az iskolák fele nem teljesíti a működéshez szükséges közegészségügyi feltételeket. Falun több épület egyenesen közveszélyes: szénmonoxid-mérgezéssel fenyegető romos kályhák, az ivóvíz, a megfelelő illemhely és mosdó hiánya a leggyakoribb gondok. Olyan iskolaépületek is léteznek, amelyekbe még az elektromos áram sincs bevezetve. /F. I.: Rossz állapotban a vidéki iskolák. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az alsó-háromszéki tájékoztató irodához mintegy 9500, a felső-háromszékihez mintegy 4600 oktatási támogatásra érkezett kérvény, és 600, illetve 250 körüli azon magyarul tanuló egyetemistáknak a száma, akik a hallgatói támogatást pályázták Háromszék megyében. A magyar állam által folyósított pénzösszegek a tavaly is késve érkeztek – az ígért október végi határidőből december vége lett, és idén sem bizonyos, hogy tartani tudják az ezúttal november végére kitűzött határidőt. Az irodák változatlanul fogadják a magyar igazolványra, valamint a diák-, pedagógus- és oktatói igazolványra benyújtott kéréseket is. /(demeter): November végéig mindenki megkapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Resicabányán kiderült ki, hogy egy iskolára való Gábor-gyerek beiskolázatlan már két esztendeje. A Gábor-cigányok Etédről vagy Dicsőszentmártonból vándoroltak Resicabányára, most kilenc gyerek indult közülük a magyar iskolába. A szülők eddig nem tudták, hogy van magyar iskola a városban. /Szakmáry Károly: Gáborok képviselik a magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

Hadsereg, rendőrség, csendőrség, terrorista-elhárító alakulat, pártok, állami intézmények, egy tucat román néző, koszorúk, hangosítás, görögkeleti ima, történelmi visszatekintés, díszbeszédek, zászlók, díszlépés, így emlékezett meg idén 1944. szeptember 8-áról a Háromszék megye román vezetősége a sepsiszentgyörgyi városháza előtt. Amelynek tetején azóta is ott leng a román zászló, hirdetvén egy magyar város magyar hatalom alóli dicsőséges felszabadítását, az ,,Erdély szent földjéért” vívott nehéz harcot. A többségi magyarságot az ünnepségen két kivezényelt igazgató képviseli, a többiek kimenthették magukat, ami természetesen sérti az itt élő románok érzékenységét. A magyarság érzékenységéről persze nincs szó. /Demeter J. Ildikó: Érzékenyen emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

Szeptember második felében kezdi meg a pártként való bejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtést a Magyar Polgári Szövetség. A szervezet háromszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta, szeptember 7-én tartották a székek közötti egyeztető ülést, és elosztották, melyik régiónak hány támogató a­lá­írást kell összesítenie. A háromszékiek igyekeznek kivenni részüket a munkából, Sepsiszéken 4500, Kézdi­széken 2000, Erdővidéken 1500, Orbaiszé­ken pedig 1000 aláírást szándékoznak gyűjteni. Háromszék vállalta Brassó megyét is, itt 800 aláírás összesítését ígérték. Akik ellátják kézjegyükkel a listát, azok az új párt támogatói lesznek, tagokká csak a bejegyzést követően válhatnak – pontosított Gazda. Az udvar­helyszéki árvíz miatt egyelőre bizonytalan ideig elhalasztották az MPSZ szeptember közepére tervezett kongresszusát. Gazda Zoltán kifejtette: szándékukban áll sepsiszentgyörgyi találkozóra hívni Szász Jenő elnököt és Szilágyi Zsolt választmányi elnököt, megpróbálják feloldani a két vezető között kialakult konfliktust. /(-kas): Kezdik az aláírásgyűjtést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

A rendszerváltás óta példátlanul kevés diák jelentkezett az idei felvételin a Babes–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakára, hasonló helyzet alakult ki a matematikán, fizikán, kémián és pedagógián. Idén is növelte a Babes-Bolyai Tudományegyetem a diákok létszámát, az első évre 11 600-an felvételiztek sikeresen. Nagy László rektor-helyettes adatai szerint 4544 diákot vettek fel tandíjmentes helyre. Tavalyhoz képest 200–300-al több magyar diákot vettek fel. A magyar tagozaton 934 jelentkezőnek sikerült a felvételije ingyenes helyre, 942 diáknak kell tandíjat fizetnie. Kommunikáció szakot a Politika- és Közigazgatástudományi Karon idén magyar nyelven is indítottak. A diáklétszám növekedése miatt a BBTE nem fér