A tanítómester, Bandi Dezső hiányában szervezték meg idén a szovátai Teleki Oktatási Központban a faragótábort, amelyet Bandi Dezső iparművész oly sokáig irányított. Székely Lajos csittszentiváni tanár, Bandi Dezső tanítványa vállalta fel, hogy továbbviszi a stafétát. Bandi Dezső volt tanítványainak jelentkezését várják, hogy folytatása legyen életművének. /(vajda): Folytatni kell Bandi Dezső munkáját. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

Hivatalosan is felavatták a bonchidai Bánffy-kastélyban működő központot, amely azon kevesek közé tartozik, ahol gyakorlatban is elsajátíthatják az építészek, restaurátorok a szakma csínját-bínját. Neves személyiségek ünnepeltek együtt a Transylvania Trusttal: Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Virgil Nitulescu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, David Baxter, az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) európai programjának igazgatója és John Yates, az IHBC elnöke. A Transylvania Trust csapatának köszönhetően a Bánffy-kastély esete az egyértelműen pozitív példák közé tartozik. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke nyitóbeszédében elmondta: Erdély gazdag építettöröksége számos kor, stílus, kultúra jegyeit hordozza – egyik legfontosabb épület a bonchidai Bánffy-kastély, amely a Transylvania Trust és partnerei erőfeszítéseinek köszönhetően lassanként visszanyerheti egykori fényét. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kifejtette: Erdély mindig is Európa része volt, a kulturális sokszínűség e vidék sajátsága. Napjainkra feledésbe merültek az egykori mesterségek, technikák, amelyek nélkül az ország gazdag épített örökségét nem lehet eredeti állapotában helyreállítani. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállító szakképző központ Bonchidán. Magas rangú vendégek a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Csepreghy András és fia, Henrik újabb képes levelezőlapos kötete (Dicsőszentmárton régi arca. A hajdani Dicsőszentmárton régi képes levelezőlapokon, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005) Dicsőszentmártont mutatja be. Csepreghy András családja dicsőszentmártoni, így személyes emlékei kötik csaknem minden gyűjtött vagy kölcsönkapott képhez. A település lakossága ebből a könyvből tanulhatná meg városa hiteles történetét. Bár a szerzők gondoskodtak rövid román és angol nyelvű kivonatról is, üdvös volna, ha teljes román nyelvű változatát mihamarabb a többségi lakosság részére is hozzáférhetővé tenné az önkormányzat. /b.d.: Új könyv. Megörökített történelem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

A belügyminisztérium adatai szerint az árvizek augusztusban 33, idén eddig összesen pedig 68 halálos áldozatot követeltek az országban, az anyagi kár másfél milliárd euróra tehető. Augusztus 14. óta közel 2000 embert telepítettek ki otthonából, 400 házat teljesen romba döntött az ár. /Újabb áldozatot találtak Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Kereken tíz líceumi osztállyal indul kevesebb az új tanévben, mint amennyit a minisztérium jóváhagyott, és ennek egyik fő oka, hogy sokan buktak meg a képességvizsgán – közölte legutóbbi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma Háromszék megyei főtanfelügyelő. A tervezett 65 osztályból tehát csak 55 kilencedik lesz, ebből 37 magyar és 18 román tagozaton. A megye szakiskoláiban tervezett 40 kilencedik osztály azonban kevésnek bizonyult, további háromnak az engedélyeztetését kérték, és ebből kettő létre is jött, a harmadikba azonban nem jelentkeztek a diákok. A szakiskolások egy része tizenegyedik osztályban visszakerül a líceumokba: idén tizenhárom osztállyal több tizenegyedikes kezdi a tanévet a megyékben, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy a tanári állások száma nem csökken. A szakiskolákból a líceumokba kilencedik osztály végén sikeres képességvizsgával és a líceum által meghatározott különbözeti vizsgával lehet átigazolni, de csak olyan osztályokba, ahol üres helyek vannak. /(demeter): Kevesebb kilencedik, több tizenegyedik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

