A referendum-kezdeményezések visszavonását kéri a kormányfő Traian Basescu államfőtől és a szociáldemokratáktól azért, hogy az EP-választásokat a kijelölt időpontban lehessen megtartani. Tariceanu miniszterelnök szerint az egyéni választókerületek bevezetéséről a parlamentnek kellene döntenie sürgősségi eljárással. Jövő héten tárgyalja a parlament a Szociáldemokrata Párt (PSD) illetve az államfő által kezdeményezett referendumok ügyét. /SZ. K. : Referendum-mizéria. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A képviselőház február 20-án elfogadta az audiovizuális törvény módosítását, amelynek értelmében az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) hivatott felügyelni a választási kampány idején sugárzott kampányjellegű rádiós és televíziós műsorokat. A politikai vitákban a rádió- és televízió-csatornáknak egyenlő feltételeket kell biztosítaniuk minden jelöltnek a szabad véleménynyilvánításhoz. /Barta Zoltán: CNA: bővülő hatáskör. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint történelmi pillanat a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának első albizottsági ülése. Erről az albizottsági ülés megnyitásakor beszélt február 20-án a Parlamentben. Németh Zsolt (Fidesz), a testület egyik elnöke hangsúlyozta, ez a nap fontos mérföldkő lehet a nemzetpolitika történetében, mert a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma az albizottsági ülésekkel gyakorlati, működő intézménnyé vált. Ez különösen fontos, mert 2004 novembere óta a Magyar Állandó Értekezlet nem működik tette hozzá. Szili Katalin az ülést követően újságíróknak azt mondta: az általa előterjesztett hosszú távú nemzetpolitikai stratégiát vitatták meg az albizottság tagjai, amelyet reményei szerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a következő, szeptemberi ülésén el is fogad majd. Németh Zsolt (Fidesz), az albizottság ellenzéki társelnöke kiemelte, a határon túli magyar közösségek között nőtt a belső megosztottság, széttöredezettség, amelyen szintén segíthetne egy új, közös nemzetstratégia. A legfontosabb problémák közé sorolta a schengeni kérdést, amelyre, ha a kormányzat nem tud választ adni, akkor a Kárpát-medencei Magyar Fórumnak kell ezt megtennie. /Új nemzetpolitikáról beszélnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

A mai fiatalok nagy része elhúzza a gyerekvállalás időpontját. Romániában a múlt rendszerben egy huszonévesen megkötött házasság utáni első években megszületett egy, vagy két gyermek, most mindez kitolódott. Abba, hogy kevesebb magyarként regisztrált gyermek születik, a vegyes házasságoknak is nagy szerepük van. Az utóbbi tíz évben Erdélyben a házasságra lépő magyaroknak körülbelül 18 százaléka kötött vegyes házasságot. Az ilyen házasságokban születő gyermekek körülbelül egyharmada lesz magyar – állapítják meg szakemberek. Világszerte megjelenik a gyermektelen felnőttek „kultúrája”. Romániában az ország összlakossága 21,57 millió. A népességcsökkenés enyhült 2005-höz képest. Tavaly csökkent mind az elhalálozások, mind a születések száma: 2006-ban 218 300 gyerek született, azaz 2700-zal kevesebb, mint tavalyelőtt. Összesen 257 700 halálesetet jegyeztek, ami 4400-zal kevesebb, mint tavalyelőtt. Míg 2006-ban 39 500-zal, 2005-ben 41 100-zal csökkent a népesség. /Világszerte „szabadesésben” a születési arány. Romániában is megváltozott a termékenységi naptár időzítése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Romániában ‘89–’92 után nagyon rövid idő alatt mintegy negyven százalékkal esett vissza a termékenység és a születések száma, ami azt eredményezte, hogy jelenleg Nyugat-Európában magasabb az egy nőre jutó gyermek-szám, mint Kelet-Európában – nyilatkozta Kiss Tamás szociológus, az RMDSZ demográfiai munkacsoportjának vezetője. Az erdélyi magyarok körében a lélekszám hangsúlyosabban