Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2010. augusztus 17.
Marosfői siralomfal
Újra kidühönghették és kipanaszkodhatták magukat a hét végi összromán nyári egyetemen a többségi nacionalisták. Marosfőn így szokás ez már évek óta augusztus közepe tájt.
Tavaly a liberálisok lepték meg a közvéleményt: még Vadim Tudor is kicsinyelhette saját szájtépő képességét attól az elszabadult nacionalista szövegtől, melyet például az Európai Parlament liberális képviselője, Norica Nicolai akkor és ott elharsogott. Idén a szociáldemokraták és a nagyromániások vitték a prímet, féltették nagyon tőlünk a román hazát. Olguţa Vasilescu például egyfolytában azzal riogatja népét, hogy a román állam minden hatalmát elveszítette már e régióban.
Mircea Duşa újra elsiratta a Székelyföldön élő románságot, mert magára hagyta őket az állam, és semmit sem tesz annak érdekében, hogy az itt élők (természetesen, románok) megőrizzék nemzeti önazonosságukat. Régi jó barátunk, Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita Megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője, aki az utolsó megyei pártaktívagyűlésről egyenesen az ortodox templomba oldalgott, s ott múlatja napjait kerek húsz esztendeje, arról szónokolt, hogy a románok azért nem tölthetnek be jó állásokat mifelénk, mert a versenyvizsgák kötelező előírása a magyar nyelv ismerete (ami különben szintén hazugság, igaz, itt töltött életük alatt megtanulhattak volna magyarul). Az ő szájából hangzott el ismét az a régi sirám, miszerint a román megnevezéseket és jelképeket itt, a Székelyföldön folyamatosan mellőzik. Vajon melyek is azok?
A koronát a panaszáradatra Horia Grama, megyénk SZDP-s képviselője tette fel, aki arról regélt, hogy a még el sem fogadott tanügyi törvény nyomán csakis román nemzetiségű tanárokat vet ki magából az oktatási rendszer. És elismételte azt a nevetséges, de sokat hangoztatott megállapítást, miszerint a történelem és földrajz esetleges anyanyelven való tanítása merénylet az egységes román állam ellen és „etnikai tisztogatás” újabb eszköze.
Mert hitvány élet jutott osztályrészül a Székelyföldön megtelepedett románoknak, a marosfői panaszfalnál pozitív diszkriminációért kiáltanak. Jövőben tán kollektív jogokat fognak követelni.
Vajon meglepődnének, ha a romániai kisebbségek — magukra is kiterjesztve azt — támogatnák őket?
Szerencsére nem visszhangoznak hegyeink e Dâmboviţa-parti nacionalista hangoktól, legfennebb a Maros és az Olt sértődik meg egyszer, amiért a Székelyföldön ered.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Újra kidühönghették és kipanaszkodhatták magukat a hét végi összromán nyári egyetemen a többségi nacionalisták. Marosfőn így szokás ez már évek óta augusztus közepe tájt.
Tavaly a liberálisok lepték meg a közvéleményt: még Vadim Tudor is kicsinyelhette saját szájtépő képességét attól az elszabadult nacionalista szövegtől, melyet például az Európai Parlament liberális képviselője, Norica Nicolai akkor és ott elharsogott. Idén a szociáldemokraták és a nagyromániások vitték a prímet, féltették nagyon tőlünk a román hazát. Olguţa Vasilescu például egyfolytában azzal riogatja népét, hogy a román állam minden hatalmát elveszítette már e régióban.
Mircea Duşa újra elsiratta a Székelyföldön élő románságot, mert magára hagyta őket az állam, és semmit sem tesz annak érdekében, hogy az itt élők (természetesen, románok) megőrizzék nemzeti önazonosságukat. Régi jó barátunk, Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita Megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője, aki az utolsó megyei pártaktívagyűlésről egyenesen az ortodox templomba oldalgott, s ott múlatja napjait kerek húsz esztendeje, arról szónokolt, hogy a románok azért nem tölthetnek be jó állásokat mifelénk, mert a versenyvizsgák kötelező előírása a magyar nyelv ismerete (ami különben szintén hazugság, igaz, itt töltött életük alatt megtanulhattak volna magyarul). Az ő szájából hangzott el ismét az a régi sirám, miszerint a román megnevezéseket és jelképeket itt, a Székelyföldön folyamatosan mellőzik. Vajon melyek is azok?
A koronát a panaszáradatra Horia Grama, megyénk SZDP-s képviselője tette fel, aki arról regélt, hogy a még el sem fogadott tanügyi törvény nyomán csakis román nemzetiségű tanárokat vet ki magából az oktatási rendszer. És elismételte azt a nevetséges, de sokat hangoztatott megállapítást, miszerint a történelem és földrajz esetleges anyanyelven való tanítása merénylet az egységes román állam ellen és „etnikai tisztogatás” újabb eszköze.
Mert hitvány élet jutott osztályrészül a Székelyföldön megtelepedett románoknak, a marosfői panaszfalnál pozitív diszkriminációért kiáltanak. Jövőben tán kollektív jogokat fognak követelni.
Vajon meglepődnének, ha a romániai kisebbségek — magukra is kiterjesztve azt — támogatnák őket?
Szerencsére nem visszhangoznak hegyeink e Dâmboviţa-parti nacionalista hangoktól, legfennebb a Maros és az Olt sértődik meg egyszer, amiért a Székelyföldön ered.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. augusztus 17.
Az EMI-tábor és a hisztéria
Minden EMI-tábor környékén fellángol a „harc”: az ellenzők és a támogatók előveszik jól kipróbált érveiket, azokat sorolják. A másik fél érvei közül mindig csak arra reagálnak, amelyiket szempontjuk szerint könnyen meg tudnak cáfolni. Így egyrészt nem alakul ki párbeszéd a felek között.
Ez nem is lenne probléma, mert a pró és kontra érvrendszerek egymáshoz „idomítása” ebben az esetben lehetetlen, és nem is szolgálna semmilyen célt. Az EMI-tábort mint jelenséget kellene megvizsgálni, miért vonz ennyi embert, ennyi fiatalt. Mert nagy divat médiánkban megrettenni a szélsőjobbtól, hogy betör Erdélybe és miféle károkat okoz. De szerintem még publicisztika szintjén sem elég importálni a magyarországi érvrendszereket, mert itt erről van szó. Azokat – akárcsak az ottani politikai és egyéb törésvonalakat – nem lehet és nem is szabad a hazai magyar közösségekre alkalmazni. Inkább arról kellene beszélni, miért nincs a fiataloknak szervezett lehetőségük megélni magyarságukat, hallani nemcsak a mítoszokat (amiket bő kézzel osztanak az EMI-táborban szereplő sámánok), hanem a tényeket is. Miért nincs lehetőség (vagy nagyon ritka és esetleges) közösségileg kinyilvánítani azt, hogy magyarok vagyunk, ahol meg lehet ezt élni fiatalnak és felnőttnek egyaránt? Mert erre szükség van.
Visszaemlékszem, egyetemistaként Kolozsváron többször is előfordult, hogy elénekeltük a Himnuszt nyilvános helyen, nem rendezvényeken, hanem csak a dac, az érzés túltengése folytán. És a társaságban nem voltak „szélsőjobbosok”, sőt többségben voltak azok, akik elutasították a „magyarkodást”. És mégis fújták a Himnuszt rendületlenül, kockáztatva a bírságot és a zaklatást, mert az volt magyarságérzetünk egyetlen lehetséges kinyilvánítása (legalábbis így tűnt akkor). Miután hosszú ideig el kellett fojtani ezt a monostori meg egyéb lakónegyedek román tengerében, az érzés megállíthatatlanul feltört mindannyiunkban. Ezzel az érzéssel és megélésének problémájával nem kívánt senki foglalkozni, ennek az energiának a felhasználása nem érdekelt senkit.
Így lehetséges az is például, hogy a fiatalok történelemismerete enyhén szólva is hiányos. (Lapunk körkérdése nemrég kiderítette, hogy a tanulók nagy hányada azt sem tudja, mi a sokat emlegetett Trianon.) Ezért sokan magukat a fiatalokat hibáztatják – ez a legkönnyebb álláspont, de teljesen hamis. Ezeknek a gyerekeknek nagyon kevés esélyük van szabadon megélni magyarságukat, megtanulni ennek értelmét és jelentését. Ugyanakkor legtöbbjükben él az igény, és paradox módon, annak ellenére, hogy a megélésre nem ad alternatívát, de társadalmunk is táplálja ezt az igényt. És a szabadjára engedésnek ilyen vadhajtásai nőnek, mint a mi kolozsvári énekléseink, az EMI-tábor vagy a szélsőjobb szájhős attitűdje. Hiszen nem lehet végtelenül elfojtás alatt tartani az érzelmeket, azok feltörnek visszafojthatatlanul, de akkor már nagyon nehéz értelmesen felhasználni energiájukat.
Így az EMI-tábor elítélése nem a járható út, attól nem fog senki eltántorodni tőle. (Más kérdés, hogy az elítélőknek megvan saját bevett ideológiájuk, nem megérteni akarják a jelenséget, hanem csak egy jó alkalom, hogy szólamaikat még egyszer elfújhassák.) Meg kell érteni társadalmunk, berendezkedésünk hibáit, és ezek javításán kell dolgozni. Mert jó, hogy a nemzeti érzés ilyen energiákat szabadít fel, rossz, hogy ezek a szelek nem azokat a vitorlákat duzzasztják, amelyeket egy egészséges társadalomban kellene.
Isán István Csongor
Hargita Népe (Csíkszereda)
Minden EMI-tábor környékén fellángol a „harc”: az ellenzők és a támogatók előveszik jól kipróbált érveiket, azokat sorolják. A másik fél érvei közül mindig csak arra reagálnak, amelyiket szempontjuk szerint könnyen meg tudnak cáfolni. Így egyrészt nem alakul ki párbeszéd a felek között.
Ez nem is lenne probléma, mert a pró és kontra érvrendszerek egymáshoz „idomítása” ebben az esetben lehetetlen, és nem is szolgálna semmilyen célt. Az EMI-tábort mint jelenséget kellene megvizsgálni, miért vonz ennyi embert, ennyi fiatalt. Mert nagy divat médiánkban megrettenni a szélsőjobbtól, hogy betör Erdélybe és miféle károkat okoz. De szerintem még publicisztika szintjén sem elég importálni a magyarországi érvrendszereket, mert itt erről van szó. Azokat – akárcsak az ottani politikai és egyéb törésvonalakat – nem lehet és nem is szabad a hazai magyar közösségekre alkalmazni. Inkább arról kellene beszélni, miért nincs a fiataloknak szervezett lehetőségük megélni magyarságukat, hallani nemcsak a mítoszokat (amiket bő kézzel osztanak az EMI-táborban szereplő sámánok), hanem a tényeket is. Miért nincs lehetőség (vagy nagyon ritka és esetleges) közösségileg kinyilvánítani azt, hogy magyarok vagyunk, ahol meg lehet ezt élni fiatalnak és felnőttnek egyaránt? Mert erre szükség van.
Visszaemlékszem, egyetemistaként Kolozsváron többször is előfordult, hogy elénekeltük a Himnuszt nyilvános helyen, nem rendezvényeken, hanem csak a dac, az érzés túltengése folytán. És a társaságban nem voltak „szélsőjobbosok”, sőt többségben voltak azok, akik elutasították a „magyarkodást”. És mégis fújták a Himnuszt rendületlenül, kockáztatva a bírságot és a zaklatást, mert az volt magyarságérzetünk egyetlen lehetséges kinyilvánítása (legalábbis így tűnt akkor). Miután hosszú ideig el kellett fojtani ezt a monostori meg egyéb lakónegyedek román tengerében, az érzés megállíthatatlanul feltört mindannyiunkban. Ezzel az érzéssel és megélésének problémájával nem kívánt senki foglalkozni, ennek az energiának a felhasználása nem érdekelt senkit.
Így lehetséges az is például, hogy a fiatalok történelemismerete enyhén szólva is hiányos. (Lapunk körkérdése nemrég kiderítette, hogy a tanulók nagy hányada azt sem tudja, mi a sokat emlegetett Trianon.) Ezért sokan magukat a fiatalokat hibáztatják – ez a legkönnyebb álláspont, de teljesen hamis. Ezeknek a gyerekeknek nagyon kevés esélyük van szabadon megélni magyarságukat, megtanulni ennek értelmét és jelentését. Ugyanakkor legtöbbjükben él az igény, és paradox módon, annak ellenére, hogy a megélésre nem ad alternatívát, de társadalmunk is táplálja ezt az igényt. És a szabadjára engedésnek ilyen vadhajtásai nőnek, mint a mi kolozsvári énekléseink, az EMI-tábor vagy a szélsőjobb szájhős attitűdje. Hiszen nem lehet végtelenül elfojtás alatt tartani az érzelmeket, azok feltörnek visszafojthatatlanul, de akkor már nagyon nehéz értelmesen felhasználni energiájukat.
Így az EMI-tábor elítélése nem a járható út, attól nem fog senki eltántorodni tőle. (Más kérdés, hogy az elítélőknek megvan saját bevett ideológiájuk, nem megérteni akarják a jelenséget, hanem csak egy jó alkalom, hogy szólamaikat még egyszer elfújhassák.) Meg kell érteni társadalmunk, berendezkedésünk hibáit, és ezek javításán kell dolgozni. Mert jó, hogy a nemzeti érzés ilyen energiákat szabadít fel, rossz, hogy ezek a szelek nem azokat a vitorlákat duzzasztják, amelyeket egy egészséges társadalomban kellene.
Isán István Csongor
Hargita Népe (Csíkszereda)
2010. augusztus 17.
Vona: a nemzet érdekeinek védelme a célunk
Magyarországi politikusok az EMI-táborban
Pótszékeket kellett bevinni a zsúfolásig megtelt előadói sátorba szombaton délben, amikor is Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke tartott előadást a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. A pártelnök ezúttal is a Jobbikra jellemző közvetlen politikai stílust alkalmazta: mindenkit meghallgatott, minden kérdést megválaszolt, mindenkivel szóba állt nem csak az előadást, hanem az azt követő sajtótájékoztatók és a tábori körséták során is. A jelenlévők lépten-nyomon megállították, elbeszélgettek vele és közös fotózásokra kérték a mindenkivel közvetlen pártelnököt.
Bagoly Zsolt, az EMI tiszteletbeli elnöke elsőként a tavalyi magyarországi parlamenti választásokról kérdezte a pártelnököt. Vona Gábor elmondta: hatalmas eredménynek tartja, hogy a Jobbik bejutott a parlamentbe, a kampányra szép időszakként gondol vissza, hiszen a hazai és nemzetközi sajtó negatív hozzáállása ellenére is 850 ezer voksot kaptak, ami azt jelzi: van még tiszta élniakarás a csonkaországban. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a kétharmados többséget elért FIDESZ gyakorlatilag a Jobbik programját valósítja meg, learatva érte a babérokat. Ezt azonban a pártelnök pozitívumként értékeli, hiszen hosszú távon ez a folyamat az ő malmukra hajtja a vizet. – A FIDESZ most társadalmi folyamatokat indít el, ennek a következményeit azonban már nem fogja tudni követni, mert néhány év múlva a magyar ifjúság az asztalra fog csapni – hívta fel a figyelmet Vona, aki szerint a fiatalokban nagy igény mutatkozik az újra, és követelik a maguk helyét a magyar politikai életben. A pártelnök többször hangsúlyozta: a Jobbiknak nem a hatalom megszerzése, hanem a magyar nemzet érdekeinek védelme és képviselete a célja. – Támogatjuk a FIDESZ-t abban, ami a nemzet érdeke. Ha pedig nem tudunk úgy kormányra kerülni, hogy megtartsuk a nemzet érdekeit, akkor nem kerülünk kormányra – összegezte a pártelnök.
A beszélgetés során több ízben szóba került a Magyar Gárda, amelynek kapcsán Vona elmondta: a Jobbikon kívül senki sem védte, csak taposta őket. – Félkatonai szervezetnek nevezik őket, holott semmilyen fegyverük nincs a hazaszeretetükön kívül – mondta a pártelnök, aki szerint a FIDESZ is a Gárdának köszönheti a kétharmados parlamenti többségét: – Ők állították meg Gyurcsányt és a kormányát. Milyen nemzet az, amely börtönbe küldi saját hőseit? – tette fel a kérdést Vona, aki szerint a Gárda cigányfalvakat mentett az árvíz idején, önzetlenül segítenek, ahol tudnak, és önerőből tartják fenn magukat. – Ha Orbán Viktor segítené a Gárdát, akkor az övé lenne. Ő azonban tárgyalni sem hajlandó erről a kérdésről – mondta a pártelnök. További tervei között Vona Gábor a gazdasági revízió és Székelyföld területi autonómiája mellett a magyar nyelv védelmét említette: – Nemzetközi védelem alá kellene helyezni, akár a világörökség részévé is tenni anyanyelvünket, nehogy a szlovák nyelvtörvény példája körbejárjon — figyelmeztetett, érintve ugyanakkor a súlyos demográfiai helyzetet. Véleménye szerint a Kárpát-medencei magyarságnak meg kell találnia nemzetközi helyét, és nem behódolni a nagyhatalmaknak, hanem egyfajta híd-szerepet töltve be a Nyugat és a Kelet között, mint a legnyugatabbra szakadt keleti nép. Arra is figyelmeztetett: ne higgyük el a turáni átkot, amelyet megpróbálnak belemagyarázni a magyarságba.
Elhangzott: a jövőben a Jobbiknak szándékában áll kiépíteni szervezeti kapcsolatrendszerét, jelenleg pedig Erdély-szerte Jobbik Baráti Körök alakulnak, ha pedig lehetőség nyílik rá, akár alapszervezeteket is létrehozhatnak, egységes Kárpát-medencei magyar párttá válva. A kérdések, hozzászólások során szóba került a média hozzáállása a Jobbikhoz. Ennek kapcsán Vona elmondta: leginkább saját kiadványaikban és az internetes lehetőségekben hisznek, ugyanakkor az utcai politizálás híveként nagyon fontosnak tartják az emberekkel való személyes kapcsolatot. A táborozók felvetették a nemzeti zene hiányát a magyarországi rádiókban, erre reagálva a pártelnök elmondta, hogy az elmúlt év lemezeladási listáját a Hungarica zenekar vezette, a kiadók pedig nem értik ennek okát. – Hatvan éven át nyúzták a fiatalságot, elvették tőlük a magyarságukat. Most vissza akarják kapni az identitásukat, ennek pedig egyik legjobb eszköze a zene – magyarázta a jelenséget Vona Gábor. Előadása végén elhangzott: a FIDESZ alkotmányozásra készül, a Jobbik pedig mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ismét létrejöjjön a Szent Korona Magyarországa.
Szórványmentés több szinten
Érdekes kérdést fogalmazott meg a délután folyamán a Szórvány-sátorban Benkei Ildikó újságíró, a Magyar Rádió munkatársa, aki immár öt éve szervezi a vasárnapi iskolákat a szórványban élő gyermekek számára: szabad-e gátolni az asszimilációt, és segíteni az embereknek megtartani a magyarságukat? Az előadó annak kapcsán dilemmázott ezen a problémán, mivel anyaországiként rendszeresen segíti, támogatja elsősorban a partiumi falvak magyar gyermekeit, hétvégi programokat, nyári táborokat szervezve számukra, összesen mintegy ötven pedagógus közreműködésével. A munkát a helyi lelkészekkel szorosan együttműködve végzik, sok esetben a helybeli pedagógusok is bekapcsolódnak, és ötleteket lesnek el a határon túli kollégáktól. A misszió tanszereket, könyveket is gyújt és továbbít, s igyekszik minden szinten segíteni. Benkei Ildikó elmondta: az egyik, általuk látogatott falu lakói olyan bátorságot merítettek a jelenlétükből, hogy ki tudták harcolni maguknak a magyar iskolát. A vasárnapi iskola elsősorban olyan településeken működik, ahol nincs magyar oktatás, de szívesen elmennek bárhová, ahol igénylik a munkájukat. A Partium mellett jártak már Felvidéken és Délvidéken, de kaptak már meghívást Csehországba, és a Dél-Amerikában élő magyarság is kérte őket, hogy szervezzenek számukra hagyományőrző tábort, hadd ismerkedjenek meg a gyökereikkel.
Csak az anyanyelvén lehet az ember igazán naggyá és boldoggá – szögezte le Benkei Ildikó, ezzel mintegy meg is adva a választ saját kérdésére. Ezt a véleményt igazolta az előző előadás is, amelynek során Bakó Zsuzsa, a vicei Bástya Egyesület kuratóriumi tagja mutatta be a szórványkollégiumot. A Beszterce-Naszód megyei magyar falucska intézménye nem pusztán a környék falvainak magyar gyermekeit fogadja be, ingyenes anyanyelvű oktatást biztosítva számukra, de immár negyedik éve a moldvai csángó gyermekek taníttatását is vállalja. Ezzel nem pusztán a falu iskoláját menti meg a bezárástól, de biztosítja azt is, hogy ezek a nagyrészt elrománosodott gyermekek megtanuljanak magyarul, megismerkedjenek kultúrájuk kincseivel. Az előadó elmondta: a náluk végzett fiatalok mind magyarul tanulnak tovább, és jó eséllyel meg is őrzik identitásukat. A jelentkezők száma évről évre növekszik, a közeljövőben újabb ingatlant kell venniük, hogy mindenkit befogadhassanak. – Ha egy településen megszűnik az iskola, ott gyakorlatilag meghalt a magyarság, mondta Bakó Zsuzsa, példaként említve több olyan települést is, ahol előbb összevonták az osztályokat, majd be is zárták az intézményt.
A magyar autonómiatörekvések segítése nemzetpolitikai óhaj, de erről csak akkor lehet majd szó, amikor az adott határon túli magyar közösségek vezetői jónak látják – mondta vasárnap az erdélyi Gyergyószentmiklóson tartott EMI-táborban Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke.
„Addig, ameddig az erdélyi magyar közösség nem képes a saját vezetőit rákényszeríteni arra, hogy ne csak a 4 évenkénti választási periódusokban, kampányokban tűzzék zászlójukra az autonómiát, hanem a két választás közötti négy esztendőben folyamatosan, mindennap próbáljanak valami eredményt elérni, addig a magyar kormány nem nagyon tud helyettük sokat tenni” – jelentette ki. A Fidesz – tette hozzá – nem tudja az erdélyi magyarok véleményét úgy képviselni bármely külhoni fórumon, hogy annak a hitelét ne rontaná le az, ha az RMDSZ nem zárkózik fel mögé, „illetve még pontosabban: nem előz meg bennünket egy lépéssel, hiszen mégis csak az ő véleménye számít, bármely fórumról beszélünk”. A magyar állampolgárság megszerzése kapcsán elmondta, hogy a rövidesen érvénybe lépő törvény célja akadálymentessé és diszkriminációmentessé tenni a folyamatot, ami csak a határon kívüliek egyéni kérelmei alapján kezdődhet el. (MTI)
SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES. Szabadság (Kolozsvár)
Magyarországi politikusok az EMI-táborban
Pótszékeket kellett bevinni a zsúfolásig megtelt előadói sátorba szombaton délben, amikor is Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke tartott előadást a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. A pártelnök ezúttal is a Jobbikra jellemző közvetlen politikai stílust alkalmazta: mindenkit meghallgatott, minden kérdést megválaszolt, mindenkivel szóba állt nem csak az előadást, hanem az azt követő sajtótájékoztatók és a tábori körséták során is. A jelenlévők lépten-nyomon megállították, elbeszélgettek vele és közös fotózásokra kérték a mindenkivel közvetlen pártelnököt.
Bagoly Zsolt, az EMI tiszteletbeli elnöke elsőként a tavalyi magyarországi parlamenti választásokról kérdezte a pártelnököt. Vona Gábor elmondta: hatalmas eredménynek tartja, hogy a Jobbik bejutott a parlamentbe, a kampányra szép időszakként gondol vissza, hiszen a hazai és nemzetközi sajtó negatív hozzáállása ellenére is 850 ezer voksot kaptak, ami azt jelzi: van még tiszta élniakarás a csonkaországban. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a kétharmados többséget elért FIDESZ gyakorlatilag a Jobbik programját valósítja meg, learatva érte a babérokat. Ezt azonban a pártelnök pozitívumként értékeli, hiszen hosszú távon ez a folyamat az ő malmukra hajtja a vizet. – A FIDESZ most társadalmi folyamatokat indít el, ennek a következményeit azonban már nem fogja tudni követni, mert néhány év múlva a magyar ifjúság az asztalra fog csapni – hívta fel a figyelmet Vona, aki szerint a fiatalokban nagy igény mutatkozik az újra, és követelik a maguk helyét a magyar politikai életben. A pártelnök többször hangsúlyozta: a Jobbiknak nem a hatalom megszerzése, hanem a magyar nemzet érdekeinek védelme és képviselete a célja. – Támogatjuk a FIDESZ-t abban, ami a nemzet érdeke. Ha pedig nem tudunk úgy kormányra kerülni, hogy megtartsuk a nemzet érdekeit, akkor nem kerülünk kormányra – összegezte a pártelnök.
A beszélgetés során több ízben szóba került a Magyar Gárda, amelynek kapcsán Vona elmondta: a Jobbikon kívül senki sem védte, csak taposta őket. – Félkatonai szervezetnek nevezik őket, holott semmilyen fegyverük nincs a hazaszeretetükön kívül – mondta a pártelnök, aki szerint a FIDESZ is a Gárdának köszönheti a kétharmados parlamenti többségét: – Ők állították meg Gyurcsányt és a kormányát. Milyen nemzet az, amely börtönbe küldi saját hőseit? – tette fel a kérdést Vona, aki szerint a Gárda cigányfalvakat mentett az árvíz idején, önzetlenül segítenek, ahol tudnak, és önerőből tartják fenn magukat. – Ha Orbán Viktor segítené a Gárdát, akkor az övé lenne. Ő azonban tárgyalni sem hajlandó erről a kérdésről – mondta a pártelnök. További tervei között Vona Gábor a gazdasági revízió és Székelyföld területi autonómiája mellett a magyar nyelv védelmét említette: – Nemzetközi védelem alá kellene helyezni, akár a világörökség részévé is tenni anyanyelvünket, nehogy a szlovák nyelvtörvény példája körbejárjon — figyelmeztetett, érintve ugyanakkor a súlyos demográfiai helyzetet. Véleménye szerint a Kárpát-medencei magyarságnak meg kell találnia nemzetközi helyét, és nem behódolni a nagyhatalmaknak, hanem egyfajta híd-szerepet töltve be a Nyugat és a Kelet között, mint a legnyugatabbra szakadt keleti nép. Arra is figyelmeztetett: ne higgyük el a turáni átkot, amelyet megpróbálnak belemagyarázni a magyarságba.
Elhangzott: a jövőben a Jobbiknak szándékában áll kiépíteni szervezeti kapcsolatrendszerét, jelenleg pedig Erdély-szerte Jobbik Baráti Körök alakulnak, ha pedig lehetőség nyílik rá, akár alapszervezeteket is létrehozhatnak, egységes Kárpát-medencei magyar párttá válva. A kérdések, hozzászólások során szóba került a média hozzáállása a Jobbikhoz. Ennek kapcsán Vona elmondta: leginkább saját kiadványaikban és az internetes lehetőségekben hisznek, ugyanakkor az utcai politizálás híveként nagyon fontosnak tartják az emberekkel való személyes kapcsolatot. A táborozók felvetették a nemzeti zene hiányát a magyarországi rádiókban, erre reagálva a pártelnök elmondta, hogy az elmúlt év lemezeladási listáját a Hungarica zenekar vezette, a kiadók pedig nem értik ennek okát. – Hatvan éven át nyúzták a fiatalságot, elvették tőlük a magyarságukat. Most vissza akarják kapni az identitásukat, ennek pedig egyik legjobb eszköze a zene – magyarázta a jelenséget Vona Gábor. Előadása végén elhangzott: a FIDESZ alkotmányozásra készül, a Jobbik pedig mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ismét létrejöjjön a Szent Korona Magyarországa.
Szórványmentés több szinten
Érdekes kérdést fogalmazott meg a délután folyamán a Szórvány-sátorban Benkei Ildikó újságíró, a Magyar Rádió munkatársa, aki immár öt éve szervezi a vasárnapi iskolákat a szórványban élő gyermekek számára: szabad-e gátolni az asszimilációt, és segíteni az embereknek megtartani a magyarságukat? Az előadó annak kapcsán dilemmázott ezen a problémán, mivel anyaországiként rendszeresen segíti, támogatja elsősorban a partiumi falvak magyar gyermekeit, hétvégi programokat, nyári táborokat szervezve számukra, összesen mintegy ötven pedagógus közreműködésével. A munkát a helyi lelkészekkel szorosan együttműködve végzik, sok esetben a helybeli pedagógusok is bekapcsolódnak, és ötleteket lesnek el a határon túli kollégáktól. A misszió tanszereket, könyveket is gyújt és továbbít, s igyekszik minden szinten segíteni. Benkei Ildikó elmondta: az egyik, általuk látogatott falu lakói olyan bátorságot merítettek a jelenlétükből, hogy ki tudták harcolni maguknak a magyar iskolát. A vasárnapi iskola elsősorban olyan településeken működik, ahol nincs magyar oktatás, de szívesen elmennek bárhová, ahol igénylik a munkájukat. A Partium mellett jártak már Felvidéken és Délvidéken, de kaptak már meghívást Csehországba, és a Dél-Amerikában élő magyarság is kérte őket, hogy szervezzenek számukra hagyományőrző tábort, hadd ismerkedjenek meg a gyökereikkel.
Csak az anyanyelvén lehet az ember igazán naggyá és boldoggá – szögezte le Benkei Ildikó, ezzel mintegy meg is adva a választ saját kérdésére. Ezt a véleményt igazolta az előző előadás is, amelynek során Bakó Zsuzsa, a vicei Bástya Egyesület kuratóriumi tagja mutatta be a szórványkollégiumot. A Beszterce-Naszód megyei magyar falucska intézménye nem pusztán a környék falvainak magyar gyermekeit fogadja be, ingyenes anyanyelvű oktatást biztosítva számukra, de immár negyedik éve a moldvai csángó gyermekek taníttatását is vállalja. Ezzel nem pusztán a falu iskoláját menti meg a bezárástól, de biztosítja azt is, hogy ezek a nagyrészt elrománosodott gyermekek megtanuljanak magyarul, megismerkedjenek kultúrájuk kincseivel. Az előadó elmondta: a náluk végzett fiatalok mind magyarul tanulnak tovább, és jó eséllyel meg is őrzik identitásukat. A jelentkezők száma évről évre növekszik, a közeljövőben újabb ingatlant kell venniük, hogy mindenkit befogadhassanak. – Ha egy településen megszűnik az iskola, ott gyakorlatilag meghalt a magyarság, mondta Bakó Zsuzsa, példaként említve több olyan települést is, ahol előbb összevonták az osztályokat, majd be is zárták az intézményt.
