Várhatóan a jövő héten tartja Csíkszeredában soros ülését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa. Olyan határozat elfogadására készülnek, amely a hallgatóknak szánt ösztöndíjalap közel negyven százalékos csökkentését eredményezné. Dávid László, az egyetem rektora megerősítette az ösztöndíj-keret csökkentésének tényét. A Sapientia alkalmazza a Romániában érvényes hivatalos elveket. Ezek úgy határozzák meg az ösztöndíjalapot, hogy a létező diáklétszám alapján a hallgatók egyharmada részesülhet bármilyen juttatásban. „Egyetemünk a törvények szabta kereten felül még negyven százalék szociális ösztöndíjat biztosított hallgatóinak, ezt a jövőben, tekintettel a költségvetésre, nem tudja megtenni” – pontosított a rektor. A 2007–2008-as tanévtől kezdődően az ösztöndíjak negyven százaléka szociális, hatvan százaléka pedig érdem- és tanulmányi ösztöndíj lesz. A rektor elmondta: „Gémesi Ferenc magyar államtitkár szerint az egyetem költségvetése ugyanakkora lesz, mint a tavalyi évben. Pontosabban a magyar költségvetésből 1,4 milliárd forintot biztosítanak, ez valószínű kiegészítődik 1,65 milliárd forintra” – részletezte az intézmény vezetője. A magyarországi támogatást párhuzamos forrásokkal szeretnék kiegészíteni. /Rédai Botond: Csökkenti ösztöndíjalapját a Sapientia Tudományegyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 12./

Harminc székelyföldi szakember részvételével szervezett közművelődési találkozót a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Székelyföldi Közművelődés-szervezők Egyesülete Árkoson. A rendezvény célja volt kidolgozni a két megye, Hargita és Kovászna szakembereinek szakmai együttműködési lehetőségeit. Kultúrbiznisz néven megyeközi projektbörzét szerveztek. Ismertették az idén augusztusban sorra kerülő Háromszéki Magyarok Világtalálkozója elnevezésű projektet. Tavaly a Hargita megyei Szentegyházán került sor hasonló megbeszélésre. /Kultúrbiznisz Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Négy nappal az évforduló előtt a maroknyi szászvárosi magyarság a református templom gyülekezeti termében ünnepelte meg március tizenötödikét. Az ünnepségre az istentisztelet, illetve a szentmise után került sor, amikor a római katolikusok is átjöttek a közös megemlékezésre és ünnepi előadásra. Mivel az előző évekbeli megemlékezéseken Kún Kocsárd, a szabadságharc legjelentősebb Hunyad vármegyei résztvevője, a magyar oktatás későbbi mecénása, a közelben lévő Piski híres csatája vagy Petőfi Sándor került az előadás központjába, idén a forradalom hős asszonyairól szólt a megemlékezés. Szendrei Júlia, Laborfalvi Róza, Ercsei Júlia, Lővei Klára, Seidel Teréz és sokan mások jelentős szerepet vállaltak, sokan komoly áldozatot hozva a magyar szabadság oltárán, ismertette a fáradhatatlan Fülöp Júlia főszervező, a szászvárosi magyarság lelke. /Chirmiciu András: Március 15-i megemlékezés Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

Leng a szabadság zászlaja címmel telt ház előtt zajlott le március 11-én, vasárnap Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre, a Szent Mihály Caritas és a Piaristák Romániai Rendtartománya által március idusát idéző ünnepség. A kolozsvári Református Kollégium énekkara lépett fel, majd Boér Ferenc színművész következett Március idusán című összeállításával. Vigh Ibolya operaénekes Erkel Ferenctől Szilágyi Erzsébet áriáját énekelte el, Major Olga pedig palotástáncot adott elő. Fodor György előadást tartott a Piaristák a nemzeti eszme és az 1848–49-es szabadságharc szolgálatában címmel, végül Kiss Tibor, a római-katolikus plébánia gondnoka az örmény vértanúkról értekezett. /Ö. I. B. : Ünnepség 1848 emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a Kovászna és Brassó megyei képzőművészek immár hagyományos, március 15-ét köszöntő tárlata, idén huszonnégy művész negyvenhárom alkotása. A tárlatot Fekete Vince költő, a lap külső munkatársa nyitotta meg. /Iochom István: Megnyílt a március 15-ét köszöntő tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

Rendkívüli tárlat látható Kolozsváron a Röser Könyvesboltban: az 1848-as magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó korabeli eredeti dokumentumok, sajtótermékek, folyóiratok. A kötetek szintén muzeális értékűek: Honvéd-album, Nagy-Enyed pusztulása 1849-ben, Aradi vértanúk albuma, Kossuth vidini beszéde (1850-es kiadás), 1895-ig a Kolozsváron elhangzott emlékbeszédek és sok más különlegesség. /Ö. I. B. : Forradalmi emléktárlat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

