Másodszor szerveznek népszavazást Szatmár megyében Ráksa önállósodásáért. Község nélküli községháza, külföldre ingázó lakosság, hagyományos és modern egyvelege fogadja az Avas-vidéki Ráksára látogatót. Avasújvároshoz jelenleg egy nagyobb és hat kisebb település (Kőszegremete, Újvároshegy, Ráksa, Ráksahegy, Rózsapallag, Pallaghegy) tartozik. A községközpont és Kőszegremete a község két magyar települése, Ráksa közel háromezres lakosságának több mint 60 százaléka román nemzetiségű. Ha Ráksa különválik, Avasújváros község etnikai összetétele lényegesen megváltozik – több mint kétharmados lesz a magyarság aránya. /Babos Krisztina: Üres luxusvillák falva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Székelykál lakói szeretik az iskolájukat. A Nagyernye községhez tartó falu tanintézetének szépítéséért szívesen vállalják a közmunkát is. A falu holland barátai a marosszentgyörgyi Progress Alapítványon keresztül belső mellékhelyiséget alakítottak ki, világítótesteket szereltek. Újabban pedig a szovátai Teleki Oktatási Központ valamint Mucsi Gyula Jászberényből számítógépeket adományozott az iskolának. Kali Erzsébet, az iskola vezetésével megbízott tanár elmondta, 71 diákjuk van jelenleg, 33-an az alsó, 38-an a felső tagozat összevont osztályaiban tanulnak. Reménykeltő, hogy az utóbbi időben több fiatal gyermekes család költözött a faluba. /(b. gy.): Ragaszkodnak az iskolához. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Április 12-én nyílik a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Kongresszusi Központban. Mintegy huszonöt országból érkeznek szerzők és kiállítók a fesztiválra. Romániát a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó, a csíkszeredai Corvina Könyvesház, a marosvásárhelyi Romániai Magyar Könyves Céh (ezen belül a ProPrint, a Kriterion, a Mentor stb. könyvkiadók) képviselik, de a romániai Kulturális és Vallásügyi Minisztérium is helyet biztosít az erdélyi kiadóknak. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyveit a szerzők jelenlétében mutatja be a fesztiválon. /Bertha Zoltán: Erdélyiség és modernség, Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Kántor Lajos: Reményik Sándor – a mítosz és az erdélyi valóság, Kozma Mária: Szarvassá vált, Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt, Pomogáts Béla: Függetlenség és felelősség, Magyar ezredforduló, Tömöry Péter: Erdélyi anekdotika, Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. / /Könyvek nemzetközi seregszemléje Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

Fergeteges sikert aratott április 10-én Gyergyószentmiklóson a magyarországi Dévai Nagy Kamilla és növendékei Krónikás tavasz című előadása, a Pro Art Galéria szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. A Liszt Ferenc- és Kazinczy-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett művésznőt tanítványai, a Krónikás Zeneiskola két felvidéki, egy-egy korondi és szovátai növendéke és Labant Csaba zeneszerző kísérte el. Hétnapos erdélyi turnéjuk során Csíkszeredában léptek fel, majd Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Korond, Szováta és Marosvásárhely következik. /Jánossy Alíz: Erdélyben a krónikások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Hatos Samu (1926-2007) Erdőszentgyörgyön középiskolát épített szinte a semmiből. Ha kellett, kilincselt, követelt, kért, jóakaratú emberek segítségét nyerte meg, hogy vidékének iskolája legyen. Lelkes, fiatal pedagógusokból kovácsolt hírneves tanári közösséget. Az új iskola versenyre kelt a nagyobb múlttal rendelkező iskolákkal, és a versenyben nem maradt alul. Nemzedékek gondolnak rá, és emlegetik hálás tisztelettel nevét. Az erősödő diktatúra nem nézte jó szemmel az iskolája jövőjéért kiálló harcos ember bátorságát. Félreállították, mert igen jól dolgozott. Végig kellett néznie, miként hullott szét néhány év alatt sok-sok esztendő fáradságos munkája. Nehezen viselte el mindezt. Az 1989-es változás után Magyarországra települt, gyermeke és unokái körében töltötte a pihenés éveit. Szülőföldjéhez való hűségét soha senki nem kérdőjelezte meg, írta róla Kovrig Magdolna: In memoriam Hatos Samu (1926-2007) címmel az Erdőszentgyörgyi Figyelőben. /b. d. : Félreállították, mert igen jól dolgozott. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

