Május 28-án adták át a Magyar Művészetért Alapítvány és a Herendi Porcelángyár által adományozott Árpád fejedelem emlékdíjat Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumnak. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, az iskola egykori diákjaként felidézte diákéveit, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, a Korunk főszerkesztője az iskola múltjának jelentősebb eseményeit vázolta fel. A díjátadást az iskola kórusának fellépése zárta, Szabadi Ildikó vezényletével. (D. I.): Árpád-emlékdíj az Apáczai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Aranyosgyéresen második alkalommal rendezték meg a tavaly indított és a tervek szerint évente megrendezésre kerülő Aranyos Menti Virágok Nemzetközi Folklórfesztivált. A kultúrotthonban az előadások telt hát előtt zajlottak, a mezőőrkei tánccsoport és a helybeli romák táncosai is szerepeltek. /(schmidt): Nemzetközi néptáncfesztivál Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Eva Maria Barki arra biztatta a székelyeket: ne várják az Európai Unió (EU) segítségét az autonómia megszerzésében, hanem küzdjenek maguk érte. A magyar származású, Ausztriában élő ügyvéd, akit 1994-ben „nemkívánatos személynek” nyilvánítottak Romániában, május 28-án részt vett Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) helyi szervezetének fórumán, amelynek fő témája a székelyföldi autonómia kérdése volt. Barki beszédében az EU-ban létező különféle autonómiaformákról beszélt, illetve arról, mennyire fontos megőrizni a magyarok identitását és egységét. Úgy vélte, a székelységnek minél több megmozdulást kell szerveznie, és petíciókat kell küldenie a különféle intézményeknek. Az ügyvéd fontosnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett referendumot az autonómia kérdésében. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke arról beszélt, hogyan lehetne hasznosítani a nem hivatalos népszavazás eredményeit. Az SZNT szerint tavaly decembertől mostanáig Kovászna, Hargita és Maros megye 170 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgára Székelyföld területi autonómiája mellett voksolt. Az igennel szavazók az urnák elé járulók 99 százalékát teszik ki. /Barki: Autonómiát a székelyeknek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Végleges akkreditáció hiányában a Sapientia–EMTE most ballagó hallgatói más egyetemen kénytelenek államvizsgázni, és a felsőoktatási intézmény egyik dékánja szerint előfordulhat, hogy a jövőben sem lesz másként. Rostás Zoltán – aki tagja a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) – úgy véli: a Sapientán csorbul az egyetemi autonómia azáltal, hogy az intézményt a kuratórium irányítja. „Az új akkreditációs előírások között nincsen olyan rendelkezés, amely tiltaná egy romániai magánegyetem általunk gyakorolt szerkezeti felépítését és döntéshozatali mechanizmusait, a tanügyi törvény módosítása pedig a magánegyetemek hatáskörébe utalja az egyetemi vezetés szervezeti keretének és a döntéshozatali kompetenciák megállapítását” – reagált erre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Rostás Zoltán kifejtette: ha akkreditációs szakértőként nézi a helyzetet, szinte megmagyarázhatatlan jelenségeket lát. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményként a Sapientiát kuratórium irányítja. Rostás szerint azáltal csorbul az egyetemi autonómia, hogy a kuratórium nevezi ki az egyetem rektorát, a dékánokat. Gond az is, hogy késlekednek az egyetemi hatáskörben szervezendő vezetőválasztások, várat magára a funkcióhalmozások felszámolása, az akkreditációhoz szükséges szervezeti keretek – például a homogén összetételű karok – kialakítása. Elfogadhatatlannak tartja azt, hogy továbbra is vegyes karok működnek az egyetemen, ilyen például a Műszaki és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredában. A legfontosabb akkreditációs feltételek közé tartozik, hogy az akkreditálni kívánt szakon magas százalékban legyenek főállású oktatók, ezek egynegyede rendelkezzék docensi vagy professzori fokozattal, a karnak és a tanszéknek saját főállású, docensi vagy professzori fokozattal rendelkező vezetője legyen. Dávid László nem lát kifogásolni valót abban, hogy a