Mohácsi Viktória (SZDSZ) európai parlamenti képviselő Traian Basescunak írt nyílt levelében elítélte és elfogadhatatlannak minősítette “azokat a rasszista és szexista kijelentéseket”, amelyeket a román elnök május 19-én tett. Mohácsi Viktória úgy fogalmazott: “Kiemelt figyelemmel kísérem a Romániában élő romák helyzetét. A roma közösséget a cigányellenesség által motivált folyamatos és erőszakos rasszista, diszkriminatív jelenségek sújtják: gyűlöletbeszéd, erőszakos, szélsőséges támadások, jogtalan kilakoltatások, rendőrségi zaklatás. A kijelentések, amelyeket felelős politikusként, egy EU-tagország elnökeként tett, az emberi méltóság elleni cselekmények felerősödését idézhetik elő. Megjegyzése az Ön romaellenes előítéletességének egyértelmű jeleként értelmezhető, ami elnöki munkáját is befolyásolhatja. ” Mohácsi szorgalmazta, hogy Traian Basescu „nyilvánosan és személyesen kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket viselkedésével megsértett: az EU-tagországokban élő több százmillió nőtől és tizenkét millió romától. ” /Mohácsi Basescunak: ön romaellenes! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Kilépett a Magyar Ifjúsági Tanácsból (MIT) az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, ezzel hétről ötre csökkent tagszervezeteinek száma. A döntést az ifjúsági ernyőszervezeteket (pl. Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Cserkészszövetség) tömörítő MIT küldöttgyűlésén jelentették be. Pósa Tibor, az OMDSZ elnöke elmondta, a kiválást a MIT politikai állásfoglalásai indokolták. „Az OMDSZ nem akar részt venni a politikai játszmákban, független diákszervezetként szeretnénk tevékenykedni” – magyarázta Pósa. „A lépés váratlanul ért, mert épp nincs terítéken olyan közéleti és politikai ügy, ami ezt kiváltotta volna” – mondta Sándor Krisztina. A MIT elnöke elmondta, alapszabályzatukban is szerepel, hogy időszerű társadalmi és politikai kérdésekben is megszólalnak. /Stanik Bence: Megfogyatkozott a MIT. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

A biztonság és stabilizáció szigete, a párbeszéd tábora a szabadegyetem, ezt a jellegét 18 éven át megőrizte – fogalmaztak kolozsvári sajtótájékoztatójukon a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői. A tábor története során olyan témákat is érintettek, amelyeket a magyarországi és a romániai politikai elit tabutémaként kezelt, de megfelelő közvetítéssel ezeket is sikerült terítéken tartani. Idén július 17–22. között Tusnádfürdőn megrendezendő tizennyolcadik táborra több ezer résztvevőt várnak. Délelőttönként kiemelt fontosságú európai témák, illetve a Kárpát-medencét érintő kérdések kerülnek terítékre, Orbán Viktor is előadást tart. „A tábor címe idén Erős Európa – Erős Közösségek, hiszen egy erős Európa alapvető érdeke Magyarországnak és Romániának egyaránt, jelenleg az Európai Unió (EU) válságban van” – mondta Németh Zsolt magyarországi országgyűlési képviselő, a tábor egyik kezdeményezője. /Farkas Imola: Nagykorú a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Május 24-én Kisiratoson a kultúrotthonban tartották A magyar oktatás jelene és jövője a Kárpát-medencében című oktatási fórumsorozat legújabb rendezvényét, amelyen jelen volt a kezdeményező Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke is. A megjelent közel 40 iskolaigazgató, aligazgató és pedagógus számára Matekovits Mihály, tanügyminisztériumi vezérigazgató A magyar oktatás helyzete Romániában; Lezsák Sándor A magyar oktatás helyzete a Kárpát-medencében; Csíkos Sándor bácskai iskolaigazgató Magyar nyelvű oktatás a Délvidéken; Tamás Eszter felvidéki aligazgató Magyar nyelvű oktatás a Felvidéken; Pálinkó Gyuláné Bács-Kiskun megyéből Kisiskolák Magyarországon címmel tartott vászonra vetített adatokkal alátámasztott előadást. Ebéd után Pellegrini Miklós, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő A szórványosodó kisiskolák kilátásairól értekezett, majd iskolafórumon vitatták meg, elemezték az elhangzottakat. /(b): Lezsák Sándor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Kétszeresen