Bálint András-díjjal idén Orbán Ferencet, a Hargita Népe munkatársát, valamint Kovács Csabát, az Erdély.ma internetes hírportál szerkesztőjét tüntette ki a Bálint András Alapítvány. Kovács Csaba a hírportálon végzett önkéntes munkájáért kapta a díjat. /Átadták a Bálint András-díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából sorra jelenjenek meg a visszaemlékezések és a kezdődött kegyetlen megtorlások dokumentumai. A frissiben megjelent magyarországi kiadványok között van az 56-os Intézet két könyve, az egyik a Budapestről jelentjük című másfélszáz szemtanú vallomását tartalmazza a forradalomról, a másik címe Személyes történelem, mely a forradalmat hol kényszerből, hol önként megtagadókról nyújt elszomorító képet. Pál-Antal Sándor átfogó munkája: Áldozatok – 1956. A forradalmat követő megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban. Ebből kiderül, hogy 1956. október 28. és 1965 között a Magyar Autonóm Tartományban (MAT) összesen 1089 személy ellen indult bűnvádi eljárás, közülük 821-et állítottak bíróság elé és ítéltek el. Emellett a katonai ügyészség további 101 székelyföldi személyt állított bíróság elé. Egy-egy elszólásért, indulatkitörésért, rádióhírek kommentálásáért, a kollektivizálás ellenzéséért akár halálbüntetést, 25 év kényszermunkát, életfogytig tartó raboskodást is kiszabhattak a törvénybírák. Akadt olyan író is, Hajdú Zoltán például, aki szerint a Rákosi-féle pártvezéreknél ezerszer nagyobb felelősséggel tartoznak a magyar írók – köztük Illyés Gyula, Tamási Áron – az októberi magyarországi zavargásokért. Mindez összecseng Gh. Gheorghiu-Dej Marosvásárhelyen tett kijelentésével: „A Magyar Írószövetség íróinak kezét és lelkiismeretét a magyar nép tiszta vére szennyezi.” A könyv mellékletében több tárgyalás jegyzőkönyve olvasható, köztük a Fodor Pál és társai ellen hozott katonai törvényszéki ítélet (Fodor Pál 25 év kényszermunka, Csiha Kálmán 10 év nehézbörtön stb.). Korábban Csíkszeredán egy emlékező rendezvény vendégei voltak Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke és Vanek Béla 56-os forradalmár. Példaadó életút Rácz Sándoré. A szovjet invázió után, 1956. november 16-án választották az említett munkástanács elnökévé, a tankok árnyékában szervezte és országos méretűvé duzzasztotta az ellenállást. Ígérgetésekkel próbálták meghátrálásra bírni – Apró Antal miniszteri tisztséget ajánlott fel számára –, s mert nem értek célt, akárcsak hajdanán Török Bálintot, tőrbe csalták, december 11-én Kádárék tárgyalni hívták a Parlamentbe, ahol azonnal letartóztatták. Életfogytiglani börtönre ítélték, de a nyugatiak nyomására 1963-ban kénytelenek voltak amnesztiában részesíteni. Szerszámlakatosként dolgozott, a rendszerváltást követően kezdett újból aktív politizálásba. Rácz Sándor hű maradt önmagához, a kommunizmus és maradványainak következetes elutasításával. /Borbély László: Reminiszcencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

Az 1956-os forradalom évfordulójára sok könyv jelent meg. Ezekről írt Kántor Lajos a Korunk folyóiratban. Hétszáz oldalas Karátson Gábor Ötvenhatos regény című munkája. Kós Károly 1956 őszén Budapesten tartózkodott, akkori naplóját Csapody Miklós találta meg, a naplót Sümegi György adta közre, előbb a Korunkban, majd egy gazdag dokumentumkötetben, a főként képzőművészeket idéző Naplók, interjúk ’56-ról /Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2006/ címűben. Jelentős dokumentum Nagy Imre Snagovi jegyzetek, Gondolatok, emlékezések 1956–1957. /Gondolat Kiadó – Nagy Imre Alapítvány, Budapest, 2006/, Nagy Imre politikai vitairatát kiegészítették a könyvben Nagy Imre külföldi és magyar pártvezetőkhöz címzett leveleivel, valamint a román őrök által készített lehallgatási jegyzőkönyvek magyar fordításával. Fontos alapvetés az irodalomtörténész Dávid Gyula s az őt segítő munkatársak életrajzi adattára a Romániában börtönre vagy halálra ítéltekről: 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára /Erdélyi Múzeum-Egyesület – Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006/ Szőcs Géza Liberté 1956 /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2006/ című munkája a könyv kétharmadát kitevő jegyzet- és függelék-részével kutatómunkának is fölfogható (különösen a Szovjet katonák a magyarok oldalán 1956-ban fejezet révén), elsősorban azonban mint színpadi – és filmes – megjelenítésre tett eredeti kísérlet jelentős. Az Erdélyben kiadott könyvek közül Kántor Lajos tallózó szemlézésében felsorolta még a következőket: A szabadságról és a zsarnokságról. Az ötvenhatos forradalom és a magyar irodalom /Pro Universitate Partium Alapítvány, Nagyvárad, 2006/, Történelmünk a Kárpát-medencében (1926–1956–2006) /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/, Viharok: 1956-os irodalom a Korunkban /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/. /Kántor Lajos: Közel és távol: 1956. = Korunk (Kolozsvár), dec.