rektort és a dékánokat a kuratórium választja és nevezi ki. A rektorokon és a dékánokon kívül minden más vezetőt az adott szintnek megfelelő vezetői testület szavaz meg, és a szenátus, illetve a kuratórium hagyja jóvá a kinevezést. Dávid László jogosnak tartja azt a kifogást, hogy a Sapientián „hibrid karok” működnek. Szerinte is a homogén fakultások biztosítanak megfelelő keretet a minőségi oktatáshoz, azonban hangsúlyozta, egyelőre nem találtak jobb megoldást erre a helyzetre. A rektor tájékoztatása szerint a Sapientia a megváltozott törvényes előírásoknak megfelelően, 2007. őszén nyújtja be a Román Minőségbiztosítási Ügynökséghez (ARACIS) az első szakok akkreditációs kérelmét, és ezek sikeres akkreditációja esetén kérheti az intézmény végleges intézményi akkreditációját. /Cs. P. T. : Akkreditációs buktatók a Sapientia egyetemen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

A táblabíróság felfüggesztette a székelyudvarhelyi választás időpontjáról /június 3./ szóló kormányhatározatot, továbbá az RMDSZ-t sem fogadta el érdekelt félként, elutasítva belépését a perbe. Emiatt leghamarabb csak a 2008-as helyhatósági választásokkor lesz önkormányzata Székelyudvarhelynek. Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke győzelemként értékelte a táblabíróság ítéletét. Sajnálattal vette tudomásul a táblabíróság döntését Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyenlő létszámú RMDSZ és polgári frakció között kialakult, a döntéshozatalt ellehetetlenítő patthelyzet miatt gyakorlatilag 2005 decembere óta nincs önkormányzata Székelyudvarhelynek, törvényesen azonban csak 2006 júniusában oszlott fel a testület. /Kovács Csaba: Választás csak jövőre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Szilágyi Zsolt kampányfőnök szerint az őszi választásokon egyértelműen Tőkés Lászlónak van nagyobb esélye. Tőkés László az egyetlen egyéni jelölt, az erdélyi magyarok jelöltje. Nem vonatkozik rá az ötszázalékos küszöb. Tőkés Lászlónak az összes szavazatok mintegy 2,8-2,9 százalékával mandátum jut, szemben az RMDSZ 5 százalékával. Tőkés László több ízben járt Brüsszelben, nagyon jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Világosan látja, hogy az RMDSZ külpolitikája a magyar nemzeti közösség képviseletében minimális. Az RMDSZ minden lehetőséget elmulasztott, amely a magyarság számára az uniós csatlakozáskor kínálkozott. Köszönetet kell mondani a Fidesz EP-képviselőinek, akik az RMDSZ hangsúlyos képviseletének hiányában felvállalták az autonómia, a szubszidiaritás, az önkormányzatiság, az egyházi javak, a Bolyai Egyetem képviseletét. A nemzeti oldal pénztelenséggel küzd. A pénzt az RMDSZ kezeli. Szilágyi Zsolt szerint csak akkor van esélye a változásnak, ha a területi elnökök és a felelős tisztségviselők is elfogadják azt, hogy az erdélyi magyar emberek véleménye nem egyezik az ő véleményükkel. Az RMDSZ-ben nagyon sok tisztességes ember van: Tőkés Lászlót is nagyon sok RMDSZ-tag támogatta. /Makkay József: Tőkés Lászlónak elég lenne 200 ezer szavazat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

A megyei tanács elfogadta a Háromszéki Magyarok Emlékparkja megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki-gazdasági mutatóit. A helyszín a Maksa fölötti, Eresztevény melletti Óriáspince-tető. Maksa község önkormányzata az építkezés idejére megyei közvagyonba, a megyei tanács kezelésébe utalta a háromhektáros területet. Az emlékműegyüttes Damokos Csaba designer és Zakariás Attila építész tervei alapján készül. Az avató a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján, augusztus 19-én lesz. /Szekeres Attila: Megépül az emlékpark (Háromszéki magyarok világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