a jelenlegi épületeiben. A helyhiány annak ellenére is fennáll, hogy az egyetem az elmúlt 11 évben több mint 14 ingatlant vásárolt. /Csökkenő érdeklődés hagyományos egyetemi szakok iránt. A BBTE-re az idén háromszázzal több magyar diákot vettek fel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Kolozsváron, a Főtéren új régészeti gödröt kezdtek ásni. Dorin Alicu, a Történelmi Múzeum régésze elmondta: az új színhelyre mindenféle engedélyt beszereztek. Boros János alpolgármester azt nyilatkozta, hogy a régi gödröt mindenképpen betömik a szeptember 30-i határidőig. Az új „hadműveletről” nem volt tudomása, de elképzelhetőnek tartja, hogy a régészek az engedélyeket Bukarestből szerezték be a kolozsvári önkormányzat megkerülésével. /Ö. I. B.: Ássák a harmadik főtéri gödröt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Stanik István, az RMDSZ szövetségi elnökének kommunikációs tanácsadója szerint „Tőkés László általában a politikai ellenfelek útszéli gyalázására használja a tényeket figyelmen kívül hagyó vagy elferdítő, nagyotmondó sajtómegszólalásait.” Tőkés Lászlónak Egy kémbotránytól – az autonómiáig címmel a Magyar Nemzetben és a Krónikában is megjelent írására az érintettség miatt Stanik most reagált. Az említett cikkében Tőkés megpróbálja úgy értelmezni a Szatmári-ügyet, hogy az RMDSZ vezetősége, személyesen Markó Béla is felelős a történtekért. A csúsztatásokkal, hazug állításokkal teli szöveg felvezetése után Tőkés felsorolta „az elmúlt években már százszor hangoztatott, de sohasem bizonyított vádjait, ezúttal úgy, hogy azokat titkosszolgálati manipulációkkal hozza összefüggésbe.” – írta Stanik. Tőkés László neveket sorolt fel, azt bizonyítandó, hogy Markó Béla kompromittált, hitvány emberekkel veszi körül magát. Ide sorolta Stanik Istvánt is. Stanik kifejtette, Markó munkatársai között „nincs egyetlen olyan személy sem, mint Dr. Csapó József, aki a nyolcvanas években Ceausescu agrárpolitikájának elhivatott szakírója, propagandistája volt, ma pedig Tőkés legelszántabb autonomista harcostársa.” /Stanik István: Bagoly mondja verébnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Előzmény: Tőkés László: Egy kémbotránytól – az autonómiáig, Magyar Nemzet, aug. 31.

A Legfelsőbb Ügyészség szerint nem meríti ki a bűncselekmény fogalmát az Obiectiv Legionar című nyíltan antiszemita lap kiadása, ezért nem indítanak vizsgálatot a Frunda György RMDSZ-es szenátor által tett feljelentés nyomán. Az antiszemitizmust Csucsuja István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora szerint egyes politikai pártok gerjesztik. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke hangoztatta, a többségnek kellene fellépnie ezen megnyilvánulások ellen. Az Obiectiv Legionar című folyóirat terjesztése ellen már többször tiltakoztak a romániai zsidó hitközségek. Frunda György szenátor szerint a zsidó közösségnek is határozottabban kellene fellépnie a lap ellen. /Borbély Tamás: Nem indított nyomozást az ügyészség az antiszemita kiadványok ügyében, A többség felelőssége az antiszemitizmus elfojtása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A leváltással fenyegetett Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettessel szolidaritást vállal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Tárkányi Tímea Erika állásfoglalásban reagált László Attilának, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnökének azon bejelentésére, miszerint megvonja a politikai támogatást Töröktől, akinek munkáját kifogásolja. Az RMPSZ megalapozatlannak tartja a bejelentést. Április 9-én egy kolozsvári tanácskozáson a Kolozs megyei oktatás helyzetét és a tanfelügyelők munkáját értékelték az iskolaigazgatók. Ezen a megbeszélésen bizalmat szavaztak a magyar tanfelügyelőknek, köztük Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek is. Az RMPSZ vezetői etikátlannak tartják, hogy akkor került sor erre a bejelentésre, amikor az érintett személy szabadságát tölti, s emiatt lehetősége sincs véleménynyilvánításra. /Szakmai szolidarizálás Török Ferenccel. Megalapozatlan László Attila bejelentése – véli az RMPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Az Astra egyesület Hargita megyei fiókszervezete keresztet állított a cegei áldozatok