A magyar autonómiatörekvések segítése nemzetpolitikai óhaj, de erről csak akkor lehet majd szó, amikor az adott határon túli magyar közösségek vezetői jónak látják – mondta vasárnap az erdélyi Gyergyószentmiklóson tartott EMI-táborban Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke.
„Addig, ameddig az erdélyi magyar közösség nem képes a saját vezetőit rákényszeríteni arra, hogy ne csak a 4 évenkénti választási periódusokban, kampányokban tűzzék zászlójukra az autonómiát, hanem a két választás közötti négy esztendőben folyamatosan, mindennap próbáljanak valami eredményt elérni, addig a magyar kormány nem nagyon tud helyettük sokat tenni” – jelentette ki. A Fidesz – tette hozzá – nem tudja az erdélyi magyarok véleményét úgy képviselni bármely külhoni fórumon, hogy annak a hitelét ne rontaná le az, ha az RMDSZ nem zárkózik fel mögé, „illetve még pontosabban: nem előz meg bennünket egy lépéssel, hiszen mégis csak az ő véleménye számít, bármely fórumról beszélünk”. A magyar állampolgárság megszerzése kapcsán elmondta, hogy a rövidesen érvénybe lépő törvény célja akadálymentessé és diszkriminációmentessé tenni a folyamatot, ami csak a határon kívüliek egyéni kérelmei alapján kezdődhet el. (MTI)
SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES. Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 17.
Nemzetféltés felsőfokon
Igaza van Lia Olguţa Vasilescu szenátornak, amikor a belügyminiszter azonnali lemondását követeli: valóban tarthatatlan, hogy miközben Marosfőn a határon túli románság sorskérdéseiről folyik eszmecsere, Gyergyószentmiklós határában magyar, sávos és székely zászlók hada lobog az EMI-táborban. Meg környékén, szerte a falvakban. Az is felháborító, hogy a két rendezvény hatósági támogatása között komoly pénzbeli eltérés van a marosfői nyári egyetem rovására. Egyáltalán mit keresnek még ezek a hazátlanok itt az ország szívében? Konjunkturális (pédélés-udémérés) cinkosság van a hivatalos hallgatás mögött. Szögesdróttal kell körülvenni őket, hadd hőbörögjenek, amíg bírják. Az utóbbi három vélemény már a netes felületen megjelenő hírre érkező reakciók közül való, igen jól kiegészítik az ellenzéki politikus felütését.
A szenátort temperamentumos fellépéseiről, harcos modoráról ismerni fel, arról, hogy a művelődési szakbizottság tagja, volt nagyromániás, önvédelmi sportok aktív kedvelője és a szociológia doktora. Ezt a címet Vilfredo Pareto munkásságának elemzéséért-fordításáért kapta. A leginkább az elitelméletről ismert Pareto a szakma nagyágyúja, halála előtti esztendőkben Mussolini frissen megerősödő rendszerének szimpatizánsa. Az Il Duce ezért szenátorrá nevezi ki. És még van egy dolgozata Vasilescu szenátornak: A kultúra mint nemzetbiztonsági tényező. Nem olvastam a szociáldemokrata politikus egyik művét sem, azt viszont tudom, hogy jelenlegi mandátumában eddig hétszer tett politikai nyilatkozatot és két ízben interpellált: szerepléseinek egyik esetben sem volt nemzeti vonatkozása. Mostani pengevillogtatása kicsit nosztalgikus, egykori vadimista múltjához illő gesztus, ugyanakkor a szociáldemokraták nemzeti(eskedő) vonalának megerősödését hivatott újból igazolni.
A felháborodás tárgyáról, a zászlókról már volt alkalmam itt a harmadik oldalon véleményt alkotni. Szajkómód csak az akkoriakat melegítem fel, kissé áthangszerelve: a jelképnek számító lobogó, a nemzeti, bizony gond. Adminisztratív, jogi és esztétikai egyszerre. Főhet a feje a szerény költségvetésű polgármesternek, ha e szűkös időkben a megfakult trikolórt ki kell cserélnie újabb, fénylő selymű zászlóra. Először is nincs már erre keret, meg becsületes gyártó is alig. Erdélyszerte tucatjával látni többségiek által lakott-vezetett települést, ahol rojtosszélű lobogók díszelegnek a homlokzatokon, de olyan is van, hogy rossz ízlésű műanyagzászlócskák szegélyezik a főutcát, nemegyszer már bikolórrá foszlott cafatok lógnak a zavarában még büszkén égrebökő árbocon. A svéd törvény például, meglehet a szeles időjárás miatt, arra kötelezi polgárait, hogy napkeltekor felvonják a nemzeti zászlót, napnyugtakor pedig bevonják. A skandinávok a maguk szívós, szótlan módján eléggé nacionalisták, a svédek is saját udvarukon, üdülőik kertjében állítanak zászlótartót. Csakhogy törvénytisztelőkként apró furfanghoz folyamodnak: nem a szabványos téglalap alakú kéket húzzák fel sárga kereszttel, hanem a jelkép egy áramvonalasított, háromszögű változatát. Mely esőben, fagyban, éjszaka és nappal helyén marad, és nem sért szabályt. Igaz, cafatos és megkopott zászlókat még így sem láttam odafönt. (Horvátországban még közillemhelyeken is láttam csempés felületre feszített nemzeti zászlót.) Romániában van nemzeti zászló ünnepe, de a parlamenti folyosókon megejtett gyorsteszten még a honatyák nagy része sem tudná megnevezni a napot. Törvénybe kéne iktatni továbbá, hogy a piros-sárga-kék színösszetételt milyen körülmények között szabad használni, sőt le is védetném, visszaéléseket elkerülendő. Vasilescu szenátor képzelőereje biztosan megpezsdül ettől az ötlettől: a múlt héten éppen a honlapokon közölt írások kommentjeit akarta megregulázni, hogy politikust és házanépét ne érhesse alpári, sértő, méltánytalan szókartács.
A cikk elején közöltem: igaza van a belügyért sürgős távozásra ösztönző szenátornak. Igen, ellenzéki párt megmondóembereként a kabinet folytonos diszkreditálása a cél, a „monnyon le, monnyon le” refrén a kelléktár része. Nem a leghatékonyabb, de elkerülhetetlen. És igaza van újfent Lia Olguţa Vasilescunak, ha úgy véli, hogy a románok ügye előbbre való, mint a szintén román állampolgár magyaroké. Egy dologról feledkezik meg harcias politikusunk: részigazságok léteznek csupán, és ezeket is jó időnként leellenőrizni. Például ezt a zászlóügyet egy belgiumi látogatás során, ha már a román-belga parlamenti vegyesbizottság tagja
ROSTÁS-PÉTER ISTVÁN. Szabadság (Kolozsvár)
Igaza van Lia Olguţa Vasilescu szenátornak, amikor a belügyminiszter azonnali lemondását követeli: valóban tarthatatlan, hogy miközben Marosfőn a határon túli románság sorskérdéseiről folyik eszmecsere, Gyergyószentmiklós határában magyar, sávos és székely zászlók hada lobog az EMI-táborban. Meg környékén, szerte a falvakban. Az is felháborító, hogy a két rendezvény hatósági támogatása között komoly pénzbeli eltérés van a marosfői nyári egyetem rovására. Egyáltalán mit keresnek még ezek a hazátlanok itt az ország szívében? Konjunkturális (pédélés-udémérés) cinkosság van a hivatalos hallgatás mögött. Szögesdróttal kell körülvenni őket, hadd hőbörögjenek, amíg bírják. Az utóbbi három vélemény már a netes felületen megjelenő hírre érkező reakciók közül való, igen jól kiegészítik az ellenzéki politikus felütését.
A szenátort temperamentumos fellépéseiről, harcos modoráról ismerni fel, arról, hogy a művelődési szakbizottság tagja, volt nagyromániás, önvédelmi sportok aktív kedvelője és a szociológia doktora. Ezt a címet Vilfredo Pareto munkásságának elemzéséért-fordításáért kapta. A leginkább az elitelméletről ismert Pareto a szakma nagyágyúja, halála előtti esztendőkben Mussolini frissen megerősödő rendszerének szimpatizánsa. Az Il Duce ezért szenátorrá nevezi ki. És még van egy dolgozata Vasilescu szenátornak: A kultúra mint nemzetbiztonsági tényező. Nem olvastam a szociáldemokrata politikus egyik művét sem, azt viszont tudom, hogy jelenlegi mandátumában eddig hétszer tett politikai nyilatkozatot és két ízben interpellált: szerepléseinek egyik esetben sem volt nemzeti vonatkozása. Mostani pengevillogtatása kicsit nosztalgikus, egykori vadimista múltjához illő gesztus, ugyanakkor a szociáldemokraták nemzeti(eskedő) vonalának megerősödését hivatott újból igazolni.
A felháborodás tárgyáról, a zászlókról már volt alkalmam itt a harmadik oldalon véleményt alkotni. Szajkómód csak az akkoriakat melegítem fel, kissé áthangszerelve: a jelképnek számító lobogó, a nemzeti, bizony gond. Adminisztratív, jogi és esztétikai egyszerre. Főhet a feje a szerény költségvetésű polgármesternek, ha e szűkös időkben a megfakult trikolórt ki kell cserélnie újabb, fénylő selymű zászlóra. Először is nincs már erre keret, meg becsületes gyártó is alig. Erdélyszerte tucatjával látni többségiek által lakott-vezetett települést, ahol rojtosszélű lobogók díszelegnek a homlokzatokon, de olyan is van, hogy rossz ízlésű műanyagzászlócskák szegélyezik a főutcát, nemegyszer már bikolórrá foszlott cafatok lógnak a zavarában még büszkén égrebökő árbocon. A svéd törvény például, meglehet a szeles időjárás miatt, arra kötelezi polgárait, hogy napkeltekor felvonják a nemzeti zászlót, napnyugtakor pedig bevonják. A skandinávok a maguk szívós, szótlan módján eléggé nacionalisták, a svédek is saját udvarukon, üdülőik kertjében állítanak zászlótartót. Csakhogy törvénytisztelőkként apró furfanghoz folyamodnak: nem a szabványos téglalap alakú kéket húzzák fel sárga kereszttel, hanem a jelkép egy áramvonalasított, háromszögű változatát. Mely esőben, fagyban, éjszaka és nappal helyén marad, és nem sért szabályt. Igaz, cafatos és megkopott zászlókat még így sem láttam odafönt. (Horvátországban még közillemhelyeken is láttam csempés felületre feszített nemzeti zászlót.) Romániában van nemzeti zászló ünnepe, de a parlamenti folyosókon megejtett gyorsteszten még a honatyák nagy része sem tudná megnevezni a napot. Törvénybe kéne iktatni továbbá, hogy a piros-sárga-kék színösszetételt milyen körülmények között szabad használni, sőt le is védetném, visszaéléseket elkerülendő. Vasilescu szenátor képzelőereje biztosan megpezsdül ettől az ötlettől: a múlt héten éppen a honlapokon közölt írások kommentjeit akarta megregulázni, hogy politikust és házanépét ne érhesse alpári, sértő, méltánytalan szókartács.
A cikk elején közöltem: igaza van a belügyért sürgős távozásra ösztönző szenátornak. Igen, ellenzéki párt megmondóembereként a kabinet folytonos diszkreditálása a cél, a „monnyon le, monnyon le” refrén a kelléktár része. Nem a leghatékonyabb, de elkerülhetetlen. És igaza van újfent Lia Olguţa Vasilescunak, ha úgy véli, hogy a románok ügye előbbre való, mint a szintén román állampolgár magyaroké. Egy dologról feledkezik meg harcias politikusunk: részigazságok léteznek csupán, és ezeket is jó időnként leellenőrizni. Például ezt a zászlóügyet egy belgiumi látogatás során, ha már a román-belga parlamenti vegyesbizottság tagja
ROSTÁS-PÉTER ISTVÁN. Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 17.
Ismerjük meg Kolozsvárt a könyvek által
Kiállítás-megnyitó a Kolozsvár Társaságnál
„Szoba könyv nélkül olyan, mint test lélek nélkül”. Ha továbbgondolnám ezt a cicerói idézetet, akkor Koós Ferencről, a kolozsvári Gaudeamus és Honterus könyvesboltok tulajdonosáról azt kellene mondanom, hogy az ő háza egy hatalmas nagy lélek, hiszen 56 000 kötetnyit számláló házi könyvtára van és minden könyvnek lelke van. Arról nem beszélve, hogy szinte mindegyikhez fűződik egy-egy történet, tulajdonosuk pontosan tudja, melyik könyvritkaságot hol és mikor szerezte be, hány példány található még – ha egyáltalán található – és álmában is le tudná emelni a kért kötetet a helyéről.
Nem csodálkoztam tehát azon, hogy a Kolozsvári Magyar Napok csütörtöki eseményei között fellelhető Kolozsvár könyvekben című kamarakiállítás anyagának összeállítására Koós Ferencet kérték fel, aki természetesen szívesen vállalta, hogy a saját könyvtárában fellelhető, Kolozsvárról szóló köteteket és metszeteket az érdeklődő közönség elé tárja. Persze, ilyenkor nehéz eldönteni, hogy a sok fontos és értékes kiadvány közül melyek a még fontosabbak és még értékesebbek, milyen tematika mentén történjen a válogatás, ezért aztán ki kellett találni valamiféle rendszert, és hát a helykérdés is befolyásolta a válogatást, hiszen el kellene kerülni a zsúfoltságot. Így állt össze végül az az öt témakör, amely köré csoportosítani lehetett a kiválasztott köteteket és metszeteket, a látvány ugyanis fontos része egy kiállításnak.
Az öt témakor: Honismereti és helytörténeti könyvek, Kolozsvár művészeti emlékei, Kolozsvár szellemi élete, Kolozsvári színház története, Kolozsvár román nyelven megjelent könyvekben. A négy tárlóba elhelyezett kötetek között találhatunk majd régi kiadványokat, de újabb kötetek is helyet kaptak, átlapozhatjuk a különböző emlékalbumokat, enciklopédiákat, fotóalbumokat. Látható a Civitates orbis terrarum 1597–1617 című, Braun–Hogenberg-féle kiadványban szereplő Kolozsvár-metszet (Kolozsvár városkép 1617, rajzolta Egidius van der Rye, metszette Georg Houfnagel), a Gaspar Bouttats-féle, 1686-os Kolozsvár-metszet, és végiglapozható a már említett Civitates orbis terrarum reprint kiadása.
Egy másik, rendkívüli érdekességre is felhívom a figyelmet: megtekinthető Fadrusz János portfólió albuma, amely 40x50-es fotókat tartalmaz Fadrusz alkotásairól, többek között a Mátyás-szoborról a felállítás előtt (Dunky-fivérek fotója), mindegyik fotón szerepel a szobrászművész aláírása, mintegy igazolásképpen, hogy a fotók az ő alkotásait ábrázolják.
Érdemes lesz tehát ellátogatni a Kolozsvár Társaság székhelyén (Főtér 22/8) augusztus 19-én, csütörtökön délután 5 órakor sorra kerülő Kolozsvár könyvekben című kiállításra, bevezetőt mond Koós Ferenc, házigazda: Kántor Lajos, a Társaság elnöke. (Szervezők: Kolozsvár Társaság, Jolly kft., Honterus könyvesbolt). A kiállítás megtekinthető augusztus 19–24. között, a galéria augusztus 21-én, szombaton, és augusztus 22-én, vasárnap is nyitva tart, 10 és 16 óra között.
KÖLLŐ KATALIN. Szabadság (Kolozsvár)
Kiállítás-megnyitó a Kolozsvár Társaságnál
„Szoba könyv nélkül olyan, mint test lélek nélkül”. Ha továbbgondolnám ezt a cicerói idézetet, akkor Koós Ferencről, a kolozsvári Gaudeamus és Honterus könyvesboltok tulajdonosáról azt kellene mondanom, hogy az ő háza egy hatalmas nagy lélek, hiszen 56 000 kötetnyit számláló házi könyvtára van és minden könyvnek lelke van. Arról nem beszélve, hogy szinte mindegyikhez fűződik egy-egy történet, tulajdonosuk pontosan tudja, melyik könyvritkaságot hol és mikor szerezte be, hány példány található még – ha egyáltalán található – és álmában is le tudná emelni a kért kötetet a helyéről.
Nem csodálkoztam tehát azon, hogy a Kolozsvári Magyar Napok csütörtöki eseményei között fellelhető Kolozsvár könyvekben című kamarakiállítás anyagának összeállítására Koós Ferencet kérték fel, aki természetesen szívesen vállalta, hogy a saját könyvtárában fellelhető, Kolozsvárról szóló köteteket és metszeteket az érdeklődő közönség elé tárja. Persze, ilyenkor nehéz eldönteni, hogy a sok fontos és értékes kiadvány közül melyek a még fontosabbak és még értékesebbek, milyen tematika mentén történjen a válogatás, ezért aztán ki kellett találni valamiféle rendszert, és hát a helykérdés is befolyásolta a válogatást, hiszen el kellene kerülni a zsúfoltságot. Így állt össze végül az az öt témakör, amely köré csoportosítani lehetett a kiválasztott köteteket és metszeteket, a látvány ugyanis fontos része egy kiállításnak.
Az öt témakor: Honismereti és helytörténeti könyvek, Kolozsvár művészeti emlékei, Kolozsvár szellemi élete, Kolozsvári színház története, Kolozsvár román nyelven megjelent könyvekben. A négy tárlóba elhelyezett kötetek között találhatunk majd régi kiadványokat, de újabb kötetek is helyet kaptak, átlapozhatjuk a különböző emlékalbumokat, enciklopédiákat, fotóalbumokat. Látható a Civitates orbis terrarum 1597–1617 című, Braun–Hogenberg-féle kiadványban szereplő Kolozsvár-metszet (Kolozsvár városkép 1617, rajzolta Egidius van der Rye, metszette Georg Houfnagel), a Gaspar Bouttats-féle, 1686-os Kolozsvár-metszet, és végiglapozható a már említett Civitates orbis terrarum reprint kiadása.
Egy másik, rendkívüli érdekességre is felhívom a figyelmet: megtekinthető Fadrusz János portfólió albuma, amely 40x50-es fotókat tartalmaz Fadrusz alkotásairól, többek között a Mátyás-szoborról a felállítás előtt (Dunky-fivérek fotója), mindegyik fotón szerepel a szobrászművész aláírása, mintegy igazolásképpen, hogy a fotók az ő alkotásait ábrázolják.
Érdemes lesz tehát ellátogatni a Kolozsvár Társaság székhelyén (Főtér 22/8) augusztus 19-én, csütörtökön délután 5 órakor sorra kerülő Kolozsvár könyvekben című kiállításra, bevezetőt mond Koós Ferenc, házigazda: Kántor Lajos, a Társaság elnöke. (Szervezők: Kolozsvár Társaság, Jolly kft., Honterus könyvesbolt). A kiállítás megtekinthető augusztus 19–24. között, a galéria augusztus 21-én, szombaton, és augusztus 22-én, vasárnap is nyitva tart, 10 és 16 óra között.
KÖLLŐ KATALIN. Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 17.
2010. augusztus17.
Szilágyságban jártam…
…hazámmá is fogadnám – vallhatnák a X. Kárpát-medencei Nyári Néprajzi Egyetem résztvevői. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) augusztus 9-15. között tartotta meg hagyományos táborát Szilágycseh környékén.
A program során a diákoknak alkalmuk nyílt, hogy megismerjék a szilágysági szokásokat, hagyományokat. Kipróbálhatták néptánctehetségüket a Szilágysámsoni Csígeresek Hagyományőrző csoportjának a segítségével, akik egy táncest kedvéértSzilágycsehbe is ellátogattak, a fiataloknak pedig számos népdallal is gazdagították tudásukat. Kedden egy egész napot a szilágysági gasztronómiai csodákra szántak: délelőtt borospincéket látogattak meg, ahol Szilágysámson legkiválóbb nedüit kóstolgathatták, a későbbi órákban Mezőpetri következett, ahol megismerkedtek a svábok rövid történetével és az ország legjobb strudlijából falatozhattak. A hallgatók a népi mesterségekbe is bepillanthattak: Szatmáron a bőr-feldolgozás fortélyait leshették el, egy kovács a patkókészítés lépéseit mutatta be. A hét második felében kézügyességüket is próbára tehették és ősi bútorfestést tanulhattak, többek között Házi Áldást készítve saját otthonaikba.
A résztvevők számos városból érkeztek: Brassótól Budapestig, így saját hagyományaikat is megoszthassa a többiekkel, így is gazdagítván ismereteiket. A bor melletti hosszú beszélgetések, viccek és mulatságok meghitt hangulatot varázsoltak az egész hétre. A Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem a hagyományhoz híven majd jövőben is egy új erdélyi tájegységbe kalauzolja el a jelentkezőket.
erdon.ro
Szilágyságban jártam…
…hazámmá is fogadnám – vallhatnák a X. Kárpát-medencei Nyári Néprajzi Egyetem résztvevői. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) augusztus 9-15. között tartotta meg hagyományos táborát Szilágycseh környékén.
A program során a diákoknak alkalmuk nyílt, hogy megismerjék a szilágysági szokásokat, hagyományokat. Kipróbálhatták néptánctehetségüket a Szilágysámsoni Csígeresek Hagyományőrző csoportjának a segítségével, akik egy táncest kedvéértSzilágycsehbe is ellátogattak, a fiataloknak pedig számos népdallal is gazdagították tudásukat. Kedden egy egész napot a szilágysági gasztronómiai csodákra szántak: délelőtt borospincéket látogattak meg, ahol Szilágysámson legkiválóbb nedüit kóstolgathatták, a későbbi órákban Mezőpetri következett, ahol megismerkedtek a svábok rövid történetével és az ország legjobb strudlijából falatozhattak. A hallgatók a népi mesterségekbe is bepillanthattak: Szatmáron a bőr-feldolgozás fortélyait leshették el, egy kovács a patkókészítés lépéseit mutatta be. A hét második felében kézügyességüket is próbára tehették és ősi bútorfestést tanulhattak, többek között Házi Áldást készítve saját otthonaikba.
A résztvevők számos városból érkeztek: Brassótól Budapestig, így saját hagyományaikat is megoszthassa a többiekkel, így is gazdagítván ismereteiket. A bor melletti hosszú beszélgetések, viccek és mulatságok meghitt hangulatot varázsoltak az egész hétre. A Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem a hagyományhoz híven majd jövőben is egy új erdélyi tájegységbe kalauzolja el a jelentkezőket.
erdon.ro
2010. augusztus 18.
Intelem a hazafiságra
Mivel minden nép saját törvényei szerint él, ezért mi is, Isten akaratából országunkat igazgatván… törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára, miképpen éljen tisztességes és békés életet…” – áll az Intelmekben, amelyet Szent István királyunk fiához, Imre herceghez címzett szent hagyatékában.
Benne van politikai programja, az európai beilleszkedés és keresztény társadalmi életformaváltás szándéka. Benne van a nemzeti elv éppúgy, mint a nemzetek felettiség, a nemzeti hagyományok megőrzése és a politikai önállóság. A II. Szilveszter pápától kapott apostoli királyavató Szent Korona pedig erősítette függetlenségét a Német-római Birodalommal és Csehországgal szemben. Ugyanakkor a legendaíró valós történeti hagyományt rögzített, miszerint országa felajánlása a Szűzanyának egy sajátosan magyar államelméletnek – a Regnum Marianumnak – az alapját vetette meg. E mögött az a mélységes meggyőződés és hivatástudat állt, hogy a király Isten felkentje, hogy népe földi és örök jólétét szolgálja, elősegítse. Szent István rájött, hogy királyságát Krisztus királysága megnemesíti, sőt a Megváltó ad igazi támpontot ehhez a szolgálathoz. Nem féltette népe ősi történelmét és kultúráját a kereszténységtől, nem krisztustalanított, ősmagyar hitet akart konzerválni, hanem ellenkezőleg, megérezte, hogy Krisztus felemel minden nemzetet, – a magyart is, – anélkül hogy bármelyikük elveszítené saját értékét. A kereszténység inkább erőssé, teljessé teszi a népeket és örök célt ad nekik. Ezt történelmünk mindvégig igazolta. Szent István is Krisztusban találta meg a „hiteles nemzeti felemelkedés forrását.” (Székely János pk.) Ezért építette népe jövőjét erre a sziklára.
Ma már alig van Európában király, nemhogy keresztény király. A demokratikus berendezkedésű köztársaságokban a hatalom jól elkülöníthető ágai garantálják a törékeny egyensúlyt, hogy a nép képviselete, az állampolgári jogok ne szenvedjenek csorbát, és az állam is betölthesse meghatározott szerepét. A parlamentáris rendszerekben a pártokba tömörült választók lipinkáznak egymással a hatalomért, és maga a politika kifejezés is erre az értelemre szűkült le. Ha valaki tenni akar a népéért, hazájáért, föltétlen valamilyen párt színeiben kell ügyeskednie az országgyűlésben, hogy egy gondolat, egy javaslat, egy ötlet, egy újító, a köz javát célzó megoldás, egy közös érdek törvényerőre jusson.
Akkor mit tehetünk, ha jó hazafiak akarunk lenni? Négyévenként szavazzunk, aztán kuss? Ne szóljunk bele a hozzáértők dolgába? Hisz állítólag a politika is szakma, mint az asztalosság vagy a cipészet… Menjünk utcára, gyűjtsünk aláírást, ha valamivel nem vagyunk elégedettek? Alapítsunk szélsőjobb, balközép, nemzeti, liberális vagy a többségnek mindenáron megfelelni akaró pártot? Vetítsük ki elvárásainkat olyanokba, akik hallani sem akarnak arról, hogy élünkre álljanak? Nem kell király, mégis kell király?
A legfontosabb majdnem kimaradt. Szent István népe karizmatikus vezetője volt. Aki az eget is összekötötte a földdel. Karizmájának titka, ez az égi összeköttetés. A spirituális kapocs a karizmák ajándékozójával, a Mindenható Istennel, akit Jézus Krisztusban felismert. Vajon hány szentéletű politikusunk van? Mert, ha azok lennének, nem akarnák leváltani a népet… Vajon Szent István népe, együtt és személyenként is ugyanazt a jövőt akarja-e, mint amit a szent király fiának felvázolt az intelmekben? Vajon az evangélium alaptörvényétől elszabadult hazafiság, a másokra ellenfélként, sőt legyőzendő ellenségként tekintő, nemzetieskedő, erőfitogtató magyarkodás mennyire tükrözi Isten akaratát? Csak mi akarjuk, hogy mindenáron fenn- és megmaradjunk, vagy ezt Isten, szívünkbe írt törvényeinek megtartásával képzeljük el? Mert, ha hitben, erkölcsben, életfelfogásban nem újul meg Erdély és Magyarország népe, akkor lehetnek választások, lehet önrendelkezés, lehet jobbik vagy rosszabbik gárda az oldalunkon,- Szent Királyunknak nem lesz, akikért „mennyei érdekérvényesítő képességét” latba vetnie, magyarán közbenjárnia. Augusztus 20-a, minden magyarok ünnepe, a kenyér-áldás ünnepe ugyanis ezt jelzi. Van nekünk égi párfogónk. A Magyarak Nagyasszonya és Szent István ma is nyomon követi a székelyek ébredését, élni- és tenni akarását. Az anyanemzet feltámadása a sok csendes imának is köszönhető…A szent magyarok égi családja drukkol értünk, és kijárja számunkra az égi áldást. Ehhez viszont kellünk mi is.
Akár oly módon, hogy kitöröljük szívünkből a gyűlöletet, megszüntetjük lelkünkben az ellenségképet, nem hamis hazafisággal, és türelmetlen csörtetéssel hergelünk másokat magunk ellen, hanem tudással és a szeretet intelligenciájával söpörjük félre a gáncsoskodást és a rosszindulatot. Megélve a hitet és otthonnak tekintve egyházunkat, ahová egy nagycsaládként tartozunk, megbecsülve őseink hitét – hagyományát – földjét – szabadságszeretetét és áldozatos munkáját, szentnek tartva mindazt, ami Szent Istvánnak is szent volt: család-haza-egyház. Amikor -vezetőinkkel az élen- hallgattunk jól működő lelkiismeretünkre, és az evangéliumhoz szabjuk tetteinket, nem pedig a Bibliát vagy az egyházat akarjuk szennyezett, önző énünkhöz idomítani… Amikor a bizalom erős szálaival fogódzunk egymásba a másikban fellelhető jóakaratra alapozva :- nos akkor „Mária országa”, a magyar haza nemcsak a magasban valósulhat meg…
Sebestyén Péter
Központ. Erdély.ma
Mivel minden nép saját törvényei szerint él, ezért mi is, Isten akaratából országunkat igazgatván… törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára, miképpen éljen tisztességes és békés életet…” – áll az Intelmekben, amelyet Szent István királyunk fiához, Imre herceghez címzett szent hagyatékában.
Benne van politikai programja, az európai beilleszkedés és keresztény társadalmi életformaváltás szándéka. Benne van a nemzeti elv éppúgy, mint a nemzetek felettiség, a nemzeti hagyományok megőrzése és a politikai önállóság. A II. Szilveszter pápától kapott apostoli királyavató Szent Korona pedig erősítette függetlenségét a Német-római Birodalommal és Csehországgal szemben. Ugyanakkor a legendaíró valós történeti hagyományt rögzített, miszerint országa felajánlása a Szűzanyának egy sajátosan magyar államelméletnek – a Regnum Marianumnak – az alapját vetette meg. E mögött az a mélységes meggyőződés és hivatástudat állt, hogy a király Isten felkentje, hogy népe földi és örök jólétét szolgálja, elősegítse. Szent István rájött, hogy királyságát Krisztus királysága megnemesíti, sőt a Megváltó ad igazi támpontot ehhez a szolgálathoz. Nem féltette népe ősi történelmét és kultúráját a kereszténységtől, nem krisztustalanított, ősmagyar hitet akart konzerválni, hanem ellenkezőleg, megérezte, hogy Krisztus felemel minden nemzetet, – a magyart is, – anélkül hogy bármelyikük elveszítené saját értékét. A kereszténység inkább erőssé, teljessé teszi a népeket és örök célt ad nekik. Ezt történelmünk mindvégig igazolta. Szent István is Krisztusban találta meg a „hiteles nemzeti felemelkedés forrását.” (Székely János pk.) Ezért építette népe jövőjét erre a sziklára.
