Sepsiszentgyörgyön az ügyészségen szeptember 5-én hallgatták ki tanúként Réthi Csabát, aki annak idején a megyei rendőrségen feljelentette a két áramtolvaj lemhényi rendőrt. Egyik hónapról a másikra a tanúból vádlott lett: október 3-án Réthi Csabának már nem tanúként, hanem gyanúsítottként kellett megjelennie a megyei ügyészségen. Réthi Csaba elmondta: az ügyészségre csak három tanút hívattak be, rajta kívül Réthi Miklóst és Vatány Csabát. A rendőrség nem az igazat akarta kideríteni, hanem tisztára akarta mosni a korrupt, áramlopó rendőröket. A lemhényi rendőrök elkapták Lénárt Andrást ittasan vezetéssel, s azután már nem volt gond az áramlopással. Hol vannak, akik felépítették a két rendőr hétvégi házát, ők miért nem vádlottak, avagy tanúk? – kérdezte Réthi Csaba. Az ügyészség miért nem hallgatta ki az áramlopáson jelen levő három villanyszerelőt és a két újságírót? /(Iochom): Tanúból vádlott?! (Áramlopás Almásréten). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

A Madách Irodalmi Társaság szeptember 22-23-án tartotta tizennegyedik szimpóziuma őszi ülés-szakát Csesztvén, Madách Imre édesanyja kúriájához, a Majtényi-kúriához közeli művelődési házban. A rendezvényt Andor Csaba elnök nyitotta meg. Asztalos Lajos /Kolozsvár/ a Tragédia általa készülő spanyol változatának ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik színét elemezte, majd további előadások következtek. A megjelentek Balassagyarmaton Madách Imre szobra előtt emlékeztek a nagy költőre. Befejezésként a résztvevők ellátogattak a felvidéki Alsósztregovára, ahol megtekintették Madách szülőházát, a Madách-kastélyt és a benne berendezett múzeumot. Örömmel tapasztalták, hogy az előcsarnokban a szlovák előtt terjedelmes magyar szöveg ismerteti a kastély történetét. /Asztalos Lajos: XIV. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Illyés Kinga barátai, hozzátartozói, színész- és tanártársai, egykori tanítványai gyűltek össze október 3-én Marosvásárhelyen, hogy emlékezzenek rá, aki elkápráztatta versmondásával kortársait. A 2004-ben elhunyt Széchenyi-díjas Illyés Kinga marosvásárhelyi színművész, előadóművész plakettjét a Pálffy-házban leplezték le, az intarziás emlékplakettet Csáky László képzőművész Erdélyi Lajos fotója alapján alkotta meg. Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tagozatvezetője méltatta Illyés Kinga művészetét. Tóth Miklós, a hollandiai Mikes Kelemen Kör elnöke levélben köszöntötte a résztvevőket. Felidézte Illyés Kinga pódiumműsorait: a Szilágyi Domokos versösszeállításokat, valamint A kis herceg és a San Gennaro vére című előadásokat. Ezeket nemcsak a Kárpát-medence magyarsága ismerhette meg: fellépett Nyugat-Európa nagyvárosaiban, Amerikától Ausztráliáig. /Marosvásárhelyi plakett Illyés Kinga emlékére. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

Kun György szobrait állították ki a Kolozsvár Társaság Galériájában. /Józsa István: Szoboridő. Kun György kiállítása a Kolozsvár Társaság Galériájában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Október 4-én az Aradi Magyar Napok keretében zarándoklatot hirdettek a jelenleg Tribunul Axente nevét viselő utcában lévő Damjanich-házhoz, aztán a minorita templom érintésével a belvárosi református templomhoz. A Damjanich-háznál, majd a református templom előterében, Kazinczy Lajos, a tizennegyedik aradi vértanú emléktáblája előtt Pávai Gyula tanár tartott rövid történelmi áttekintést az egykori eseményekről, Fekete Károly egyháztanácsi elnök a minoritáknak az 1848–49-es magyar forradalomban és szabadságharcban, valamint az aradi vértanúk lelki gondozásában és kegyeletük megőrzésében játszott szerepéről beszélt. /(Kiss): Zarándoklat hőseink emlékhelyeihez. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./