emlékére. „Megrökönyödve látjuk, hogy honfitársaink egyre-másra állítanak emlékműveket mondvacsinált hősöknek. Éppen ezért úgy gondoltuk, ideje megtennünk az ellenlépéseket, és emléket állítsunk a mi saját igazi hőseinknek is” – ezekkel a szavakkal indokolta Constantin Costea csíkszeredai történelemtanár azt, hogy 65 évvel a történtek után a Kolozs megyei Cegén két keresztet szenteltek fel a második bécsi döntést követő „négy év áldozatainak emlékére”. Costea arról beszélt, hogy az 1940. augusztus 30-i, második bécsi döntés nyomán Észak-Erdélybe románokat kínzó „horthysta bandák és terroristák” érkeztek. Constantin Costea kifogásolta, hogy Erdélyben „iskolát neveznek el arról a Wass Albertről, akiről köztudott, hogy háborús bűnös”. A Krónika felvetette, hogy Cegén és Vasasszentgothárdon élő románok szerint Wass Albert nem felelős azért, amiért magyar katonák 1940 szeptemberében a cegei tó partján négy polgári személyt agyonlőttek, Constantin Costea erre azt válaszolta: „Lehet, hogy valóban így van, ezt feltétlenül tisztázni kell, de ettől függetlenül Wass Albert háborús bűnös, és románellenes cselekedetei közismertek”. Cegén katonai tiszteletadással helyeztek el koszorút, és mondtak imát az elhunytak emlékéért. /Benkő Levente: A gyűlölet egyre nagyobb gyűlöletet szül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

A 27 éves, román nevű /Cristian Voiculescu/ magyar római katolikus pap olyan közösségbe került, ahol már sok, magyar nevet viselő hívő sem beszéli az anyanyelvét. Nagyszebenben mintegy 2500 római katolikust tartanak nyilván, de közülük alig valamivel több mint fele vallja magát magyarnak. Vasárnaponként három szentmisét tartanak, egyet német nyelven, egyet magyarul és egyet románul. A magyar gyülekezet nagy része már idős. A fiatalok közül kevesen vállalják magyarságukat. A tizenhárom idei elsőáldozó közül kilenc volt román, három német és mindössze egy magyar. Nagyszebenben körülbelül száz magyar fiatal tanul, közülük mintegy fele katolikus lehet. A templomot és az ifjúsági órákat alig öten-hatan látogatják. Idén mindössze egyetlen olyan esküvő volt, ahol mindketten magyarok voltak. A helyzet a többi nagyszebeni plébánián sem jobb. Jól működik viszont a mintegy félszáz tagot számláló Rózsafüzér Társulat, és igencsak aktív a Máltai Szeretetszolgálat, melynek elnöke az egyház gondnoka, Leopold Csongor. A máltaiak hetente öt alkalommal szállítanak meleg ebédet a rászorultaknak, és anyagilag támogatják az öregeket és a nagycsaládosokat. /Szucher Ervin: Fiatal káplán tartja a lelket az idős hívekben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Az elmúlt hétvége falu- és városnapi rendezvények jegyében zajlott. Falunapokat tartottak Hosszúmezőn, városnapokat Kapnikbányán, Koltón pedig a hagyományos Petőfi-ünnepségre került sor. Hosszúmezőn ünnepi istentisztelet nyitotta meg a falunapot, majd a megjelentek megnézték a képzőművészeti kiállítást: Homei Csurka Erzsébet és Páll Lehel festőművészek, Zelevics Mihály fafaragó, Veres Bella és Volcsanszki Lenke díszműves, valamint Szabó Brigitta és Homei Tímea gyertyaöntők munkáit. Sportmérkőzések után fellépett a helyi Búzavirág Együttes, valamint a felsővisói Német Fórum tánckara. Az ünneplők a Hosszúmezőért Ifjúsági Szervezet (HISZ) által havi rendszerességgel kiadott, immár egyéves múltra visszatekintő helyi lappal is megismerkedhettek. A Sor Alatt c. lapot helyi fiatalok lelkes csapata szerkeszti és terjeszti. Több éves hagyomány Koltón, hogy szeptember első vasárnapján nagyszabású ünnepség keretében adóznak Petőfi emlékének. Az idei ünnepség már szombaton megkezdődött. A nagybányai fúvószenekar térzenével indította a műsort, majd a koltói és a környékbeli települések hagyományőrző együttesei léptek színpadra. Másnap megkoszorúzták Petőfi és Júlia kastélykerti szobrát, majd színvonalas kultúrműsor következett. A sárospataki 8-Kor Színház immár tíz éve rendszeres vendég Koltón. Felléptek a budapesti Magyar Operettszínpad ifjú művészei is. Felsőbányán a Véső Ágoston vezette festőtelep 10. évfordulóját ünnepelték. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész számolt be az általa alapított festőtelep tíz esztendejéről, majd Tőkés László református püspök beszélt. A tárlat a telep művészeinek munkáit mutatta be. Kapnikbányán immár ötödik alkalommal kerítettek sort városnapi rendezvényekre. A színes programok között mindenki megtalálhatta a számára leginkább megfelelőbbet. /Tamási A., Simori S., S.N.B.: Mozgalmas hétvége, ünnepi hangulatban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 9./