Ma már alig van Európában király, nemhogy keresztény király. A demokratikus berendezkedésű köztársaságokban a hatalom jól elkülöníthető ágai garantálják a törékeny egyensúlyt, hogy a nép képviselete, az állampolgári jogok ne szenvedjenek csorbát, és az állam is betölthesse meghatározott szerepét. A parlamentáris rendszerekben a pártokba tömörült választók lipinkáznak egymással a hatalomért, és maga a politika kifejezés is erre az értelemre szűkült le. Ha valaki tenni akar a népéért, hazájáért, föltétlen valamilyen párt színeiben kell ügyeskednie az országgyűlésben, hogy egy gondolat, egy javaslat, egy ötlet, egy újító, a köz javát célzó megoldás, egy közös érdek törvényerőre jusson.
Akkor mit tehetünk, ha jó hazafiak akarunk lenni? Négyévenként szavazzunk, aztán kuss? Ne szóljunk bele a hozzáértők dolgába? Hisz állítólag a politika is szakma, mint az asztalosság vagy a cipészet… Menjünk utcára, gyűjtsünk aláírást, ha valamivel nem vagyunk elégedettek? Alapítsunk szélsőjobb, balközép, nemzeti, liberális vagy a többségnek mindenáron megfelelni akaró pártot? Vetítsük ki elvárásainkat olyanokba, akik hallani sem akarnak arról, hogy élünkre álljanak? Nem kell király, mégis kell király?
A legfontosabb majdnem kimaradt. Szent István népe karizmatikus vezetője volt. Aki az eget is összekötötte a földdel. Karizmájának titka, ez az égi összeköttetés. A spirituális kapocs a karizmák ajándékozójával, a Mindenható Istennel, akit Jézus Krisztusban felismert. Vajon hány szentéletű politikusunk van? Mert, ha azok lennének, nem akarnák leváltani a népet… Vajon Szent István népe, együtt és személyenként is ugyanazt a jövőt akarja-e, mint amit a szent király fiának felvázolt az intelmekben? Vajon az evangélium alaptörvényétől elszabadult hazafiság, a másokra ellenfélként, sőt legyőzendő ellenségként tekintő, nemzetieskedő, erőfitogtató magyarkodás mennyire tükrözi Isten akaratát? Csak mi akarjuk, hogy mindenáron fenn- és megmaradjunk, vagy ezt Isten, szívünkbe írt törvényeinek megtartásával képzeljük el? Mert, ha hitben, erkölcsben, életfelfogásban nem újul meg Erdély és Magyarország népe, akkor lehetnek választások, lehet önrendelkezés, lehet jobbik vagy rosszabbik gárda az oldalunkon,- Szent Királyunknak nem lesz, akikért „mennyei érdekérvényesítő képességét” latba vetnie, magyarán közbenjárnia. Augusztus 20-a, minden magyarok ünnepe, a kenyér-áldás ünnepe ugyanis ezt jelzi. Van nekünk égi párfogónk. A Magyarak Nagyasszonya és Szent István ma is nyomon követi a székelyek ébredését, élni- és tenni akarását. Az anyanemzet feltámadása a sok csendes imának is köszönhető…A szent magyarok égi családja drukkol értünk, és kijárja számunkra az égi áldást. Ehhez viszont kellünk mi is.
Akár oly módon, hogy kitöröljük szívünkből a gyűlöletet, megszüntetjük lelkünkben az ellenségképet, nem hamis hazafisággal, és türelmetlen csörtetéssel hergelünk másokat magunk ellen, hanem tudással és a szeretet intelligenciájával söpörjük félre a gáncsoskodást és a rosszindulatot. Megélve a hitet és otthonnak tekintve egyházunkat, ahová egy nagycsaládként tartozunk, megbecsülve őseink hitét – hagyományát – földjét – szabadságszeretetét és áldozatos munkáját, szentnek tartva mindazt, ami Szent Istvánnak is szent volt: család-haza-egyház. Amikor -vezetőinkkel az élen- hallgattunk jól működő lelkiismeretünkre, és az evangéliumhoz szabjuk tetteinket, nem pedig a Bibliát vagy az egyházat akarjuk szennyezett, önző énünkhöz idomítani… Amikor a bizalom erős szálaival fogódzunk egymásba a másikban fellelhető jóakaratra alapozva :- nos akkor „Mária országa”, a magyar haza nemcsak a magasban valósulhat meg…
Sebestyén Péter
Központ. Erdély.ma
2010. augusztus 18.
Szent István-búcsú a Perkőn
A perkői kápolnánál a Szent István-búcsús szentmise augusztus 20-án, pénteken 12 órakor kezdődik. A hívő katolikusok és zászlóaljakkal érkező zarándokok templomi zászlókkal az élen 11 órakor indulnak a kézdiszentléleki kerített templom elől a szent hegyre.
Első alkalommal vesz részt a perkői búcsún Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament alelnöke, rövid beszédet mond, majd koszorút helyez el a Szent István-szobornál, és ott lesz a perkői ünnepi szentmisén, melyet Drócsa László, a kézdikővári római katolikus templom plébánosa celebrál. 16 órakor a perkői szabadtéri színpadon fellép a budapesti Eötvös Kórus, majd az immár hagyományos néptáncfesztivál következik, 20.30 órakor pedig a Kormorán Memory Band koncertezik. A perkői őrtűzgyújtásra 22 órakor kerül sor.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A perkői kápolnánál a Szent István-búcsús szentmise augusztus 20-án, pénteken 12 órakor kezdődik. A hívő katolikusok és zászlóaljakkal érkező zarándokok templomi zászlókkal az élen 11 órakor indulnak a kézdiszentléleki kerített templom elől a szent hegyre.
Első alkalommal vesz részt a perkői búcsún Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament alelnöke, rövid beszédet mond, majd koszorút helyez el a Szent István-szobornál, és ott lesz a perkői ünnepi szentmisén, melyet Drócsa László, a kézdikővári római katolikus templom plébánosa celebrál. 16 órakor a perkői szabadtéri színpadon fellép a budapesti Eötvös Kórus, majd az immár hagyományos néptáncfesztivál következik, 20.30 órakor pedig a Kormorán Memory Band koncertezik. A perkői őrtűzgyújtásra 22 órakor kerül sor.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. augusztus 18.
Fiatalok Tischler mellett
Tischler Ferenc kinevezését az összevont megyei ifjúsági és sportigazgatóság élére mintegy harminc háromszéki ifjúsági szervezet szorgalmazza. A fiatalok ugyanakkor arra kérik az RMDSZ helyi vezetőségét, kövesse figyelemmel a kinevezési folyamatot, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az mielőbb befejeződjék.
Mint arról beszámoltunk, korábban 25 ifjúsági szervezet — köztük a Háromszéki Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, számos vidéki egyesület — aggodalmát fejezte ki az összevonás kapcsán, attól tartva, hogy az új intézményen belül háttérbe szorulhat az ifjúság. Úgy vélik, csak Tischler Ferenc kinevezése jelenthet garanciát arra, hogy az ifjúság ügye súlyához mérten lesz jelen, önálló entitásként működik az újonnan létrejött struktúrában — magyarázta Grüman Róbert Hárit-elnök. Nemes Előd, a háromszéki EMI vezetője a szakmai hozzáértés mellett a kontinuitás szükségességét hangoztatta, méltatva az ifjúsági táborok felújítását. Tegnapi sajtótájékoztatójukon az ifjúsági szervezetek képviselői szóvá tették, hogy míg az ifjúsági igazgatóságon otthon érezték magukat a fiatalok, a sportigazgatóság tevékenységéről jóformán semmit nem tudnak, bár szeretnék, ha a döntés révén közelebb kerülne a fiatalokhoz a sport.
Felkérték továbbá a megyei RMDSZ-es vezetőket, szorgalmazzák Tischler mielőbbi kinevezését, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az intézményvezetők hivatalba lépése gyakran elhúzódik, és az ifjúsági igazgatóság esetében azért is veszélyes ez, mert az intézmény tavaly megsínylette a sztriptízigazgató kinevezését. Amennyiben ezúttal késlekednének, újabb elvesztegetett év következne — vélik a fiatalok. Jelenleg egyébként a korábbi vezetők referensi minőségben dolgoznak, hamarosan megbíznak valakit az amúgy karcsúsítással is járó összevonás lebonyolításával.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tischler Ferenc kinevezését az összevont megyei ifjúsági és sportigazgatóság élére mintegy harminc háromszéki ifjúsági szervezet szorgalmazza. A fiatalok ugyanakkor arra kérik az RMDSZ helyi vezetőségét, kövesse figyelemmel a kinevezési folyamatot, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az mielőbb befejeződjék.
Mint arról beszámoltunk, korábban 25 ifjúsági szervezet — köztük a Háromszéki Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, számos vidéki egyesület — aggodalmát fejezte ki az összevonás kapcsán, attól tartva, hogy az új intézményen belül háttérbe szorulhat az ifjúság. Úgy vélik, csak Tischler Ferenc kinevezése jelenthet garanciát arra, hogy az ifjúság ügye súlyához mérten lesz jelen, önálló entitásként működik az újonnan létrejött struktúrában — magyarázta Grüman Róbert Hárit-elnök. Nemes Előd, a háromszéki EMI vezetője a szakmai hozzáértés mellett a kontinuitás szükségességét hangoztatta, méltatva az ifjúsági táborok felújítását. Tegnapi sajtótájékoztatójukon az ifjúsági szervezetek képviselői szóvá tették, hogy míg az ifjúsági igazgatóságon otthon érezték magukat a fiatalok, a sportigazgatóság tevékenységéről jóformán semmit nem tudnak, bár szeretnék, ha a döntés révén közelebb kerülne a fiatalokhoz a sport.
Felkérték továbbá a megyei RMDSZ-es vezetőket, szorgalmazzák Tischler mielőbbi kinevezését, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az intézményvezetők hivatalba lépése gyakran elhúzódik, és az ifjúsági igazgatóság esetében azért is veszélyes ez, mert az intézmény tavaly megsínylette a sztriptízigazgató kinevezését. Amennyiben ezúttal késlekednének, újabb elvesztegetett év következne — vélik a fiatalok. Jelenleg egyébként a korábbi vezetők referensi minőségben dolgoznak, hamarosan megbíznak valakit az amúgy karcsúsítással is járó összevonás lebonyolításával.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. augusztus 18.
A szélsőség felé forduló jobboldal
Az új magyar kormányról és a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatáról írt tegnap a Libération francia lap. A cikkírónak az Orbán-bullát olvasva déja vu érzése van: a kommunista rendszer legabszurdabb pillanataira emlékezteti.
A szerző rámutat a Jobbik és a Fidesz közötti elmosódott határvonalra, amelyet szerinte a 450 ezer, Jobbikkal szimpatizáló Fidesz-szavazó, a szélsőséges kispártnak kedvező büntetőtörvénykezés, valamint a Jobbiktól szerzett labdák bizonyítanak. A harmincas évek jobboldalához hasonlóan Orbán Viktor sem tartott soha igazán távolságot a szélsőjobbtól.
Így nem meglepő, hogy egy játéktéren találja magát a Jobbikkal - vonta le a következtetést szerző, aki Konrád György íróval, egykori ellenzékivel készített interjút. Ebben Konrád úgy határozza meg a hatalmon lévő jobboldalt, mint amely „konzervatív, radikális, paternalista”, és amely „Berlusconi és Putyin közt” helyezkedik el.
Orbán a Kádár-évekre emlékezteti az írót, mivel az államapparátusban végrehajtott nagyszabású tisztogatás után Orbán egyetlen kritérium, párthűség alapján nevezett ki embereket
MTI. Új Magyar Szó (Bukarest)
Az új magyar kormányról és a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatáról írt tegnap a Libération francia lap. A cikkírónak az Orbán-bullát olvasva déja vu érzése van: a kommunista rendszer legabszurdabb pillanataira emlékezteti.
A szerző rámutat a Jobbik és a Fidesz közötti elmosódott határvonalra, amelyet szerinte a 450 ezer, Jobbikkal szimpatizáló Fidesz-szavazó, a szélsőséges kispártnak kedvező büntetőtörvénykezés, valamint a Jobbiktól szerzett labdák bizonyítanak. A harmincas évek jobboldalához hasonlóan Orbán Viktor sem tartott soha igazán távolságot a szélsőjobbtól.
Így nem meglepő, hogy egy játéktéren találja magát a Jobbikkal - vonta le a következtetést szerző, aki Konrád György íróval, egykori ellenzékivel készített interjút. Ebben Konrád úgy határozza meg a hatalmon lévő jobboldalt, mint amely „konzervatív, radikális, paternalista”, és amely „Berlusconi és Putyin közt” helyezkedik el.
Orbán a Kádár-évekre emlékezteti az írót, mivel az államapparátusban végrehajtott nagyszabású tisztogatás után Orbán egyetlen kritérium, párthűség alapján nevezett ki embereket
MTI. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. augusztus 18.
Civil összefogás az igazgatóért
Szakmailag elismert magyar vezetőt követelnek a háromszéki ifjúsági szervezetek az újonnan létrehozott Kovászna Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság élére. Mint ismert, a kormány múlt héten „fejezte le” a megyei ifjúsági, illetve sportigazgatóságokat, ezt a két hatóságot ugyanis egyesítik
Emiatt első lépésként leváltották a megyei Ifjúsági Igazgatóság két vezetőjét, Ramon Grosost és Tischler Ferencet, illetve menesztették a sportigazgatóság vezetőjét, Marian Ştioput.
Hétvégén aláírási jogot adtak Ramon Grososnak, aki ideiglenes jelleggel irányítja a sporttevékenységeket, míg Tischler Ferenc lett az ifjúsági tevékenységek irányítója. A háromszéki ifjúsági szervezetek arra kérik az RMDSZ-t, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy szakmailag megfelelő, magyar személy kerüljön az ifjúsági és sportigazgatóság élére.
Grüman Róbert, a mintegy 30 ifjúsági szervezetet tömörítő HÁRIT elnöke elmondta: ragaszkodnak Tischler Ferenchez, mert csak az ő személyében látják a garanciát arra, hogy az új intézményben megfelelő súlyt kap az ifjúsági tevékenységek támogatása.
K. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)
Szakmailag elismert magyar vezetőt követelnek a háromszéki ifjúsági szervezetek az újonnan létrehozott Kovászna Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság élére. Mint ismert, a kormány múlt héten „fejezte le” a megyei ifjúsági, illetve sportigazgatóságokat, ezt a két hatóságot ugyanis egyesítik
Emiatt első lépésként leváltották a megyei Ifjúsági Igazgatóság két vezetőjét, Ramon Grosost és Tischler Ferencet, illetve menesztették a sportigazgatóság vezetőjét, Marian Ştioput.
Hétvégén aláírási jogot adtak Ramon Grososnak, aki ideiglenes jelleggel irányítja a sporttevékenységeket, míg Tischler Ferenc lett az ifjúsági tevékenységek irányítója. A háromszéki ifjúsági szervezetek arra kérik az RMDSZ-t, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy szakmailag megfelelő, magyar személy kerüljön az ifjúsági és sportigazgatóság élére.
Grüman Róbert, a mintegy 30 ifjúsági szervezetet tömörítő HÁRIT elnöke elmondta: ragaszkodnak Tischler Ferenchez, mert csak az ő személyében látják a garanciát arra, hogy az új intézményben megfelelő súlyt kap az ifjúsági tevékenységek támogatása.
K. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. augusztus 18.
Besúgó egyházi jelöltek?
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) volt püspöke szerint a kommunista uralom idején a Szekuritáté titkosszolgálattal együttműködő besúgók is vannak azon jelöltek között, akik közül augusztus végén megválasztják az egyházkerület különféle szintű vezetőit.
Erről a jelenlegi európai parlamenti képviselő „Fellebbezés utáni fellebbezés” címmel tartott tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt.
Tőkés értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az Egyházkerületi Választási Bizottságnál (EVB) tíz jelölt indulását óvták meg, ám a fellebbezéseket a testület megalapozatlannak ítélte és elutasította. A vitatott személyek között két esperesjelölt is található. A két esperesjelölt Tőkés szerint 1989 előtt együttműködött a Szekuritátéval, és az EVB figyelmen kívül hagyta az erre vonatkozó bizonyítékokat.
„A testület nem vette figyelembe a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) dokumentumait, valamint az egyházmegye szabályzatát, amely kimondja és meghatározza, hogy bizonyos személyek egyházi tisztségre nem jelölhetőek vagy jelölésük nem ajánlott” – állapította meg a volt püspök, aki felhívást intézett a leendő választói közgyűlések résztvevőihez, hogy az augusztus 27-i üléseken saját szavazataikkal bírálják felül „a szakmai és erkölcsi mélypontra süllyedt EVB” munkáját és határozatait.
„A rendszerváltozás után nem azért küzdöttünk a retrográd posztkommunista erőkkel, hogy húsz év után a volt rendszer kiszolgálói most cinikus módon egyházi tisztségeket foglaljanak el” – adott hangot felháborodásának Tőkés.
A tájékoztatón a sajtó munkatársainak kiosztották az EVB óvásokat elbíráló gyűlésének jegyzőkönyvi anyagát és a CNSAS dokumentumait az egyes jelöltek szekus kollaborációjáról.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) volt püspöke szerint a kommunista uralom idején a Szekuritáté titkosszolgálattal együttműködő besúgók is vannak azon jelöltek között, akik közül augusztus végén megválasztják az egyházkerület különféle szintű vezetőit.
Erről a jelenlegi európai parlamenti képviselő „Fellebbezés utáni fellebbezés” címmel tartott tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt.
Tőkés értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az Egyházkerületi Választási Bizottságnál (EVB) tíz jelölt indulását óvták meg, ám a fellebbezéseket a testület megalapozatlannak ítélte és elutasította. A vitatott személyek között két esperesjelölt is található. A két esperesjelölt Tőkés szerint 1989 előtt együttműködött a Szekuritátéval, és az EVB figyelmen kívül hagyta az erre vonatkozó bizonyítékokat.
„A testület nem vette figyelembe a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) dokumentumait, valamint az egyházmegye szabályzatát, amely kimondja és meghatározza, hogy bizonyos személyek egyházi tisztségre nem jelölhetőek vagy jelölésük nem ajánlott” – állapította meg a volt püspök, aki felhívást intézett a leendő választói közgyűlések résztvevőihez, hogy az augusztus 27-i üléseken saját szavazataikkal bírálják felül „a szakmai és erkölcsi mélypontra süllyedt EVB” munkáját és határozatait.
„A rendszerváltozás után nem azért küzdöttünk a retrográd posztkommunista erőkkel, hogy húsz év után a volt rendszer kiszolgálói most cinikus módon egyházi tisztségeket foglaljanak el” – adott hangot felháborodásának Tőkés.
A tájékoztatón a sajtó munkatársainak kiosztották az EVB óvásokat elbíráló gyűlésének jegyzőkönyvi anyagát és a CNSAS dokumentumait az egyes jelöltek szekus kollaborációjáról.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. augusztus 18.
Bezárt iskolák Háromszéken
Kovászna megyében idén három tanintézményt kell bezárni a gyermeklétszám csökkenése miatt – jelentette be tegnap Keresztély Irma főtanfelügyelő. Mint lapunknak elmondta: ragaszkodnak ahhoz, hogy a megye minden településén működjön legalább egy óvoda és egy elemi iskola.
„Egyetlen település esetében sajnos még ezt a minimális célt sem tudjuk teljesíteni” – ismerte el a főtanfelügyelő, aki leszögezte: az iskola átszervezésének kezdeményezője minden esetben a helyi önkormányzat illetve a tanintézmény vezetősége.
Keresztély arról is beszámolt, hogy idén megszüntetik az uzonfüzesi, lisznyói és csernátoni elemi iskolát. Utóbbi esetében a település központjában már működik a felszámolt régi helyett egy új, korszerű iskola. A diákokat minden esetben kisbuszokkal szállítják a községközpontokba vagy a legközelebbi településre.
A 2010-2011-es tanévben Kovászna megyében 332 oktatási intézmény kezdi meg működését, amiből 55 román, 201 magyar és 76 vegyes tannyelvű. Ezekben ugyan szeptember 13-án beindul a tanítás, de nem mindegyik kap egészségügyi engedélyt – figyelmeztetett az illetékes. A főtanfelügyelő úgy véli, biztosan nem kap majd engedélyt a bölöni óvoda, a helyi elemi és középiskolák, mivel nem sikerült befejezni az ezeknek otthont adó új épületet.
Engedély nélkül indul majd az esztelneki iskola is, de Miklósváron, Szacsván, Imecsfalván, és Kurtapatakon sem az óvoda, sem az iskola nem kap működési engedélyt.
Keresztély Irma ugyanakkor elmondta: idén Kovászna megyében 221 állást szűntetnek meg, de még nem tudni, hogy ez hány alkalmazottat érint, mivel az iskolaigazgatók döntenek a posztok megszüntetésének módjáról.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
Kovászna megyében idén három tanintézményt kell bezárni a gyermeklétszám csökkenése miatt – jelentette be tegnap Keresztély Irma főtanfelügyelő. Mint lapunknak elmondta: ragaszkodnak ahhoz, hogy a megye minden településén működjön legalább egy óvoda és egy elemi iskola.
„Egyetlen település esetében sajnos még ezt a minimális célt sem tudjuk teljesíteni” – ismerte el a főtanfelügyelő, aki leszögezte: az iskola átszervezésének kezdeményezője minden esetben a helyi önkormányzat illetve a tanintézmény vezetősége.
Keresztély arról is beszámolt, hogy idén megszüntetik az uzonfüzesi, lisznyói és csernátoni elemi iskolát. Utóbbi esetében a település központjában már működik a felszámolt régi helyett egy új, korszerű iskola. A diákokat minden esetben kisbuszokkal szállítják a községközpontokba vagy a legközelebbi településre.
A 2010-2011-es tanévben Kovászna megyében 332 oktatási intézmény kezdi meg működését, amiből 55 román, 201 magyar és 76 vegyes tannyelvű. Ezekben ugyan szeptember 13-án beindul a tanítás, de nem mindegyik kap egészségügyi engedélyt – figyelmeztetett az illetékes. A főtanfelügyelő úgy véli, biztosan nem kap majd engedélyt a bölöni óvoda, a helyi elemi és középiskolák, mivel nem sikerült befejezni az ezeknek otthont adó új épületet.
Engedély nélkül indul majd az esztelneki iskola is, de Miklósváron, Szacsván, Imecsfalván, és Kurtapatakon sem az óvoda, sem az iskola nem kap működési engedélyt.
Keresztély Irma ugyanakkor elmondta: idén Kovászna megyében 221 állást szűntetnek meg, de még nem tudni, hogy ez hány alkalmazottat érint, mivel az iskolaigazgatók döntenek a posztok megszüntetésének módjáról.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. augusztus 18.
Magyarság, tudat
Hiába tartott idén hatodik kiadásnál, úgy tűnik, a köztudatban még mindig keresi a helyét az EMI-tábor. Képzeletbeli homlokán ott a stigma, miszerint a szélsőségesen nagyon magyarok éves erdélyi gyülekezője.
A bélyegekkel nincs magában, hiszen valamennyi, részben vagy egészben hasonló nyári tábort Tusványoshoz viszonyít és pozicionál a közelőítélet. A Miért-tábor és a Félsziget gyorsan kiérdemelte az ,,ellenrendezvény” státust, az EMI azonban maradt a ,,vaj valami, vaj menyen valahová” állapotban.
Kétségtelen, hogy a gyergyói hegyek tövében minden egyéb erdélyi rendezvényhez képest fokozottabb mértékben és intenzitással fordulnak elő a magyarság különböző korokból származó jelképei. Zászlók és lobogók, érmék, kulacsok, jelvények és tetoválások jelzik, hogy viselőik igencsak fontosnak tartják nemzeti szimbólumaink nyilvános felmutatását. Vannak, akiknek repes a szívük a látványtól, és akadnak bőven, akik viszolyognak a zászlódömpingtől. Emberi természetből, szocializációból fakadó reakciók, figyelembe veendő és tolerálandó viszonyulások.
Egyetlen dolog azonban aligha vitatható: az EMI-tábor a magyarságtudat-erősítés legfontosabb hazai helyszíne. Olyan fórum, ahol mindenki választ találhat ez irányú keresgéléseire, kérdéseire, és csatlakozhat — ha akar — a zászlós, címeres sereghez, vagy erősítheti magában a szimbólumok iránti szemérmes viszonyulást. Az idei programok is ezt a célt szolgálták, a rendezők kínosan igyekeztek ragaszkodni a politikamentességhez. Hozzátesszük: felemás eredménnyel, hiszen Tamás Sándor háromszéki tanácselnök például úgy érezte, hogy mindenáron meg kell védenie pártja mundérját egy olyan beszélgetésen, amely amúgy a székelyföldi önkormányzatiság próbálkozásait és lehetőségeit igyekezett körbejárni. A nemzetpolitikai és nem pártpolitikai töltetű programalkotás eltökéltségét jelzi azonban, hogy a szervezők minden nyomás ellenére sem ültették egy asztalhoz a jobbikos pártelnök Vona Gábort és a fideszes házelnök Kövér Lászlót.
A nemzetpolitikai szempontoknak ugyanis valóban felette kell maradniuk minden apró pártacsarkodáson. Ennek teljes sikeréhez azonban a politikai szereplőknek is bizonyítaniuk kell, hogy a magyarságtudatuk erősebb minden pártkatonai beidegződésnél.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Hiába tartott idén hatodik kiadásnál, úgy tűnik, a köztudatban még mindig keresi a helyét az EMI-tábor. Képzeletbeli homlokán ott a stigma, miszerint a szélsőségesen nagyon magyarok éves erdélyi gyülekezője.
A bélyegekkel nincs magában, hiszen valamennyi, részben vagy egészben hasonló nyári tábort Tusványoshoz viszonyít és pozicionál a közelőítélet. A Miért-tábor és a Félsziget gyorsan kiérdemelte az ,,ellenrendezvény” státust, az EMI azonban maradt a ,,vaj valami, vaj menyen valahová” állapotban.
Kétségtelen, hogy a gyergyói hegyek tövében minden egyéb erdélyi rendezvényhez képest fokozottabb mértékben és intenzitással fordulnak elő a magyarság különböző korokból származó jelképei. Zászlók és lobogók, érmék, kulacsok, jelvények és tetoválások jelzik, hogy viselőik igencsak fontosnak tartják nemzeti szimbólumaink nyilvános felmutatását. Vannak, akiknek repes a szívük a látványtól, és akadnak bőven, akik viszolyognak a zászlódömpingtől. Emberi természetből, szocializációból fakadó reakciók, figyelembe veendő és tolerálandó viszonyulások.
Egyetlen dolog azonban aligha vitatható: az EMI-tábor a magyarságtudat-erősítés legfontosabb hazai helyszíne. Olyan fórum, ahol mindenki választ találhat ez irányú keresgéléseire, kérdéseire, és csatlakozhat — ha akar — a zászlós, címeres sereghez, vagy erősítheti magában a szimbólumok iránti szemérmes viszonyulást. Az idei programok is ezt a célt szolgálták, a rendezők kínosan igyekeztek ragaszkodni a politikamentességhez. Hozzátesszük: felemás eredménnyel, hiszen Tamás Sándor háromszéki tanácselnök például úgy érezte, hogy mindenáron meg kell védenie pártja mundérját egy olyan beszélgetésen, amely amúgy a székelyföldi önkormányzatiság próbálkozásait és lehetőségeit igyekezett körbejárni. A nemzetpolitikai és nem pártpolitikai töltetű programalkotás eltökéltségét jelzi azonban, hogy a szervezők minden nyomás ellenére sem ültették egy asztalhoz a jobbikos pártelnök Vona Gábort és a fideszes házelnök Kövér Lászlót.
A nemzetpolitikai szempontoknak ugyanis valóban felette kell maradniuk minden apró pártacsarkodáson. Ennek teljes sikeréhez azonban a politikai szereplőknek is bizonyítaniuk kell, hogy a magyarságtudatuk erősebb minden pártkatonai beidegződésnél.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. augusztus 19.
Németh Zsolt: Kolozsvár ügye minden magyar ügye
Valami új kezdetét jelenti az új magyar állampolgársági törvény, az a tény, hogy azt elsöprő többségben szavazta meg a magyar Országgyűlés – egyebek között ezt a gondolatot fogalmazta meg szerdán Kolozsváron Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Németh Zsolt volt az egyik szónoka az idén először megrendezett, augusztus 18-tól 22-ig tartó Kolozsvári Magyar Napok hivatalos megnyitó ünnepségének, amelyet a helyi magyar színházban tartottak meg. Kifejtette: valami új kezdetét jelenti az is, hogy az egyetértés nem korlátozódik az állampolgárság kérdésére, hanem jövőképek, konkrét projektek is születnek. Rámutatott: mára az egész ország felsorakozott a nemzeti összetartozás vállalása, a kormány erre irányuló útmutatása mögött.
A nemzeti összetartozás lényege: vannak közös ügyek, ezek érdekében együttműködünk, és segítjük egymást – mondta.
„Közös ügyünk, hogy mindenki egyenrangú tagjának érezhesse magát a közösségben, és egyenrangú félként vehessen részt az együttműködésben” – hangoztatta.
Hangsúlyozta, hogy a Kolozsvári Magyar Napok is új folyamat kezdetét jelentik. A kolozsvári magyaroknak az új, modern Kolozsváron kell megtalálniuk önmagukat, hiszen a város átalakulása „leltárba alig vehető pusztítással járt”. Kolozsvár gazdag történelmi, tudományos és kulturális múltjának köszönhetően az egész kárpát-medencei magyarság forrása, ilyen értelemben pedig minden magyar egy kicsit kolozsvári. „Kolozsvár ügye minden magyar ügye” – mondta az államtitkár.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke reményét fejezte ki, hogy Kolozsvár többnyelvűsége értéket jelent az erdélyi város jelenlegi vezetésének is, és lesznek többnyelvű helységnévtáblák, akárcsak magyar egyetem abban a városban, amely a magyarok számára Erdély fővárosát jelenti.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke – és egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – üdvözölte, hogy erdélyi magyar politikai és példátlan civil összefogás nyomán létrejött a rendezvény, amelynek köszönhetően Kolozsvár most „magyar ébredés helyszíne”. Az EP alelnöke is felhívta a figyelmet azokra a változásokra, amelyeken átment a város az elmúlt kilencven évben, és hangsúlyozta, hogy kollektív jogok kivívása nélkül megállíthatatlan az a folyamat, amely a magyarság fogyatkozásában és beolvadásában nyilvánul meg.