Megbékéléssel végződhet az Érmihályfalva közelében megvert két debreceni kerékpáros ügye – mondta el Nagy II. Zoltán, a bántalmazást elszenvedett biciklisek egyike. Szeptemberben ő és Pásztor Viktor edzőkörutat tett Székelyhíd és Érmihályfalva érintésével. Egy román rendszámú autó előbb leszorította őket az útról, később a határtól mintegy kilométernyire újra feltűnt, és utasaik közül az egyik bántalmazta a két kerékpárost; majd Pásztor Viktor kerékpárját megrongálták, Nagy II. Zoltán szemüvegét összetörték. A debreceni sportolók szerint az érsemlyéni rendőrőrsön csak hosszabb huzavona után tehettek feljelentést. Az egyik elkövetőre hivatkozva az ÚMSZ arról írt, hogy a debreceni kerékpárosok keresték maguknak a bajt, amikor „le oláhcigányozták” a rájuk támadókat. Ezt a két sportoló szerette volna visszautasítani, ekkor értesítést kaptak a román hatóságoktól, melyek megbékélési találkozóra hívták őket. A két debreceni elment a találkozóra, elfogadta a feléje nyújtott békejobbot azzal a feltétellel, hogy az őket ért anyagi kárt is megtéríti a három elkövető. /Megbékéléssel ér véget a „magyarveréses” ügy? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Telt házzal játssza az idei évadban bemutatott első előadását a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Ray Cooney Bigámia (Páratlan páros) című komédiáját Cristian Ioan állította színpadra. A darabot Nagy István fordította, ő játssza egyébként a taxisofőr főszerepét is. /Lokodi Imre: Ketten a neten – Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Nell Dunn Gőzben című drámájával kezdi az évadot a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. A Gőzben című darabban hat különböző társadalmi és családi hátterű nő hetente találkozik egy régi törökfürdőben. Meleg Vilmos társulatigazgató, az előadás rendezője elmondta, a választás részben azért esett erre a darabra, mert ideális szereposztás valósítható meg a Szigligeti Társulat nőtagjai között. Restaurátor-tanfolyam kosárkötéssel. /Nell Dunn-dráma a váradi színpadon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

A magyar forradalom 50. évfordulójára jelenik meg a Polis Könyvkiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában az 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965 című kötet. A kiadványt Dávid Gyula tanulmánya és egy, a nagyobb pereket adatszerűen bemutató fejezet vezeti be. Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója elmondta, a kolozsvári magyar főkonzulátusáról Szentpéteri István konzul megkereste őt azzal, hogy országos kiterjedésű adatgyűjtést kellene elkezdeni, ennek kiadását támogatnák. Közel 1400 személy az adatait sikerült összegyűjteni. Szükség volt levéltári kutatásra is. Fennmaradt a Magyar Autonóm Tartomány katonai ügyészségének az irattára, ez a marosvásárhelyi Állami Levéltárban van, innen származott 700 embernek az adata. Az egyházközségektől is sok anyag érkezett be. A könyvben a főanyag 1956–1965 között letartóztatottakra és elítéltekre vonatkozik, 1956-nak a romániai utótörténete ugyanis 1965-ig tart. /Köllő Katalin: Könyv az ’56-os politikai elítéltekről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Simon Judit, az ÚMSZ főmunkatársa elítélte Orbán Viktort, akinek a Kossuth téri nagygyűlésen kell majd magyaráznia, hogy alkotmányellenes, amit terveztek. Az újságíró szerint az Orbán Viktor által képviselt Fidesz politikája összezárta a kormánypártok és szimpatizánsai sorait és megosztotta az ellenzéket. /Simon Judit: Öngól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Ágoston Hugó kirohant a Fidesz ellen, a narancsosok ellen, akik szerinte a választáson csaltak, kétszer mentek szavazni. – Az utcai politizálás ellen az MDF, vagyis Dávid Ibolya ismét következetesen állást foglalt. /Ágoston Hugó: Narancsfelfújt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