Kolozsváron a VII. Civil Fórumon dr. Papp Kincses Emese előadást tartott a kulturális önazonosság megőrzésének lehetőségeiről, a globalizálódó Európában. Ercsey-Ravasz Ferenc szerint a megoldás: a befelé forduló, védekező álláspontról át kell térni egy expanzív magatartásra. A világ elé kell tárni mindazt, ami kultúránkban maradandó és értékes. Az újságíró szerint az idei harmincadik néptánc-tábor csak annak a néhány lelkes fiatalnak használ, aki ezeken rendszeresen részt vesz. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Egy előadás margójára…= Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Szeptember 9-én kezdődött meg Zsombolyán a magyar polgármesterek és alpolgármesterek idei találkozója, amelyre a Partiumból, Erdélyből, a Bánságból, Magyarországról és a Vajdaságból érkeztek elöljárók. A kétnapos rendezvénnyel párhuzamosan zajlik Zsombolyán a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság XI. Honismereti Konferenciája is. Perjési Klára gyulai és Szirbik Imre szentesi polgármester osztotta meg a kollégákkal a településvezetésben szerzett másfél éves európai uniós tapasztalatokat. A házigazda Kaba Gábor szerint “A rendezvény célja, hogy a magyar elöljárók tapasztalatokat cseréljenek, bemutassák és megismerjék egymás települését. Ismertessék a megvalósításokat, beszéljenek a legnagyobb problémákról, tanácsot adjanak és kapjanak, egyfajta ötletbörzévé váljon a találkozó”. /P. L. Zs.: Magyar elöljárók egymás közt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

Zsombolyán megkezdte munkálatait a XI. Honismereti Konferencia. A szervező egyesület, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nevében Dukrét Géza elnök nyitotta meg a rendezvényt. A konferencia ünnepélyes megnyitóján osztották ki a Fényes Elek-díjakat, amellyel olyan tagokat jutalmaznak, akik műemlékvédelemben, honismereti nevelésben példamutató munkát végeztek. Idén Kupán Árpád (Nagyvárad), Ujj János (Arad) és Kordics Imre (Nagyvárad) helytörténeti kutatásaival érdemelte ki a kitüntetést. Első alkalommal történt, hogy egyesületen kívüli tagot is jutalmaztak Fényes Elek-díjjal: Balázsi József érsemlyéni polgármestert, a műemlék-állítás és honismereti nevelés terén szerzett érdemeiért. Továbbá díszoklevéllel jutalmazták Halász Pétert, a magyarországi Honismereti Szövetség elnökét, és a területi egyesületvezetőket. Két napon át több mint 20 kutató – Szatmárnémetitől Zsombolyáig – számol be helytörténeti kutatásainak eredményeiről, és öt, idén megjelent könyvet mutatnak be a hallgatóságnak. /(Sz. I.): Zajlik a honismereti tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

Siralmas állapotban van sok iskolaépület. Segesvár szomszédságában, Erked faluban a gyermekek otthonról visznek széket az iskolába. 2000-ben Hajdu Gábor akkori egészségügyi miniszter fellépett azért, hogy a veszélyes iskolák ne nyithassák meg kapuikat. Emellett szólt, hogy országos szinten 200 iskolaépületben nem volt megfelelő fűtés, 1200-ban nincs vezetékes víz, megfelelő szeméttároló, 4300 iskola tantermeiben pedig penészesek a falak. Hajdu Gábor igazát támasztotta alá, hogy 2001-ben a Vaslui megyei Negresti falu óvodájának, 2002-ben a Botosani megyei Mesteacan elemi iskolájának, 2004-ben a bukaresti 3-as számú általános iskola tantermének mennyezete leszakadt, ez utóbbi öt gyermeket sebesített meg. A román sajtó legutóbbi, 2005. január 14-én közzétett felmérése szerint az országban mintegy ezer olyan iskola működött törvényen kívül, amelyben a legszükségesebb higiéniai feltételek is hiányoztak, vagy az épület állaga veszélyt jelentett gyermekek és pedagógusok testi épségére. Itt az új tanév, az új művelődési miniszter bejelentette a bukaresti hatalmas ortodox székesegyház építési munkálatainak megkezdését, miután Marosvásárhelyen, Pascani-ban, Marosfőn, Gyimesben és Torockón befejezték az ortodox kolostorok építését. Az elmúlt hetek árvizei csupán Hargita megyében ezermilliárd lej kárt okoztak, a kormány előzőleg ugyanennyit utalt ki ortodox templomok építésére, ebből 20 ezer dollárt a Kovászna megyei Sepsililyén 30 ortodox híve számára, miközben Gyergyó vidékén kétezer katolikusra jut egy templom, noha ők is ugyanolyan adófizetői az államnak, mint ortodox polgártársaik. /Barabás István: Foltos szeptember. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

