Tusványos: Traian Băsescut nem hívták, de jöhet
A korábbi évekkel ellentétben idén nem hívták meg Traian Băsescut a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői, ennek ellenére mégsem kizárt, hogy a román államfő részt vesz a XXII. Tusványos zárónapján. Németh Zsolt külügyi államtitkár az MTI-nek a hétvégén úgy nyilatkozott, a szabadegyetem szervezői idén a rendezvény tematikája miatt nem kezdeményezték Băsescu meghívását. Sándor Krisztina, a főszervező Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a Krónikának megerősítette, nem küldtek meghívót a Cotroceni-palotába, viszont az államelnöki hivatal már érdeklődött a program iránt.
A megújuló magyar nemzetpolitikáról szól a kedden kezdődő Tusványos – nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár (portrénkon) az MTI-nek. A székelyföldi Tusnádfürdőn Összenő, ami összetartozik mottóval július 19-étől 24-éig tart a XXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – közismert nevén Tusványos –, amelynek zárónapjára Orbán Viktor kormányfőt is várják. Németh Zsolt közölte, az idei nyári szabadegyetem a magyar–magyar párbeszédre és a megújuló magyar nemzetpolitikára helyezi a hangsúlyt.
A külügyi államtitkár hozzátette: a rendezvény hangsúlyosan foglalkozik azzal a Magyarország és Románia közötti történelmi sorsközösséggel, amelynek Románia küszöbön álló schengeni határrendészeti csatlakozása kapcsán kiemelt feladata lesz a következő években a határtérség fejlesztése, a fontos fizikai összeköttetések, utak, vasutak, kerékpárutak megépítése a két ország között. A fideszes politikus – aki a Tusványos egyik főszervezője, a budapesti Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány elnöke is – szerint a nyári egyetem a magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd „legnagyobb közéleti fórumává nőtte ki magát”, ugyanakkor a bőséges kulturális programok és koncertek miatt pedig méltán nevezik „az erdélyi Woodstocknak” is Tusványost.
A határon túli és a magyarországi magyar szervezetek közötti párbeszéd kapcsán az államtitkár megjegyezte, hogy a szabadegyetemen nagy számban vesznek részt határon túli magyar vezetők, és tárgyalnak majd a kettős állampolgárság, valamint a Kárpát-medencei magyar „tudástér” kérdéséről is. A témák között ugyanakkor szerepel a kulturális örökségek védelme, a szórványmagyarság helyzete, az idei országos népszámlálások magyar vonatkozásai, a romakérdés és a szinte hagyományosnak számító autonómia – számolt be az MTI-nek Németh Zsolt, hangsúlyozva, hogy az idei tematika miatt a szabadegyetem szervezői nem kezdeményezték Traian Băsescu meghívását. Mindezt megerősítette tegnap a Krónikának Sándor Krisztina, a másik főszervező-alakulat, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke is, aki szerint idén valóban nem küldtek meghívót a román államfőnek. Ennek ellenére a MIT elnöke szerint nem kizárt, hogy Băsescu mégis részt vesz a szombati zárónapi előadáson, erre utal többek között, hogy a bukaresti államelnöki hivatal munkatársai a napokban már érdeklődtek a tusványosi programról Tusnádfürdő polgármesterénél.
Különben a szabadegyetemen a magyar kormány több minisztere és államtitkára is részt vesz, és felszólal az előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken, köztük például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is, akik remélhetőleg román partnereikkel is találkoznak majd. A két ország és Közép-Európa jövőjét érintő kérdések között Németh Zsolt államtitkár megemlítette az energetikai, valamint a határ menti gazdasági együttműködést, a térségbeli orosz befolyást és a Duna-stratégiát.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Alapfokon elutasították az EMNP bejegyzését
Elutasította a bukaresti törvényszék első fokon az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. A fővárosi törvényszék a július 14-én hozott és a hétvégén közzétett határozatában utasította el az új romániai magyar politikai alakulat jogi bejegyzését. A törvényszék indoklása a következő hetekben lesz nyilvános.
Az új magyar pár bejegyzését a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezte. Múlt csütörtökön a bukaresti törvényszék három óvást tárgyalt, a bíró azonban mindhármat elutasította. Egyetlen óvás maradt függőben, és ez a döntés jelent meg hétvégén, a törvényszék honlapján, amit csak jövő hétre vártak.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a Krónikának elmondta a kedvezőtlen döntés ellenére „nem estek kétségbe”, a következő időszakban is folytatják a szervezetépítést, ugyanakkor arra készülnek, hogy az indoklás ismeretében fellebbezzenek a táblabíróságon. Szerinte az elutasítás mögött egyrészt a létrehozandó párt magyar elnevezése állhat, Camelia Dinita ügyész ugyanis korábban megjegyezte: Romániában a román a hivatalos nyelv. Csakhogy kétnyelvű – román és magyar – pártnév bejegyzésére már volt precedens, mégpedig a Magyar Polgári Párt esetében – írja a Krónika.
Az új párt bejegyzését megóvó magánszemély és szervezet kifogásolta azt is, hogy az alakulat nevében szerepel az erdélyi meghatározás. A Román Demokrata Párt (PDR) képviselői például óvásukban leszögezték, hogy Erdély néven nem létezik közigazgatási egység az országban, és ez a meghatározás szerintük ellentmond annak az alkotmányos tézisnek, miszerint Románia egységes nemzetállam.
Toró elfogadhatatlannak tartja a törvényszék határozatát, és reméli, a fellebbviteli szerv elfogadja az érveiket. Bízik abban is, hogy a táblabíróság már augusztusban napirendre tűzi fellebbezésüket, a törvényszéknek ugyanis harminc nap áll rendelkezésére közzétenni indoklását.
Szerinte Romániában nem könnyű bejegyezni egy pártot, és a mostani határozat hátterében politikai döntések húzódnak meg. Úgy véli, teljesen nyilvánvaló az ügyész politikai befolyásoltsága, és hozzátette: elégtétel számára, hogy a törvényszék nem emelt kifogást az alakulat alapszabályával, illetve a néhány hónap alatt összegyűjtött közel 30 ezer aláírással szemben, és elutasította a kézjegyek hitelességét firtató óvásokat is. Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Folytatódik a görög katolikusok elleni uszítás
Egyházuk megszüntetésének elítélését kérik
Még mindig dominál az ortodox egyházban a görög katolikus egyház- és vallásellenesség, ez egyértelműen megerősítést nyert az erdélyi ortodox metropolia szinódusa vezetőinek júliusi tanácskozásán. A görög katolikusok párbeszédet szorgalmaznak, ennek feltételeként egyházuk 1948-as megszüntetésének nyilvános elítélését, híveik zaklatásának és az ellenük irányuló ortodox uszítás megszűntetését kérik.
A Rómával Egyesült Román Görög Katolikus Egyház Püspöki Szinódusa nemrég levélben fordult a Román Ortodox Egyház legfőbb elöljárójához, Daniel Ciubotea pátriárkához a két egyház közötti dialógus vegyes bizottságának hatékonyabb működése ügyében. Többek között javasolta egy albizottság létrehozását, amelynek feladata rögzíteni az időpontokat, elveket, napirendi pontokat és a vegyes bizottság munkájának módszertanát.
Ezt megelőzően a görögkeleti (ortodox) pátriárkátus írásos üzeneteiben kifejezte ugyan abbéli óhaját, hogy végre építő dialógus jöjjön létre a Görög Katolikus Egyházzal, s ezzel új fejezet nyíljon a két vallásos felekezet kapcsolatának történelmében, ez azonban csupán betű maradt.
Sajnos, a Román Ortodox Egyház helyi képviselőinek cselekvései Erdély-szerte szöges ellentétben állnak az írásban is hangoztatott „dialógust elősegítendő testvéri együttműködés légkörének előmozdításával”. Folytatódik a görög katolikus templomok lebontása, tönkretétele vagy ortodox-szá való újraszentelése. A görög katolikus hívek fenyegetésnek és zaklatásnak vannak kitéve és nem egy esetben az ortodox egyházak képviselői a görög katolikus hívek elleni erőszakra uszítanak.
Mi több, mind az erdélyi metropolia, mind a Kolozsvár – Fehér – Kőrösök vidéke és Máramarosi ortodox metropolia 2011. július 4-én, a Fehér megyei Remete (Râmeţ) kolostorában összeült szinódusának vezetői visszatértek a Görög Katolikus Egyház elleni nagyhangú szónoklatra, amely az elmúlt húsz év folyamán annyi ellenségeskedést és konfliktust szült.
A Lucian Mureşan balázsfalvi görög katolikus nagyérsek és metropolita által aláírt hivatalos okirat leszögezi, hogy a Romániai Görög Katolikus Egyház nyitott marad a Román Ortodox Egyházzal való nyílt dialógusra, azonban konkrét lépéseket vár tőle. Ezért az előkészítő bizottsággal való találkozás feltételeként kéri bármely olyan cselekedet leállítását, amely tönkreteszi vagy érinti bármilyen formában az 1948-ban a kommunista hatóságok által a Román Ortodox Egyháznak önkényesen átadott görög katolikus javak (templomok, parókiai épületek, temetők) építőművészeti sajátosságait. A Görög Katolikus Egyház Szinódusa határozottan kéri, hogy papjai és hívei zavartalanul eltemethessék halottaikat a temetőikbe, illetve látogathassák elhunytjaik sírjait.
A hivatalos levélben Lucian Mureşan nagyérsek-metropolita nem utolsósorban követeli, hogy a Román Ortodox Egyház nyilvánosan ítélje el a Rómával Egyesült Görög Katolikus Egyház 1948-ban történt önkényes megszüntetését, mint igazságtalan és gyalázatos tettet, amelynek hatásától határolódjon el.
Konkrét lépéseket várnak a Román Ortodox Egyháztól, az előbbi kérések elfogadása és teljesítése pedig előfeltételeit jelentik a jövőbeni őszinte párbeszédnek – nyomatékosít a hivatalos levél.
(fodor) Szabadság (Kolozsvár)

Élhetővé és elérhetővé tenni a ferencesrendiek kolostorát
Nyári szakmai gyakorlat keretében mérik fel a kolozsvári ferences templom és kolostor épületeit a budapesti, kolozsvári és a nagyváradi műszaki egyetemről összegyűlt építészhallgatók. A felmérés már tavaly elkezdődött, a Romániai Építész Kamara Guttmann Szabolcs által elnökölt erdélyi fiókjának szervezésében. Idén a július 11–25. között zajló tábor az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Műszaki Tudományok Szakosztálya (MTSZ) és a területi építész kamara együttműködésében valósult meg. Elsődleges célja a terek feltérképezése, a történeti funkciók megértése, a szükséges beavatkozások rangsorolása. A munkálatok aktuálisak, a rendház ugyanis hatvan év után ősztől várhatóan ismét használhatja majd kolostorát. Az előadásokkal, tanulmányi kirándulással ötvözött tábor további célkitűzése, hogy a diákok átérezhessék a rend és a kolostor sajátos szellemiségét, és friss ötleteket, javaslatokat fogalmazhassanak meg a történeti terek megfelelő hasznosítására.
Az EME-MTSz 2006-ban kezdeményezte a Műszaki örökség feltárása, kutatása és védelme Erdélyben elnevezetű interdiszciplináris programot. Ennek egyik projektje az évente szervezett, immár hagyományossá vált technikatörténeti alkotótábor, amelynek célja a technikai örökség felkutatása, megőrzése, működőképessé tétele, az erdélyi kulturális örökségbe való beillesztése, illetve a térség kulturális és turisztikai fejlesztése. A szakértőket, diákokat bevonó rendezvények eredményeit az EME digitális adattárában összegzi, illetve a lehetőségek szerint megjelenteti. A technikatörténeti alkotótábor ötödik rendezvénye a műemlékek felmérését és szakmai tanulmányozását célzó, építészhallgatókat, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néhány földrajz–turizmus szakos diákját bevonó nyári szakgyakorlat – magyarázta Bitay Enikő, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója, az EME főtitkára. Az EME egyébként a területi építészeti kamarával egy kolozsvári századelejei tervrajzokat tartalmazó, közös tárat is szándékszik létrehozni, a tábor felméréseinek eredményei pedig szintén bekerülnek majd adattárába.
Hatvan év után ismét a rendházé a kolostor
Orbán Szabolcs, az erdélyi ferences rendtartomány vezetője (minister provincialis) elmondta: a templomot és kolostort már tavaly elkezdték felmérni a Guttmann Szabolcs által kezdeményezett tábor keretében, a befejezetlen munkákat pedig idén is folytatják a hallgatók. – A diákok számára ritkán adatik meg a lehetőség, hogy egy ilyen történeti épületet úgymond centiméterenként végignézhessenek, rajzokat, felméréseket készítsenek, mi pedig munkájuk eredményeként képet kaphatunk a kolostor mai állapotáról – magyarázta. Mint kifejtette, a diákok ötletei, javaslatai, a napi felméréseket lezáró esti előadásokon megfogalmazott szempontok irányadók lehetnek számukra a visszaszerzett épület felújítása, belakása, a megfelelő és szakszerű előrelépés megvalósítása tekintetében. Ezek az előadások, illetve a különböző erdélyi ferences kolostorokba (Szászvárosba, Dévára, Csíksomlyóra) tervezett tanulmányi kirándulás azt a célt szolgálják, hogy az építészhallgatók ne csak méréseik, rajzaik alapján ismerjék meg a kolostort, hanem átérezhessék lelkiségének, szellemiségének jellegzetességeit. Mindennek kiemelt aktualitást szolgáltat, hogy a kommunikációs források utalásai értelmében a zeneiskola szeptembertől elköltözik az épületből.
Építéstörténet és a kolozsvári ferencesrendiek
A Karolina teret a Havas Boldogasszony, közismertebb nevén barátok temploma uralja. Bár nem rendelkezünk okleveles adatokkal az első óvári templom építését illetően, feltételezések szerint román stílusban, a XI. század végén vagy XII. század elején épülhetett. P. Benedek Fidél ferencesrendi monográfus szerint a templomot a kolozsmonostori bencések építhették, akik közül valószínűleg első plébánosai is kikerültek. Egy 1199-es oklevél értelmében III. Ince pápa Henrik magister Clus-i főesperest megerősítette egyházi és világi javaival együtt tisztségében. P. Benedek Fidél rekonstrukciós elképzelése értelmében a kőtemplom négyzet alaprajzú hajójához félköríves szentély csatlakozott. Egy 1214-es okirat értelmében Turdes comes fia, János rablással vádolta a Clus-i egyház jobbágyait. Az 1241-es tatárjáráskor az épület, akár kőből, akár más anyagból épült, megsemmisült. Helyére épült fel a középkori városközpont temploma a XIII. században. Az 1975-ben elkezdett restaurálás alkalmával előkerültek szentélyének alapfalai. Entz Géza a Szent Mihály plébániatemplom helyreállításakor, 1959-ben felbukkant, másodlagos elhelyezésű kőtöredékek alapján bizonyítottnak látta, hogy Kolozsváron az 1200-as években késő román, már a gótikába hajló stílusú templom állt. Plébániatemplomként szolgált, az 1332–1337-es pápai tizedjegyzék egy István kolozsvári plébános és Toroczkai Mihály főesperes-kanonok nevét említi. A XV. század első harmadában a Kolozsvárra telepedett Domonkos-rend vette át a templomot. A század közepe táján megkezdték a templom és a hozzá csatlakozó, túlnyomórészt fából készült kolostor átépítését gótikus stílusban. Az építkezéshez többen hozzájárultak adományaikkal, Hunyadi János például 1455-ben évi kősó járadékot rendelt Székről, adományát Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos király is megújította. Az egyhajós, bordás boltozatú, támpilléres gótikus hajlék hasonló lehetett a Farkas utcai, 1556 előtti ferences templomhoz.
A reformáció idején a város a domonkos és ferences szerzeteseket egyaránt elűzte. 1556 és 1693 között a templomot felváltva birtokolták a lutheránusok, reformátusok majd unitáriusok. A Habsburg uralom kezdetekor ideiglenesen a jezsuiták vették birtokukba, akik 1724-ben visszaszolgáltatták az épületet a katolikus státusnak. A Kolozsvárra visszatérő ferences rend 1725-től vehette át a templomot és kolostort, az istenházát 1728-ban kezdték el felújítani. P. Antallfi István házfőnöknek 1727-ben a kormányszékhez intézett leveléből kiderül, hogy a templom mennyezete az átvételt követően beomlott, az átépítés pedig nyilván a korban uralkodó barokk stílus jegyében, a csúcsíves boltozatok megszüntetésével történt. A legfontosabb barokk bővítést a templom elé csatolt, háromszintesen tagolt, impozáns hagymakupolás torony képezte. A XVIII. század első harmadától kezdődően, a kényszerlakhelyen való tartózkodási idejüket (1951–1967) leszámítva, ferences szerzetesek látták el a lelkipásztori szolgálatot a templomban.
A kommunizmus a bomlás és hanyatlás időszakát jelentette a lelki, szellemi, művelődési életben is tevékeny szerepet betöltő kolozsvári ferences kolostor történetében: 1949-ben a rendőrség megszállta az épületet, a szerzeteseket száműzték. Voltak, akik más kolostorokban kerestek menedéket, másokat világi rendiek családjai fogadtak be. Négyen-hatan maradhattak összesen. A kolostor a negyvenes évek vége felé még működtette a Szent Bonaventura nyomdát is, így abban a korban körülbelül ötven szerzetes élt és dolgozott itt – részletezte Orbán Szabolcs. A nyomda működtetése, az ahhoz kapcsolódó folyóiratok kiadatása a kolozsvári rendház sajátossága volt, a XX. század elején az erdélyi katolikus sajtó túlnyomó része a ferencesekhez kötődött. A Szent Ferenc által megfogalmazott, „élni az evangéliumot” irányelv alapján tevékenykedő rendtagok Kolozsváron jelenleg lelkipásztori szolgálatot látnak el a templomban, különböző oktatási-nevelési jellegű tevékenységeket szerveznek az ifjúság, fiatal családok számára, illetve immár hagyományszerűen foglalkoznak hátrányos anyagi helyzetű emberekkel. Ennek legláthatóbb vonzata a keddi Szent Antal-kenyérosztás, de ugyanakkor rendszeresen figyelemmel kísérik, látogatják a hozzájuk folyamodó rászorulókat.
1951-ben az itt maradt rendtagokat is elhurcolták, ugyanis a teljes ferences provinciát Máriaradnára gyűjtötték össze. 1967-ben egy-két szerzetes visszatérhetett. Jelenleg összesen öten vannak, a templom melletti folyosórészben laknak, amelyet korábban raktárhelyiségnek használtak. A kolostort lefoglalták, de telekkönyvi átírás tulajdonképpen nem történt, amint azt a visszaszolgáltató bizottság is megállapította – mondta a rendtartomány vezetője.
Guttman Mihály, a zenelíceum első, alapító igazgatója visszaemlékezéseiben leírja, hogy 1949 októberében kapták meg az iskola számára a szeptemberben elfoglalt épületet, és bútorzatából mindössze nyolc széket és két asztalt találtak – mondta Orbán Szabolcs. A kolostor teljes oklevélgyűjteményét, levéltárát elvették, egy része a Szekuritáté szűrőjében maradt, másik része pedig a kolozsvári állami levéltárba került, mindmáig nincs kutatható állapotban.
Felfedezni a kolostor tereinek mai funkcióit
A kolostor történeti szempontból kiemelten értékes részeit, így például az egykori refektóriumot, a Mátyás-termet – amely eddig nem volt látogatható – elérhetővé szeretnék tenni a közösség számára. Másrészt, legutóbb a negyvenes években végeztek felújítási munkálatokat az épületeken. Egy udvari épületrészen például olyannyira megrongálódott a falazat, hogy fa nő ki belőle. A legalapvetőbb lépések tehát az állagmegőrzésre, az esővízelvezető- és a közel száz éve készült csatornarendszer korszerűsítésre irányulnak majd, de szempont az is, hogy az említett történeti terek élők, funkcionálisak maradjanak – hangsúlyozta Orbán Szabolcs. Másrészt, a szerzetesi közösség lakóterét tágítani kell, a mai élethez szükséges funkciókat optimális módon meg kell találni a régi épületben. A rendtartományi főnök elmondta: jelenleg még tárgyalások zajlanak egyes iskolákkal, de valószínűsíthető, hogy a tanteremként kialakított helyiségeket oktatási célokra használják majd. Az építészhallgatók által végzett felmérések nyomán valószínűleg körvonalazódik az a néhány cella is, amelyeket a rendtagok saját használatára alakítanak majd ki. Mindemellett a kápolna az a régi térrész, amely mindenképpen a ferences közösség életéhez kell hogy tartozzon – magyarázta Orbán Szabolcs, aki nem tartja kizártnak, hogy a jövőben egy-két fővel emelkedhet a szerzetesek létszáma.
Guttmann Szabolcs, az építész kamara erdélyi fiókjának elnöke 2001-ben Nagyszebenben szervezett először nyáriegyetemet az épített örökség megismerése céljából, a városháza védnöksége alatt, amelyre romániai építészeti egyetemek hallgatóit hívták meg. Mint elmondta, az építészeti oktatás az elmúlt húsz évben nem sokat változott: a nyolcvanas évek szokásának megfelelően a diákok nem ismerkednek meg a történeti épületekkel, ezt a hiányosságot pótolnák ezek a rendezvények. Tavaly a területi építész kamara által szervezett tábor keretében, a ferences rendtartomány vezetősége és Kovács Sándor katolikus főesperes támogatásával kezdték el a hallgatók felmérni a ferences kolostor egy részét, a Szentegyház utca 6. szám alatti épületet, a Szent Mihály római katolikus plébániát, a Szent Mihály plébániatemplom tornyát. Idén a kör a nyári szakgyakorlat lehetőségeihez mérten szűkült, a felmérések célpontja a ferences kolostor és templom – magyarázta az építész. A tábor diákjait illető szervezési kérdésekkel, az EME-kapcsolatfelvétellel idén Orbán György gyakornok építész foglalkozott. A felmérések mellett az előadások, beszélgetések alkalmával a hallgatók, építés-, rendtörténeti és művészettörténeti szempontból is úgymond körbejárják a kolostor épületeit, amelyeknek új, megfelelő hasznosítást kell találni – hangsúlyozta Guttmann Szabolcs. Július 24-én a felméréseket felvonultató tárlat is nyílik majd a kolostorban.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)