Több európai ország magas rangú politikusa vett részt december 31-én a bukaresti kormánypalota előtt Románia EU-csatlakozása alkalmából rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Ezzel egyidőben az ország minden megyeszékhelyén felvonták az Európai Unió zászlaját. Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök együtt vonult el a katonai díszsorfal előtt, majd rövid beszédben üdvözölte a vendégeket – hogy aztán a szilvesztert a főváros két különböző pontján ünnepeljék. A meghívottak sorában ott volt Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, Margot Wallström kommunikációs biztos, Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Frank-Walter Steinmeier német, Göncz Kinga magyar, Ivailo Kalfin bolgár és Per Stig Moller dán külügyminiszter is. Göncz Kinga rövid megbeszélést folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a két politikus arra helyezte a hangsúlyt, hogy Románia uniós csatlakozása mindkét országnak, mindkét nemzetnek a javára válik. Göncz Kinga emlékeztetett, hogy a csatlakozás megvalósulásában az RMDSZ-nek is nagy szerepe volt. /Felvonták az EU-zászlót Bukarestben is. Román kollégájával találkozott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

„Hamarosan ismét együtt leszünk. Vége az évszázados szétszakítottságnak, vége egy történelmi igazságtalanságnak, eltűnnek a közénk húzott határvonalak” – fogalmazott a Duna Televízió által közvetített újévi köszöntő beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, a trianoni döntéssel ellentétben, a Románia európai uniós csatlakozását szorgalmazó döntésbe az erdélyi magyarságnak is volt beleszólása. Az erdélyi magyarságnak az európai uniós belépés után is folytatnia kell majd a harcot jogaiért, többek között annak érdekében, hogy végleg lemoshassa magáról „a határon túli magyar” idétlen bélyegét. „...mi egyszerűen csak magyarok akartunk lenni. És ez most már belátható időn belül így lesz. Bárcsak így lehetne minél hamarabb a vajdasági, horvátországi, kárpátaljai magyarokkal is” – adott hangot reményének az RMDSZ-elnök. Markó szerint el kell felejteni a régi átkot, a magyar-magyar viszályt. /Markó Béla: vége a szétszakítottságnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

Az ÚMSZ elítélte a sepsiszentgyörgyi, Duna tévés „erdélyi magyar szilvesztert”: A magyarkodó magunkba zárulás, a külön ünneplés, a „külön öröm-külön bánat” legalább olyan károkat okozhat közép- és hosszú távon a romániai magyar közösségnek, mint amilyeneket az asszimiláció és az identitásvesztés – írta Salamon Márton László. /Salamon Márton László: Külön európaiság. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

Nagyszeben 2004-ben elérte, hogy 2007-re európai kulturális fővárossá nevezzék ki. Ennek jegyében az idén közel 220 kulturális program zajlik a városban. Klaus Johannis, a város polgármestere hivatalosan is megnyitotta Nagyszeben, azaz Európa kulturális fővárosának kapuit. /Nagyszeben Románia névjegykártyája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

Spanyolország lakossága a „román kőművesek” rohamától retteg. Miközben az építőiparban és a mezőgazdaságban szükség van az idegen munkaerőre, a több százezer törvénytisztelő román dolgozó hitelét alaposan megnyirbálja a néhány ezer bűnöző, akiknek cselekedeteiről a közvélemény igen gyorsan értesül. A szavazati joggal rendelkező románok egyre jelentősebb – maholnap politikai – tényezőt alkotnak majd az országban. Pontos számuk nem ismeretes, becslések szerint megközelíti az egymilliót. A 90-es évek óta Spanyolországban (a marokkóiak és az ecuadoriak mögött) a harmadik legnépesebb bevándorló csoportot alkotó románok tartják ellenőrzésük alatt a prostitúció háromnegyedét. Csak 2005-ben 1700 ilyen kelet-európai fiatal nőt szabadított ki a spanyol rendőrség lelkiismeretlen futtatóik fogságából. /Spanyolország a román lavinától retteg. A román vendégmunkások szavazhatnak a helyhatósági választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

A határon túli magyarok támogatási rendszerének működése eloszlatja majd az elosztás új rendszerével kapcsolatos aggályokat – mondta el Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke Budapesten. A Fidesz szerint nehezebbé fogja tenni magyar külpolitikát a megszorítások miatt leépített intézményi háttér. A Szülőföld Alapról szóló törvény decemberben elfogadott módosításával a határon túli magyarok a regionális fórumokon dönthetnek arról, mire fordítják a támogatásokat. A támogatáspolitika céljai megmaradnak, az intézményrendszer változik – közölte a kormánypárti politikus. Kozma szerint ha néhány hónap után még mindig marad aggály az új rendszerrel kapcsolatban, akkor meg kell vizsgálni a működés tapasztalatait. Kozma József elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatalának átszervezésekor figyelni fognak arra, hogy semmilyen korábban kialakított kapcsolat ne vesszen el. Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes tagja emlékeztetett rá, hogy a határon túli magyarok is aggodalommal figyelték a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetetését. Hozzátette: szintén megszűnt az elmúlt években szakmai munkát végző Teleki Alapítvány, mivel a költségvetésben nem biztosították a működéséhez szükséges forrásokat. /Politikusok a Szülőföld Alap új rendszeréről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