Gyergyditróban az Idősek Klubjában író-olvasó találkozót szervezett az Magyar Polgári Szövetség. Csíki Sándor nyárádszeredai újságíró volt a vendégük, aki testnevelés tanári munkája mellett ír, utazik, vitatkozik, szervez, lelkesít, hogy erőt öntsön a fásuló erdélyi magyarságba. Csíki Sándor beszélt a romániai magyarság jogainak határozott követeléseiről, amiért többször „megkapta a magáét”. Írásait közölte többek között az Erdélyi Napló, a Polgári Élet, a Népújság, az Európai Idő, a Góbévilág világhálós újság és az Erdély. Ma honlap is. Válogatott publicisztikai írásai 2002–2007-e között jelentek meg három kötetben (Nem elfogyni (2002), Állj meg, madár, fejem fölött dalolva! (2006), Véreim, árva magyarok! (2007)) Határozottan kiáll az olyan kérdések védelmében, mint a történelmi múlt, a nemzeti hagyományok, szimbólumok, anyanyelvi oktatás, a sokgyermekes családok. (Nem véletlenül lett Csíki Sándor a Pro Familia Egyesület vezetője.) Könyve keményen bírálja a hatalom beolvasztó politikáját, ennek hű kiszolgálóit: a megalkuvókat, az árulókat, a belföldi és magyarországi hintapolitikusokat. Nem kíméli az RMDSZ vezetőit sem. /Gergely Géza: Meg kell maradni! = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 12. – 15. sz. /

Székelyudvarhelyen megnyílt Kóbori László festőnek, az udvarhelyi Paletta 5 alkotócsoport alapító tagjának kiállítása. Eddig 27 egyéni és csoportos kiállítás áll háta mögött, akárcsak díjak, melyekkel munkáját illették. Kóbori László udvarhelyi születésű, munkái is ehhez a vidékhez, Székelyföldhöz kötődnek. A művésznél a tájfestészet lett meghatározóvá. /Barabás Blanka: Letisztultabbak, kifejezőbbek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök felmentette az államtitkárokat, aláírta a Demokrata Párt (PD) tizenhárom államtitkárának felmentését. Az elbocsátási határozatok 2007. április 11-től léptek érvénybe. A PD államtitkárai azt követően mondtak le, hogy Calin Popescu Tariceanu átszervezte a kormányt. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Szatmárnémetiben befejeződött az országos lelkészértekezlet. „A gyűlölet szülte mocsok” – így nevezte Tőkés László református püspök a református egyház ellen irányuló támadásokat, amelyek a világhálós fórumokon, de az írott sajtóban is megjelentek az utóbbi időben. A szatmárnémeti Láncos templomban április 12-én befejeződött kétnapos országos lelkészértekezleten Tőkés László azokra az írásokra utalt, amelyek egyebek mellett az Erdélyi Riportban, valamint az Új Magyar Szóban is megjelentek a püspök európai parlamenti jelölése kapcsán. „Én csak hoztam a pénzt az egyháznak, és soha nem vettem el belőle. Máról holnapra élek, még bankszámlám sincs” – reagált Tőkés László a világhálós fórumok egyikén megjelent vádaskodásokra, miszerint a püspök saját EP-választási kampányára használja az egyházkerület pénzét. Pap Géza bejelentette: a kolozsvári protestáns teológiai intézet akkreditálása ügyében egyeztetéseket kezdeményeznek az oktatási minisztériummal. /Babos Krisztina: Az egyház védelmében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

A félreeső, kiöregedő falvak hiányos egészségügyi ellátásán az egyházi alapítványok az önkormányzatokkal együttműködve próbálnak javítani. A katolikus egyház által működtetett Caritas mellett az Erdélyi Református Egyházkerület Diakónia Keresztyén Alapítványa is beindította házi beteggondozó hálózatának kiépítését. A marosvásárhelyi fiókszervezet a Sárpatak községhez tartozó Pókában – a Bod Péter Központban és a Szászrégenben működő után –felavatta első falusi munkapontját. Pókán a négyszáz lelket számláló falu lakóinak fele idős ember, akik közül sokan betegségük miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A családorvosi ellátás nem vállalhatja fel gondozásukat. A dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár által vezetett alapítványi kuratórium és az önkormányzat együttműködése tette lehetővé, hogy beindulhatott a szeretetszolgálat. A helybeli Juhász Zsuzsa ápolónő 40 idős, beteg embert lát el, a közeljövőben újabb tíz személy kerül az ápoltak listájára. /Mezey Sarolta: Otthoni beteggondozás Pókában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