Tusványos – Semjén: A magyarokra kell bízni, hogy akarnak-e élni szavazati jogukkal
A nemzetek léte egyetemes érték az emberiség számára – mondta szerdán Tusnádfürdőn Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes előadása vezette be a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) hivatalos megnyitóját. Megállapította: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen egyetemes érték, az egész emberiség válna szegényebbé, ha a nemzetek eltűnnének a történelemből.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor a „két szélsőségre". Az egyik szerinte a kozmopolitizmus, amely elavult, provinciális fogalomnak tekinti a nemzetet. Az előadó szerint „értékrombolást" végeznek, akik ezt vallják, hiszen – mint fogalmazott – a nemzettől kapjuk nyelvünket, kultúránkat, gondolkodásunkat. A miniszterelnök-helyettes a másik szélsőségnek a sovinizmust tekinti, amely egy adott nemzet vélt érdekéből fakadóan tagadja más nemzeteknek az élethez való jogát.
Egyszerre kell elutasítani e két szélsőséget – hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt, aki ugyanakkor nagyon is fontosnak nevezte, hogy egy adott nemzet felelős kormánya segítsen megőrizni a nemzeti létet, kultúrát, örökséget.
A magyar nemzetet háromlábú székhez hasonlította, melynek egyik lábát a magyarországi, a másikat a Kárpát-medencei, a harmadikat pedig a nyugati világban szétszóródott magyarság alkotja. Ha e szék egyetlen lába is kiesik, az egész szék felborul – hangsúlyozta, leszögezve, hogy a magyar kormánynak egyformán kell felelősséget viselnie a magyar nemzet mindhárom része iránt.
Utalt arra, hogy a szomszédos országokban továbbra is fenyegeti a magyarságot az asszimiláció veszélye. Semjén szerint emiatt van szükség a kettős állampolgárság megadására, ezáltal ugyanis – mondta – a magyar nemzet közjogi értelemben is egyben tartható. Örömmel állapította meg, hogy már több mint 120 ezer állampolgársági igény érkezett, mintegy húszezer ember tette már le az állampolgársági esküt. Semjén Zsolt szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól.
A miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a magyar kormány határozottan kiáll a szomszédos országokban élő magyarok identitásának megőrzéséért. Emberi jogainkon nyugvó nemzeti érdekeinket soha nem rendeljük alá más államok belpolitikai hullámveréseinek – szögezte le.
Semjén állást foglalt amellett, hogy a jelentős számú magyar közösséggel rendelkező államokban etnikai alapú szervezeteknek kell működniük, a „vegyes párt" létrehozása az asszimilációs folyamatot erősíti, az az „önfeladás előszobája". Úgy vélekedett, hogy Romániában nagyon fontos a különböző magyar szervezetek összefogása, nem szabad pusztán pártpolitikai érdeküktől vezérelve veszélyeztetni a magyarság parlamenti képviseletét.
Semjén Zsolt határozottan állást foglalt az autonómia mellett, amelyet – mint fogalmazott – a román sajtó egyfajta fantasztikus, irreális követelésnek állít be. A magyarok soha nem kértek olyat, amelyre Európában már ne lenne példa – hangoztatta.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kitért a tábor mottójára, miszerint „Összenő, ami összetartozik". Szerinte erről szól a nemzeti összetartozás politikája, a kedvezményes honosítás is. Elismerte: tíz évvel ezelőtt még nem támogatta a kettős állampolgárságot, mert az akkor az elvándorlást erősítette volna a határon túli magyarok körében, ma viszont ugyanez a szülőföldön maradás szándékát erősíti.
Hangsúlyozta a közép-európai összetartozás fontosságát is. A románok és a magyarok is összetartoznak – mondta, hangsúlyozva azt is, hogy a székelyföldi régió létrehozása nem gyengítené, hanem inkább erősítené a romániai szuverenitást.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy néhány nappal ezelőtt a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. Azt is leszögezte, hogy ez az esemény egyáltalán nem befolyásolja a mostani tábort, hiszen Tusványos – mint fogalmazott – Kelet-Közép-Európa legstabilabb intézménye, a „bálványosi folyamat" erős sodrásával folyik tovább a maga medrében. Erdély.ma

Tusványos komolyabb oldala
A Kárpát-medencét, Erdélyt, Székelyföldet foglalkoztató legfontosabb kérdések kerülnek napirendre a Tusványos idei rendezvénysorozatán, huszonkettedik alkalommal gyűlnek össze a rövidnadrágos politizálás hívei, megvitatják, választ keresnek több, a magyarság számára fontos kérdésre.
Ismét magas lesz az egy főre eső miniszterek száma, már bizonyos, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem hagyja ki az idei rendezvényt sem, ám kérdéses, jelen lesz-e Traian Băsescu. Egyelőre azt sem tudni pontosan, a román államelnököt meghívták-e vagy sem, a szervezők a politikai széljárások szerint változtatják ezzel kapcsolatos nyilatkozataikat. A legkiemeltebb előadások idén is a fősátorban zajlanak, és lesz olyan nap, amikor négy nagy témakör kerül terítékre. Ma a hivatalos megnyitót követően előbb a Kárpát-medencei magyar felsőoktatásról lesz szó, majd az állampolgárság-igénylések első féléves mérlegét mutatják be, a késő délutáni órákban a közép-európai energiapolitikáról értekeznek. Csütörtökön a gazdasági válság, fejlesztési stratégiák elemzésével kezdik a napot, majd az új pártról, a bejegyzés előtt álló EMNP-ről beszélnek a kezdeményezők, délután az őszi népszámlálás kapcsán szólnak a szakértők mindarról, amire érdemes és amire oda kell figyelni. Péntek délelőtt – az előző években már megszokott módon – összeül a nemzeti kerekasztal, a határon túli magyar szervezetek vezetői és Németh Zsolt külügyi államtitkár az autonómia változó feltételeiről értekeznek. Ezt követően a Mikó-tervet, az erdélyi gazdaságfejlesztési programot mutatják be, délután pedig előbb a székelyföldi fejlesztési stratégiákról, majd a magyar médiatörvényről lesz szó. Szombaton Orbán Viktor tart előadást Traian Băsescu társaságában vagy nélküle. Az bizonyos, Tőkés László és Németh Zsolt ott lesz a magyar miniszterelnök mellett a pódiumon. Idén talán még a korábbiaknál is gazdagabb a különböző sátrak kínálata, neves szakembereket, előadókat hallhatnak az érdeklődök, a témák és meghívottak sokszor "verik" a fősátor programját. Sok intézmény, szervezet működteti saját világát, így minden ide látogató megtalálhatja a kedvére való előadást. A Tusványosok örök nagy témája a megérkező és távol maradó vendégekről szóló találgatás. Az évek során elmaradoztak a román politikusok, mára már elsősorban a magyar jobboldal dominál, nagy számban érkeznek a fideszesek és kereszténydemokraták, sok magyar miniszter és államtitkár lép fel. Erdélyből elsősorban a szervezésben is részt vállaló Tőkés-oldal lesz többségben, de visszatérő vendég több RMDSZ-es politikus is. Kelemen Hunor szövetségi elnök, ígérte, mindent megtesz, hogy jelen lehessen a pénteki nemzeti kerekasztalon, s az is kérdés, lesz-e Orbán–Kelemen találkozó, sikerül-e langyosítani bár az elég fagyos Fidesz–RMDSZ viszonyon. Traian Băsescu érkezéséről köztudott, csak akkor válik bizonyossá, ha leszállt a helikoptere. A szervezők elmondták, a Cotroceni-palotából már érdeklődtek a tusványosi programról. Indul hát Tusványos, az idei rendezvény címe: Összenő, ami összetartozik. Négy nap pezsgés várható politikával, közéleti kérdésekkel, kultúrával, sok-sok zenével, több ezer vendéggel és a környéken élő érdeklődők népes seregével. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tábla gyengébbeknek
Négynyelvű műanyag lappal ragasztotta le tegnap Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt levő Nicolae Iorga-idézetet.
A reggel fél hétkor elhelyezett táblát nyolc óra körül már el is távolították. "Bár az ilyen jellegű tevékenység eddig nem tartozott a BKB profiljába, úgy gondoltuk, valakinek be kell lőnie a becsületgólt, ha már illetékes vezetőink tehetetlenek. A fedőfelirat nem sértő és nem offenzív, a román–magyar közös múltra tesz utalást" – írja közleményében az akciót felvállaló BKB. A két aktivista a négy nyelven – román, magyar, német és angol – feliratozott műanyag lapot 6.30 óra körül helyezte el. A tábla szövege: "A szobor mellékalakjai balról jobbra: Magyar Balázs és Kinizsi Pál hadvezérek, Báthori István erdélyi vajda és Szapolyai István, Bécs kormányzója. Ştefan cel Mare moldvai fejedelmet a Magyar Balázs által vezetett székely csapatok is támogatták a törökökkel vívott 1475-ös, győztes vászlói csatában." Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb nyolc köztéri szoborral gazdagodik Sepsiszentgyörgy
Harmadik alkalommal alakult át szobrászműteremmé a sepsiszentgyörgyi Erzsébet Park: az egyik sétányon nyolc szobrász dolgozik, a cserefából készülő alkotásokat pedig a városnak adományozzák. Az idei tábor része az 550 éve város Sepsiszentgyörgy című rendezvénysorozatnak, és egyszerűen az 550 címet viseli. Éltes Barna a tábor kurátora lapunknak elmondta, a téma adott, ám minden művész élt alkotói szabadságával és különböző módon közelített az alapötlethez.
Fontosnak tartják, hogy a járókelők követhetik az alkotás folyamatát, beszélgethetnek a szobrászokkal, így a kész mű már nem olyan idegen számukra, még akkor sem, ha egyesek elvontak. A tábor a múlt hét elején kezdődött és két hétig tart, az első két napon az alkotók a városban tartottak terepszemlét, felkutatták a leendő szobruk helyét. Majd a hét erdélyi és egy japán művész fejszével, vésővel, láncfűrésszel látott munkához. Sipos István Márton köldökzsinórra emlékeztető formát faragott, elmondta: a már korábban használt motívumot nagyította fel, a Sepsiszentgyörgy földjéből kibújó köldökzsinór a születést, az életet szimbolizálja. Berze Imre kisebb részekből állított össze egy nagyobb kompakt formát, mint ahogy a város is több részből áll, az absztrakt formában mindenki mást lát, például katedrálist vagy bárkát.
Pokornyi Attila alkotása már a helyére került, a felszeletelt fatörzs elcsúsztatva került a vasrúdra, az alkotás az évgyűrűkre utal. Az alkotások a lakónegyedekbe kerülnek, két évvel ezelőtt kilenc, tavaly tíz alkotás került a közterekre, idén pedig újabb nyolc szoborral gazdagodik a város. Éltes szerint vizuálisan erős hatása van, ha a betonkörnyezetben felállítanak egy organikus formát. Ezekkel az alkotásokkal barátságosabbá teszik tömbházakkal körbevett köztereiket. A szobrásztábor szakmai fórumot is jelent, hiszen szakmai beszélgetésekre, tapasztalatcserére is lehetőséget nyújt, a művészek figyelik egymás munkáját és hatnak egymásra.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Eckstein-Kovács: 100 százalékban meg kell védeni Verespatakot
Kelemen Hunor sakkot adott Borbély Lászlónak?
Azt követően, hogy a Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság kibocsátotta a Kirnyik-hegység egy részére vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, ismét fellángoltak a kedélyek az évek óta sokat vitatott, verespataki aranykitermelésre irányuló beruházás kapcsán. A projektet ellenző, illetve az azt támogató számos nemkormányzati szervezet egymás után adja ki a nyílt leveleket, amelyekben elítéli vagy ellenkezőleg: megköszöni a mentesítési bizonylat kibocsátását, amelynek hiánya eddig az egyik fő akadályt jelentette a bányát megnyitni akaró Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat útjában. A politikumnak sincs egységes véleménye, csak azzal van tisztában: a bányaterv az elmúlt tíz-húsz év legnehezebb döntése. Jelenleg úgy tűnik: az RMDSZ minisztereire hárul ez a kellemetlen feladat, amit Eckstein-Kovács Péter lapunknak adott nyilatkozatában igen sajnálatosnak tartott.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Régészeti Bizottság a július 12-i ülésén fogadta el a Kirnyik-hegység, Verespatak, Románia – verespataki bányászati tervcímű régészeti kutatási tanulmányt, amelynek alapján a Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság kibocsátotta a régészeti mentesítési bizonylatot. A kulturális minisztérium közleménye szerint a terv fő célkitűzése a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának megmentése, amit az aranybányát megnyitni akaró Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat finanszírozna 70 millió dollárral, azaz az eredeti összeg duplájával. Az elképzelés alapján egy független szakértőkből álló bizottságot is létrehoznak, amelynek feladata lenne a bányakitermelés állandó felügyelete, és a munkálatok azonnali leállítása abban az esetben, ha a szakemberek eddig még nem ismert fontos régészeti leletekre bukkannak.
Eckstein: komoly akadály hárult el
Eckstein-Kovács Péter – aki a kezdetektől fogva ellenzője volt a projekt megvalósításának – a Szabadságnak adott exkluzív nyilatkozatában úgy vélte: komoly akadály hárult el a verespataki ciántechnológiával történő aranykitermelés útjából azáltal, hogy Kelemen Hunor aláírta a régészeti mentesítési bizonylatot, mi több, elfogadta a műemlékvédelemre fordítható összeg dupláját, s így kényszerhelyzetbe hozta saját magát, hogy jóváhagyja a végleges műemlékvédelmi engedélyt. Az RMDSZ politikusa ugyanakkor hangsúlyozta: Kelemen Hunor a bizonylat kibocsátása által kényelmetlen helyzetbe hozta Borbély László kollégáját, környezetvédelmi minisztert is, akinek a beleegyezése most már valószínűleg a végleges és utolsó akadálya a projekt megvalósításának, amely a Kolozs megyei volt szenátor szerint felbecsülhetetlen károkat okozna környezetvédelmi és műemlékvédelmi szempontból egyaránt.
„Nem tudom elfogadni Kelemen Hunor azon állítását, hogy „megmentette” az épített örökség 80 százalékát, mivel kötelessége lett volna 100 százalékban megvédenie azt. Ugyanakkor sajnálatosnak tartom, hogy ennek a több mint vitatott projektnek a megvalósítása az RMDSZ kormánytagjain múlhat, akik közül Kelemen Hunor sarkalatosan ellentmondva eddigi nyilatkozatainak végül engedett a kétségtelenül létező nyomásnak, ami a nagy beruházó, illetve az őket támogató román politikusok irányából érkezett” – hangsúlyozta Eckstein-Kovács Péter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy nem államelnöki tanácsosi minőségében, hanem a ciántechnológia ellenzőjeként és RMDSZ-es politikusként adott hangot a véleményének.
Eckstein-Kovács kifejezte reményét, hogy Borbély László meg fogja akadályozni a projekt megvalósítását, amely meglátása szerint az egész környezetet nemzedékekre megpecsételheti, illetve azt, hogy ez az RMDSZ nevéhez legyen köthető.
A PDL-ben is megoszlanak a vélemények
A fő kormánypártnak – a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) – nincs egységes álláspontja arról, hogy hasznos-e a Verespatakon tervezett ciántechnológiás aranybánya megnyitása, vagy nem – jelentette ki a párt szóvivője hétfőn. Sever Voinescu elmondta, hogy a pártban megoszlanak a vélemények a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat által tervezett beruházásról, és közölte, hogy még nem született döntés a PD-L-ben a projekt engedélyezéséről. Voinescu szerint a bányaterv az elmúlt tíz-húsz év legnehezebb döntése a politikai osztály számára, amelynek azonban ezt előbb-utóbb meg kell hoznia.
Tüntetés várható Kolozsváron is?
A beruházás ellenzői hétfőn és kedden is a kulturális minisztérium előtt tüntettek, és Kelemen Hunor lemondását követelték azzal vádolva, hogy a régészeti mentesítési bizonylat „titokban” való kibocsátásával megsemmisül a Kirnyik-hegység régészeti öröksége a római kori bányajáratokkal együtt. A tegnapi tüntetést szervező tiltakozók interneten keresztül a projekt ellenzőit egy kolozsvári megmozdulásra is toborozták, amelyre állítólag ma délben 1 órakor kerülne sor a Főtéren.
Az Alburnus Maior Egyesület a történtek kapcsán bejelentette: ismét bíróságon támadja meg a régészeti mentesítési bizonylatot, miután a korábbi változat megsemmisítését ilyen úton elérte.
Az ellenzőkkel egy időben a bányaprojekt támogatói is aktív meggyőzési kampányt folytatnak a médián keresztül. Több ilyen egyesület közleményben üdvözölte hétfőn a kulturális minisztérium döntését. Ezt megelőzően az RMGC kiterjedt országos médiakampányt folytatott hónapokon keresztül a projekt hasznosságát hangsúlyozva.
Az RMGC 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni ciántechnológia alkalmazásával Verespatakon, ahol Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi megnyitni. A beruházónak még egy fontos engedélyre, a környezetvédelmi jóváhagyásra is szüksége van, amit a jelenleg tanulmányozás alatt álló környezeti hatástanulmány alapján bocsáthat ki a kormány.
P.A.M., B.B.