Egy hét után távozott tisztségéből Krámer Alpár gazdasági minisztériumi államtitkár. A Romgaz vállalat kereskedelmi igazgatóját az RMDSZ javasolta korábban erre a posztra. Lemondását a 2006. december 29-én írta alá a miniszterelnök, nyolc nappal a december 21-i kinevezése után. Krámer Alpár távozását Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter sajnálattal vette tudomásul. „Krámer Alpár eljött a fővárosba felmérni a feladatkörét. Rövid gondolkodás után közölte, hogy egészségügy okokból nem tudja vállalni a megbízatását” – tájékoztatott Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. Jakab Elek, a Romgaz vezérigazgatója úgy tudja, más okok is álltak Krámer döntésének hátterében. „Lemondott, mert nem akarták” – jegyezte meg. /Cs. P. T.: Egy hétig volt államtitkár Krámer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

A szentendrei otthon kényelme helyett a csángóföldi népnevelést választotta egy fiatal pár, Farkas-Ferenczék. A pedagógus házaspár először 2005-ben látogatott Gajdár faluba, de akkor még a magyarul folyékonyan beszélő idősebbek is elzárkóztak a nyelvórák bevezetésétől. Hiába jártak szinte házról-házra, senki nem mert helyiséget bocsátani a rendelkezésükre. Végül idén márciusban valaki beengedte őket a másfélszer kétméteres előszobájába, ahova első alkalommal mindössze három gyerek jött el. Később egyre többen érdeklődtek a foglalkozások iránt, karácsonyra már közel száz gajdári gyerek kapcsolódott be a fakultatív nyelvtanulásba. Farkas-Ferenczék korábban Bákóban laktak, de most úgy döntöttek: ki kell költözniük a megyeközponttól mintegy harminc kilométerre fekvő faluba. A közösség lassan befogadja őket. Egy ideje már nincs olyan család a faluban, amely féltené a gyerekét a pedagógus házaspártól. A két fiatal 2005 decemberében házasodott össze. Már akkor eldöntötték, hogy Erdélyben fognak letelepedni. 2006 februárjában Szentendréről Csíkszentdomokosra, Gabriella szülőfalujába jöttek. Aztán egy állomással tovább mentek. „Sokáig nyaggattuk Hegyeli Attilát, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási felelősét, hogy engedje meg, hogy itt Moldvában segítsünk neki” – mesélte Endre, aki kutatói ösztöndíjjal érkezett Romániába. /Szucher Ervin: Egymást szelídítő magyarok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

Szász Jenő, aki tíz éve Székelyudvarhely polgármestere, értékelte az elmúlt évet. Fél éven át egyedül vezette a várost, a viszály miatt megszűnt a tanács. Ez nem ideális helyzet, hangsúlyozta, mert az egyedüllét felelősséget is jelent. Egy jó csapattal könnyebb. Tanulságos ez a tíz év, 1996–2000 között béke volt, és ezután következtek a viták, a nagypolitika beleszólt Udvarhely életébe. A tavalyi év eredménye volt a sportcsarnok felújítása, az Orbán Balázs-híd befejezése, a Művelődési Ház külső felújítása, megoldásnak tekinthető a Sziget utcai járóbeteg-rendelő tatarozása. Nagy eredmény 31 utca leaszfaltozása és a Puskás Ferenc-focipálya. A millenniumi emlékmű visszaállítása pénz kérdése, 30 millió forintba kerül. /Máthé László Ferenc: „2007 az építkezés éve lesz” = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

Wass Albert Elvásik a veres csillag című könyve mutatta, hogy amit Romániáról leírt Wass Albert – a kommunizmus álarca alól hogyan bújik elő a balkáni sovinizmus –, az vérfagyasztóan hasonlított a szerbiai állapotokhoz. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínházat 2002-ben alapították meg azzal a szándékkal, hogy színre viszik a magyar történelem sorsfordulóit. Úgy érzik, ezt rajtuk kívül más nem teszi meg. Wass Albert két kisregényből alkottak egy színdarabot. A két mű ugyanis összefügg. Az Adjátok vissza a hegyeimet! a két világháború közti megszállt Erdély magyarságának elnyomatásába enged bepillantást, a Jönnek pedig azt a pillanatot mutatja be, amikor a szülőföld 1940-ben visszakerült a hazához. Az a céljuk, hogy az egész magyar szállásterületen, a Kárpát-medence minél több pontján bemutassák ezt a darabot. A színház első darabja, a Vörös bál Magyarország széteséséről szólt. Németh Ákos darabját, az első kommunista rémuralomról szóló Vörös bált írták át oly módon, hogy egy szélesebb időszakot öleljen föl. A darab egyetlen előadást élt meg. A Halottak napjától Virágvasárnapig című, Délvidék Trianonját, majd 1941-es felszabadulását bemutató darabjukat rögtön az első előadás után álló vastaps fogadta. A darabbak eljutottak nagyon sok helyre. Ugyanez a tapasztalatuk a Világ és a vége című előadásukkal. Felkérték Szőnyi Ferencet, hogy írja meg Magyarország szétesésének drámáját oly módon, hogy egy kis kamaratársulat el tudja játszani. Szent Dávid napjától Kisasszony haváig címmel fogják bemutatni 2007-ben. /Ágoston Balázs: Délvidéki színtársulat mutatja be Erdélyben az író két művéből készült drámát. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 4./