ünnepel a hét végén a nagyváradi Ady Endre Gimnázium diáksága és tanári kara: a hétvégén az iskola felépítésének 235. évfordulója, illetve az öregdiákok találkozója alkalmával szerveznek rendezvényeket. Helyére került az iskola bejárata fölötti, a kisgyermeket oktató Szent Erzsébetet ábrázoló szoborkompozíció. A szobrot a kommunizmusban távolították el az épületről; napjainkig az Orsolya-rendi apácák őrizték. Az Ady Endre Gimnázium diákja volt számos ismert személyiség is: a találkozóra többek között Gál Kinga, Magyarország európai uniós parlamenti képviselője is jelezte részvételét. Május 26-án az iskola több egykori diákja, köztük Dimény Áron színművész, A. G. Weinberger zenész, Kőrössy P. József irodalmár, Sztoianov István egyetemi tanár és dr. Jósa Piroska orvos eleveníti fel tanulóéveit. /Gergely Gizella: Múltidézés az Ady-gimnáziumban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Az öregedő nagyernyei református gyülekezet számára az jelenti a gyarapodást, hogy a közeli Marosvásárhelyről egyre többen költöznek ki a faluba. Azonban a lakónegyed etnikai szempontból nagy változást eredményez, a kertváros családi házaiba ugyanis többnyire románok költöznek. Nagyernye lakói közül jelenleg 580 református, 850 római katolikus, 110 unitárius és 800 görögkeleti vallású. Gyermekvállalásra a reformátusok vállalkoznak a legkevésbé. Sok fiatal külföldön, Magyarországon, Németországban és Hollandiában talált megélhetési lehetőséget és alapított családot. 2007-ben a helyi önkormányzat támogatásával, illetve a református egyház keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi szervezetének közreműködésével megalakult a Nagyernyén a diakóniai központ, jelenleg száz idős embert látnak el az otthoni betegápolói szolgálat munkatársai. /Antal Erika: Nagyernye: diakóniai központ az időseknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

A Hargita megyei tanács ünnepi ülését Énlakán tartotta. Az énlaki unitárius templomban a szakmai szervezetek javaslatára életműdíjakat adtak, majd kiosztották a Hargita Megyéért díjat. Az idei életműdíjasok: a Hargita Megyei Orvosi Kollégium javaslatára dr. Megyes Tibor csíkszeredai sebész, osztályvezető főorvos; a megyei sportigazgatóság javaslatára Bálint Ferenc székelyudvarhelyi labdarúgóedző; a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége javaslatára Silló Géza csíkszeredai testnevelőtanár; a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete javaslatára Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa; a gyergyószárhegyi alkotóközpont javaslatára a máréfalvi születésű Balázs Imre váci festőművész. Rendhagyó módon idén két személyiség kapta a Hargita Megyéért díjat: a marosfői születésű dr. Suciu Petru professzor, fizikus, valamint az énlaki születésű dr. Toró Tibor akadémikus. /Sarány István: Életműdíjat kapott Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

A 2005-ös decemberi szégyenteljes népszavazás után voltak olyan emberek Magyarországon, akiket megerősített magyarságukban a kudarc, és úgy érezték, tenni kell valamit az összefogás érdekében. Ilyen ember Gál Péter is, aki először tavaly húsvétkor indította útjára Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, hogy stafétaként kézről kézre haladva a Kárpát-medencében az összetartozás szimbólumaként érkezzen a csíksomlyói búcsúra. A feltámadási jelvény idén húsvétkor is útnak indult. Két irányban, egy északi és egy déli útvonalon járta be a magyarlakta településeket, és vitte a reményt, a biztatást. Gál Péter az első, Balatonzamárdiból Fonyódig gyalog megtett szakasz után a következőket írta: „A feltámadási menetnek 98 stációja van és rengeteg közbenső állomása... Azt kívánjuk az útvonal mindegyik közösségének és az érdeklődő, részt vevő ezreknek, hogy oly derűs lélekkel éljék át a saját szakaszukat, saját fogadási ünnepeiket, mint nekünk sikerült. Fáradoztunk, fizikailag megpróbáltattunk, de mégis nagy örömünkre szolgált, hogy édes Hazánk megújulásáért, a nemzet egységéért, a Feltámadottal való szövetségünk megerősödéséért egy ilyen erőfeszítést