December 10-én Csíkszeredában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB), az ideiglenes elnök Fodor Imre. A Bardoc – Miklósvárszéken (Barót városban és 18 faluban) szeptember 16–23-a, Székelyudvarhelyen és Bögözön pedig 15–22-e között szervezendő belső népszavazások előkészületeit tárgyalta. A helyi önkormányzatok döntő többsége a prefektúrák nyomására visszautasította az SZNT felkérését népszavazás kiírására, az ÁB ezért hozta azt a döntést, hogy belső népszavazást szervez. Tény, hogy ennek törvényes eredménye nem lesz, ám tény az is, hogy így alkalom nyílik megtudni: mi is a Székelyföld lakosságának véleménye az autonómiáról? Az ülésen meghívottként részt vett Eva Maria Barki nemzetközi jogász is, aki a Julianus-díj átvételére jött Csíkszeredába. Az erdélyi magyarság ügyéért immár több mint húsz éve fáradhatatlanul küzdő jogász asszony az európai autonómia-formák ismerőjeként több jó tanácsot adott az SZNT vezetőinek, mondanivalójából kiemelnénk az alábbi megállapítást: nemzetközi támogatás nélkül Bukaresttel szemben soha sem fogunk eredményt elérni… /Szondy Zoltán: Jó tanácsok a Nemzeti Tanácsnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Julianus-díjban részesültek a hét végén Csíkszeredában a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói, Hantz Péter és Kovács Lehel, akárcsak Bodó Barna, aki a két másik díjazottal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB) vezeti. A Julianus-díjat a csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma ítélte oda. Ezt az elismerést első ízben 1993-ban osztotta ki Azoknak a munkáját díjazzák, akik a szórványmagyarság felkutatása, identitásának megőrzése érdekében cselekedtek. Az előző években díjazottak között volt Orbán Viktor volt magyar kormányfő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Beke György író, Csoóri Sándor költő, Kallós Zoltán néprajzkutató, Dobos László felvidéki író, Tőkés László református püspök, a vajdasági Kasza József, illetve a kárpátaljai Kovács Miklós. Idén Eva Maria Barki bécsi jogász, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leköszönt elnöke, a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzser, valamint a szombathelyi Kovács Jenő és munkatársai részesültek elismerésben „a magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért”. Eva Maria Barki ügyvédként a rendszerváltást megelőző években magyar és erdélyi magyar menekültek ügyét vállalta fel, a kilencvenes évektől a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit támogatta. Emiatt Romániában két ízben is nem kívánatos személynek minősítették a hatóságok. Csapó József, az SZNT leköszönt elnöke a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét dolgozta ki. A sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu román médiavállalkozó végigjárta Európa autonóm területeit, ott szerzett tapasztalatait igyekszik megosztani román és magyar honfitársaival. Kovács Jenő szombathelyi útépítő mérnök és csapata az erdélyi szórványvidékeken számos magyar vonatkozású műemléképület, emlékmű megmentésében vett részt. /Julianus-díjat kaptak a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Jövő év január 31-én bezárják az erdővidéki szénbányászat még működő utolsó fejtését, emiatt 250 személy marad munka nélkül, tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség vezetője. A jövedelmező bánya felszámolását, illetve a tömeges elbocsátást a ploiesti-i székhelyű Országos Bányatársaság rendelte el. Fehér Zoltán, az erdővidéki bánya igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a bezárás után magánosítják a bányát, és az új tulajdonos újraindítja a kitermelést. Az igazgató szerint az erdővidéki bányából még 10 évig lehetne szenet termelni. „Vannak szerződéseink, jövedelmező a bánya. Idén 250 ezer tonna szenet termeltünk ki”– mondta Fehér Zoltán. /Kovács Zsolt: Jövedelmező, mégis bezárják a