csökken, de ez nem annak a következménye, hogy eltérőek lennének a gyermekvállalási szokások. Élesebb különbség a falu és város törésvonal mentén van. /Kiss Bence: Nyugaton magasabb az egy nőre jutó gyermek-szám, mint Keleten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa megkérdezte Magyari Tivadar frissen kinevezett rektor-helyettest, hogy a magyar oktatók választott vezetői komolyan gondolták tavaly december 7-én kelt közleményüket, miszerint a tagozati alapszabályzat – többnyelvűség – Hantz és Kovács visszavétele – hármas követelmény valóban követelmény volt, és nem csupán eljátszottak egy szerepet, hogy a nyilvánosságot megnyugtassák? Magyari Tivadar szerint az egyetem sokkal bonyolultabb, lényegesen többről van szó, mint a kétnyelvű feliratokról. Az oktatás, a félszáznál is több magyar szak napi igazgatása állandó szervezést, intézkedést kíván, ezért nem halaszthatták tovább a két rektor-helyettes kinevezését. Szerinte „nincs arról szó, hogy követelményeket támasztottak, és azután meghátráltak”. Kívülről nézve azonban ez látszik, tette hozzá az újságíró. A magyar oktatók először csak félig hátráltak meg: a rektor követelésére kinevezték Magyari Tivadart. Bocsan rektor minimális jelét sem adta a jóindulatnak. Ennek ellenére a magyarok tettek közeledő, helyzet-feladó lépést: kinevezték a második rektor-helyettest is, Nagy László személyében. Ő ráadásul úgy lépett vissza a rektor-helyettesi pozícióba, hogy a lemondását követő nyilvános sértegetésekért, becsmérlésért a rektor soha nem kért bocsánatot. Szabad-e ilyen mélyre görnyedni? – kérdezte a publicista. Néhány kivétellel elmagyaráztuk mindenkinek – fogalmazott Magyari. Valóban, az egyedül maradt Egyed Emesének nehéz lehetett volna „elmagyarázni”. Úgyszintén, a megkeseredett Sárkány-Kiss Endrének, aki már Magyari kinevezésekor is elhagyta az ülést. A magyar oktatók amennyire csak lehetett visszavonultak, úgy döntöttek: konzerválják a magyar tagozat jelenlegi lassú kimúlásának állapotát. Egyre kevesebb a magyar fiatal, egyre több lehetőség közül választhatnak, és eljön az idő, amikor a mai divatos szakok, ahol most tolonganak a diákok, ugyanoda jut, ahol jelenleg a reál-szakok egy része tart: öt-hat ember végez egy évben, és a megszűnés veszélye lebeg a fejük felett. Kovács Lehel állást kapott a Sapientia EMTE-n, Hantz Péter pedig hamarosan külföldre utazik, posztdoktori kutatómunkára. Az egyetemen minden készen áll a visszarendeződésre. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szabadság vagy szendvics? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Néhány évig még románul kell államvizsgázniuk a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) fotóművészet, filmművészet, média szak végzős diákjainak. A Kolozsváron működő szak első évfolyama idén ér a képzés végére, és mivel az egyetem egyelőre csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, a végzősöknek más, akkreditált felsőoktatási intézményeken kell államvizsgázniuk. „A legegyszerűbb az lenne, ha a diákjaink a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen államvizsgáznának, ennek a lehetősége korábban is felmerült. Azonban az érvényben lévő jogszabályok szerint az ebben az országban ideiglenes működési engedéllyel rendelkező egyetemek diákjainak egy Romániában akkreditált intézménynél kell államvizsgázniuk” – tájékoztatott Tonk Márton, az EMTE kolozsvári karának dékánja. A Sapientia kari tanácsának határozata szerint az államvizsgázó diákoknak 250 eurót kell saját zsebükből kifizetniük, az államvizsga költségeinek hátralevő részét – esetenként a filmkészítést – az egyetem finanszírozza. /Kelemen Tamás: Államvizsga csak románul. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Az elmúlt négy évben átlagosan egymilliárd euróval nőtt a román vendégmunkások által hazautalt valuta mennyisége. A Román Nemzeti Bank korábbi becslései szerint egyébként az összegnek csak mintegy 60 százaléka érkezik bankszámlára, a vendégmunkások megtakarításaik 40 százalékát saját maguk hozzák haza, vagy ismerőseik révén küldik. Egy korábbi felmérés szerint a román vendégmunkások 31 százaléka dolgozik Olaszországban, 20 százalékuk Spanyolországban, 10 százalékuk pedig Németországban. Magyarország csak a hatodik célország 3 százalékkal, Franciaország és Nagy-Britannia mögött. Az erdélyi magyar vendégmunkások közül sokan dolgoznak Magyarországon, főleg az építőiparban, de az utóbbi időben népszerű célponttá vált Olaszország is. 2005 elején még 850 ezer–1 millió személyre becsülték az állandó jelleggel külföldön dolgozók számát, ma már a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 1,5–1,6 millióan dolgoznak külföldön, sőt a nyári idényben is több százezren vállalnak külföldön idénymunkát. /Králik Lóránd: Ötmilliárd euró vendégmunkából. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Vita van arról, hogy menjen-e Tőkés László Strasbourgba vagy ne menjen. Kuszálik Péternek mindegy, hogy ki megy Strasbourgba, mondván, a fontos dolgokat nem ott döntik el. Ennek ellenére Kuszálik Péter /mint éveken át tette/ Tőkés László püspök ellen írt, a püspök régebbi megnyilvánulásait idézte, igyekezett a püspököt nevetségessé tenni, például: „ha a főtiszteletű püspök nem lehetett államelnök, sem szenátor, legyen hát brüsszeli/strasbourgi delegátus. Hadd menjen, ha úgy vágyik rá, addig nyugodtan intézhetjük itthon a dolgainkat. ” /Kuszálik Péter: Menjen vagy ne menjen? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

A február 18-i, vasárnapi román–magyar vízipóló mérkőzést követően a kolozsvári U focicsapat szurkolótáborának nyolc tagja megverte a meccsről két barátja társaságában távozó Nagy Ákost. A fiatalember és barátai a helyszínről sétáltak hazafelé, amikor a huligánok hátulról rájuk támadtak. Nem volt nehéz megismerni őket, hiszen egyiküknél egy feltekert magyar zászló volt, míg az áldozat egy Magyarország feliratú sálat viselt a nyakában. Nagynak, aki az eset óta félrevert orral és szeme körül éktelenkedő lila folttal jár, csak annyi ideje volt, hogy a társasággal tartó lánnyal átszaladjon az úttest másik oldalára. Amikor látta, hogy a barátja nincs velük, visszafordult, és a segítségére akart sietni. Emlékei szerint ekkor üthették jó párszor arcon, mivel azonban többen is rátámadtak, már nem tudja felidézni a részleteket. A verés következtében nem csak az arca, hanem a keze és a térde is megsérült. Az eset után a fiatalember a rendőrséghez fordult, látlelet hiányában azonban csukott ajtókra talált. A mérkőzésről készült néhány olyan fénykép, amelyen a támadók némelyikét fel lehet ismerni, Nagy úgy döntött, feljelentést tesz, még ha nem bízik is abban, hogy a rendőrség megerőltetné magát az ügy felgöngyölítésében. A Gheorghe Funar utáni Kolozsváron bőven akad példa magyarellenes megnyilvánulásra. A belvárosban több épületen is horogkeresztek éktelenkednek, például az Apáczai-líceum, vagy a magyar egyetemisták egyik kedvenc szórakozóhelyén, a Bulgakov kávéház falán. E két épületről sikerült eltüntetni a náci szimbólumokat, de a Farkas utcai templom oldalán még mindig jól olvasható az „Unguri muie” felirat. A Babes–Bolyai Tudományegyetem történelemkarának környékén is fellelhető egy falfirka, amely halált kíván a magyarokra. /Kiss Bence: Magyar fiatalokat vertek meg. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Nem kizárt, hogy az elkövetkező két esztendőben gyökeresen megváltozik Háromszék iskolatérképe. Ez elsősorban azokat a kis településeket érinti, ahol a gyermeklétszám annyira alacsony, hogy az óvodában csak egy csoportra elegendő, az iskolában pedig nincsenek annyian, hogy önálló osztályok működhessenek. A tanfelügyelőség egyelőre tartózkodik felszámolásuktól, de ha a törvény változik, Há­romszéken legkevesebb harminc iskolában megszűnik az V-VIII. osztályos tagozat. Kovászna megyében jelenleg huszonnégy falusi iskolában működik a gimnáziumi tagozat összevont osztályokkal, háromszázhuszonöt diák tanul együtt kisebb vagy nagyobb társaival. Öt faluban – Lécfalva, Hidvég, Szentivánlaborfalva, Futásfalva és Papolc – húsznál kevesebb magyar gyermek tanul az V-VIII. osztályban, és még jó néhány településen harminc alatti a gimnazisták létszáma. Az összevont osztályok jövőjéről Henning László, a megyei tanfelügyelőség igazgatója elmondta, azt a tavalyi miniszteri rendeletet, aminek értelmében csak az elszigetelt településeken működhetnek összevont osztályok a gimnáziumi tagozaton, úgy is lehet értelmezni, hogy például Papolc is elszigetelt település, és akkor minden marad a régiben. /Fekete Réka: A helyi közösségekre bízzák a döntést (Falusi iskolák jövője). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai idén is részt vettek a tordai Petőfi Társaság által szervezett Aranyosszéki Népfőiskolán, és bemutattak egy csokrot a legfrissebb diákdolgozatokból. Azokat a diákokat kérték fel a kör képviseletére, akik a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK, Sepsiszentgyörgy, 2006. november 24–26.) maximálisan teljesítettek. Három diáklány hét dolgozattal jelentkezett, és mivel mindegyiket díjazták, továbbjutottak a magyarországi döntőbe, a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájára (TUDOK, 2007), amely Veszprémben lesz, április elsején. Józsa Miklós, nyugalmazott kollégiumi magyar szakos tanár Berde Mária írói és tanári munkásságáról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákok a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Marosvásárhelyen a Kultúrpalota a nótakedvelő közönségnek élmény volt a Farsangi nótaszó című műsort kínáló kis „összmagyar” társaság. Jakab Attila és zenekara muzsikálta végig a műsort. Marosvásárhelyiek, felvidéki, vajdasági, budapesti, kecskeméti énekesek váltogatták egymást. A műsort gazdag operett-ráadással tetézték a művészek. /Bölöni Domokos: „Beléptünk az Unióba, mégis szól a magyar nóta!” = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Radu Stroe szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke titkosítás alól feloldott jelentést kért George Maior SRI-vezetőtől a székelyföldi helyzetről. Maior a meghallgatás után azt mondta, hogy a SRI az elmúlt időben, titkos jelentések révén, rendszeresen tájékoztatta az illetékes intézményeket, köztük az államfőt, a kormányfőt és a belügyminisztériumot a Székelyföldön zajló eseményekről. Stroe súlyosnak nevezte „a székelyföldi problémát” és úgy értékelte, hogy szenátusi különbizottságot kell létrehozni az ügyben. A szenátor a területi autonómiatörekvésekre utalt. /Belpolitikai hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Február 21-én ülésezett Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma kulturális albizottsága. – A közös cél az, hogy megőrizzük a magyarság kultúráját, identitását és biztosítsuk az ehhez vezető utat, az oktatást – közölte Szili Katalin házelnök az újságírókkal. Az albizottság első ülésén egy megállapodás-tervezetet készítenek elő. Szili közölte: az ülésen szó volt a Selye János Egyetem, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról. Cél a magyarság kultúrájának megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ A határon túli magyar nyelvű felsőfokú oktatás biztosítását kéri a Gyurcsány-kormánytól a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kulturális és oktatási albizottsága. Az állásfoglalás szerint a testület szeretné, ha az elmúlt években elért eredményekre építve a jövőben megerősödne a felsőoktatási intézmények helyzete. Az albizottság tagjai azt is kérik a kormánytól, hogy a támogatás legyen kiszámítható, stabil és hosszú távon tervezhető. A tanácskozáson a határon túli magyar egyetemek vezetői beszámoltak intézményük helyzetéről és terveiről. A KMKF tavaly szeptemberben döntött négy albizottság (a külügyi és Európa-ügyi, a gazdasági, a jogi, illetve a kulturális) létrehozásáról. A kulturális és oktatási testület következő ülését 2007 őszére tervezik, napirendjén a határon túli művészek helyzete és a határon túli magyar kulturális politika művészeteket és művészeket érintő vonatkozásai szerepelnek majd. /Kiállnak a határon túli oktatás mellett. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

A Fidesz üdvözli, hogy Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke indul a májusi európai parlamenti választásokon – mondta az újságíróknak Orbán Viktor pártelnök február 21-én, miután megbeszélést folytatott az erdélyi politikussal Budapesten. Orbán Viktor hangsúlyozta: sajnálják, hogy az erdélyi politikai erők nem jutottak megegyezésre a közös európai parlamenti jelölés ügyében. Hozzátette: Tőkés Lászlót „teljes mellszélességgel” támogatják abban, hogy személyében kellő súlyú képviseletet biztosítson az erdélyi magyarságnak. Arra a kérdésre, hogy ezzel nem kerülnek-e szembe az RMDSZ-szel, amellyel az Európai Parlamentben egy frakcióban, az Európai Néppárt soraiban ülnek, azt mondta: nem akarnak szembekerülni senkivel, azt gondolják, hogy Tőkés László minden magyar szószólója lehet. Tőkés László hangsúlyozta: azért indul függetlenként, mert ugyan minden lehetőt megpróbáltak, hogy egy közös nemzeti listát állítsanak össze, ez azonban az RMDSZ miatt kudarcot vallott. Úgy vélte: Erdélynek „egyfajta ombudsmanra” van szüksége az Unióban. Mint mondta, megválasztása esetén Erdély egészét próbálja képviselni az Unióban, és mivel ő maga is RMDSZ-tag, nem tesz különbséget az RMDSZ-esek és a párton kívüliek között. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: több bejelentést is kaptak arról, hogy a magyar állam erdélyi oktatási támogatásának odaítélésekor feltételként veszik az RMDSZ jelöltlistáját támogató ívek aláírását, vagyis a „magyar polgárok adóforintjaival manipulálnak és élnek vissza”. Ezért levélben arra kérte Gémesi Ferencet, a Miniszterelnök Hivatal szakállamtitkárát, hogy vizsgálja ki az eseteket. /Támogatja Tőkés indulását az európai parlamenti választásokon a Fidesz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: pártja támogatja, hogy Tőkés független jelöltként induljon a májusi európai parlamenti választásokon. – Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos erdélyi helyzetről, így valószínűleg nem tudta, hogy ha a Fidesz a megosztást támogatja, az erdélyi magyarságnak talán nem is lesz képviselete Brüsszelben – nyilatkozta az MTI-nek Markó Béla. /Markó Béla: nem jól tájékoztatták Orbán Viktort. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Sólyom László köztársasági elnök Romániába látogatott, „ránk haragította a fél román értelmiséget”, írta a lap munkatársa, Szőcs Levente. Sólyom László beavatta a román politikai vezetőket az önrendelkezés rejtelmeibe, házitanítónak szegődött Traian Basescu államfő mellé. A magyar államfő rosszul időzítette bukaresti tárgyalásait, mert üzenete beleveszett a székelyföldi autonómia-referendum kapcsán kialakult közfelháborodás zsivajába. Az újságíró szerint a magyar államfő úgy gondolja: a túlzott román–magyar összeborulás egyet jelent az erdélyi magyar közösség érdekeiről való lemondással. Bukaresti szereplésével „Sólyom László hitelesítette azokat a hírszerzési jelentéseket, miszerint magyar szervezetek – tételesen a Székely Nemzeti Tanács is – Budapest támogatásával a román állam egységére törnek”. Az Új Magyar Szó annyit megenged, hogy Sólyom László alapvetően jót akar a romániai magyarságnak. Az újságíró elítélte a magyar államfőt: „a románok is tartoznak egy nemzethez, s ezt azoknak kellene a legjobban tudniuk, akik folyton a kultúrnemzeten lovagolnak. Mennyi empátia szorulhat valakibe, aki elvárja, hogy egy más nemzetbelinek ne legyen önazonosság-tudata?” /Szőcs Levente: A vendégtanár öntudata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