megtettünk. ” A jelvényt fogadó településeken a közösségek egy-egy szalagot kötöttek rá. Az utolsó szalagot Jakubinyi György érsek tűzi rá. /Csíkba érkezett a feltámadási jelvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Emléktáblát avattak május 24-én a Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ iskolanapok keretében, az iskola egykori tanulója, dr. Kiss Elemér matematikus, az MTA tagja tiszteletére. Dr. Kiss Elemér 1940–1948 között volt az iskola diákja. Életét és munkásságát Nagy Antal tanár méltatta, majd Csapó Hajnalka matematikatanár idézte fel személyes emlékeit. Oláh Gál Róbert a Bolyai-hagyaték gondozóját, tudományos munkáját értékelte. Kiss Elemér volt az, aki végzős diákként 1948-ban úgy vitte a labarumot a búcsús körmenetben, hogy közben nem tette le. /(Takács Éva): Dr. Kiss Elemérre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Kocsis Károly szerkesztette a Kézdivásárhely és vidéke című, 48 oldalas kiadványt, amely röviden összefoglalja mindazt, amit a céhes város és a kézdiszéki falvak múltjáról, építészeti örökségéről, nevezetességeiről, jeles szülötteiről tudni érdemes. A rendkívül igényes kivitelezésű füzet Kézdivásárhely hatszáz éves fennállásának tiszteletére a Pro Press Egyesület és a Vigadó Művelődési Ház közös kiadásában, a kézdivásárhelyi önkormányzat támogatásával néhai Incze László múzeumigazgató emlékére jelent meg. /(Iochom): Incze László emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

Egy vitában felmerült Esterházy Péter és a Nobel-díjas osztrák Elfriede Jelinek „összehasonlításának szüksége, az erotika-erotománia-trágárkodás-obszcénológia-társadalomleköpés-közösséggyalázás-önfeltárás-őszinteségpótló magamutogatás és a Közundor motívumainak, motivációinak és motiváltságának szempontjából. ”„Esterházy verbális szadizmusa viszont ideologikus, spekulatív, kimódolt, célja nem élmény-megragadás, hanem az olvasó lehengerlése, és jelzés, a szerző mintegy rituálisan közli világnézeti hovatartozását: azt nevezetesen, hogy megveti a hagyományos, érzelgős, kegyeskedő, melodramatizáló „alacsony tömeg” értékrendjét” – írta Szőcs István. Szőcs István: Jegyzet – Sikaml össze has irbir. = Helikon (Kolozsvár), 10. sz., máj. 25./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, Eckstein Kovács Péter szenátor „már régóta nem képviseli az RMDSZ álláspontját”, az RMDSZ vezetőségének lemondására irányuló felkérése pedig „ízléstelen”. „Bármilyen problémát tárgyalnánk, Eckstein szenátor más véleményen van. Nem tudom, miért van még velünk, de pluralista alakulat vagyunk, tehát mindenkit, így Eckstein Kovács Pétert is megilleti a vélemény szabadsága” – mondta az RMDSZ elnöke. Markó úgy véli, jobb lett volna, ha szolidáris lett volna velük a szenátor. „Az RMDSZ vezetősége elemezte a referendum eredményeit, és én, anélkül, hogy Eckstein szenátor kérte volna tőlem, kijelentettem, le fogok mondani a miniszterelnök-helyettesi tisztségemről. Ízléstelen, hogy miután ezt kijelentettem, ilyesmit kérjen tőlem” – mondta Markó. Eckstein sajtótájékoztatón ugyanis azt mondta, nem szeretné, ha kizárásokig fajulna a dolog, de Markó Béla RMDSZ-elnöknek, illetve Márton Árpádnak, a képviselőház RMDSZ-csoportja elnökének és Verestóy Attilának, a szenátus RMDSZ-csoportja elnökének le kellene mondaniuk, ők támogatták ugyanis Traian Basescu államfő leváltását. Markó szerint a kommunikációs zavarokhoz az is hozzájárul, ha egyik-másik RMDSZ-es vezető politikus – így Eckstein-Kovács Péter is – a közös döntéseket folyamatosan megkérdőjelezi. Markó továbbra sem hiszi, hogy az RMDSZ-nek támogatnia kellett volna a népszavazáson Traian Basescut. Szerinte a „büdös-cigányozás” körüli legutóbbi botrány is azt mutatja, hogy nagy bajok vannak az államelnök toleranciájával és a kisebbségekhez való viszonyával. /Markó: A „büdöscigány” elnököt nem támogatjuk! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Hazai és magyarországi szakemberek taglalták az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit azon a kétnapos, Kolozsváron szervezett konferencián, amelyet a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány (MFHNA) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett. Az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címet viselő tanácskozás fővédnöke Gál Kinga európai parlamenti képviselő (FIDESZ) volt. Az előadások május 24-én elkezdődtek, az autonómia kérdése került a figyelem középpontjába. A jelenlevők megtekintették a Wass Albert földjén című dokumentumfilmet, amelyben mezőségi falvak lakói emlékeztek az íróra. Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke elragadtatással szólt a „zsebkendőnyi tájról”. Fábián Gyula nemzetközi jogász, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) előadótanára ismertette azt a hat nemzetközi dokumentumot, amely a kisebbségi autonómia kérdéskörét taglalja. Bognár Zoltán politológus az európai uniós autonómia-megoldásokról, valamint az 1989 utáni erdélyi autonómiatervezetekről értekezett. A rendszerváltást követő tizenöt erdélyi autonómiatervezetet magánszemélyek, az RMDSZ vagy szakértői csoportosulások dolgoztak ki. Az első 1991-ben, a legutolsó 2005-ben látott napvilágot. Az egyik legizgalmasabb előadás Bárdi Nándor történészé (MTA Kisebbségkutató Intézet) volt, aki a budapesti kormányzatok 1989 utáni magyarságpolitikáját taglalta. Rávilágított a rendszerváltást követő anyaországi kormányok magyarságpolitikájának kulcsszavaira, mint például az összmagyarság gondolatának tudatosítása (Antall-kormány), a pragmatizmusra való törekvés (Horn-kormány), a határon túli magyarság kérdéskörének adottságként való felfogása (Orbán-kormány), a nemzeti közép politikájának legitimitása (Medgyessy-kormány) és a baloldali identitásközösség építése (Gyurcsány-kormány). A magyarságpolitika bénultságát elsősorban a pártpolitikai versengés okozza, másodsorban az összmagyarságra vonatkozó Antall-doktrína átalakulása, a határon túli magyar elitek megváltozott szerepe, azaz a kulturális érdekképviselettől eltávolodva a regionális és gazdasági érdekcsoportok képviseletének dominanciája, a támogatási politika alapfeladatainak megváltoztatása stb. Gál Kinga európarlamenti képviselő arról értekezett, hogy az EU nem oldja meg az erdélyi magyarság gondjait, ezek továbbra is az itteniekre hárulnak Toró T. Tibor képviselő a kisebbségi törvénytervezetről, Bakk Miklós politológus a státustörvényről, állampolgárságról, nemzetkoncepcióktól, Sándor Krisztina MIT-elnök a magyar ifjúsági érdekérvényesítésről, Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig az európai kisebbségi egyetemekről tartott előadást. /Nagy-Hintós Diana: Konferencia az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának főigazgatója nyilatkozott a Bihari Naplónak. A Határon Túli Magyarok Hivatala 1990 után, az Antall-kormány idején alakult, amikor mindenki nagyon boldog volt, hogy vége a diktatúrának, és a magyar kormány elkezdheti a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást. Később „a dolog, hogy politikai játszmák, egyfajta ideológiai kisajátítás mentén kezdett működni. Államigazgatási szempontból is problémát kezdett jelenteni, hogy a hivatal egyféle kiskormányként létezett. Az általános elképzelés itt Romániában az volt, hogy ha valami baj van, Budapesten kell megoldást keresni, tulajdonképpen ezt üzente a politika is. Pedig a XXI. században nehéz elképzelni egy olyan hatalmi intézményt, mely jóval az adófizető állampolgárok által lakott területen túl igyekszik megoldást találni az emberek problémáira. És ez az egész egyre zavarosabbá vált, párhuzamosan működő intézmények részesültek támogatásban, klientúrák alakultak, miközben a lakosság legnagyobb része számára megközelíthetetlen volt a hivatal. ” „A kormány ‘látta’ az anomáliákat, s az új történelmi helyzetet felismerve úgy döntött, hogy egy áttekinthető intézményrendszert kell létrehoznia. ”Törzsök hangsúlyozta, hogy „nem csökkentek a források 2006-hoz képest, csak az elosztás lett átláthatóbb. ” Arra a kérdésre, hogyan kerülhető el az, hogy politikai preferenciák szerint legyenek elosztva ezek a pénzalapok, Törzsök kifejtette, ezért is alakult meg a Szülőföld Alap, illetve a Regionális Egyeztető Fórum. Nem kell megkerülni Bukarestet. – Az érdekelteknek meg kell ismerni a www.ceucom. net internetcímet. Ezt a Közép-európai Közösség virtuális üzleti klubjának gondolták ki még évekkel ezelőtt. „Az önszerveződést segíti elő, s egy öngerjesztő folyamat által fejlődik” – fejtette ki Törzsök Erika. /Nem kell megkerülnünk Bukarestet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