bányát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Visky András Hosszú péntek című darabjának ősbemutatója volt december 8-án a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Kertész Imre Kaddis A meg nem született gyermekért című regényének színpadi változatát Tompa Gábor rendezésében láthatta a közönség. December 9-én került sor a társulati díjak kiosztására. A 2005/2006-os évad leginkább méltányolt előadásai a Tanítványok, Az elveszett levél és az Oidipusz király. Díjat nyertek azok a főiskolások, akik Az elveszett levél c. előadásban részt vettek. Többen kaptak díjat, a társulat díját Kali Andrea nyerte el. A legtöbb szavazatot Hatházi András kapta. Kali Andrea részesült Bánffy Miklós Vándordíjban. /Irodalmi titkárság: Ősbemutató és társulati díjak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A Koinónia Kiadó hétvégi, kolozsvári rendezvényén az Éneklő Borz „hangos szépirodalmi folyóirat” szerzői olvastak fel műveikből a magyar színház előcsarnokában. A kiadó Kié Erdély? című kötetében prózában és versben érkezett válasz a feltett kérdésre, ebből válogatott Láng Zsolt, Selyem Zsuzsa és Salat Levente. Kovács András Ferenc az Überallesbadeni dalnokversenyek című kötetéből olvasott fel. Balázs Imre József frissen megjelent verseskötetéből /Vidrakönyv/, Demény Péter pedig Visszaforgatás című regényéből olvasott fel egy részletet. Megnyílt Fekete Zsolt Tanger című kiállítása is, azokból a fotókból, amelyek a Visky Andrással közösen megjelentetett könyvben láthatók. Visky András és Fekete Zsolt kötete amolyan „könyv a könyvben” alkotás, ezt a kettős cím érzékelteti: Tirami-sú – Tanger. /Rostás-Péter Emese: Válaszok (nem) eldöntendő kérdésre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Tájak, virágok, emlékek címmel dr. Wéber T. Mária orvos festészeti kiállítása nyílt meg december 10-én a kolozsvári Hidelvei Református Egyházközség otthonában. /Ö. I. B.: Éltető kromatikus emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Marosvásárhelyen december 9-én az Unidrama Fesztivál egyik programpontjaként, ugyanakkor önálló estként megnyílt Kiss Ármánd Félelmekről és más agyrémekről címet viselő kiállítása, melyet 16 éven aluliak csak szülői felügyelettel nézhettek meg. A tárlatot Alina Costea és Bors István szexuálpszichológusok méltatták. /Nagy Botond: A gnóm szimmetriája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

A magyar igazolványok ügyéről és az új fejlesztéspolitikáról kíván tárgyalni a Gyurcsány-kormány a határon túli magyar közösségek vezetőivel a december 13-ára összehívott magyar-magyar kormányzati konzultáció első ülésén. Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a meghívottak bármilyen más kérdést is felvethetnek a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) örökébe lépő testületben. A magyar igazolványok kérdése azért időszerű, mert az eddig igényelt mintegy 800 ezer ilyen dokumentum jelentős hányada – a 2002-ben kiadottak – jövőre lejárnak. A romániai magyarok negyven százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal, mintegy 510 ezren. Van olyan elképzelés, hogy a kedvezménytörvény módosításával az igazolványok érvényességét meghosszabbítják. A szomszéd országokban működő státusirodákat is átszervezik: ezek feladatköre a jövőben kiterjed vállalkozásfejlesztésre és projektmenedzselésre is. /Guther M. Ilona: Budapest meghosszabbíthatja a magyarigazolványok érvényességét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