A nemrég alapított Veszely Károly-díjjal jutalmazta a Székelyföld csíkszeredai irodalmi folyóirat szerkesztőségét és Graur Jánost, a temesvári Heti Új Szó főszerkesztőjét a Magyar Kulturális Koordinációs Központ és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Sepsiszentgyörgyön. Hagyományteremtés céljából hozták létre a lapírók munkáját elismerő és a díjat, melyet ezentúl évente osztanak ki két újságírónak vagy két szerkesztőségnek – ismertette Hadnagy Miklós, az MKKK igazgatója. A névadó Veszely Károly (1820-1896) a szabadságharc idején római-katolikus káplán volt Brassóban, ahol nyomdát alapított, valamint elindította és szerkesztette a Brassói Lapokat. /Veszely Károly-díjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Beke Györgyre emlékeztek a 11. Szórványtengely alkalmával Besztercén. Az 1980-ban megjelent Búvópatakok című riportkönyvének alanyai szólaltak fel a római katolikus templomban, emlékezve a Beszterce-Naszód megyébe oly sokszor ellátogató székely íróra. A rendezvényre eljött Murádin László nyelvész, aki sokszor elkísérte Bekét gyűjtőútján, Vetési László szórványkutató és Végh Sándor, Szilágy megye alprefektusa is. Végh Sándor a két megye, Szilágy és Beszterce-Naszód falvai testvérkapcsolatainak megkötésére érkezett. Szervezőként jelen volt Szabó Csaba, a kolozsvári magyar adás szerkesztője, aki a Limes tévésorozatban azon települések dokumentumfilmjeit mutatta be, melyeket Beke György könyvének útvonala alapján készített. Ezután Ilosva, Óradna, Retteg települések Szilágy megyei testvértelepülési kapcsolatot kötöttek. /Mayla Júlia: Szórványtengelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ „Arra vigyázzunk, hogy a tengely ne törjön el, mert ha ez bekövetkezik, akkor nincs tovább” – mondta a Szórványtengely-találkozón Vetési László református lelkész. Szabó Csaba, a kolozsvári televízió magyar szerkesztőségének munkatársa, a Szórványtengely-találkozókat szervező Világhírnév internetes honlap gazdája bejelentette: a „szórványcsalád” újabb két közösséggel gyarapodott. A Beszterce-Naszód megyei Alsóilosva és Radnaborberek reményeik szerint testvérkapcsolatot létesít. Felmerült az is, hogy a körbe a Szilágy megyei Selymesilosva is kapcsolódjék be. Szabó Csaba szerint „Beke György nélkül ma alig tudnánk valamit a Beszterce-Naszód megyei magyarságról”. Kocsis András, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöke Radnaborbereket említette, ahol Reményik Sándor megírta Templom és iskola című versét, de ahol a ma élő több száz magyar már csak románul vallja magyarságát. „Idejutunk, ha megszűnnek az iskoláink” – jelentette ki Kocsis András. Gáll Mihály református lelkész kifejtette, felőri gyülekezete most építi szórványkollégiumát, amelyben magyarul oktatnak majd. /Benkő Levente: Beszterce – Szórványtengely-találkozót tartottak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Március 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az európai parlamenti választásokat az év második felére. A sürgősségi kormányrendelet Vasile Blaga belügyminiszter és demokrata párti politikus nem ellenjegyezte. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a kormányfőtitkárságot, hogy a rendelet nem felel meg a törvényes előírásoknak. A liberálisok által vezetett kormányfőtitkárság azonban a kormányfő és az Állandó Választási Hatóság elnökének aláírását viselő kormányrendeletet elküldte a Hivatalos Közlönyhöz, mert a választások időpontjának meghatározása kizárólag Tariceanu hatáskörébe tartozik. Előzőleg a kormányfő és az államfő összeszólalkozott Traian Basescunak a kormányülésen való részvételének ügyében. A kormányfő jelezte: nem ért egyet azzal, hogy Basescu elnököljön a kabinet ülésén, mondván, az országban nincs válsághelyzet, hogy indokolt lenne az államfői ülésvezetés. Basescu elnök mégis elment a Victoria-palotába. Basescu azt állítja: a meghirdetett időpontban jelent meg a Victoria-palotában, minden egyes miniszterrel beszélt, és kifejtette véleményét a választások eredeti időpontban, azaz május 13-án történő megtartása mellett, tehát részt vett a kormányülésen. Ezzel szemben Tariceanu leszögezte: az államfő jelenlétében csak konzultáció történt, a kormányülés Basescu távozása után kezdődött el. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a választások érdekében eddig meghozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak, és a pártok, illetve a független jelöltek által összegyűjtött támogató aláírások nem veszítik el érvényüket. Emil Boc PD-elnök a kormányülés után bejelentette, hogy egyik miniszterük sem ellenjegyzi a halasztást kimondó kormányrendeletet. Basescu elnök azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy titkos szövetséget kötöttek a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a döntés az egész román politikai életet, de az erdélyi magyarságot is közvetlenül érinti. – Bizonyos értelemben igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a választások elhalasztását javasolta, de ennek egyáltalán nem örültünk. Az RMDSZ ugyanis azt szerette volna, hogy erre minél előbb sor kerüljön. Több mint 120 000 aláírás gyűlt Tőkés László püspök, független EP-jelölt támogatására. Az aláírás-gyűjtés folytatódik, az íveket március 14-én juttatják el a Központi Választási Irodához. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese közölte, az RMDSZ közel 318 ezer aláírást nyújt át a választási irodának. Toró T. Tibor abban reménykedett, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtésével, az erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek Tőkés melletti kiállásával az RMDSZ újragondolja az EP-listáról hozott döntését. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélekedett: a választások elhalasztása nem előnyös Tőkés László független jelölt számára. /Az év második felére halasztotta a kormány az EP-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Összegyűltek az Európai Parlamenti jelöltségeket támogató aláírások. Örülhetnénk, hiszen – ha az RMDSZ-en belül nem sikerült is – mostantól az RMDSZ-en kívül megteremtődhetnek a méltányos politikai küzdelem feltételei, írta Bíró Béla. Szerinte azonban Tőkés László nem az RMDSZ politikai irányvonala mellé állít alternatívát, hanem – önmagát a romániai magyarság ombudsmanjának kinevezve – a nemzet egészének képviseletében lép fel. A túloldalon sem különbözik a mentalitás, RMDSZ-képviselőként Winkler is a romániai magyarság egészét véli képviselni, s ezzel Tőkés Lászlóról tartja azt, hogy nem képvisel senkit, de megosztja (az RMDSZ által képviselt) romániai magyarságot. Szemérmesen elhallgatja, a megosztás csak fokozódott azzal, hogy Sógor Csaba személyét, akinek bejutó helyre állításával talán lehetőség nyílt volna az egység fokozatos visszaállítására, az RMDSZ csúcsvezetése utasította el. Bíró szerint a magyar képviselők majd az EP nyilvánossága előtt a magyarság érdekeink védelmét – hathatós román közreműködéssel – kabaréba fullasztják. Bíró kifogásolta, hogy Tőkés László nem tud idegen nyelveket. Igaz, Winkler Gyula Transindexen olvasható interjúja sem kápráztat el az alany politikatudományi ismereteivel vagy dialóguskészségével, a régiókról szólva például a nemzet és az állam fogalmát összekeveri. /Bíró Béla: Elég elé. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Egyre feszültebb a moldáv-román viszony, hervadni látszik az a tizenegynéhány éve Pruton készített virághíd, mely jelképesen bizonyította a két országban élő román nép testvéri együvé tartozását. Vladimir Voronyin moldáviai elnök Vasile Tarlev miniszterelnökkel együtt azért bírálja Romániát, mert ,,a moldáviaiaknak adott tömeges állampolgársággal beavatkozik az ország belügyeibe, veszélyeztetve a tizenhét éves állam nemzetbiztonságát…” A román hatóságok egyelőre nem törődnek a moldáv diplomáciai offenzívával. Európa egyik legszegényebb országának tartott Moldovai Köztársaság állampolgárai tömegesen kérik az állampolgárságot, számuk több százezerre tehető. Romániának jelenleg nem érdeke napirenden tartani az esetleges újraegyesítést, szüksége lehet viszont a Nyugatra távozó munkaerő pótlására, a moldáviai munkavállalókra. /Bogdán László: Hervadó virághíd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

,,Az a célunk, hogy kevesebb ágyon, de jobban végezzék a gyógyítást!” – nyilatkozta Molnár Lajos egészségügyi miniszter Budapesten, miután nyilvánossá vált, hogy 2600 kórházi ággyal lesz kevesebb. Több kórházat bezárnak, vagy ágymegvonások miatt már nem folyik gyógyítás, mint például a budai gyermekkórházban. (Noha számtalan tüntetésen álltak ki mellette) A sajtóban megjelenő ellenzéki vádakra reagálva a miniszter kijelentette, szó sem lehet kórházépületek elidegenítéséről, magyarul: nem bocsátanak áruba egyetlen volt kórházépületet sem, néhány nap múlva kiderült, mégis: két bezárt kórház épületét máris árulják ,,s a pénzt – mondta a miniszter ugyanolyan nyomatékosan, mint három nappal azelőtt, amikor erőteljesen cáfolt – az egészségügybe fordítják vissza”. A vizitdíjről a miniszter kijelentette, hogy egyre elfogadottabb lesz a lakosság körében. A parlament MSZP-s képviselői elutasították a rendőrségi törvény módosításáról szóló Fidesz-javaslatot – hogy a rendőrség ne használhasson gumilövedéket. A civileknek megtiltják a golyóálló mellény használatát. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Hatékony agrárstratégia kidolgozását sürgeti a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, az erdélyi magyar gazdák erről a Székelyudvarhelyen február 17-én lezajlott nyolcadik kongresszusukon záródokumentumot fogadtak el, tájékoztatott Sebestyén Csaba RMGE-elnök. Kiemelte: sok pénz kell az EU-csatlakozás utáni felzárkózáshoz, de fontosabb lenne a koncepcióváltás. Arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy Románia agrárstratégiai tervéből nem derül ki, milyennek képzelik el 10–20 év múlva az ágazatot, illetve a vidék arculatát, a tervezetből pedig olyan előírások hiányoztak, mint a fiatal gazdálkodók induláshoz szükséges támogatása, a korai nyugdíjba vonulás kérdésköre vagy a kedvezőtlen természeti adottságú térségek támogatása. Sebestyén Csaba szerint a felzárkózáshoz szükséges támogatások lehívása terén a gazdák nem kapnak kellő segítséget. „Románia nemzeti vidékfejlesztési terve nem készült el, tehát az év közepéig nincs esély elfogadtatni azt Brüsszelben. Ha pedig nincs terv, nem juthatunk hozzá az EMVA forrásaihoz” – hangsúlyozta. 2005-ben a pályázati források révén az RMGE-programok többsége megvalósult, 2006-ban már a rendszeres programok – ezen belül a szakképzés és tanácsadás, a gazdákkal való találkozók, az információszerzés és továbbítás – is kárát szenvedték a megcsorbult támogatásoknak. Kevés annak az esélye, hogy 2007-ben magyarországi alapítványoktól pénzt tudjanak szerezni, és a romániai források is gyengék. A Communitas Alapítványtól huzamosabb ideje évi négyezer lejt kapnak az Erdélyi Gazda című folyóirat megjelentetésére, ez az összeg egyhavi kiadási költségre elég. Sebestyén Csaba hozzátette: a román miniszterelnöki hivatalnak, a mezőgazdasági miniszternek, a parlament két házelnökének, valamint a kormánykoalíciós pártok vezetőinek, összesen hét intézménynek hivatalosan elküldött záródokumentumukra és egyeztetést kérő leveleikre kettő nem válaszolt: az RMDSZ csúcsvezetése, illetve elnöki hivatala. /Benkő Levente: Felzárkóztatás zsebpénzből? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Eltüntették a Petőfi-emlékműre firkált futballgraffiti nyomait. Az ispánkúti Petőfi-emlékhely talapzatát március 10-én fújták le festékszóróval. A firkálásnak nincsenek szemtanúi. Hegyi Mózes, a fehéregyházi RMDSZ elnöke elmondta, akkor is sajnálatos az emlékműgyalázás, ha az nem a költő vagy a magyarság ellen irányul. Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész alkotását az elmúlt évtizedek során több alkalommal is meggyalázták. Az 1990-es marosvásárhelyi események idején az ispánkúti emlékmű domborművét is megrongálták máig ismeretlen tettesek megcsonkították az alkotást. A másfél évvel ezelőtti felújítás idején úgy döntöttek, hogy érintetlenül hagyják a megrongált részt, az emlékmű frontján Gyarmathy János, marosvásárhelyi szobrászművész új, Petőfit ábrázoló bronzplakettjét helyezzék el. Az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb zarándokhelyét 2005. július 31-én avatták újra. A régi emlékművet marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére 1969-ben állították fel az Ispánkút közelében. /Szucher Ervin: Szemtanú nincs, szurkolókra gyanakszanak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Pálfi Géza székelyudvarhelyi római katolikus esperest a szekusok megkínozták, lépe leszakadt, mája is megsérült. 1984 februárjában, amikor Pálfi Gézát unokatestvére, a mostani csíkszentgyörgyi plébános, Pálfi János meglátogatta a klinikán, Pálfi Géza nem mondta el, hogy megkínozták. A mellette lévő ágyban egy beöltöztetett szekus fülelt, Pálfi Géza azért nem beszélt, hogy hallgatásával megvédje az unokatestvéreket, az unokatestvér papokat is. Pálfi Gézát Márton Áron püspök kiszemelt utódaként emlegették. Pálfi Géza 1983 karácsonyán feltette a szónoki kérdést: Eljön-e egyszer az idő, amikor nem munkával kell ünnepelnünk Krisztus születésnapját? Ezután a szekusok többször megverték. Az egyik éjszakai kihallgatás után már nem tudta elhagyni a biztonsági rendőrség épületét. A kínzások következtében lábra sem tudott állni, kórházba kellett szállítani. 