Százezren a pótérettségin
Országszerte a múlt héten zajlott az augusztusi pótérettségire való beiratkozás. A tanügyminisztérium által tegnap közzétett adatok szerint 106 854 maturandus iratkozott be az augusztusban zajló vizsgára. Ezenkívül augusztusban még beiratkozhatnak azok a tizenkettedik osztályt végzettek, akik a nyári érettségin nem vehettek részt, mert pótvizsgázniuk kellett, ám idő közben sikerült lezárniuk tanulmányaikat.
Călin Mureşan, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség informatikusa lapunknak azt nyilatkozta: a megyében 2575-en iratkoztak be az augusztus 22-én kezdődő pótérettségire. A szóbeli vizsgákat augusztus 22-e és 26-a között rendezik meg, az első írásbeli vizsgára pedig augusztus 29-én kerül majd sor. Anyanyelvből (esetünkben a magyar nyelv és irodalomból) augusztus 30-án vizsgáznak a maturandusok. Augusztus
31-én és szeptember 2-án a választható tantárgyak következnek.
A szeptember 4-i eredményhirdetés után az esetleges fellebbezések elbírálása után szeptember 7-re várható a végleges eredmények kifüggesztése.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Kiket kellett feddtek, Iorga-táblát fedtek
Hivatalosságaink határozatlan fellépésére hivatkozva Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke négynyelvű műanyagtáblát ragasztott tegnap reggel a Mátyás-szoborcsoport talapzatán illegálisan elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblára. Másfél órával később a módosított táblának már csak hűlt helye volt a szobornál, de a Iorga-idézetet még jó ideig takarították a ragasztótól. A tábla egyébként a szoborcsoport négy mellékalakját mutatta be román, magyar, német és angol nyelven, kihelyezéséért pedig a BKB sajtóközleményben vállalta a felelősséget: „Bár az ilyen jellegű tevékenység eddig nem tartozott a BKB profiljába, úgy gondoltuk, valakinek be kell lőnie a becsületgólt, ha már illetékes vezetőink tehetetlenek.”
Hantz Péter szerint a műanyagtáblát egy hivatalosan nem létező táblára ragasztották rá, ezért nem számolnak különösebb következményekkel. „Arra számítottunk, hogy 10 percnél tovább nem fog élni a tábla, de másfél órán keresztül ott volt” – nyilatkozta lapunknak Hantz, hozzátéve, hogy több ragasztóval és pontosabb szervezéssel tovább takarhatta volna a BKB táblája a Iorga-idézetet.
Az ügyvivő alelnök szerint Romániában minden elképzelhető azon kívül, amit a természet törvényei nem engednek, de „nem büntethetnek, amiért a szemetet letakarjuk”.
Az egyetemi tanár sajnálattal közölte, hogy a magyarok között is magas azoknak az aránya, akik nem ismerik a négy mellékalak kilétét, továbbá a történelmi hűtlenséget tartalmazó Iorga-idézet helyett inkább a közös múltról tanúskodó táblának lenne ott a helye a szobor talapzatán, mint ahogyan az általa kihelyezett is a magyar–román közös múltra utalt.
„Hivatalosságaink a Iorga-tábla illegális kihelyezése óta nem tesznek egyebet, csak a kezüket tördelik” – jegyezte meg Hantz, aki egyben beszámolt egy kilátásba helyezett újabb BKB-pályázat tervéről is: „Valószínűleg a korábbi, Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos magyar nyelvű tábla elhelyezéséhez hasonló pályázatot hirdetünk meg. Jutalomban részesül az, aki sértő táblákat helyesbít, vagy magyar nyelvű táblákat függeszt ki oda, ahonnan az hiányzik”.
Hantz Pétert egyébként tegnap délután 3 óráig sem a városháza, sem pedig a rendőrség nem kereste meg az eset kapcsán. Hantz értesülései szerint a városháza a teljes engedetlenségi megmozdulást tagadta.
A műanyagtábla kihelyezéséről készült fotóriport megtekinthető a Szabadság honlapján (www.szabadsag.ro), a Riport rovatban.
• A tábla szövege: „A szobor mellékalakjai balról jobbra: Magyar Balázs és Kinizsi Pál hadvezérek, Báthori István erdélyi vajda és Szapolyai István, Bécs kormányzója. Ştefan cel Mare moldvai fejedelmet a Magyar Balázs által vezetett székely csapatok is támogatták a törökökkel vívott 1475-ös, győztes vászlói csatában.”
(K. H. I.) Szabadság (Kolozsvár)

Cinkos, aki néma
„… egy nép vallásos és szellemi miveltségének nincs jellemzőbb ismertetője, mint a templom és a temető. E két hely, melly egyedül van nyitva gazdagnak, szegénynek, mellyhez egyforma joga van az utolsónak szintúgy mint az elsőnek – közbirtok – s leghívebben tükrödzi az egésznek jellemét.”
Herepei Gergely tiszteletes úrnak 1845. november 2-án, a Kétágú templom építését megelőző 173 éves fatemplom bezáratása alkalmával, az utolsó istentiszteleten elhangzott beszédéből vettem az idézetet.
A tiszteletes úr és az adakozó hívek látomása és óhaja, hogy „mint poraiból megifjodva felelevenedett Phoenix, emelkedjék fel … egy dicsőségesebb templom.(…) És mind ez meg fog történni, csak egyesek légyünk és akarjunk, – mert egy nép akaratja erőss és csodát képes tenni. De fogtok-e akarni – fog-e mindenik közületek akarni? Jaj néked szerencsétlen nép, … mint sírjából feljáró halott fog megjelenni néked e templom álmaidban, s egykor a halálos ágynál szemre hányást tenni: – de ha kötelességedet megérted és telyesíted , édesen fogsz visszaemlékezni e templomra, s ezen órára midőn szent elhatározással a jövendőre állottál a multnak sírja felett.”
A nép akarata erős volt és csodát is tett, 1856-ra felépült a ma Kétágú templom néven ismert, Erdély egyik legszebb klasszicista stílusú temploma. Az ótemplom éppen a most megkezdett építkezés helyén állt. Búcsúztató szavai az újra, a Kétágúra is érvényesek.
Mára elfogyott volna a nép akarata és ereje? Napjainkból ennyire hiányoznak a csodák? A mai szószékről miért nem hangoznak el Herepei Gergely tiszteletes úr beszédéhez hasonló beszédek? A műemlék templom megcsúfolása miért csak az utóbbi hetekben, szinte a munkagépek megjelenésekor kapott nagyobb nyilvánosságot? A Szabadság hasábjain 2011. június 29-én, július 8-án, július 13-án és 14-én a megjelenő cikkek és riportok részletesen elénktárják mindazt, amit a templomról és a jelenlegi helyzetről tudnunk kell, tudnunk kellett volna. Miért csak most? Az ügy Strasbourgban van, mégis egyezkedünk, lemondunk, csereberélünk. Sok városát szerető embert lehetett volna egyetlen hívó szóval mozgósítani, mint ahogyan ez a Házsongárdi temető esetében megtörtént. Nagyon sokan vagyunk, akik vallásos és szellemi műveltségünk kifejezőjeként a Házsongárdi temető mellett a Kétágú templomért is helyt tudtunk volna állni. Az Agnus Dei (Isten Báránya) hogyan alakulhatott át egyszerű báránnyá, netalán juhvá? A nyomásgyakorlásnak számtalan törvényes eszköze van, amellyel a törvény, jelen esetben a műemlékvédelmi törvény betartatását ki lehetett volna (talán még ki lehet??) kényszeríteni, mint ahogyan ez Nagyváradon, a püspöki palota és a Lorántffy Gimnázium sporttelepe esetében meg is történt. A szászfenesi római katolikus műemlék templom melletti törvénytelen építkezést is meg lehetett állítani, akárcsak a bukaresti Szent József római katolikus székesegyház melletti építkezést. A templom szomszédságában élek, a gyülekezetnek tagja vagyok, miért csak a fent nevezett cikkekből és hosszas kérdezősködés után ismertem meg a fájó ügy részleteit? Imádságos álcával elkentük volna Isten Házának ügyét?
Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes asszony, ha a vallásos műveltségnek híjával van is, vajon a szellemiekkel miért nem rendelkezik? Ha nem fáj neki a templomnak, mint Isten házának a megcsúfolása, akkor magas beosztásához illő szellemi műveltsége miért engedi meg, hogy fölülbírálja szakemberek véleményét, hogy áthágva a műemlékvédelmi törvényt, balkáni eszközökkel, a templomhoz megengedhetetlen közelségben, magasságával vetekedő magasságban, stílusában ordítóan elütő építmény felhúzásán fáradozzék.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség zöldövezetet megszüntető, tájba, városképbe hasító, a templomot örökre leárnyékoló új székhelyének építése azonban nemcsak műemlékes szempontokat vet fel. A magyar iskolák felügyeleti szervének vezetője, aki nemrég a Romániai Magyar Demokrata Szövetség érdekvédelmi tevékenységében magas tisztséget is elvállalt, milyen erkölcsi alapon szorgalmaz és kényszerít ki olyan székhelyet, amely jogilag még tisztázatlan, és évszázadokig magyar református egyházi tulajdonban levő telekre épül. Tudva tudja azt is, hogy a telek kényszerajándékozás útján került a tanügyminisztérium tulajdonába, és az épületbe majdan beköltöző intézmény nem közösségünket hivatott szolgálni. Fogyó népességünknek, zsugorodó iskolahálózatunknak a jövőre nézve semmilyen biztonságot nem ad, ráadásul az ide tervezett sportlétesítmények, a Farkas utcai templom szomszédságában működő sportpályához hasonlóan, zavarnák az alsóvárosi gyülekezet vallási életét, hitéletének csendjét.
A műemlék épületeknek és azok környezetének védelme mindenki számára kötelező, még magyar vezetőink számára is. Nem lenne szabad a Megyei Műemlékvédő Bizottság, ráadásul román szakembereinek tilalmát átlépve, Bukarestben jóváhagyatni az építési engedélyeket. Talán még nem késő összefogni a törvény betartatásáért!
Herepei tiszteletes szavaihoz visszatérve vegyük magunkra a bíztatást:
„ha kötelességedet megérted és telyesíted, édesen fogsz visszaemlékezni e templomra, s ezen órára midőn szent elhatározással a jövendőre állottál a multnak sírja felett.” Szabadság (Kolozsvár)