Átadták az idei színiévad első díjait a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Az Erdős Irma-ösztöndíjról van szó, amelyet dr. Erdős Bartha István felesége, a Székely Színház néhai művésznője elhunyta után alapított. Idén Nagy Dorottya színművésznő és László Csaba színművész kapta az Erdős Irma-díjat, az emlékgyűrűt pedig Kárp György színművész érdemelte ki. A díjalapító, 1957 óta Svédországban élő professzor férj üzenetét Harsányi Zsolt olvasta fel. /Nagy Botond: Átadták az Erdős Irma- ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

Cs. Gyimesi Éva vállalta a radikális kritikai magatartást. Olyan megkérdőjelezhetetlennek számító szellemi mintákkal szállt vitába, mint például Kós Károly és Reményik Sándor erdélyiség-koncepciója. Kimutatta, hogy a transzszilvanizmus az önfeladás ideológiája, amely jellegzetesen értelmiségi találmány, és nem ad választ azokra a problémákra, amelyek a köznapi embert foglalkoztatják. De vitája támadt azokkal is, akik Gaál Gábor második világháború utáni tevékenységét próbálták rózsaszínűre festeni. Amikor sokan magyar egyetem indítását akarták, Cs. Gyimesi Éva nem értek egyet velük. A nyolcvanas években beadványokat fogalmazott annak érdekében, hogy a magyar szak végzettjeinek ne a Kárpátokon túl kelljen franciát, oroszt és testnevelést tanítaniuk. Cs. Gyimesi hetvenes-nyolcvanas években írt könyveiben – Találkozás az egyszerivel (1978), Teremtett világ (1983), Álom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése (megj. 1990, valójában 1988) – a naprakész elméleti tájékozottságot saját rendszerbe foglalta. Ő volt az első, aki a romániai magyar irodalomtudományban elméletileg is megalapozta, miért fontos a műközpontúság. Cs. Gyimesi Éva nem csupán kritizál, hanem épít is. A hatvanéves Cs. Gyimesi Éva legalább hat fontos könyvet írt. A fentebb említettek mellett a Gyöngy és homok (1992), a Colloquium Transsylvanicum (1998), a Kritikai mozaik (1999) címűt. /Balázs Imre József: A kritika felelőssége. Cs. Gyimesi Éva hatvanéves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Augusztus 13-án ünnepelte 77 születésnapját Dávid Gyula irodalomtörténész, a Polis Kiadó elnöke. Dávid Gyula könyvkiadót vezet, köteteket szerkeszt, eközben saját munkáira már alig jut ideje. Kolozsváron végezte az egyetemet, bejutott a Móricz Zsigmond Kollégiumba. Ebben az időben készültek az új középiskolai tankönyvek, őt bevonták a kollektívába. Az Irodalmi Könyvkiadó 1950 végén elkezdett kiépülni Kolozsváron Földes László vezetésével, odahívták és 1951 februárjától kezdve a kiadónak ő lett a szerkesztője. 1953-ban aspirantúrára felvételizett ösztöndíjas helyre. Dávid Gyulát hét év börtönbüntetésre ítélték, azt le is ülte. A börtön után a román irodalommal foglalkozhatott. Az irodalmi kapcsolatokat kutatta, így született meg a Találkozások című kötete. Közben megírta Jókai Mórnak az erdélyi tárgyú műveiről szóló monográfia-jellegű kötetét, 1972-ben pedig megjelent a Mikó Imrével közösen írt, híressé vált Petőfi Erdélyben című könyve. Ezután következett Tolnai Lajos Marosvásárhelyen című tanulmánya. Időközben Balogh Edgártól megörökölte a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztését, ennek a harmadik kötetét már ő szerkesztette. Azóta megjelent a negyedik, és most már majdnem készen van az ötödik. Dávid Gyula tavaly elkezdte módszeresen gyűjteni a volt politikai elítéltek életrajzi adatait. Nagyon sokan vannak, akikről mindenki elfelejtkezik. Szeretne munkatársaival összeállítani egy kötetet, amely a Romániában elítélt, politikailag üldözött magyarok életrajzi adattára lenne. – A Polis Kiadó új sorozata a Prospero könyvek, az erdélyi magyar színészet nagyjairól szólnak. Lohinszky Loránddal készült az első könyv, utána jött Orosz Lujzáé. Készen van az Elekes Emmával