„A millecentenárium idején sokféle állítottak szobrot Szent Istvánnak, de a jelen alkalom mindenképpen különleges. Állam- és egyházalapító királyunk ezer szállal kötődik a térséghez, hiszen e vidék az elsők között volt, ahol Szent István emlékét és ereklyéit őrizték” – emelte ki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul a nagyvárad-bihari katolikus püspökség ezeréves fennállása alkalmából leleplezett Szent István-szobor avatóünnepségén. A Bihar faluban augusztus 28-án tartott avatón részt vett számos helyi, megyei és külföldi személyiség, többek közt Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, valamint Mikola István, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt képviselője is. Az ünnepség keretében Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök mondott misét, aki a szobor leleplezése után emlékérmeket és -plaketteket adott át mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal hozzájárultak a méltó emlék állításához. A tavaly elhelyezett alapkőre nagyszabású ünnepség keretében került fel Sántha Csaba szovátai szobrász 2,1 méter magas alkotása. Az impozáns bronz műalkotás egyméteres gránitalapzaton, a Bihar megyei település közterén kapott helyet. /Bakk-Dávid Tímea: Felavatták az egyházalapító szobrát az ezeréves Biharban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

Városnapok voltak egy időben Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. Több helyszínen zajlottak a hétvégén a városnapi rendezvények Nagykárolyban, Székelyföldről érkezett kézművesek kínálták portékáikat. A városünnepre – amelynek díszmeghívottja idén Veress János magyar pénzügyminiszter volt – a helybeliek mellett nagyon sokan ellátogattak a környékbeli településekről is. A rendezvénnyel egy időben zajlott egyébként a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok is, amelyen a komolyzene kapott nagyobb hangsúlyt: operettgálát tartottak, valamint emlékkoncertet és -kiállítást rendeztek a Partium szülötte, Ruha István hegedűművész tiszteletére. A Mesterségek utcájában a régióban még létező kézműves-mesterségeket mutatták be. /Konglovits Éva: Gyermekutca családoknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

Szentmisével ért véget augusztus 28-án a 29. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT). Ezerötszáz fiatal vett részt az idei találkozón, mondta dr. Nagy-György Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ifjúsági lelkésze. /Sarány István: Jubileumra készül a CSIT. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./

A tokajhegyaljai Tállya immár tizenkettedik alkalommal adott otthont az évente, augusztusban megrendezett, háromhetes közép-európai alkotótábornak. A hagyományt követve, idén is közel ötven anyaországi, erdélyi, ukrán, szerb, horvát, szlovén képzőművész több mint 300 alkotásából rendezték meg a tábor záró kiállítását. A meghívottak között volt Petrovics István székelyföldi szobrászművész is. /O. I.: Közép-európai alkotótábor Tállyán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Az Erdélyi Művészet, a Székelyudvarhelyen megjelenő időszakos kiadvány – főszerkesztője Veres Péter – 2005. évi 2. száma a 80 éves Kusztos Endrét köszöntötte. Lőrincz Ildikó a Korunk Galériában rendezett József Attila-emlékkiállításról írt. Murádin Jenő folytatta a Festőnők az erdélyi művészetben című sorozatát. Olvashatjuk továbbá a lapban Bíró József Erdélyi kastélyokat bemutató sorozatának II. részét, valamint az idei Communitas ösztöndíjasok névsorát. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Az idén egy kilométer sem készül el az észak-erdélyi autópályából, az amerikai cég a három hónapos átmeneti időszak után végleg elbocsátott 540 munkást. A Bechtel szakszervezeti vezetője a közlekedési minisztert vádolja a kialakult helyzetért, mivel a tárcavezető nem hajlandó pénzt folyósítani az amerikai cégóriásnak, amíg nem zárul le a szerződés újratárgyalási folyamata. Ennek is köszönhető, hogy Romániában az autópálya-építés helyben topog, az elmúlt nyolc hónapban mindössze 10 kilométer autópálya épült meg. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hét végi nyilatkozatából kiderült, hogy Budapestet Bukaresttel összekötő korszerű út mindössze harmadik a fontossági sorrend szerint, előnyben részesül a Bukarestet Konstancával összekötő autópálya, illetve a dél-erdélyi autópálya. Az RMDSZ-től sokan várják, hogy kiáll a terv mellett. /Borbély Tamás, Hintós Diana: Elbocsátotta a Bechtel munkásai zömét. Az idén egy kilométer sem készül el az észak-erdélyi autópályából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Előreláthatólag a „nemzeti felelősség öt pontja” által meghatározott keretek között maradnak majd a kormányzati javaslatok azon a szeptember 5-re tervezett találkozón, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli tíz legjelentősebb magyar szervezet vezetői tekintik át a kisebbségiek helyzetének javítására irányuló lehetőségeket – írta augusztus 29-i számában a Népszabadság. A találkozó előkészítését teljes hírzárlat jellemzi. A kormányzat semmilyen írásos előkészítő anyagot nem bocsátott a külhoni részvevők rendelkezésére. Az említett kormányzati elképzelés magában foglalja a Szülőföld-programot, valamint a nemzeti vízum bevezetését, a honosítási folyamat felgyorsítását, az autonómiatörekvések támogatását és a határon túli magyarság alkotmányosan rendezett jogállásának kialakítását. A találkozó egyik legneuralgikusabb pontja a Szülőföld-program támogatási része lesz. A kisebbségiek keveslik a nemrég létrejött támogatási alap által kezelt összegeket és a határon túlra érkező magyar költségvetési forrásokat. A Szülőföld Alappal szemben már megfogalmazódtak az első határon túli igények: a szlovákiai magyar párt egy újabb anyaországi finanszírozású hidat akar valamelyik határfolyón, míg az RMDSZ az oktatási támogatási összeg emelését javasolja. /Útlevelet adnának kettős állampolgárság helyett? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

A kémügyről Gálszécsy András azt mondta, mindennapos ügyről van szó, az viszont „üzemi balesetnek” tekinthető, ha ilyesmi nyilvánosságra kerül. A nemrég még a HTMH osztályvezetőjeként dolgozó Szatmári Ildikó jelenleg rendelkezési állományba van, és októbertől állástalan. Férje, Szatmári Tibor, az RMDSZ volt budapesti irodavezetője már az év elejétől szintén munkanélküli, saját bevallása szerint most kizárólag a házuk építésével foglalkozik. Nemrég még – kis túlzással – élet és halál urai voltak, legalábbis informálisan az anyaország és a romániai magyarság viszonylatában. Sem a HTMH, sem az RMDSZ vezetése nem adott meggyőző indoklást arra, miért váltak meg bizalmi állásba emelt munkatársuktól. A kiszivárgott hírek szerint a magyar igazolványt igénylők adatai, illetve különböző, a határon túlra juttatott támogatások dokumentációja jutott el Romániába. A román állam valószínűleg sokkal több adattal rendelkezik valamennyi állampolgáráról, mint amennyi a magyar igazolványban szerepel, írta Koncz Attila Budapestről. Gálszécsy megerősítette, hogy a rendszerváltás után sok olyan határon túli magyar került felelős pozícióba az anyaországban, akiről azután kiderült, valójában egy másik ország titkosszolgálatának érdekeit szolgálja munkájával. A szomszédos országok titkosszolgálatainak ügynökei vélhetően kivétel nélkül minden határon túli magyar szervezetben ott vannak. Megbízható források szerint a 90-es években volt olyan román hírszerzési ügynökség amelynek kolozsvári kirendeltségén több mint 40 százalékban magyar származású alkalmazottak dolgoztak. /Koncz Attila, Budapest: A kémek már (régen) a spájzban vannak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Fölösleges az RMDSZ minden elhatárolódásra való törekvése, mivel Szatmári Tibor és felesége az RMDSZ alapemberei voltak, a szövetség juttatta őket tisztségeikbe – jelentette ki Tőkés László református püspök. Tőkés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki minőségében vett részt Szovátán a Magyar Ifjúság Tanács nyári táborában. Tőkés rámutatott: az RMDSZ elnöke szerint nem a szövetség ellen irányuló támadás a kémbotrány, mivel nem RMDSZ-es politikusról van szó. Markó pont arról a személyről nyilatkozott így, aki személyi tanácsadója volt Bukarestben, valamint a szervezet sajtóirodájának vezetői tisztségét is betöltötte. Utólag szintén ő vezette a MÁÉRT küldöttséget Brüsszelben, és az RMDSZ küldöttségét az Európai Néppártban. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban úgy nyilatkozott, még tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Szatmári Tiborral. Egyelőre nem érkezett meg Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz az az írásbeli tájékoztató, amelyet Tóth András államtitkártól kért az egyik napilap által tálalt magyarországi „kémtörténetről” – közölte augusztus 29-én a kormányszóvivő. László Boglár szóvivő határozottan cáfolta azt a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent információt, amely szerint a miniszterelnök egy háttérbeszélgetésen idén márciusban beszélt volna erről az ügyről. /Tőkés: fölösleges az RMDSZ-nek elhatárolódnia a kémbotrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Telefonlehallgatási jegyzőkönyvek is nyilvánosságra kerültek a Szatmári-ügyben. Ez azt látszik bizonyítani, hogy Szatmári Ildikó valóban bizalmas viszonyt ápolt Magyar Bálint oktatási miniszterrel. A dokumentumot a Cotidianul című lap és a Transindex is közölte. A két ember közti beszélgetés a Transindex szerint: „A szövegek hangulata visszafogottan erotikus, gyakran nem szól semmiről, utalások, fél mondatok, sóhajok, szünetek, találkozó egyeztetések.” A Magyar Hírlap szerint az egyik magyar miniszter Mucuskámnak szólította telefonbeszélgetésük során az állítólagos kémnőt, Szatmári Tibor feleségét. A bizalmas megszólítást valóban tartalmazza a telefonlehallgatási jegyzőkönyvek egyike. Ennek ellenére a párbeszéd női résztvevője, Szatmári Ildikó a Magyar Nemzet on-line kiadásában „badarságnak” minősítette, hogy két tárcavezetővel is intim kapcsolatba került volna, Magyar Bálint oktatási és Hiller István volt kultuszminiszterrel „szigorúan” csak munkakapcsolatban volt. Az ügyben érintett valamennyi fél tagadja a vádakat. /L. J.: Mucuska, a román kémnő? = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közeli munkatársa, Szatmári Tibor valamint több magyar kormányzati tisztségviselővel (közöttük Hiller Istvánnal és Magyar Bálinttal) hírbe hozott felesége, Ildikó ügyével immár nemcsak a Magyar Nemzet foglalkozott, hanem többek között az Index, a Transindex, a hvg.hu, a Magyar Hírlap és a Cotidianul is. A legvalószínűbb forgatókönyv az, amit a hvg.hu fogalmazott meg, hogy a két főszereplő „csak a román titkosszolgálat szervezésében kötött házasságot, és eleve meghatározott céllal jött Budapestre”. Amikor pedig lebuktak, „megállapodtak a leleplező magyar hatóságokkal: itt maradhatnak, ha nem beszélnek a román hatóságoknak”. A szóban forgó ajánlatot minden bizonnyal elfogadták, annál is inkább, hogy Szatmári Tibor mindig tudott helyezkedni. Politikai pályája kezdetén nem állt távol az EMK-tól, pár évvel később pedig az autonomistákat a legagresszívebben támadó tollnokká vált. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 30.

Borbély Zsolt Attila induló rovatában a téves sztereotípiák lebontására tesz kísérletet. Aki „lúzer MPSZ-ről” beszél, azt sugallja, hogy az MPSZ, a Magyar Polgári Szövetség maga tehet sanyarú sorsáról. A Reform Tömörülés komolyan vette az 1992. október 25-én Kolozsváron, a Szent Mihály templomban az RMDSZ képviselői és szenátorai által letett esküt, mely kimondja: „Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért, és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés”. Amikor Markó Béla a Nagy Benedek-ügyben nem állt az ártatlanul megtámadott Tőkés László mellé, akkor a Reform Tömörülés szakított Markóval és Kónya Hamar Sándor személyében saját elnökjelöltet indított a kongresszuson. A történet további része ismert. Markó 1995 után véget vetett az autonomista politikai vonatvezetésnek, s a Neptun lobbi élére állva kormányra vezette az RMDSZ-t. Az RMDSZ a román nemzetstratégiai érdekek kiszolgálója lett, nemzetközi síkon adta a legitimációt annak a román hatalomnak, mely semmiféle hajlandóságot nem mutatott az RMDSZ program lényege, az autonómia gondolatának elfogadására. 