1431319 oldal tudományos és kulturális tartalom
1946–2012, Meister Róbert
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
szerző
- a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
tárgyszó
- 1 2 3 4 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
1 2 6 7 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w z
VAIDA Júlia: Elitek az átmenetben. A romániai és a magyarországi rendszerváltó elitek kutatásának összehasonlítása., 1–2, 346–359
SZARKA László: A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei., 3–4, 11–38
VIZI Balázs: A nemzetpolitika feltételrendszere az uniós tagság körülményei között., 3–4, 39–65
KÁNTOR Zoltán: Autonómia, önkormányzatiság és kisebbségi magyar közösségépítés., 3–4, 66–90
MANDEL Kinga; PAPP Z. Attila: A nemzeti identitás megőrzésének, megújításának intézményrendszere., 3–4, 91–114
BAKK MIklós: A nemzetpolitika regionális látószöge – kiindulópontok egy új szomszédságpolitika megfogalmazásához., 3–4, 115–127
CSERNICSKÓ István: Kell egy csapat! Gondolataim a magyar külpolitikai stratégia kapcsán., 3–4, 128–135
LENGYEL K. Zsolt: Kulturális diplomácia és hungarológia – Szempontok viszonyuk újragondolásához., 3–4, 135–146
LOSONCZ Alpár: Hozzászólás a külpolitikai stratégia vitájához., 3–4, 147–156
PETŐCZ Kálmán: Kezdeményezés és párbeszéd – Hozzászólás a magyar külpolitikai stratégia vitájához., 3–4, 154–167
ÖLLŐS László: Nemzet és külpolitika., 3–4, 165–185
SALAT Levente: A magyar nemzetstratégia kisebbségpolitikai alternatívái., 3–4, 186–200
MTA ENKI: A nemzeti azonosságtudat megújításának és fejlesztésének feltételei, intézményrendszere – Ajánlások., 3–4, 201–212
MTA ENKI: A nemzeti azonosságtudat megújításának és fejlesztésének feltételei, intézményrendszere – Ajánlások., 3–4, 213–235
MARX Anthony W.: A kirekesztő nemzetállam., 3–4, 236–261
VINCZE Gábor: Lancranjantól Lancranjanig – Fejezet a magyar-román kapcsolatok nyolcvanas évekbeli történetébol., 3–4, 262–352
VINCZE Gábor: Mellékletek Vincze Gábor: Lancranjantól Lancranjanig – Fejezet a magyar-román kapcsolatok nyolcvanas évekbeli történetébol c. tanulmányához., 3–4, 353–361
VERESS Emőd: Bevezető., 1, 6
PETRÉTEI József: Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a magyar igazságügyi rendszerre., 1, 7–18
SZEMÁN Felicitász: A magyar bírósági reform., 1, 19–23
BANICZ Erika: A magyar bírák felkészítése az uniós feladatok ellátására., 1, 25–29
CHRONOWSKI Nóra; DRINÓCZI Tímea; ZELLER Judit: A Legfelsőbb Bíróság elnöke jogállása és az igazságszolgáltatási reform., 1, 31–46
MOLNÁR Gábor: Az ügyészség az új évezredben., 1, 47–70
FÁBIÁN Gyula: Elmélkedés a romániai ügyészség reformjáról., 1, 71–78
FÜSTHY Zsolt: Magyar ügyvédek az Európai Unióban., 1, 79–93
ANKA Tibor: A közjegyzők szerepe egy modern piacgazdaságban., 1, 95–100
TRÓCSÁNYI László: Az anyanyelv használatához való jog a nemzeti alkotmányokban., 2, 7–11
ANDRÁSSY György: Az anyanyelv használatához való jog jellege., 2, 13–19
ERNSZT Ildikó: Ébresztő a (látszólagos) csipkerózsika álomból? – Nyelvi jogok a nemzetközi jogban., 2, 21–28
VARGA Attila: Az anyanyelvi jogok szabályozása Romániában., 2, 29–31