1984. március 12-én meghalt, 15-én temették el Székelyudvarhelyen, óriási tömeg és kétszáz paptársának részvételével. /Ferencz Imre: Az elhallgatott szó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Megemlékezéssel és történelmi vetélkedővel egybekötött ünnepség keretében adták át március 11-én, vasárnap Kalotaszentkirály – Zentelkén a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjakat. A jeles esemény vendége volt Mikola István magyarországi országgyűlési képviselő, akinek ősei egykor Kalotaszegen éltek. Póka András György helyi polgármester köszöntötte elsőként a népes közönséget. Mikola István beszédében hangsúlyozta: az ünnepek feltöltik a lelket energiával. Ilyen alkalomnak kellene lennie az 1848. március 15-ére való emlékezésnek is. – Négy olyan energiaforrás létezik, ami visszapótolhatná a történelmi tragédiák okozta veszteségeket. Az egyik a nemzeti együvé tartozás, identitástudat jelentőségében áll, a másik a szolidaritás, egymásért való felelősség tudatosítása, a harmadik a család, ami az öröm és lelki energiák legnagyobb forrása, valamint annak a hite, hogy képesek vagyunk változtatni, és egymásra találni – magyarázta. Máté András, az RMDSZ parlamenti képviselője a jelenlegi politikai helyzetre reflektált: március 15-e hibájából sajnos nem tanultunk. Most is széthúzás van: a magyarság kétfelé oszlik. De amikor itt vagyok, úgy érzem, hogy egy olyan közösség áll mögöttem, amellyel lehet együtt jövőt építeni – mondta. A kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola V–VIII. osztályos diákjai verses-zenés összeállítással léptek fel. A Kiss B. Attila és Okos Márton által alapított Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat öten vehettek át. A többi pályázó Várnagy Enikő helytörténeti olvasókönyvével lett gazdagabb. /Dézsi Ildikó: Emlékezés a szabadság hőseire. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A Fehér megyei magyar tagozatos iskolák igazgatóit hívta össze március 9-én Tóth Gabriella nemzetiségi tanfelügyelő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba. A legnagyobb gondokkal küszködő balázsfalvi iskolát egész küldöttség képviselte. Bethlenszentmiklós, Felvinc, Magyarlapád, Marosújvár, Székelykocsárd és Torockó iskoláinak igazgatói, illetve aligazgatói voltak jelen. Komoly aggodalomra ad okot a megyében, hogy az említett iskolákban, Bethlenszentmiklós, Magyarlapád és Torockó kivételével, szimultán V–VIII. osztályos oktatás folyik. A tanügyi törvény értelmében azonban a következő tanévtől ez megszűnik. A gyerekek ingáztatása megoldatlan, mivel magyar iskolaközpontok nem alakultak, iskolabuszokat sem igényelhettek. Az eddigi tapasztalatok alapján a szülők még a felkínált ösztöndíj-lehetőségek ellenére sem hajlandók bentlakásba küldeni gyerekeiket, inkább a román tagozatot választják. Balázsfalva viszont ragaszkodik magyar tagozatához. Itt a román iskola olyan kemény meggyőző munkát végez, hogy a szülők a plusz magyar órák miatt is nehezen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Az iskola tanárai egy olyan védőprogram kidolgozását várják az RMDSZ-től, mint amilyennel minden a Hargita vagy Kovászna megyei román tannyelvű oktatást is védeni fogják. /Takács Ildikó: Elkallódnak-e a magyar gyerekek? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Nagy veszteség érte a magyar népi hagyományokat a bánsági falvakban a magára hagyatottság hosszú évtizedei alatt. Kiveszett a viselet, elfelejtették az aratáshoz, szürethez, disznóvágáshoz, farsanghoz, esküvőhöz stb. kötődő sok népi szokást, megszűnt a színjátszás, kihalt a néptánc. Kell a nagyobb testvér segítsége – tanúsítja a néhány év alatt felvirágzott néptánc mozgalom, amely az anyaországi oktatók biztatása, közvetlen anyagi és szellemi támogatása nélkül talán fel sem ébredt volna Csipkerózsika-álmából. Makó is belépett a segítséget nyújtó anyaországi támogatók sorába. Az igazfalvi néptánccsoport oktatását felvállaló Szilágyi Réka tanárnő kollégájával, Kádár Elemérrel (mindketten a Makói Művészeti Iskola pedagógusai), az elmúlt hét végét is Igazfalván töltötték. – Új keletű barátságuk a Marosvidék (Makó és térsége kulturális folyóirata) szervezte kirándulással kezdődött. Október hatodika lévén, műsorral léptek a temesvári magyar érdeklődők elé. Ekkor került szóba Igazfalva, ahol elkezdődött a néptánc-tanítás, de még sok a tennivaló. Egyelőre havonta kétszer jönnek, a gyermekek rendkívül igyekvők. /Sipos János: Makó, a nagyobbik testvér. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

A múlt héten, 43. születésnapján volt 15 éve Szűcs András Ottó lelkipásztori beiktatásának, így az imahetet záró ökumenikus istentiszteleten kettős alkalomból köszöntötte papját az újszentesi református gyülekezet. Köszöntőjében Heinrich József újszentesi római katolikus plébános példaértékűnek nevezte a kettejük közötti együttműködést. Szűcs András Ottó lelkészi szolgálata idején a reformátusok száma több mint 600-ról körülbelül 450-re csökkent (az elhalálozások és az elvándorlás miatt), de megnőtt a templomba járók száma. Nevéhez fűződik a templom felújítása, továbbá a parókia renoválása. /(pataky): Lelkipásztorukat ünnepelték az újszentesi reformátusok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