A Vándorcsizma-találkozót a kisebb csoportok, a szórványnak számító vidékek fiataljainak ösztönzésére fejlesztették fel Veress Kálmánék, jobbára Nyárád menti helyszíneken, bekapcsolódtak a segesváriak, dicsőszentmártoniak és a medgyesiek is. A Vándorcsizma idén fesztiválként jelentkezett, ötödiknek a sorban, Medgyesen, a Greweln parkban. A helyi magyarság Millennium Házától a Városháza közeli terére vonultak a csoportok, balázstelkiek, székelyudvarhelyiek, haranglábiak, segesváriak, dicsőszentmártoniak, zilahiak, nagyszebeniek, a házigazdák magyar, cigány, román táncosai, határon túliakként pedig Sopronból jöttek. /Bölöni Domokos: Vándorcsizmások a medgyesi Grewelnben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Ötödik próbálkozásra sem sikerült bejegyezni a székelyföldi önkormányzatok szövetségét a sepsiszentgyörgyi bíróságon. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzését ezúttal az akadályozta meg, hogy két háromszéki önkormányzat /a szentkatolnai és nagyborosnyói/ visszavonta a társulásra vonatkozó határozatát. György Ervin Kovászna megyei prefektus kiderítette, hogy a két település önkormányzata közel két hónapos késéssel válaszolt a prefektúra február 28-i felhívására, amely a téves határozatok visszavonására vonatkozott. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásáról tavaly decemberben döntött mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es elöljáró azzal a céllal, hogy az önkormányzatok együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. /Kovács Zsolt: Társulási kudarc. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi vezetősége (ebben ez esztendőben is) visszautasította a Magyar Polgári Szövetség vezetőinek felkérését, hogy legyen társszervezője a trianoni szerződés aláírásának évfordulóján tartandó megemlékezésnek. Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke kijelentette: tekintve, hogy az MPSZ az utóbbi időben folyamatosan támadta az RMDSZ-t, nehéz elképzelni, hogy a két alakulat jelenleg együtt szervezzen bármilyen eseményt. Tóth Birtan Csaba azt is elmondta: nem hiszi, hogy helye van a Magyar Polgári Szövetség által javasolt megemlékezésnek, úgy vélve, hogy “a múltbeli sebeket nem lehet begyógyítani”, és a magyar közösség fejlődését más utakon kell megvalósítani. /“Trianoni vita”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

A magyar oktatás jelene és jövője a Kárpát-medencében című, 15 éve folyó oktatási fórum-sorozat ötletgazdája, kezdeményezője, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a legutóbbi, Kisiratoson megszervezett oktatási fórumon elmondta, a rendezvénysorozat lényege, hogy a Lakiteleki Főiskolán a Kárpát-medencei magyar kisiskolák rendszeresen találkoznak, különféle formában. Többek között, évente hét tantárgyversenyt szerveznek, ugyanennyi összejövetellel matematika, anyanyelv, zene, történelem, környezetismeret, számítástechnika, versmondás terén. Különféle területek tehetségkutató versenyeit, találkozóit szervezik. A kisiskola is nevelhet tehetséges gyermeket, ha jó pedagógusai vannak. A Kárpát-medence nyolc országában más-más tanterv szerint tanítanak magyar nyelvet. A hatékonysága a pedagógus lelkiismeretességén múlik. Ezt a felfogást akarják megtartani, megerősíteni. Nyugaton rájöttek: nem olcsóbb, sőt hosszú távon sokkal károsabb, ha meggondolatlanul, felelőtlenül számolnak fel egy-egy iskolát. Egy település népességmegtartó képessége attól függ, milyen erős az iskolája. A drámai népességfogyással nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medence minden nemzete küszködik. Nem lehet betelepülés-politikával helyettesíteni a családpolitikát. Egészséges családoknak kell megteremteni az életfeltételeket, jó iskolákat, munkahelyeket kell teremteni. Az anyanyelvű oktatás soha nem látott reneszánsza előtt áll a Kárpát-medencében. Búvópatakként van jelen egy új szemlélet, egy új stílus, amelyik nagyon ügyel arra, hogy a magyar nyelv újjászületést érjen meg. Nagyszerű fiatal pedagógusok, ha nem találnak munkát az országban, a Csángóföldre mennek tanítani. Szinte missziós küldetésként élik meg az anyanyelvű oktatás továbbvitelét. A Kárpát-medence említett nyolc országa kormányzati szinten fejkvótában gondolkozik. A Lakiteleki Főiskolán kidolgozták a Klebelsberg-programot, amelyik kimondja: egy iskola fenntartása elsősorban, másodsorban és harmadsorban is állami feladat, kötelezettség. Magyarországon jelenleg 2000 iskola van olyan fenyegetettségben, hogy a kormány bezárja őket pénzhiányra hivatkozva. Iskolánként átlagosan 20 millió forint hiányzik a költségvetésből, ami összesen 40 milliárddal terhelné azt az állami költségvetést, amelyből a kormány 40 milliárd forintot akar elkülöníteni az iskoláknak digitális táblákkal történő felszerelésére. Kisiratos előtt Kárpátalján, jövő héten Délvidéken tartanak oktatási fórumot. Utána befejeződik a sorozat, mivel a Lakiteleki Népfőiskolán kezdődik a Klebelsberg Szabadegyetem, október 13-án a parlament felsőházi termében 600 kisiskola vezetői tanácskoznak. /Balta János: Iskola, a népességmegtartó képesség záloga. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Korlátlan ideig érvényesek lesznek a magyarigazolványok, miután az Országgyűlés május 29-i ülésén módosította az erről szóló törvényt. A jövőben nem kell meghosszabbítani a magyarigazolványok eredetileg ötéves érvényességi idejét, a dokumentum korlátlan ideig érvényes lesz a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosításával. Megszűnnek a járulékos igazolványok. Jelenleg a diák- és pedagóguskedvezményekhez nem csupán az igazolványba történő bejegyzés szükséges, de a külön diák- és pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya bemutatása is. /Korlátlan ideig érvényesek a magyarigazolványok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Gyergyóholló 1600 lelkes település. Valamikor jelentős magyar közösségét szétszórták a történelem viharai. Mára mintegy 80-an maradtak, valamennyi római katolikus. – Csak az utóbbi nyolc évben közel felére csökkent a magyar ajkúak száma – jegyezte meg a kéthetente itt is miséző gyergyótölgyesi plébános, Major Sándor. A települést 1770 óta tartják nyilván. Jól felszerelt iskoláiban nem folyik magyar nyelvű oktatás, pedig akadályba nem ütközne a magyarórák tartása, azonban nincs magyar tanár, tanító. Középiskolába három magyar jár, egyikük, Kristály Adrián, figyelemre méltó eredményekkel. A borszéki Caritas családszolgálatától havonta kilátogathatnak Gyergyóhollóba is a magukra maradt öregekhez. A gyergyóhollói magyarokból mára a temetőben és idegenben több van, mint a községben. A sírkert szép székely kapuja néhai Péter Ferenc, a kovács ajándéka. /Bajna György: Szórványsors a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /

Múlt hét végén Gagyban vetélkedtek a környékbeli iskolák legjobb tanulói, a Móra Ferencről elnevezett vers- és prózamondó versenyen. Koncz Juliánna aligazgató az iskola névadóját megidézve üdvözölte a vendégeket, majd húsznál több gyerek adott elő Móra-verseket és prózarészleteket. Két korcsoportban számos szép könyv talált gazdára, az iskola, a Móra Ferenc Alapítvány és helyi vállalkozók, magánszemélyek mellett idén Hargita megye tanácsának és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak is köszönhetően. /(pbá): Gagyban vetélkedtek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

Az 1990-es években megnyíltak a kapuk a kisebbségiek szakemberképzése előtt is, megnőtt a marosvásárhelyi történetkutatók száma. A fiatal magyar történészek felkarolták a város múltjának kutatását. Most már van magyar kutató, aki a két világháború közötti időszakkal foglalkozik, és az is, aki a kommunista rendszer első két évtizedével, az Autonóm Tartomány megalakulásával, működésével és más hasonló kérdéssel igyekszik megbirkózni. Így jelenhetett meg a hiánypótló mű: Marosvásárhely történetéből (második kötet). A Pál-Antal Sándor és Novák Csaba Zoltán szerkesztette vaskos kötet különbözik az előzőktől. Marosvásárhely esetében a legtöbben a város középkori és későbbi múltját kutatták. A második kötet ezt a hiányt pótolja, alcíme: Új- és legújabb kori tanulmányok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. A Pál-Antal Sándor, Simon Zsolt, Gidó Csaba, Koszta István, Sebestyén Spielmann Mihály, Nagy Miklós Kund, Körtesi Zsuzsanna, Berekméri Árpád-Róbert, Szabó Miklós, Novák Csaba Zoltán, Lázok Klára, Stefano Bottoni, Gagyi József és Soós Zoltán szerezte vaskos kiadvány érdekes várostörténeti témákat dolgoz fel. A város huszadik századi (és részben huszonegyedik század eleji) történetéről átfogó képet nyújt. /Nagy Botond: Mi történt a huszadik században Marosvásárhelyen? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Sokan lenézően beszélnek a vidéki önkormányzatok által kiadott újságokról. Ezt cáfolja például a Szárhegyi Közlöny. A Gyergyószárhegyen havonta megjelenő kiadványban a fontos tudnivalók mellett megjelennek a tevékenységi beszámolók, a pályázati lehetőségek, helyet kap benne a kultúra és a sport. /Balázs Katalin: A sajtó hatalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Május 29-én Aradon bemutatták a Ficzay Dénesre emlékező Emlékkönyvet. Ficzayt sokan “aradológusnak” nevezték, felidézték városi sétáit, amelyeken szinte mindent hallhattak Arad történelmi, de legfőképpen irodalmi, művészeti múltjáról, épületeiről, egykor élt kiválóságairól. “Ficus” – sokan így nevezték – kifogyhatatlan tárháza volt az Aradról szóló ismereteknek. Az aradi Kölcsey Egyesület – amely Ficzay Dénes halála (1985), pontosabban az egyesület 1989 utáni újraalakulása óta mindenekelőtt elnöke, Pávai Gyula révén hű ápolója Ficzay emlékének. A most kiadott Emlékkönyvnek Pávai Gyula a szerkesztője, aki most a városból távozni készül. Bevallotta: 22 év alatt, amíg a Ficzay-örökséggel foglalkozott, megszerette Aradot (hozzátette, “Arad nem szeretett engem”). Ujj János tanár hiányolja a könyvből az aradiak visszaemlékezését a jól ismert tanárra, irodalomtörténészre. /Jámbor Gyula: Ficzay-emlékkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Dr. Marácz László, az Amszterdami Egyetem fiatal nyelvészprofesszora – 1960-ban született ‘56-os nyugati emigránsok gyermekeként – tartott előadást a magyar nyelv szerkezetéről és eredetéről Szentkatolnai Bálint Gábor munkásságának méltatása ürügyén Sepsiszentgyörgyön. Az előadó magyarságeredethez, nyelvtörténethez kapcsolódó munkásságát nagy érdeklődés övezi. Dr. Marácz László Szentkatolnai Bálint Gábor igazsága című előadásában a székely népelem kulturális teljesítményét is méltatta. És mindezt egy külföldön született, idegen nyelvi környezetben nevelkedett, több nyugati egyetemen diplomázó és tanító fiatal tudós cselekedte. /Sylvester Lajos: Vendégünk volt dr. Marácz László nyelvészprofesszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke ismételten kiállt Wass Albert mellett. Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész megalapozatlan állításoktól hemzsegő írásában rágalmakat állított Wass Albert erkölcsi magatartásával és írásművészetével kapcsolatban (Ld. Új Magyar Szó, május 7.). „Mint a cikkben érintett személy, a Kráter Műhely Egyesület elnöke: büntetőjogi felelősségem tudatában szemenszedett hazugságnak, bizonyíthatatlan állításnak tartom a Szemenyei-Kiss által már korábban A Hét portálján is hazugul idézett állításukat: ‘Ha elfogadjuk Andrei Plesu tételét, miszerint a bűnösöknek, még a gyilkosoknak is létezik őrangyaluk, nem zárható ki egy égi csoda az ügy kimenetelében... Akár a nemrégiben feltárt tények (?) ellenére sem, miszerint a pomázi kiadó, Turcsány Péter birtokába jutott az író nyilaskeresztes párttagsági könyve. ’”„Szemenyei-Kiss és nyomában Cs. Gyimesi egyaránt a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Termének tulajdonát képező 1943-44 évi fényképes Vadászjegyéről hallhatott csupán, amelynek másolata ma is becses része gyűjteményünknek, s ezen kívül tény az, hogy valódi Wass-dokumentumok gyűjtőjeként több száz hiteles anyag áll a Kráter Műhely Egyesület rendelkezésére. Közöttük olyan visszaemlékezések sora (!), amelyek teljes mértékben kizártnak tekintik Wass Albert fasiszta, nyilas, hungarista vagy egyéb szélsőjobboldali múltját. ” /Turcsány Péter tiltakozása Wass Albert újbóli és aljas meghurcolása ellen. = A Hét. ro, máj. 31./; Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva: Wass-fogak között. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4., újraközölte: Népszabadság, 2007. május 21. Turcsány Péter írásához hozzászólt Parászka Boróka főszerkesztő: „Nagy dilemmában vagyok, hogy a véleménnyílvánítás jogán szabad-e közölni hasonló hangvételű írásokat. Most hagyjuk nyitva a kérdést. Abban azonban biztos vagyok, hogy, aki volt annyira ízléstelen 1943-1944-as idényre vadászengedélyt kiváltani, annak az ártatlanságát semmiféle filológia be nem bizonyítja. ” /A Hét. ro, máj. 31./