„Becsületgól” Apostunak
Négynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát
Négynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát.
A BKB felirata magyarul, románul, németül és angolul nevesítette a szoborcsoport mellékalakjait és utalást tett a magyar–román közös történelemre is. „Ezzel az akcióval be szerettük volna lőni a becsületgólt, mert úgy látjuk, hogy az illetékes vezetőink tehetetlenek az ügyben” – nyilatkozta lapunknak Hantz Péter.
Hantz Péter szerint a BKB műanyag táblájának szövege nem sérti a románságot. „A felirat a közös történelmünkre hívja fel a figyelmet. Megemlíti, hogy Ştefan cel Mare moldvai fejedelmet a székely csapatok is támogatták az 1475-ös vaslui csatában” – fogalmazott.
Hantz elmondta, nem számítanak megrovásra az önkormányzat részéről, mert a Iorga-idézetet viselő táblát is törvénytelenül helyezték el a szoborcsoport elé. „Valójában mi egy nem létező táblát ragasztottunk le” – magyarázta. A BKB feliratát egyébként a városháza alkalmazottai már a reggeli órákban eltávolították.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a lapunknak az ügyről elmondta: ez az akció csak megerősíti azt a véleményét, hogy ideje lenne mindenféle táblát eltávolítani a szoborcsoport körül. „Így nem lenne senkinek semmilyen indítéka magamutogató akciókat kezdeményezni és kivitelezni” – kommentálta az ÚMSZ-nek a BKB-akciót az alpolgármester.
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Iorga-idézetes bronztábla május 23-án jelent meg a Mátyás-szoborcsoport előtt. Kelemen Hunor kulturális miniszter két alkalommal levélben kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy távolíttassa el a táblát, az elöljáró azonban erre nem volt hajlandó. A kulturális tárca vezetője kijelentette: a rendőrség és az igazságszolgáltatás elé fogja vinni az ügyet. Debreczeni Hajnal, a kulturális miniszter sajtótanácsosa lapunk megkeresésére elmondta, a minisztérium ma hozza nyilvánosságra, milyen további lépéseket tesz a Iorga-tábla eltávolítása érdekében.
A tábla körüli botrány egyébként már odáig fajult, hogy Horea Uioreanu liberális képviselő nemrégiben kijelentette: a kolozsvári városi önkormányzat fizesse vissza azt a 400 ezer eurót, amivel Magyarország hozzájárult a Mátyás-szobor restaurálásához, mivel így „megoldódna a Iorga-idézetes tábla miatt keletkezett helyi konfliktus” és a magyar államnak nem lenne több oka arra, hogy „meghúzza a kolozsvári önkormányzat fülét”.
Szőcs Géza, a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kifejtette: Magyarország egy szimbólum- értékű műalkotás felújítását vállalta, nem pedig egy propagandaeszközét, így fel sem vetődhet az a kérdés, hogy Románia esetleg visszafizesse a magyar félnek a restaurálás költségeinek őt terhelő részét.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

Bolyai Nyári Akadémia-rajt
A magyar oktatásügyi államtitkár is részt vesz a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Bolyai Nyári Akadémia programjain. Hoffman Rózsa ma a pedagógusi hivatásról tart előadást a csíkszeredai Sapientia EMTE aulájában
A magyar oktatásügyi államtitkár is részt vesz a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Bolyai Nyári Akadémia programjain. Hoffman Rózsa ma a pedagógusi hivatásról tart előadást a csíkszeredai Sapientia EMTE aulájában.
A hét elején megkezdődött pedagógus-továbbképző a gyakorlati műhelymunkára összpontosít. A Kolozs megyei Válaszúton népzene, néptánc, kézműves programok indultak – ezekre például jelentősen többen jelentkeztek, mint ahány meghirdetett hely volt. Szintén gyakorlati órákat tartanak Székelyudvarhelyen, ahol a hangszerhasználattal, az ének-zene tanításával, továbbá a kórusvezetés műhelytitkaival ismerkedhetnek a résztvevők.
Elméleti órák zajlanak Kolozsváron, itt folyik például a református vallástanárok továbbképzése, az általános és középiskolai matematikatanárok számára meghirdetett, Matematika tanítása című tanfolyam, valamint a magyartanárok számára rendezett Magyar nyelv és irodalom tanítása című képzés. Segesváron a földrajz szakos pedagógusok vesznek részt tapasztalatcserén.
Csíkszeredában a római katolikus vallástanárok továbbképzése tart, és itt dolgoznak együtt a testnevelés, a kémia, a román nyelv és irodalom szakos tanárok. Szintén Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában ismerkedhetnek a pedagógusok az interaktív tábla és multimédiás eszközök nyújtotta lehetőségekkel. Az idei év újdonsága, hogy a nyári képzés akkreditált oklevelet biztosít. A tanfolyamokon összesen 612 érdeklődő vesz részt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó-vizit az ÚMSZ-nél
Szerkesztőségünkbe látogatott tegnap a miniszterelnök-helyettes
Többek közt újságolvasási szokásairól kérdeztük Markó Béla miniszterelnökhelyettest, aki tegnap az Új Magyar Szó szerkesztőségébe látogatott.
„Bár azt nem állítom, hogy az Új Magyar Szó minden lapszámát átforgatom, a miniszterelnök-helyettesi kabinetben készülő lapszemle révén naponta látom, hogy mi jelenik meg a lapban, mire reagál az Új Magyar Szó, mi az aznapi sajtótéma” – fejtette ki a tegnap lapunk szerkesztőségébe látogató Markó Béla miniszterelnökhelyettes. Markót többek közt újságolvasási szokásairól kérdeztük. Mint elárulta, ő maga ilyen szempontból „konzervatív”, minthogy az internet előretörése ellenére továbbra is a nyomtatott betű híve.
„A hagyományos sajtótermékek híve vagyok” – mondta Markó Béla szerkesztőségünkben
„Online nem nagyon szeretek olvasni, néha-néha elolvasok ezt-azt, főleg magyarországi dolgokat, olyasmit, amit nem tudok a kezembe venni. Az Új Magyar Szóból főleg a hétvégi számokat veszem kézbe, papíron, a csütörtöki-pénteki számot, otthon, Marosvásárhelyen. Tartalmas és jó a lap, ezt még azok a politikus kollégák is elismerik, akik néha indulatoskodnak, attól függően, hogy szereti őket az Új Magyar Szó, vagy nem szereti, hogy nekik tetsző vagy kevésbé tetsző dolgok jelennek meg róluk a lapban” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerkesztőségünkben az RMDSZ és a Fidesz viszonyáról, a romániai kormánykoalíció várható sorsáról, a „Borbély-ügyről”, illetve arról beszélgetett az Új Magyar Szó újságíróival, hogy lehet-e kormányüléseken szonetteket írni. A Markó Bélával készült interjút következő lapszámunkban közöljük. Új Magyar Szó (Bukarest)

Népszámlálás előtt
A polgármesteri hivatal akkor sem küldhetett volna magyarul beszélő alkalmazottat, ha történetesen akar.
Kati néni kétségbeesetten kopog be a szomszédba.
– Erzsi, itthon vagy? Nem boldogulok a „doamnával”.
A „doamna” az önkormányzattól érkezett kérdezőbiztos, aki a mezőgazdasági összeírást végzi. Erzsi a kezébe veszi a félig kitöltött adatlapot, majd meglepetten néz az előtte álló töpörödött asszonyra. – Kati néném, van magának hat hektár búzája?!
A nyolcvanötöt is elmúlta, ráadásul özvegy, mióta Misi bácsi pár éve „itt hagyta”. A „doamna” és Erzsi aztán tisztázzák, hogy Kati néninek nem hat hektár búzája van, hanem ugyanennyi vetetlen földje; nem is búzát mondott (grâu), hanem azt bizonygatta, hogy nehéz (greu) egy özvegyasszonynak egyedül bármit kezdeni hat hektár szántóval.
Kati néni annak idején a téesznél dolgozó gépkezelőktől ellesett pár román szót. Nemcsak a búzát tanulta meg románul, hanem egyebeket is, de egész mondatokra nem telik, a szlávos magánhangzókra pedig végképp nem áll rá a nyelve. Hiába erőlködik, csak a nehézség „domborodik ki”.
A szomszéd legalább érti. Azt már kevésbé, hogyan küldhetett az önkormányzat magyarul nem tudó adatgyűjtő biztost a színmagyar faluba, ahol az idősebbje Kati nénihez hasonlóan nem beszél románul. Pedig az önkormányzatnál ugyancsak tisztában kell lenniük a helyi viszonyokkal. Az alpolgármester korábban két mandátumot „teljesített” első emberként, ráadásul polgármesteri megbízatása egybeesett a közigazgatási törvény elfogadásával. Ha máskor nem, hát a jogszabály alkalmazása során, a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésekor szembesülnie kellett az etnikai arányokkal. A mezőgazdasági összeírás az év elején lejárt. Valami azt súgja, hogy sok helyütt, ha nem akadt egy-egy Erzsi, az adatok nem tükrözik a valódi valóságot. Nagyobb baj, hogy – ahogy talán sok más esetben - a polgármesteri hivatal akkor sem küldhetett volna magyarul beszélő alkalmazottat, ha történetesen akar. Kati néni faluja olyan községhez tartozik, ahol a lakosok negyven százaléka magyar anyanyelvű, ennek ellenére az önkormányzat alkalmazottai között egyetlen magyar sem akad. Pedig fontos lenne, immár az őszi népszámlálás szempontjából. A kérdezőbiztosok ugyanis többnyire a polgármesteri hivatal alkalmazottai közül kerülnek ki. Hiába toboroz hivatalosan a statisztikai hivatal, a „néptanácsnál” az érintetteknek gondjuk van rá, hogy a felhívás ne kerüljön „illetéktelen” szemek elé. Szándékosan hagytam ki a község nevét - nem fontos, és sajnos nem is példa nélküli.
Az adatgyűjtő etnikai hovatartozása több szempontból fontos. Mindenekelőtt azért, mert a kisebbségi lakosságra többféle nyomás nehezedhet. Ilyen próbálkozásra már volt példa a próbanépszámlálás idején. Marius Paşcan Maros megyei prefektus felszólította a vidék lakosait, vallják magukat székelynek vagy éppen csángónak, lelkiismeretük szerint.
Remélhetőleg ez esetben „pusztán” pszichológiai nyomásról beszélhetünk, konkrét következmények nélkül, hiszen a csángót és a székelyt végső soron vélhetően a magyarok közé sorolják. A népszámlálást előkészítő bizottságban az RMDSZ fontos eredményeket ért el, de a legjelentősebb kétségkívül ez lenne. De például a vegyes családoknál egyáltalán nem mindegy, hogy magyar vagy román ember teszi fel a kérdéseket, és tölti ki az űrlapot.
Érdemes észben tartani: a nyelvhasználati jogok gyakorlása az etnikai arányok függvénye. És vannak bíztató trendek. A Székely István vezette RMDSZ népszámlálási munkacsoport becslései szerint ezt lehet az első népszámlálás a rendszerváltás után, amikor a magyarok aránya nem csökken. Több tényezőt is felsoroltak. Noha 8,5 százalékos asszimilációs rátával számolnak – azaz száz vegyes családból való gyermek közül 8,5 románnak vallja magát a népszámláláskor -, úgy vélik, az asszimilációs veszteséget kompenzálni tudja, hogy a magyar lakosok közül kevesebben vállalnak tartósan külföldön munkát, illetve a gyermekvállalási hajlandóság is magasabb, mint a többség körében. Kár lenne, ha bizonyos nyelvi jogokat azért nem gyakorolhatnánk, mert nem figyeltünk oda/eléggé a népszámlálás előkészítésére.
Szőcs Levente. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tusványos üzenőfüzetté vált – 22 év - A Fidesz önmagába zárkózott a Bálványosi Nyári Szabadegytemen
A rendszerváltozás idején a magyar–magyar, illetve a magyar–román párbeszéd fórumaként indult a Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amelyen az első években magam is részt vettem, hiszen akkor még, a Fidesz liberális párti „pubertáskorában” semmiféle kirekesztés nem volt jellemző – mondta a Népszabadságnak Törzsök Erika szociológus, kisebbségi szakértő.
– Az akkori politikai légkörben sok kérdésben hasonlóan gondolkodtunk, s kis idővel a diktatúra után más volt még a bátorság jelentése is.
A különböző csoportok kezdetben a román–magyar történelmi megbékélés részeként határozták meg a szabadegyetemet, az évek múlásával azonban a tábor célja is, szervezői is sokat változtak. Az első változás a 90-es évek végén következett be, amikor is – az időközben Tusnádfürdőre költözött tábor – a román–magyar párbeszéd nem hivatalos fórumává lépett elő. A 90-es évek elején a résztvevőket a román és más kelet-középeurópai társadalmakat foglalkoztató kérdések érdekelték, mint a privatizáció, a jogbiztonság, az igaz ságtétel, az állam–egyház viszonya, a média szerepe, a kisebbségvédelem. Később szóba kerül a helyi önigazgatás kérdése, az oktatás, a kultúra problémái, s a 90-es évek közepén számos előadás hangzik el Magyarország és Románia euroatlanti integrációj, 2011ával kapcsolatban. A tábor még ekkor sem kizárólagos, de azért már látszik, hogy a témák a regionalizmustól eljutnak 2001-re a státustörvényig.
A tavalyi tábor fő témája a Kárpát-medencei magyarság összefogása, az Erdély-kép erősítése volt, s egy tanulságos epizód zajlott a hallgatóság szeme előtt. Amikor a meghívott román államfő, Traian Basescu nyílt színen visszautasította a székelyföldi autonómiaköveteléseket, a mellette ülő magyar miniszterelnök néma maradt. A kisebbségvédelmet máskor – persze jobbára hazai környezetben – éles fegyverként forgató Orbán Viktor román földön fontosabbnak tartja az azonos pártcsaládhoz tartozást, mint a székelyföldi autonómiáért való csatározást. A jelenlévők előtt napnál világosabb, hogy az önmagába zárkózó Fidesz-vezetés számára Tusnádfürdő üzenetfüzetté válik, Székelyföldről jobbára hazabeszél.
Onnan fogalmazza meg Orbán Viktor azt a súlyos történelmi vádat, hogy a „magyar baloldal mindig rátört nemzetére”, a tavalyi üzenetét pedig érdemes szó szerint idézni: „A baloldali-neoliberális közösség mindent elvett az ország lakosságától, amit az elmúlt időszakban közösen felépített. Elvették a megtakarított nyugdíjakat, a közbiztonságot, az egészségügyet, a szociális és családbarát intézkedéseket, a nemzeti összetartozás élményét és a demokráciába vetett hitet.” Ez a 2010-es orbáni mondat 2011-ben különös akusztikát kap.
Seres Attila. Népszabadság

Bemutatták az Erdélyi Magyar Néppárt programtervezetét Tusnádfürdőn
Az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményezői mindenképpen megfellebbezik a párt bejegyzését elutasító bírósági döntést, ha annak indoklását írásban is megkapják – mondta csütörtökön Tusnádfürdőn Toró T. Tibor, az EMNP ideiglenes elnökségének elnöke.
A 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében külön beszélgetést szenteltek a témának, tekintettel arra, hogy a bukaresti törvényszék a napokban elutasította a létrehozandó romániai magyar párt bejegyzési kérelmét. Jelezte: mindenképpen megfellebbezik a párt bejegyzését elutasító bírósági döntést, ha az indoklást írásban is megkapják. „Reméljük, hogy a romániai jogállam eléggé konszolidálódott már ahhoz, hogy harmincezer ember akaratát ne lehessen csak úgy lesöpörni az asztalról” – jelentette ki Toró T. Tibor, emlékeztetve arra, hogy körülbelül ennyien adták támogató aláírásukat a bejegyzéshez.
Elmondta: a bejegyzés alatt álló párt a temesvári protestáló szellemet tekinti programja eszmei kiindulópontjának. Ezzel utalt arra, hogy az új szervezet Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a szellemiségét szeretné képviselni. Toró T. Tibor szerint az EMNP az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti verseny és az összefogás helyes arányát szeretné meghonosítani, vissza szeretné hozni a konszenzusra törekvő döntéshozatalt az erdélyi politikába. Az erdélyi magyar közösségnek szánt források elosztásában az EMNP az együttes döntési eljárások intézményesítését szeretné elérni.
Az EMNP Románia közigazgatási átalakítását az aszimmetrikus regionalizmus alapján képzeli el. Mint elhangzott, ez csakis akkor lehetséges, ha Románia küszöbön álló alkotmányos reformja lehetőséget nyit erre. Toró felvázolta a párt készülő programjának öt alapértékét. Ezek: a szabadság, a család, a hagyomány, a magyar nemzethez tartozás, valamint a kereszténység morális értékeit magába foglaló demokrácia. Úgy vélte, a megfogyatkozott erdélyi magyar közösség rendelkezik elegendő potenciállal ahhoz, hogy meghatározza a jövőjét. Az alakuló párt ideiglenes regionális elnökei az egyes régiókat érintő célokat is megemlítették.
A Partiumot képviselő Zatykó Gyula kijelentette: az a cél, hogy a magyar gazdasági tér a határ romániai oldalára is kiterjedjen. Ennek fontos eszköze lenne – mondta –, hogy beinduljon a közszállítás a határ két oldalán fekvő települések között. A Székelyföldet képviselő Papp Előd a régió területi autonómiájának az elérését tekintette a legfontosabb célnak. Kijelentette: fontos lenne, hogy a régió ásványkincsei fölött is a régió lakói rendelkezzenek. Kérdésre válaszolva Toró T. Tibor elmondta, hogy szívesen vállalnák „az erdélyi Fidesz” címkét, erre azonban még nem szolgáltak rá. A magyarországi kormánypártokkal stratégiai partnerség kialakítására törekednek – tette hozzá. Toró azt is megjegyezte: van mit tanulni a Fidesztől, hiszen Európa legsikeresebb néppártja. MTI. Erdély.ma