Adamovits Sándor, a Kemény János Alapítvány elnöke, marosvásárhelyi újságíró újabb könyve A vécsi vár vendégei című, a Helikon íróközösségét bemutató könyve után A Helikoni nagyasszonyok című műve, ebben az írófeleségeknek állít emléket. Szántó György felesége elválaszthatatlan volt világtalan férjétől, és egy időben annyit olvasott fel neki, hogy hangszálgyulladást kapott. Gulácsi Irén Benedek Elekhez írott leveleiből kiderült, hogy Gulácsi reggelente magatehetetlen férjét kicipelte a nappaliba, fotelbe ültette, majd bement a szerkesztőségbe. Nappalra ápolónőt fogadott a lebénult férje mellé, de az éjszakai felvigyázást maga látta el. Marosi Zsófia, Molter Károly felesége férje hatalmas irodalmi levelezését gyűjtötte össze. Molter ugyanis leveleit előbb piszkozatban írta meg, s miután elkészült a levél letisztázott változata, a piszkozatot a szemétkosárba dobta. A piszkozatokat összegyűjtve – közel ötezer levelet – névsor szerint rendszerezte felesége. Adamovits megjelenés előtt álló újabb könyve: A négybástyás irodalmi székesegyház. A Kemény János Alapítvány negyedévenként Marosvásárhelyen irodalmi estet szervez. /Jánossy Alíz: Írók, feleségek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

A román kormány intézkedéseket kíván hozni a bevándorlás előmozdítására, hogy ellensúlyozza a lakosság lélekszámának folyamatos apadását és a számos iparágban – főként textiliparban és építőiparban – jelentkező munkaerőhiányt, írta a Cotidianul című bukaresti napilap. Bukarest elsősorban a szomszédos országokban – így Moldovában és Ukrajnában – élő román kisebbség tagjait kívánja áttelepülésre ösztönözni. A Belügyminisztérium előrejelzése értelmében a lakosság lélekszáma 2050-ig akár 16 millióra is apadhat, ennek a fele pedig nyugdíjas korú lenne. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