A Nicolae Bocsan rektor javaslatára hozott szenátusi döntés válsághelyzetet idézett elő a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatát illetően. A rektor a magyar tagozat oktatóival történő párbeszéd helyett azokat a magyar egyetemi vezetőket, akik valamilyen módon a helyzettel kapcsolatos elítélő véleményüket kifejezésre juttatják, megalapozatlan ítéleteivel szakmai és emberi mivoltukban megsértette – szögezte le december 11-i nyilatkozatában a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke, Bodó Barna. A döntés szövegében a vádpontokat nem határozták meg, és nem jelölték meg azt a törvényi paragrafust, amelynek alapján a döntés indokolt volna. Nem tartották tiszteletben sem a döntést előkészítő előírásokat, sem a döntés szenátusi vitájára és meghozatalára vonatkozó szabályokat. A kizáró határozat újratárgyalására vonatkozó kérésre Bodó szerint a rektor kérdéssel válaszolt, hogy „látott valaki felmondó döntést?”, vagyis azt sugallta, hogy nem létezik felmondó rendelkezés. Ugyanakkor azt állította, hogy a magyar nyelvű táblák elkészültek, a BKB fellépése akadályozta meg azok kihelyezését. Bodó szerint szükséges azon magyar oktatók közösségi felelősségének megvizsgálása, akik a szenátusban megszavazták a magyar oktatók kizárását. A jelenlegi válsághelyzet megoldása: a magyar tagozat megkapja a döntési autonómiát, az állami forrásokból a magyar tagozat részére nyújtott megemelt támogatást ellenőrizhető módon kezelik, s nem olvasztják be az általános költségvetésbe, ahogy az jelenleg történik. /E.-R.F.: Bodó: a rektor megsértette a lemondókat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Ágoston Hugó, az ÚMSZ vezető publicistája, is részesül idén az Ezüstfenyő Díjban. Az elismerést „a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként” osztják ki évente az arra érdemesülteknek. /Ágoston Hugó Ezüstfenyő-díjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Fölösleges volna a részletek ismerete nélkül állást foglalni a marosvásárhelyi megyei kórház és a kardiológiai klinika igazgatója közötti vitában. Azonban tény, hogy tizenhat évvel a rendszerváltás és a véres március után Marosvásárhelyen továbbra is etnikai színezetet kaphat egy szakmai konfliktus. Az esetleges etnikai diszkrimináció sajnálatos módon nem lenne elszigetelt eset. Az utóbbi időben érezhetően erősödött a magyarellenes hangulat az országban is, ezt pedig Marosvásárhelyen fokozták a polgármester közelmúltbeli akciói: egy szélsőséges politikusok részvételével megtartott konferencia és a december elsején elmondott, autonómiaellenes beszéde. /Balogh Levente: Felelősség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Uniós strukturális alap-lehívási képzés indult december 11-én – brit szakemberek közreműködésével – az Árkosi Európai Tanulmányi Központban, leendő háromszéki önkormányzati gazdaság- és idegenforgalom-fejlesztési szakemberek számára. /Domokos Péter: Brit gazdaságfejlesztési képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

A Tranzit Napok a kolozsvári Tranzit Ház (Kortárs Művészeti Központ) évente ismétlődő rendezvénye, amely a hely arculatát mutatja be. Könczei Csilla, a Kortárs Művészeti Központ igazgatója elmondta, éves programjuk nem csak műfajilag, hanem nyelvileg is összetett. A magyar és román nyelvű programok mellett gyakoriak a német, francia, angol vagy jiddis, továbbá romani nyelven folyó kulturális események. Jövőre lesz a Tranzit Ház tízéves születésnapja, remélik, sikerül nagyon sok embert összehívni. A Tranzit Ház 1997-ben alakult meg egy volt kolozsvári zsinagóga épületében, amely akkor már évek óta a Kolozsvári Magyar Színház raktáraként működött. /Stanik Bence: Beszélgetés Könczei Csillával, a kolozsvári Kortárs Művészeti Központ igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Nyolc éve alakult a szatmárnémeti Brighella Bábcsoport. Rendszeres bábelőadásokat azonban csak néhány éve tartanak Szatmárnémetiben, ahol megalakulása óta a bábtársulatnak sok akadályt kellett legyűrnie. A Brighella társulat létrehozását nyolc évvel ezelőtt Valdráf Erzsébet, a Márkó Alapítvány vezetője kezdeményezte. 