készült beszélgetés. László Gerő nem érte meg, de az ő kötete is készen van, és már szerkesztésre vár a Vitályos Ildikóval készült interjú kézirata. A másik sorozat, szintén Demény Péter ötlete nyomán, a Kettős tükörben címet viseli. Olyan írói monográfiák vannak a sorozatban, amelyekben a szerző olyanformán írja meg egy-egy írónak az életét és az írói pályáját, hogy abban egy kicsit a saját élete is benne van. Megjelent már Gellért Sándor Kölcsey-könyve, Németh László Széchenyije, a harmadik pedig Szilágyi Domokos Kortársunk Arany János című munkája volt. Idén folytatódott Féja Géza Móricz Zsigmondjával, Schöpflin Aladár Adyjával, Németh Andornak 1944-ben írott és megjelent könyve József Attiláról. A legutolsó Lászlóffy Aladár Szabó Lőrinc költői helyzetei című könyve. /Köllő Katalin: Megpróbáltunk előre menekülni. Születésnapi beszélgetés Dávid Gyulával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Megjelent Benedek Fidél (1907–1979) rendtörténész, volt ferences tartományfőnök és Tüdős S. Kinga művészettörténész egy-egy tanulmányát magában foglaló, Esztelnek műemlékei, ferences kolostor és kerített templom /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című kötet. Ez az Ambrózia Kiadó nyolcadik könyve. /Iochom: Esztelnek műemlékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Az RMDSZ közeljövőre vonatkozó célkitűzéseinek meghatározása, a romániai magyar oktatás helyzetének értékelése, illetve az árvíz sújtotta településeken hozott intézkedések számbavétele történt meg szeptember 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet az egyedüli a romániai politikai pártok között, amely az elmúlt tizenöt évben megtanulta, hogyan működik egy koalíció. A sikerek között említette elsőként Markó az aradi Megbékélési Emlékpark augusztusi felavatását, másodikként a székelyföldi infrastruktúra fejlesztése terén tett előrelépéseket, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban három fontos útvonal megjavítása is elkezdődött. Harmadikként arról számolt be, hogy Tokay Györgyöt litván és lett nagykövetté nevezték ki. Az oktatás területén siker a szilágysomlyói és a dévai önálló magyar iskola beindulása, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyarrá válása. Az RMDSZ kudarclistáján elsősorban az észak-erdélyi autópálya szerepel. Frunda György bejelentette, ha jövőben nem kezdődik el az autópálya építése, akkor ez akár a kormánykoalícióval való együttműködés szakítópróbája is lehet. Az őszi parlamenti ülésszak prioritásai közé tartozik a kisebbségi törvénytervezet és a decentralizációs jogszabály elfogadtatása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok esetében Markó csak annyit mondott, hogy továbblépésre van szükség. A gyűlésen Sárkány Kis Endre, a BBTE oktatója bírálta az egyetem magyar vezetőit, akik nem segítik az önálló karok ügyét. Lakatos András a rossz magyarsággal megírt tankönyvek problémáját vázolta. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője jelezte, hogy az idén a tavalyhoz képest hamarabb megkapják a gyerekek a tankönyveket. Újra be kellene indítani a magyar nyelvű tankönyvírást. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának tájékoztatásából kiderül, hogy Magyarország mindhárom árvíz esetében nagy segítséget nyújtott. A székelyföldi katasztrófával kapcsolatosan a jelentés emlékeztet, hogy Magyarország ismét elsőként sietett az udvarhelyszékiek megsegítésére. /Borbély Tamás: Az autópálya ügye az RMDSZ legnagyobb kudarca. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptember 9-10-én Kolozsváron hetedik alkalommal szervezték meg a Civil Fórumot, a magyar civil szervezeteknek találkozóját. A rendezvény központi kérdése a támogatási rendszer és a politikum összefüggésének elemzése volt. – Bár idén az elmúlt évekhez viszonyítva alig egynegyednyi volt a rendelkezésünkre álló anyagi keret, sikerült eredményes munkát folytatni – fogalmazott Egri István a szervezők nevében. Közel kétszáz regisztrált résztvevő volt a Civil Fórumon, és legalább ötven további érdeklődőt vonzott a rendezvény. Parázs vitákat szült a jelenlegi formájában nem megfelelő támogatási rendszer. Felmerült: feltétlenül szükség volna a magyarországi mintára itt is létrehozni a Nemzeti Civil