Ifjúsági szervezetek összefogásából és közös munkájából született meg az április 13-án útjára induló Szórványvidéki Kulturális Karaván. A Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Besztercei MADISZ, a Nagybányai Ifjúsági Szövetség, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács és a Pro Kisbács Egyesület fogott össze, jelezte Borbély Károly államtitkár, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke. A nyolc megyét átfogó, tizenegy települést érintő karaván értékes előadásokat, szórakoztató programokat visz a szórványközösségeknek. Színesíti a programot a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeinek operettes-nótás-kabarés összeállítása, a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport előadása, az erdélyi magyar popzenét pedig Dancs Annamari képviseli. /Kultúrkaraván a szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Szejkefürdő Székelyudvarhelytől 3 km-re, a Sóspatak völgyében fekszik. Ez a város egyetlen szabadidőközpontja, hajdanán virágzó üdülő- és gyógytelep volt. Ivókúrára alkalmas petróleumos borvize, kénes meleg fürdője, gyógyiszapja van. Ugyanitt található a város jelenleg egyetlen működő strandja. A domboldalban lévő szabadtéri színpadon rendezik meg évente a Szejke Folklórfesztivált, az unitárius világtalálkozót és a rockfesztivált. Orbán Balázs (1829–1890), a legnagyobb székely, író, történész sírhelye és emlékműve a borvízoldalban van. Az emlékműhöz 14 székely kapu alatt sétálva lehet eljutni. /Kudelász Nóbel: Tavaszi séta Szejkefürdőn. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 13./

Április 12-én Székelyudvarhelyen elkezdődött a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, a csíkszeredai Mágamaszk, a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszó köre, a nagyváradi Létra, a székelyhídi Graffiti, a zilahi Wesselényi Kollégium és versenyen kívül a sepsiszentgyörgyi Osonó csapat mutatta be játékát. A Vitéz Lelkek szintén versenyen kívül játszotta a Rómeó és Júlia című musicalt, ellenben versenybe szálltak A mostoha monológja, avagy egy változat Hófehérkére című darabbal. /(bb): Játsszák az ODIF-ot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 13./ A házigazda-szerepét hatodik alkalommal vállalták fel az udvarhelyiek. A rendezvényen tizennyolc erdélyi, illetve magyarországi diákszínjátszó csoport közel négyszáz fellépője vesz részt. /Diákszínjátszók Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Rendhagyó módon a Szeben megyei Vízaknán tartja idei táborát a Hargita Megyei Kulturális Központ. Az Ádám Gyula fotóművész köré csoportosuló, többségükben Hargita megyei fotográfusok a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodának tett korábbi ígéretüket váltják valóra a hagyományos tábor „kihelyezésével”. /Jánossy Alíz: Székely fotósok Vízaknán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Telt ház előtt került sor a Kettévágott pipafüst című előadásra Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja szervezésében. Egyaránt voltak láthatók kisgyermekek, fiatalok, középkorúak és idősek a Bod Péter A Költészet Napja, valamint József Attila születésnapja alkalmából elsőként a költő A Dunánál című verse hangzott el. Ezután kisfilmeket láthattak a résztvevők Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművésztől. Berecz András mesemondó sikeresen lépett fel. /Domokos Péter: Magas és rövid derű. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Április 21-én lesz a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége /MCSMSZ/ közgyűlése, amikor a tagoknak új elnököt is kell választaniuk, ugyanis Róka Szilvia, a jelenlegi elnök bejelentette lemondását. Róka Szilvia február elsején jelentette be lemondási szándékát a vezetőségnek. Elsősorban személyes okok miatt, mert ilyen munkaritmusban hamarosan kórházba kerül, mondta. Szüksége van egy-két év pihenésre, hogy a tanulmányaira is jobban tudjon összpontosítani. Elnöksége alatt sikerült csapatban dolgozni, és nem egyéni teljesítményre, hanem közösségi eredményre koncentráltak. Minden második hónapban vezetőségi gyűlést tartottak. Jelenleg 1170 tagja van az MCSMSZ-nek. Nagy eredmény, hogy sikerült két közösségi házat megvásárolni és felépíteni Csíkfaluban és Lábnyikon, méghozzá állami segítség nélkül, magánszemélyek támogatásával. Még mindig nincs a Bákó megyei tanfelügyelőségen magyar szakreferens, noha a diákok száma mindenképpen szükségessé tenné ezt. Elnöksége idején sem sikerült a szervezet bizonyos fokú anyagi biztonságát megteremteni. Minden évben pályázatoktól függenek, bár az oktatást nem egy évre vállalták Az idei évtől kezdve eltűnt a Csángó Alap, mely a magyarországi támogatásokat eddig kezelte, és nem tudják, hogy mi lesz helyette. Nem tudták élővé tenni a kapcsolatot az iroda és a települések között, két-három falun kívül nem sikerült igazi helyi vezetőket találni. Most Pusztinán, Klézsén, Somoskán, Magyarfaluban, Külsőrekecsinben vannak működő helyi szervezetek, de nincs például Lábnyikon, Frumószán stb., ahol a magyar nyelvet tanuló diákok száma alapján joggal várnák el, hogy erős MCSMSZ-szervezet is legyen. (Sántha Attila, Moldvai Magyarság) /Lemondott a Moldvai Csángómagyarok elnöke. = Erdély. ma, ápr. 13./

A kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét követelték április 13-án Szabadkán megtartott tanácskozásukon a délvidéki magyarság képviselői. A konferenciát a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szervezte azzal a céllal, hogy áttekintsék, milyen változásokat hoz a vajdasági magyarok számára Magyarország várhatóan jövő év január 1-jén bekövetkező csatlakozása a schengeni övezethez. A tanácskozáson a VMSZ és a köztük lévő nézeteltérések ellenére képviseltette magát minden vajdasági magyar párt, jelen voltak a történelmi egyházak, a magyar kultúra megőrzéséért és fejlesztéséért felelős intézmények, továbbá a délvidéki magyarság érdekében működő civil szervezetek képviselői. Valamennyi hozzászólás visszatérő eleme volt a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás eredménye miatti keserűség, illetve az, hogy a Vajdaságban élő magyarok gondját csak a kettős állampolgárság oldhatja meg. Ezért fordultak a részvevők zárónyilatkozatukban az anyaországi politikai és társadalmi élet szereplőihez azzal a felszólítással, hogy törvénymódosítással – és ne népszavazás útján – tegyék lehetővé az Európai Unió területén kívül élő magyarság számára a magyar állampolgárság letelepedés nélküli megszerzését. A szabadkai tanácskozás emlékeztette a magyar Országgyűlést és a kormányt arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, amely szerint: a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. /Kettős állampolgárságot követelnek (Vajdasági magyarok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

Április 12-én tartották Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos és Gyógyszertudományi Szakosztálya XVII. Tudományos Ülésszakának megnyitóját. A háromnapos rendezvényen díjakat is átadtak, április 13-án pedig plenáris ülés után az EME székházában felavatták dr. Genersich Antal mellszobrát. Genersich Antal /Nagyszombat, 1842 – Kolozsvár, 1918/ az 1872-ben felállított Kolozsvári Egyetemen a kórbonctan tanára lett és létrehozta a Kórbonctani Intézetet. 1895-től Budapestre, az egyetem Kórbonctani Tanszékére kapott meghívást. Később az egyetem rektora lett. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta, sírja a Házsongárdban található. A mellszobor eredetije (Pásztor János alkotása) Budapesten található, az itteni szobormásolat és posztamens készítője Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész. A szervező bizottság elnöke, dr. Bódizs György köszöntötte a szakosztály tagjait. Dr. Kovács Dezső, a szakosztály elnökének köszöntője után egy perces néma csenddel adóztak az utóbbi időben elhunyt tagtársaik emlékének. A Lencsés György-díjat idén dr. Feszt György professzornak adományozták, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját a kuratórium dr. Ferencz László és dr. Pongrácz Antal Sándor professzoroknak ítélte oda. A Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem által adományozott díjat dr. Romics Imre magyarországi professzor kapta. A díjátadás után ünnepi műsorral zárult a kolozsvári Magyar Opera magánénekesei, valamint ének-, zenekara közreműködésével. /Köllő Katalin: Tudományos ülésszak az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A tavalyi sikereken felbuzdulva idén is megrendezték a Sapientia-ECN programozói versenyt a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. „Az egyetem évek óta részt vesz az ACM (Association for Computing Machinery) egyik legrangosabb, egyetemistáknak szervezett programozói világverseny délkelet-európai regionális döntőjén, ezért úgy határoztunk, hogy a hatékonyabb felkészülés érdekében hasonló stílusú versenyt szervezünk” – tájékoztatott Kátai Zoltán egyetemi adjunktus, az esemény főszervezője. A vetélkedő idén nemzetközi méretűvé nőtte ki magát, ugyanis a kar hat három-három fős csapata mellett a Debreceni Egyetemet egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetemet két, a Kolozsvári Műszaki Egyetemet egy, a Petru Maior Egyetemet két, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumot két, a Papiu Ilarian Líceumot két, az Elektromaros Líceumot egy, a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpontot egy és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot egy csapat képviselte. Az angol nyelven folyó programozói vetélkedővel a diákok hatékonyabban fel tudnak készülni a nemzetközi versenyekre. /Ferencz Melánia: Programozói verseny a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