Borbély Gábor nyugalmazott főesperes az idei somlyói pünkösdi búcsú ünnepi szónoka. IV. Jenő pápa már 1444-ben engedélyezte a búcsút a csíksomlyói templom számára, a pünkösdi búcsúk pedig a hagyomány szerint 440 éve kezdődtek. Ahogy évszázadokon át, a keresztalják idén is elindultak, hogy gyalogosan vagy járművel eljussanak a Szűzanya kegyszobrához imádkozni. /Takács Éva: „Édesanyánk, hozzád jöttünk”. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

Ősi hagyomány emlékére, a győztes Tolvajos-tetői ütközet 440. évfordulója alkalmából a székely lovas hagyományőrzők lovas zarándoklatot szerveznek Csíksomlyóról az 1567-es ütközet színhelyére, és vissza. Reggel hat órakor indulnak a csíksomlyói kegytemplom elől. A Tolvajos-tetőn, a Hármas Keresztnél rövid ünnepségen megemlékeznek a győztes csatáról, megkoszorúzzák a Hármas Keresztet, eléneklik a székely és a magyar himnuszt. Az ünnepségen részt vesz száz székely lovas (huszár, lovasíjász és más hagyományőrző lovas), valamint a szentegyházi gyermekfilharmónia kórusa. Az ünnepség után a lovasok felelevenítik a győztes seregek látványos lovasrohamait, színlelt meghátrálását, majd újabb és lendületesebb támadásait. /Lovas zarándoklat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Tizenegyedik kirendeltségét avatja a Diakónia Keresztyén Alapítvány Háromszéken. Május 28-án Kálnokon kezdi meg működését az Árkos–Kőröspatak községi otthoni gondozószolgálat, idős, magatehetetlen, beteg embereknek az ápolását vállalják. Az egyedül élőknek szociális segítséget is nyújtanak. Jelenleg a megyében működő tíz otthoni gondozóközpont szakszemélyzete 400–430 beteget és rászorulót ápol, és még ezren veszik igénybe havonta a szolgáltatásokat. /(fekete): Otthoni gondozás Kálnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem évente megrendezi találkozóit, ezt megelőzően az egyik erdélyi központban a „fiók” rendezvény keretében létrehozzák a helyi találkozót. Idén a konferenciának helyet adó város a megújult Nagyszeben volt. A történész Paul Philippi professzor németnyelvű előadásában így tette fel a kérdést: Erdély története – egy európai kísérlet? Erdély története a szászság szempontjából szemlélve több mint kilenc évszázad tapasztalatát fogja össze és ezt készségesen bocsátaná rendelkezésére a most kezdődő globalizációs tendenciáknak. A professzor az első, 1694-ben, egy Georg Haner Wittenbergában (22 évesen!) megírt egyháztörténeti munkájára támaszkodott, a Historia ecclesiarum Transsilvanicarum-ra. Ez a négykötetes mű csak a negyedik részben érkezik el a reformációig. Erdély területe soha nem volt egyetlen nép lakta terület. A hospites nem a mai fogalmak szerinti „vendég”. Az István király idejében jött hospesek meghívott vendégként jöttek (vocati sunt), azért, hogy mindörökre az országban maradjanak és saját törvényeik szerint éljenek. A professzor meglátása szerint a székelyek a magyarsággal együtt vándoroltak be keletről és átvették azok nyelvét, de megtartották jogközösségüket. /Dániel Károly: Erdély története – egy európai kísérlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Idén 80 éve, hogy Temesváron megalakult az Ifjúsági Keresztény Egyesület, mely alkalomból találkozót szerveznek az egykori tagok részére. Szeptember elsején hálaadó istentisztelettel és közös ebéddel emlékeznek. /IKE-évforduló. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Aradtól 8 kilométerre van Szentpál, ahol június 2-án szervezik az első falunapot az iskola felavatásának 50., a templom felszentelésének 40. évfordulója alkalmából. A jelenlegi templom alapkövét 1947-ben rakták le. Sándor Tivadar plébános elmesélte, hogy 1949-ben kezdődött az építkezés. A pénz hamar elfogyott, 1955-ben folytatták a templom építését. Amikor a falak 2 méter magasra nőttek, visszavonták az engedélyt azzal az indoklással: előbb iskolája legyen a falunak. 