2003-ban az RMDSZ leszámolt eredeti céljaival, a szervezeten belül közel korlátlan hatalomra szert tevő Markó Béla pedig újabb négy évre nyert mandátumot, az autonomista szárny kénytelen volt az RMDSZ-től függetlenül megszervezni magát. Így jött létre az MPSZ is, melynek „lúzersége” abból fakad, hogy Markóék a román államhatalommal összefogva még az önálló szervezetkénti rajthoz állását is megakadályozták. Az MPSZ is követett el hibákat. Döntés született az MSZP pártkénti bejegyzéséről, a döntés megvalósítása azonban várat magára. A szervezet önsorsrontásának címszava alá tartoznak az utóbbi idők belső viszályai. Szomorú, hogy jobb sorsra érdemes nemzeti szervezetek vezetősége a belső tisztogatásban próbálja meglelni a kiutat. Az MPSZ „lúzerségének”, vereségének elsősorbani oka Markóék gátlástalansága, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Lúzer” MPSZ? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 30./

Augusztus 29-én Marosvásárhelyen a prefektúra mellett működő névadó bizottság elutasította a volt Kossuth Lajos (jelenleg Calarasilor) utca eredeti nevének visszaállítását. Ugyanezen az ülésen, amelyen a bizottság magyar nemzetiségű tagjai nem voltak jelen, utasították vissza a székelyvéckei tanács azon javaslatát, hogy a kultúrházat Visky Árpád színészről, a falu szülöttjéről nevezzék el. A bizottság tagjai: Grigore Ploesteanu történész, Iulian Boldea irodalomtörténész és Viorel Vasies főiskolai tanár, Soós Zoltán régész és Spielmann Mihály történész. A testület két magyar tagja akadályoztatás miatt nem tudott részt venni az ülésen. Spielmann Mihály rámutatott, a marosvásárhelyi tanács több mint két éve döntött arról, hogy Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca visszakapja eredeti nevét. A tanács döntését megfellebbezte egyrészt a polgármester, másrészt a prefektusi hivatal, formai hibákra hivatkozva. A későbbiek során, 2004-től kezdődően többször is összehívták a bizottságot. Érdekes módon, a román nevek esetében semmiféle bizonyítást, semmiféle levéltári dokumentációt, tudományos munkatársi véleményt nem kérnek, azokra minden további nélkül rábólintanak. A Kossuth utca, vagy Visky Árpád esetében azonban a bizottság fenntartásokkal élt. A bizottság kifogása az volt, hogy a pártállami időkben letartóztatott és meggyilkolt vagy politikai öngyilkosságba menekült Visky Árpád körül a vádak tisztázatlanok. A bizottság három román tagja csak abban az esetben hajlandó Visky Árpád nevére rábólintani, hogyha őt csak a pártellenes tevékenységért ítélték el. Ha államellenes tevékenységért, akkor nem. Kossuth Lajossal szemben a román nép érzékenységéről beszéltek, azonban nem biztos, hogy valaki is a közemberek közül tudná pontosan, hogy kicsoda Kossuth Lajos. Spielmann Mihály szerint fel kell oszlatni ezt a bizottságot, állítsanak fel egy másikat, amelybe a román, a magyar és a német etnikum három-három tagját jelöljék. Egy olyan testületnek, amely a kisebbségek ügyét nem támogatja, nincs értelme hogy működjön. /Spielmann Mihály a névadó bizottság feloszlatását követeli. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Az augusztus 29-én átutalt 30 millió forinttal együtt 143 millió forint értékű segítséget nyújtott Magyarország Hargita megyének – tájékoztatta az újságírókat László Boglár kormányszóvivő. Az idei romániai áradások okozta károk enyhítéséhez a magyar kormány eddig 160 millió forinttal járult hozzá. /143 millió forint értékű árvízsegély Hargita megyének. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Szili Katalin országgyűlési elnök marosvásárhelyi látogatásakor többek között Bálint István, a Bolyai Líceum igazgatója és dr. Kolozsvári Zoltán mérnök a Sapientia tanáraként olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely már évek óta emészti az erdélyi magyarságot: az értelmiségeik elvándorlására. Vannak magyarországi „fejvadász” tanárok, akik azért keresik fel a nagynevű iskolát, hogy a végzős középiskolásoknak továbbtanulási lehetőséget, bentlakást ajánljanak fel Magyarországon. Így meglesz az a létszám, biztosítani tudja a tanár saját állását. Piacképes vállalatok létesítésével, újabb munkahelyek teremtésével, megfelelő javadalmazással talán valamennyire meg lehetne állítani a kivándorlási tendenciát. Ehhez kellene közös stratégiát kidolgozni. /Vajda György: Fogyatkozó értelmiség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