Aki a zászlót kiadja kezéből, az minden korban utolsó embernek számított, írta György Attila. Az árpádsávos zászlóról beszél. Méghogy nyilas-zászló? Ugyan. Az igazság itt is egyszerű: a zászló az a szimbólum, amely maga köré gyűjti az embereket. A nyilas-vád annyira stupid, hogy szót sem érdemes vesztegetni rá. Az a zászló nem ez a zászló volt. Gondoljunk vissza a nemzeti jelképeinket ért és érő támadásokra, ajánlotta. A Himnusz átírásának-lecserélésének kísérlete, a Szent Korona lemicisapkázása, a Turul-szobor lebontását követelő kampány…Ezen a zászlón vágások és pólyák vannak… a harcé és a születésé. Ne csak a zászlót – a hozzá kötődő érzelmeket, büszkeséget se engedjük elveszni, javasolta. /György Attila: A lobogó (Sarkos szavak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

Van teleház, magyarház, de mi a Filiház? A Hargita nyugati lábánál, Szentegyházán 140 tagú Gyermekfilharmónia működik, amely ahol csak Európában eljárt, templomokban, koncerttermekben, kultúrházakban és rádió-televízióban fellépett, hatalmas sikerrel énekelt. A Gyermekfilharmóniát becézve Gyerekfilinek nevezik. A Gyerekfili Alapítvány nemrég megvásárolt Szentegyházán egy falusi portát. Ennek a népi építkezés elemeit megőrizve felújított portának a neve Filiház. Szálláshely, néprajzi múzeum, szabadtéri kiállítás kerül ide, hogy a jelenlegi Gyerekfili központi épületét tehermentesítsék a népművészeti tárgyaktól. A Filiház újjáépítéséhez nyújtott támogatást Hódmezővásárhely önkormányzata. Szentegyháza fantasztikus nagyságrendű turistaforgalmat bonyolít le. A központi épületben harmincöt személynek – szükség esetén ennél többnek – biztosítanak szállást, s a falusi turizmus keretében félpanziós ajánlattal további százakat tudnak fogadni a településen. A Gyerekfiliben a székelymagyar kultúra értékeivel ismerkedhet meg a vendég. A Gyerekfili órás koncertjét hallgathatják meg DVD-n. Külön színt jelent, hogy a helyi ízeket megkedveltető étkezést a székely népviseletbe öltözött ,,filitagok” szolgálják fel. /Sylvester Lajos: Szentegyházi Filiház (Falusi turizmus a szomszédban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

Szentegyházán a Mártonffi János Általános Iskolában a húsvéti ünnepeket követő tavaszi vakációban immár kilencedik éve rendezték meg a bútorfestő tábort. Hagyományt teremtett az a néhány szentegyházi értelmiségi, aki 1998-ban műkedvelőként próbálta menteni a szinte menthetetlent. Díszítő mintákat kezdtek gyűjteni a kereskedők kezére még nem került anyagokból – mesélte Szabó Enikő tanítónő, a tábor egyik szervezője. Mára már a félszáz résztvevőt is meghaladó igazi műhelytáborrá nőtte ki magát a bútorfestő időtöltés. A tábor végén az elkészült festett bútorokat kiállítják. A bútorfestő tábort minden évben a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Alapítvány, a Tanulók Háza és a Mártonffi János Iskola szervezi. /Kozán István: Jubiláló bútorfestő tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