1998 őszén sikerült meghívniuk Kovács Ildikót, a neves kolozsvári bábrendezőt, aki az alapítvány pinceklubjában vitte színre az első előadást. Abban az évben végezte dramaturgiai tanulmányait Szilágyi Regina, a társulat jelenlegi vezetője, aki csatlakozott az induló bábtársulathoz. Két év után a színház segédszínészként alkalmazta a bábszínészeket. Ez azonban rövid ideig tartott: a segédszínészi állásokat felszámolták, a társulat pedig szétszéledt. Szilágyi Regina felvállalta az újjászervezést. 2003-ban a megyei tanács négy bábos állást hagyott jóvá. Ettől kezdve a bábszínház is szerves része lett a szatmári színház Harag György Társulatának. A bábcsoport saját “székházat” is kapott, beköltözhetett a színházépület egyik emeleti helyiségébe. /A pincéből léptek színpadra. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Nagykárolyban a helyi Rekettye Kulturális Egyesület nemrég megrendezte a VI. Nagykárolyi Táncháztalálkozót, amelynek keretében az idén először verbunkos versenyt tartottak. A kétnapos rendezvényen az érdeklődők hallgathattak néprajzi előadást (Fischer Botond: Károlyizmusok), részt vehettek kézműves-foglalkozásokon, még egy kötélverő mestert is megtekinthettek munka közben. /Táncháztalálkozó: verbunkos verseny és japán résztvevők. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Vannak vidékek, gyönyörű tájak, melyekről kár lenne nem írni, nem beszélni, mely vidékek túl sokat őriznek magukban ahhoz, hogy elsiklanánk létezésük felett – vallja Kányádi Sándor, akinek a szülőfalujáról, Nagygalambfalváról most készült film éppen ezt váltja be. A helyi önkormányzat felfigyelt a Székelyföld Alapnak a határon túl elő magyarok számára, dokumentum- és rövidfilm készítésre kiírt pályázatára. Megnyerték a pályázatot, így a Székelyföld Alap és az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület megbízásából a székelyudvarhelyi Konnertfilm produkciós iroda elkészítette a kisfilmet. /Forrai Ágnes: „Kányádifalva” korongon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Merre tovább, BBTE? címmel szervezett vitaestet a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága. Dr. Bakk Miklós publicista, dr. Veress Károly egyetemi tanár és dr. Bodó Barna BKB-elnök tolmácsolásában hallgathatták végig a Babes–Bolyai Tudományegyetem újraszervezéséről szóló vitát. Bodó Barna kifejtette: az RMDSZ-nek nincs meg a kellő struktúrája a magyar oktatás átszervezési tervének megvalósításához. Szükség van egy nyomásgyakorló csoportra (ez esetben a BKB-ra), nemzetközi szinten megtárgyalni az egyetem ügyét. A BKB nem szétszakítani akarja a BBTE-t, hanem megreformálni, valamint támogatást nyerni a magyar oktatás számára, ugyanis még mindig nincs országszerte technikai, művészeti, állatorvosi és mezőgazdasági magyar oktatás. /Enyedi Sarolta: Eljött a dolgok néven nevezésének ideje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

November 2-a és 5-e között Kolozsvárt, Erdély történelmi fővárosában tartották a második európai tanácskozást a nemzeti kisebbségek felsőoktatásáról. Az eseményt a romániai magyar kisebbség szervezetei, köztük a Bolyai Kezdeményező Bizottság rendezte, melynek az erdélyi magyar kisebbség számára létrehozott felsőoktatási intézmény, a Bolyai Egyetem visszaállítása a célja. A jelenlegi Babes–Bolyai Egyetem 1959-ben, a román Babes Egyetemnek és a magyar Bolyai Egyetemnek a román kommunista rendszer általi egyesítésével jött létre. A Babes–Bolyai Egyetem, melynek „multikulturalitásával” a román kormány dicsekszik, jelenleg inkább a művelődési és nyelvi beolvasztás mintaképének felel meg. Az egyetem hivatalos nyelve a román, a hivatalos iratokat teljes egészében ezen a nyelven írják, az egyetem épületeiben lévő feliratok is csak e nyelven készültek. A magyar nyelvű szakokra való tanári kinevezések elmaradása, a román nyelv ismeretének hiányában egy állás elérésének nehézsége az egyetemen csak egy-egy abból a számtalan béklyóból, melyek az együttélést és a multikulturalitást megnehezítik. Spanyolországban, Galíciában sikerült elérni, hogy a