A Fidesz megtartja nagygyűlését október 6-án a Kossuth téren, mivel az Orbán Viktor pártelnök által szabott határidőn belül a kormánykoalíció nem tett határozott lépést a kormányfő leváltására. Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jelenlegi helyzetet nem lehet stabilizálni, új helyzetet kell teremteni, ezért minden alkotmányos és demokratikus eszközt fel kell használni, hogy Gyurcsány Ferencet eltávolítsák a hatalomból. Dávid Ibolya ellenzi, hogy parlamenti pártok szervezzék a tüntetést. Konrád György „butaságnak” tartja Sólyom László köztársasági elnök álláspontját a tüntetésekről, aki azt mondta: „az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították”. Konrád Orbán Viktort, a Fidesz elnökét Moliere Tartuffe-jéhoz hasonlította, aki mint mondta, „nagy képmutató” volt, aki erkölcsi bírálattal kerekedik a többiek fölé. „Aki erkölcsbírálattal próbál a politikában hatalmat szerezni, arról többnyire ki szokott derülni, hogy e mögött valami egészen más van” – tette hozzá Konrád. /Magyarország válaszúton. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

1951. október 6-án, 55 éve kezdte meg rendszeres magyar nyelvű adását a Szabad Európa Rádió (SZER), amelyet az amerikai kongresszus hozott létre a második világháború után, a szocialista országok népeinek informálása érdekében. A SZER a legújabb kori magyar történelem egyik jelentős és sajátos eszmei, szellemi, politikai intézménye volt. A kommunista diktatúra négy évtizede alatt fontos szerepet játszott a magyar nép gondolkodásának és magatartásának alakulásában. A SZER 1951 októberétől 1990. november 4-ig napi 19 órán át sugárzott magyar műsort, utána napi 11 óra, majd 1991. április 2-től napi 6 óra volt az adásidő. A rádió több mint 40 éven át töltötte be feladatát: a kommunizmus elbukott. A Szabad Európa Rádió 1993. október 31-én szüntette meg magyar adását. /(dbs): Szabad Európa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Traian Basescu államfő kijelentette: olyan le nem ellenőrzött információval rendelkezik, miszerint a Román Hírszerző Szolgálatban (RHSZ) egyetlen tiszt sincs, aki a volt Szekuritáté I. Igazgatóságánál tevékenykedett, hanem csak egy ilyen személy van a VI-os számú Igazgatóságtól, hozzátéve, hogy az utóbbi is rövidesen kérni fogja nyugdíjaztatását. Az államfő hangsúlyozta: az RHSZ-t nem szabad úgy tekinteni, mint az egykori Szekuritáté „jogutódját”. Hozzátette: ma a titkosszolgálatnak teljesen más célkitűzései vannak, mint a volt Szekuritáténak. /Basescu: az RHSZ nem a Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a Demokrata Párt (DP) azt akarja, akkor 2007-ben előrehozott választásokat fognak tartani. A politikus kifejtette: az RMDSZ nem támogatja az előrehozott választások megszervezését, de más alternatíva nem létezik. A kisebbségi törvénytervezetről szólva, az RMDSZ elnöke elmondta: szükség van egy kisebbségi törvényre, mivel az európai integráció „kiolt” ugyan régi vitákat, de nem fogja megoldani a kisebbségek nemzeti identitásával kapcsolatos gondokat. /Markó: ha a DP akarja, lesz előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Erdély-szerte megemlékeztek az 1948–1949-es magyar forradalomról és szabadságharcról. A központi rendezvényeket az idén is Aradon tartották, ezeken részt vett Göncz Kinga magyar külügyminiszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is. Kolozsváron a Házsongárdi temetőben Tamás András honvéd alezredes síremlékét koszorúzták meg, majd a szamosfalvi obeliszknél koszorúztak az RMDSZ megyei szervezetének vezetői. Markó Béla minden olyan kezdeményezést ellenez, amely az aradi Román – Magyar Megbékélés Park nevének vagy rendeltetésének megváltoztatására vonatkozik. Dorel Caprar, az aradi SZDP elnöke bejelentette: pártja a Román–Magyar Megbékélési Park statútumának megváltoztatására vonatkozó projektet fog javasolni a városi tanácsban. A szociáldemokraták multi-etnikumú parkot akarnak. /Egykor meghaltak szabadságért, egyenlőségért, testvériségért. Kegyeletteljes megemlékezés az aradi vértanúkra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A történelmi múltra, a szabadságért életüket áldozókra való emlékezés alapvető feltétele annak, hogy a magyarság határoktól függetlenül is megőrizhesse nemzeti önazonosságát és kereszténységét – ezt az alapgondolatot fejtette ki október 6-án Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének évfordulóján tartott szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. Idén