A Magyar Műveltség Szolgálat augusztus végi közgyűlésén Budapesten a régiót több helyi magyar civil szervezet elnöke képviselte, köztük Farkas Éva, az EMKE lupényi szervezetének elnöke, aki elmondta: a küldöttgyűlésen az egyik legtöbbet vitatott probléma a Kossuth Rádió vételének ellehetetlenítése volt. A solti adó belépésével nagyságrendi mértékkel lecsökkent a besugárzott területeken a vétel lehetősége. Amennyiben a közeljövőben digitális rendszerű adásra térnek át, a középhullámon való vétel lehetetlenné válik, s több mint valószínű, hogy az adás határon túl nem lesz elérhető. A Magyar Műveltség Szolgálat közgyűlése elfogadott nyilatkozatában hangsúlyozta, a Kossuth Rádió a határon túliaknak az összetartozást jelenti. A kommunizmus időszakában a Kárpát-medence legtávolabbi falvaiban is jól vehető volt a Kossuth Rádió adása középhullámon, addig jelenleg nagy területeken nem fogható a nemzeti közrádió adása. Intézkedést kérnek, hogy a Kossuth Rádió az egész Kárpát-medencében megfelelő jó minőségben újra fogható legyen. /Aggódunk a Kossuth Rádióért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja jóérzéssel ad hírt arról a cselekvőkészségről, amely a székelyföldi árvíz idején általánosan jellemzi nemcsak a szűkebb közösségeket. A rettenetes bajban föltámadt a szolidaritás, a hajdani és olykor-olykor már kiveszettnek vélt kalákatudat. Föltámadt a másik keresztény erény: a karitász, az emberszeretet, a jótékonyság erénye. Ugyanakkor az adományok szétosztásában méltánytalanság, sőt, visszaélés is jelentkezik. Az EMK azt kéri, az adakozók személyesen gondoskodjanak adományaik eljuttatásáról a rászorulókhoz. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Embertől emberig, lélektől lélekig! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Augusztus 28-án parkavatással kezdődtek a falunapok Zágonban. A parkban, amelybe két kisebb méretű székely kapun lehet belépni, helyet kapott egy szökőkút, négy hinta, valamint a békéscsabai ,,angyalos” artézi kút szobrának másolata, amelyet Mészáros Attila szobrászművész alkotott, és amelyet Végh László, az Országgyűlés békéscsabai fideszes képviselője, a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke adományozott Zágonnak. Az ünnepségen megjelent helybelieket, a magyarországi Kocsér és a felvidéki Udvard testvértelepülések küldöttségeit, illetve a megyei elöljárókat Kiss József polgármester köszöntötte.Papolcon is, Zágonban is egymást követték a kultúrműsorok, az ügyességi vetélkedők, favágóversenyek, ugyanakkor a községközponti református templomban sor került a harminchatodik kórustalálkozóra. Másnap a zágoni fúvószenekar akkordjaira gyülekezett a közönség. A műsorban felléptek a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák, a szentléleki Perkő, a papolci Liliom és a zágoni Gyöngyvirág népi együttesek, valamint a zágoni Mikes Kelemen Általános Iskola Star Girls moderntánc-csoportja és román népi táncosok. /(martonosi): Községnapok Zágonban és Papolcon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Airizer Csaba operaénekes művészi pályája Temesváron bontakozott ki – ide mindig hazajön –, 20 évadot énekelt a helyi Operában, a rendszerváltást követően rövid szegedi kitérővel a budapesti Operaházba vezetett az útja. Azóta “körbeénekelte” a földgolyót. Iskolás éveiben, Kolozsváron sportolt, bokszolt. Négyszer felvételizett Kolozsváron (akkoriban egy-egy hely volt a Zeneakadémián), közben a Magyar Opera kórusában énekelt. Bukarestben az első próbálkozásra bejutott. Az államvizsga után egyetlen basszus énekesi állás volt az országban, a temesvári társulatnál. Így került Temesvárra. 1989 után a budapesti Állami Magyar Operaház tagja lett. Airizer Csabának eddig 1810 előadása volt, 137 szerepet énekelt (opera, operett, vokál-szimfonikus művek), hét nyelvet beszél, négy nyelven (köztük japánul is) meg tudja értetni magát. Határidőnaplója két évre előre betelt. /Szekernyés Irén: A Kékszakállú herceg nem Drakula. Beszélgetés Airizer Csaba operaénekessel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Immár sokadszorra Aradon az evangélikus-lutheránus (Vörös) templom ad otthont Brittich Erzsébet egyéni képzőművészeti kiállításának, amely változatos tematikájú és technikájú alkotásokkal várja a művészetkedvelőket. 