Januárban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Hálózatépítés – Magyar művelődési intézetek a Kárpát-medencében címmel fórumot szervezett. Ennek folytatásaként szakmai tanácskozást tartottak május 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Györkös Mányi Albert Emlékházában, amely a hagyományos Szabédi Napok címet viselő rendezvénysorozat megnyitó összejövetele volt. Az idei összejövetelen hivatalosan megnyitották az újjáépített Szabédi Emlékházat. Az épület nemcsak a 20. századi erdélyi irodalomtörténet egyik fontos kutatási helye és a közművelődési ernyőszervezet országos elnökségének központja lesz, hanem a jövendőbeli Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatának közép-erdélyi láncszeme is. Ennek az intézetnek az alapítási gondjairól, feltételeiről értekeztek a megnyitó tanácskozás résztvevői, a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett közművelődési szakemberek. A Magyar Művelődési Intézetet és Képzőművészeti Lektorátust Borbáth Erika főigazgató, a CSEMADOK Művelődési Intézetét Huszár László igazgató és Kamenár Éva, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét Dupka György elnök és Zuhanics László képviselte. Göncz László igazgató és Patyi Zoltán a szlovéniai Alsólendváról, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettől érkeztek. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Székely Istvánt delegálta, aki a Szülőföld Alap kulturális kollégiumának romániai tagja. A házigazda EMKE részéről Kötő József elnök, Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök és Ács Zsolt előadó volt jelen. Borbáth Erika főigazgató a Szakmai terv a Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatáról című előadását három téma köré csoportosította. Egyrészt a Magyar Művelődési Intézetnek a kulturális intézményhálózat építése terén szerzett szakmai tapasztalatairól beszélt. Másrészt szólt a Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézetek hálózatának feladatáról. Harmadrészt pedig körvonalazta ebben a rendszerben a Magyar Művelődési Intézet jövőbeni helyét és szerepét. A Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézeti hálózatnak sokrétű feladata lesz. A részt vevő intézeteknek folyamatos információs kapcsolatot kell fenntartaniuk egymással, egyeztetniük kell a Kárpát-medencei nagyrendezvényekről, azonos tartalmú szakirányú képzéseket kell majd beindítaniuk, melyek illeszkednek az egyes országok képzési rendszerébe, s munkájukba be kell építeniük az egyes régiók kulturális sajátosságait is. Az elképzelések szerint a kulturális hálózat majdani működtetésének folyamatában a Magyar Művelődési Intézet koordinatív szerepet fog betölteni. Az Erikanet Hírportál híranyagának Kárpát-medencei kiterjesztésével kell majd az intézetnek az egyes régiók és az egész hálózat művelődésszervező munkáját segítenie. A Kolozsváron létrehozandó Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet az elképzelések szerint a felújított Szabédi Emlékházban kap helyet. céljai között szerepel többek között a felsőfokú művelődésszervezés bevezetésének elősegítése a romániai magyar egyetemi oktatásban, illetve a különböző szintű művelődésszervező képzések megszervezésének serkentése. A magyar nyelvű közművelődési információs és módszertani központ kiépítése is az Intézet feladata lenne. A határ menti térségekben a Partium és a Bánság magyar közösségei kulturális életüket szintén régió-specifikusan élik, ezért Kolozsvárról vagy a Székelyföldről szakmai szempontból átlátni körülményes lenne. E két régió közművelődési életének az irányítását szintén a régiók igényeinek megfelelően kellene intézményesíteni. az Intézetnek lenne a faladata bekapcsolni a Közép-Erdélyben, főleg a szórványban működő magyar házak láncolatát a közművelődési hálózatba. A zavartalan működés érdekében biztosítani kell az anyagi forrásokat. Szorgalmazták, hogy ezt közösen, az adott ország költségvetése illetve a magyar állam vállalja. /Dáné Tibor Kálmán: Hálózatépítés. Alakulóban a Kárpát-medencei magyar közművelődési intézetek hálózata. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. május/