„A közoktatási törvénytervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy semmi változás nincs benne, abból, amit elvártunk” – nyilatkozta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Korábban javasolták, hogy a román nyelvet sajátos program és tankönyvek alapján oktassák a kisebbségi diákoknak, nemcsak elemi tagozaton, hanem a középiskolákban is. Ez nem került be a tervezetbe. Az anyanyelvi oktatást érintő rendelkezések terén nincs változás a tervezetben. Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke kifogásolta, hogy a katonai és rendőrképzésben csak román nyelvű oktatás létezik, ami egyértelműen esélyegyenlőtlenséget terem. Románia történelme és földrajza tanításában kötelezik a román nyelvű oktatást. Pozitívum, hogy a felekezeti oktatást elismerik az állami oktatás részeként. A finanszírozásból viszont kimaradtak a magán- és felekezeti iskolák, itt kell változtatni a törvénytervezeten. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár közölte, ez csak tervezet, bízik benne, hogy a végén sikerül törvénybe iktatni a Románia földrajzának és történelmének a kisebbségek nyelvén történő oktatását, valamint külön kisebbségi tantervet kidolgozni a román nyelv és irodalom oktatására. /Elfogadhatatlan a közoktatási törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetősége és az önkormányzat kulturális, illetve gazdasági bizottságának tagjai viták után zárt ajtók mögött megegyeztek a színház idei költségvetésének keretösszegében. Az önkormányzat a színház büdzséjének első negyedévre eső részét megnöveli. A sepsiszentgyörgyi tanács eredetileg alig 1,85 millió lejt különített el erre az évre a színház részére, az általuk igényelt 2,63 millió lej helyett. Bocsárdi László színházigazgató szerint az 1,85 millió lejből csak az alkalmazottak béreit és az épület fenntartási költségeit fedezhetik, új produkciókat egyáltalán nem állíthatnak színpadra. Kalamár György tanácstag elmondta: „a színház vezetősége tudomásul vette, hogy a városi önkormányzat idén csak ennyi pénzzel rendelkezik, és a tanács vállalta, hogy az év közben bejövő bevételekből kiegészíti a színház költségvetését”. Pénzhiány miatt a másik sepsiszentgyörgyi társulat, az Andrei Muresanu Színház igazgatója, Horatiu Mihaiu már benyújtotta lemondását. /Kovács Zsolt: Ígéret több pénzre. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Nagy József marosvásárhelyi színművész vehette át a magyarországi Játékszíni Társaság által felajánlott hűségdíjat Marosvásárhelyen. Egy ideje az anyaország kezdi támogatni azokat a művészeket, akik évtizedeken át szolgálták a színházat. Nagy József 1953-ban kezdte pályafutását. Színházalapítóként is emlegetik, hiszen részt vett a nagybányai magyar színház megalakításában. Színművészként öt évtizeden át szolgálta hűséggel a marosvásárhelyi és erdélyi színpadokat egyaránt. A közönség ma is láthatja a Liliomfi és a Hallottátok, mi esett meg útban a fórum felé című musicalben. /Menyhárt Borbála: Érték a hűség. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