tartomány három egyetemének nyelve a galego legyen, ezért szolidaritást vállalnak a romániai magyar kisebbség küzdelmével. /Manuel González López, a Santiago de Compostela-i Egyetem Alkalmazott Közgazdasági Osztályának tanára: A magyar kisebbség Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A lej a világ legjobban teljesítő devizája az idei év eddig eltelt időszakában. A lej ugyanis több mint 20 százalékot erősödött a dollárral szemben, ezt elsősorban a külföldi befektetések segítették elő. A lej erősödése azzal is összefüggésben áll, hogy az ország gazdasága idén a harmadik negyedévben 8,3 százalékkal bővült. /Bálint B. Eszter: Lej, a legerősebb deviza. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a 2005-ös beszámolója keretében tárgyalja részletesebben, hogy milyen információkat gyűjtött a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatban. Erről Geroge Cristian Maior SRI-igazgató beszélt azt követően, hogy meghallgatta őt a SRI munkáját felügyelő parlamenti bizottság. A hírszerző szolgálatot a Nagy-Románia Párt riadóztatta a vélt magyar veszély ügyében. George Cristian Maior elmondta, reményei szerint már az elkövetkező tíz napban eljut az illetékes parlamenti bizottsághoz az autonómia-ügyben készített SRI-jelentés. A Krónikának nem sikerült ez ügyben megszólaltatnia a parlamenti SRI-bizottság alelnökét, Verestóy Attilát. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

A tavalyi rekord után idén tovább bővült a román–magyar kereskedelmi forgalom, bizonyítékaként annak, hogy Románia a magyar áruk legnagyobb felvevő piaca s egyben Magyarország legjobb gazdasági partnere az Európai Unión kívül – jelentette Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. /Magyar–román gazdasági rekord. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

Pap Géza református püspök és Szász Jenő polgármester egyaránt szorgalmazza a két székelyudvarhelyi iskola /Benedek Elek Tanítóképző és a Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium/ egyesítését. Az elképzelések szerint a jövőben is Benedek Elek nevét viselné az intézmény. Antal Zoltán református esperes elmondta, azt szerették volna, hogy a Benedek Elek Tanítóképzővel való bérleti szerződés lejártáig, azaz 2009-ig fokozatosan egyesítsék a két iskolát. Ezt a lépést azzal is indokolta, hogy az eredeti egyezség szerint a tanítóképző jellegű osztályok számára kellett helyet biztosítaniuk az egyházi tulajdonba visszakerült épületben. Középiskolai szinten a tanítóképző azonban megszűnt, ezért a tisztán elméleti oktatást felvállaló intézményt leépülő iskolának tekintik. Biztosították a tanítóképző munkaközösségét arról, hogy senki nem kerülne az utcára. Bálint Mihály, a Benedek Elek Tanítóképző igazgatója és pedagógusközössége azonban elzárkózik a két iskola egyesítése elől. Bálint Mihály szerint a Benedek Elek Tanítóképző jogutódjaként különálló intézményként akar tovább működni az iskola. – Mi nem a református szellemiség, vallás és iskola ellen vagyunk, hanem egy ideológiamentes iskola mellett – hangsúlyozta Bálint Mihály. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy Székelyudvarhely már egyszer volt ilyen helyzetben, amikor a Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Gimnáziumot és a Tamási Áron Gimnáziumot egyesítették. A gyereklétszám csökkenése miatt szükséges az egyesítés – hangsúlyozta Szász Jenő. /Takács Éva: Indulatokat kiváltó iskolaegyesítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