1957-ben elkészült az iskola, folytathatták a templomépítést. Amikor a tető magasságáig jutottak, az engedélyt újra bevonták, amíg el nem készül a kultúrotthon és az óvoda. Miután azok is megépültek, 20 évi viszontagságos küzdelem, munka árán 1967-ben elkészült a ma is álló templom, az ideiglenes toronysüveggel. A plébános büszke arra, hogy a hívek támogatásával szinte minden évben sikerült valamit előmozdítani a templomon. A katolikus plébánia lélekszáma az eltelt évtizedekben 700-ról 450-re zsugorodott. Kedvező viszont, hogy az unokák, a leszármazottak egy része lassan visszatelepül. Az iskolában 1957-ben 24, míg 2006-ban 4 első osztályos kezdte meg a tanulmányait. A magyar iskolában a tanítónő jelenleg 15 diákot oktat. /Balta János: Templom és iskola Szentpál megtartó pillérei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Az idén negyedik alkalommal szervezett kolozsvári sajtódíjak gáláján a kolozsvári Szabadság szerkesztősége Dávid Gyula irodalomtörténészt, a Polis Könyvkiadó vezetőjét díjazta. Dávid Gyula egykori politikai elítélt nagymértékben hozzájárult az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc romániai eseményeinek feltárásához és megismeréséhez. Mint ismeretes, tavaly Erdély-szerte megemlékeztek az 1956-os magyarországi forradalom ötvenedik évfordulójáról. A napilap tavalyi díjazottja László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári városi tanácsos volt. /Dávid Gyula a Szabadság díjazottja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Előfordul, hogy egyesek emlegetik: bezzeg akkoriban Ceausescu alatt... Erre a magatartásra ad választ a Gyulafehérváron megnyílt „Emlékek az aranykorból” című kiállítás, amit a Szekuritáte Irattárát Tanulmányozó Bizottság segítségével rendeztek. A kiállítás célja bemutatni a kommunista diktatúra és a személyi kultusz hatását a román társadalomra. Hasonló kiállítás eddig nem nyílt az országban. Nemcsak számos tárgy, fénykép stb. szerepel, több eredeti szekus iratot is megtekinthet a nagyközönség. A jól kiépített információs hálózat működése is látható az oktatási intézményekben. Fényképek vannak az élelmiszerüzletek előtti óriási sorokról. Bemutatják a Szekuritáté tevékenységét is. A kiállításon a nemzetiségek elnyomásáról egyetlen adat sem szerepel. /Bakó Botond: Visszaidézték az „aranykorszakot”. Különös kiállítás Gyulafehérvárott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Az Erdély és Magyarország, egy nemzet két ország című konferencián Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, az EU csakis tagállam-szinten kívánja megoldani a kisebbségvédelmet. Nincs fogalma a helyzet súlyosságáról, nagyságáról. Mindig el kell mondani, hogy nem bevándorlási problémáról van szó. Ennek ellenére hasznos, ha Brüsszelig elhallatszik az autonómia vitája, mert így Bukarest is jobban felfigyel a kérdésre. Az EU-ban 1993-ban merült fel először a kisebbségvédelem fogalma. Az EU 2004-től a hagyománnyal rendelkező kisebbségek felé az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elveit képviseli. Gál Kinga a két elv mellett a közösségi tulajdon fontosságát hangoztatta. Gál Kinga kifejtette: nem lehet az RMDSZ-t megkerülve hatásosan felvetni az autonómia kérdéseit. Toró T. Tibor képviselő előadásában a kisebbségi törvény tervezetéről számolt be. Jelenleg a törvénytervezet nem nyújt semmiféle költségvetést, elodázza a választott testület kérdését, de leszögezi az oktatás, művelődés és a közszolgálatiság döntési jogköreit. Bakk Miklós politológus nemzetkoncepciókról, nemzetdefiníciókról tartott előadást. /Mihály Zsombor: Érdekérvényesítésünk a mi feladatunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A magyar tudomány és az Európai Unió: a határon túli magyarság esélyei címmel tartott előadást május 24-én Marosvásárhelyen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Elmondta, a Kárpát-medence hagyományosan nagy szellemi értékekkel rendelkezett, és „sokkal többet adtunk a világörökségnek, mint amennyit kaptunk”. Mind Magyarország, mind Románia esetében a kutatásra és fejlesztésre áldozott összeg kevés, a jól képzett szakemberek pedig külföldre távoznak. Vizi E. Szilveszter elmondta, elsősorban magyar nyelvű óvodákra, középiskolákra, főiskolákra és egyetemre van szükség, mert a magyarság Kárpát-medencében való fennmaradásának előfeltétele, hogy tudást és információt szerezzünk. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese hangsúlyozta, az egyetemen az elmúlt egy évben sok figyelemreméltó lépés történt a magyar oktatók és hallgatók által megfogalmazott igények teljesítésének irányába. Kincses Ajtay Mária, a MOGYE professzora kijelentette: a magyar oktatás helyzete nem jó, a ‘90-es évek elején elkezdődött folyamat, amikor a diákság spontánul megfogalmazta igényeit, megtorpant, majd megállt. „Félelemkeltés folyt és folyik. Ennek ellenére a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) másfél éve ismét megfogalmazta a magyar karok létrehozására irányuló törekvéseket, amelyeket 10 pontban foglaltak össze”. Felkérte az oktatókat, aláírásukkal támogassák a MOGYE magyar karának létrehozását. Hantz Péter, akit a magyar nyelvű oktatásért való kiállása miatt a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátottak, hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása egyben az oktatás minőségének javulását is eredményezi, ki kell állni és el kell mondani követeléseinket. A Sapientia rektora, Dávid László szerint hittel lehet megvalósítani a követeléseket, a csángó Valérián Ádám azt szorgalmazta, az egyetem vezetése készítsen évente hivatalos felmérést arról, hogy hogyan alakul a magyarság helyzete az oktatásban. Az utolsó percekben egy Valérián Ádámot pocskondiázó röplap is megjelent a tanácskozás helyszínén. /Antalfi Imola: Az igazi érték a fejekben van. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói annak érdekében, hogy közösen terjesszék az egyetem vezetősége elé a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által megfogalmazott tízpontos javaslatot a MOGYE magyar tagozata helyzetének rendezésére. Az oktatók a hét végén nem hivatalos közgyűlésen egyeztettek az ügyben, a magyar oktatók közgyűlését már több mint fél évtizede nem hívták össze. A dokumentumot szándékukban áll különböző európai fórumokhoz is eljuttatni. A listán többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek számbeli egyensúlyának biztosítása, illetve az anyanyelvű államvizsga lehetőségének biztosítása szerepel. A Bolyai Kezdeményező Bizottság által felvetett követelések némelyikének rendezésére már ígéretet tett az intézmény vezetősége. Idén fele-fele arányban biztosítanak helyeket a felvételi vizsgán a román és magyar diákoknak. /Lázár Lehel: MOGYE-aláírások a magyar tagozatért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem leendő magyar tagozatos hallgatóinak pontos és hiteles támogatására törekszik Magyari Tivadar rektor-helyettes, ezért idén román, magyar és német nyelvű plakátok és kiállítások várják a beiratkozókat, akiknek figyelmét a karok kínálata mellett felhívják a kolozsvári diákéletre, az oktatáson kívüli lehetőségekre is. A felvételizők közel hatvan magyar tannyelvű szak közül választhatnak. /Fülöp Noémi: Háromnyelvű tájékoztatás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Nagyváradon arany-, gyémánt- és hűségokleveleket adtak át az Ady Endre Gimnázium egykori tanulóinak a hét végén rendezett öregdiák-találkozón; megünnepelték a tanintézmény építésének 235. évfordulóját. Többek között A. G. Weinberger zenész, Dimény Áron színművész, Kőrössi P. József irodalmár, Sztojanov István egyetemi tanár és Jósa Piroska orvos beszélgettek a fiatalokkal. A gimnázium színjátszó csoportja és táncegyüttese Magyar fa sorsa címmel tartott díszelőadást. Az iskola jelenlegi diákjai számára több programot szerveztek: Ilyenek voltunk címmel filmeket tekinthettek meg a gimnázium életének