A magyar–román határ két oldalán elhelyezkedő települések próbálnak összefogni és közös projekteket kidolgozni. Mivel könnyebben lehet európai uniós pénzeket elnyerni régiós szintű együttműködés keretében, öt erdélyi és öt magyarországi helység dolgozik minél szorosabb kapcsolat kialakításán. Kisiratos, Nagyiratos, Nagypereg, Pécska és Szemlak vezetői és magyar partnereik már két alkalommal is összeültek megvitatni a partnerség konkrét lépéseit. A települések polgármesterei, illetve alpolgármesterei minirégió létrehozására gondolnak, melyet jogilag a közösen létrehozandó egyesület képviselne. /(Sinka): Határon átnyúló minirégiót szerveznek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Január 4-én Kolozsváron is bemutatkozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új rektora, Dávid László, valamint a megválasztása nyomán megüresedett tisztségbe lépő új rektor-helyettes, Szép Sándor. Az 50 éves rektor végzettségét tekintve folyamatirányító számítógépek szakosodású villamosmérnök, 1997-től a műszaki tudományok doktora. Az EMTE-n 2001 óta oktat, 2004-től az egyetem rektor-helyettese. Szép Sándor vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora, 56 éves, 2003 óta társult egyetemi tanár, 2006-tól pedig egyetemi tanár az EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karán. Az intézmény új vezetősége ismertette programját, célkitűzéseit, amelyek között első helyen szerepel az egyetem intézményes akkreditációja, illetve a román állam anyagi támogatásának a megszerzése. Fontos a minőség biztosítása, szintén lényeges szempont a bővítés. Kolozsváron önerőből saját kari épületet fognak létesíteni, bővítik a képzés kínálatát, a már meglevő szakokon pedig tartják a tavaly közölt beiskolázási számokat. Céljaik egyike, hogy mesterképzést indítsanak minden olyan szakon, ahol alapképzés is folyik. Májusban Marosvásárhelyen közös laboratóriumot indít a Sapientia EMTE és a Tokiói Műszaki Egyetem. Dávid László rektor szerint az EMTE akkreditálása után és a román állam anyagi támogatásában való részesülésével betölthetné akár az önálló állami magyar egyetem szerepét is. Ezzel kapcsolatosan a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, Hantz Péter kijelentette: fontos lenne, hogy a Sapientia megkapja az őt megillető román és magyar állami támogatást, de ezáltal nem váltaná meg a Bolyai Egyetemre vonatkozó igényt. Hantz szerint a Sapientia csak az egyik része a kiépítendő erdélyi magyar egyetemi hálózatnak. /E.-R. F.: Bemutatkozott az EMTE új rektora. Legfontosabb cél az intézményes akkreditáció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Románia európai uniós csatlakozásának egyik következménye, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) hallgatói bármelyik európai egyetemen hallgathatnak előadásokat, majd visszatérhetnek tanulmányaik befejezésére. Egyebek között ezt tartják a Sapientia EMTE vezetői olyan lehetőségnek, amely intézményükhöz vonzhatja a diák-jelölteket. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora szerint az egységessé vált kreditrendszer külföldi diákok számára is lehetőséget biztosít a Sapientián történő áthallgatásra. Egyebek között tervezik külön angol és magyar nyelvű előadások bevezetését: ha ez megvalósul, a más országból érkező diák maga választhatja meg, milyen nyelvű egyetemi előadást vagy szemináriumot látogat. /Kelemen Tamás: Kétnyelvű képzést terveznek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Az ítéletidőnek csak túlzással nevezhető hóesés óriási zavarokat okozott Romániában a közlekedésben, áramszolgáltatásban, s még ennél is nagyobbakat a turisták épségének biztosításában. A havazás nagyjából az ország délkeleti részét meg a Székelyföldet érintette, ennek ellenére aránytalanul nagy volt a zűrzavar. Január 5-én reggel még 1038 település volt teljesen vagy részlegesen áramellátás nélkül. Öt országutat zártak le, köztük az egyik legforgalmasabbat, az E60-as nemzetközit a Brassó-Ploiesti közötti szakaszon, többek között azért is, mert az úttesten széldöntött fák feküdtek. /Települések szigetelődtek el, utakat zártak le a havazás miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok ellátására az idei évi költségvetésben ugyanannyi forrás szerepel, mint a 2006. éviben – közölte Gémesi Ferenc, Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Ez nagyjából mintegy 12 milliárd forint körüli összeget jelent. A források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, illetve még több tárcánál is található „határon túli” támogatás. A változások között említette az elmúlt évhez képest, hogy az egészségügyi tárcához kerültek azok a források, amelyeket a határon túli magyarok egészségügyi ellátására biztosítanak. Megemlítette még a földművelésügyi tárcát is, ahol a gazdaszervezeteknek különítettek el támogatási összegeket. A szakállamtitkár szerint az, hogy nem csökkentették a határon túli magyarokra szánt forrásokat, jelzi: a figyelem megmaradt e területen. Kitért arra is, hogy a Szülőföld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, de a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják át. Összességében két, legfeljebb két és fél milliárd forintra „töltődhet” fel a Szülőföld Alap – tette hozzá. /A kormány nyugtatgatja a határon túliakat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szakállamtitkár azt is elmondta, hogy a megszűnő Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás közalapítványok 30-40 munkatársa közül “nagyjából” hatan dolgozhatnak majd a Szülőföld Alap irodájában, ahol várhatólag 10-12 munkatárs fogja ellátni a feladatokat. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke aggodalmát fejezte ki a szervezetnél dolgozó, a határon túli magyarok ügyeit jól ismerő munkatársak jövőjéért. Pomogáts Béla szerint a közalapítványnál dolgozó, sokéves tapasztalattal bíró szakembereket helyzetismeretük kiválóan alkalmassá teszi a további munkára. Pomogáts Béla nehezményezte, hogy nem kapott hivatalos tájékoztatást a támogatási rendszer tervezett megváltozásáról, nem hívták meg arra a találkozóra sem, amelyen a határon túli ügyekről volt szó. Azokra a meg nem erősített hírekre, amelyek szerint megszűnnének az 50 ezer és 300 ezer forint közötti, úgynevezett kis összegű támogatások, Pomogáts azt a véleményét fejtette ki, hogy egy ilyen döntés a kisközösségi élet kárára lehet. /Változatlan összegek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Újabb hat esztendőre megválasztották Pap Géza kolozsvári lelkészt az Erdélyi Egyházkerület református püspökévé. A december 8-i egyházkerületi közgyűlés többek között Kató Béla főjegyzőnek is bizalmat szavazott még egy mandátumra. Az illyefalvi lelkész-püspökhelyettes vallja, továbbra is hangsúlyosan képviseli Székelyföldet és a székely közösséget Kolozsváron. Kató Béla kifejtette, új kánon egyik leglényegesebb tétele, hogy nincs élethosszig tartó egyházi tisztségviselés, egy lelkész legfennebb két egymás utáni ciklusban viselheti a püspöki tisztséget. Ez modellértékű lehet az erdélyi magyarság életére vonatkozóan is. Pap Géza jól képzett teológus. Bár sok a dolga püspökként, ez idő alatt mégis három könyvet írt, és doktorált. Kató hangsúlyozta: az egyháznak meg kell szerveznie az intézményes szeretetszolgálatot, ezért alapították meg a Diakónia Keresztyén Alapítványt. Százötven olyan gyülekezet van, ahol nagyon kevés a lélekszám, a lelkészek nagyon kevés pénzből tartanak fenn egy-egy egyházközséget. Háromszázhatvannégyezer nyilvántartott reformátusa van az Erdélyi Református Egyházkerületnek, ennél százezerrel több a valóságban, a népszámlálási adatok szerint. /Fekete Réka: Élő egyház: Esztendőfordultán az erdélyi reformátusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