Felcsíki táncrendet mutatott be farsangi műsorában a nagyváradi Csillagocska néptánccsoport, a hét elején megrendezett eseményen zsúfolásig telt a református püspöki palota díszterme. A színpadon a csoport mintegy hatvan tagja ropta a táncot – azért ennyien, mert többen már nem fértek volna el. A Csillagocska Alapítvány által működtetett néptánccsoport egy éve szervezett először téltemető előadást. Az alapítvány a nagyvárad-réti templom alagsorában kilenc évvel ezelőtt gyermektáncház beindításával kezdte a munkát. Jelenleg már több mint kétszázan látogatják a táncházat. A Csillagocska név alatt jelenleg négy tánccsoport működik, ezekben összesen 110-en táncolnak. „Ez a vidék a legkorábban polgárosodottak közé tartozik, már elég régóta nem lehet itt élő néphagyományról beszélni. A Csillagocska Alapítvány célja, hogy megkedveltesse a gyerekekkel a népi kultúrát” – nyilatkozta Miklós János, a Nagyvárad Népi Együttes tagja. /Gergely Gizella: Csillagocskák téltemetése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Feléled a Farsangtemetés ősrégi szokása Kolozsváron, először rendezték meg a farsang és a tél elmúlásának ünneplését. A Heltai Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes közösen szervezték meg február 20-án a táncházzal egybekötött vigalmat. Az ünnep kuriózum volt, nemcsak a fiatalok számára, hanem az idősebbeknek is. A farsangvégi hangulatot a Szarkaláb Néptáncegyüttes, Kicsi és bandája (Nagyvárad) és a Csűrös banda (Türe–Méra) zenéje teremtette meg. /Birtalan Ágota: Halotti beszéd a Heltainál. Nagy vigalom közepette temették el Kolozsváron a Farsangot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

„Halál a magyarokra”, hirdeti egy falfirka Kolozsvár belvárosában, a Vár utcában. Az utóbbi időben elszaporodtak a hasonló magyarellenes feliratok magyar intézmények, templomok vagy lakóházak falán. Eltüntetésük nem foglalkoztatja a hatóságokat, de a megjelenésük sem váltott ki eddig semmilyen intézkedést szervezetek, intézmények vagy hatóságok részéről. /Magyarellenes feliratok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Március 22-ére halasztották a tárgyalást a marosvásárhelyi Kossuth utcanév ügyében indított fellebbezési perben. A helyi tanácsot képviselő Kerekes Károly ügyvéd szerint az alperesek célja az időhúzás. A február 22-re kitűzött tárgyalás immár a második, amit a bíróság elhalasztott. /Antalfi Imola: Halasztás a Kossuth utca ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Az utóbbi 16 év egyik esztendejében sem érkezett annyi pénz Maros megyébe, mint tavaly – mondta Borbély László miniszter Nyárádgálfalván. Maros megyében 2006-ban hat tornaterem készült el, négy kisebb méretű, a falusi iskolák igényeihez igazított, s további két eurokomform sportterem, 150 férőhelyes lelátókkal. Jelenleg 12 sportterem épül Maros megyében, s ebben az évben a nyárádgálfalvi mellett még további négy munkálatainak elkezdésére van kilátás. Immár 43 település lakossága jut tisztább vízhez a megyében. Legutóbb Marosvécsen és Görgényhodákon láttak hozzá a vízvezeték-hálózat kiépítéséhez. /Bögözi Attila: Vidékfelzárkóztatón Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének (ULOSZ) Választmánya felhívással fordult az Erdélyi Unitárius Egyház lelkészeihez és híveihez, hogy aláírásukkal támogassák Tőkés László református püspök európai parlamenti jelölését, majd szavazzanak rá a május 13-i választáson. Meggyőződésük ugyanis, hogy Tőkés László az erdélyi magyarság méltó képviselője lesz az Európai Parlamentben. Az ULOSZ szerint a papoknak „a közélet lelkiismereteként kötelességük nemzeti közösségünk érdekében szót emelni”. Álságosnak tartják, hogy az RMDSZ elnöke „lejárató kampányfogásként” Tőkés Lászlót a „múlt képviselőjének” nevezi. „Azt a jövőt pedig határozottan elutasítjuk, amelyben – akár fiatalok, akár idősek által – nemzeti közösségünk valós érdekeinek nemzetközi képviselete helyett a klientúra-építés, illetve egy szűk érdekcsoport hatalmi törekvése bontakozik ki” – szögezik le. Közlésük szerint a „múlt átkos hangja” az RMDSZ csúcsvezetőinek egyházellenességében, a lelkészeket és egyházi elöljáróságokat „durván kioktató hangnemében” van. A felhívással kapcsolatban Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: az ULOSZ önálló egyháztársadalmi szervezete az unitárius egyháznak. A püspök szerint a nyilatkozatban saját politikai meggyőződésüket fejtették ki, neki az a véleménye: mindenki úgy foglaljon állást, ahogyan azt a lelkiismerete diktálja. Mindemellett Szabó Árpád megdöbbenését fejezte ki az utóbbi időben napvilágot látott egyházellenes állásfoglalások miatt. A püspök határozottan visszautasította az egyházat ért vádakat, hozzáfűzve, hogy ő az RMDSZ-nek alakulásától kezdve tagja. /(P. A. M.): Újabb felhívás az EP-jelöltállítás kérdésében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