A számos erdélyi magyar egyházi és közéleti személyiség jelenlétében megtartott ünnepi megnyitón felszólalt Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, a rendezvény egyik védnöke is, aki a város gazdag történelmi és kulturális múltját méltatta. Az ünnepségen részt vettek a KorszakVáltó Határon-túra 2010 nevet viselő, Budapest és Csíksomlyó között szervezett biciklitúra részvevői, akik röviddel a megnyitó kezdése előtt érkeztek az erdélyi városba.
Az ünnepi műsor a Háromszék Táncegyüttes fellépésével zárult.
Duna Televízió. Erdély.ma
Valami új kezdetét jelenti az új magyar állampolgársági törvény, az a tény, hogy azt elsöprő többségben szavazta meg a magyar Országgyűlés – egyebek között ezt a gondolatot fogalmazta meg szerdán Kolozsváron Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Németh Zsolt volt az egyik szónoka az idén először megrendezett, augusztus 18-tól 22-ig tartó Kolozsvári Magyar Napok hivatalos megnyitó ünnepségének, amelyet a helyi magyar színházban tartottak meg. Kifejtette: valami új kezdetét jelenti az is, hogy az egyetértés nem korlátozódik az állampolgárság kérdésére, hanem jövőképek, konkrét projektek is születnek. Rámutatott: mára az egész ország felsorakozott a nemzeti összetartozás vállalása, a kormány erre irányuló útmutatása mögött.
A nemzeti összetartozás lényege: vannak közös ügyek, ezek érdekében együttműködünk, és segítjük egymást – mondta.
„Közös ügyünk, hogy mindenki egyenrangú tagjának érezhesse magát a közösségben, és egyenrangú félként vehessen részt az együttműködésben” – hangoztatta.
Hangsúlyozta, hogy a Kolozsvári Magyar Napok is új folyamat kezdetét jelentik. A kolozsvári magyaroknak az új, modern Kolozsváron kell megtalálniuk önmagukat, hiszen a város átalakulása „leltárba alig vehető pusztítással járt”. Kolozsvár gazdag történelmi, tudományos és kulturális múltjának köszönhetően az egész kárpát-medencei magyarság forrása, ilyen értelemben pedig minden magyar egy kicsit kolozsvári. „Kolozsvár ügye minden magyar ügye” – mondta az államtitkár.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke reményét fejezte ki, hogy Kolozsvár többnyelvűsége értéket jelent az erdélyi város jelenlegi vezetésének is, és lesznek többnyelvű helységnévtáblák, akárcsak magyar egyetem abban a városban, amely a magyarok számára Erdély fővárosát jelenti.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke – és egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – üdvözölte, hogy erdélyi magyar politikai és példátlan civil összefogás nyomán létrejött a rendezvény, amelynek köszönhetően Kolozsvár most „magyar ébredés helyszíne”. Az EP alelnöke is felhívta a figyelmet azokra a változásokra, amelyeken átment a város az elmúlt kilencven évben, és hangsúlyozta, hogy kollektív jogok kivívása nélkül megállíthatatlan az a folyamat, amely a magyarság fogyatkozásában és beolvadásában nyilvánul meg.
A számos erdélyi magyar egyházi és közéleti személyiség jelenlétében megtartott ünnepi megnyitón felszólalt Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, a rendezvény egyik védnöke is, aki a város gazdag történelmi és kulturális múltját méltatta. Az ünnepségen részt vettek a KorszakVáltó Határon-túra 2010 nevet viselő, Budapest és Csíksomlyó között szervezett biciklitúra részvevői, akik röviddel a megnyitó kezdése előtt érkeztek az erdélyi városba.
Az ünnepi műsor a Háromszék Táncegyüttes fellépésével zárult.
Duna Televízió. Erdély.ma
2010. augusztus 19.
Újra Kolozsvár lett Cluj
Ünnepélyesen megnyitották az idén első ízben szervezett Kolozsvári Magyar Napokat
„A kolozsvári Mátyás-szobor találkozási hely. Találkozási helye a kolozsváriaknak, de találkozási helynek kell lennie bővebb értelemben is” – mondta tegnap este a sétatéri színházban Markó Béla szövetségi elnök a Kolozsvári Magyar Napok első kiadásának ünnepélyes megnyitóján.
„Kolozsvár centrum, és ha az erdélyi magyarságnak valamilyen szimbólumot kellene választanom, akkor mindenképpen a Mátyás-szobrot választanám. Mert a Mátyás-szobor találkozási hely. Találkozási helye a kolozsváriaknak, de találkozási helynek kell lennie bővebb értelemben is” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök tegnap este a Kolozsvári Magyar Napok első kiadásának ünnepélyes megnyitóján.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a kolozsvári RMDSZ által szervezett rendezvénysorozatot az RMDSZ vezetője mellett Tőkés László, az EMNT elnöke, házigazdaként Sorin Apostu polgármester, illetve Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár indította útjára a sétatéri színházban tartott gálán.
Markó szerint a kincses városban legalább két város van. „Kolozsvár és Cluj, de talán Klausenburg, amelyben a magyarok és románok együtt élnek. De vajon együtt élnek-e, vagy csak egymás mellett? Meg kell értenünk mindnyájunknak, hogy az összefogásban csak gyarapodunk” – zárta ünnepi beszédét a szövetségi elnök.
Elsőként Gergely Balázs főszervező köszöntötte a szép számmal összegyűlt közönséget. „Ez a rendezvénysorozat a közös nyelv, a közös hagyomány és a közös szórakozás jegyében jött létre, kiemelendő a közös szócska, amely rendkívüli fontossággal bír számunkra. A Kolozsvári Magyar Napok a találkozás alkalma az itt élők, a távolból hazatérők és az idegenből érkezők számára” – mondta az EMNT középrégiós elnöke.
Az RMDSZ részéről László Attila alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, a rendezvény az összefogás jegyében jött létre. „Ezennel a város születésnapját is ünnepeljük” – jelentette ki.
A Kolozsvári Magyar Napok tulajdonképpen már a hivatalos megnyitó előtt, Bálint Tibor író egykori otthonában, harangavatással kezdődtek el. Kötő József színháztörténész, RMDSZ-es képviselő az író munkásságát és személyiségét méltatta. „Ha szenteket nem is, de sánta angyalokat tudott teremteni” – mondta el a színháztörténész.
A kulturális programok sorában kettős ünnepség előzte meg a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos megnyitóját: kiállítás megnyitójának és könyvbemutatónak adott otthont a Györkös-Mányi emlékház. A Majális utcai emlékházban Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke töltötte be a házigazda szerepét.
A festőművész és zenetanár Györkös-Mányi Albert munkássága előtt tisztelgő intézményben a művész életének jó értelemben vett kettőssége tükröződik: „A képek ölelésébe kerül a zene” – utalt Dáné a kiállítóterem falán függő, zongorára néző festmények „kompozíciójára”. A jelentős átalakításon átesett emlékház „újranyitásán” Kántor Lajos méltatta a művész munkásságát, és megnyitotta a festő egyes képeit bemutató kiállítást.
Délután a Házsongárdban egy háromszéki küldöttség megkoszorúzta a székelyföldi régió jeles szülötteinek sírját. „Köszönjük Háromszék nevében a kolozsváriak meghívását, azt, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és Kovászna megye tanácsának nevében itt, a Házsongárdi temetőben is megemlékezhetünk székely nagyjainkról” – nyitotta meg a koszorúzási ünnepséget Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, igaz, hogy Háromszék adta ezeket a kimagasló személyiségeket a kincses városnak, de ebben a városban lettek igazán naggyá. „Ennek szellemében gondoljuk úgy, hogy kegyeletünket méltóképpen róhatjuk le előttük, amennyiben segítünk a város vezetőségének abban, hogy minél sikeresebben szervezhessék meg idén is és a továbbiakban is a Kolozsvári Magyar Napokat” – mondta Tamás Sándor.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a temetői megemlékezésen elmondta, jövő évtől a Kovászna Megyei Tanács programot indít, amelynek keretében segítenek a Házsongárdi temető síremlékeinek helyreállításában, valamint a Kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület anyagi támogatására is ígéretet tett.
A mai nap programkínálata a kincses város újabb nevezetességeit helyezi reflektorfénybe, az érdeklődőknek lehetősége nyílik könyvtárlátogatásra, városvetélkedésre, lesz humoróra, és a Farkas utcában megnyitják a kézműves vásárt is.
Baló Levente, Sipos M. Zoltán. Szabadság (Kolozsvár)
Ünnepélyesen megnyitották az idén első ízben szervezett Kolozsvári Magyar Napokat
„A kolozsvári Mátyás-szobor találkozási hely. Találkozási helye a kolozsváriaknak, de találkozási helynek kell lennie bővebb értelemben is” – mondta tegnap este a sétatéri színházban Markó Béla szövetségi elnök a Kolozsvári Magyar Napok első kiadásának ünnepélyes megnyitóján.
„Kolozsvár centrum, és ha az erdélyi magyarságnak valamilyen szimbólumot kellene választanom, akkor mindenképpen a Mátyás-szobrot választanám. Mert a Mátyás-szobor találkozási hely. Találkozási helye a kolozsváriaknak, de találkozási helynek kell lennie bővebb értelemben is” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök tegnap este a Kolozsvári Magyar Napok első kiadásának ünnepélyes megnyitóján.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a kolozsvári RMDSZ által szervezett rendezvénysorozatot az RMDSZ vezetője mellett Tőkés László, az EMNT elnöke, házigazdaként Sorin Apostu polgármester, illetve Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár indította útjára a sétatéri színházban tartott gálán.
Markó szerint a kincses városban legalább két város van. „Kolozsvár és Cluj, de talán Klausenburg, amelyben a magyarok és románok együtt élnek. De vajon együtt élnek-e, vagy csak egymás mellett? Meg kell értenünk mindnyájunknak, hogy az összefogásban csak gyarapodunk” – zárta ünnepi beszédét a szövetségi elnök.
Elsőként Gergely Balázs főszervező köszöntötte a szép számmal összegyűlt közönséget. „Ez a rendezvénysorozat a közös nyelv, a közös hagyomány és a közös szórakozás jegyében jött létre, kiemelendő a közös szócska, amely rendkívüli fontossággal bír számunkra. A Kolozsvári Magyar Napok a találkozás alkalma az itt élők, a távolból hazatérők és az idegenből érkezők számára” – mondta az EMNT középrégiós elnöke.
Az RMDSZ részéről László Attila alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, a rendezvény az összefogás jegyében jött létre. „Ezennel a város születésnapját is ünnepeljük” – jelentette ki.
A Kolozsvári Magyar Napok tulajdonképpen már a hivatalos megnyitó előtt, Bálint Tibor író egykori otthonában, harangavatással kezdődtek el. Kötő József színháztörténész, RMDSZ-es képviselő az író munkásságát és személyiségét méltatta. „Ha szenteket nem is, de sánta angyalokat tudott teremteni” – mondta el a színháztörténész.
A kulturális programok sorában kettős ünnepség előzte meg a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos megnyitóját: kiállítás megnyitójának és könyvbemutatónak adott otthont a Györkös-Mányi emlékház. A Majális utcai emlékházban Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke töltötte be a házigazda szerepét.
A festőművész és zenetanár Györkös-Mányi Albert munkássága előtt tisztelgő intézményben a művész életének jó értelemben vett kettőssége tükröződik: „A képek ölelésébe kerül a zene” – utalt Dáné a kiállítóterem falán függő, zongorára néző festmények „kompozíciójára”. A jelentős átalakításon átesett emlékház „újranyitásán” Kántor Lajos méltatta a művész munkásságát, és megnyitotta a festő egyes képeit bemutató kiállítást.
Délután a Házsongárdban egy háromszéki küldöttség megkoszorúzta a székelyföldi régió jeles szülötteinek sírját. „Köszönjük Háromszék nevében a kolozsváriak meghívását, azt, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és Kovászna megye tanácsának nevében itt, a Házsongárdi temetőben is megemlékezhetünk székely nagyjainkról” – nyitotta meg a koszorúzási ünnepséget Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, igaz, hogy Háromszék adta ezeket a kimagasló személyiségeket a kincses városnak, de ebben a városban lettek igazán naggyá. „Ennek szellemében gondoljuk úgy, hogy kegyeletünket méltóképpen róhatjuk le előttük, amennyiben segítünk a város vezetőségének abban, hogy minél sikeresebben szervezhessék meg idén is és a továbbiakban is a Kolozsvári Magyar Napokat” – mondta Tamás Sándor.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a temetői megemlékezésen elmondta, jövő évtől a Kovászna Megyei Tanács programot indít, amelynek keretében segítenek a Házsongárdi temető síremlékeinek helyreállításában, valamint a Kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület anyagi támogatására is ígéretet tett.
A mai nap programkínálata a kincses város újabb nevezetességeit helyezi reflektorfénybe, az érdeklődőknek lehetősége nyílik könyvtárlátogatásra, városvetélkedésre, lesz humoróra, és a Farkas utcában megnyitják a kézműves vásárt is.
Baló Levente, Sipos M. Zoltán. Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 19.
Újra megnyílt a Györkös-emlékház
A Kolozsvári Magyar Napok keretében tegnap délután megnyitották a felújított és ez alkalomból az érdeklődőktől zsúfolásig megtelt Györkös Mányi Albert Emlékházat. Az eseményen többek között jelen volt Kötő József parlamenti képviselő, László Attila alpolgármester, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul és Borbáth Erika, a Magyar Művelődési és Képzőművészeti Intézet vezetője.
Az ünnepélyt Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság elnökének köszöntője vezette be, aki jelképesnek nevezte, hogy az emlékház tatarozása – amelynek támogatóihoz külön köszönetet intézett – éppen az első Kolozsvári Magyar Napokra készült el. Ő és Kós Katalin, a központ „házigazdája” remélik, hogy a továbbiakban is hűek maradhatnak Györkös Mányi Albert szellemi örökségéhez.
Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a festőként ismert, de zenetanárként is tevékenykedett Györkös Mányi Albert képzőművészeti örökségéről kijelentette, hogy az része az értékes erdélyi művészeti hagyatéknak. Ezt tükrözi az itt újra megnyitott tárlat, amelyben a tordaszentlászlói szülőföldtől az egyetemességig helyet kap minden téma, például Szabó T. Attila és Szilágyi Domokos arcképe.
Dávid Gyula irodalomtörténész és szerkesztő a tavasszal 19. alkalommal lebonyolított Szabédi László konferencián elhangzottakból összeállított kötetet ismertette. Szabédi jelképesen valamennyiünk 20. századi sorsát egyesíti: beleszületett a kisebbségi helyzetbe, de ráébredt a közösségépítés kényszerére, csalódott a kommunisták ígéreteiben, megfogalmazta elvárásainkat 1956 kapcsán, mindvégig igényt tartott a szellem függetlenségére, aztán a Bolyai Egyetem erőszakos feloszlatása után tragikusan fejezte be életét. Munkássága gazdag és szerteágazó volt – mondta el, hozzátéve: az idei tavaszi konferencia nagy visszhangot váltott ki szakkörökben, viszont a kolozsvári közönség visszafogott érdeklődést tanúsított iránta.
A megnyitót Guttmann Mihálynak, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének hangulatos rögtönzése színezte, aki felelevenítette Szvjatoszlav Richter egykori kolozsvári koncertjének egyik kulisszatitkát, a megfelelő zongora előteremtésének történetét. A találkozó végén Demény Balázs fiatal zongoraművész négy Bartók-művet adott elő
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
A Kolozsvári Magyar Napok keretében tegnap délután megnyitották a felújított és ez alkalomból az érdeklődőktől zsúfolásig megtelt Györkös Mányi Albert Emlékházat. Az eseményen többek között jelen volt Kötő József parlamenti képviselő, László Attila alpolgármester, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul és Borbáth Erika, a Magyar Művelődési és Képzőművészeti Intézet vezetője.
Az ünnepélyt Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság elnökének köszöntője vezette be, aki jelképesnek nevezte, hogy az emlékház tatarozása – amelynek támogatóihoz külön köszönetet intézett – éppen az első Kolozsvári Magyar Napokra készült el. Ő és Kós Katalin, a központ „házigazdája” remélik, hogy a továbbiakban is hűek maradhatnak Györkös Mányi Albert szellemi örökségéhez.
Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a festőként ismert, de zenetanárként is tevékenykedett Györkös Mányi Albert képzőművészeti örökségéről kijelentette, hogy az része az értékes erdélyi művészeti hagyatéknak. Ezt tükrözi az itt újra megnyitott tárlat, amelyben a tordaszentlászlói szülőföldtől az egyetemességig helyet kap minden téma, például Szabó T. Attila és Szilágyi Domokos arcképe.
Dávid Gyula irodalomtörténész és szerkesztő a tavasszal 19. alkalommal lebonyolított Szabédi László konferencián elhangzottakból összeállított kötetet ismertette. Szabédi jelképesen valamennyiünk 20. századi sorsát egyesíti: beleszületett a kisebbségi helyzetbe, de ráébredt a közösségépítés kényszerére, csalódott a kommunisták ígéreteiben, megfogalmazta elvárásainkat 1956 kapcsán, mindvégig igényt tartott a szellem függetlenségére, aztán a Bolyai Egyetem erőszakos feloszlatása után tragikusan fejezte be életét. Munkássága gazdag és szerteágazó volt – mondta el, hozzátéve: az idei tavaszi konferencia nagy visszhangot váltott ki szakkörökben, viszont a kolozsvári közönség visszafogott érdeklődést tanúsított iránta.
A megnyitót Guttmann Mihálynak, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének hangulatos rögtönzése színezte, aki felelevenítette Szvjatoszlav Richter egykori kolozsvári koncertjének egyik kulisszatitkát, a megfelelő zongora előteremtésének történetét. A találkozó végén Demény Balázs fiatal zongoraművész négy Bartók-művet adott elő
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 19.
Korszak-váltó biciklitúra Kolozsváron
A Kolozsvári Magyar Napok keretében szerdán délután a Magyar Opera előtti parkolóban kerékpár-bemutatóra került sor. Az előadás része volt a Korszak-váltó Budapest–Csíksomlyó biciklitúrának. Ennek a kifejezett célja az, hogy új szolidaritást teremtsen az anyaországi és a határon túl élő magyarok között. A mostani menet magyarországi és erdélyi civil szervezetek összefogásának következtében született meg.
A túrázok érkezése előtt szabadstílusú biciklis bemutatót szerveztek az egybegyűlteknek. A nagyszámú közönség vastapssal díjazta az előadást, a parkolóban létesített lejtőn látványos szaltóknak tapsoltak, hat kerékpáros szórakoztatta a jelenlévőket.
A több mint 100 túrázót Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, valamint Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke fogadta
(Riti József Attila) Szabadság (Kolozsvár)
A Kolozsvári Magyar Napok keretében szerdán délután a Magyar Opera előtti parkolóban kerékpár-bemutatóra került sor. Az előadás része volt a Korszak-váltó Budapest–Csíksomlyó biciklitúrának. Ennek a kifejezett célja az, hogy új szolidaritást teremtsen az anyaországi és a határon túl élő magyarok között. A mostani menet magyarországi és erdélyi civil szervezetek összefogásának következtében született meg.
A túrázok érkezése előtt szabadstílusú biciklis bemutatót szerveztek az egybegyűlteknek. A nagyszámú közönség vastapssal díjazta az előadást, a parkolóban létesített lejtőn látványos szaltóknak tapsoltak, hat kerékpáros szórakoztatta a jelenlévőket.
A több mint 100 túrázót Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, valamint Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke fogadta
(Riti József Attila) Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 19.
Befalazott áldozatokat keresnek
Különös vizsgálat indult a Szekuritáté egykori kolozsvári székházában, a mai Gyermekpalotában, tegnap délelőtt tíz órakor: a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Központ (CICCR) nevű civil szervezet kezdeményezésére elkezdtek feltörni egy falszakaszt az épület alagsorában, tizenhárom olyan személy holttestét keresve, akiket a múlt rendszerben a helyszínen kivégeztek, majd feltételezhetően befalaztak.
Az áldozatok a kommunista rezsim ellenállói voltak, akik szabadcsapatokba verődtek, és az Erdélyi Érchegységben bolyongva kerestek menedéket. A Szekuritáté 1949 februárjában, márciusában és májusában valamennyiüket letartóztatta. A katonai bíróság tizenöt évtől életfogytiglanig tartó ítéleteket hozott ellenük. A kolozsvári bíróság fegyházába szállított tizenhárom elítéltet 1950 áprilisában a Szekuritáté saját székházába kérette. Itt Mihai Patriciu igazgató parancsára kivégezték, majd a feltételezések szerint befalazták őket az alagsor egyik helyiségébe.
Két hete felfedeztük az ellenállók egyik menedékhelyét az Öreghavason, ahol a Szekuritáté embereivel dúló harc nyomán tizenegyen estek foglyul. Közülük öten lelték végzetüket a kolozsvári székházban – magyarázta Marius Oprea, az CICCR koordinátora. Az archív adatok egyértelműen tanúsítják, hogy 1950. április 2-án és 5-én a Szekuritáté székházába 13 fogoly érkezett, akik nem élték túl a vizsgálatot, holttesteik pedig eltűntek – folytatta.
Kutatásunkat a Volt Politikai Elítéltek Egyesületének megkeresése nyomán kezdtük el – válaszolt kérdésünkre Gheorghe Petrov, az Erdélyi Történeti Múzeum régészeti szakembere, aki az CICCR önkéntes munkatársaként dolgozik. A tizenhárom elítélt holttestének befalazásának lehetőségét egykori foglyok visszaemlékezései, és többnyire közvetett tanúvallomások támasztják alá. Mindemellett az épület alaprajzából ítélve, az alagsor gyanúsan vastag falszakasza mögött további térrész rejtőzhet – folytatta a régész.
A tegnapi kutatások eredményei némiképpen alátámasztják a feltételezést: a több oldali fúrás nyomán egy körülbelül tíz méter hosszú és három méter széles betonkeret került elő, amelynek belseje földdel telített. – A betonlapok és a földréteg között üreget találtunk, ami arra utalhat, hogy egy térrészt megtöltöttek földdel, majd betonnal kiöntöttek. Egy-két napon belül kiderül, hogy találunk-e emberi maradványokat – jelentette be Marius Oprea a délutáni sajtótájékoztatón.
A katonai ügyészség hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból vizsgálat indult. – A hatóságoknak kötelességük az eltűntek holttesteit felkutatni, és a tetteseket azonosítani – hangsúlyozta Oprea, hozzáfűzve: noha Románia hivatalosan elítéli a rezsim bűneit, mindeddig nem történt meg az egykori államapparátus képviselőinek felelősségrevonása, akiknek kezéhez embertelen kínzások és gyilkosságok tapadnak.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)
Különös vizsgálat indult a Szekuritáté egykori kolozsvári székházában, a mai Gyermekpalotában, tegnap délelőtt tíz órakor: a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Központ (CICCR) nevű civil szervezet kezdeményezésére elkezdtek feltörni egy falszakaszt az épület alagsorában, tizenhárom olyan személy holttestét keresve, akiket a múlt rendszerben a helyszínen kivégeztek, majd feltételezhetően befalaztak.
Az áldozatok a kommunista rezsim ellenállói voltak, akik szabadcsapatokba verődtek, és az Erdélyi Érchegységben bolyongva kerestek menedéket. A Szekuritáté 1949 februárjában, márciusában és májusában valamennyiüket letartóztatta. A katonai bíróság tizenöt évtől életfogytiglanig tartó ítéleteket hozott ellenük. A kolozsvári bíróság fegyházába szállított tizenhárom elítéltet 1950 áprilisában a Szekuritáté saját székházába kérette. Itt Mihai Patriciu igazgató parancsára kivégezték, majd a feltételezések szerint befalazták őket az alagsor egyik helyiségébe.
Két hete felfedeztük az ellenállók egyik menedékhelyét az Öreghavason, ahol a Szekuritáté embereivel dúló harc nyomán tizenegyen estek foglyul. Közülük öten lelték végzetüket a kolozsvári székházban – magyarázta Marius Oprea, az CICCR koordinátora. Az archív adatok egyértelműen tanúsítják, hogy 1950. április 2-án és 5-én a Szekuritáté székházába 13 fogoly érkezett, akik nem élték túl a vizsgálatot, holttesteik pedig eltűntek – folytatta.
Kutatásunkat a Volt Politikai Elítéltek Egyesületének megkeresése nyomán kezdtük el – válaszolt kérdésünkre Gheorghe Petrov, az Erdélyi Történeti Múzeum régészeti szakembere, aki az CICCR önkéntes munkatársaként dolgozik. A tizenhárom elítélt holttestének befalazásának lehetőségét egykori foglyok visszaemlékezései, és többnyire közvetett tanúvallomások támasztják alá. Mindemellett az épület alaprajzából ítélve, az alagsor gyanúsan vastag falszakasza mögött további térrész rejtőzhet – folytatta a régész.
A tegnapi kutatások eredményei némiképpen alátámasztják a feltételezést: a több oldali fúrás nyomán egy körülbelül tíz méter hosszú és három méter széles betonkeret került elő, amelynek belseje földdel telített. – A betonlapok és a földréteg között üreget találtunk, ami arra utalhat, hogy egy térrészt megtöltöttek földdel, majd betonnal kiöntöttek. Egy-két napon belül kiderül, hogy találunk-e emberi maradványokat – jelentette be Marius Oprea a délutáni sajtótájékoztatón.
A katonai ügyészség hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból vizsgálat indult. – A hatóságoknak kötelességük az eltűntek holttesteit felkutatni, és a tetteseket azonosítani – hangsúlyozta Oprea, hozzáfűzve: noha Románia hivatalosan elítéli a rezsim bűneit, mindeddig nem történt meg az egykori államapparátus képviselőinek felelősségrevonása, akiknek kezéhez embertelen kínzások és gyilkosságok tapadnak.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 19.
Partizánhamvakat keresnek Kolozsváron
Tizenhárom, a román kommunista hatóságok által hatvan évvel ezelőtt kivégzett politikai fogoly holtteste után kutat Kolozsváron a Marius Oprea történész vezette, a kommunizmus rémtetteit kivizsgáló civil szervezet. Egykori feljegyzések, volt politikai foglyok vallomása szerint a kommunistaellenes Dabija-csoport tagjait a jelenleg gyermekpalotának otthont adó, évtizedekkel ezelőtt a Szekuritáté kínzóközpontjaként működtetett kincses városi épület alagsorában falazták be. Szakértők szerint a vörös uralom idején tízezer ellenállót gyilkolt meg a Szekuritáté bírósági tárgyalás mellőzésével Romániában.
Újabb múltfeltáró akcióba fogott a romániai kommunizmus rémtetteit kivizsgáló bukaresti központ, amely szakértőinek eddig a vörös diktatúra idején kivégzett tizenkilenc áldozat földi maradványait sikerült feltárniuk.
Marius Oprea történész vezette kutatócsoport tegnap a kolozsvári gyermekpalota épületének alagsorában fogott hozzá egy olyan, évtizedekkel ezelőtt börtöncellaként használt helyiség feltárásához, amelybe feltételezések szerint tizenhárom kivégzett ellenálló holttestét falazták be a kommunista uralom pribékjei. A jelenleg gyermekprogramok szervezésével foglalkozó intézménynek otthont adó, Majális úti épületben működött a múlt század ötvenes éveiben a román kommunista államhatalom titkosszolgálata, a Szekuritáté.
Eddig feltárt dokumentumok, valamint egykori politikai foglyok és a hozzátartozók visszaemlékezése szerint a kolozsvári törvényszék fogdájából 1950 áprilisában ide szállítottak tizenhárom ellenállót, akik az Erdélyi-Szigethegységben Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnök, a Román Kommunista Párt első titkára vezette elnyomó hatalom ellen szervezkedtek, s akiket tizenöttől huszonöt évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, a hónap első napjaiban azonban nyomuk veszett. Marius Oprea a Krónikának elmondta: feltételezésük szerint a Szekuritáté emberei április 2-án és 5-én a titkosszolgálat alagsori celláiban kivégezték a 12 férfiból és egy nőből álló úgynevezett Dabija-csoport tagjait, majd a holttesteket befalazták egy kocka alakú, tíz méter hosszú és három méter széles cellába.
Az eddigi feltárás során megtalálták az egykori fogda betonnal leöntött téglafalát, mögötte pedig egy földdel feltöltött üreget, a csontvázak felkutatása azonban két-három napig is eltarthat. A történész közölte, eddigi tevékenysége során az általa vezetett szervezet 19, a kommunizmus idején kivégzett ellenálló földi maradványait sikerült megtalálnia – elsősorban az áldozatok utódainak kérésére –, a rendelkezésére álló adatok szerint azonban úgy véli, hogy a tízezret is meghaladja a Szekuritáté által bírósági tárgyalás nélkül kivégzett áldozatok száma. „Rendkívül örvendtem, amikor Traian Băsescu államfő 2006-ban a parlament plénuma előtt elítélte a román kommunizmus rémtetteit, csalódással tölt el viszont, hogy a román hatóságok egyetlen, a volt politikai foglyok kínzásában, likvidálásában vétkes szekust sem vontak felelősségre.
Márpedig egy ideológiát nem citálhatunk bíróság elé, csakis azokat, akik kiszolgálták azt, és részt vettek a rémuralom fenntartásában” – állapította meg a bukaresti történész, aki nem tartja kizártnak, hogy a hatvan évvel ezelőtti kivégzés elkövetői közül néhányan ma is életben vannak, így felelősségre vonhatók. Marius Oprea egyébként ez év februárjáig irányította a romániai kommunizmus rémtetteit vizsgáló, még a Tăriceanu-kormány idején alapított állami intézetet, a tavaly decemberi államfőválasztás után azonban a Boc-kormányra (Traian Băsescu az általa irányított szakértői csoport jelentése alapján ítélte el a kommunizmust) bízta az intézet vezetését, Opreát pedig több munkatársával együtt létszámleépítésre hivatkozva elbocsátották. Azóta a történész hasonló néven hozott létre civil szervezetet, és történészekből, régészekből álló maroknyi csapattal folytatja a kommunista titkosszolgálat által kivégzett áldozatok hamvainak felkutatását.