Bánházi Emőke három évig volt a margittai O. Goga Középiskola magyartanára, majd szeptemberben egyéves ideiglenes kinevezéssel került a szaktárcához, kisebbségi főosztályának referense lett. Fő feladatai közé tartozik a magyar nyelv és irodalom, az anyanyelv-specifikus tantervek elkészítésének koordinálása, valamint a minisztérium főosztályaival és az Országos Értékelő és Vizsgáztató Bizottsággal való kapcsolattartás a magyar nyelvű oktatás területén. Szerinte a tanterv túlságosan tág lehetőséget kínál az értelmezésre, egyúttal olyan koncepciót tükröz, amellyel nem minden tanár tud azonosulni. Szintén gondnak tartja, hogy a tanárok többsége nem a tanterv, hanem az érvényben levő tankönyvek egyike alapján tervezi meg a tanítási folyamatot. Ez nem helyes, a tanterv képviseli az egységes követelményrendszert. Az is gond, hogy a tanterv megfelelő értelmezéséhez nem áll kellő segédanyag minden tanár rendelkezésére. Jövőre a megújított XII. osztályos tantervet vezetik be, folytatásaként az idén bevezetett XI. osztályosnak. /Nagy-Hintós Diana: Nem egylépéses folyamat a tanügy reformja. Beszélgetés Bánházi Emőkével, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának referensével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház januárban Erdély hat városában mutatja be a Magyarországon nagy sikerrel játszott A világ és a vége c. drámát, mely Wass Albert Jönnek és Adjátok vissza a hegyeimet című kisregényeinek színpadi változata, Andrási Attila rendezésében. Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében zajló színdarabturné állomásai Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Nagyvárad, illetve Kolozsvár. /Wass-színdarabturné. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Nagyváradon megtekinthetők a Kőrösvidéki Múzeumban az Őszi Szalonon szereplő Hajdú-Bihar és Bihar megyei kortárs képzőművészek alkotásai. /Őszi szalon Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Elhunyt Nagy Gáspár költő, mintegy húsz vers-, próza- és esszékötet szerzője. A Kossuth- és József Attila-díjas alkotót 57 éves korában, türelemmel és méltósággal viselt hosszú szenvedés után, január 3-án érte a halál. „Nagy Gáspár munkásságát a magyarság sorskérdései iránti érzékenység és a felelős emberi létezés igénye határozta meg” – fogalmazott nekrológjában a Magyar Katolikus Rádió, amelynek kulturális szerkesztőségét 2004 óta a költő vezette. Pályája kezdetén népművelő és könyvtáros, majd a Móra Kiadó szerkesztője volt, 1989-ben a Hitel szerkesztője lett. A fiú naplójából című, 1956-ot idéző verse miatt a Tiszatáj folyóiratot 1986-ban betiltották. Szabadrabok című, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazokat a verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteiből. /Elhunyt Nagy Gáspár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Változatlan a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) álláspontja a magyar tagozat problémáit illetően. A vezetőséget nem zavarja, hogy a magyar rektor-helyettesi tisztségek nincsenek betöltve. A magyar oktatók közölték: kitartanak követeléseik mellett, és a tagozat alapszabályzatához, a kétnyelvűséghez és a két adjunktus ügyének méltányos rendezéséhez kötik az új rektor-helyettesek nevesítését. Egyesek általános sztrájkot fontolgatnak, de olyanok is akadnak, akik cserben hagynák Hantz Péter és Kovács Lehel ügyét. Az új év első napjaiban a BBTE sajtóirodája (amit újabban imázsosztálynak neveznek) több közleményt is szétküldött, amelyekben egyebek között a német tagozat és a judaisztikai intézet megerősítése és bővítése érdekében tett lépésekről, valamint 2006 általános megvalósításairól számoltak be. A BBTE multikulturális jellegének erősítése érdekében bővítették a román, magyar, német, angol és francia nyelven oktatható tantárgyak számát. A szövegben mindössze egy rövid rész utal a magyar tagozat körüli gondokra. E szerint az egyetem ellen irányult hazai és nemzetközi kampány ellenére a BBTE tavaly rekordot döntött a diáklétszám tekintetében, hiszen több mint 52 ezer román, magyar és német diáknak nyílott lehetősége, hogy példátlanul sokszínűsített, többnyelvű oktatási kínálatból válogasson. A magyar tagozat ügyvitelével megbízott öttagú bizottság szóvivője, Magyari Tivadar elmondta: közvetlen kommunikáció a rektorátus és a magyar tagozat képviselői között jelenleg nincs. A magyar tagozat követelései között kiemelt helyen szerepel a két adjunktus elbocsátásának az újratárgyalása, a magyar tagozat alapszabályzatának elfogadása és a kétnyelvűség kérdésének a megoldása. A BKB alelnöke és szóvivője Hantz Péter kijelentette: céljuk az egyetemen a magyar karok létrejötte és a romániai magyar felsőoktatás önállósulása. Ezért kezdték el, és ezért folytatják a harcot. Úgy vélik, ha ez nem sikerül, akkor a BBTE-n folyó magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ezért összefogásra van szükség. Azok a magyar oktatók, akik most a két menesztett adjunktus ellen szavaznak, tudhatnák, hogy még néhány év, és rajtuk lesz a sor – fogalmazott Hantz. /B.T., E.-R. F.: A BBTE dicsekszik, de továbbra sem tárgyal. A magyar oktatók általános sztrájkot fontolgatnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Évek óta téma az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) hajdani vagyonának visszaszerzése. Az egyik alapvető cél a kolozsvári Főtér 11. szám alatti Wass Ottilia grófnő által az EME-nek adományozott épület visszaszerzése, amelynek érdekében régóta folyik a pereskedés. Az EME számos más vagyontárgyat igényel vissza, amelyeket jelenleg a román állam használ. Ide tartoznak: a Jókai és a Majális utcák sarkán lévő telek, amelyet 1974-ben az állam javára kisajátítottak, beépítettek és telekönyveztek; a Babes–Bolyai Tudományegyetem használatában levő, 64 839 tételt tartalmazó állattani tár, a 73 227 darabból álló ásványi-földtani gyűjtemény, valamint a 100 000 példányt meghaladó botanikai gyűjtemény; 35 000 darabból álló régiségtár és több mint 20 000 darabból létrehozott éremtár az Erdélyi Történelmi Múzeumban; 210 ezer kötetnyi, 1850 és 1944 közötti hírlapirodalom, 3549 darabból álló kézirattár, 1880 darab régi magyar könyv, amelyeket az egyetemi központi könyvtárban őriznek; néprajzi gyűjtemény; a 17. század végéig visszanyúló arcképcsarnok-gyűjtemény (a Bánffy-palotában); családi és intézményi iratok, dokumentumok a kolozsvári Állami Levéltárban, valamint a Román Tudományos Akadémia itteni könyvtárában; 9 500 darab füvészkert-történeti herbárium a kolozsvári botanikus kertben. /Ördög I. Béla: Lassan halad az EME javainak visszaszolgáltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált, A világ és vége című, Magyarországon sikerrel játszott drámát készül bemutatni Erdély több városában január 7-13-a között. A turné még el sem kezdődött, a bukaresti Gardianul című lap, illetve a marosvásárhelyi Cuvantul Liber gyűlölettől csöpögő kampányt indított Wass Albert és a szervezők ellen. Az utóbbi lap szerint a darab „frusztrálja a románokat és a zsidókat”. „Hogy miért? Mivel Erdély szent földje sebektől vérzik, és tovább folyik a könny, amelyért részben Wass Albert felelős.” A cikkíró szerint a szervezők autonomista és revizionista szamárságokkal táplálnak és felhívta a hatóságok figyelmét, hogy törvény tiltja a háborús bűnökért elítélt személyek, köztük Wass Albert kultuszát. Az eredmény nem maradt el. Marosvásárhelyen új helyszínt keresnek, ami nem könnyű, mert valamennyi állami intézményben meghatározó a prefektus szava, aki a megfélemlítés eszközével kívánja megakadályozni az előadást. A Guardianul „neohorthysta-revizionista nácinak” nevezve Soós Sándort, akinek szerintük bűnügyi iratcsomója van a Wass-felolvasómaraton miatt (ami szemen szedett hazugság) – olvasható az EMI közleményében, amely a következőképpen zárul: „Az igazság ezzel szemben az, hogy éppen a felolvasómaraton után elrendelt vizsgálat során ismerte el az esetet vizsgáló ügyész, hogy az 1946-os ítéletre nem lehet alapozni, mivel az kirakatper eredménye. Ajánljuk ezt az elismerést a Wass Albert-üldözést ismét zászlójukra tűzők figyelmébe, azzal a ténnyel, hogy mind az akkori, mind a két évre rá indított Trianon film ellenes össztűz során megvédtük igazunkat, és ebben az esetben sem történik másként. Ugyanakkor megköszönjük ugyanezen magyarellenes erőknek, hogy intézkedéseikkel – ahogy többek között a BKB meghurcolásával is – maguk rombolják le a kisebbségek megoldott helyzetének hazug képét és segítik hozzá ezáltal nemcsak az erdélyi, hanem az összmagyarságot is az öntudatra ébredéshez. Az EMI elnöksége kénytelen megállapítani, mindössze három nappal Románia EU-csatlakozása után, hogy hiába erőltet ki néha magából európai szólamokat egynémely román politikus, az ország vezetése nem tud vagy nem akar megszabadulni egyes szokásaitól, amelyek végigkísérték a magyarsághoz való viszonyulást majdnem az egész XX. század során.” /Újabb offenzíva Wass Albert ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