Minisztériumi feljelentés a Mátyás-szobor ügyében
Büntetőeljárás indítását kérte a kulturális és örökségvédelmi minisztérium az ügyészségtől a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé helyezett, vitatott tábla miatt.
A Kelemen Hunor tárcavezető által aláírt dokumentum eljárás indítását kéri a kolozsvári polgármesteri hivatal által törvényellenesen kihelyezett tábla miatt. A feljelentést a kolozsvári ügyészséghez küldte a minisztérium. Korábban a szaktárca többször felszólította a polgármesteri hivatalt a tábla eltávolítására, de hasztalanul. A nemrégiben restaurált szoborcsoport – a költségeket Románia és Magyarország fele-fele arányban finanszírozta – talapzata elé a kolozsvári önkormányzat május 23-án táblát helyezett el, amelyen Nicolae Iorga történész sorai olvashatók: "A csatákban győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult." A feljelentésben a minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó táblát műemlékvédelmi szakhatósági és építkezési engedély nélkül tették ki a szoborcsoport elé, ami ellentmond a hatályos törvénynek, miszerint engedélyköteles minden olyan beavatkozás, amely egy műemléken történik. A különleges művészeti, tudományos vagy történelmi értékű javak ellen elkövetett beavatkozás bűntette egytől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egységes tudástér jön létre
 
TUSNÁDFÜRDŐ. Egységes Kárpát-medencei tudástér kialakításáról is beszélt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a székelyföldi Tusnádfürdőn a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) oktatással foglalkozó tanácskozásán.
Az államtitkár azért tartja fontosnak az egységes Kárpát-medencei tudástér kialakítását, hogy nyelvében, kultúrájában és identitásában erősödjön a magyarság. Szerinte ahhoz, hogy az összmagyarság az oktatáson keresztül erősödjék, hozzá fog járulni a "pedagógiai kultúra magyarországi erősödése", amely - mint fogalmazott - éreztetni fogja hatását a határon túl is.
Hangsúlyozta, hogy nem ideológiák mentén, hanem az összmagyarság felemelkedését szolgálva szeretnék felépíteni az egységes oktatási rendszert. Ne fordulhasson elő például - mondta -, hogy határon túli tanulmányi kirándulásokon csodálkozzanak rá magyarországi diákok arra, hogy a határtól több száz kilométerre magyarul beszélnek. A nemzeti alaptanterven belül "tanítani kell Trianont, az 56-os lyukas zászlót" – tette hozzá.
A készülő köz- és felsőoktatási törvényről elmondta: az előkészítés során tapasztalható viharok csak a látszatot, a felszínt jelentik, a terveknek igen komoly a szakmai támogatottsága. "Minden esélyünk megvan arra, hogy a parlament a következő időszakban elfogadja előterjesztésünket" - fűzte hozzá.
Kiemelt feladatnak nevezte a gyakorlati képzésre az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektető szakképzés erősítését, a tehetséggondozást és az iskolai kötelesség teljesítésén alapuló szorgalmas munka támogatását, mert – mint mondta - csak az ilyen munka fog értéket teremteni.
Szép Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese elmondta, hogy a Spatientia is "Tusványos szülötte". Az egyetem elsődleges feladatának tartja "a tudást átadni és a régiót szolgálni" – fogalmazott, hozzátéve, hogy ehhez rendszeresen kapnak segítséget magyarországi egyetemektől. János-Szatmári Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora előadásában a romániai magyar felsőoktatás továbbfejlesztéséről szólt.
Elmondta, hogy a magyar nyelvű agrárképzés még mindig tabunak számít Romániában. Hangsúlyozta: a jövőben élni kellene annak a lehetőségével, hogy az Európai Unión belül a magyarországi akkreditációs szervek is akkreditálhatnak romániai új egyetemi, főiskolai szakokat. Hirek.sk/oktatas

Semjén: Van precedens autonómiára
A szomszédos országokban továbbra is fenyegeti a magyarokat a beolvasztás
Összenő, ami összetartozik – ez a mottója a tegnap délelőtt hivatalosan is megnyitott 22. Tusványosnak, azaz a Tusnádfürdőn rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak. A román államfő idei programjába nem fér bele a rendezvény.
Állást foglalt az erdélyi magyarok önrendelkezése mellett tusványosi nyitóbeszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Úgy fogalmazott, hogy a magyarok soha nem kértek olyat, amelyre Európában már ne lenne példa. Semjén azt is fontosnak nevezte, hogy egy adott nemzet felelős kormánya segítsen megőrizni a nemzeti létet, kultúrát, örökséget. A kereszténydemokrata politikus szerint a szomszédos országokban továbbra is fenyegeti az asszimiláció veszélye a magyarságot, ezért szükséges a kettős állampolgárság megadása, így ugyanis a magyar nemzet közjogi értelemben is egyben tartható. Azt is hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány határozottan kiáll a szomszédos országokban élő magyarok identitásának megőrzéséért. Hozzáfűzte, hogy a jelentős számú magyar közösséggel rendelkező országokban etnikai alapú szervezeteknek kell működniük, a vegyes pártok, mint a szlovákiai Híd-Most létrehozása az asszimilációs folyamatot erősíti. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette a rendezvény mottójának üzenetét. Mint mondta, erről szól a nemzeti összetartozás politikája, a kedvezményes honosítás is. Arról is beszélt, hogy tíz éve még nem támogatta a kettős állampolgárságot, mert az akkor az elvándorlást erősítette volna a határon túli magyarok körében, ma viszont úgy véli, ugyanez a szülőföldön maradás szándékát erősíti. „A románok és a magyarok összetartoznak” – mondta a politikus, majd azt erősítgette, hogy a székelyföldi régió létrehozása nem gyengítené, hanem inkább erősítené a romániai szuverenitást.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy néhány nappal ezelőtt a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. Lapunknak nyilatkozva Toró elmondta, az elutasítás nem befolyásolja az idei tábort, hiszen Tusványos és az EMNP stabil intézmények, sorsukat nem befolyásolja a bírósági döntés, és azt egyébként is megfellebbezik.
A Tusványos egyik legmeghatározóbb szervezőjeként is ismert Toró Traian Basescu román államfő esetleges látogatásáról lapunknak elmondta, a köztársasági elnöki hivataltól nagyon határozott jelzéseket kaptak arról, hogy a szabadegyetem az idén nem fér bele az elnök programjába.
Kristály Lehel. Magyar Hírlap