is nagy tömegben érkeztek a magyar közösség tagjai Erdély különböző helyeiről és Magyarországról is. A szertartáson részt vett Göncz Kinga külügyminiszter és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is. Jakubinyi György mondanivalójának lényege az volt, hogy csak az a nép, csak az a nemzet képes megtartani önazonosságát, amely nem felejti el történelmi hőseit, azokat, akik életüket adták a szabadságért. Az ünnepség a Megbékélés Parkjában, a két évvel ezelőtt újra köztérre helyezett Szabadság-emlékműnél folytatódott, Göncz Kinga és Markó Béla beszédet mondott. Magyarország azt kívánta és kívánja, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza – hangoztatta Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. „Még semmi sincs rendben. Látjuk, mi történik Szlovákiában és mi van Magyarországon, hogy még semmi sincs rendben Európának ebben a részében. Itt, Romániában sem igazán szabad, nem igazán egyenlő, nem igazán testvér még a magyar” – fejtette ki Markó Béla. /A vértanúkra emlékeztek Aradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Kolozsváron az október 6-i megemlékezések az ünnep előestéjén kezdődtek. A hidelvi református egyházközség és a körzeti RMDSZ ökumenikus istentisztelettel és műsorral tisztelgett az aradi vértanúk emléke előtt. Dr. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnöke beszédében az aradi vértanúk példamutatását elevenítette fel. Makkai László, a hidelvi RMDSZ elnöke köszönetét fejezte ki a Claudiopolis Egyesületnek, az emlékkiadványért. /N.-H. D.: Október 6. Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Szervezési hiba miatt két csoport két időpontban emlékezett október 6-án Gyergyószentmiklóson az aradi vértanúkra. Délben maroknyian gyűltek össze a temetőben Kiss Antal kopjafájánál. Koszorút helyezett el a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, a Lorátffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, továbbá a helyi és területi RMDSZ- szervezet. Este hat órakor az Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére gyertyagyújtással, imádkozással emlékeztek az egybegyűltek, szintén a temetőben. A harmadik csoportot azon személyek alkották, akik nem szereztek tudomást a megemlékezések egyikéről sem. /Balázs Katalin: Kettős emlékezés az aradi vértanúkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Sütő András teljesítette hivatását, valóra válhat édesanyja ígérete, az író immár örök álma könnyű lesz. Illyés Gyula minősítése szerint, mint „a jelenkori magyar irodalom egyik legnagyobb vigasza.” Gazdag Sütő András életműve, egy búcsúbeszédben nehéz összegezni. De közönsége, hívei, olvasói érzik, életműve mivel ajándékozta meg ezt az annyit zaklatott, hányatott sorsú közösséget. Az író így nyilatkozott: „Ha igyekezetemnek és álmatlan éjszakáim gyötrelmeinek csak oly zsenge nyoma, emléke marad bár, mint friss havon a fölszálló madáré: ez talán már mentség arra, hogy kis ideig én is itt voltam, itt éltem e földön veletek, sorstársaimmal együtt egy térkép mögé kényszerült Nagyfejedelemségben, amelyet oly sokszor jártunk be közösen az emberi igazság, méltányosság, a félelem és megaláztatás nélküli élet vágyának, az emlékezés örök jogának álomfogatán.” Az öröklétbe távozott Marosvásárhely egyik legnagyobb fia. /Nagy Miklós Kund: Búcsú Sütő Andrástól. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. A szavazás eredménye: 207 igen és 165 nem. Korábbi döntését felülbírálva a Fidesz mégis részt vett az ülésen. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért az Országgyűlésben, többek között azért, mert tévhitben tartották a választókat. A kormányfő visszautasította, hogy az első Gyurcsány-kormány adatokat hamisított volna, hogy tudatosan félrevezette vagy becsapta volna az embereket. Külön bocsánatot kért balatonőszödi beszédének stílusa miatt. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a beszéd lehetőséget teremtett az alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy gyakorolja a hatalomról való lemondás emberi erényét. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette: sem felmenteni, sem elítélni nem akarják Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd miatt. Kuncze szerint Orbán Viktornak, ha nem tetszik a parlament, mondjon le a mandátumáról. Méltatlan dolgokról folyik ma a vita a Parlamentben és a Kossuth-téren egyaránt – emelte ki Dávid Ibolya MDF elnöke. Az MDF szerint Gyurcsány Ferencnek le kell mondani, mert elvesztette hitelét, megsértette nemzetét. /Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Minden napra a Parlament előtti Kossuth térre hívta az embereket Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki pártja október 6-i nagygyűlésén ismét távozásra szólította fel a miniszterelnököt. Az ellenzéki párt elnöke mintegy 350 ezer ember előtt beszélt a Kossuth téren, a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójának tagjai körében. Szerinte azzal, hogy a kormányképviselők felsorakoztak egy „hazug, esküjét megszegő politikus” mögé, „magukhoz kötötték a hazugságot”. Orbán Viktor szerint ennek beláthatatlanok lesznek a következményei, megrendülhet az egész magyar gazdaság. Leszögezte, hogy az ország stabilitását féltve nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, a kormánypártok az önkormányzati választás eredményének megfelelően állítsanak új, hiteles miniszterelnököt. Az ellenzéki párt vezetője meghirdette az Igen, Magyarország! chartát, amelynek hat pontja között – egyebek mellett – az állami vagyon védelme, az esküjüket megszegő politikusok kiközösítése, a felelősségre vonás és számonkérés szerepel. /Fidesz-nagygyűlés a Kossuth téren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A közeljövőben Kolozsvár városa új térplasztikával gyarapszik, Márton Áron püspök szobrával. A monumentális alkotást a Szent Mihály-templom főbejárata melletti templomkertben helyezik majd el. Márton Áron szobra Bocskay Vince szobrászművész alkotása. Elmondta, hogy a szobor elkészítésére a római katolikus plébánia 2001-ben írt ki pályázatot. A bemutatott makett után az első díjat neki ítélték. 2002-ben fogott a szoborhoz, dolgozott az agyagmintán. Nem sokkal befejezése előtt a szobor váza megroppant és eldőlt, újra kellett kezdenie az egészet. Kilenc hónapot dolgozott rajta, hogy újból elkészüljön. Karcagon öntette, mert jó minőségű a munkájuk. Eddig négy szobrát öntötték Karcagon: Mikó Imre szobrát, amelyet Sepsiszentgyörgyön állítottak fel, Apor Vilmos szobrát, amely Gyulán van, Patasics Ádám kalocsai érsek szobrát, amit Kalocsán helyeztek el, és most a Márton Áron szobrát. Csíkszeredában készítik a talapzatot Márton Áron szobrához, andezitből, amit tükörsimára csiszolnak. Bocskay Vince jelenleg egy 1956-os emlékművön dolgozik. A Kolozsvár Társaság elnökeként Kántor Lajos hirdette meg egy 1956-os emlékmű pályázatát, amit Kolozsváron, a sétatéren szeretnének felállítani. A zsűri három díjat ítélt meg, az első díjat Szakáts Béla szobrászművész, a második díjat ő kapta. Az első díjas szobrot helyezik el a kolozsvári Sétatéren, de a kerek évforduló tiszteletére úgy döntöttek, hogy a második és harmadik díjas szobrot felajánlják annak, aki még szeretne 1956-os emlékművet felállítani. Amikor ez kiderült, akkor az Erdélyi Református Püspökség részéről jelezték, hogy szeretnék ezt a szobrot felállítani a Protestáns Teológia belső udvarán. /Takács Gábor: Márton Áron – a Szent Mihály-templom fenyőfáinak árnyékában. Látogatás Bocskay Vince szobrászművész szovátai műtermében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Bányai Péter elmondta, hogy apja /Bányai László/ kommunista volt. Illegalitásbeli. Hosszú évek, évtizedek vak sztálinizmusából az ’56-os budapesti, valamint a ’68-as prágai események gyógyították ki. Egy darabig még az emberarcú reformkommunizmus és revizionizmus híve maradt, élete végén azonban leszámolt kommunista hitével. Nagynénje az 50-es években ügyésznő Kolozsvárott; közben férje, a román ügyvéd politikai fogoly a hírhedt Duna-csatornánál. Bátyját 