December 15-én újra nyit Marosvásárhelyen a Bibliofil könyvesbolt. Új helyen, megújult kínálattal, mutatott rá Kósa Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub vezetője. Az Erdélyi Magyar Könyvklub öt évvel ezelőtt alakult Csíkszeredában, és annak idején sikerült ötéves szerződést kötni a könyvesbolt régi, főtéri helyiségének tulajdonosával, ez a szerződés azonban idén lejárt. Az Erdélyi Magyar Könyvklub tagjaink száma Marosvásárhelyen meghaladja az ezret, országos szinten több mint harmincezres a lélekszám, postai küldéses rendszerben működnek, ennek ellenére a boltot fontosnak tartották. /Nagy Botond: Újra nyit a Bibliofil könyvesbolt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Az erdélyi pasztell-reneszánsz képviselője, Kopacz Mária kiállítását nyitotta meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben Vida György műkritikus. Kopacz Mária grafikus, festőművész, író Marosvásárhelyen született, diplomáját a kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen szerezte. Főiskolás korától rendszeresen illusztrált, rajzait, szövegképeit, önálló grafikai munkáit közölte az Utunk, Igaz Szó, A Hét, Új Élet és a Napsugár. /Bukarestben állít ki Kopacz Mária. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

December 13-án a határon túli magyar közösségek támogatását szolgáló költségvetési forrásokról, a támogatást kezelő intézmények sorsáról, a Szülőföld Alapról, valamint a határ menti együttműködés lehetőségéről, a különböző tervezett fejlesztési programokról kaptak tájékoztatást a határon túli magyar közösségek vezetői, akik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a magyar kormány több tagjával konzultáltak december 13-án Budapesten. A konzultáción részt vett többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének és Juhász Sándor, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, Szlovéniából Kocon József, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségének elnöke, Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetője és Méray Tibor, Franciaország élő magyar író. A magyar kormány tagjai közül részt vett a találkozón Hiller István kulturális és oktatási, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy „évente körülbelül kettő és félszer annyi pénz jut majd a határ két oldalán élők támogatására, mint eddig. Százmilliárd forint a magyarországi forrás és ezzel körülbelül megegyező nagyságrendű összeg az, ami a szomszédos országoknál is rendelkezésre áll ugyanilyen célra”„. A forrásokat egyebek mellett az egészségügyi, oktatási együttműködésre, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolat erősítésére, valamint közös árvíz- és környezetvédelemre fordítják. Hangsúlyozta, hogy még egyeztetnek a szomszédos országok vezetőivel, és jövő év elején adhatják be a fejlesztési terveket Brüsszelnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: többek között a gazdaságfejlesztési elképzelésekről, a regionális gazdasági együttműködés lehetőségeiről kaptak tájékoztatást. Sikerült megegyezni abban, hogy a Szülőföld Alapon belül erre a célra külön keretet biztosítanak. Szó volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról is. – A magyar igazolványokat automatikusan meghosszabbítják. Bugár Béla felhívta a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszüntetésével a szakemberek kikerülnek a rendszerből. /P. A. M.: Újdonságok a magyar–magyar együttműködésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A találkozó után Markó Béla és Bugár Béla közölte: a határon túli közösségek vezetői egyetértenek a kedvezménytörvény olyan módosításával, ami lehetővé teszi a magyar igazolványok meghosszabbítását a kötelező csere helyett. Markó közölte, az RMDSZ a teljes nyitást tartja szükségesnek a magyar munkaerőpiacon. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a magyar igazolványok ügyében a kormány spórolni akar, nem akarja az igazolványokat újra kinyomtatni és kibocsátani. /Egyetértés Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