Tusványos: összmagyar összefogást sürgetett Semjén Zsolt
Ha az RMDSZ és a többi erdélyi magyar politikai alakulat nem tud a saját pártpolitikai szempontjaiból engedni, nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százaléka a romániai magyarságnak. Ezért összmagyar összefogás kell – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerdán a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor – az úgynevezett Tusványos – megnyitó előadásán Tusnádfürdőn. Az egyházi áldással kezdődött hivatalos megnyitón a politikus a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseit ecsetelve leszögezte: a kabinet alapfilozófiája, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen, ezért az emberiség szegényebb lenne, ha a nemzetek eltűnnének.
Semjén kijelentette: mindkét olyan szélsőséget - a nemzetek helyett az egyént előtérbe helyező kozmopolitizmust és a más nemzetek léthez való jogát tagadó sovinizmust is – elfogadhatatlannak tartja, amely kétségbe vonja a nemzetek létjogosultságát. „Egy felelős kormánynak az a feladata, hogy nemzeti létet megőrizze” – szögezte le Semjén, aki szerint a nemzettől kapjuk nyelvünket és kultúránkat.
Meg kell őrizni az egyetemes magyarságot
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kormánynak az egész magyar nemzettel szemben kötelezettsége van, mivel az egyetemes magyarságot egyben kell megőrizni. „Az egy éve hivatalba lépett kormány ennek tudatában van, ezért hoztuk meg a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és ezért szerepel az új alaptörvény preambulumában, hogy a kormány felelősséget visel a határon túli magyarokért” – fejtette ki.
Semjén megállapította: felgyorsult a határon túli nemzetrészek asszimilációja, ezért az eddigi támogatási formák már nem elégségesek. „Ezért volt szükség egy olyan erős impulzusra, mint a magyar állampolgárság megadása” – indokolta a könnyített honosítás bevezetését a politikus.
Mint kifejtette, Trianon után különösen fontos, hogy az elszakított magyarok közjogi értelemben is a nemzet részei lehessenek. Ennek kapcsán leszögezte: ahogy a magyar kormány nem érzi veszélyesnek az államra nézve, ha a magyarországi románok vagy szlovákok felveszik anyországuk állampolgárságát, ugyanígy a szomszédos országoktól is elvárja, hogy ne akadályozzák az ott élő magyarokat, ha élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Azt is elmondta, hogy az idén beindul honosítási folyamat során már 120 ezer honosítási kérelmet iktattak, már mintegy húszezren tették le az állampolgársági esküt, és közel 9tvenezren kértek névváltoztatást. A könnyített honosítás kapcsán Szlovákiával fennálló vita kapcsán leszögezte: emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más országok belpolitikai hullámverésének.
Semjén Zsolt azt is kijelentette, hogy a szavazati jog és az állampolgárság egymástól elválaszthatatlan, a szavazati jog nem függhet az adófizetéstől. A Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, volt RMDSZ-elnök által megfogalmazott kifogásokkal szemben, miszerint a könnyített honosításhoz nem szabadna szavazati jogot is adni, mivel ez azt eredményezheti, hogy az erdélyi magyarok azt hiszik: azzal, hogy a magyarországi választásokon leszavaztak, letudták állampolgári kötelezettségeiket, így a romániai voksoláson már nem vesznek részt, Semjén úgy vélte, nem a politikusoknak kell megmondaniuk, hogy szavazhassanak-e az erdélyi magyarok vagy sem. „Megadjuk a szavazati jogot, aztán ők majd eldöntik, hogy akarnak-e élni vele” – mutatott rá.
Markó kifogását értelmezhetetlennek nevezte, hiszen – mint rámutatott – abból, hogy valaki részt vett egy választáson, nem következik, hogy egy másikon nem fog. Azon – zömmel a jelenlegi magyarországi ellenzék részéről elhangzó – kifogás kapcsán, miszerint a határon túliak többsége a Fideszre szavazna, Semjén kifejtette: senki sem akadályozza meg az MSZP-t, hogy olyan gesztusokat tegyen a határon túliak felé, amelyek arra ösztönzik őket, hogy rá szavazzanak.
„Nem kellett volna 2004-ben nemzetárulást elkövetni” – utalt a december 5-i állampolgársági szavazás kapcsán arra, hogy a szocialista párt a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt.
Semjén azt is elmondta, a romániai magyar politikai alakulatoknak össze kell fogniuk, ha ugyanis nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék a választásokon, akkor a politizáló magyar értelmiség ideológiai alapon beolvad a román pártokba.
Smaranda Enache: fontos az erdélyi identitás
A megnyitón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke is felszólalt, aki az erdélyi identitás, a transzszilvanizmus jelentőségét hangsúlyozta. Mint kifejtette, a nemzeti identitás és az összetartozás tudata mellett az emberi jogok eszméjét is át kell menteni a 21. századba, a fasizmusét, a kommunizmusét és a sovinizmusét azonban nem szabad. „Fontos, hogy közösen építsük Közép-Európát” – mutatott rá. Leszögezte, az erdélyiek számára egyaránt fontos, hogy Bukarest és Budapest milyen politikát folytat, ezért mindkét ország politikusainak figyelniük kell Erdély nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűségére. A kettős állampolgárság kapcsán ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy az a magyar fiatalok elvándorlását vonja majd maga után. Mindemellett az erdélyi autonómia mellett tette tette le a garast, mondván: a spanyol minta alapján létre kell hozni a régiókat, amelyben az erdélyi régiónak kolozsvár a fővárosa, és önálló regionális törvényhozással rendelkezik.
Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a határon túli magyarok autonómiája mellett, mivel – mint mondta – Románia csak akkor lehet sikeres ország, ha a romániai magyarság boldogulni tud Erdélyben. „Elkötelezettek vagyunk a román-magyar együttműködésben, és úgy véljük, botrányos, amit egyes uniós tagállamok a román schengeni csatlakozás ügyében tesznek, az, hogy belpolitikai okok miatt új és új feltételeket támasztanak Romániával szemben” – szögezte le, hozzátéve: Románia schengeni csatlakozása mindezek ellenére sínen van. A magyar kormány feladatai kapcsán zárásként leszögezte: „megcselekedtük a nemzet egyesítését, megharcolunk minden magyarért.”
Németh Zsolt: ne engedjünk a 22-ből
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a 22. Tusványos és 1989 december 22-e között vont párhuzamot, kifejtve, hogy a romániaiak számára ugyanaz december 22-e, mint a számunkra 1848 március 15-e. Emlékeztetett: 1989 decembere a totális szolidaritás pillanatairól és a szabadságon alapuló demokráciába vetett reményről szólt. „A nemzeti többség és a nemzeti kisebbség szabadsága feltételezi egymást” – szögezte le ennek kapcsán. „Ne engedjünk a 22-ből” – vonta le az általa elmondottak tanulságait. A kettős állampolgárság kapcsán úgy vélte: az nem az elvándorlást, hanem a szülőföldön való megmaradást erősíti, és ő is a székely autonómia fontosságát hangsúlyozta, mondván: az Románia szuverenitását is erősítené.
Toró T. Tibor: halad előre az EMNP bejegyzése
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke Tusványos jelentőségéről beszélt, kifejtve: az minden alkalommal a számvetés és a további teendők megvitatásának fóruma. Annak kapcsán, hogy múlt héten a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, kijelentette: „nem szomorkodunk, a bejegyzési folyamat, akárcsak a tusványosi folyamat, halad előre a maga útján.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Tusványos: a romániai magyar koalíció esélyei és buktatói
Nem túl jók a kilátások arra, hogy létrejöjjön az együttműködés a romániai magyar politikai szféra szereplői között – ezt a következtetést lehet levonni azon beszélgetésből, amelyet szakértők részvételével tartottak az EMNT Jakabffy sátorban szerdán délután Tusványoson.
Ifjabb Toró Tibor politológus vitaindítójában megállapította: a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) esélyeit jelentős mértékben nehezíti, hogy nem biztos, hogy Tőkés László EMNT-elnök népszerűsége átvihető az általa létrehozni kívánt politikai alakulatra. A kérdés az: van-e harmadik út az egységparadigma és a hárompólusú erdélyi magyar politikai élet között? Megállapította: bizonyos kérdéseket ki kell vonni a napi politikai harcból, a versenytársaknak pedig kölcsönösen el kell ismerniük egymást.
Székely István Gergő politológus rámutatott: az erdélyi magyar politikai szféra szereplői között nincs akkora konfliktus, mint a délvidéki és a felvidéki magyar pártok között, arról ugyanis konszenzus van, hogy a romániai magyarságot nem egyének szintjén, hanem teljes entitásként kell a többségi társadalomba integrálni. Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy az EMNP autonómiája hiányos lehet – amennyiben ugyanis túlságosan összefonódik az őt támogató Fidesszel, a magyarországi kormánypárt érdekeit is képviselnie kell, ami azonban ütközhet az EMNP tagságának és szimpatizánsainak érdekeivel. Ráadásul az, hogy Tőkés László nem vállalta el a pártelnökséget, nehezíti, hogy karizmája átsugározzon a pártra. Rámutatott: jelenleg a konfliktushoz, nem pedig a versengéshez áll közelebb a viszony az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt között, az EMNP-nek akkor lehet a kiegyezésre esélye, ha abban az RMDSZ-t is érdekeltté teszi valamilyen módon.
Kósa András László szociológus rámutatott: Románia erős központosítottsága miatt jelenleg az RMDSZ azon elve tűnik hatékonyabbnak, hogy Bukarestben kell hangsúlyosabban jelen lenni, mivel a magyar kisebbséget érintő fontos kérdésekről ott születik döntés – ez azonban csak addig működik, amíg kormányon van, helyi szinten, a helyi közigazgatásban viszont gyakran nem tud hatékonyan politizálni.
Bakk Miklós politológus, lapunk korábbi munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy konszenzust kell kialakítani arról, mely területeken versenyeznek és mely területeken működnek együtt a romániai magyar politikai alakulatok. Ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy ne csupán a célok, hanem az eszközök és prioritások tekintetében is konszenzus legyen.
Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke szerint a siker érdekében az EMNP-nek a jövő évi önkormányzati választáson szavazatmaximáló technikát kell alkalmaznia, vagyis minden olyan településen saját jelöltet kell indítania, ahol akár csak egy szavazatot is kaphat, mivel az így kapott voksokat felhasználhatja alkupozíciói erősítésére a parlamenti választások előtt. Az önkormányzati választásokon várható éles versenyhelyzet ugyanakkor tovább mélyítheti a konfliktust, ami rontja a megegyezés esélyét az RMDSZ-szel – mutatott rá. Székely hozzátette: egyik magyar politikai alakulat sem beszél az alternatív választási küszöb meglétéről, pedig az abban az esetben is kedvező eredményt hozhat számukra, ha amúgy nem érik el az öt százalékos parlamenti küszöböt.
(Nem jön Băsescu? „Nem tudunk arról, hogy Traian Băsescu eljönne Tusványosra” – mondta el a Krónika kérdésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Mint ismeretes, a román államfő az elmúlt években részt vett az Orbán Viktor magyar kormányfő szereplésével megtartott szombati beszélgetésen, most azonban a tábor tematikája miatt – Összenő, ami összetartozik – nem kapott meghívót. Ennek ellenére fölmerült, hogy mégis eljönne. Toró közölte: jelenlegi tudomásuk szerint nincs szó arról, hogy Băsescu Tusnádfürdőre készülne.)
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Tusványos: romn lesz, aki erdélyinek vallja magát
Az idei népszámlálásnak akár történelmi jelentősége is lehet, mivel a második világháború óta először tűnik úgy, hogy megállt a magyarság számarányának csökkenése – hangzott el a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor népszámlálásról szóló csütörtöki beszélgetésén. Kiss Tamás szociológus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, számításaik szerint 1,275– 1,3 millió között fog alakulni a romániai magyarok száma, ami ugyan visszaesés a legutóbbi, 2002-es népszámláláshoz képest, azonban úgy tűnik, számarányában ha nőni nem is fog, de nem fog csökkenni a magyarság.
Bár hivatalos megállapodás nincs e tekintetben az EMNT és az RMDSZ között, a két szervezet népszámlálási munkacsoportjai már most folyamatosan egyeztetnek az összeírással kapcsolatos teendőkről – árulta el a kulisszatitkot a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor népszámlálásról szóló csütörtöki beszélgetésén Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási munkacsoportjának vezetője. Mint részletezte, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke már levélben fordult Kelemen Hunor RMDSZ-elnököz, kérve, hogy az összeírás kérdése semmiképpen ne képezze politikai csatározások témáját. A szövetségi elnöktől még nem érkezett válasz, azonban Demeter bizakodó, hiszen – mint fogalmazott – mindenkinek az az érdeke, hogy minél többen vallják magyarnak magukat októberben.
Márpedig ennek most akár történelmi jelentősége is lehet, mivel a második világháború óta először tűnik úgy, hogy megállt a magyarság számarányának csökkenése. Kiss Tamás szociológus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, számításaik szerint 1,275–1,3 millió között fog alakulni a romániai magyarok száma, ami ugyan visszaesés a legutóbbi, 2002-es népszámláláshoz képest, azonban úgy tűnik, számarányában ha nőni nem is fog, de nem fog csökkenni a magyarság. Mint részletezte, három tényező is kedvezőbben alakult, mint a korábbi összeírások alkalmával. A masszív elvándorlás már nem annyira a kisebbségek jellemzője, mint volt a rendszerváltást megelőző vagy az azt közvetlenül követő években, ma már – mivel a magyarországi és romániai gazdasági erőviszonyok nagymértékben kiegyenlítődtek – inkább a többségi nemzet tagjai vállalnak munkát külföldön. Nőtt eközben a gyermekvállalási kedv a magyarság körében. Harmadik tényezőként az asszimiláció kérdéskörét említette. Ez nem állt le, azonban nőtt a családok instabilitása, azaz gyakoribbak a válások, ami révén gyakoribb, hogy az egyszülős családban a gyermek magyar identitása erősebbé válik. Kiss Tamás szerint azonban nagyban azon múlik, hogy valóban megállítható-e az arányvesztés, hogy az eredmények összesítésekor hogyan fogják kezelni a több mint egy éve külföldön tartózkodó román állampolgárokat. Számuk ugyanis eléri Románia lakosságának 10-12 százalékát, s amennyiben őket az itt élőkkel együtt kezelik majd, előfordulhat, hogy a magyarok számaránya csökkenni fog.
Az előadásokból kiderült, már zajlik a népszámlálási kampány, ami több pillérre épül. A magyarság számarányának megfelelően a népszerűsítésre költhető keret 6,6 százalékával gazdálkodhat a magyarság, ebből készülnek a szórólapok, reklámok, plakátok. Több téren is eltér egyébként a mostani összeírás az előzőektől. Lesznek például magyar űrlapok, s született egy olyan hivatalos ajánlás is, miszerint azokon a településeken, ahol nagy számban élnek magyarok, a kérdezőbiztosok alkalmazásakor előnyt élvezzenek a magyarul beszélők. Magyar űrlapot ugyanis csak akkor lehet kitölteni, ha a biztos ismeri a nyelvet. Szintén lényeges módosítás, hogy nem felsorolt etnikumok és felekezetek közül kell kiválasztania a polgárnak, hogy minek vallja magát, hanem egy üres mezőbe írják, amit bevall, s csak az összesítéskor kódolják a nemzetiségeket.
A székelyeket külön etnikumként regisztrálják, de Székely Istvántól, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetőjétől megtudtuk: akárcsak az előző alkalmakkor, összesítéskor a székelyek számát hozzáadják majd a magyarokéhoz; a székely azonban nem lesz önálló nyelv. A csángókat viszont etnikumként és nyelvként egyaránt külön jelenítik majd meg. Eközben ha valaki egy tájegységet jelöl meg ebben a rubrikában – például csíkinak vagy erdélyinek vallja magát –, azt automatikusan románként regisztrálják.
Hasznos tanácsokkal szolgált az előadás során a népszámlálási kampány szervezőinek Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kampánystábjának tagja, aki az ottani tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel, miközben Kapitány Balázs, a magyar Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára a kisebbségi népszámlálás lehetőségeiről és korlátairól értekezett. Kapitány szerint mindenképp jobb a mostani öszszeírás jogi környezete, mint az előzőeké, de – mint leszögezte – a magyarság képviselőinek tudniuk kell élni a lehetőségekkel ahhoz, hogy valóban megállítható legyen az arányvesztés.
Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Magyar állampolgárság, szavazati jog: nemzetösszetartó elemek
Elkezdődött a 22. Tusványosi Nyári Egyetem és Diáktábor
Az egység és összefogás, a nemzeti értékek megőrzése jegyében, Összenő, ami összetartozik címszó alatt nyílt meg tegnap a július 19. és 24. között, Tusnádfürdőn zajló 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A meghívottak előadásait Balázs-Hegedüs József tusnádfürdői plébános és Bardócz Csaba, a Keskeny út ökumenikus fesztiválmissziós csoport tábori lelkészének áldása előzte meg. A megnyitón jelen volt Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes, aki egyebek mellett a magyar állampolgárság politikafilozófiai hátterét vázolta. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke aggályának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány intézkedése a romániai magyar kisebbség kivándorlásához vezethet. Mindezt azonban Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára cáfolta. Délután az állampolgárság gyakorlati kérdéseire is válaszoltak az illetékesek.
Minden nemzet egyedi, megismételhetetlen érték, következetes és világos nemzetpolitika pedig előzetesen tisztázott filozófiai fogalmakra alapozva folytatható – fogalmazott megnyitó beszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. A politikus tévesnek minősítette a nemzet fogalmának kozmopolita, illetve sovinizmusra alapozó megközelítéseit: előbbi szerint ugyanis a valódi értelmiséginek csak ember mivolta fontos, a nemzet pedig elavult történelmi fogalom. A másik szélsőség értelmében egy adott nemzet vélt életjoga alapján tagadja egy másik nemzeti létéhez való jogát – magyarázta a kormányfő-helyettes, kiemelve: egy felelős kormány feladata az egyetemes emberi értéket is képviselő nemzeti lét, kultúra és örökség megőrzése.
Kettős állampolgárság a megmaradás szolgálatában
A magyar nemzet sajátos valósága egy háromlábú székhez hasonlítható, amely az anyaországi, az elszakított országrészeken, illetve a nyugati emigrációban élő magyarságból tevődik össze, egyensúlyát pedig értelemszerűen ezek egysége biztosítja – emelte ki Semjén Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy lépésről lépésre érvényt szereznek a magyar kormány nemzetpolitikai programjának, legyen szó a nemzeti összefogás törvényéről, a nemzeti értékegyesítés és megőrzés szellemében megfogalmazott és elfogadott új alkotmányról, vagy pedig az egyszerűsített honosítási eljárással megszerezhető magyar állampolgárságról. A politikus hangsúlyozta: a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult, a folyamat megfékezésére már nem elegendőek a hagyományos támogatási formák, a magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége viszont olyan erős impulzus, amely a megmaradás és a nemzeti egység megvalósulásának szolgálatába állítható.
Az államalapítástól kezdődően a magyarság nemcsak kultúr-, hanem közjogi értelemben vett nemzet volt, ennek érvényesítését szolgálja az állampolgárság kiterjesztése a külhonban élő magyarokra – hangsúlyozta Semjén. – Nem érzem a magyar államiságra veszélyesnek, ha például a gyulai román honfitársak, vagy Pilisben élő, szlovák nemzetiségű magyar állampolgárok felveszik nemzetük állampolgárságát, ilyenképpen elvárjuk, hogy senki ne érezze a külhoni magyarok esetében az adott országgal szembeni lépésnek, amennyiben magyar állampolgárságot is igényelnek – részletezte. Immár 120 ezer igénylést fogadtak, 50 ezer névváltoztatási kérelemmel, és mintegy húszezren tették le mindeddig az állampolgársági esküt, illetve beindult az útlevelek kiadása is – tájékoztatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország állampolgársági információkat egyetlen államnak sem ad ki, és az általános emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeit soha többé nem rendeli alá más országok belpolitikai hullámverésének. Mint elmondta, az ősz folyamán létrehozzák az úgynevezett nemzeti regisztert, amely lehetővé teszi, hogy egy rövid, magyar, angol és spanyol nyelven megfogalmazott üzenettel világszerte minden magyart megszólíthassanak.
Szavazati jog: a döntés elsősorban az érintetteké
Semjén Zsolt kiemelte: a magyar állampolgárság elválaszthatatlan a szavazati jogtól, amely viszont egyáltalán nincs kapcsolatban az adófizetéssel, és azzal az országgal, amely az adott lakos gazdasági tevékenységének adóját élvezi. Reflektált Markó Béla volt RMDSZ-elnöknek, miniszterelnök-helyettesnek a marosfői EU-táborban tett nyilatkozatára is, amelyben potenciális veszélynek minősíti a magyar szavazati jog kiterjesztését. Semjén szerint értelmezhetetlen az érv, miszerint a romániai magyarság a magyar választójog birtokában nem vesz majd részt a romániai választásokon. Úgy vélte, a kérdés kapcsán nem a politikusoknak, hanem a polgároknak kell dönteniük, a magyarországi és erdélyi politikai erőknek pedig mindkét államban való választási részvételre kell biztatniuk őket.
Az autonómiaformáknak uniós előzményei vannak
Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak minősítette a romániai magyarság parlamenti képviseletének megőrzését: mint kifejtette, egy vegyes párt esetében a magyarság már nem meghatározó, hanem járulékos jegynek minősül, a parlamenti küszöb elvesztése pedig a magyar politizáló értelmiség román pártokba való integrálódását eredményezi. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti alapú politikai képviselet megőrzése érdekében az egyes érdekképviseleti alakulatoknak, a pártpolitikai szempontokon túlmenően, az összefogást kell szorgalmazniuk, illetve a szabadegyetem és diáktábor elsődleges üzenetének is az egységnek kell lennie.
A miniszterelnök-helyettes a tömb- és a szórványmagyarság különböző típusú autonómiáinak teljesülését a magyar megmaradás egyik lehetőségének minősítette: – Elkötelezettek vagyunk az autonómia mellett, nem fogadható el, hogy a magyar kisebbségek másodrendű állampolgárok legyenek az Európai Unióban. A magyarság kizárólag olyan feltételek teljesülését kérte, amelyre már uniós előzmények léteznek, ugyanazon emberi jogok illetnek meg tiroliakat, katalánokat, tehát minket is – hangsúlyozta.
A magyar–román történelmi sorsközösség értelmében Románia sikeressége és a romániai magyarság boldogulása kölcsönösen feltételezi egymást. A soros magyar uniós elnökség tárgyalásai eredményesek voltak, így az újabb és újabb feltételszabások ellenére sínen van Románia és Bulgária csatlakozása a Schengen-övezethez – tette hozzá.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke egyetértett Semjén Zsolttal a nemzeti értékek, a nemzeti lét megőrzése szükségességének tekintetében. Úgy vélte, az egyes nemzeteknek közösen kell fejlődniük, Közép-Európát építeniük. Elismerte a kettős állampolgárság teljes mértékű létjogosultságát, meggyőződéses transzszilvanistaként azonban aggodalmát fejezte ki az egyszerűsített honosításnak az erdélyi magyarságot érintő következményeit illetően. Szerinte a magyar állampolgárság könnyített megszerzése a fiatalok tömeges elvándorlását eredményezi majd, valószínűleg erre számítanak nagyfokú elégedettséggel a nacionalista román politikai körök, ezzel magyarázható diszkrét és ellentmondásmentes megnyilvánulásuk a kérdésben. Kiemelte a régiók tiszteletben tartásának szükségességét, példaként említve a spanyol modellt, hangsúlyosan körvonalazott tartományokkal és regionális törvényhozással.
A demokrácia és a szabadság számmisztikája
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára 1989. december 22-ét idézte fel: mint kiemelte, az úgynevezett romániai politikai számmisztikában ez a dátum a forradalmi szellemiséghez való ragaszkodást, az egyének, közösségek szabadságának megszerzését és megóvását, ezáltal pedig a térség problémáinak megoldását jelentette. A demokráciába, a többség és kisebbség kölcsönös szabadságába vetett remény hozta össze huszonkettedik alkalommal a tábor alapítóit és résztvevőit – emelte ki a politikus, aki emlékeztetett arra is, hogy 1989. december 22-én így született meg a nyári egyetem gondolata is.
Smaranda Enache aggályaira válaszként kifejtette: a magyar állampolgárság biztosítása a jelenlegi viszonyok között nem az elvándorlást, hanem a szülőföldön maradást erősíti. Az elvándorlási hullám adott esetben olyan politikai fordulat folytán indulhat el, amely miatt a romániai magyarok elviselhetetlennek érzik már az itt maradást, és nem a magyar állampolgárság megszerzése következtében. Úgy vélte, hogy demokrata politikusoknak fel kell tudni oldaniuk az állami szuverénitás elve és a kisebbségi jogok közti ellentmondásokat, az összetartozásnak tehát a demokrata elveket vallók, a közép-európai államok, illetve az állam és kisebbségek szintjén is érvényesülnie kell.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke kiemelte: a bálványosi folyamat a maga útján halad előre, kiértékelések és új jövőbeli tervek, projektek megfogalmazása tekintetében. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere Sándor Krisztina főszervezővel és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökével egyetemben üdvözölte a tábor vendégeit, tartalmas és élményteljes időtöltést kívánva a nagy múltú nyáriegyetemen, amely ez alkalommal a megújuló magyar nemzetpolitikára, a Kárpát-medencei magyarság összefogására helyezi a hangsúlyt.
Répás: az államigazgatás eddigi legnagyobb sikere
Délután a magyar állampolgárság odaítélési eljárásáról, illetve ennek gyakorlati és érzelmi vonatkozásairól értekezett Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője, Wetzel Tamás miniszteri biztos, Nagyhajú Béla, a Bevándorlási Hivatal honosítási igazgatója, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Szász Péter, a kolozsvári Demokrácia Központ igazgatója, illetve Tiboldi László, a csíkszeredai Demokrácia Központ irodavezetője.
Répás Zsuzsanna elmondta: az új magyar kormány „régi adósságot törlesztett” azzal, hogy lényegesen leegyszerűsítette a magyar állampolgárság odaítélését. – A 2004. december 5-i népszavazás szégyenét kellett lemosni. Ez mély sebet ütött, amelyet be kell gyógyítani – fogalmazott. Elmondta: a kérdéskör két koordináta rendszer köré szerveződik. Az első a kisebbség–többség, a másik pedig a kisebbség és a Magyarország közötti viszony. A második vonatkozásban döntő elem a magyar állampolgárság biztosítása. – Az intézkedés a magyar államigazgatás eddigi legnagyobb sikere – fogalmazott.
Nagyhajú Béla elsősorban statisztikai adatokat közölt: valamennyi kérelem 40 százalékát a csíkszeredai, 20 százalékát pedig a kolozsvári magyar főkonzulátuson nyújtották be. – Negyvennégyszeresére nőtt a kérelmek száma az elmúlt két év átlagához képest. Ugyanakkor csak kétszeresére növekedett a kérvényekkel foglalkozó hivatalnokok száma. Közölte: a kérelmezők 50 százaléka a 21–45 év közötti korosztályhoz tartozik.
– A lehető legegyszerűbb eljárást foganatosítottuk. Az elején sokan borúlátók voltak, de aztán belátták, hogy az új magyar közigazgatás bevezetése megvalósítható – fogalmazott Wetzel Tamás.
A Szabadság arra volt kíváncsi, néhány esetben miért tart 5 hónapnál többet is a magyar állampolgárság megszerzése. A miniszteri biztos elmondta: a 3 hónapos határidő az elbírálási szakaszra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az időszakot attól számolják, amikor az iratcsomó a budapesti hivatalba érkezik. – Biztonsági, nemzetbiztonsági és terrorelhárítási ellenőrzés is következik, ez több hétig is eltarthat. Előfordul, hogy ellentmondó adatok jelennek meg vagy további nyomozás szükséges. Ettől számolható az ügyintézési határidő. Az időszakot megszakítja, amikor hiánypótlásra van szükség, vagy valamely más hatóságot kell megkeresni bizonyos információk kiegészítésére. Mindig azt mondtam, hogy 4–5 hónapos kifutási időre lehet számítani.
Ugyanakkor azt kérdeztük, mennyi időt vesz igénybe az úgynevezett biztonsági ellenőrzés, illetve, miben áll ez az eljárás. – Ebben az esetben nincsenek határidők. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőr-főkapitányságnak el kell végeznie a dolgát – mondta.
Arról is érdeklődtünk, mi az eljárás akkor, ha a magyar állampolgárságot megszerzett erdélyi magyar román nemzetiségű hölgyet vesz el feleségül, és gyermekük születik. – Ebben az esetben a külképviseleten a gyermeket csak be kell jelenteni, s elindul az anyakönyvezési eljárás. A gyermek magyar állampolgárnak születik, s az illetékes hatóság kiállítja a megfelelő anyakönyvi iratokat – fogalmazott a miniszteri biztos.
KISS OLIVÉR, ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)