1958-ban, szovjet- és szocializmusellenes kijelentéseiért, kizárták az egyetemről. Akkor apja éppen oktatásügyi miniszterhelyettes volt. – Bányai Péter kapcsolatba került «nemkívánatos személyekkel», disszidensekkel, külföldi állampolgárokkal, követségi alkalmazottakkal. Később kiderült, 1970 óra figyelték. Először 1974-ben beszélgetett el vele az egyik szekus, de erről nem maradt feljegyzés a dossziéjában. Egy 1977-ben kelt dokumentum szerint Bányai elköltözött szülei lakásából, de a szeku nem tudta beazonosítani a pontos lakcímét. Bányai Péter szerint ez érthetetlen, mert a néptanács adta a lakást, ez a cím szerepelt személyazonossági igazolványában, munkahelyi nyilvántartásában stb. A szeku másik melléfogásáról Bányai Péter számolt be. Nicolae Manolescu irodalomkritikus lakásában mikrofonokat helyeztek el. Amikor sok év múlva Manolescu felfedezte dossziéját, ideges lett, számára súlyosan kompromittáló dolgok szerepeltek az említett beszélgetésekben. A dossziék szerint Manolescu minden szapulta a „Suszter”-t (ez volt Ceausescu gúnyneve), méghozzá szokatlanul trágár, és nyelvtanilag helytelen beszédmodorban. A lehallgatott beszélgetések igazolták, hogy Manolescu képtelen korrektül beszélni románul. Azután kiderült, miről is van szó. Pár ház távolságra tőle lakott egy Nicolae Manolescu nevű segédmunkás, tévedésből az illető lakásán helyezték el a mikrofonokat. Az 1977-es szekus jelentés jó magaviseletű emberként írja Bányai Pétert, akinek nincsenek negatív megjegyzései a politikai rendszerre. A Bányai-dossziéban 1983 és 1989 közt egy nagy „lyuk” tátong. A szeku érdeklődése Bányai iránt akkor éledt fel, amikor 1988 márciusában kérte az Izraelbe való végleges kitelepedést: elkezdték az ellenőrzését, álnevet kapott (ő lett „Banu”). Kiderült, hogy elfogtak egy Bányai László nevű személy által írt levelet, melyben azt írja le, hogy sikerült illegálisan kivándorolnia, és melyek az első benyomásai Ausztriáról. Ez valószínűleg félreértés: Péter állítása szerint soha nem kapott levelet Ausztriából. Öccse, Bányai László akkor már évek óta Nyugat-Németországban élt. Végül 1989 novemberében kelt jelentésben ajánlották, hogy hagyják jóvá Bányai kivándorlási kérelmét. 1989 november 18-án az ellenőrzést megfigyeléssé javasolták változtatni, mert Bányai rendszerellenes nyilatkozatot tett. A dosszié utolsó jóval a forradalom után, 1990. szeptember 28-án keltezték, fejlécén már a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerepel. Bányai nem csinált semmi olyasmit, ami az állambiztonságot fenyegetné, ezért ekkor javasolták a megfigyelés leállítását, és nevének a nyilvántartásokból való törlését. Ezt 1990. november 3-án jóváhagyták. „Ha igaz volna az, amit mondanak, vagyishogy a Szeku és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közt nincsen semmilyen kapcsolat, akkor ’89 decembere után kivétel nélkül minden politikai alapon történő megfigyelést le kellett volna állítani. A dossziém azt mutatja, hogy ez nem így történt, jogi értelemben ez az oldal a bizonyíték a Securitate-SRI kontinuitásra. Bár ellenem minden vád politikai volt, tíz hónappal Ceausescu bukása után jutott eszükbe újraelemezni a rólam szóló iratokat. Apropó, vajon mit csináltak ’89 december 22. és 1990. november 3. között? Elméletileg követniük kellett volna engem, mert az utasítás nem volt visszavonva. Megkaphatnám ezen megfigyelések dokumentumait?” /Sípos Zoltán (Transindex.ro): „Banu”, a megfigyelt – Bányai Péter szekusdossziéja. Kutyákkal, macskákkal eszik egy tányérból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6., folyt.: okt. 7./