A magyar–magyar kapcsolatok alighanem új korszakába léptek – vélik Magyarország és a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői. Gyurcsány Ferenc kormánya a határon túli magyar szervezetek forráselosztási hatáskörének minimálisra csökkentését szorgalmazza, ez pedig az „erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki szervezetek számára a klientúraépítés fontos eszközének elvesztését jelentené”, írta a lap munkatársa. „Még nem becsülhető fel, hogy mennyi jót és mennyi rosszat fog eredményezni az új korszak.” A mai magyar kormány inkább gazdasági együttműködésben látja a határon túl élő magyarok támogatásának leghatékonyabb módszerét. /Borbély Tamás: Új korszak? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

December 13-án a képviselőház megszavazta az új kultusztörvényt. A jogszabályt a kormány által kidolgozott tervezethez képest csak csekély mértékben módosították. A törvény kötelezővé tette az egyházi oktatási intézmények állami támogatását. A megszavazott jogszabály jogegyenlőséget biztosít a különböző felekezeteknek, és szavatolja az állam egyházakkal szembeni semlegességét. Az egyházi iskolák állami támogatásáról szóló cikkely csupán jogalapot biztosít, a támogatás mikéntjét egy következő törvény fogja leszögezni. Máté András képviselő szerint 60 év után végre „EU-konform” kultusztörvénye van Romániának. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Elfogadta a képviselőház a kultusztörvényt. Állami támogatást kapnak a felekezeti iskolák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

A kormány határozata értelmében 2007. január 1-jétől bezárják a vámhivatalokat a román-magyar, illetve a román-bolgár határnál, az irodák felszerelését más vámhivatalokhoz szállítják. A nyugati határnál a következő vámhivatalokat zárják be: Pete, Nagyerdő, Nagykároly, Érmihályfalva, Székelyhíd, Biharpüspöki, Bors, Nagyszalonta – vasúti átkelő, Gyulavarsánd, Kürtös, Nagylak, Tornya és Nagycsanád. /Megszűnnek a vámhivatalok a magyar határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Nem szól bele a hét végén kezdődő, autonómiáról szóló erdővidéki népszavazás ügyébe György Ervin. „Nem akadályozhatom meg azt, hogy 2-3 ember mozgóurnákkal játszadozik – mondta a Kovászna megyei prefektus. – Ilyen alapon a mozgóárusok ellen is el kellene járnunk, de ez nem a prefektúra hatásköre.” György Ervint korábban a Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete szólította fel, akadályozza meg az autonómiáról szóló népszavazások lebonyolítását. A PD nem ért egyet a Székelyföld autonómiáért szervezendő belső népszavazásokkal, akkor sem, ha azok nem hivatalosak. A Székely Nemzeti Tanács erdővidéki szervezete arról hozott döntést, hogy december 16-23. között belső népszavazást szervez az autonómiáról. A mozgóurnás népszavazás alkalmával 19 településen keresik fel a lakosságot. /Kovács Zsolt: Népszavazás: prefektusi tartózkodás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

Két magyar alprefektust – Dézsi Zoltánt (Hargita) és Burkhárdt Árpádot (Maros) – mentett fel tisztségéből december 13-án a kormány. Dézsi helyét ideiglenesen Ladányi László, Székelyudvarhely korábbi alpolgármestere tölti be a versenyvizsga kiírásáig. Dézsi Zoltánnak más, fontosabb beosztást szán az RMDSZ, a leköszönő alprefektus várhatóan a Kis- és Középválalkozások Ügynökségének alelnöki tisztségét tölti majd be, amelyet a Konzervatív Párt (PC) kormányból való kilépése következtében kapott meg a Szövetség. Burkhárdt Árpád nyugdíjba vonul, helyettese Bárczi Győző István, Marosvásárhely jelenlegi alpolgármestere lesz, a versenyvizsga kiírásáig. /Menesztettek két magyar alprefektust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A kormány december 13-i ülésén elfogadta Ladányi László Zsolt alprefektusi kinevezését, aki Dézsi Zoltán visszalépése után tölti be ezt a tisztséget. Dézsi Zoltán nyugdíjba vonul. A 36 éves Ladányi László 2004-től Székelyudvarhely alpolgármestere. A Romániai Magyar Jogászok Egyesületének elnöke, illetve 2000-től az udvarhelyi RMDSZ elnöke. /Máthé László Ferenc: Ladányi László Zsolt alispán lett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./