Kirekesztő Tusványos?
A szabadegyetem eredeti céljaitól való eltávolodással vádolják a tábor szervezőit
A 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői elhárítják ugyan azt a vádat, hogy az évek során a Tusványos néven ismert rendezvény kirekesztővé vált, ám a tábor első „politikai” napján csak a Fidesz meghívottjai és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői vettek részt a különböző témákban szervezett kerekasztal-beszélgetéseken.
„Tusványos ragaszkodik a hagyományokhoz, de nem kényszeríthetjük hogy elmondja a véleményét az, aki nem akarja elmondani” – jelentette ki tegnap, a Tusnádfürdőn zajló 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem első „politikai” napján Toró T. Tibor.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökét – aki már az első szabadegyetemek szervezésében is részt vett – arra reagáltattuk, hogy bírálói szerint a rendezvényre mára már a kirekesztés a jellemző.
Törzsök Erika magyarországi szociológus, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt szabaddemokrata vezetője a Népszabadság tegnapi számában úgy fogalmazott: kezdetekben a román–magyar történelmi megbékélés részeként határozták meg a szabadegyetemet, az évek múlásával azonban a tábor célja is, szervezői is sokat változtak. Tusványos mára „az önmagába zárkózó Fidesz-vezetés üzenetfüzetévé vált” – jelentette ki a lapnak a kisebbségkutató.
Toró kérdésünkre elhárította a kirekesztés vádját. Ellenvetésként elmondta, meghívták az RMDSZ elnökét is a szabadegyetemre. „Ha Kelemen Hunor nem jön el pénteken, akkor a székét üresen hagyjuk” – magyarázta.
Tábor bennfenteseknek
A szervezők egyházi áldással indították útra az egész héten zajló rendezvénysorozatot, amelyen egyelőre – Toró állításának ellentmondva – úgy tűnik, hogy csak a Fidesz meghívottjai és az EMNT vesznek részt: magyar-román és magyar-magyar szempontból is „zártkörű” az idei program. Sándor Krisztina szervező az ÚMSZ-nek elmondta, „egyelőre semmi előrelépés” a román államfő esetleges látogatása kapcsán, még mindig nem tudni, hogy Traian Băsescu tiszteletét teszi-e a táborban.
Idén távol maradnak a demokrata liberális politikusok is. Toró T. Tibor ennek kapcsán lapunknak úgy fogalmazott: „nem kell pánikba esni”, a távolmaradás azzal magyarázható, hogy már érződik a választási kampány előszele, és ezért nem tettek eleget a román párt politikusai a meghívásnak.
Arra a felvetésre, hogy a jónak mondott Fidesz– PDL kapcsolat alapján nem járt volna-e az ideinél határozottabb figyelem a nemzetpolitikai szempontból stratégiainak tartott rendezvénynek, Toró T. Tibor azt válaszolta: a két párt viszonya most is jó, európai szinten több kérdésben is együttműködnek a felek, de „vannak olyan helyzetek, amikor nem a ráció dönt, ezért nem jöttek el a román politikusok”.
Az állampolgárság tétje
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnapi beszédében emlékeztetett, hogy a könnyített magyar állampolgárság bevezetésére azért volt szükség, mert a térségben felgyorsult a magyarság asszimilációja, és az eddiginél hatékonyabb támogatáspolitikára van szükség. A kettős állampolgárság igénylésének folyamatával külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozott.
Ezen többek között részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki elmondta: előrejelzések szerint kétszázezer igénylést nyújtanak be az idén a kedvezményezettek. Ezt a nagyságrendet a helyettes államtitkár a magyar államigazgatás „sikertörténetének” nevezte, és úgy fogalmazott, ennél többet nem is lehetne elérni.
Nagyhajú Béla, a bevándorlási hivatal vezérigazgatója hozzátette, eddig az összes állampolgári kérelem negyven százalékát Csíkszeredában, húsz százalékát pedig Kolozsváron nyújtották be, erdélyiek a legaktívabbak a honosítás terén. A vezérigazgató mindenkinek javasolta, hogy vegyék fel a magyar állampolgárságot, „függetlenül attól, hogy milyen vér csörgedez” a kérelmező ereiben. A magyarországi közhivatalnok többek között azért nevezte fontosnak a státusz megszerzését, mert így biztosan „lehet majd szavazni”.
A szavazati jog biztosítása kapcsán Semjén Zsolt kijelentette: „mi megadjuk a jogot, és aztán majd az emberek eldöntik, hogy élnek-e vele”. Németh Zsolt külügyi államtitkár hangsúlyozta, ez az intézmény nem az elvándorlást ösztönzi, hanem a helybenmaradást segíti. Ennek ellentmondott a bevándorlási hivatal vezérigazgatójának nyilatkozata, aki a magyarországi munkavállalás szempontjából fontosnak nevezte, hogy a honosítást kérők fele 21-45 év közötti, tehát aktív munkavállaló.
Konszenzust remélnek
Tusványos első „politikai” napját érezhetően beárnyékolta, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését elutasította a bíróság. A tegnapra tervezett szakmai beszélgetések és felszólalások központi témája ugyanis az új alakulat RMDSZ-szel való együttműködése és a magyar–magyar összefogás fontossága volt. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes még a nyitóbeszédében emlékeztetett, hogy a parlamenti bejutást kockáztatják az erdélyi politikai szervezetek, ha nem tudnak egyezségre jutni.
A meghívott szociológusok és politológusok a Jakabffy Elemér Alapítvány sátrában cseréltek eszmét arról, milyen jövője lehet az RMDSZ és a bejegyzésre váró EMNP együttműködésének. Székely István Gergő, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa úgy fogalmazott: a Fidesz politikája „meredeken változott”, a magyarországi kormánypárt elvárja, hogy a határon túli magyar politikai pártok elkötelezzék magukat, és az azt is jelentheti, hogy a vele szövetségben lévők a nagyobbik magyar kormánypárt érdekei szerint döntsenek a román belpolitikában is.
A szakmai kerekasztal központi kérdése volt, hogyan biztosíthatók az EMNP és az RMDSZ között a kiegyezés feltételei, továbbá, hogy létrehozható-e egy olyan erdélyi magyar választási párt a következő romániai választások előtt, amely biztosítani tudná a parlamenti bejutást a magyar jelöltek számára. Új Magyar Szó (Bukarest)