Megjelent Szakolczay Lajos (sz. 1941) irodalomtörténész Erdélyi ősz /Napkút Kiadó, Budapest, 2006./ című közel hatszáz oldalas kötete. A rangos kiadvány a XX. századi romániai magyar irodalom színe-javából mutat be tizenhárom költőt, próza- és drámaírót Kós Károlytól Lászlóffy Aladárig. Több mint húsz színművet mutatott be, melyekben Sütő András vezet 8 drámával, majd Tamási Áron (4), Székely János (4), Páskándi Géza (3) és Kós Károly (2). Sütő András legjobbnak tartott drámáját, az Egy lócsiszár virágvasárnapját Szakolczay négy előadás fényében mutatta be, négy város színházában /Kaposvár, Kolozsvár, Budapest, Békéscsaba/. Összegezve a látottakat, a leglíraibb előadás a Harag György rendezte kolozsvári Lócsiszár volt 1975-ben. A legjobban félreértett, már-már komédiába fullasztott tragédiát a budapesti Madách Színház provokálta Ádám Ottó színrevitelében. A prózaírók közül Szilágyi Istvánról írt a szerző, akinek Kő hull apadó kútba című könyvét Szakolczay a XX. századi magyar regény csúcsaként említette, a Hollóidővel egyetemben. /Kudelász Ildikó: Őszi tűnődés egy könyv fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Bogdán László legutóbbi verseskötetében /A démon női alakot ölt. Lírai napló, 2003-2005. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2006./ ötvenötödik évébe lépvén a búcsúzó Arany Jánosra gondolt. Bogdán László az iróniát belopta versébe, bár a kötetben az elégikus és tragikus hangvétel az uralkodó. A költő a nyolcvanas évekre visszatekintett, a jelenről megállapította, tovább él a bukott rendszer mind a látható, külső világ terein, mind a mélyben, az emberek reflexeiben is. Az írói identitáskeresés könyve ez a Bogdán-kötet. /Borcsa János: Félmúlt Bogdán László verseiben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

A Háló-mozgalom elsősorban a Kárpát-medencében működő katolikus közösségeket és embereket szólítja meg. Ma körülbelül ezer kisebb közösséggel van kapcsolatuk. A mozgalom hidat kíván teremteni közösségek között. Évente rendeznek Kárpát-medencei, régiós és helyi találkozókat, táborokat. Idén szeptember 21–24. között Nagyváradon zajlott a Háló Kárpát-medencei nagytalálkozója. A négynapos találkozón számos előadásra és kiscsoportos beszélgetésre került sor. A nyitó szentmisét Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mutatta be. A szeptember 23-i liturgia főcelebránsa és szónoka Schönberger Jenő szatmári püspök volt. A nagytalálkozón az ökumenizmus is hangsúlyt kapott, jelen volt Tőkés László református püspök is. – A mozgalom honlapja a www.halo.hu. /Balajti Róbert: XII. Kárpát-medencei Háló-találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

Sütő Andrást írótól búcsúztak október 7-én Marosvásárhelyen családtagjai, pályatársai, tisztelői. A ravatal mellett székely ruhás ifjak álltak díszőrséget. Az író ravatalánál a Vártemplom zsúfolásig megtelt, rengetegen álltak az udvaron. Dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök az írót Isten gyertyájának nevezte, amelyet „elfújt a betegség kavargó szele”. Rámutatott: „ő világított a diktatúra idején, a börtönök mélységein is”. Markó Béla, a RMDSZ elnöke hangoztatta: „Nagyon fáj a magyar kultúra hatalmas átka és áldása, hogy nem elég nagyot alkotni, zseniálisan kezelni a nyelvet, mert ráadásul tettekben is nagynak kell lenni, nem csak szóban”. Sütő András nemcsak a „könyvtárszobák csendjében” élte életét jó könyveket írva, hanem cselekvéseiben is sokat tett a magyarságért. „Sorsa erdélyi sors. Könnyű is, nehéz is, kanyargós is néha, szerették is sokan, bántották is méltatlanul néhányan, de végül útjáról nem lehetett letéríteni”. Megszenvedett, vagyis hiteles életút volt az övé – mondta a szónok, úgy fogalmazva, hogy az elhunyt író mindvégig hitt abban: lehetséges a nemzeti egység. „Sütő András nem áldozat volt elsősorban, hanem közösségének egyik kiemelkedő szellemi vezetője, aki nehéz helyzetben is a helyén maradt, és erőt tudott adni nekünk”, mondta. Az 1990-es marosvásárhelyi konfliktusra Markó így fogalmazott: „melyik nemzet fogadná el költőjétől rajtunk kívül, hogy maga is kimenjen a harctérre, hogy páratlan szép szavú írója gyertyás-könyves tüntetés élén menetel, majd a bajban is legelöl már-már életével fizet rövid szabadságáért?”