A feltárásban részt vevő Viorel Siserman ezredes, katonai ügyésztől megtudtuk, ha sikerül megtalálni a volt partizánok csontjait, a nyomozó hatóság vizsgálatot indít a felelősök azonosítása érdekében. Traian Neamţu, a volt politikai foglyok Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki az ötvenes években hat évig raboskodott romániai börtönökben – elmondta, bizonyosak abban, hogy egykori bajtársaik a jelenlegi kolozsvári gyermekpalotában nyugszanak, és azt szeretnék, ha ma is élő egykori üldözőik a nyilvánosság előtt beismernék bűneiket.
„Mi nem akarunk bosszút állni egykori üldözőinken, csak azt kívánjuk, hogy soha ne térjen vissza se a bal-, se a jobboldali kommunizmus. Ugyanakkor jó keresztényekként azt szeretnénk, ha az áldozatokat emberhez méltó módon helyezhetnénk örök nyugalomra” – jelentette ki lapunknak Traian Neamţu, aki annak idején maga is részesült a Szekuritáté kolozsvári „vendégszeretetében”, sőt megmutatta azt a cellát is, ahol kezét-lábát bilincsbe verve, testét vizes lepedőbe burkolva verték a szekusok. Különben érdeklődéssel követte a feltárómunkát Asztalos Lajos helytörténész is, akit 1952-ben, 16 évesen két hónapig tartottak fogva a kolozsvári szekusszékházban, majd rendszerellenes tevékenységéért három év börtönbüntetést kapott, amiből kettőt letöltött.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Tizenhárom, a román kommunista hatóságok által hatvan évvel ezelőtt kivégzett politikai fogoly holtteste után kutat Kolozsváron a Marius Oprea történész vezette, a kommunizmus rémtetteit kivizsgáló civil szervezet. Egykori feljegyzések, volt politikai foglyok vallomása szerint a kommunistaellenes Dabija-csoport tagjait a jelenleg gyermekpalotának otthont adó, évtizedekkel ezelőtt a Szekuritáté kínzóközpontjaként működtetett kincses városi épület alagsorában falazták be. Szakértők szerint a vörös uralom idején tízezer ellenállót gyilkolt meg a Szekuritáté bírósági tárgyalás mellőzésével Romániában.
Újabb múltfeltáró akcióba fogott a romániai kommunizmus rémtetteit kivizsgáló bukaresti központ, amely szakértőinek eddig a vörös diktatúra idején kivégzett tizenkilenc áldozat földi maradványait sikerült feltárniuk.
Marius Oprea történész vezette kutatócsoport tegnap a kolozsvári gyermekpalota épületének alagsorában fogott hozzá egy olyan, évtizedekkel ezelőtt börtöncellaként használt helyiség feltárásához, amelybe feltételezések szerint tizenhárom kivégzett ellenálló holttestét falazták be a kommunista uralom pribékjei. A jelenleg gyermekprogramok szervezésével foglalkozó intézménynek otthont adó, Majális úti épületben működött a múlt század ötvenes éveiben a román kommunista államhatalom titkosszolgálata, a Szekuritáté.
Eddig feltárt dokumentumok, valamint egykori politikai foglyok és a hozzátartozók visszaemlékezése szerint a kolozsvári törvényszék fogdájából 1950 áprilisában ide szállítottak tizenhárom ellenállót, akik az Erdélyi-Szigethegységben Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnök, a Román Kommunista Párt első titkára vezette elnyomó hatalom ellen szervezkedtek, s akiket tizenöttől huszonöt évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, a hónap első napjaiban azonban nyomuk veszett. Marius Oprea a Krónikának elmondta: feltételezésük szerint a Szekuritáté emberei április 2-án és 5-én a titkosszolgálat alagsori celláiban kivégezték a 12 férfiból és egy nőből álló úgynevezett Dabija-csoport tagjait, majd a holttesteket befalazták egy kocka alakú, tíz méter hosszú és három méter széles cellába.
Az eddigi feltárás során megtalálták az egykori fogda betonnal leöntött téglafalát, mögötte pedig egy földdel feltöltött üreget, a csontvázak felkutatása azonban két-három napig is eltarthat. A történész közölte, eddigi tevékenysége során az általa vezetett szervezet 19, a kommunizmus idején kivégzett ellenálló földi maradványait sikerült megtalálnia – elsősorban az áldozatok utódainak kérésére –, a rendelkezésére álló adatok szerint azonban úgy véli, hogy a tízezret is meghaladja a Szekuritáté által bírósági tárgyalás nélkül kivégzett áldozatok száma. „Rendkívül örvendtem, amikor Traian Băsescu államfő 2006-ban a parlament plénuma előtt elítélte a román kommunizmus rémtetteit, csalódással tölt el viszont, hogy a román hatóságok egyetlen, a volt politikai foglyok kínzásában, likvidálásában vétkes szekust sem vontak felelősségre.
Márpedig egy ideológiát nem citálhatunk bíróság elé, csakis azokat, akik kiszolgálták azt, és részt vettek a rémuralom fenntartásában” – állapította meg a bukaresti történész, aki nem tartja kizártnak, hogy a hatvan évvel ezelőtti kivégzés elkövetői közül néhányan ma is életben vannak, így felelősségre vonhatók. Marius Oprea egyébként ez év februárjáig irányította a romániai kommunizmus rémtetteit vizsgáló, még a Tăriceanu-kormány idején alapított állami intézetet, a tavaly decemberi államfőválasztás után azonban a Boc-kormányra (Traian Băsescu az általa irányított szakértői csoport jelentése alapján ítélte el a kommunizmust) bízta az intézet vezetését, Opreát pedig több munkatársával együtt létszámleépítésre hivatkozva elbocsátották. Azóta a történész hasonló néven hozott létre civil szervezetet, és történészekből, régészekből álló maroknyi csapattal folytatja a kommunista titkosszolgálat által kivégzett áldozatok hamvainak felkutatását.
A feltárásban részt vevő Viorel Siserman ezredes, katonai ügyésztől megtudtuk, ha sikerül megtalálni a volt partizánok csontjait, a nyomozó hatóság vizsgálatot indít a felelősök azonosítása érdekében. Traian Neamţu, a volt politikai foglyok Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki az ötvenes években hat évig raboskodott romániai börtönökben – elmondta, bizonyosak abban, hogy egykori bajtársaik a jelenlegi kolozsvári gyermekpalotában nyugszanak, és azt szeretnék, ha ma is élő egykori üldözőik a nyilvánosság előtt beismernék bűneiket.
„Mi nem akarunk bosszút állni egykori üldözőinken, csak azt kívánjuk, hogy soha ne térjen vissza se a bal-, se a jobboldali kommunizmus. Ugyanakkor jó keresztényekként azt szeretnénk, ha az áldozatokat emberhez méltó módon helyezhetnénk örök nyugalomra” – jelentette ki lapunknak Traian Neamţu, aki annak idején maga is részesült a Szekuritáté kolozsvári „vendégszeretetében”, sőt megmutatta azt a cellát is, ahol kezét-lábát bilincsbe verve, testét vizes lepedőbe burkolva verték a szekusok. Különben érdeklődéssel követte a feltárómunkát Asztalos Lajos helytörténész is, akit 1952-ben, 16 évesen két hónapig tartottak fogva a kolozsvári szekusszékházban, majd rendszerellenes tevékenységéért három év börtönbüntetést kapott, amiből kettőt letöltött.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2010. augusztus 19.
Háromszék kettős ünnepe
Szent István kézdiszentléleki szobra
Túl azon, hogy a magyarság felekezetre való tekintet nélkül a kereszténység ünnepét üli, az ünnepi szentbeszédek és prédikációk kötelezően szólnak a magyar államalapítóról, Szent István királyról, akinek koronája alá az egykori történelmi Magyarország e sarkocskája is tartozott, még mindig kettős Háromszék ünnepe, mert az itt székelő két katolikus főesperesség az erdélyi főegyházmegye része, ennek pedig alapítója is a szent király volt.
A hétvége három napján a megye legkülönbözőbb tájain, egyszerre öt helyen gyúlnak meg az emlékezés gyertyalángjai az oltárokon, százak és ezrek zarándokolnak a Szentföldön az Isten szabad ege alatt felépített perkői kápolnához, Kovásznán, Mikóújfaluban, Sepsiszentkirályban és Árkoson úgyszintén ünneplik az államalapító, kereszténységet hozó király napját.
Műemlék templomokban, kápolnákban István királyról zeng a hálaének, mert ezek egyházai, filiái Szent Istvánt választották védőszentjüknek. Az ő nevéhez kapcsolódik az államalakulás folyamata, aki 1000-től királyként uralkodott, és kötelező vallássá tette a kereszténységet, nyugati papokat hozott az országba, és az államszervezet kialakításával egyidejűleg megalkotta az egyházi hierarchiát is. I. István (ur. 997—1038) a nyugati kereszténységet juttatta diadalra mifelénk is, ami a fejlődés magasabb szintjét jelentő társadalmi berendezkedés megszilárdítását szolgálta. István király éppen egyházszervező tevékenységére való tekintettel lett a katolikus egyház szentje. A kereszténység szele késve érkezett el a mi vidékünkre. Bizonyára az a szájhagyomány is igaz, hogy amikor Pannóniában már rég templomokban dicsérte a nép az Urat, Bálványos várában és Felső-Háromszéken még mindig kőből faragott bálványok, füstölgő „oltárok” előtt imádkoztak őseink. Történelmi bizonyítékok nélkül is szentül hiszi népünk, hogy „élete vége felé küldte ide a mi távoli vidékünkre Szent István azokat az olasz — talián — kőműveseket, akik felépítették az első keresztény kápolnákat, és akiknek emlékét őrzi Olasztelek falu neve, az ott ma is élő olasz eredetű családok”.
A Perkő-hegyen Szent István napjára tervezték a búcsús szentmisét (személygépkocsival is fel lehet jutni). 11 órakor indul a keresztalja a kézdiszentléleki központi Szent István-szobortól. A perkői szabadtéri oltárnál 12 órakor kezdődik a búcsús szentmise, szentbeszédet mond t. Drócsa László kézdikővári plébános, főcelebráns t. Bereczi István gelencei plébános. A szabadtéri színpadon az ünnep méltóságához illő műsorszámok lesznek. Nincs is méltóbb hely erre az ünnepi búcsúra, mint a perkői kápolna környéke, amelynek feltárt freskós oltárképén a magyar kereszténység legnagyobbjai — Szent István, Szent László, Szent Imre és Szent Gellért — néznek a búcsús népre. A Perkő mögött ez alkalommal bárki meglátogathatja Kiskászonban a Búcsújárók emlékházát, széles e táj egyetlen ilyen jellegű szakrális témájú gyűjteményét. Itt őrzik azt a búcsújáró nyujtódi lobogót, amely Szent László egyik csodáját örökíti meg, egyedi Szent István-ábrázolások, többek között az, amelyen felajánlja a koronát Máriának. Kézdiszentléleknek ez a legnagyobb ünnepe, így a búcsút követő két nap tartják a faluünnepet.
Szép szavakkal szedi egy csokorba a perkői búcsúk néprajzi vonatkozásait Pozsony Ferenc néprajzkutató: A Perkőhöz fűződő egyházi ünnepség Háromszék leghíresebb búcsúja... Legtöbbször vidékünk katolikus falvaiból ezen a napon ide elzarándokolnak... Az utat gyalog tették meg, s a falvakból elinduló csoportok élén templomi zászlósok és keresztvivők haladtak. Hiedelmek szerint nem volt szabad visszatérni. Az otthon maradottaknak búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsokat. Megízlelték a kiskászoni oldalban levő forrás vizét, melynek kivételes erőt tulajdonítottak. Úgy tartották, hogy a kápolna feldíszítésére állított nyírfaágak kivételes erővel rendelkeznek. Otthon bedugtak belőle egy darabot az eresz alá villámlás vagy erős idő ellen, vagy a „megvert” gyermek párnája alá helyezték. A betegek, mielőtt eltávoztak a búcsújáró helyről, hajszálukból egy-egy kis darabkát elrejtettek a fű között, abban a reményben, hogy betegségüket is ott hagyták.
Mikóújfaluban a legrégebbi időkre nyúlnak vissza az István-napi hagyományos templombúcsúk. Az utóbbi időkben a búcsúhoz igazodik a falunap is. Ebben az évben itt is kettős ünnepet ülnek a hívek, mert lelkészük, t. Simó Gábor plébános ekkor tartja ezüstmiséjét. A búcsús szentmise augusztus 20-án délután 5 órakor veszi kezdetét. A plébános meghívta kortársait, a lövétei, parajdi, kézdialmási, vágási és feketehalmi lelkészeket. A főegyházmegye érsekének személyre szóló körlevelét a rangidős t. Hajdú János egyházkerületi főesperes olvassa fel és adja át. A szentbeszédre t. Szilágyi Lőrincet, a gyergyószentmiklósi örmény templom esperes-lelkészét kérte fel Simó atya. Ez a templom, amelynek Szent István a védőszentje, Mikóújfalu második temploma. A keresztény királyt ábrázoló oltárképe 1875-ből való. A XVII. században alakuló hitközösség első kápolnája a Gerebencz falurészen volt, emlékét a Csonkatemplom helynév őrzi. Valószínű, innen került a mai templom tornyába az a kicsi régi harang, amelyen az 1750-es évszám olvasható. A búcsú után, szombaton kezdődnek a sportpályán Mikóújfalu községi napjai.
Kovászna fürdőváros római katolikus templomának is Szent István a védőszentje. Szobra ott áll a főoltáron Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet társaságában. Az első világháború idején épült templom előtere valóságos emlékhely. Itt áll Márton Áron vértanú püspök egész alakos szobra (Varga Gábor alkotása). Szent István napján a helybeli Szent Gellért-lovagrend és a hívek a perkői búcsún vesznek részt — tudtuk meg t. Kovács Gábor plébánostól. Szent Istvánra a vasárnapi szentmisén emlékeznek: 10 órától az idősek miséjét kezdik, 12 órától kezdődik a búcsús szentmise. A szentbeszédet t. Takács Dezső, a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért-plébánia lelkésze, a Szent Gellért-lovagrend lelki atyája mondja.
Sepsiszentkirály Háromszék egyetlen olyan települése, amelynek neve Szent Istvánhoz kapcsolódik. Egykori ősi temploma a hegyen trónoló mai unitárius templom, amelynek éppen most fejezték be régészeti feltárását. Ebben az évben itt is kettős ünnepet ülnek. A kis római katolikus kápolna védőszentje Szent István, és az ő ünnepén kerül sor a nagy király mellszobrának leleplezésére. A szobrot a Szentkirály Szövetség adományozta, és a központi fekvésű, védett református templomkertben fogják megszentelni-megáldani. A szobrot t. Csáki Károly marosszentkirályi lelkész, a Szentkirály Szövetség alapító tagja adja át. A református templomban szombaton 10 órától ökumenikus istentisztelet lesz, ahol t. Bustya János helybeli református lelkipásztor hirdeti az igét. Ez alkalommal szentelik-avatják Szentkirály címeres zászlóját is, amelyet Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke ad át, a címert lapunk munkatársa, Szekeres Attila heraldikus tervezte. A búcsús szentmisére — miként azt t. Kacsóh Sándor illyefalvi lelkész, a szentkirály filia lelkésze közölte — vasárnap 11.30-kor kerül sor a sepsiszentkirályi kis kápolnában. A kápolnát 1992-ben egy lakóházból alakította át a kis létszámú katolikus közösség, mellé haranglábat is állított. Az ott látható Szent István-szobrot szintén a Szentkirály Szövetség adományozta a csíkszentkirályi találkozó alkalmával 2006-ban. Ugyancsak itt látható egy helybeli naiv művész Szent István-olajfestménye.
Árkos katolikus közössége rohamosan fejlődött, lélekszáma növekedett. Kápolnáját a buzgó katolikus báró Szentkereszty család, a mindenkori patrónus építette 1824—25-ben Szent István tiszteletére, akinek képe a kápolnában látható. Az árkosi filia a sepsikőröspataki anyaegyházhoz tartozik. T. Fekete József, a mater plébánosa tájékoztatott, hogy a búcsút vasárnap 16 órakor tartják, amikor a Szent Istvánra emlékező szentbeszédet t. Hajdú János főesperes mondja el. A mise után Isten szabad ege alatt megterítik az asztalt. Ebben az évben tatarozták a báró Szentkereszty család temetkezési kápolnáját — mondta a plébános. Határozat született, hogy itt is havonta egy alkalommal szentmisét tartanak az árkosi hívek és az érdeklődők számára. A kápolna védőszentje, miként azt egyik harangja is bizonyítja, sárkányölő Szent György.
Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Szent István kézdiszentléleki szobra
Túl azon, hogy a magyarság felekezetre való tekintet nélkül a kereszténység ünnepét üli, az ünnepi szentbeszédek és prédikációk kötelezően szólnak a magyar államalapítóról, Szent István királyról, akinek koronája alá az egykori történelmi Magyarország e sarkocskája is tartozott, még mindig kettős Háromszék ünnepe, mert az itt székelő két katolikus főesperesség az erdélyi főegyházmegye része, ennek pedig alapítója is a szent király volt.
A hétvége három napján a megye legkülönbözőbb tájain, egyszerre öt helyen gyúlnak meg az emlékezés gyertyalángjai az oltárokon, százak és ezrek zarándokolnak a Szentföldön az Isten szabad ege alatt felépített perkői kápolnához, Kovásznán, Mikóújfaluban, Sepsiszentkirályban és Árkoson úgyszintén ünneplik az államalapító, kereszténységet hozó király napját.
Műemlék templomokban, kápolnákban István királyról zeng a hálaének, mert ezek egyházai, filiái Szent Istvánt választották védőszentjüknek. Az ő nevéhez kapcsolódik az államalakulás folyamata, aki 1000-től királyként uralkodott, és kötelező vallássá tette a kereszténységet, nyugati papokat hozott az országba, és az államszervezet kialakításával egyidejűleg megalkotta az egyházi hierarchiát is. I. István (ur. 997—1038) a nyugati kereszténységet juttatta diadalra mifelénk is, ami a fejlődés magasabb szintjét jelentő társadalmi berendezkedés megszilárdítását szolgálta. István király éppen egyházszervező tevékenységére való tekintettel lett a katolikus egyház szentje. A kereszténység szele késve érkezett el a mi vidékünkre. Bizonyára az a szájhagyomány is igaz, hogy amikor Pannóniában már rég templomokban dicsérte a nép az Urat, Bálványos várában és Felső-Háromszéken még mindig kőből faragott bálványok, füstölgő „oltárok” előtt imádkoztak őseink. Történelmi bizonyítékok nélkül is szentül hiszi népünk, hogy „élete vége felé küldte ide a mi távoli vidékünkre Szent István azokat az olasz — talián — kőműveseket, akik felépítették az első keresztény kápolnákat, és akiknek emlékét őrzi Olasztelek falu neve, az ott ma is élő olasz eredetű családok”.
A Perkő-hegyen Szent István napjára tervezték a búcsús szentmisét (személygépkocsival is fel lehet jutni). 11 órakor indul a keresztalja a kézdiszentléleki központi Szent István-szobortól. A perkői szabadtéri oltárnál 12 órakor kezdődik a búcsús szentmise, szentbeszédet mond t. Drócsa László kézdikővári plébános, főcelebráns t. Bereczi István gelencei plébános. A szabadtéri színpadon az ünnep méltóságához illő műsorszámok lesznek. Nincs is méltóbb hely erre az ünnepi búcsúra, mint a perkői kápolna környéke, amelynek feltárt freskós oltárképén a magyar kereszténység legnagyobbjai — Szent István, Szent László, Szent Imre és Szent Gellért — néznek a búcsús népre. A Perkő mögött ez alkalommal bárki meglátogathatja Kiskászonban a Búcsújárók emlékházát, széles e táj egyetlen ilyen jellegű szakrális témájú gyűjteményét. Itt őrzik azt a búcsújáró nyujtódi lobogót, amely Szent László egyik csodáját örökíti meg, egyedi Szent István-ábrázolások, többek között az, amelyen felajánlja a koronát Máriának. Kézdiszentléleknek ez a legnagyobb ünnepe, így a búcsút követő két nap tartják a faluünnepet.
Szép szavakkal szedi egy csokorba a perkői búcsúk néprajzi vonatkozásait Pozsony Ferenc néprajzkutató: A Perkőhöz fűződő egyházi ünnepség Háromszék leghíresebb búcsúja... Legtöbbször vidékünk katolikus falvaiból ezen a napon ide elzarándokolnak... Az utat gyalog tették meg, s a falvakból elinduló csoportok élén templomi zászlósok és keresztvivők haladtak. Hiedelmek szerint nem volt szabad visszatérni. Az otthon maradottaknak búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsokat. Megízlelték a kiskászoni oldalban levő forrás vizét, melynek kivételes erőt tulajdonítottak. Úgy tartották, hogy a kápolna feldíszítésére állított nyírfaágak kivételes erővel rendelkeznek. Otthon bedugtak belőle egy darabot az eresz alá villámlás vagy erős idő ellen, vagy a „megvert” gyermek párnája alá helyezték. A betegek, mielőtt eltávoztak a búcsújáró helyről, hajszálukból egy-egy kis darabkát elrejtettek a fű között, abban a reményben, hogy betegségüket is ott hagyták.
Mikóújfaluban a legrégebbi időkre nyúlnak vissza az István-napi hagyományos templombúcsúk. Az utóbbi időkben a búcsúhoz igazodik a falunap is. Ebben az évben itt is kettős ünnepet ülnek a hívek, mert lelkészük, t. Simó Gábor plébános ekkor tartja ezüstmiséjét. A búcsús szentmise augusztus 20-án délután 5 órakor veszi kezdetét. A plébános meghívta kortársait, a lövétei, parajdi, kézdialmási, vágási és feketehalmi lelkészeket. A főegyházmegye érsekének személyre szóló körlevelét a rangidős t. Hajdú János egyházkerületi főesperes olvassa fel és adja át. A szentbeszédre t. Szilágyi Lőrincet, a gyergyószentmiklósi örmény templom esperes-lelkészét kérte fel Simó atya. Ez a templom, amelynek Szent István a védőszentje, Mikóújfalu második temploma. A keresztény királyt ábrázoló oltárképe 1875-ből való. A XVII. században alakuló hitközösség első kápolnája a Gerebencz falurészen volt, emlékét a Csonkatemplom helynév őrzi. Valószínű, innen került a mai templom tornyába az a kicsi régi harang, amelyen az 1750-es évszám olvasható. A búcsú után, szombaton kezdődnek a sportpályán Mikóújfalu községi napjai.
Kovászna fürdőváros római katolikus templomának is Szent István a védőszentje. Szobra ott áll a főoltáron Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet társaságában. Az első világháború idején épült templom előtere valóságos emlékhely. Itt áll Márton Áron vértanú püspök egész alakos szobra (Varga Gábor alkotása). Szent István napján a helybeli Szent Gellért-lovagrend és a hívek a perkői búcsún vesznek részt — tudtuk meg t. Kovács Gábor plébánostól. Szent Istvánra a vasárnapi szentmisén emlékeznek: 10 órától az idősek miséjét kezdik, 12 órától kezdődik a búcsús szentmise. A szentbeszédet t. Takács Dezső, a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért-plébánia lelkésze, a Szent Gellért-lovagrend lelki atyája mondja.
Sepsiszentkirály Háromszék egyetlen olyan települése, amelynek neve Szent Istvánhoz kapcsolódik. Egykori ősi temploma a hegyen trónoló mai unitárius templom, amelynek éppen most fejezték be régészeti feltárását. Ebben az évben itt is kettős ünnepet ülnek. A kis római katolikus kápolna védőszentje Szent István, és az ő ünnepén kerül sor a nagy király mellszobrának leleplezésére. A szobrot a Szentkirály Szövetség adományozta, és a központi fekvésű, védett református templomkertben fogják megszentelni-megáldani. A szobrot t. Csáki Károly marosszentkirályi lelkész, a Szentkirály Szövetség alapító tagja adja át. A református templomban szombaton 10 órától ökumenikus istentisztelet lesz, ahol t. Bustya János helybeli református lelkipásztor hirdeti az igét. Ez alkalommal szentelik-avatják Szentkirály címeres zászlóját is, amelyet Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke ad át, a címert lapunk munkatársa, Szekeres Attila heraldikus tervezte. A búcsús szentmisére — miként azt t. Kacsóh Sándor illyefalvi lelkész, a szentkirály filia lelkésze közölte — vasárnap 11.30-kor kerül sor a sepsiszentkirályi kis kápolnában. A kápolnát 1992-ben egy lakóházból alakította át a kis létszámú katolikus közösség, mellé haranglábat is állított. Az ott látható Szent István-szobrot szintén a Szentkirály Szövetség adományozta a csíkszentkirályi találkozó alkalmával 2006-ban. Ugyancsak itt látható egy helybeli naiv művész Szent István-olajfestménye.
Árkos katolikus közössége rohamosan fejlődött, lélekszáma növekedett. Kápolnáját a buzgó katolikus báró Szentkereszty család, a mindenkori patrónus építette 1824—25-ben Szent István tiszteletére, akinek képe a kápolnában látható. Az árkosi filia a sepsikőröspataki anyaegyházhoz tartozik. T. Fekete József, a mater plébánosa tájékoztatott, hogy a búcsút vasárnap 16 órakor tartják, amikor a Szent Istvánra emlékező szentbeszédet t. Hajdú János főesperes mondja el. A mise után Isten szabad ege alatt megterítik az asztalt. Ebben az évben tatarozták a báró Szentkereszty család temetkezési kápolnáját — mondta a plébános. Határozat született, hogy itt is havonta egy alkalommal szentmisét tartanak az árkosi hívek és az érdeklődők számára. A kápolna védőszentje, miként azt egyik harangja is bizonyítja, sárkányölő Szent György.
Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. augusztus 19.
Előadás a magyarságról
Dr. Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének kutatója tegnap, az RMDSZ szatmárnémeti székházában a Szent István Kör meghívására tartott előadást. Ennek során számba vette a vesztes világháborúk következményeképpen elszakított magyar nemzetrészek körében végbement legfontosabb társadalomtörténeti folyamatokat, egészen napjainkig. Beszélt a kisebbségi elitek társadalomképéről, illetve a kisebbségben élő magyar „kényszerközösségekről“ általánosságban kialakult képről, valamint ezek változásairól. A tudományos igénnyel, sok-sok számadat felhasználásával összeállított előadásban felvázolta a népességfogyás folyamatát, rávilágítva ennek főbb okaira, például az elvándorlásra vagy az asszimilációra. Mint kiderült, a Kárpát-medencei, kisebbségben elő magyar közösségek közül a legkisebb (12 százalék körüli) az erdélyiek körében a vegyes házasságban élők aránya, és szintén a romániai magyarok körében a legalacsonyabb a többes etnikai kötődéssel rendelkezők aránya. Míg nálunk ez 12,6 százaléknyi (akiknek fele Arad, Temes és Máramaros megyékben él), addig Felvidéken 20, Délvidéken pedig 28 százalékot mutat. A magyar-magyar kapcsolatokról szólván kitért a kettős állampolgárságra is, hangsúlyozva, hogy a határon túliakat érintő problémák Magyarországon mindig belpolitikai kérdésekhez kötődve jelentkeznek, így gyakran a pártok közötti csatározások egyik eszközévé válnak. Ez történt a kettős állampolgárságról szóló népszavazással is. Az MSZP-ben 2004 őszén hatalomra került Gyurcsány Ferenc a „nem“-mel való szavazásra buzdítás révén alkotott magának saját politikai közösséget, illetve ennek révén próbálta bizonyítani, hogy Orbán Viktor legyőzhető, és ő az az ember, aki ezt meg tudja tenni. Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)
Dr. Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének kutatója tegnap, az RMDSZ szatmárnémeti székházában a Szent István Kör meghívására tartott előadást. Ennek során számba vette a vesztes világháborúk következményeképpen elszakított magyar nemzetrészek körében végbement legfontosabb társadalomtörténeti folyamatokat, egészen napjainkig. Beszélt a kisebbségi elitek társadalomképéről, illetve a kisebbségben élő magyar „kényszerközösségekről“ általánosságban kialakult képről, valamint ezek változásairól. A tudományos igénnyel, sok-sok számadat felhasználásával összeállított előadásban felvázolta a népességfogyás folyamatát, rávilágítva ennek főbb okaira, például az elvándorlásra vagy az asszimilációra. Mint kiderült, a Kárpát-medencei, kisebbségben elő magyar közösségek közül a legkisebb (12 százalék körüli) az erdélyiek körében a vegyes házasságban élők aránya, és szintén a romániai magyarok körében a legalacsonyabb a többes etnikai kötődéssel rendelkezők aránya. Míg nálunk ez 12,6 százaléknyi (akiknek fele Arad, Temes és Máramaros megyékben él), addig Felvidéken 20, Délvidéken pedig 28 százalékot mutat. A magyar-magyar kapcsolatokról szólván kitért a kettős állampolgárságra is, hangsúlyozva, hogy a határon túliakat érintő problémák Magyarországon mindig belpolitikai kérdésekhez kötődve jelentkeznek, így gyakran a pártok közötti csatározások egyik eszközévé válnak. Ez történt a kettős állampolgárságról szóló népszavazással is. Az MSZP-ben 2004 őszén hatalomra került Gyurcsány Ferenc a „nem“-mel való szavazásra buzdítás révén alkotott magának saját politikai közösséget, illetve ennek révén próbálta bizonyítani, hogy Orbán Viktor legyőzhető, és ő az az ember, aki ezt meg tudja tenni. Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)
2010. augusztus 19.
Célkeresztben a „szekus” és „szektás” lelkészek
Főként az egyházmegyei választásokról volt szó Tőkés László volt királyhágómelléki püspök tegnapi sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament alelnöke mindenekelőtt tudatta, bár az esperesválasztás szempontjából kívülálló, mint volt püspöknek és mint hithű reformátusnak kötelessége szólni a választásról és az Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB) munkájáról.
A bizottság rosszul tette („morális szempontból elfogadhatatlan”), hogy a jelöltek ellen érkezett fellebbezéseket mind elutasította . mondta Tőkés, hiszen nem vett figyelembe minden dokumentumot,
ami akár az egyházi tisztségre jelölést is lehetetlenné tette volna egyesek esetében. Bár az EVB döntése megfellebbezhetetlen, Tőkés László Fellebbezés utáni fellebbezés címmel nyilatkozatot adott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek címezve. A dokumentumot több EVB jegyzőkönyvi kivonattal egyetemben az újságírók rendelkezésére is bocsátotta.