Szonettől kormányülésig és vissza
Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ volt szövetségi elnökével
„Én arra gondolva építettem politikusi pályámat, hogy jó, ha az embernek van másik hivatása. Ad egyfajta hátteret, biztonságot, s ezt másoknak is ajánlom: ne felejtsék el az eredeti hivatásukat” – inti politikustársait Markó Béla volt RMDSZ-elnök
Elnök úr, ön nemrég, a marosfői táborban éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán. Most, az épp rajtoló tusványosi táborban ismét előtérbe kerül ez a kérdés. Miért nem ért egyet a magyarországi szavazati jog kiterjesztésével?
– Először is elvi kifogásaim vannak. Szavazni ugyanis azért szavazunk, mert bele akarunk szólni a saját sorsunk alakulásába azáltal, hogy olyan képviselőket választunk, akik reményeink szerint jól fognak dönteni velünk kapcsolatosan. Éppen ezért elsősorban azok számára fontos a szavazati jog, akik ott élnek, abban az országban, ahol a választások zajlanak, ahol egy önkormányzatot vagy parlamentet kell megszavazni.
Ez egy általános európai elv, ugyanez az elv érvényesül az európai parlamenti választásokon: a szavazást elválasztották az állampolgárság kérdésétől. Az elvi probléma tehát az, hogy elsősorban azoknak kell szavazniuk, akik viselik is később döntésük következményeit. Hasonló probléma áll fenn az RMDSZ koalíciós partnerei részéről jött javaslatnál is, mely szerint levelezéses módszerrel szavazhatnának a külföldön élő román állampolgárok.
Csak Olaszországban tudomásom szerint több mint 900 ezer román állampolgár él, és ezekhez hozzájönnek azok, akik nincsenek a nyilvántartásokban. Ugyanez a helyzet Spanyolországban. Levelezéses választási módszerrel több százezer, de akár egymillió szavazat is érkezhetne külföldről, ami már eldöntené a hazai választások sorsát.
2009-ben nem lehetett levélben szavazni, mégis a külföldi szavazatok döntötték el a román államelnök-választás végeredményét.
– Valóban, de a nagyságrend kérdését mégiscsak kulcsfontosságúnak látom. Ha a nem Romániában élő román állampolgárok – akik már elszakadtak az itteni állapotoktól, de ennek ellenére a választásokon részt vesznek – nemcsak tízezres, hanem milliós nagyságrendben szavaznak, akkor ők dönthetik el, hogy milyen legyen a román parlament összetétele, és én ezt nagy problémának látom.
Markó Bélával az ÚMSZ szerkesztőségében beszélgettünk
Térjünk vissza a magyarországi szavazásra. Azt is lehetne mondani: legyen Magyarország problémája, hogy a határon túli magyarok szavazataival dől el, milyen összetételű a magyar országgyűlés, és ne a miénk...
– Igen, viszont azt gondolom, hogy a határon túli, köztük az erdélyi magyarokat elsősorban arra kell most biztatni, hogy vegyenek részt minél többen a romániai parlamenti választásokon. Nem vagyok meggyőződve például, hogy aki fontosnak tartja a budapesti parlament összetételére szavazni, ugyanolyan fontosnak tartja majd a bukaresti parlament esetében is.
Az Élet és Irodalomban megjelent legutóbbi írásában, amelyet az Új Magyar Szó is leközölt, súlyos kritikákkal illeti a magyar kormányoldalt, főleg a Fidesz itteni politikai partnereinek nyújtott segítség miatt. Az írásban eléggé borúlátóan látja az RMDSZ helyzetét.
– Ha már arról beszélgetünk, hogy az elmúlt időszakban mit írtam, mit nyilatkoztam, le kell szögeznem: nem azt a célt tűztem ki magam elé, hogy én legyek az RMDSZ megmondóembere. Ha ez lett volna a célom, akkor nem jelentem be, hogy fokozatosan kivonulok a politikából...
Viszont most nagyobb a szabadsága, mint szövetségi elnökként volt.
– Nagyobb a szabadságom, de az RMDSZ elnökeként is kimondtam olyan dolgokat, amelyekről úgy gondoltam, hogy ki kell mondani. Itt van például a pártalakítási kísérlet kérdése: azt azért ne várják el tőlem, hogy ujjongjak attól, hogy megpróbálnak bejegyezni egy újabb magyar pártot, és hogy nem lóg az orrom attól, ha nem sikerül bejegyezni
Ha már a pártalakításról beszélünk: Tőkés Lászlóék politikai befolyást vélnek felfedezni az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének alapfokon történt elutasítása mögött. Mit gondol erről?
– Romániában mindig mindenki politikai befolyásról beszél az igazságszolgáltatás egyes döntései kapcsán...
Az RMDSZ is, lásd „Borbély-ügy”...
– Igen, az RMDSZ-szel is meg-megtörténik, hogy ilyesmit feltételez, és azt gondolom, hogy meg is történik ilyen eset. Én magam sem merem állítani, hogy teljesen független lenne az igazságszolgáltatás. Persze az a legkönnyebb, amikor egy pártot nem jegyeznek be a bíróságon, hogy azt mondjuk: politikai döntés áldozatául estünk. Amit én erről tudok, az az, hogy bajok voltak a támogató aláírásokkal, de azt sem figyeltem, hogy miért utasították el, mi is volt a kifogás.
A névválasztással szemben merültek fel olyan kifogások, amelyeknek a bíróság helyt adott.
– Nos, ha már a névválasztásnál tartunk, én azt gondolom, hogy egészen cinikus dolog volt részükről a néppárt elnevezést használni. Hogy a bíróság fejében egészen más okok voltak, amikor kifogásokat fogalmazott meg, az más kérdés. Tehát mondjuk már el, hogy ez végtelenül cinikus dolog.
Az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, mégha az RMDSZ-t nem is hívják néppártnak, és nem mostantól fogva, hanem a kilencvenes évek elejétől, amikor az Európai Néppárt jogelődjének volt tagja. Az történik, hogy még a névvel is megpróbálják elvenni az RMDSZ identitását.
Meddig bírja még ez a sokat próbált kormánykoalíció?
– Az RMDSZ-nek érdeke kormányozni, és nem látom, hogy nagyon hamar előállhat egy olyan helyzet, hogy ne legyen érdeke. Ez csak akkor történhet meg, ha a másik oldal, a koalíciós társ ellenérdekeltté teszi az RMDSZ-t, például egy olyan régióátalakítási elképzeléssel, amely nem felel meg a magyarságnak. Amely szétverne mindent, amit mi felépítettünk. Az RMDSZ az önkormányzatokra alapozta az erejét, a mostani önkormányzatokban lehet erős, és egy ilyen átalakítás feloldaná a magyarság erejét.
A másik ilyen kérdés a választási törvény módosítása a levelezéses szavazás bevezetése révén. Az RMDSZ nem fogadhat el egy olyan intézkedést, amellyel még a Romániában élőkhöz képest is megkönnyítenék a külföldön szavazók dolgát! Hiszen ha én Romániában történetesen nem tartózkodom éppen Marosvásárhelyen, hanem mondjuk Nagybányán, akkor nem szavazhatnék, de aki Spanyolországban tartózkodik, az szavazhat. Tehát ha kezdenek sorra előállni ezek az egymással ütköző elképzelések, akkor problémák lehetnek a koalícióban.
Taktikailag nem lenne előnyösebb ellenzékből indulni a jövő évi választásokon, mint egy népszerűtlen kormány tagpártjaként?
– A nagy népszerűtlenségi hullám, hogy nevezzük így, már lefutott. Az igazán népszerűtlen intézkedések tavaly voltak, akkor érezhettük mi is, hogy csúszunk lefelé, a kormánnyal együtt. Ezek az intézkedések meghozták a megfelelő eredményt, a gazdaság stabilizálódott, bár azt nem állítom, hogy meggyógyult.
A kormány népszerűsége azonban nem emelkedett...
– De nem is zuhant tovább, és a közvélemény-kutatások az RMDSZ-nek mindig megadják a küszöb fölötti értéket. Persze én nem nyugtatom magamat ezekkel a felmérésekkel, de az RMDSZ mint politikai szervezet támogatása és a kormány támogatása nem mosható egybe.
Szintén a marosfői táborban mondta azt, hogy van élet az RMDSZ-elnökségen kívül is. Milyen ez az élet, hogy megy az írói pálya?
– Sok politikusa van még az RMDSZ-nek, akik nem elnökök, és ők nem mind azon törik a fejüket, hogy írniuk kellene. Nem ártana egyiknek-másiknak, hogy egyében is törje a fejét, mint a politikán, de ez nem feltétlenül a versírás kell, hogy legyen. Én arra gondolva építettem a magam politikusi pályáját, hogy jó, ha az embernek van másik hivatása. Ad egyfajta hátteret, biztonságot, amikor nehéz döntéseket kell meghozni, és ezt másoknak is ajánlom: ne felejtsék el eredeti hivatásukat.
Írt már szonettet kormányülésen? Például ha éppen akkor jut eszébe egy rím, lejegyzi, hogy ne vesszen el?
– Nem szívesen keverem össze a kettőt. Sok mindent elveszít az ember a politika által, ezeket a rímeket is a veszteségek közé kell sorolni...
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Az út Bálványostól Tusványosig
Az indulása óta eltelt húsz év során alaposan megváltozott a tusványosi szabadegyetem. Nemcsak helyszíne és neve tekintetében, de célját és mozgatórugóit illetően is.
Transindex/ÚMSZ
Tusványos ma már a román–magyar közeledés előmozdítását szolgáló rendezvény helyett amolyan konzervatív összmagyar találkozóvá vált, a romániai magyarság égető problémái, helyzetelemzése helyett mindinkább a magyarországi politikai erőviszonyok uralják. Mindezt jól tükrözik a 2000 óta megtartott rendezvények is
Tusványos ma már a román–magyar közeledés előmozdítását szolgáló rendezvény helyett amolyan konzervatív összmagyar találkozóvá vált, a romániai magyarság égető problémái, helyzetelemzése helyett mindinkább a magyarországi politikai erőviszonyok uralják. Mindezt jól tükrözik a 2000 óta megtartott rendezvények is.
Átvilágítás, állami magyar egyetem, határon átnyúló környezetszennyezés, uniós és NATO-integráció mint a román–magyar kapcsolatok alapja – 2000-ben még ezek voltak a forró témák a rendezvényen, amelynek mottója ez volt: Tíz évvel a Napforduló után. A Fidesz kormányon volt Magyarországon, az RMDSZ koalíciós partner Romániában. A szabadegyetem ekkor lett diáktábor is.
A 2001-es mottó: Kényszerek és lehetőségek. Budapest elkezdte romániai egyetemalapító munkáját; terítékre került a határon túli támogatáspolitika és a státusztörvény.
2002-ben a Fidesz választási veresége nyomta rá a bélyegét a táborra, amelynek mottója ez lett: Polgári kibontakozás Európában. Az RMDSZ csúcsvezetése távol maradt. Az exkormányfő, Orbán Viktor előadásában támogatta Románia NATO-csatlakozását, a Fidesz nemzetegyesítési stratégiájáról beszélt.
2003-ban létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács. Tusványos mottója így hangzott: Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek.
2004-ben egy héttel Tusványos előtt Tusnádfürdőn a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Năstase nyitotta meg az első EU-tábort. Tusványos mottója a magyarországi uniós csatlakozásra utalt: EU-bővítés utáni Közép- és Kelet-Európa. Az autonómiaformákról hangzottak el előadások, az RMDSZ csúcsvezetése nem volt jelen.
A romániai magyar politikusokat egy időre egymáshoz közelítette a kettős állampolgárságról szóló, 2004. évi kudarcos magyarországi népszavazás. Így 2005 Tusványosán a mottó: Összetartozunk?! Az Európai Unió kihívása és lehetősége. Megjelent Markó Béla, aki találkozott Tőkés Lászlóval és Orbán Viktorral.
2006: Markó–Tőkés-szócsata, jelentős RMDSZ-jelenlét, Orbán „one man show”.
2007-ben a 18. évét betöltő szabadegyetem az Erős Európa, erős közösségek jelmondattal ünnepelte nagykorúsodását. Téma: koszovói rendezés, regionalizmus, EU-s fejlesztések. A Markó–Tőkés-találkozó elmaradt, Orbán Tőkéssel együtt tartott záróelőadást.
2008-ban a MIT vette át a szabadegyetem szervezését az ErGo Egyesülettől. A tábormottó: Más Kép. Túlsúlyban az RMDSZ ellenzékének résztvevői, távol maradt Markó Béla. A zárónap ismét az Orbán–Tőkés-párosé lett.
2009-ben az RMDSZ és az EMNT közös listát állított fel az EP-választásokra, így a szabadegyetem a magyar összefogást célozta. Mottó: 20 esztendőm hatalom. A legnagyobb meglepetést a váratlanul betoppanó Traian Băsescu okozta; Orbán háttérbe szorult az államfő és Tőkés László szópárbaja miatt.
2010: a Fidesz-KDNP-kormány kétharmadát ünnepelték. Mottó: Nyílt lapokkal! Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon egy asztalnál ült Markó Béla, Kelemen Hunor, Tőkés László, Toró Tibor. A zárónapon az Orbán, Tőkés, Băsescu hármas lépett fel.
Az idei mottó: Összenő, ami összetartozik. A programot a Fidesz és az EMNT témái és meghívottai uralják. Az Erdélyi Magyar Ifjak kevéssel a tábor előtt a MIT tagszervezetévé vált – vélhetően az összenövés jegyében. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tusványosi közmédia-vita
Az átalakuló magyar közmédia híradásaiban egyre inkább eltűnnek majd a határok a magyarországi és a határon túli magyarok között – jelentette ki a magyar közmédia több vezető személyisége tegnap Tusnádfürdőn
A közhiedelemmel ellentétben nem a Duna Televízió a legnézettebb magyarországi adó Erdélyben, és nem feltétlenül fedi a Magyarország határain kívül élők igényeit az, amit a magyar közszolgálati média nyújt: újra kell gondolni a közszolgálati tájékoztatást Erdélyben is – hangzott el azon a szakmai kerekasztalon, amelyet a közmédia átalakításának mikéntjeiről és miértjeiről tartottak tegnap a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében.
Összehangolják a tudósítói hálózatot
A beszélgetésen részt vett Pásztor Zoltán, a Kossuth rádió tartalomért és innovációért felelős igazgatója, Böröcz Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezetője, továbbá Boros Zoltán, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke, Makkay József, az Erdélyi Napló és Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője.
Pásztor Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a közmédia átszervezésére azért volt szükség, mert az eddig működő rendszerben rengeteg volt az átfedés, egy eseményen akár három-négy tudósítói stáb is megjelent. A Kossuth rádió vezető beosztású munkatársa hozzátette: „az átfedések ellenére gyakran azt sem tudták eldönteni, Erdélyben például kit lehet mozgósítani, hogyan lehet elérni, hogy a határon túli információszolgáltatás is megfelelő minőségű legyen a magyar médiában”.
Böröcz Zoltán elismerte, hogy a jelzett probléma komoly gondot okozott, és elmondta, hogy az eddiginél hatékonyabban szervezett, összehangolt tudósítói hálózat kiépítésébe kezdtek a magyarországi illetékesek, s ezt Erdélyben a magyarországihoz hasonló struktúra szerint működtetik majd. Az intézményvezető emlékeztetett, Magyarországon felmerült, hogy kereskedelmi televíziókkal és rádióadókkal kötnek együttműködési megállapodásokat, és ezek révén biztosítják majd azt, hogy mindenhol legyen kellő időben kellően felkészült tudósító.
A magyar közmédia vezetői hatékonyabb hírközlést igértek Tusnádfürdőn a határon túli magyaroknak
Üres magyaradások?
Boros Zoltán, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy tavaly javaslatcsomagot nyújtottak be a magyar kormány illetékeseihez. A dokumentum előkészítésében hazai újságírók, médiaszakértők vettek részt. A legfontosabb megoldandó problémák között az erdélyiek is a tudósítói hálózat szervezését jelölték meg, továbbá azt, hogy a magyarországi rádióadók, például a Kossuth rádió műsora az eddiginél jobb technikai feltételek mellett legyen vételezhető.
Pásztor Zoltán válaszában jelezte, ez jelentős részben megoldódott, de a kérések maradéktalan teljesítésének pénzügyi akadálya van. Boros Zoltán „csodálatosnak” nevezte az együttműködést, a résztvevők pedig egyetértettek abban, hogy a közszolgálati média feladatait pontosítani kell Erdélyben. Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elégedetlenségét fejezte ki a román rádió és televízió keretében működő magyar nyelvű közszolgálati műsorokkal kapcsolatban.
Úgy vélte, a romániai magyarság számára ebből a szempontból „légüres teret” a magyar közszolgálati médiának kellene betöltenie. Ehhez szerinte partneri kapcsolatot kellene kialakítani a magyarországi és az erdélyi médiában dolgozók között. Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságon belül is több különböző „világ” van, a bukaresti, a partiumi vagy a székelyföldi magyaroknak megvannak a maguk sajátosságai. Kifejtette: a romániai magyar médiafogyasztókat is egyre kevésbé érdekli a politika, a mindennapi életükkel közvetlenebb kapcsolatban álló témák felé fordulnak.
Újragondolják a közmédiások elbocsátásait
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) újragondolja az elbocsátási szándékot egyes munkavállalók esetében, és szélesíti a leépítendőknek nyújtandó támogatások körét a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsával (Közszat) kötött megállapodás értelmében – közölte Szabó László tegnapi sajtótájékoztatóján.
Az MTVA kommunikációs igazgatója közölte: az alap újragondolja az elbocsátási tervét azok a munkavállalókkal kapcsolatosan, akik fogyatékkal élő vagy legalább három gyermeket nevelnek, valamint azon házaspárok esetében is, akik mindketten érintettek a leépítésben. Hozzátette: legalább 25 millió forinttal megnövelik a leépítendőknek biztosított segélyalapot is, ami az eredeti tervek szerint 25 millió forint volt.
Szabó László hozzátette: semmilyen kiegészítő támogatás nem jár azonban azoknak, akiket vezető pozícióból bocsát el az MTVA. A kommunikációs igazgató arra nem tudott válaszolni, várhatóan hány ember mentesül az elbocsátás alól, mint mondta, az érintettek körét ea későbbiekben tekinti át az alap. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tusványos 2011: egy kis erdélyi magyar pártpolitika
Sokan úgy remélték, a július 19. és 24. között zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében hivatalosan is bejelenthetik egy új romániai magyar politikai szereplő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megszületését. A párt hivatalos bejegyzése azonban – egyelőre – elmaradt. Ez azonban nem akadályozta meg a szabadegyetemen résztvevő politológusokat, szakembereket, hogy elbeszélgessenek a kialakulóban lévő új erdélyi magyar pártrendszerről.
A múlt hétvégén közzétett ítéletében a Bukaresti Törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. A döntés nem végleges, az egy-két hét múlva nyilvánosságra kerülő bírói indoklás után az alapítók fellebbezhetnek a Bukaresti Ítélőtáblánál. A már létező civil szervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és ennek elnöke, Tőkés László körül megszülető új politikai tömörülés bejegyzésének folyamata hivatalosan idén májusban kezdődött el.
Toró T. Tibor, az EMNP létrehozását kezdeményező EMNT ügyvezető elnöke kijelentette, nem esett jól a hír, ám nem is esnek kétségbe. Véleménye szerint a bíróság indoklásában kifogásolni fogja az alapítók azon szándékát, hogy két nyelven, vagyis nemcsak románul, hanem magyarul is bejegyezzék a formációt. Toró szerint ebben semmi törvénytelen nincs, korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) is így járt el. A második pont, amely a kedvezőtlen döntés alapjául szolgálhat az maga az „erdélyi” megnevezés, ugyanis az egyik óvás szerint nem létezik Romániában ilyen közigazgatási egység. A politikus optimizmusnak adott hangot, amikor rámutatott, örülnek, hogy a bíróság nem emelt kifogást az EMNP alapszabályával, illetve a néhány hónap alatt összegyűjtött közel 30 ezer aláírással szemben, és elutasította a kézjegyek hitelességét firtató óvásokat is.
Ez azt jelenti, hogy csak kisebb procedurális akadályok állnak az alakulat bejegyzésének útjában. Illetve van még egy ennél sokkal hatalmasabb probléma: a bíróság politikai befolyása. Toró ez utóbbi tényezővel kapcsolatban így nyilatkozott:
Tudtam, hogy nem könnyű Romániában bejegyezni egy pártot, és hogy ennek hátterében igazából politikai döntések húzódnak meg. Az EMNP esetében például teljesen nyilvánvaló volt az ügyész politikai befolyásoltsága.
Átalakulóban a romániai magyar politizálás
A részleges kudarc ellenére a kedden kezdődött Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (rövidebb nevén: Tusványos) második napján, szerdán erdélyi magyar politológusok vitatták meg az EMNP megjelenésével beálló politikai változásokat. A beszélgetés elején leszögezték, az elmondottaknak akkor van értelme, ha az új pártot előbb-utóbb tényleg bejegyzik.
A nyilvánvaló eltérésektől eltekintve a felszólalások közös elemét olyan lehetséges modellek felvázolása képezte, amelyek alapul szolgálhatnak az átalakuló erdélyi magyar pártrendszer strukturálása számára. Bakk Miklós kolozsvári politológia-professzor azonban azt is elmondta, meg van a maga ideje az elméleti modellezésnek, elemzésnek és a politikai cselekvésnek is. Meglátása szerint az elmúlt időben a szakemberek elegendő teoretikus mintát, elképzelést gyártottak, most a politikusokon a sor, hogy tapasztalatuk és kreativitásuk felhasználásával megtalálják a számukra megfelelő változatot.
Az EMNP megjelenésével egy háromszereplős romániai magyar politikai tér születik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és a születendő tömörülés részvételével. Egy konszenzusos struktúra létrehozása, egy „magyar koalíció” vagy „magyar összefogás” megteremtése azért létfontosságú, hogy áthidalja az egység és pluralizmus erdélyi magyar dilemmáját. Az egységes politikai platform szükséges a romániai magyarság parlamenti jelenlétének tükrében, a pluralizmus előnyei pedig ennél talán még egyértelműbbek. A politikai tér többszereplős mivolta pedig nemcsak egy lehetőség, hanem egy kész tény, valóság, melyet az RMDSZ még mindig nem ismer el.
A felszólaló politológusok szerint egy olyan fajta együttműködésre lenne szükség, amelyben néhány alapvető kérdést a közpolitikai harcokon fölé helyeznének az egyes szereplők. Ifj. Toró Tibor arra is rámutatott, alapvető követelmény, hogy az egyes aktorok legitim szereplőkként ismerjék el egymást.
A kialakuló hármas politikai erőtér sajátosságait Székely István Gergő, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa vázolta fel. Véleménye szerint három törésvonal fedezhető fel nemcsak az erdélyi, hanem az egész határon túli magyar politikában. Ezek a törésvonalak jobb- és baloldalra sorolják be a különböző pártokat. Az első törésvonalat az etnopolitikai követelések intenzitása képezi. Eszerint Romániában az RMDSZ a mérsékeltebb, míg az EMNP és az MPP a radikálisabb táborba helyezhető. A központi hatalomhoz, illetve az anyaországhoz való viszony adja a másik két törésvonal alapját.
Ez utóbbival kapcsolatban Székely István Gergő rámutatott arra, hogy a magyar kormány és a Fidesz nemzetpolitikai stratégiája megköveteli, hogy mindegyik határon túli magyar párt nyíltan állást foglaljon. Vannak pártok (EMNP, MPP), melyek egyértelműen kötődnek a Fideszhez, és olyanok is (RMDSZ) melyek viszonya az anyaországi kormánypárthoz zavaros. Az választójog kiterjesztésével ez a szempont még erősebbé válik majd, minden kisebbségi magyar pártnak anyaországi partnert kell találnia (ez fordítva is igaz). A felmerülő kérdés az, hogy mennyire csökken így az határon túli magyar pártok autonómiája, mennyire válnak függővé az anyaországi pártoktól. Mi történik például az EMNP-vel, ha a Fidesz már nem lesz kormányon? – tette fel a kérdést Székely István Gergő.
Bakk Miklós bemutatta az együttműködés létrejöttét akadályozó tényezőket. Elmondta, nehéz eldönteni, melyek legyenek azok az elemek, melyek a közpolitikai verseny szféráján kívülre kerülnek, valamint melyek azok, amelyek folyamatos vita tárgyát képezhetik. Hogyan oldható meg, hogy az így létrehozott keretet időről időre felülvizsgálják, újratárgyalják és a változó körülményekhez alakítsák? Olyan aprónak tűnő technikai kérdések is gondot okozhatnak, mint az, hogy melyik párt neve alatt fusson a létrejövő választási koalíció. Ugyanis szükség van arra, hogy papíron egyetlen párt, nem pedig egy pártszövetség zászlaja alatt induljon a „Magyar Koalíció”, hiszen a választási küszöb pártoknak csak öt, pártszövetségeknek pedig 8 százalék. A politológus véleménye szerint ilyen és ehhez hasonló konfliktusok élnek a különböző felek között, azonban az esetenként túlburjánzó autonómia-diskurzus elrejti ezeket.
Tényleg szükség van magyar összefogásra?
Ezt a kérdést dobta föl Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány igazgatója. Rámutatott, hogy túl sok szó esik az öt százalékos választási küszöbről, ám senki nem beszél arról, hogy a román törvények értelmében létezik egy alternatív választási küszöb is. Ezt azt jelenti, hogy olyan pártok is bejuthatnak a parlamentbe, akik nem kapják meg országos szinten a szavazatok öt százalékát, de első helyen végeznek hat képviselői és három szenátori egyéni körzetben. A 2008-as választások után az RMDSZ-nek 22 képviselője és 9 szenátora ül a bukaresti törvényhozásban. Igaz, a választási rendszer furcsasága miatt nem mindegyik politikus végzett első helyen az egyéni körzetében, de joggal feltételezhető, hogy két versengő magyar párt is elérheti az alternatív választási küszöböt. Ilyen körülmények között pedig nem is biztos, hogy a szereplők szükségét látják a megegyezésnek.
Pap Szilárd István
Kitekintő.hu