. Ilyen naiv, lelkes, szenvedélyes, önmagához kegyetlen nemzet a magyar, és ennek a nemzetnek a lelkét fejezte ki drámában, prózában, esszében Sütő András. Csoóri Sándor úgy fogalmazott: Sütő András Illyés Gyulához méltó rangon magát a magyar nyelvet tette alkalmassá arra, hogy a földből az égig érő tilalmak ellenére fájdalmainkat, haragunkat, apokaliptikus sérelmeinket elmondhassuk. Sütőt fiatal korában megérintette a szocialista romantika, előtte is kinyílt a politikai tér, de minél előbbre jutott, élményei annál riasztóbbakká váltak. „Félárbócra leengedett tekintete hozzásegítette őt ahhoz, hogy ne vitesse magát tovább újabb és újabb szelekkel, és megtörtént a felébredés. A kisebbségi magyar író önkéntes feltámadása megélénkítette az egész Kárpát-medencei magyar irodalmat” – mondta Csoóri. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: elvesztettünk ugyan egy csodálatos embert, egy nagyon nagy alkotót, de az ad erőt, hogy nem ment el közülünk; itt maradt örökül életműve, emberi és írói magatartása. Mircea Dinescu költő azt fejtegette: Sütő András életművére nemcsak a magyar, de a román irodalom is joggal büszke lehet. Görömbei András debreceni irodalomtörténész „a magyarság égtartó emberének” nevezte az elhunyt írót. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke is azt a gondolatot bontotta ki, miszerint Sütő András nemcsak irodalmi műveivel, szép szavaival, de személyes áldozatvállalásával is példát mutatott. A temetésen részt vett a Szili Katalin vezette magyar parlamenti küldöttség, jelen volt ugyanakkor a magyar művészeti és tudományos közélet számos neves képviselője, így Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. /Gyertya volt a diktatúra ködös éjszakáiban. Több ezren kísérték utolsó útjára Sütő Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Csoóri Sándor így búcsúztatta: „A történelem a Te kérdéseidre válaszol majd, András. Ahogy a vértanúkéra szokott mindig. Tizenhat év óta még sosem írtam le, hogy Te nemcsak sebesültje voltál egy gyalázatos eseménynek, hanem a vértanúja is. Egy lassított, késleltetett sorsú vértanúja. A szemüregben megrekedt szemcsonkban fejlődött ki a gyilkos melanoma, amely sokáig hóhérkodott Veled, mint Hunyadi Lászlóval a fekete ruhás bakó.” /Lokodi Imre, Bakó Zoltán: Végső búcsú Sütő Andrástól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Basescu államfő Ion Antonescut „viszonylag zseniális hadvezérnek” tartja, akinek egyetlen vétke, hogy átlépett a Dnyeszteren is. A 380 ezer zsidó lemészárlása még csak elmenne valahogy? Basescu a frankofon államfőket a Daciától a Római Birodalmon át Romániáig című térképalbummal lepte meg, amely I.C. Dragan, Adrian Paunescu, Neagu Cosma szekustábornok, Viorel Roman, a Romania Mare vezércikkírója és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke közreműködésével készült. /Bogdán Tibor: Baszmeségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Felháborodott hangú közleményt bocsátott ki az SZDP aradi szervezete: az idei október hatodikai rendezvények “románellenes puccsá” alakultak át, az RMDSZ rendezvényéhez pedig a helyi hatóságok is hozzájárultak. “Miután néhány nappal korábban Románia miniszterelnök-helyettese, szembeszegülve az alkotmánnyal és az állam alapvető elveivel, támogatta Székelyföld autonómiájának eszméjét, visszatért erre Aradon”. A közlemény szerint ez a beszéd az RMDSZ “függetlenségi nyilatkozata”, melyet csak utólagosan és csak részlegesen fordítottak le. “Gavril Popescu a kormány képviselőjeként passzívan asszisztált a románokat ért példátlan sértésekhez, amikor a 13 tábornoknak emelt obeliszknél nem hangzott el Románia himnusza, de Magyarország himnusza, magyar nyelvű hazafias és vallásos énekek hangzottak el” – olvasható a közleményben. Az SZDP aradi szervezete a magyar hivatalos vendégek és az RMDSZ szónoklataiban irredenta hangokat vélt felfedezni, ezért követelte, hogy a kormány büntesse meg Gavril Popescu prefektust, váltsák le Bognár Levente alpolgármestert, s azt is, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot a szervezők nevében a románellenes magatartásért. /(Kilin): Nagy-Romániás hangszerelés az SZDP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./