Alapprogramot, lényeges volna már a középiskolai, illetve egyetemi képzés alatt megismerkedniük a fiataloknak a nonprofit szakismeretekkel, hogy civilként aktívan részt vehessenek a társadalom életében, alakításában. Szeptember 10-én tartották a MACISZE 2. közgyűlését, amelyen öt szakcsoport alakult: művelődési, oktatási-tudományos, szociális, mezőgazdaság- és vidékfejlesztési, gazdasági. Nyolctagú bizottság fogja kidolgozni a szervezet saját támogatáspolitikai programját. Bodó Barna elnök elmondta: szükséges a támogatási rendszer reformja. A szervezők Elvek és szabályok a hazai támogatási rendszerben címmel tanácskozást kezdeményeztek, amelyen Kelemen Hunor az Illyés Alapítvány, Szép Gyula a Communitas Alapítvány, Dáné Tibor pedig az NKÖM támogatásáról számolt be. A kilenc szakmai szekcióülés mindegyike érintette a konferencia fő témáját. /Farkas Imola, Stanik Bence: Erősödő civil szféra. Módosítandó a támogatási rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Kolozsváron a Báthory István Gimnázium aligazgatónője, Káptalan Erna szerint a gimnázium 1100 tanulója és a tanárok bizakodó hangulatban kezdhetik az új tanévet. A tantermek rendbetétele a múlt héten befejeződött, három teljes létszámú első osztály kezd az új tanévben. A Brassai Sámuel Gimnázium igazgatónője, Kósa Mária elmondása szerint végleges kinevezéssel rendelkező tanáraik vannak. Jelenleg a nappali tagozatra hozzávetőlegesen 800 diák jár, az esti tagozaton pedig 300 körüli a diáklétszám. Idén két első osztály indult. Gond van a X. osztályos tankönyvekkel: a tanterv-változás miatt az új tankönyvek fordítása akadályba ütközött, ezért ezek csak a tanévkezdés után fognak megérkezni. Az Apáczai Csere János Gimnázium igazgatója, Wolf Rudolf véleménye szerint a diáklétszám csökkenőben van az alsó tagozat osztályaiban, másrészt pedig az V–VII. osztály délutáni tanítása nem felel meg a szülőknek. Az iskolának ebben a tanévben több mint 650 tanulója van. Jelenleg egy első osztályt indítottak. A Kolozsvári Református Kollégium tanára, László Margit tájékoztatott: a kollégium 265 diákja változatlan körülmények között kezdi a tanévet. Létrejött a három IX. osztály. A János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatónője, Popa Márta a tankönyvek hiányára panaszkodott. Idén egy, 25-ös létszámú első osztályt indítottak, a IX. osztályban pedig két osztály indult: egy a reál és egy a humán tagozaton. Jelenleg 330 diák tanul ebben a tanintézményben. A Római Katolikus Gimnázium igazgatónője, Schuller Hajnal szerint az iskola közel 200 tanulója számára mind a tankönyvellátás, mind a tanerők helyzete megoldott. A Sigismund Toduta Zeneiskola aligazgatója, Máthé Árpád arról számolt be, hogy egy magyar és két román osztály van mindegyik évfolyamon. A Donát negyedi Onisifor Ghibu Természettudományi Gimnázium aligazgatónője, Irsay Mónika szerint iskola összlétszáma 1500 tanuló, ebből közel 300 tanuló jár a magyar tagozaton. A Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola aligazgatónője, Tonder Ilona szerint az iskolába hozzávetőlegesen 700 gyerek jár, ebből közel 150 a magyar tagozaton tanulók létszáma. A Monostor negyedi Ion Creanga Általános Iskola aligazgatója, Márk Lajos közölte, az iskola összlétszáma 1100 fő, ebből a magyar osztályban tanuló gyerekek számaránya 27 százalék, azaz közel 400 tanuló. Minden évfolyamon van magyar osztály, sőt: a 7. és 8. osztályban két párhuzamos magyar tannyelvű osztály van – mindegyikben több mint 20 gyerekkel. /Nagy-Hintós Diana: Különösebb gondok nélkül indul az iskola. Országszerte ma kezdődik a 2005/2006-os tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptember 11-én Szilágysomlyón felavatták az ország harmadik Holocaust Múzeumát. A nemzetközi rendezvényen nem csupán az izraelita közösségek szervezetei vettek részt: az ünnepélyes megnyitón képviseltette magát a nagyvilágban szétszórt, illetve hazai zsidó szervezetek mellett Izrael kormánya és nagykövetsége, az Egyesült Államok külképviselete és Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. A megnyitót magyarul, románul és angolul Hecht Sándor Szilágynagyfaluból elszármazott, jelenleg New Yorkban élő üzletember tartotta. Az emlékezők felhívták a figyelmet Románia keleti