A temesvári római katolikus egyházmegye 2006. évi tevékenységéről Böcskei László általános helynök beszámolója az év végi hálaadáson hangzott el a temesvári székesegyházban. A plébániák kimutatásai továbbra sem egyeznek a 2002-es népszámlálás adataival. Akkor 141 000-en vallották magukat római katolikusnak, szemben a plébániákon nyilvántartott 87 586 hívővel (-959). Zárójelben a 2005-ös évhez mért változások szerepelnek. Ebből 46 927 (-573) magyar, 10 106 (-680) német, 13 866 (+272) román, 6146 (-382) horvát, 4392 (-220) bolgár, 2602 (+244) cseh, 2386 (+366) szlovák, 622 roma, 492 más nemzetiségű, amelyhez a mintegy 1000 lélekszámú olasz közösség csatlakozik. A 2006-os esztendőben 1055 keresztelést (+86), 2573 elhalálozást (+66), 529 házasságkötést (+12) jegyeztek be, ez utóbbiak közül 204 esetben mindkét fél római katolikus vallású volt (+25). Az egyházmegye 72 plébániája közül 65-ben van helyben lakó plébános, létezik egy kihelyezett lelkészség helyben lakó plébánossal, valamint egy papi személyzettel rendelkező templom. Az egyházmegye 97 (+2) lelkipásztora közül 80 (+1) a plébániákon, 2 a tanügyben, 5 az egyházmegyén kívül, 3 és a megyés püspök a Püspöki Hivatalban tevékenykedik. Van továbbá 6 nyugalmazott és 1 szolgálaton kívül helyezett lelkipásztor. A 2006-os esztendőben 1 diakónus- és 2 papszentelés volt. Az Egyházmegyei Ifjúsági Központ közvetlen támogatásával a 2006-os esztendőben 59 ifjúsági programot szerveztek Temesváron, továbbá Arad és Krassó-Szörény megyében, amelyekbe 4720 fiatal kapcsolódott be. A Laudetur című magyar, román és német nyelvű időszaki ifjúsági kiadvány átlagosan 1100 példányban látott napvilágot. A Gerhardinum Katolikus Líceum magyar és román tannyelvű párhuzamos osztályaiban 2006-ban is folytatódott a vallási oktatás. A végzősök száma 2006 júniusában 42 volt. A 2006–2007-es tanévet a magyar tannyelvű osztályban 10, a román tannyelvű osztályban 25 növendék kezdte. Az év végén a líceumnak összesen 132 növendéke volt (102 a román, 30 a magyar tannyelvű osztályban). A líceum bentlakásában 69 tanulót szállásoltak el. Az egyházmegyei Caritas a temesvár-szabadfalui, az újpécsi, a vecseházai, a mercyfalvi, a nadrági és az újbesenyői központjában összesen 178 gyermek ellátásáról, ápolásáról gondoskodott. A többi szociális központban 232 hátrányos helyzetű felnőtt támogatását biztosítják. /A temesvári egyházmegye 2006. évi tevékenységének mérlege. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

A temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány – európai uniós támogatással – tavaly decemberben elindította a PROMINED elnevezésű projektjét, mely a történelmi Bánság romániai és szerbiai részére vonatkozó kronológia kidolgozására irányul. Ezt kézikönyv formájában jelentetik majd meg a gimnáziumi osztályok számára. A kiadvány a régió társadalmi, kulturális és gazdasági eseményeinek kronológiáját mutatja be román és szerb nyelven – magyarázta Schwarz Katalin, az alapítvány munkatársa –, és a kidolgozása során a romániai és szerbiai történészek mellett segítséget nyújt nyolc iskola a térségből. A tanintézeteket Temesvárról, Lugosról, Resicabányáról és Karánsebesről, illetve a vajdasági Pancsováról, Kikindáról, Nagybecskerekről és Versecről választják ki. Az iskolában helytörténeti csoportokat alakítanak, amelyek többhónapos tevékenységük során reális képet fognak nyújtanak majd a kronológiát kidolgozók számára a témakörökről. A PROMINED hosszú távú célja ugyanis egy közös tantárgy bevezetése a határ mindkét oldalán, és hogy a közösen kidolgozott kézikönyvet használhassák az iskolák, tanárok, diákok. /P. L. Zs.: A Bánság kronológiáján dolgoznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői január 5-én Szabadkán bemutatták a legnagyobb délvidéki magyar pártnak a január 21-i szerbiai parlamenti választásra készült programját. Kasza József, a VMSZ elnöke emlékeztetett rá, a szövetség november végén indította útjára azt a programalkotó konzultáció-sorozatot, amelynek folyamán lakossági fórumok tucatjain kérte ki a Bácskában, Bánátban élő magyarok véleményét arról, hogy milyen célokat tűzzön maga elé. A párt követeli, hogy Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Törökkanizsa és Zenta községeket – amelyeket a Milosevic-érában a területi nemzetiségi arányok megváltoztatásának szándékával Kikinda körzetébe soroltak – helyezzék vissza a szabadkai székhelyű közigazgatási körzetbe. Szükségesnek tartja a párt, hogy megszülessen a kisebbségi perszonális autonómia szerveinek, a nemzeti tanácsoknak a hatásköreit és megválasztását szabályozó jogszabály, jelentősen bővüljön a helyi önkormányzatok hatásköre és pénzügyi önállósága, s megteremtődjön Vajdaság Autonóm Tartomány teljes körű autonómiája, amelyet Újvidék minden erőfeszítése ellenére a tavaly elfogadott új szerb alkotmány sem adott vissza. /A VMSZ bemutatta választási programját. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./