Szerinte például „cinikus szabálytalankodásra vall az a kirívó körülmény, hogy az EVB döntéshozatalának még a saját jelöltetését elbíráló részében is részt vett és szavazott Szilágyi Péter EVB-tag olyannyira, hogy még a jelöltetésének megóvását viszszautasító 2010/2. számú EVB határozatot is saját kézjegyével látta el..Továbbá felrótta azt is, hogy az EVB „sem a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), sem az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság bizonylatait és határozatait nem veszi figyelembe, noha ezt az Egyházkerületi Közgyűlés kötelező módon előírja. Döntései nem a fellebbezési indokok cáfolatán alapulnak, hanem puszta „szavazattöbbséggel alátámasztott” tekintélyelvű kinyilatkoztatások.
SZEKUS VAGY NEM SZEKUS?
Mindezeket arra vonatkozóan mondta el a volt püspök, hogy többek között a bihari egyházmegye esperesi tisztségére ismét pályázó Mikló Ferenc szalontai lelkipásztor ellen a hajdúvárosi Varga György fellebbezéssel élt, mert egyes állítások szerint Mikló az előző rendszerben együttműködött a Securitatéval. A EVB azonban elutasította Varga fellebbezését az alábbi indoklással: „Mikló Ferenc nagyszalontai
lelkipásztor, bihari esperes rendelkezik a CNSAS által kibocsátott igazoló irattal, miszerint nem volt informátora az előző rendszer titkosszolgálatának. A fentiek alapján az EVB megállapítja, hogy megválasztása esetén betöltheti az esperesi tisztséget.”
Tőkés szerint az EVB „a Mikló Ferenc bihari esperesjelöltnek a román titkosszolgálattal való együttműködését igazoló P 4901/07/15 05 2008., valamint a P 4901/07/05 02 2008. számú CNSAS-dokumentumokat teljességgel figyelmen kívül hagyja; másfelől a nevezettre vonatkozó EÁB-határozatot (az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság dekrétumát - szerk. megj.) nem igényli.”
Kérdésünkre, miszerint hogy lehet az, hogy a CNSAS kétféle, a Securitatéval való együttműködést egyszerre igazoló és cáfoló igazolást is kiadott, Tőkés László elmondta: létezik és működik a manipuláció, intervenció, mismásolás. Példakánt a volt margittai lelkész, Fazakas László esetét hozta fel, aki 2002-ben parlamenti képviselői mandátumot nyert, ám kiderült, hogy együttműködött a kommunista titkosszolg
álattal. Ekkor visszalépett parlamenti tisztségétől. Négy év után az esendő emberekből álló CNSAS kiadott egy újabb igazolást, melyben kimondja, hogy Fazakas nem volt besúgó. A királyhágómelléki püspökség azonban később mégis bebizonyította, hogy besúgó volt. Hasonló volt a kolozsvári Balogh
Béla esete is. „Sok meglepetésre lehet még számítani” – összegezte Tőkés az átvilágítással kapcsolatban.
Mikló Ferenccel egy csónakban evez a tenkei református lelkész, Berke Sándor. Őt egyházmegyei missziói előadónak jelölték, ám öten megfellebbezték jelölését a „múlt rendszer titkosrendőrségével folytatott együttműködése indoklásával”. Az EVB azonban a 3/3. számú határozatában kimondta: .Berke Sándor tenkei lelkipásztor önként kérte a CNSAS tisztázó igazolását. A jelenlegi szabályozások szerint
nincs bizonyíték arra, hogy együttműködött a volt titkosrendőrséggel”. Tőkés azonban tegnap nyilatkozatban szögezte le, hogy az EVB „a Berke Sándor egyházmegyei missziói előadójelölt , „egykori kollaboráns voltát tartalmazó P 3457/08/02 12 2008. számú hivatalos CNSAS-iratot hasonlóképpen figyelmen kívül hagyja, azt állítván, hogy a jelenlegi szabályozások szerint (?!) nincs bizonyíték arra, hogy „ nevezett” együttműködött-e a volt titkosrendőrséggel. Itt úgyszintén hiányzik azEgyházkerületi Átvilágító Bizottság elbírálása”.
ERKÖLCSI KÉRDÉSEK
Szilágyi Péter bihari egyházmegyei főjegyzőjelölt ellen is érkezett fellebbezés, ám a EVB nem adott helyt neki. Tőkés azonban azt állítja: „Szilágyi Péter egyházmegyei presbiteri főjegyzőjelölt esetében az EVB
szintén saját Anyaszentegyházunk írott és erkölcsi törvényeit veszi semmibe, amikor is nevezett 2007-ben történt minden egyházkerületi - és zsinati - tisztségéről való önkényes és elfogadhatatlan lemondását figyelmen kívül hagyja, gyermeteg módon azzal menti őt, hogy nem a presbiteri tisztségéről mondott
le”.
Visky István fugyivásárhelyi, Kondor Endre biharvajdai és Fazakas Ferenc mezőtelki, a bihari egyházmegyéhez tartozó lelkészek, valamint az érmelléki egyházmegyében Mike Pál magyarkéci lelkipásztor esperesjelöltségét azért fellebbezték meg, mert aktív tagjai a CE Szövetségnek. Az Egyházkerületi Választási Bizottság úgy döntött, hogy „nevezett atyánkfiai minden további nélkül jelölhetők és megválaszthatók bármely egyházi tisztségre. A Választási Szabályzat erre nézve nem rendelkezik kizáró módon, mert egy törvény, illetve egy szabályzat vagy enged, vagy tilt”. Tőkés szerint
azonban „a VSZ valóban nem tartalmaz kizáró jellegű rendelkezést, viszont határozott értelemben nem találja ajánlatosnak a CE-s szektás irányhoz tartozó lelkészek jelölését. Így hát az ő jelölésük lelkiismereti kérdésnek minősül..
NEM KELLENE VISSZAFORDULNI
Tőkés László hangsúlyozta, „a volt nacionálkommunista rezsim, illetve a Ceausescu-diktatúra hírhedt és félelmetes erőszakszervezete volt a Securitate. A kommunizmus által elkövetett gonosztettek elleni harc magába foglalja a volt román titkosszolgálat elleni küzdelmet. Volt kollaboránsok és ügynökök nem méltók arra, hogy egyházi tisztséget töltsenek be. Akik reájuk adják szavazataikat, azok akaratlanul is cinkosaikká válnak”. Hozzátette: „Tudatában vannak-e tettüknek azok a CE-s bűnpártolók, akik Visky Istvánnal az élen elfogadhatatlannak, értelmetlennek és megbotránkoztatónak mondják az egyházi átvilágítást, és imádságos szentségükkel azonképpen igyekeznek legitimálni a volt ügynököket vagy a jelenlegi pártkatonákat, miként - mutatis mutandis - tette ezt az SZDSZ, majd utóbb az elkorcsosult MDF az utódkommunista MSZP-vel?”
Avolt püspök nyilatkozatában zárásul megtalálható: „Az Egyházkerületi Közgyűlés sem mehet el szótlanul a történtek mellett” és egyházkerületi különbizottságot kell megbíznia az EVB működésének és döntéseinek a felülvizsgálatával. Továbbá „az egyházmegyei választógyűléseken az óriási lelkiismereti és
erkölcsi felelősség, hogy a 2010. augusztus 27-ei üléseiken saját szavazataikkal bírálják felül a szakmai és erkölcsi mélypontra süllyedt EVB munkáját és határozatát!”
Borsi Balázs. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Főként az egyházmegyei választásokról volt szó Tőkés László volt királyhágómelléki püspök tegnapi sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament alelnöke mindenekelőtt tudatta, bár az esperesválasztás szempontjából kívülálló, mint volt püspöknek és mint hithű reformátusnak kötelessége szólni a választásról és az Egyházkerületi Választási Bizottság (EVB) munkájáról.
A bizottság rosszul tette („morális szempontból elfogadhatatlan”), hogy a jelöltek ellen érkezett fellebbezéseket mind elutasította . mondta Tőkés, hiszen nem vett figyelembe minden dokumentumot,
ami akár az egyházi tisztségre jelölést is lehetetlenné tette volna egyesek esetében. Bár az EVB döntése megfellebbezhetetlen, Tőkés László Fellebbezés utáni fellebbezés címmel nyilatkozatot adott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek címezve. A dokumentumot több EVB jegyzőkönyvi kivonattal egyetemben az újságírók rendelkezésére is bocsátotta.
Szerinte például „cinikus szabálytalankodásra vall az a kirívó körülmény, hogy az EVB döntéshozatalának még a saját jelöltetését elbíráló részében is részt vett és szavazott Szilágyi Péter EVB-tag olyannyira, hogy még a jelöltetésének megóvását viszszautasító 2010/2. számú EVB határozatot is saját kézjegyével látta el..Továbbá felrótta azt is, hogy az EVB „sem a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), sem az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság bizonylatait és határozatait nem veszi figyelembe, noha ezt az Egyházkerületi Közgyűlés kötelező módon előírja. Döntései nem a fellebbezési indokok cáfolatán alapulnak, hanem puszta „szavazattöbbséggel alátámasztott” tekintélyelvű kinyilatkoztatások.
SZEKUS VAGY NEM SZEKUS?
Mindezeket arra vonatkozóan mondta el a volt püspök, hogy többek között a bihari egyházmegye esperesi tisztségére ismét pályázó Mikló Ferenc szalontai lelkipásztor ellen a hajdúvárosi Varga György fellebbezéssel élt, mert egyes állítások szerint Mikló az előző rendszerben együttműködött a Securitatéval. A EVB azonban elutasította Varga fellebbezését az alábbi indoklással: „Mikló Ferenc nagyszalontai
lelkipásztor, bihari esperes rendelkezik a CNSAS által kibocsátott igazoló irattal, miszerint nem volt informátora az előző rendszer titkosszolgálatának. A fentiek alapján az EVB megállapítja, hogy megválasztása esetén betöltheti az esperesi tisztséget.”
Tőkés szerint az EVB „a Mikló Ferenc bihari esperesjelöltnek a román titkosszolgálattal való együttműködését igazoló P 4901/07/15 05 2008., valamint a P 4901/07/05 02 2008. számú CNSAS-dokumentumokat teljességgel figyelmen kívül hagyja; másfelől a nevezettre vonatkozó EÁB-határozatot (az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság dekrétumát - szerk. megj.) nem igényli.”
Kérdésünkre, miszerint hogy lehet az, hogy a CNSAS kétféle, a Securitatéval való együttműködést egyszerre igazoló és cáfoló igazolást is kiadott, Tőkés László elmondta: létezik és működik a manipuláció, intervenció, mismásolás. Példakánt a volt margittai lelkész, Fazakas László esetét hozta fel, aki 2002-ben parlamenti képviselői mandátumot nyert, ám kiderült, hogy együttműködött a kommunista titkosszolg
álattal. Ekkor visszalépett parlamenti tisztségétől. Négy év után az esendő emberekből álló CNSAS kiadott egy újabb igazolást, melyben kimondja, hogy Fazakas nem volt besúgó. A királyhágómelléki püspökség azonban később mégis bebizonyította, hogy besúgó volt. Hasonló volt a kolozsvári Balogh
Béla esete is. „Sok meglepetésre lehet még számítani” – összegezte Tőkés az átvilágítással kapcsolatban.
Mikló Ferenccel egy csónakban evez a tenkei református lelkész, Berke Sándor. Őt egyházmegyei missziói előadónak jelölték, ám öten megfellebbezték jelölését a „múlt rendszer titkosrendőrségével folytatott együttműködése indoklásával”. Az EVB azonban a 3/3. számú határozatában kimondta: .Berke Sándor tenkei lelkipásztor önként kérte a CNSAS tisztázó igazolását. A jelenlegi szabályozások szerint
nincs bizonyíték arra, hogy együttműködött a volt titkosrendőrséggel”. Tőkés azonban tegnap nyilatkozatban szögezte le, hogy az EVB „a Berke Sándor egyházmegyei missziói előadójelölt , „egykori kollaboráns voltát tartalmazó P 3457/08/02 12 2008. számú hivatalos CNSAS-iratot hasonlóképpen figyelmen kívül hagyja, azt állítván, hogy a jelenlegi szabályozások szerint (?!) nincs bizonyíték arra, hogy „ nevezett” együttműködött-e a volt titkosrendőrséggel. Itt úgyszintén hiányzik azEgyházkerületi Átvilágító Bizottság elbírálása”.
ERKÖLCSI KÉRDÉSEK
Szilágyi Péter bihari egyházmegyei főjegyzőjelölt ellen is érkezett fellebbezés, ám a EVB nem adott helyt neki. Tőkés azonban azt állítja: „Szilágyi Péter egyházmegyei presbiteri főjegyzőjelölt esetében az EVB
szintén saját Anyaszentegyházunk írott és erkölcsi törvényeit veszi semmibe, amikor is nevezett 2007-ben történt minden egyházkerületi - és zsinati - tisztségéről való önkényes és elfogadhatatlan lemondását figyelmen kívül hagyja, gyermeteg módon azzal menti őt, hogy nem a presbiteri tisztségéről mondott
le”.
Visky István fugyivásárhelyi, Kondor Endre biharvajdai és Fazakas Ferenc mezőtelki, a bihari egyházmegyéhez tartozó lelkészek, valamint az érmelléki egyházmegyében Mike Pál magyarkéci lelkipásztor esperesjelöltségét azért fellebbezték meg, mert aktív tagjai a CE Szövetségnek. Az Egyházkerületi Választási Bizottság úgy döntött, hogy „nevezett atyánkfiai minden további nélkül jelölhetők és megválaszthatók bármely egyházi tisztségre. A Választási Szabályzat erre nézve nem rendelkezik kizáró módon, mert egy törvény, illetve egy szabályzat vagy enged, vagy tilt”. Tőkés szerint
azonban „a VSZ valóban nem tartalmaz kizáró jellegű rendelkezést, viszont határozott értelemben nem találja ajánlatosnak a CE-s szektás irányhoz tartozó lelkészek jelölését. Így hát az ő jelölésük lelkiismereti kérdésnek minősül..
NEM KELLENE VISSZAFORDULNI
Tőkés László hangsúlyozta, „a volt nacionálkommunista rezsim, illetve a Ceausescu-diktatúra hírhedt és félelmetes erőszakszervezete volt a Securitate. A kommunizmus által elkövetett gonosztettek elleni harc magába foglalja a volt román titkosszolgálat elleni küzdelmet. Volt kollaboránsok és ügynökök nem méltók arra, hogy egyházi tisztséget töltsenek be. Akik reájuk adják szavazataikat, azok akaratlanul is cinkosaikká válnak”. Hozzátette: „Tudatában vannak-e tettüknek azok a CE-s bűnpártolók, akik Visky Istvánnal az élen elfogadhatatlannak, értelmetlennek és megbotránkoztatónak mondják az egyházi átvilágítást, és imádságos szentségükkel azonképpen igyekeznek legitimálni a volt ügynököket vagy a jelenlegi pártkatonákat, miként - mutatis mutandis - tette ezt az SZDSZ, majd utóbb az elkorcsosult MDF az utódkommunista MSZP-vel?”
Avolt püspök nyilatkozatában zárásul megtalálható: „Az Egyházkerületi Közgyűlés sem mehet el szótlanul a történtek mellett” és egyházkerületi különbizottságot kell megbíznia az EVB működésének és döntéseinek a felülvizsgálatával. Továbbá „az egyházmegyei választógyűléseken az óriási lelkiismereti és
erkölcsi felelősség, hogy a 2010. augusztus 27-ei üléseiken saját szavazataikkal bírálják felül a szakmai és erkölcsi mélypontra süllyedt EVB munkáját és határozatát!”
Borsi Balázs. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. augusztus 19.
Kövér László unszolására összefogásra hajlik az MPP
Az erdélyi magyar politikai szervezetek közti összefogást szorgalmazta Kövér László azon a székelyudvarhelyi tanácskozáson, amelyen a magyar országgyűlés elnöke az MPP országos vezetőségével találkozott – számolt be tegnap Bálint József, a polgári párt sepsiszentgyörgyi elnöke.
„Rendezni kell a viszonyt Tőkés László és a polgári párt között, mert ez a magyarság érdeke” – nyilatkozta Bálint József, aki újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: ez volt Kövér László óhaja is. A politikus beszámolója szerint a székelyudvarhelyi tanácskozáson Kövér László további támogatásáról biztosította őket, mivel „következetesen megjelenítik a választás szabadságát”.
A magyar országgyűlés elnöke leszögezte, hogy a Fidesz egységes magyar nemzetpolitikában gondolkodik, amit úgy szeretne megvalósítani, hogy elkerülje az erdélyi magyar politikai szervezetek közti ellentéteket – nyilatkozta Bálint József.
„Józanul be kell látnunk, hogy az erdélyi magyarságot az RMDSZ képviseli a román parlamentben, de Budapesten is értékelik, hogy az MPP az a szervezet, amely következetes volt a szövetségeseit illetően” – szögezte le a politikus, aki szerint a polgári pártiaknak engedményeket kell tenniük, és az összefogásra kell fektetniük a hangsúlyt, hogy egymást kiegészítve vegyenek részt a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika alakításában.
„Be kell látnunk, hogy az MPP ennek a rendszernek csak egy része, és a hűség nem jelent kizárólagosságot, ilyen a politika” – jelentette ki. Hozzátette: úgy érzik, a Fidesz jó néven vette, hogy az MPP nem tolakodott első perctől osztogatásra várva, „ellentétben másokkal, akik az anyagi érdekeket helyezték előtérbe”.
Az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke úgy értesült, hogy a Fidesz a következő hetekben dolgozza ki a stratégiákat arra nézve, hogy „kitől mit várnak el, és kire milyen feladatot osztanak az egységes magyar nemzetpolitika megvalósítása érdekében”.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
Az erdélyi magyar politikai szervezetek közti összefogást szorgalmazta Kövér László azon a székelyudvarhelyi tanácskozáson, amelyen a magyar országgyűlés elnöke az MPP országos vezetőségével találkozott – számolt be tegnap Bálint József, a polgári párt sepsiszentgyörgyi elnöke.
„Rendezni kell a viszonyt Tőkés László és a polgári párt között, mert ez a magyarság érdeke” – nyilatkozta Bálint József, aki újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: ez volt Kövér László óhaja is. A politikus beszámolója szerint a székelyudvarhelyi tanácskozáson Kövér László további támogatásáról biztosította őket, mivel „következetesen megjelenítik a választás szabadságát”.
A magyar országgyűlés elnöke leszögezte, hogy a Fidesz egységes magyar nemzetpolitikában gondolkodik, amit úgy szeretne megvalósítani, hogy elkerülje az erdélyi magyar politikai szervezetek közti ellentéteket – nyilatkozta Bálint József.
„Józanul be kell látnunk, hogy az erdélyi magyarságot az RMDSZ képviseli a román parlamentben, de Budapesten is értékelik, hogy az MPP az a szervezet, amely következetes volt a szövetségeseit illetően” – szögezte le a politikus, aki szerint a polgári pártiaknak engedményeket kell tenniük, és az összefogásra kell fektetniük a hangsúlyt, hogy egymást kiegészítve vegyenek részt a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika alakításában.
„Be kell látnunk, hogy az MPP ennek a rendszernek csak egy része, és a hűség nem jelent kizárólagosságot, ilyen a politika” – jelentette ki. Hozzátette: úgy érzik, a Fidesz jó néven vette, hogy az MPP nem tolakodott első perctől osztogatásra várva, „ellentétben másokkal, akik az anyagi érdekeket helyezték előtérbe”.
Az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke úgy értesült, hogy a Fidesz a következő hetekben dolgozza ki a stratégiákat arra nézve, hogy „kitől mit várnak el, és kire milyen feladatot osztanak az egységes magyar nemzetpolitika megvalósítása érdekében”.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. augusztus 19.
Szent István-napi ünnep Erdélyben
Néptánctalálkozóval, búcsúval, színes programokkal készülnek Erdély-szerte Szent István napjára.
Spanyolországi baszk és mexikói táncos csoportok jelenléte jelenti az újdonságot a Kolozsváron ma kezdődő 12. Szent István-napi Néptánctalálkozó programjában. A fesztivál hat napja alatt kilenc ország mintegy 360 hagyományőrző fiatalja fog fellépni.
Kultúrák találkoznak
„Azt hiszem, minden eddiginél népesebb és színesebb találkozónak nézünk elébe. A rendezvényünknek értelemszerűen lesz kötődési pontja a Kolozsvári Magyar Napokkal, viszont a néptánctalálkozó zömében különálló rendezvénynek számít” – nyilatkozta lapunknak Pillich Balázs. A néptánctalálkozó egyik szervezőjétől azt is megtudtuk, hogy Kolozsváron kívül összesen hat partnertelepülésen lesz jelen a népviseletbe öltözött forgatag, többek közt Bánffyhunyadon, Bonchidán és Magyarfenesen.
A szervezők úgy látják, hogy a fesztivál Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző és kisközösségi önszerveződést gerjesztő szerepet játszik és az erdélyi magyar közösség nemzetközi kapcsolatépítésének elvitathatatlan tényezőjévé vált. Ugyanakkor – a fokozódó érdeklődésből ítélve – ma már az egyik legrangosabb Kárpát-medencei Szent István-napi rendezvénnyé fejlődött, s az európai kisebbségi és regionális kultúrák számon tartott találkozóhelyévé vált.
A szervezők, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, valamint a Szarkaláb Néptáncegyüttes, idén is számos érdeklődőre számítanak az augusztus 19-e és 23-a között zajló eseményre.
Először Székelyudvarhelyen
Idén első ízben Székelyudvarhelyen is megünneplik Szent István napját, pontosabban napokat, hisz a Polgármesteri Hivatal három naposra tervezi a rendezvényt. Bunta Levente Székelyudvarhely polgármestere elmondta, Udvarhely tisztelegni kíván államalapító Szent István királyunk előtt, és egy visszafogott költségvetésű, de annál színesebb programot állítottak össze, koncertekkel, sportrendezvényekkel, előadásokkal. – Büszkék vagyunk magyarságunkra, városunkra és Szent István királyra, aki előtt így tiszteleg Udvarhely is, összegzett a polgármester.
Az ünnepség augusztus 20-a és 22-e között lesz megtartva és fő helyszíne a Kossuth Lajos utca lesz, amelyet erre az időszakra lezárnak. Pénteken, azaz holnap délutántól az abásfalvi cigányzenekart, a Keleti Szél Szabadcsapatot, a gyergyószentmiklósi Step Dance táncegyüttest és több néptánccsoportot lehet megtekinteni, meghallgatni és ugyancsak pénteken halad át a városon a Korszakváltó Határon-túra 2010 elnevezésű, mintegy 100 tagot számláló kerékpáros menet. A napot tűzijáték koronázza meg.
Búcsús ünnepet ülnek
A Székelyudvarhelytől néhány kilométerre fekvő Székelyszentkirály nevű településen szintén ünnepelnek a hétvégén, vasárnap a falu Szent István nevet viselő templomának búcsús ünnepét ülik.
Bálint Elemér Imre polgármestertől megtudtuk, hogy ezúttal csak kimondottan a búcsúra koncentrálnak, hisz éppen a múlt hétvégén adott otthont a település a 14. Szentkirályok Találkozójának, amelyen tizenkilenc Kárpát-medencei névtestvér képviseltette magát, mintegy 850 vendéggel. Ennek ellenére mégis lesz egy kiemelkedő esemény a búcsú estéjén, a falubeli fiatalok előadással készülnek, a naphoz illően, István a király címmel, tudatta a polgármester.
Senki nem fog unatkozni
Testvértelepülési találkozóval egybekötött falunapokkal ünnepeli az államalapító király napját Csíkszentkirály lakossága. „A Csíkszentkirályi Falunapokat tizedszer szervezzük meg, testvértelepüléseinkkel pedig másodjára ünnepelünk” – tájékoztatta lapunkat Székely Ernő polgármester, aki hozzátette, utóbbi költségeit az Európa a polgárokért program keretén belül megnyert összegből fedezik.
A falunapokra tervezett programot böngészve, bizonyára sem a vendégek, sem pedig a falu lakói nem fognak unatkozni, a három napos rendezvénysorozat ugyanis igencsak bőséges és színes. Minden korosztályra gondoltak a szervezők, a gyermekprogramokon kívül a kulturális eseményektől kezdve, a főzőversenyen és az utcabálon keresztül a felújított római katolikus templom megáldásáig sok minden történik majd, vasárnap pedig szintén búcsú lesz Csíkszentkirályon.
Baloga-Tamás Erika, Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
Néptánctalálkozóval, búcsúval, színes programokkal készülnek Erdély-szerte Szent István napjára.
Spanyolországi baszk és mexikói táncos csoportok jelenléte jelenti az újdonságot a Kolozsváron ma kezdődő 12. Szent István-napi Néptánctalálkozó programjában. A fesztivál hat napja alatt kilenc ország mintegy 360 hagyományőrző fiatalja fog fellépni.
Kultúrák találkoznak
„Azt hiszem, minden eddiginél népesebb és színesebb találkozónak nézünk elébe. A rendezvényünknek értelemszerűen lesz kötődési pontja a Kolozsvári Magyar Napokkal, viszont a néptánctalálkozó zömében különálló rendezvénynek számít” – nyilatkozta lapunknak Pillich Balázs. A néptánctalálkozó egyik szervezőjétől azt is megtudtuk, hogy Kolozsváron kívül összesen hat partnertelepülésen lesz jelen a népviseletbe öltözött forgatag, többek közt Bánffyhunyadon, Bonchidán és Magyarfenesen.
A szervezők úgy látják, hogy a fesztivál Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző és kisközösségi önszerveződést gerjesztő szerepet játszik és az erdélyi magyar közösség nemzetközi kapcsolatépítésének elvitathatatlan tényezőjévé vált. Ugyanakkor – a fokozódó érdeklődésből ítélve – ma már az egyik legrangosabb Kárpát-medencei Szent István-napi rendezvénnyé fejlődött, s az európai kisebbségi és regionális kultúrák számon tartott találkozóhelyévé vált.
A szervezők, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, valamint a Szarkaláb Néptáncegyüttes, idén is számos érdeklődőre számítanak az augusztus 19-e és 23-a között zajló eseményre.
Először Székelyudvarhelyen
Idén első ízben Székelyudvarhelyen is megünneplik Szent István napját, pontosabban napokat, hisz a Polgármesteri Hivatal három naposra tervezi a rendezvényt. Bunta Levente Székelyudvarhely polgármestere elmondta, Udvarhely tisztelegni kíván államalapító Szent István királyunk előtt, és egy visszafogott költségvetésű, de annál színesebb programot állítottak össze, koncertekkel, sportrendezvényekkel, előadásokkal. – Büszkék vagyunk magyarságunkra, városunkra és Szent István királyra, aki előtt így tiszteleg Udvarhely is, összegzett a polgármester.
Az ünnepség augusztus 20-a és 22-e között lesz megtartva és fő helyszíne a Kossuth Lajos utca lesz, amelyet erre az időszakra lezárnak. Pénteken, azaz holnap délutántól az abásfalvi cigányzenekart, a Keleti Szél Szabadcsapatot, a gyergyószentmiklósi Step Dance táncegyüttest és több néptánccsoportot lehet megtekinteni, meghallgatni és ugyancsak pénteken halad át a városon a Korszakváltó Határon-túra 2010 elnevezésű, mintegy 100 tagot számláló kerékpáros menet. A napot tűzijáték koronázza meg.
Búcsús ünnepet ülnek
A Székelyudvarhelytől néhány kilométerre fekvő Székelyszentkirály nevű településen szintén ünnepelnek a hétvégén, vasárnap a falu Szent István nevet viselő templomának búcsús ünnepét ülik.
Bálint Elemér Imre polgármestertől megtudtuk, hogy ezúttal csak kimondottan a búcsúra koncentrálnak, hisz éppen a múlt hétvégén adott otthont a település a 14. Szentkirályok Találkozójának, amelyen tizenkilenc Kárpát-medencei névtestvér képviseltette magát, mintegy 850 vendéggel. Ennek ellenére mégis lesz egy kiemelkedő esemény a búcsú estéjén, a falubeli fiatalok előadással készülnek, a naphoz illően, István a király címmel, tudatta a polgármester.
Senki nem fog unatkozni
Testvértelepülési találkozóval egybekötött falunapokkal ünnepeli az államalapító király napját Csíkszentkirály lakossága. „A Csíkszentkirályi Falunapokat tizedszer szervezzük meg, testvértelepüléseinkkel pedig másodjára ünnepelünk” – tájékoztatta lapunkat Székely Ernő polgármester, aki hozzátette, utóbbi költségeit az Európa a polgárokért program keretén belül megnyert összegből fedezik.
A falunapokra tervezett programot böngészve, bizonyára sem a vendégek, sem pedig a falu lakói nem fognak unatkozni, a három napos rendezvénysorozat ugyanis igencsak bőséges és színes. Minden korosztályra gondoltak a szervezők, a gyermekprogramokon kívül a kulturális eseményektől kezdve, a főzőversenyen és az utcabálon keresztül a felújított római katolikus templom megáldásáig sok minden történik majd, vasárnap pedig szintén búcsú lesz Csíkszentkirályon.
Baloga-Tamás Erika, Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. augusztus 19.
Honlap és tájékoztató kampány az egyszerűsített honosítási eljárásról
(MTI) – Várhatóan október 1-jén indul a tájékoztató kampány az egyszerűsített honosítási eljárásról, ekkortól külön honlapról informálódhatnak az érdeklődők az eljárás részleteiről – mondta el Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI-nek.
A miniszteri biztos közlése szerint a honlapon nemcsak a szükséges tudnivalókról lehet majd tájékozódni, hanem az eljáráshoz szükséges kérelemnyomtatványt is le lehet tölteni. Októberben felállhat a szükséges feladatok ellátására hivatott iroda is.
Wetzel Tamás megjegyezte, hogy egy rövid tájékoztató anyag már most elérhető minden helyen, ahol be lehet adni majd a kérelmet, azaz a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyfélszolgálatain. Ezenkívül terveznek még sajtótájékoztatókat, konferenciákat és a határon túli magyar szervezetek bevonását is a tájékoztatásba.