és déli tartományaiból a Dnyeszteren túli területekre deportált zsidók sorsára is. /Józsa László: Holocaust Múzeumot avattak Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A második torjai falunapok fénypontját a monumentális méretű – 15,06 m széles és 9,45 méter magas – székely kapu felavatása jelentette, hiszen Torján állították fel a világ legnagyobb székely kapuját. A galambdúc egyik végén kereszt, a másikon pedig kopja látható, ami azt jelképezi, hogy Torján római katolikusok és reformátusok élnek. A kaput a huszonhat éves, helybeli Pethő Sándor faragta, és rajta Vén Árpád torjai népi költő vidám hangvételű rigmusai olvashatók. Az avatáson a két testvértelepülés, Gádoros és Kistarcsa küldöttsége is jelen volt. Torja jeles szülöttjeiről Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék munkatársa tartott előadást. Felszentelték a II. János Pál pápa emlékére állított emlékkeresztet. /Iochom István: Áll a világ legnagyobb székely kapuja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Az V. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Fotópályázat nagydíját Kovács László Attila sepsiszentgyörgyi fotográfusnak ítélte oda idén a Magyar Fotóművészek Világszövetsége (MFVSZ). Az MFVSZ ötödik alkalommal szervezte meg a kiállítást. /A Nemzetközi Magyar Fotópályázat nagydíját Kovács László Attila kapta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Kézdivásárhelyen, a Vigadóban hármas könyvbemutatóra került sor. Stoffán György magyarországi újságíró, író, lapszerkesztő, a Nemzeti Napló főszerkesztője három, tavaly és idén megjelent könyvét mutatta be. A Vádirat a 2004. december 5-ei népszavazás ügyében és az Én öltem meg Teleki Pált címűt a kézdivásárhelyi Havas Kiadó jelentette meg, mert a szerző hiába kilincselt kéziratával otthoni kiadóknál, senki nem vállalta kiadását. Az Én öltem meg Teleki Pál című könyv dokumentumokkal és vallomásokkal próbálja bebizonyítani, hogy Teleki nem lett öngyilkos, hanem a németek végeztek vele. A szerző Németországban vallomásra bírta azt az egykori német SS-tisztet, aki meghúzta a ravaszt. A harmadik könyv …kiirtanám az összes keresztényt (Magyar valóság, 2004.) címet viseli, és a szerző elmondása szerint ez a mondat a budapesti Tilos Rádióban hangzott el, és oldalain a szerző a magyar- és keresztényellenességet, a történelemhamisítást és gyűlöletkeltést dokumentálja. /Iochom István: Stoffán György három könyvét mutatta be. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

A magyar állami költségvetésből létrehozott Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen maximum egy éven belül rektorválasztást tartanak. Az idei tanév Szilágyi Pál rektorságának utolsó évét jelenti, hiszen az alapítók és a kuratórium tagjai a matematika szakos oktatót korára való tekintettel minden bizonnyal nem választják meg újra. Az alapítvány kuratóriuma július 22-én hosszabbította meg Szilágyi Pál mandátumát egy évvel. Kolozsváron új épületet bérelt az egyetem, emellett újabb ingatlanokat tervez vásárolni, hogy helyet biztosítsanak a jelenlegi és a nemrég beindított szakoknak. Kolozsvári oktatói körökben egyre nagyobb az elégedetlenség amiatt, hogy az EMTE a kezdeti célkitűzéseknek ellent mondva a Babes–Bolyai Tudományegyetemen már létező szakokat indít. Ezt az egyetem finanszírozója, az MSZP–SZDSZ összetételű magyar kormány is többször szóvá tette. /Borbély Tamás: Új rektort keres a Sapientia Egyetem. Szilágyi Pál meghosszabbított mandátumának utolsó éve. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A most induló tanévtől kezdődően az ország legtöbb állami egyeteméhez hasonlóan a Babes–Bolyai Tudományegyetem is drágábbak lesznek a fizetéses helyek, a tavalyi 13–14 millió régi lej helyett az idén 20 millió lejbe kerül a szülőknek a taníttatás. A szülőket felháborítja az egyetem eljárása, például az egyik édesanya kifogásolta, hogy a negyedik évet kezdő fia esetében is megemelték a tandíjat, eddig 2 millió 200 ezer lejt fizetett negyedévi részletként, most azonban ez az összeg 5 millió lejre emelkedett. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem emelik a tandíjat, közölte Negele Enikő szóvivő. /F. I.: Megemelt tandíjak a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./