A Kézdivásárhelyen tizennégy éve megszakítás nélkül működő Polyp Tévé április 16-ával új köntöst ölt, a helyi műsor megújult stúdióval, új magazinműsorokkal jelentkezik. Dávid Sándor főszerkesztő elmondta: a műsor változatlanul délután fél hatkor kezdődik, lesz benne magyar és román nyelvű híradó, a nap fontosabb eseményeit összefoglaló kalendárium, és továbbra sem fognak hiányozni a kulturális, sport-, gazdasági és informatikai magazinok. /Iochom István: Arculatváltozás a kézdivásárhelyi tévénél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

A cserkészet Erdélyben – és szerte a világon – a mozgalom megalakulásának százéves évfordulóját ünnepli. A Romániai Magyar Cserkészszövetség szervezésében, április 13–15-e között Szamosújvár ad otthont a VIII. Országos Rovásírásversenynek, amelyre 450 résztvevő jelentkezett, Erdély több mint tíz megyéjéből. Ezzel egy időben zajlik majd az I. Országos Nyomozójáték, illetve a vasárnapi koszorúzási ünnepség is a cserkészet megalapítójának emlékplakettje előtt. A napot a cserkészek Szamosújváron a Művelődési Házban zárják, centenáriumi megemlékezéssel. A Csodaszarvas nyomában elnevezésű országos rovásírásverseny szervezője ezúttal is a szamosújvári 51-es számú Czetcz János cserkészcsapat. /Százévesek a cserkészek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Az Ipp Art alkotótábor tíz esztendejét megelevenítő gyűjteményes kötet /Ipp Art, Művelődés Kiadó, Zilah, 2006/ Hajdu Attila és Szabó Attila szerkesztésében gazdagon illusztrált könyv. Az 1975 óta Zilahon élő és alkotó Szabó Vilmos festő- és grafikusművész vallott a kötetben arról, hogy a hetvenes évek előtt valamire való képzőművész nem is igen állapodott meg a Szilágyság vidékén. A könyv a sajtóban megjelent írások alapján, időrendi sorrendben elevenítette fel az immár fogalommá vált Ipp Art születését és kiteljesedését. A névadó a Szilágy megyei Ipp település. Itt gyűltek össze először, Csepei János mérnök kezdeményezésére, a javarészt szilágysági képzőművészek. Az évek során Ippről Kárásztelkére, majd Szilágyzoványba költözött tábor az apadó alapítványi támogatás dacára is létezik. Az ippartosok mára több mint félszáz tárlattal büszkélkedhetnek. /Németh Júlia: Ipp Art. Képzőművészet a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Elek Tibor /sz. Nyíregyháza, 1962/ 1999-től dolgozik Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtárban irodalmi osztályvezetőként, a Bárka főszerkesztőjeként. Megalakulása óta (1999) elnöke a Körös Irodalmi Társaságnak. 2004-ben szerezte meg a doktori (Ph. D) tudományos fokozatot Székely János erdélyi íróról szóló monográfiájának megvédésével. 2004 óta szerkeszti az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen című folyóirat kritikai rovatát. Fő kutatási területe a kortárs magyar irodalom, határoktól függetlenül. Kötetei: Szabadságszerelem (Magatartások és formák a nyolcvanas évek kisebbségi magyar irodalmából). Kalligram Kiadó, Pozsony, 1994; Helyzettudat és önismeret (Magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában). Felső-magyarország Kiadó – Tevan Kiadó, Miskolc-Békéscsaba, 1997; Értékválasztás (publicisztikák). Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1999; Székely János (monográfia), Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001; Fényben és árnyékban (Az irodalmi siker természetrajza). Kalligram Kiadó, Pozsony, 2004. Elek Tibor időnként Kolozsváron, Budapesten vagy Békéscsabán szervez irodalmi esteket. Nemrég volt a vendége Csoóri Sándor Békéscsabán. Március 28-án a Gyulai Tavaszi Fesztivál programsorozatának részeként szerepelt az Irodalmi Jelen, úgy is, mint Gyula testvérvárosának, Aradnak az irodalmi folyóirata. – Erdélyi irodalmár barátai miért működtetnek önálló irodalmi szervezeteket, miért osztanak saját díjakat, miért íratnak erdélyi irodalomtörténetet, adnak ki mai erdélyi „szép verseket”, novellákat, ha csak egy magyar irodalom van, határok nélkül? – kérdezte Elek Tibor, érintve a határon túli magyar irodalom jelzőt. A www.barkaonline.hu Ablak a kortárs magyar irodalomra címmel januártól indult az interneten, teljes spektrumú irodalmi portál: hírekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal és első nyilvánosságú irodalmi alkotásokkal. Nemrég Szepesi Attila számolt be erdélyi útjáról, de Ilia Mihály is gyakorta idézi föl erdélyi (irodalmi) emlékeit, élményeit. /(hmj): Quo vadis literatura? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