„Az a benyomásom, Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen, hogy mi a helyzet az európai parlamenti választásokkal Erdélyben, valószínűleg ezért ígért támogatást egy független jelöltnek” – mondta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla nem tartja jónak, ha magyarországi pártok mondják meg, miként járjon el, kit jelöljön a romániai magyarok szervezete. Ezt az elmúlt másfél évtizedben hol az egyik, hol a másik magyarországi párt próbálta meg a jobboldalról és a baloldalról egyaránt. Az RMDSZ elnöke a Kossuth Rádiónak nyilatkozva leszögezte, a Fidesznek annál is inkább konzultálnia kellett volna az RMDSZ-szel, mivel mindkét politikai szervezet egyazon európai pártszövetséghez tartozik. „Lassan másfél éve küszködöm, hogy valamiképpen a magyarországi országgyűlési pártok is belássák: nem tudják a maguk képére gyúrni az RMDSZ-t” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. /RMDSZ–FIDESZ konfliktus. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Orbán Viktor bejelentette: „a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az európai parlamenti választásokon”. Ez a Fidesz-gesztus nem más, mint „egyenesen diverzió a romániai magyarság érdekképviselete ellen”, írta a Népújság. Markó Béla „feltűnő jóindulattal annak tudja be” ezt, hogy a Fidesz elnökét „nem tájékoztatták kellőképpen, mi a helyzet az európai parlamenti választásokkal Erdélyben”, s így valószínűleg nem tudta, hogy ha „a megosztást támogatja, az erdélyi magyarság a végén képviselet nélkül maradhat Brüsszelben”. Markó Bélától szemrehányás, hogy az Európai Néppárt alelnöke egy partnerszervezettel szemben lép fel. A Népújság reménykedik hogy az erdélyi magyarság józanabbul ítéli meg a helyzetet, „és a Magyarországról jövő ilyen diverzió, illetve a román pártok részéről megnyilvánuló kiszorító magatartás dacára képviselethez segíti az RMDSZ-t. ” /Mózes Edith: Barátságtalan gesztus. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

A tervezettnél hosszabb ideig tart Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem hivatalos autonómia-népszavazása. A kevés önkéntes miatt ugyanis a város túl nagy falatnak bizonyult a szervezők számára. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke közölte, az eredetileg február 25-ére tervezett urnazárás határidejét Kovászna megye székhelyén 10 nappal hosszabbították meg. „Tapasztalataink szerint Sepsiszentgyörgy »kiürült«, szinte minden tömbházban van üres lakrész, rengeteg helyen a nagyszülők nevelik a gyerekeket” – mondta el Tulit Attila, az SZNT alelnöke. Számításaik szerint a megyeszékhely lakosságának több mint 30 százaléka nem tartózkodik a városban, sokan külföldön dolgoznak. Öt sepsiszéki településen nem szerveznek autonómia-népszavazást. A zömében román és roma lakosságú Árapatakon, Erősdön, Bácsteleken, Hetén és Előpatakon azért nem lesz autonómia-referendum, mert ezeken a településeken nem találtak önkénteseket. A szavazóbiztosok által bejárt településeken a választópolgárok 72 százaléka válaszolt a feltett kérdésre. Az eddig megkérdezett 12 ezer sepsiszéki lakos több mint 99 százaléka támogatja Székelyföld területi autonómiájának gondolatát, 14 településen pedig mindenki igennel szavazott. /Kovács Zsolt: Elhúzódó referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./