fontosabb eseményeiről, illetve iskolatörténeti vetélkedőn is részt vehettek. /Idősebb és fiatal Adysok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A nemzeti kisebbségek kérdését is felvetette a közép-európai államfők brünni csúcstalálkozóján Sólyom László köztársasági elnök. „Felhívtam a kollégák figyelmét két dologra. Az egyik, hogy a nemzetközi jog fejlődése az utóbbi időben elismeri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmának az egyenjogúságát. A másik: az is elismerést nyert, hogy az anyaország támogathatja a határon túl élő kisebbségei identitásának a fenntartását” – nyilatkozta Sólyom László. Szükségesnek nevezte, hogy a jövőbeni európai alkotmány szövege a nemzeti kisebbségekkel is foglalkozzon. /Sólyom László újra felvetette a nemzeti kisebbségek kérdését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Traian Basescu elnök pünkösd napján, Nagyszebenben, az ünnepi szertartás után a katedrálisban a főpap oldalán ájtatoskodó hangnemben kijelentette, hogy a május 19-i referendum eredménye isteni elrendelésnek számít, merthogy a románok Isten akaratának tettek eleget, amikor túlnyomó többségükben mellette tették le voksukat. Markó Béla, az érdekvédelmi szervezet elnöke gyakori és a magyarság számára létkérdéseknek számító ügyekben való hallgatásával szerezte meg a miniszterelnök-helyettesi széket, amelyről most éppen felemelkedni szándékozik. Nem jutott eszébe, hogy szorosabb kapcsolatot létesítsen választóival, állapította meg a lap munkatársa, Németh Júlia, hogy határozottan kiálljon az erdélyi magyarságot érintő kérdések, a kisebbségi jogok törvénybe iktatása, az autonómia és a Bolyai Egyetem visszaállítása, az államilag támogatott magyar felsőfokú oktatás ügye mellett. Minderre jó lehetőség kínálkozott volna az Európai Unióban való felvétel előestéjén. Az RMDSZ belpolitikai hitelét akkor vesztette el, amikor első kormányzása idején az állami magyar egyetem ügyében vívott csetepatéban a kormányból való kilépéssel riogatott, miközben a miniszteri bársonyszékekhez való görcsös ragaszkodásról tett tanúbizonyságot. Azóta minden romániai párt számára nyilvánvalóvá vált: az RMDSZ feltételeit nem kell komolyan venni. Az a cinikus magatartás, amellyel évekkel ezelőtt az önálló magyar egyetemi oktatás ügyét a vezetőség az egyetemi autonómiára való hivatkozással egyetemi belügyként próbálta tálalni, most visszaütött. A multikulturálisnak kikiáltott Babes-Bolyain a magyar feliratokat kiakasztó adjunktusokat ki lehetett tenni az egyetemről, anélkül, hogy a tanügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes ezt határozott kiállással ellensúlyozta volna. Mindazt, amit a magyar egyetemi oktatók az utóbbi évtizedben többször is kezdeményeztek, az RMDSZ, az „érdekvédelmi” szervezet hitelteleníteni igyekezett. A sajtóban, hivatalos lapjában is. /Németh Júlia: Isteni elrendelés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Csíkszentdomokoson május 25-én A mi hazánk, a magyar nyelv elnevezésű konferencián a magyar nyelv védelmét felvállaló szervezetek képviselői tartottak előadást a kultúra és a magyar nyelv megőrzéséről. Az előadók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Anyanyelvi Konferencia elnöke, aki kifejtette: „A haza mindig több és tágasabb, mint egy ország, amelyet a történelemben változó politikai határok zárnak körül. A haza: emberi közösség, amelyben otthon vagyunk, természeti táj, amely körülveszi életünket, kulturális hagyomány, amely megszabja a gondolkodásunkat és cselekedeteinket. ” „Mi, magyarok mindig ragaszkodtunk nyelvünkhöz, és ellen tudtunk állni mindazoknak, akik meg akartak bennünket ettől fosztani. A magyar nemzeti identitás szorosan összefügg a magyar nyelvvel: anyanyelvünk egyszersmind nemzeti identitásunk védelmezője és fennmaradásának záloga. Nemzeti identitásunk megőrzésének alapfeltétele anyanyelvünk megtartása: a magyar nyelv teljes körű használata és áthagyományozása minden a Kárpát-medencében élő magyar számára. ” /Identitásvédelmező nyelvünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./