A Nyugati Jelen szerkesztői Feketegyarmaton, majd a községközpontban Nagyzerinden találkoztak az olvasókkal. A községben van földgáz, vezetékes víz, korszerű telefonhálózat, országos főút mellett fekszik, ennek ellenére eddig elkerülték a komoly befektetők. Itt van a 90-92 C-fokos, a gyulaival ugyanazon tulajdonságokkal rendelkező hévíz, hasznosítani kellene. A franciaországi támogatással megépült konyha és étterem szociális konyhaként való hasznosítása is időszerű. A csökkenő gyereklétszámot nem csupán nagyzerindi jellegzetesség. /Kiss Károly: Újságíró–olvasó találkozó Feketegyermaton és Nagyzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Március 20-tól Budapesten a Néprajzi Múzeumban a székelyudvarhelyi fényképész Kovátsok fotográfiáiból, valamint a százéves napfénytetős műteremről nyílik kiállítás. A huszadik század első évtizedében épült Székelyudvarhelyen, a Kossuth utcában az a napfényműterem, amelyben egykoron idős Kováts István, majd ifjabb Kováts István, napjainkban pedig Kováts Árpád és felesége fényképezi a betérőket. A helyi fotográfusok lokálpatrióta polgárok és alkalmi fotóriporterek is voltak, rengeteget fényképeztek a műterem falain kívül, írta Fogarasi Klára fotótörténész, a kiállítás rendezője. /Barabás Blanka: Udvarhelyi fényképész-dinasztia budapesti múzeumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 13./

Az A Hét internetes portálon ellenséges hangú cikk jelent meg Sólyom László látogatásáról. A cikk szerint az „új nemzetpolitikai” lendületnek hála Magyarországon egekbe csap az Erdély-ellenesség. Most mindenki azt kérdezi, mit keres a köztársaság elnöke a nemzeti ünnepen, az ország határain kívül? Erdélynek mégiscsak van valami köze Magyarország nemzeti ünnepéhez. A cikk szerint jobb lett volna, ha Sólyom egy asztalhoz ülne a román nemzeti politika meghatározó figuráival, és „elbeszélgetne velük arról, hogy amit elbaltáztunk százötven éve”, azt hogyan lehetne most rendbe hozni? „Merész húzás lenne, és az idegen-ellenességéről, összeférhetetlenségéről, történelmi műveletlenségéről, nemzeti kivagyiságáról elhíresült drága jó magyar nép, mekkorát esne pofára” – sorolja a cikk a bűnös nép hibáit, hozzátéve, „egy ilyen akció tényleg jóvátenne abból a bakisorozatból valamit, amit Sólyom legutóbb Romániában elkövetett. ” A cikk elmarasztalja a köztársasági elnököt: „Sajnos az Erdélyt búvó elnökbe ennyi ötletesség nem szorul. ” Ő csak megkeresi a maga vazallusait (most éppen Tőkés Lászlót), megerősíti őt vazallusi minőségében, majd visszatér Magyarország határai közé. A cikkíró megmagyarázza Sólyom Lászlónak, hogy Tőkés László teljességgel alkalmatlan bármiféle nemzetpolitika képviseletére, mert programját a nemzeti szembenállás és konfliktus, a sérelmi politika határozza meg. /Csubakka naplója: Sólyom Erdélyben. Bukaresti pofáraesés reloaded. = A Hét (ahet. ro), márc. 13./

Fehéregyháza, Gyulafehérvár, Nagyenyed és Torockó vendége volt március 13-án Sólyom László. A köztársasági elnök kiemelte: a magyar nemzet egységes. „Hogy minket Európában kultúrnemzetként tartanak számon, abban nagy jelentősége volt az 1848-as eseményeknek is” – mondta. Hangsúlyozta: március 15-e az egész magyarság ünnepe, ne gondolja senki azt, hogy Magyarország hátat fordít a határon túli magyaroknak. Hozzátette: nem elég az, ha az ember olvas a szórványvidékről, meg is kell tapasztalnia az ottani életet. „Most a szórványvidék jelentősebb településeit tűztük ki úticélul, de következő alkalommal Székelyföldre is ellátogatunk majd” – szögezte le. Megdöbbentő a Fehér megyei szórványiskolák hatalmas életereje, amelynek végzős diákjai fenntartják a nemzeti identitást – vélekedett az elnök. Sólyom László négynapos nem hivatalos erdélyi magánlátogatás során március 13-án a fehéregyházi Petőfi-emlékműnél koszorúzott, megtekintette a Fehéregyházán működő Petőfi Emlékmúzeumot is. Gyulafehérváron a köztársasági elnök meglátogatta a Batthyaneumot. A Batthyaneum épületét 1999-ben visszaszolgáltatták, ez azonban nem vonatkozott a gyűjteményre, amely Bukarest szerint a román államot illeti meg. A gyulafehérvári érsekség ez ellen keresetlevelet nyújtott be a strasbourgi emberi jogi bíróságon. A köztársasági elnök Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumba ment, megtekintette a református egyház tulajdonában álló Bethlen Dokumentációs Könyvtárat. Itt Győrfy Dénes könyvtáros mutatta be a könyvtár legértékesebb dokumentumait. Szőcs Ildikó igazgatónő elmondta: a Bethlen Gábor