A miniszteri biztos azt mondta, célcsoportnak azokat tekintik, akik benyújthatnak egyszerűsített honosítási eljárási kérelmet, őket szeretnék felvilágosítani a jogaikról, a lehetőségeikről, illetve az eljárás részleteiről. Vannak, akik már hosszú ideje Magyarországon élnek, de a kérelmezők döntő többsége a szülőföldjén akar maradni. Nyilván máshogyan kell eljutni egy idősebb, falusi emberhez Székelyföldön, mint egy már Magyarországon élő fiatalhoz – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy az eljáráshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések a tervek szerint haladnak. Azt tervezik, hogy október 15-től a mintegy kétszáz új kolléga már munkába állhat és felkészülhet a jövő évi feladatok ellátására. Erre az időpontra az infrastrukturális fejlesztéseknek is készen kell lenniük. A külképviseleteken a helyi igényeknek megfelelően még ebben az évben minden fejlesztés meg fog történni – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Hozzátette: a fejlesztéseknél döntő szempont az ideiglenesség, úgy gondolják, hogy a jövő évi nagy „roham” után radikálisan csökkeni fog a kérelmezők száma, és egy állandó éves értékre fog beállni.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény a magyar nemzeti ünnepen, augusztus 20-án lép életbe, a kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet benyújtani. Az eljárással kapcsolatos tennivalókra a kormány az idei évre 830 millió forintot különített el, s az első évben 250-400 ezer kérelmezővel számolnak. Népújság (Marosvásárhely)
(MTI) – Várhatóan október 1-jén indul a tájékoztató kampány az egyszerűsített honosítási eljárásról, ekkortól külön honlapról informálódhatnak az érdeklődők az eljárás részleteiről – mondta el Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI-nek.
A miniszteri biztos közlése szerint a honlapon nemcsak a szükséges tudnivalókról lehet majd tájékozódni, hanem az eljáráshoz szükséges kérelemnyomtatványt is le lehet tölteni. Októberben felállhat a szükséges feladatok ellátására hivatott iroda is.
Wetzel Tamás megjegyezte, hogy egy rövid tájékoztató anyag már most elérhető minden helyen, ahol be lehet adni majd a kérelmet, azaz a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyfélszolgálatain. Ezenkívül terveznek még sajtótájékoztatókat, konferenciákat és a határon túli magyar szervezetek bevonását is a tájékoztatásba.
A miniszteri biztos azt mondta, célcsoportnak azokat tekintik, akik benyújthatnak egyszerűsített honosítási eljárási kérelmet, őket szeretnék felvilágosítani a jogaikról, a lehetőségeikről, illetve az eljárás részleteiről. Vannak, akik már hosszú ideje Magyarországon élnek, de a kérelmezők döntő többsége a szülőföldjén akar maradni. Nyilván máshogyan kell eljutni egy idősebb, falusi emberhez Székelyföldön, mint egy már Magyarországon élő fiatalhoz – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy az eljáráshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések a tervek szerint haladnak. Azt tervezik, hogy október 15-től a mintegy kétszáz új kolléga már munkába állhat és felkészülhet a jövő évi feladatok ellátására. Erre az időpontra az infrastrukturális fejlesztéseknek is készen kell lenniük. A külképviseleteken a helyi igényeknek megfelelően még ebben az évben minden fejlesztés meg fog történni – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Hozzátette: a fejlesztéseknél döntő szempont az ideiglenesség, úgy gondolják, hogy a jövő évi nagy „roham” után radikálisan csökkeni fog a kérelmezők száma, és egy állandó éves értékre fog beállni.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény a magyar nemzeti ünnepen, augusztus 20-án lép életbe, a kérelmeket 2011. január 1-jétől lehet benyújtani. Az eljárással kapcsolatos tennivalókra a kormány az idei évre 830 millió forintot különített el, s az első évben 250-400 ezer kérelmezővel számolnak. Népújság (Marosvásárhely)
2010. augusztus 20.
A rétyi honvédszobor feltámadása
Réty idén is nagyszabású községi napokat rendez a hozzá tartozó falvak és a Kárpát-medencei testvértelepülések küldötteinek részvételével. Az augusztus 21-i községi nap központi eseménye a Rétyi Nyírben 1944-ben, a román átállás után a bevonuló katonák által lefejezett és most felújított magyar honvédszobor ünnepélyes újraavatása.
A rétyi honvédszobor hányatott sorsa erdélyi magyar sorsjelkép is, ezért tartottuk illőnek, hogy az ünnepség előestéjén a fejetlen szobortorzót is vizuális emlékezetünkben rögzítsük. A talapzattal együtt hat méter magas honvédemlékművet Pál Ferenc szentivánlaborfalvi földbirtokos és malomtulajdonos 1941-ben állíttatta az első világháborúban a brassói 24-es honvéd gyalogezredben szolgált honvédek emlékére, akikkel együtt maga is katonáskodott. A 24-es honvéd gyalogezred legénységének zöme Alsó-Háromszékről került ki.
Pál Ferenc a Rétyi Nyírt I. világháborús kegyeleti hellyé óhajtotta alakítani, ezért a millenniumi fenyvessel szemben háromhektárnyi területet vásárolt, és ezt a Honvéd Bajtársi Szövetségnek ajándékozta. Tervbe vette egy zarándokház felépítését is. Az elképzelésekből a közben kirobbant világháború miatt csak a honvédszobor valósult meg, amely 1944 őszéig állt, amikor a szovjet front háromszéki átvonulása után megjelenő román katonaság katonái a szobrot szabályosan kivégezték. Addig lőtték a terméskőből alkotott szoborfejet, amíg az le nem hullt az egész alakos szobor törzséről.
A lefejezett szobortestet a rétyiek beszállították a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol a sepsiszentgyörgyi honvédemlékmű összetört márványoroszlánjaival együtt várta a csodatételt: a feltámadást. A rétyi emlékmű éveken át mementóként állt az akkor már a nevétől is megfosztott múzeum kerítése mellett egészen 1977-ig, amikor a Kárpátok Géniuszának egyik sepsiszentgyörgyi látogatása előtt hirtelen elhantolták, hogy ne tűnhessen tetemrehívásnak a torzó.
A rétyi honvédemlékmű a múlt évig várt a csodatételes feltámadásra, amikor is Vargha Mihály múzeumigazgató kezdeményezésére exhumálták a kőkatonát, és a szobortorzót mementóként újra felállították a múzeum szabadtéri kiállítási terében, és egyben felajánlották a rétyiek számára, hogy amennyiben lesz ilyen szándékuk, a restaurált szobrot állítsák vissza eredeti helyére.
És a rétyieknek volt ilyen szándékuk, hiszen már a 70-es években is voltak, akik „fű alatt” vissza szerették volna állítani, de az akkor politikai lehetetlenség volt.
Idén a rétyi községi napokra érett oda a helyzet, hogy a marosvásárhelyi Nagy Benjamin és csapata által restaurált szobor helyreállítása az ünnepségsorozat fő elemeként kerüljön a kétnapos programba. A rétyi honvédemlékmű restaurálására a megyei tanács 15 000 lejt bocsátott a megyei művelődési központ révén Réty polgármesteri hivatalának rendelkezésére. A rétyi önkormányzat az öt-hat fős restauráló csapatnak szállást, szállítást, étkezést, technikai eszközöket és anyagokat biztosított költségkiegészítésként, hogy a brassói 24-es honvéd gyalogezred Pál Ferenc által megálmodott emlékműve újra azon a földön álljon, amelynek védelméért, előrehaladásáért eleink életüket, anyagi egzisztenciájukat áldozták, s akárcsak a rétyi honvédszobor, kálváriás sorsuk kilátástalansága közepette is várták a képletes és a valós feltámadást.
A szombati honvédemlékmű-avató ünnepség dimenzióit jelzi, hogy a rétyi polgármesteri hivatal meghívására jelen lesz és áldást mond Tőkés László EP-alelnök, Kisgyörgy Zoltán a brassói 24. honvéd gyalogezred történetét ismerteti, ott lesznek Réty testvértelepülései, Irnács, Sárok, Bicske és Szenna képviselői, 12 órakor pedig jelen lesznek minden bizonnyal Háromszék és Székelyföld, Erdély több szegletéből sokan azok közül, akik értékelni és érzékelni tudják azt, hogy a rétyi honvédemlékmű megmentése annak az erőnek és akaratnak a diadala, amely, képletesen szólva, a lefejezettség állapotából is képes — valami e világi és földi csodatételként — elhantolt, megcsonkított szobrokat életre kelteni és ezeket jelképi világunkban tovább éltetni.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Réty idén is nagyszabású községi napokat rendez a hozzá tartozó falvak és a Kárpát-medencei testvértelepülések küldötteinek részvételével. Az augusztus 21-i községi nap központi eseménye a Rétyi Nyírben 1944-ben, a román átállás után a bevonuló katonák által lefejezett és most felújított magyar honvédszobor ünnepélyes újraavatása.
A rétyi honvédszobor hányatott sorsa erdélyi magyar sorsjelkép is, ezért tartottuk illőnek, hogy az ünnepség előestéjén a fejetlen szobortorzót is vizuális emlékezetünkben rögzítsük. A talapzattal együtt hat méter magas honvédemlékművet Pál Ferenc szentivánlaborfalvi földbirtokos és malomtulajdonos 1941-ben állíttatta az első világháborúban a brassói 24-es honvéd gyalogezredben szolgált honvédek emlékére, akikkel együtt maga is katonáskodott. A 24-es honvéd gyalogezred legénységének zöme Alsó-Háromszékről került ki.
Pál Ferenc a Rétyi Nyírt I. világháborús kegyeleti hellyé óhajtotta alakítani, ezért a millenniumi fenyvessel szemben háromhektárnyi területet vásárolt, és ezt a Honvéd Bajtársi Szövetségnek ajándékozta. Tervbe vette egy zarándokház felépítését is. Az elképzelésekből a közben kirobbant világháború miatt csak a honvédszobor valósult meg, amely 1944 őszéig állt, amikor a szovjet front háromszéki átvonulása után megjelenő román katonaság katonái a szobrot szabályosan kivégezték. Addig lőtték a terméskőből alkotott szoborfejet, amíg az le nem hullt az egész alakos szobor törzséről.
A lefejezett szobortestet a rétyiek beszállították a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol a sepsiszentgyörgyi honvédemlékmű összetört márványoroszlánjaival együtt várta a csodatételt: a feltámadást. A rétyi emlékmű éveken át mementóként állt az akkor már a nevétől is megfosztott múzeum kerítése mellett egészen 1977-ig, amikor a Kárpátok Géniuszának egyik sepsiszentgyörgyi látogatása előtt hirtelen elhantolták, hogy ne tűnhessen tetemrehívásnak a torzó.
A rétyi honvédemlékmű a múlt évig várt a csodatételes feltámadásra, amikor is Vargha Mihály múzeumigazgató kezdeményezésére exhumálták a kőkatonát, és a szobortorzót mementóként újra felállították a múzeum szabadtéri kiállítási terében, és egyben felajánlották a rétyiek számára, hogy amennyiben lesz ilyen szándékuk, a restaurált szobrot állítsák vissza eredeti helyére.
És a rétyieknek volt ilyen szándékuk, hiszen már a 70-es években is voltak, akik „fű alatt” vissza szerették volna állítani, de az akkor politikai lehetetlenség volt.
Idén a rétyi községi napokra érett oda a helyzet, hogy a marosvásárhelyi Nagy Benjamin és csapata által restaurált szobor helyreállítása az ünnepségsorozat fő elemeként kerüljön a kétnapos programba. A rétyi honvédemlékmű restaurálására a megyei tanács 15 000 lejt bocsátott a megyei művelődési központ révén Réty polgármesteri hivatalának rendelkezésére. A rétyi önkormányzat az öt-hat fős restauráló csapatnak szállást, szállítást, étkezést, technikai eszközöket és anyagokat biztosított költségkiegészítésként, hogy a brassói 24-es honvéd gyalogezred Pál Ferenc által megálmodott emlékműve újra azon a földön álljon, amelynek védelméért, előrehaladásáért eleink életüket, anyagi egzisztenciájukat áldozták, s akárcsak a rétyi honvédszobor, kálváriás sorsuk kilátástalansága közepette is várták a képletes és a valós feltámadást.
A szombati honvédemlékmű-avató ünnepség dimenzióit jelzi, hogy a rétyi polgármesteri hivatal meghívására jelen lesz és áldást mond Tőkés László EP-alelnök, Kisgyörgy Zoltán a brassói 24. honvéd gyalogezred történetét ismerteti, ott lesznek Réty testvértelepülései, Irnács, Sárok, Bicske és Szenna képviselői, 12 órakor pedig jelen lesznek minden bizonnyal Háromszék és Székelyföld, Erdély több szegletéből sokan azok közül, akik értékelni és érzékelni tudják azt, hogy a rétyi honvédemlékmű megmentése annak az erőnek és akaratnak a diadala, amely, képletesen szólva, a lefejezettség állapotából is képes — valami e világi és földi csodatételként — elhantolt, megcsonkított szobrokat életre kelteni és ezeket jelképi világunkban tovább éltetni.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. augusztus 20.
Németh: autonómia nélkül nem beszélhetünk egyenjogúságról
Szent István napján lép életbe a magyar állampolgársági törvény
Augusztus 20. kettős ünnep a külhoni magyarság számára, hiszen egyrészt államalapító Szent István királyra emlékezik, másrészt pedig ezen a napon lép életbe a kettős állampolgárságról szóló jogszabály, amelynek alkalmazását 2011. január 1-jétől kezdik el. Kolozsváron, a szerdán elkezdődött Magyar Napok keretében színes programokkal ünneplik a magyar államalapítást, amely az István, a király című rockopera mai levetítésével csúcsosodik ki. Úgyszintén a nemzeti összetartozás fontosságát erősítették meg tegnap, Az egymásra találás nemzetpolitikája című fórumon résztvevő magyar és erdélyi politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint világos nemzetpolitikai jövőképre van szükség, amelynek középpontjába a magyar közösségeket befogadó országok esetében az egyenjogúságot kell állítani. A fideszes politikus azonban úgy véli, hogy ez csak az autonómia megteremtésével intézményesülhet.
A nemzetpolitikában bekövetkezett irányváltást, az elmúlt nyolc év gyakorlatával való szembefordulást leginkább a könnyített honosítás, vagyis az állampolgárság törvénye, illetőleg a nemzeti összetartozás tanúságtételéül szolgáló törvény egyértelműsíti – jelentette ki Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkár a Kolozsvári Magyar Napok keretében rendezett Az egymásra találás a nemzetpolitikája című fórumon. Mindkét jogszabály a kilencven évvel ezelőtt kimondott trianoni békediktátum következményei orvoslásának elősegítését célozza – tette hozzá.
Átlátható támogatási rendszert ígérnek
Új tartalomhoz új formát kell adnunk, hiszen az elmúlt nyolc évben a nemzetpolitikai intézményrendszer folyamatos leépülésének voltunk tanúi: a szocialista kormányzat felszámolta a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH), 2004 óta nem hívták össze a magyar–magyar párbeszéd fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), a nemzetpolitikai kormányrészleg pedig egy eldugott kis főosztályként működött. Formailag is magasabb szintre emeltük a nemzetpolitikát, hiszen a főosztály államtitkársággá vált, amelynek felelős politikai vezetője Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – folytatta Répás Zsuzsanna.
Az államtitkárság jelenleg az új szerkezet kiépítésén, a területi képviseletek megerősítésén, a támogatásrendszer átgondolásán dolgozik. Az átláthatatlanul szövevényes intézmények sorába tartozik a Szülőföld Alap is, amelynek folyamatban van az egységes, mindenki számára érthető és átlátható pályázati rendszer létrehozását megelőlegező átvilágítása – magyarázta Répás Zsuzsanna. Valószínűsítette, hogy jövőre már új költségvetéssel és teljesen új struktúrával folytathatja tevékenységét. Ősz elején a MÁÉRT-et és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát egyaránt összehívják, hogy ne egy budapesti íróasztal mögött szülessenek a közös ügyeket érintő döntések – tette hozzá. Elmondta: az állampolgársági törvényt megelőlegező státustörvényt is módosítják ősszel, hogy az előbbi méltó kiegészítése lehessen.
Répás Zsuzsanna kiemelt szerepet tulajdonított a nemzetpolitikai államtitkárság koordinációs funkciójának is: minden szaktárca foglalkozik a Kárpát-medencei magyarságot érintő ügyekkel, ezért az egyeztetés céljainak szolgálatában létrejött a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság is – magyarázta.
Hatszintű nemzetpolitikai stratégia
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke előadásában elmondta: az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által meghirdetett összmagyar nemzeti integrációs programot az EMNT kezdettől fogva magáénak érezte, és első perctől annak cselekvő részese kívánt lenni. Kifejtette: a programnak hat fontos szintjét határozták meg, közjogi téren a kezdeti lépést a magyar állampolgárság könnyített eljárással való megadása jelenti. Toró szerint ugyanilyen fontos rendezni a külhoni magyar közösségeket befogadó államokkal is a közjogi viszonyt „Ezt sehol nem sikerült megoldani a Kárpát-medencében, ilyen téren talán a vajdaságiak állnak a legjobban, nekünk még egy kisebbségi törvényünk sincsen” – fejtette ki az EMNT ügyvezető elnöke. Az erdélyi magyar politikus a fent említett területek közé sorolta még a politikai, kulturális, civil társadalmi és a gazdasági szintet, illetve az egyházi integráció fontosságát emelte ki.
Páva Zsolt, Pécs városának polgármestere a nemzetpolitikai kérdések önkormányzati-szintű megközelítéseit taglalta: egy város szempontjából kézenfekvő megoldás a testvérvárosi kapcsolatok kiépítése, és ezek oly módon való gyarapítása, hogy a gazdasági és kulturális együttműködésen túlmenően a nemzetpolitikai szempontot is megtestesítsék. – Napjainkban több uniós projekt feltételül szabja a városok társulását a sikeres pályázás érdekében, illetőleg államközi együttműködést feltételező gazdasági csoportosulások is kezdenek teret hódítani az unióban – említette az elöljáró. Hangsúlyozta: a regionalizmus elvének érvényesülése az önkormányzati gyakorlatban, a szellemi gúzsbakötöttség feloldása, a kulturális sokszínűség elfogadása a nemzetpolitikai célok érvényesülését is elősegítheti.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára előadásában elégedettséggel nyugtázta, hogy a kolozsvári magyarság kezdi megtalálni önmagát Erdélyben és az összmagyarságon belül. „Kolozsvárra nagy szüksége van Erdélynek és az összmagyarságnak is” – fogalmazott a fideszes politikus. Németh Zsolt kiemelte: alig tizenegy órával a magyar állampolgársági törvény hatályba lépése előtt kerülhet sor erre az eseményre. Felhívta a figyelmet, hogy hiteles nemzetpolitikára van szükség, de ez csak úgy valósítható meg, ha olyan intézmények jönnek létre, mint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amellyel szemben viszont az elmúlt nyolc évben a magyar kormány „ellenséges magatartást tanúsított”.
Világos jövőképre van szükség
A magyarországi politikus elmondta: nagyon fontosnak tartja nemzetpolitikai téren a világos jövőkép felvázolását. Hangsúlyozta: a külhoni magyar közösségeknek az anyaországhoz való kapcsolatát az egyenrangúság követelményének kell meghatároznia. Ez nem merülhet ki csupán a kettős állampolgárság könnyített eljárással való megadásában, hanem a nemzeti együttműködésnek ki kell terjednie a határon túli nemzetrészek egészére, vélekedett. Németh Zsolt ugyanakkor kiemelte: nagyon fontos a magyar államigazgatás egészének átitatása a nemzetpolitikai szemlélettel, ezért bír különös jelentőséggel a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság létrehozása.
Ami a magyar nemzeti közösségek befogadó államokhoz való viszonyát illeti, azt az egyenjogúság megteremtésének kell meghatároznia – vélte Németh Zsolt, hozzátéve: ezért dolgozta ki a külhoni magyarság autonómiakoncepcióját. „Egy közösség nem lehet egyenjogú az autonómia biztosítása nélkül” – mondta a magyar politikus. Úgy vélte: ez nem csupán egy „mantra”, amelyet „izzó szemű székelyek hajtanak”, hanem vannak eredményei is az autonómia-küzdelemnek, hiszen Szerbiában a vajdasági magyarok megalakították a kulturális autonómiájukat szavatoló magyar nemzeti tanácsot.
A magyar külügyi államtitkár kiemelte: az Európai Unió (EU) több mint gazdasági közösség, hiszen egzisztenciális fontosságú a nemzeti közösségek számára. Németh Zsolt szerint a közép-európai térségnek ismét monarchikus fejlődési dimenziói vannak. „Nagyon fontos, hogy egyensúlyba tudjuk hozni a szomszédságpolitikai szempontokat a nemzetpolitikai törekvésekkel. Most úgy tűnik, hogy a kettő egyensúlyba hozható” – mondta Németh Zsolt.
Kifejtette: Magyarország fogja adni 2011-ben az EU elnökségét, s amennyiben képes megfelelnie jól a feladatnak, ez nagymértékben megnövelheti az összmagyar érdekérvényesítés lehetőségét. A politikus kiemelte továbbá az infrastrukturális együttműködés, illetve a határmenti térségek fejlesztésének fontosságát, hiszen a kisebbségi magyarság mintegy 60–70 százaléka ebben a térségben él.
Csökkenteni a húsz százalékos küszöböt
Németh Zsolt a résztvevők kérdéseire válaszolva elmondta: a nemzetpolitikai együttműködés rendszerében a határon túli magyar közösségek gazdasági és kulturális közvetítő felületként szerepelnek majd az anyaország és a vele szomszédos országok között, hiszen világszinten egyedülálló adottságnak minősül az, hogy a Kárpát-medencei magyar közösség egyharmada beszéli a magyar állam szomszédainak nyelvét. Az államtitkár egyetértését fejezte ki a húsz százalékos nyelvi küszöb lecsökkentésének szükségességét felvető Markó Béla RMDSZ-elnök ez irányú kijelentésével: – Nonszensz, hogy a második legnagyobb magyar lélekszámú romániai városban nem lehet a magyar nyelvet hivatalosan használni, ezért világos anyanyelv-használati stratégiát kell kiépíteni – jelentette ki Németh Zsolt.
Megtudtuk továbbá, hogy a magyar alkotmányozó szakbizottság a határon túli magyarok koncepcióit is figyelembe veszi az alaptörvény módosításakor. Az erdélyi munkacsoport szeptemberben ül össze – közölte Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke
P. A.M., Z. É. Szabadság (Kolozsvár)
Szent István napján lép életbe a magyar állampolgársági törvény
Augusztus 20. kettős ünnep a külhoni magyarság számára, hiszen egyrészt államalapító Szent István királyra emlékezik, másrészt pedig ezen a napon lép életbe a kettős állampolgárságról szóló jogszabály, amelynek alkalmazását 2011. január 1-jétől kezdik el. Kolozsváron, a szerdán elkezdődött Magyar Napok keretében színes programokkal ünneplik a magyar államalapítást, amely az István, a király című rockopera mai levetítésével csúcsosodik ki. Úgyszintén a nemzeti összetartozás fontosságát erősítették meg tegnap, Az egymásra találás nemzetpolitikája című fórumon résztvevő magyar és erdélyi politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint világos nemzetpolitikai jövőképre van szükség, amelynek középpontjába a magyar közösségeket befogadó országok esetében az egyenjogúságot kell állítani. A fideszes politikus azonban úgy véli, hogy ez csak az autonómia megteremtésével intézményesülhet.
A nemzetpolitikában bekövetkezett irányváltást, az elmúlt nyolc év gyakorlatával való szembefordulást leginkább a könnyített honosítás, vagyis az állampolgárság törvénye, illetőleg a nemzeti összetartozás tanúságtételéül szolgáló törvény egyértelműsíti – jelentette ki Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkár a Kolozsvári Magyar Napok keretében rendezett Az egymásra találás a nemzetpolitikája című fórumon. Mindkét jogszabály a kilencven évvel ezelőtt kimondott trianoni békediktátum következményei orvoslásának elősegítését célozza – tette hozzá.
Átlátható támogatási rendszert ígérnek
Új tartalomhoz új formát kell adnunk, hiszen az elmúlt nyolc évben a nemzetpolitikai intézményrendszer folyamatos leépülésének voltunk tanúi: a szocialista kormányzat felszámolta a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH), 2004 óta nem hívták össze a magyar–magyar párbeszéd fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), a nemzetpolitikai kormányrészleg pedig egy eldugott kis főosztályként működött. Formailag is magasabb szintre emeltük a nemzetpolitikát, hiszen a főosztály államtitkársággá vált, amelynek felelős politikai vezetője Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – folytatta Répás Zsuzsanna.
Az államtitkárság jelenleg az új szerkezet kiépítésén, a területi képviseletek megerősítésén, a támogatásrendszer átgondolásán dolgozik. Az átláthatatlanul szövevényes intézmények sorába tartozik a Szülőföld Alap is, amelynek folyamatban van az egységes, mindenki számára érthető és átlátható pályázati rendszer létrehozását megelőlegező átvilágítása – magyarázta Répás Zsuzsanna. Valószínűsítette, hogy jövőre már új költségvetéssel és teljesen új struktúrával folytathatja tevékenységét. Ősz elején a MÁÉRT-et és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát egyaránt összehívják, hogy ne egy budapesti íróasztal mögött szülessenek a közös ügyeket érintő döntések – tette hozzá. Elmondta: az állampolgársági törvényt megelőlegező státustörvényt is módosítják ősszel, hogy az előbbi méltó kiegészítése lehessen.
Répás Zsuzsanna kiemelt szerepet tulajdonított a nemzetpolitikai államtitkárság koordinációs funkciójának is: minden szaktárca foglalkozik a Kárpát-medencei magyarságot érintő ügyekkel, ezért az egyeztetés céljainak szolgálatában létrejött a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság is – magyarázta.
Hatszintű nemzetpolitikai stratégia
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke előadásában elmondta: az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által meghirdetett összmagyar nemzeti integrációs programot az EMNT kezdettől fogva magáénak érezte, és első perctől annak cselekvő részese kívánt lenni. Kifejtette: a programnak hat fontos szintjét határozták meg, közjogi téren a kezdeti lépést a magyar állampolgárság könnyített eljárással való megadása jelenti. Toró szerint ugyanilyen fontos rendezni a külhoni magyar közösségeket befogadó államokkal is a közjogi viszonyt „Ezt sehol nem sikerült megoldani a Kárpát-medencében, ilyen téren talán a vajdaságiak állnak a legjobban, nekünk még egy kisebbségi törvényünk sincsen” – fejtette ki az EMNT ügyvezető elnöke. Az erdélyi magyar politikus a fent említett területek közé sorolta még a politikai, kulturális, civil társadalmi és a gazdasági szintet, illetve az egyházi integráció fontosságát emelte ki.
Páva Zsolt, Pécs városának polgármestere a nemzetpolitikai kérdések önkormányzati-szintű megközelítéseit taglalta: egy város szempontjából kézenfekvő megoldás a testvérvárosi kapcsolatok kiépítése, és ezek oly módon való gyarapítása, hogy a gazdasági és kulturális együttműködésen túlmenően a nemzetpolitikai szempontot is megtestesítsék. – Napjainkban több uniós projekt feltételül szabja a városok társulását a sikeres pályázás érdekében, illetőleg államközi együttműködést feltételező gazdasági csoportosulások is kezdenek teret hódítani az unióban – említette az elöljáró. Hangsúlyozta: a regionalizmus elvének érvényesülése az önkormányzati gyakorlatban, a szellemi gúzsbakötöttség feloldása, a kulturális sokszínűség elfogadása a nemzetpolitikai célok érvényesülését is elősegítheti.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára előadásában elégedettséggel nyugtázta, hogy a kolozsvári magyarság kezdi megtalálni önmagát Erdélyben és az összmagyarságon belül. „Kolozsvárra nagy szüksége van Erdélynek és az összmagyarságnak is” – fogalmazott a fideszes politikus. Németh Zsolt kiemelte: alig tizenegy órával a magyar állampolgársági törvény hatályba lépése előtt kerülhet sor erre az eseményre. Felhívta a figyelmet, hogy hiteles nemzetpolitikára van szükség, de ez csak úgy valósítható meg, ha olyan intézmények jönnek létre, mint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amellyel szemben viszont az elmúlt nyolc évben a magyar kormány „ellenséges magatartást tanúsított”.
Világos jövőképre van szükség
A magyarországi politikus elmondta: nagyon fontosnak tartja nemzetpolitikai téren a világos jövőkép felvázolását. Hangsúlyozta: a külhoni magyar közösségeknek az anyaországhoz való kapcsolatát az egyenrangúság követelményének kell meghatároznia. Ez nem merülhet ki csupán a kettős állampolgárság könnyített eljárással való megadásában, hanem a nemzeti együttműködésnek ki kell terjednie a határon túli nemzetrészek egészére, vélekedett. Németh Zsolt ugyanakkor kiemelte: nagyon fontos a magyar államigazgatás egészének átitatása a nemzetpolitikai szemlélettel, ezért bír különös jelentőséggel a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság létrehozása.
Ami a magyar nemzeti közösségek befogadó államokhoz való viszonyát illeti, azt az egyenjogúság megteremtésének kell meghatároznia – vélte Németh Zsolt, hozzátéve: ezért dolgozta ki a külhoni magyarság autonómiakoncepcióját. „Egy közösség nem lehet egyenjogú az autonómia biztosítása nélkül” – mondta a magyar politikus. Úgy vélte: ez nem csupán egy „mantra”, amelyet „izzó szemű székelyek hajtanak”, hanem vannak eredményei is az autonómia-küzdelemnek, hiszen Szerbiában a vajdasági magyarok megalakították a kulturális autonómiájukat szavatoló magyar nemzeti tanácsot.
A magyar külügyi államtitkár kiemelte: az Európai Unió (EU) több mint gazdasági közösség, hiszen egzisztenciális fontosságú a nemzeti közösségek számára. Németh Zsolt szerint a közép-európai térségnek ismét monarchikus fejlődési dimenziói vannak. „Nagyon fontos, hogy egyensúlyba tudjuk hozni a szomszédságpolitikai szempontokat a nemzetpolitikai törekvésekkel. Most úgy tűnik, hogy a kettő egyensúlyba hozható” – mondta Németh Zsolt.
Kifejtette: Magyarország fogja adni 2011-ben az EU elnökségét, s amennyiben képes megfelelnie jól a feladatnak, ez nagymértékben megnövelheti az összmagyar érdekérvényesítés lehetőségét. A politikus kiemelte továbbá az infrastrukturális együttműködés, illetve a határmenti térségek fejlesztésének fontosságát, hiszen a kisebbségi magyarság mintegy 60–70 százaléka ebben a térségben él.