A szovjet hadifogságról 1990-ig beszélni sem volt ajánlatos, ezért a hadifogsággal foglalkozó könyvek csak a rendszerváltást követően jelenthettek meg. Az utóbbi tizenhét esztendőben több tucat visszaemlékezés is napvilágot látott. Romániában a Szemtanú könyvek sorozat első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg 1997-ben Történetek a fogságból címmel, és hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazta. A kézdiszentléleki Ráduly Béla Törhetetlen hittel címet viselő visszaemlékezéseit az Ambrózia Kiadó /Kézdivásárhely/ jelentette meg 2005-ben. Ezt megelőzően Gocz József veterán sepsiszentgyörgyi frontharcos könyve a 3006 év hadifogságban (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban egyedülálló a maga nemében. A szerző Kovászna megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen ered a kötet címe. Könyvében 770 kézdiszéki volt hadifogoly neve, születési éve, frontszolgálatának és hadifogságának időtartama is szerepel. Iochom István megjelenés előtt álló könyvében kizárólag kézdiszéki volt hadifoglyok visszaemlékezéseit gyűjtötte össze. A visszaemlékezők egytől egyig a nyolcvanadik életévüket is betöltötték, a legidősebb kilencvenhét éves. A Szovjetunióban raboskodó negyven volt hadifogoly visszaemlékezését rögzítette. /Iochom István: Élet a csipkésdrót mögött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

Az utóbbi időben a liberális képviselők távoznak a kulturális bizottság munkaüléseiről, hogy jelen lehessenek a bizottságok együttes ülésén, amelyen a kisebbségi törvénytervezetet vitatják meg – nyilatkozta Petre Strachinaru képviselő, a Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A képviselő szerint a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ által javasolt jelenlegi formájában nem fogja megszavazni a parlament, mivel sem a szociáldemokraták, sem a konzervatívok nem támogatják. A tervezet jelenlegi formájában a demokraták támogatását sem élvezi. /PD-s kritika a kisebbségi törvény miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Magyarországon az Országgyűlés hét évvel ezelőtt nyilvánította a holokauszt emléknapjává április 16-át. A korabeli Magyarországon összesen mintegy 440 ezer embert a lengyelországi Auschwitz–Birkenau-i náci haláltáborba deportálták, ahol nagy részüket kivégezték. Magyarországot 1944. március 19-én megszállták a németek, s hogy az általuk hatalomra juttatott magyar bábkormány a német akaratot szolgálta. Észak-Erdélyben az 1940-es évek elején 165 ezer zsidó élt. Az észak-erdélyi zsidóság háromnegyede pusztult el. Márton Áron püspök 1944. május 18-án Kolozsváron kemény szavakkal ítélte el az elszabadult zsidóellenességet. /Tibori Szabó Zoltán: Magyar tragédia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Április 13-án az RMDSZ Arad megyei szervezetének székházában találkoztak a megye magyar civilszervezeteinek vezetői, akikkel Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Bölöni György, a Képviselői Iroda vezetője ismertette a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásának fontosságát, az erre vonatkozó elképzeléseket. A tanács beszámoltathatja a megyei választmány kulturális, oktatásügyi, gazdasági, szociális és ifjúsági szakbizottságainak az elnökeit, kidolgozhatja és elfogadhatja a saját működési szabályzatát, határozatokat hozhat az Arad megyei RMDSZ működésére vonatkozó civiltársadalmi kérdésekben. A meghívott 36 civilszervezet közül több mint 20-nak a megjelent képviselői konstruktívan álltak a tanács létrehozásához. Cziszter Kálmán vezette le az alakuló ülést. A tanács működésére vonatkozóan a hozzászólók kérték: a megválasztandó 7 tagú elnökség május 11-ig dolgozza ki az alapszabályzatot, hívja össze a közgyűlést; a megye civilszervezetei szándéknyilatkozatban nyilvánítsák ki a csatlakozási óhajukat. Miután az elnökség tagjai maguk közül dr. Túsz Ferencet választották elnöknek, a jelenlévők megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Kulturális Autonómia Tanácsot. /(balta): Kulturális Autonómia Tanács Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./