Kollégium lassan a magyar oktatás végvárává válik. Sólyom László iskoláról iskolára látogatott, mert meggyőződése, hogy az erdélyi magyarság jövője az oktatáson múlik. – A Gyulafehérvári Katolikus Líceumi Szeminárium és a Bethlen Gábor Kollégium egy-egy őrtorony. Két iskola 700–700 diákkal működik, akik évente szétrepülnek és fenntartják az identitást. Ezen intézmények életereje megdöbbentő, hiszen többszöri megszűnés után képesek voltak újraindulni – mondta. Sólyom László megajándékozta a kollégium könyvtárát a hatkötetes Magyar Kódexszel. A magyar államfő Torockót is meglátogatta. Megmászta a Székelykőt, a túrára elkísérték az Erdélyi Kárpát Egyesület gyakorlott túrázói. Sólyom László megtekintette az Europa Nostra-díjas, rehabilitált faluközpontot, majd találkozott Böjte Csaba ferences szerzetessel, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozójával és a torockói árvaházi gyermekekkel. /D. I. : Szórványiskolákba látogatott Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ Gyulafehérváron Tamás József római katolikus segédpüspök és Potyó Ferenc általános érseki helynök fogadták a magyar köztársasági elnököt, más egyházi és világi méltóságokkal együtt. Jakubinyi György érseket egy németországi búcsús rendezvényre hívták prédikálni, az egy évvel előre egyeztetett programon pedig nem tudott módosítani. /Elnök a Székelykőn. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

„Az erdélyi magyarság nevében megkövetem Sólyom László elnök urat, hiszen akár februárban, számunkra ő most is az egységet és az összefogást képviseli” – jelentette ki Tőkés László püspök, hozzátette, sajnálatos, hogy vannak Erdélyben olyan vezető magyar politikusok, akik hol Orbán Viktor fideszes pártelnököt, hol Sólyom László köztársasági elnököt oktatják ki. Tőkés szerint nagy jelentősége van annak is, ahogyan Sólyom látogatásának útvonalát összeállították: azt a halálra ítélt Erdélyt látogatja meg, amelynek feltámasztására a rendszerváltás, illetve Trianon óta törekednek. Tőkés pontosította: Nagyváradra az Erdélyi Református Egyházkerület és a Partiumi Keresztény Egyetem nevében már Sólyom László februárban tett erdélyi látogatása alkalmával, kolozsvári találkozásuk során hívta meg a köztársasági elnököt. „Nagy megtiszteltetésnek tekintem a város magyarsága és a református egyház nevében is, hogy a Magyar Köztársaság elnöke elfogadta a meghívást, és jelenlétével az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójának ünneplését is megtiszteli” – tette hozzá a püspök. /Gergely Gizella: Az útvonal jelentősége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Az RMDSZ március 12-én benyújtotta az európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges aláírásokat, jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A törvény szerint 200 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni, de a szervezet listáin 322 ezer kézjegy szerepelt. Viszonylag rövid idő alatt sikerült összegyűjteni ennyi aláírást, ami nagyon jó eredménynek számít, értékelte Markó. Szerinte ez bizonyítja, hogy a romániai magyarság támogatja az RMDSZ következetes politikáját. Markó közleményében köszönetet mondott a helyi és területi szervezeteknek, önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek, tanácsosoknak, valamint az önkénteseknek, de mindenekelőtt az erdélyi magyaroknak, akik „meghallva az egység hívószavát” aláírásukkal támogatták a szövetség jelöltjeit. /Leadta az RMDSZ az aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke és Andrássy Árpád, az SZNT Állandó Bizottságának titkára kijelentették, hogy az SZNT tagjai és az RMDSZ vezetői külön-külön vesznek részt a március 15-ei ünnepségeken. Felvetődött a közös ünneplés lehetősége, és helyszíneket is javasoltak, többek között Csíkszeredát, de ez nem valósult meg. „Nem szervezünk külön ünneplést, mindenki magánszemélyként vesz részt az ünnepségeken” – mondta Andrássy. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) baróti szervezetei aláírtak egy felhívást, amelyben felszólítják a magyarokat, hogy ünnepeljék együtt a magyar nemzeti ünnepet. A felhívást az említett három szervezeten kívül a magyar egyházak, a civil szervezetek, illetve Barót független polgármestere, Nagy István is aláírta. Március 14-én elkezdődnek Kolozsváron a március 15-i ünnepi rendezvények. A kolozsvári Magyar Operában Talpra magyar... ! címmel ünnepi műsor lesz, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ idén Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál rendezi meg a március 15-i, országos központi rendezvényét. /Külön ünnepelnek az SZNT vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Megalakulásakor az RMDSZ utánpótlását nevelő ifjúsági szervezetnek számított a MIT, a Magyar Ifjúsági Tanács, mára viszont önálló civil szerveződés. A MIT tizenkét év alatt megtett útját mutatja be a Másfél évtized című könyv, a Magyar Ifjúsági Tanács, az ernyőszervezet tizenkét évéről és az erdélyi magyar ifjúsági élet tizenöt évéről szóló interjúkötet. Sándor Krisztina MIT-elnök kifejtette, a könyvben megszólaló interjúalanyok részletesen beszélnek arról, hogyan kerültek a kezdeti időszak után egyfajta ellenzékbe az RMDSZ-ben. Ezt az ellenzékiséget kezdetben a Reform Tömörüléssel együtt vállalták. Ebben a helyzetben jött volna el az SZKT-tagság megújítása 2001-ben, az RMDSZ vezetői azonban nem fogadták el az SZKT-tagságra jelölt személyek listáját. Ekkor a MIT úgy döntött, nem érdemes bent maradni ebben a rendszerben, mert nincs lehetőség a megváltoztatására. A MIT vezetősége nem tudta elfogadni azokat a döntéseket, amelyeket a csúcsvezetés hozott, a sorozatos megalkuvásokat és a nyomásgyakorlási helyzetek kihagyását, elég a Petőfi–Schiller egyetem terve körüli botrányra gondolni. A MIT tagjai látták, hogy a kormányra lépés után az erdélyi magyarság érdekein a pártérdek kerekedik felül, ezt nem lehetett vállalni. A MIT volt az a szervezet, amelyik először vállalta a nyilvános szakítást az RMDSZ csúcsvezetőségével. Az interjúgyűjteményben az akkori MAKOSZ-elnök, Borboly Csaba (ma MIÉRT-társelnök, Hargita megye tanácsának alelnöke) azt állította, hogy aljas leszámolás áldozata lett, hamis bizonyítékok alapján távolították el a MIT-ből. Sándor Krisztina elmondta, Borboly a sikkasztásra biztató leveleinek az elnökség kezébe kerülését nevezi leszámolásnak, azonban a tények tények maradnak. Nagy Pál a vele készített interjúban kijelentette, hogy két tagszervezet (az OMDSZ – Országos Magyar Diákszövetség és a RODOSZ – Romániai Doktorandusok Szövetsége) csak hátráltatja a MIT-et, inkább hagyni kellene őket a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet – az RMDSZ által a MIT kilépése után létrehozott ifjúsági szervezet) felé közeledni. Sándor Krisztina rámutatott, az OMDSZ a támogatások miatt bizonyos mértékben függ az RMDSZ-től, emellett együttműködik a MIÉRT-tel is. Valamiért mégis ragaszkodnak a MIT-tagsághoz. A RODOSZ MIT-beli szerepe a múltban több évig az OMDSZ-éhez hasonló volt. A legtöbb ideig elnökségi szerepet vállaló Veres Valér nemzeti liberális szemlélete meghatározta a szervezet álláspontját. Ugyanaz a helyzet a RODOSZ-szal is, mint az OMDSZ-szel: anyagilag függ az RMDSZ-től. A MIT továbbra is olyan szerepet játszik az erdélyi magyar közéletben, mint most, alapvetően civil szövetség. /Bagoly Zsolt: Hat éve járja a maga útját a MIT. Nem lehetett beletörődni az RMDSZ sorozatos megalkuvásaiba. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./

Az államfőhöz hasonlóan az ellenzéki párt sem lesz ott a Kossuth téri zászlófelvonáson. – Szabad március 15-ét akar a Fidesz – mondta a párt budapesti sajtótájékoztatóján Deutsch-Für Tamás, a Fidesz elnöki kabinetfőnöke, hangsúlyozta: arra kérik az ünnepi rendezvényükre érkezőket, hogy semmilyen pártzászlót, transzparenst és önkényuralmi jelképet ne vigyenek magukkal. A politikus elmondta: sem pártja, sem a KDNP nem vesz részt március 15-én reggel a Kossuth téren az állami lobogó felvonásán, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „a Gyurcsány-kormány börtönbe zárja az állami lobogót”. A Fidesz tudomásul veszi és tiszteletben tartja azt, hogy Sólyom László köztársasági elnök március 15-én és az azt megelőző napokban milyen köztársasági elnöki programot bonyolít le. Deutsch-Für Tamás leszögezte: a Fidesztől, a párt megemlékezésén résztvevőktől nem kell senkinek sem tartania. Nyakó István, az MSZP szóvivője megjegyezte: az, hogy az ellenzék vezető pártja az árpádsávos zászlótól nem határolódik el, az állami lobogótól viszont igen, ez a márciusi ifjak emlékének meggyalázása. Ez maga a botrány, ez maga a Fidesz – nyilatkozta. /Fidesz: börtönbe zárták az állami lobogót. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász jelentette ki: az anyaország védőhatalmi státusa nélkül, a nemzetileg elkötelezett magyar kormány támogatása nélkül autonómiaküzdelemnek kicsi az esélye. Nemzetéért felelős magyar kormányt kér immár hónapok óta tartó tüntetésein Budapesten a magyar nemzeti oldal. A súlyos államadóssággal küszködő Magyarország mély gazdasági válságban van. Megerősödött nemzettudattal sok mindent újra lehetne kezdeni. /Makkay József: Közös felelősség március idusán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./