Csökkenteni a húsz százalékos küszöböt
Németh Zsolt a résztvevők kérdéseire válaszolva elmondta: a nemzetpolitikai együttműködés rendszerében a határon túli magyar közösségek gazdasági és kulturális közvetítő felületként szerepelnek majd az anyaország és a vele szomszédos országok között, hiszen világszinten egyedülálló adottságnak minősül az, hogy a Kárpát-medencei magyar közösség egyharmada beszéli a magyar állam szomszédainak nyelvét. Az államtitkár egyetértését fejezte ki a húsz százalékos nyelvi küszöb lecsökkentésének szükségességét felvető Markó Béla RMDSZ-elnök ez irányú kijelentésével: – Nonszensz, hogy a második legnagyobb magyar lélekszámú romániai városban nem lehet a magyar nyelvet hivatalosan használni, ezért világos anyanyelv-használati stratégiát kell kiépíteni – jelentette ki Németh Zsolt.
Megtudtuk továbbá, hogy a magyar alkotmányozó szakbizottság a határon túli magyarok koncepcióit is figyelembe veszi az alaptörvény módosításakor. Az erdélyi munkacsoport szeptemberben ül össze – közölte Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke
P. A.M., Z. É. Szabadság (Kolozsvár)
2010. augusztus 20.
Nyolcszáz külhoni magyar fiatal vendégeskedik Budapesten és Pécsett
Négy kontinens 31 országából mintegy 800 középiskolás magyar fiatal vesz részt a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozóján. A rendezvényt 15. alkalommal szervezték meg, ez az első alkalom, hogy ilyen sok fiatal gyűlt össze a magyar fővárosban sok országból. A résztvevők Budapesten kívül Pécsre és a szlovéniai Lendvára is ellátogattak.
A résztvevők vasárnap gyűltek öszsze a budapesti Kós Károly Kollégiumban, és augusztus 25-éig élvezhetik a magyarországiak vendégszeretetét. „A program lehetőséget ad a meghívottaknak, hogy tíz napon keresztül anyaországi környezetben lehessenek, és olyan történelmi, művelődéstörténeti ismeretekkel gazdagodjanak, melyekhez otthon nem juthatnak hozzá. De a találkozó legnagyobb értéke, hogy nagyszerű alkalmat biztosít az intézményes és baráti kapcsolatok kialakítására” – olvasható a szervezők tájékoztatójában.
A jubileumi összejövetelen nagy jelentőséget kap a Széchenyi- és az Erkel-emlékév, valamint Európa Kulturális Fővárosa, Pécs. A művészeti együttesek bemutatkozásán kívül múzeumlátogatáson, ismeretterjesztő előadásokon, színházi és cirkuszi produkciókon, táncházban, sétahajózáson is részt vehettek a fiatalok. A Régiók bemutatkozása elnevezésű nyitóprogram keretében a művészeti együttesek és egyéni résztvevők kiállítás keretében mutatták be szülőföldjüket, továbbá saját tájegységükre jellemző ételekkel és italokkal kínálták egymást.
Pillanatképek 15 év 15 ifjúsági találkozójából címmel hétfőn a 15 év alatt a találkozókról megjelent írásokból készített összeállítás volt látható tánccal és közös énekléssel kísérve. A nap születésnapi ünnepléssel és egy 800 szeletes torta elfogyasztásával zárult. Széchenyi István halálának 150. és Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a városnézésen a résztvevők olyan kiállításokat, épületeket látogattak meg, amelyek a két kiemelkedő személyiséghez kapcsolódnak.
Széchenyi szelleme előtt tisztelegve újrahasznosítható anyagokból kreatív alkotóversenyt is szerveztek, a fiatalok hidat, lovat és gőzhajót készíthettek. Erkel Ferenc zeneszerzőre, a Pesti Sakk-kör elnökére, a szenvedélyes játékosra sakkversennyel emlékeztek. A határon túli magyar középiskolások vendégsége szerdán Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában folytatódott városnézéssel, majd a művészeti csoportok délután bemutatták gálaműsorukat a Dóm téren.
A találkozó résztvevői csütörtökön Szlovéniába, a magyar határhoz közeli Lendvára utaztak, amely a muravidéki magyarság kulturális központja. A városnézés után a művészeti együttesek a lendvai tereken léptek fel, este pedig gálaműsorral kedveskedtek a helyi magyaroknak.
MTI. Krónika (Kolozsvár)
Négy kontinens 31 országából mintegy 800 középiskolás magyar fiatal vesz részt a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozóján. A rendezvényt 15. alkalommal szervezték meg, ez az első alkalom, hogy ilyen sok fiatal gyűlt össze a magyar fővárosban sok országból. A résztvevők Budapesten kívül Pécsre és a szlovéniai Lendvára is ellátogattak.
A résztvevők vasárnap gyűltek öszsze a budapesti Kós Károly Kollégiumban, és augusztus 25-éig élvezhetik a magyarországiak vendégszeretetét. „A program lehetőséget ad a meghívottaknak, hogy tíz napon keresztül anyaországi környezetben lehessenek, és olyan történelmi, művelődéstörténeti ismeretekkel gazdagodjanak, melyekhez otthon nem juthatnak hozzá. De a találkozó legnagyobb értéke, hogy nagyszerű alkalmat biztosít az intézményes és baráti kapcsolatok kialakítására” – olvasható a szervezők tájékoztatójában.
A jubileumi összejövetelen nagy jelentőséget kap a Széchenyi- és az Erkel-emlékév, valamint Európa Kulturális Fővárosa, Pécs. A művészeti együttesek bemutatkozásán kívül múzeumlátogatáson, ismeretterjesztő előadásokon, színházi és cirkuszi produkciókon, táncházban, sétahajózáson is részt vehettek a fiatalok. A Régiók bemutatkozása elnevezésű nyitóprogram keretében a művészeti együttesek és egyéni résztvevők kiállítás keretében mutatták be szülőföldjüket, továbbá saját tájegységükre jellemző ételekkel és italokkal kínálták egymást.
Pillanatképek 15 év 15 ifjúsági találkozójából címmel hétfőn a 15 év alatt a találkozókról megjelent írásokból készített összeállítás volt látható tánccal és közös énekléssel kísérve. A nap születésnapi ünnepléssel és egy 800 szeletes torta elfogyasztásával zárult. Széchenyi István halálának 150. és Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a városnézésen a résztvevők olyan kiállításokat, épületeket látogattak meg, amelyek a két kiemelkedő személyiséghez kapcsolódnak.
Széchenyi szelleme előtt tisztelegve újrahasznosítható anyagokból kreatív alkotóversenyt is szerveztek, a fiatalok hidat, lovat és gőzhajót készíthettek. Erkel Ferenc zeneszerzőre, a Pesti Sakk-kör elnökére, a szenvedélyes játékosra sakkversennyel emlékeztek. A határon túli magyar középiskolások vendégsége szerdán Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában folytatódott városnézéssel, majd a művészeti csoportok délután bemutatták gálaműsorukat a Dóm téren.
A találkozó résztvevői csütörtökön Szlovéniába, a magyar határhoz közeli Lendvára utaztak, amely a muravidéki magyarság kulturális központja. A városnézés után a művészeti együttesek a lendvai tereken léptek fel, este pedig gálaműsorral kedveskedtek a helyi magyaroknak.
MTI. Krónika (Kolozsvár)
2010. augusztus 20.
Szent Korona az alkotmányban?
Nagy a valószínűsége annak, hogy a várhatóan jövő év elejére elkészülő új magyar alkotmányba bekerül a Szent Koronára való utalás is, amit az Orbán Viktor kormányfő vezette Fideszben sokan támogatnak, ugyanakkor más jobboldali politikusok is felkarolták az ötletet.
A kezdeményezés mellett Schmitt Pál új köztársasági elnök is kiállt, aki a hivatalba lépése tiszteletére augusztus 6-án rendezett beiktatási ünnepségen elmondta: javasolja, hogy az alaptörvény előszava tartalmazza a kereszténységre történő utalást és a Szent Koronát. „Köztársasági elnökként a jelenlegi és a majd megszülető alkotmány alapján kell az egyensúly szerepét betöltenem a parlamenti pártok, a magyar társadalom, a nemzet különböző csoportjai között” – fogalmazott az új köztársasági elnök a Sándor-palotában, hozzátéve: minden erejével azon lesz, hogy a lehető legszélesebb körű nemzeti egyetértésen nyugvó, a nép akaratát tükröző törvényei és alaptörvénye legyen az országnak.
Hangsúlyozta: közhivatalánál fogva, kellő mértéktartással, aktív részese kíván lenni az Orbán-kormány által megkezdett alkotmányozás folyamatának. Mint mondta, a világ számos, történelmére büszke ország alaptörvényére jellemző az állam gyökereinek, dicső múltjának deklarálása, és a nemzet alapvető értékeinek felmutatása. Ezért javasolni fogja, hogy az alaptörvény előszava tartalmazza a kereszténységre történő utalást és a Szent Koronát, amely – szavai szerint – a magyarság európaiságának és európai értéktartalmának jelképe.
Az áprilisi magyarországi parlamenti választások nyomán megalakult új összetételű Országgyűlés június végén hozott létre eseti bizottságot az új alkotmány kidolgozásának előkészítésére, a testületnek 45 országgyűlési képviselő lesz a tagja. A parlamenti bizottság mellett korábban egy szakértői alkotmány-előkészítő testületet is létrehoztak, a bizottság tagja Boross Péter volt miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József és Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselők, Stumpf István, az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere, valamint Pozsgay Imre volt államminiszter.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által felkért szaktekintélyek feladata kidolgozni az új alaptörvény koncepcióját. A Fidesz elnöke már korábban ismertette álláspontját, miszerint a mostani alaptörvény csak „technokrata szabályhalmaz”, nem ad igazi útmutatást, összefogást a nemzetnek. „Én a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartom célravezetőnek, minden ország alkotmányában van valamilyen, értékeket rögzítő tételsor, amely nem megosztani, hanem egységesíteni szokta az országot. Épp azért van szükség az alkotmány elején néhány veretes, komoly mondatra, hogy mindenki érezze, »ebben a misében«, történetben ő is benne van” – jelentette ki egy tavalyi tévéinterjúban Orbán Viktor.
A választások óta eltelt időszakban a Fidesz számos politikusa úgy vélekedett, hogy ma Magyarországon ideiglenes alkotmány van érvényben, és eddig kellő felhatalmazás, társadalmi szerződés, illetve nemzeti egység híján az új alkotmány létrehozásának lehetősége még nem állt rendelkezésre. Az áprilisi parlamenti választásokon azonban az emberek egy eddig soha nem látott széles körű nemzeti egységet hoztak létre, és világos felhatalmazást adtak az Országgyűlésnek, ami komoly elvárást jelent a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz–KDNP-vel szemben az új alkotmány megalkotásával kapcsolatban.
Boross Péter volt miniszterelnök, az alkotmány-előkészítő testület tagja nemrég a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: Orbán Viktor alkotmányos mulasztást követne el, ha kormányzása alatt nem születne meg az új alaptörvény. „Noha még nem lenne szerencsés részletekről nyilatkozni, egy biztos: a csodás magyar közjogi hagyományokat meg kell jeleníteni az új alkotmányban.
E hagyományok része a Szent Korona is. A koronát akár a patetikus preambulumon túl az alapszövegben is kellene szerepeltetni” – vélekedett a politikus a napilapnak. Boross Péter ugyanakkor elmondta azt is: mindenképpen jó gondolat lenne, ha olyan alkotmány születne, mely az elmúlt 1000 évet felöleli, és hitet tesz a folytonosság mellett, ennek pedig része a Szent Korona is.
„Többet kellene tudnia az országnak közjogi hagyományainkról, s arról, hogy Magyarország megmaradásában milyen szerepe volt a koronának és a sarkalatos pontoknak” – nyilatkozta a volt miniszterelnök, aki azt az 1505-ös döntést említette, amelynek során a magyar országgyűlés kimondta, „idegen vérből” származó király nem kell. Idézte a Népszabadságnak Werbőczy alaptételét is, jelesül azt, hogy a Szent Korona a főhatalom, a király hatalma is a koronától származik. „Nem véletlen, hogy történelmünk során le kellett tennie a királyoknak, az ország vezetőinek a »koronázási esküt«” – emlékeztetett Boross Péter, hozzátette ugyanakkor: vigyázni kell mindezzel, „nehogy avíttak legyünk, vagy nevetségessé váljunk”.
A volt miniszterelnök különben később egy tévéinterjúban megismételte: az ország vezetőinek mindenképpen a Szent Korona előtt kellene esküt tenniük, és szeretné, ha ez belekerülne az alkotmányba. Emellett Boross Péter arról is beszélt, hogy a kormány a Szent Korona-tant is beemelné az új alkotmányba. A volt miniszterelnök szerint újra kell gondolni az egész történelmet, főleg a közjogot, és be kell építeni a mai életbe, ezért van szükség új alkotmányra. Boross Péter szerint a hagyományokat, ceremóniákat át kell örökíteni, és úgy véli: a korona szinte személy és személyiségi jogai vannak.
A Szent Korona-tan Magyarország történelmi, íratlan alkotmányának alapját képező hagyomány, melyen a magyar állam eszméje alapult, és amely máig ható befolyást gyakorol az alkotmányos közgondolkodásra. A sacra corona kifejezés először 1256-ban jelent meg IV. Béla egyik oklevelében, az esztergomi Szent Adalbert-főszékesegyház számára kiállított kiváltságlevélben: „a hozzánk és a szent koronához hűtleneket ...nekünk és a szent koronának engedelmeskedni kényszeríti”. A Szent Korona-tan hívei szerint a felbomló törzsi szervezet, és a megyerendszer bevezetése szükségessé tette, hogy a Kárpát-medence szabad népeinek Szent István jogi biztosítékot adjon kiváltságaik, jogaik megőrzésére és a király leválthatóságára – noha erre vonatkozó, István korából származó írásos bizonyíték nem áll rendelkezésre.
A tan hívei szerint e gondolat jegyében Szent István király a Szent Koronát a mindenkori király fölé emelte. Szent István király Imre herceghez intézett Intelmei alapján egy korona jelképezi az országot mint területet, az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat éa képességeket, a jogi intézményrendszert, az igazságos ítélkezést, a társadalmi türelmet (toleranciát), az ország védelmét és az országban lakó, együttélő, vendégként befogadott idegen népeket. A tan hívei azt vallják, hogy a Szent Korona, mint jogi személy, jogilag a Magyar Államnak megfelelő. Ezen túlmenően az állam, mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése. Szent István király a Szent Korona képében ajánlotta fel az országát Szűz Máriának.
A föld, illetve általánosságban természeti erőforrások Szent Koronához rendelése biztosíték, amellyel a közösségi erőforrások a közösség egészéhez rendeltettek. Ezzel megakadályoztatott, hogy pár nemzedék alatt a közösségtől és a közösséget alkotó személyektől a magántulajdon módszerével el lehessen vonni a természeti erőforrásokat, és ezzel a szabad életet ellehetetlenítő közállapotok alakuljanak ki. A Szent Korona teste az egész Kárpát-medence, vagyis Magyarország és a társországok: Erdély, Horvátország, Dalmácia, és Szlavónia.
A Szent Korona tagjai a Szent Korona országainak polgárai, tehát a magyar nemzet és az együttlakó vendégnépekre is vonatkozik, akiket külön védelmez a Szent Korona-tan. Vagyis a Szent Korona a politikailag szervezett nép, vagyis a nemzet, és mivel a Szent Korona a legfelsőbb szuverén felség, ez megfelel a Rousseau által a 18. században kigondolt népfelség elvének. Mivel a Szent Korona a legfőbb szuverén, a Szent Korona-tan nem ismer el fölötte álló személyt. Ezáltal a Szent Korona tagjai, vagyis a polgárok egyenlőek, közülük senki nem uralkodhat a másikon, tehát a Szent Korona-tan eleve kizár minden diktatúrát. Az ellenállási jog lehetővé teszi a Szent Korona tagjai számára, hogy az alkotmányosságon túllépő önkényuralommal szemben föllépjenek. Mivel a Szent Korona a legfőbb szuverén, ezért az uralkodó sem állhat fölötte, az ő hatalma is csak a Koronától ered.
Eckhart Ferenc jogtörténész 1941-ben kiadott, A szentkorona-eszme története című művében kísérelte meg eloszlatni a tannal kapcsolatos mítoszokat és tévhiteket. Rámutatott arra, hogy a Szent Korona-tan lényegében megegyezik az európai keresztény monarchiák hasonló jellegű jogelméleteivel, amelyek szerint a korona által szimbolizált hatalom nem a király egyszemélyi hatalmát, hanem a néppel vagy nemzettel megosztott uralmat jelenti. Ezen mű nem népszerű az 1989-es rendszerváltás óta ismét népszerű mitikus-transzcendens elméletek követői között, gyakran „horthysta” elméletként kezelik, pedig maga a mű szokványos „monarchista” elméletként kezeli a Szent Korona-tan alapjait, melyben még a polgári demokráciák lényege – az állampolgárok közötti egyenlőség és a választott képviselőkön keresztüli hatalomgyakorlás – is szerepel.
Amerikát is megjárta a Szent Korona
A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiadványai, valamint a témával foglalkozó történészek többsége szerint a koronát III. Béla (1172–1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina).
A tetején lévő keresztet később, valószínűleg a 16. században illesztették rá a Krisztus-kép átlyukasztásával. A kereszt elferdülését minden bizonnyal egy 17. századi sérülés okozta. Egy 800 éves legenda szerint a koronát, vagy legalábbis annak felső részét, II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek révén I. Istvánnak koronázására, ennek alapján a korona népszerű neve Magyarországon és sokfelé máshol „Szent István koronája”.
A második világháború után több évtizeden keresztül az Egyesült Államokban őrizték a magyar ereklyét, amely 1978-ban, Jimmy Carter elnöksége idején került haza, a Magyar Nemzeti Múzeumba. A Szent Korona és a koronaékszerek (királyi jogar, országalma, koronázási kard) az első Orbán-kormány idején, a millennium évében, 2000. január 1-jén, példátlan biztonsági intézkedések mellett került át az Országház Kupolacsarnokába a Nemzeti Múzeumból, ahol a nemzeti ereklyék közül csak a palást maradt.
Akkor jött létre a Szent Korona Testület is. A költöztetés politikai vihart kavart, az akkori ellenzék protestált, 2001. augusztus 15-én pedig a Nagyboldogasszony-napi mise idejére – Paskai László bíboros kezdeményezésére – Esztergomba „utazott” a Szent Korona a Dunán. A koronát a Köztársasági Őrezred kísérte az egyházi ünnepségre, a nemzeti ereklyét a bazilika kapujában a Szent Korona Testület tagjai fogadták, és Áder János akkori házelnök mondott köszöntőt. A Bazilikában kiállították a koronát, azt a látogatók is megtekinthették. A kora esti zárófogadáson Orbán Viktor miniszterelnök köszöntötte az egybegyűlteket. Krónika (Kolozsvár)
Nagy a valószínűsége annak, hogy a várhatóan jövő év elejére elkészülő új magyar alkotmányba bekerül a Szent Koronára való utalás is, amit az Orbán Viktor kormányfő vezette Fideszben sokan támogatnak, ugyanakkor más jobboldali politikusok is felkarolták az ötletet.
A kezdeményezés mellett Schmitt Pál új köztársasági elnök is kiállt, aki a hivatalba lépése tiszteletére augusztus 6-án rendezett beiktatási ünnepségen elmondta: javasolja, hogy az alaptörvény előszava tartalmazza a kereszténységre történő utalást és a Szent Koronát. „Köztársasági elnökként a jelenlegi és a majd megszülető alkotmány alapján kell az egyensúly szerepét betöltenem a parlamenti pártok, a magyar társadalom, a nemzet különböző csoportjai között” – fogalmazott az új köztársasági elnök a Sándor-palotában, hozzátéve: minden erejével azon lesz, hogy a lehető legszélesebb körű nemzeti egyetértésen nyugvó, a nép akaratát tükröző törvényei és alaptörvénye legyen az országnak.
Hangsúlyozta: közhivatalánál fogva, kellő mértéktartással, aktív részese kíván lenni az Orbán-kormány által megkezdett alkotmányozás folyamatának. Mint mondta, a világ számos, történelmére büszke ország alaptörvényére jellemző az állam gyökereinek, dicső múltjának deklarálása, és a nemzet alapvető értékeinek felmutatása. Ezért javasolni fogja, hogy az alaptörvény előszava tartalmazza a kereszténységre történő utalást és a Szent Koronát, amely – szavai szerint – a magyarság európaiságának és európai értéktartalmának jelképe.
Az áprilisi magyarországi parlamenti választások nyomán megalakult új összetételű Országgyűlés június végén hozott létre eseti bizottságot az új alkotmány kidolgozásának előkészítésére, a testületnek 45 országgyűlési képviselő lesz a tagja. A parlamenti bizottság mellett korábban egy szakértői alkotmány-előkészítő testületet is létrehoztak, a bizottság tagja Boross Péter volt miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József és Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselők, Stumpf István, az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere, valamint Pozsgay Imre volt államminiszter.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által felkért szaktekintélyek feladata kidolgozni az új alaptörvény koncepcióját. A Fidesz elnöke már korábban ismertette álláspontját, miszerint a mostani alaptörvény csak „technokrata szabályhalmaz”, nem ad igazi útmutatást, összefogást a nemzetnek. „Én a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartom célravezetőnek, minden ország alkotmányában van valamilyen, értékeket rögzítő tételsor, amely nem megosztani, hanem egységesíteni szokta az országot. Épp azért van szükség az alkotmány elején néhány veretes, komoly mondatra, hogy mindenki érezze, »ebben a misében«, történetben ő is benne van” – jelentette ki egy tavalyi tévéinterjúban Orbán Viktor.
A választások óta eltelt időszakban a Fidesz számos politikusa úgy vélekedett, hogy ma Magyarországon ideiglenes alkotmány van érvényben, és eddig kellő felhatalmazás, társadalmi szerződés, illetve nemzeti egység híján az új alkotmány létrehozásának lehetősége még nem állt rendelkezésre. Az áprilisi parlamenti választásokon azonban az emberek egy eddig soha nem látott széles körű nemzeti egységet hoztak létre, és világos felhatalmazást adtak az Országgyűlésnek, ami komoly elvárást jelent a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz–KDNP-vel szemben az új alkotmány megalkotásával kapcsolatban.
Boross Péter volt miniszterelnök, az alkotmány-előkészítő testület tagja nemrég a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: Orbán Viktor alkotmányos mulasztást követne el, ha kormányzása alatt nem születne meg az új alaptörvény. „Noha még nem lenne szerencsés részletekről nyilatkozni, egy biztos: a csodás magyar közjogi hagyományokat meg kell jeleníteni az új alkotmányban.
E hagyományok része a Szent Korona is. A koronát akár a patetikus preambulumon túl az alapszövegben is kellene szerepeltetni” – vélekedett a politikus a napilapnak. Boross Péter ugyanakkor elmondta azt is: mindenképpen jó gondolat lenne, ha olyan alkotmány születne, mely az elmúlt 1000 évet felöleli, és hitet tesz a folytonosság mellett, ennek pedig része a Szent Korona is.
„Többet kellene tudnia az országnak közjogi hagyományainkról, s arról, hogy Magyarország megmaradásában milyen szerepe volt a koronának és a sarkalatos pontoknak” – nyilatkozta a volt miniszterelnök, aki azt az 1505-ös döntést említette, amelynek során a magyar országgyűlés kimondta, „idegen vérből” származó király nem kell. Idézte a Népszabadságnak Werbőczy alaptételét is, jelesül azt, hogy a Szent Korona a főhatalom, a király hatalma is a koronától származik. „Nem véletlen, hogy történelmünk során le kellett tennie a királyoknak, az ország vezetőinek a »koronázási esküt«” – emlékeztetett Boross Péter, hozzátette ugyanakkor: vigyázni kell mindezzel, „nehogy avíttak legyünk, vagy nevetségessé váljunk”.
A volt miniszterelnök különben később egy tévéinterjúban megismételte: az ország vezetőinek mindenképpen a Szent Korona előtt kellene esküt tenniük, és szeretné, ha ez belekerülne az alkotmányba. Emellett Boross Péter arról is beszélt, hogy a kormány a Szent Korona-tant is beemelné az új alkotmányba. A volt miniszterelnök szerint újra kell gondolni az egész történelmet, főleg a közjogot, és be kell építeni a mai életbe, ezért van szükség új alkotmányra. Boross Péter szerint a hagyományokat, ceremóniákat át kell örökíteni, és úgy véli: a korona szinte személy és személyiségi jogai vannak.
A Szent Korona-tan Magyarország történelmi, íratlan alkotmányának alapját képező hagyomány, melyen a magyar állam eszméje alapult, és amely máig ható befolyást gyakorol az alkotmányos közgondolkodásra. A sacra corona kifejezés először 1256-ban jelent meg IV. Béla egyik oklevelében, az esztergomi Szent Adalbert-főszékesegyház számára kiállított kiváltságlevélben: „a hozzánk és a szent koronához hűtleneket ...nekünk és a szent koronának engedelmeskedni kényszeríti”. A Szent Korona-tan hívei szerint a felbomló törzsi szervezet, és a megyerendszer bevezetése szükségessé tette, hogy a Kárpát-medence szabad népeinek Szent István jogi biztosítékot adjon kiváltságaik, jogaik megőrzésére és a király leválthatóságára – noha erre vonatkozó, István korából származó írásos bizonyíték nem áll rendelkezésre.
A tan hívei szerint e gondolat jegyében Szent István király a Szent Koronát a mindenkori király fölé emelte. Szent István király Imre herceghez intézett Intelmei alapján egy korona jelképezi az országot mint területet, az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat éa képességeket, a jogi intézményrendszert, az igazságos ítélkezést, a társadalmi türelmet (toleranciát), az ország védelmét és az országban lakó, együttélő, vendégként befogadott idegen népeket. A tan hívei azt vallják, hogy a Szent Korona, mint jogi személy, jogilag a Magyar Államnak megfelelő. Ezen túlmenően az állam, mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése. Szent István király a Szent Korona képében ajánlotta fel az országát Szűz Máriának.
A föld, illetve általánosságban természeti erőforrások Szent Koronához rendelése biztosíték, amellyel a közösségi erőforrások a közösség egészéhez rendeltettek. Ezzel megakadályoztatott, hogy pár nemzedék alatt a közösségtől és a közösséget alkotó személyektől a magántulajdon módszerével el lehessen vonni a természeti erőforrásokat, és ezzel a szabad életet ellehetetlenítő közállapotok alakuljanak ki. A Szent Korona teste az egész Kárpát-medence, vagyis Magyarország és a társországok: Erdély, Horvátország, Dalmácia, és Szlavónia.
A Szent Korona tagjai a Szent Korona országainak polgárai, tehát a magyar nemzet és az együttlakó vendégnépekre is vonatkozik, akiket külön védelmez a Szent Korona-tan. Vagyis a Szent Korona a politikailag szervezett nép, vagyis a nemzet, és mivel a Szent Korona a legfelsőbb szuverén felség, ez megfelel a Rousseau által a 18. században kigondolt népfelség elvének. Mivel a Szent Korona a legfőbb szuverén, a Szent Korona-tan nem ismer el fölötte álló személyt. Ezáltal a Szent Korona tagjai, vagyis a polgárok egyenlőek, közülük senki nem uralkodhat a másikon, tehát a Szent Korona-tan eleve kizár minden diktatúrát. Az ellenállási jog lehetővé teszi a Szent Korona tagjai számára, hogy az alkotmányosságon túllépő önkényuralommal szemben föllépjenek. Mivel a Szent Korona a legfőbb szuverén, ezért az uralkodó sem állhat fölötte, az ő hatalma is csak a Koronától ered.
Eckhart Ferenc jogtörténész 1941-ben kiadott, A szentkorona-eszme története című művében kísérelte meg eloszlatni a tannal kapcsolatos mítoszokat és tévhiteket. Rámutatott arra, hogy a Szent Korona-tan lényegében megegyezik az európai keresztény monarchiák hasonló jellegű jogelméleteivel, amelyek szerint a korona által szimbolizált hatalom nem a király egyszemélyi hatalmát, hanem a néppel vagy nemzettel megosztott uralmat jelenti. Ezen mű nem népszerű az 1989-es rendszerváltás óta ismét népszerű mitikus-transzcendens elméletek követői között, gyakran „horthysta” elméletként kezelik, pedig maga a mű szokványos „monarchista” elméletként kezeli a Szent Korona-tan alapjait, melyben még a polgári demokráciák lényege – az állampolgárok közötti egyenlőség és a választott képviselőkön keresztüli hatalomgyakorlás – is szerepel.
Amerikát is megjárta a Szent Korona
A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiadványai, valamint a témával foglalkozó történészek többsége szerint a koronát III. Béla (1172–1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina).
A tetején lévő keresztet később, valószínűleg a 16. században illesztették rá a Krisztus-kép átlyukasztásával. A kereszt elferdülését minden bizonnyal egy 17. századi sérülés okozta. Egy 800 éves legenda szerint a koronát, vagy legalábbis annak felső részét, II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek révén I. Istvánnak koronázására, ennek alapján a korona népszerű neve Magyarországon és sokfelé máshol „Szent István koronája”.
A második világháború után több évtizeden keresztül az Egyesült Államokban őrizték a magyar ereklyét, amely 1978-ban, Jimmy Carter elnöksége idején került haza, a Magyar Nemzeti Múzeumba. A Szent Korona és a koronaékszerek (királyi jogar, országalma, koronázási kard) az első Orbán-kormány idején, a millennium évében, 2000. január 1-jén, példátlan biztonsági intézkedések mellett került át az Országház Kupolacsarnokába a Nemzeti Múzeumból, ahol a nemzeti ereklyék közül csak a palást maradt.
Akkor jött létre a Szent Korona Testület is. A költöztetés politikai vihart kavart, az akkori ellenzék protestált, 2001. augusztus 15-én pedig a Nagyboldogasszony-napi mise idejére – Paskai László bíboros kezdeményezésére – Esztergomba „utazott” a Szent Korona a Dunán. A koronát a Köztársasági Őrezred kísérte az egyházi ünnepségre, a nemzeti ereklyét a bazilika kapujában a Szent Korona Testület tagjai fogadták, és Áder János akkori házelnök mondott köszöntőt. A Bazilikában kiállították a koronát, azt a látogatók is megtekinthették. A kora esti zárófogadáson Orbán Viktor miniszterelnök köszöntötte az egybegyűlteket. Krónika (Kolozsvár)