1996-ban volt itt az első, s azóta minden évben visszatér ide. Brittich Erzsébet evangélikus, 1999 óta pedig tagja az aradi közösségnek. Erről a gyönyörű templomról készítette szakdolgozatát, amelynek egy része már megjelent az augusztusi Kisharangban, folytatása a szeptemberiben várható. /A Kisharang aradi evangélikus gyülekezeti lap/ Brittich Erzsébet festett, bronzplaketteket készített, újabban pedig tűzzománcképeket. /Kiss Károly: Brittich Erzsébet kiállítása a Vörös templomban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Szeptember 7-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tart előadást Mario Alinei világhírű nyelvészprofesszor Az uráli, indo-európai és altáji kontinuitás-elmélettől az etruszk–magyar nyelvrokonság tételéig címen. Mario Alinei nemzetközi tekintélyű nyelvész, az utrechti egyetem emeritus professzora, számos nemzetközi nyelvésztársaság tagja, jövőben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Számos alapműnek számító könyv szerzője, emellett több mint harminc nyelvi lexikon és szótár kidolgozásában vett részt. Publikációinak száma meghaladja a kétszázat. Nagy érdeklődést és számos reakciót kiváltó munkája az Orgini delle lingue d’Europa. La teoria della continuita. Continuita dal Mesolitico all’eta del Ferro nelle principali aree etnolinguistiche (Európa nyelveinek eredete, a kontinuitás-elmélet. A fő etnolingvisztikai területek kontinuitása a mezolitikumtól a vaskorszakig) eredeti módon magyarázza az európai nyelvek eredetét. A közelmúltban írt Ősi kapocs című könyve kifejti: az etruszkok (a latinok és a szabinok mellett Itália őslakosainak egyik fő csoportja) nyelve feltűnően hasonlít a magyarra, ezért egyfajta archaikus magyarnak tekinthető. Ha ez igaz, akkor a magyarok már jóval a honfoglalás általánosan ismert dátuma előtt jelen voltak Európában, mi több, az etruszkok ősei is innen, a Kárpát-medence térségéből származnak. Az elmélet nagy érdeklődést és még nagyobb vitát váltott ki a szakmai körökben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Előadás az etruszk–magyar nyelvrokonságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Nem minősül etnikai diszkriminációnak Adrian Severinnek az államfőről tett megjegyzése a Ziua napilapban közölt kommentárjában – döntötte el az Országos Diszkriminációellenes Tanács. A nagy botrányt kavaró cikkben Severin úgy vélekedett: „azok az idegenek, akik a hatalmat akarják, mindig ki tudták használni azon népek a szenvedéseit, amelyek körében élnek”. A szerző összehasonlította a „tatár” Basescut Napoleonnal, Hitlerrel és Sztálinnal, akik valamennyien más nemzetiségűek voltak, mint azok a népek, amely vezetőjükké emelték őket. A török–tatár szövetség képviselői viszont kijelentették: sértve érzik magukat a Severin-cikk kisebbség-ellenessége miatt. Asztalos Csaba, a diszkriminációs ügyeket vizsgáló tanács elnöke kijelentette: arra a következtetésre jutottak, hogy Severin megállapításait nem lehet diszkriminációnak tekinteni, az összhangban van az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezmény véleményszabadságra vonatkozó kitételeivel. /Nem vádolható diszkriminációval Severin. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Az Európai Néppárt (EPP) bővítési és tagsági munkacsoportjának brüsszeli ülésén ajánlotta, hogy a Demokrata Párt, amely nemrég váltott ideológiát, kapjon megfigyelői státust. A Konzervatív (volt Humanista) Párt kérelmét elutasították. Javasolták ugyanakkor, hogy a Demokrata Párt alakítson ki szoros együttműködést a régi romániai tagokkal, azaz a Kereszténydemokrata Néppárttal (volt parasztpárttal) és az RMDSZ-szel. /Néppárti demokraták Simonyifalvának. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Markó Béla szekusdossziéját, az 1543-as iratcsomót tanulmányozta a Cotidianul című bukaresti lap egyik újságírója, Mirela Corletean. Ehhez a munkához az engedélyt megkapta, a dossziéba is belepillantott, de két nap múlva az engedélyt visszavonták. Az iratcsomót a lap szerint Csendes László őrzi, mint egy cerberus. A Markó-dosszié felületes áttekintésekor az újságírónő azt vette észre, hogy néhány tucat oldal hiányzik az eredeti iratcsomóból. Corletean tudni véli, Ioan Grama szekustiszt 1983-ban arra kérte Markót, az Igaz Szó szerkesztőjét, hogy a környezetében tapasztalható negatív jelenségekről tájékoztassa őt. A dossziéból kiderült, hogy alig egy évvel később, 1984 júniusában a Szekuritátén hallgatták ki a költő-szerkesztőt, és kétoldalas jelentést írattak vele a Sepsiszentgyörgyön történtekről, ahol – írta a lap – egy incidens volt a magyarok és a Szekuritáté között. Ezzel kapcsolatban felkérték, ha bármi újat megtud, értesítse a Szekuritátét. (Akkor volt a Szekuritáté Vitéz Mihály szoborrobbantási provokációja, Markó épp Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, ráadásul édesanyja lakása épp a térre nyílik.) Túlzottan nem bízott a szeku Markóban, mert ekkor elrendelte telefonjának lehallgatását és személyének megfigyelését. 1988-ban Markó magyarországi útja után a szeku igen rossz véleményt fogalmazott meg a költőről, és részletesen írt első feleségével való nem épp felhőtlen kapcsolatáról is. A lap sajnálja, hogy a hiányzó részek miatt nem tud tiszta képet festeni Markó és a Szekuritáté kapcsolatáról. (Cotidianul). /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

Több mint egy évtizedes munka után az Európában lehetséges legmagasabb szintű szakmai elismerésben részesültek a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhely építészei. Az Európai Unió és az Europa Nostra műemlékvédő civil szervezet 2004-es nagydíját a segesvári Hegyitemplom helyreállításáért adományozta, a rangos elismerést Benczédi Sándor építész vette át június elején a norvégiai Bergenben. Egy tekintélyes nemzetközi csapat, három nemzet képviselői dolgoztak példás együttműködéssel, jó hangulatban; a restaurálás érdekében erdélyi román, magyar és szász szakemberek fogtak össze. Benczédi Sándor építész elmondta, hogy 1992 őszén a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhelyt bízták meg a segesvári Hegyitemplom helyreállításával. A Hegyitemplom fontos az erdélyi építészetben, hisz a Parler-iskolának a legkeletibb példája (Peter Parler kölni építész, a közép-európai gótika kiemelkedő mestere volt). A Hegyitemplom a segesvári vár legmagasabb pontján áll, 181 falépcsőn kell felmászni oda, az időközben elöregedett segesvári szász közösség tagjainak komoly nehézséget jelent a megközelítése. A munkát eleinte a müncheni Messerschmitt Alapítvány fizette, aztán következett a román művelődési minisztérium társfinanszírozása; egy idő után már teljesen ők állták a költségeket. Helyreállították az értékes, XIV–XV. századi falképeket is. 1486 az utolsó írott dátum, amikor már az utolsó falképek is elkészültek, tehát befejezettnek tekinthető a gótikus periódus. A templom felújítása is mutatja, létezik egy olyan, minden érdek fölötti nemzeti összefogás a világ bármely részén élő német és az anyaországi német között, aminek példaként kellene lebegnie a Kárpát-medencei magyarság előtt. Hihetetlenül leromlott a háromszéki műemlékállomány, zavaros a jogi helyzet, alacsony a társadalmi igény, nincs gazdasági potenciál. Jobban kellene odafigyelni a tárgyi örökségre, ezek bizonyítékai annak, hogy itt a magyarság kultúrát, országot teremtett. Benczédi Sándor fontosabbnak látja bármelyik bikfalvi kúria megmentését, mint a kolbászfesztivált. Gróf Kálnoky Tibor nem itt nőtt fel, de hazajött, itt alapított családot, és próbálja ápolni és újrateremteni a családi értékeket. Említésre méltó a torjai Apor báró is. A 83 évesnél idősebb agrármérnök báró hosszú éveken keresztül perelte vissza jogos tulajdonát, és most azon fáradozik, hogy lakhatóvá tegye szétszórt családjának az ősi fészket. Szinte ajándék, hogy a torjai Apor-kastély helyreállítása közben olyan értékes, ritka és szép falképek, építészeti részletek, faragott kövek kerültek elő, melyek a XVI–XVII. század erdélyi reneszánsz építészének kimagasló példái. /Mózes László: Beszélgetés Benczédi Sándor építésszel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./