A Demokrata Párt (PD) május 31-én bejegyeztetésre benyújtotta a parlamentben. A Tariceanu kormánynak mennie kell című bizalmatlansági indítványát. Nem sok idő múlva Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke az indítványt visszaküldte a kezdeményezőknek azzal az indoklással, hogy a támogató listán 116 aláírás helyett csak 115 szerepel. Ez annak köszönhető, hogy az aláíráslistán Gheorghe Flutur neve kétszer szerepel. A bizalmatlansági indítványt a PD-n és a PLD-n kívül aláírták még a nemzeti kisebbségek, illetve független képviselők is, de legalább egy konzervatív párti is. – Orvosolni fogják az aláírás-listába becsúszott sajnálatos hibát, és ismét előterjesztik a bizalmatlansági indítványt – közölte sajtótájékoztatón Emil Boc, a DP elnöke. /Visszaküldték a demokraták indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

RMDSZ-es hírforrások megerősítették: ,,puccs készül a szervezeten belül”, tizenkét év óta először talán szembefordul a szövetség Markó akaratával. Bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek az elnök ellen, és megpróbálják megtorpedózni Kelemen Hunor ügyvezető elnöki kinevezését. E folyamatban határozottan lépnek fel az erdélyi magyar liberálisok, élükön Eckstein-Kovács Péterrel, aki szerint itt az ideje, hogy átvegye a vezetést egy új, még nem kompromittálódott csapat. Eckstein váratlanul határozott fellépésére az RMDSZ részéről meg is érkezett a válasz: a liberális szenátornak megvolt az esélye versenyre kelni a jelenlegi elnökkel az aradi kongresszuson, de nem vállalta a megmérettetést, írta az A 7 című internetes lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

Fábián Gyula kolozsvári ügyész nem tud arról, hogy vizsgálatot indított volna ellene a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amiért részt vett az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) konferenciáján, ahol a kisebbségi autonómiák nemzetközi jogi keretéről tartott előadást. A román sajtó Cecilia Morariu ügyészre, a CSM szóvivőjére hivatkozik, aki szerint a tanács azért kezdett hivatalból kivizsgálást, mert Fábián „a legradikálisabb autonomisták által szervezett, és az Orbán Viktor vezette Fidesz európarlamenti képviselője, Gál Kinga védnöksége alatt álló rendezvényen szólalt fel”. Fábián Gyula értetlenül fogadta a hírt. Kifejtette: nem ügyészi minőségben, hanem adjunktusként vett részt egy felsőfokú oktatási intézményben megtartott konferencián, amelynek védnöke egy európarlamenti képviselő volt. /Sz. K. : Légből kapott vádak kolozsvári magyar ügyész ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A székelyudvarhelyi művelődési ház, valamint a polgármesteri hivatal szervezésében május 31-én megkezdődtek a 41. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál rendezvényei Székelyudvarhelyen. A nyitónapon Bencze Ilona, a Kuckó Egyesület vezetője tartott foglalkozást a kicsik számára. Június 1-jén dr. Fogarasi Klára néprajzkutató, fotótörténész tart előadást, majd Osváth Pál amatőr filmes munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a meghívott néptáncegyüttesek felvonulnak, a gálaműsor ezúttal nem Szejkefürdőn, hanem a bizonytalan időjárás miatt, a székelyudvarhelyi művelődési házban tartják. Este fellép Sebestyén Márta anyaországi népdalénekes. /Szász Emese: Szejke-fesztivál negyvenegyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Bodó Levente szentegyházai szobrászművész vallja, hogy kőből, fémből, fából dolgozik. Bodó Levente egyik alkotása az Amerikai Egyesült Államokban, Princetonban 2004-ben került a helyére: a teljes életnagyságban készült Mária-szobor, égerfából készült. A stációk a Balatonlelle melletti Látrány településen sorakoznak, a tizennégy darab tölgyfa dombormű helyben készült el 1995–98 között. Szobrai hírességeket, személyiségeket örökítenek meg: Gábor Áron, II. Rákóczi Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Domokos Pál Péter, Márton Áron, Haáz Rezső, Báró Eötvös József, Majláth Gusztáv Károly, Apáczai Csere János, Kossuth Lajos, Wass Albert mellszoborban vagy egész alakosban. Emléktáblákon, domborműveken Tompa László, Nyirő József, Tamási Áron, Gellért püspök láthatóak, és portrésorozat József Attila, Ady, Zrínyi, Erkel, Bartók, Arany, Karinthy, Örkény, Petőfi stb. vonásait mintázta. A millecentenárium, a millennium ugyancsak számos lehetőséget kínált a szobrásznak. Műtermében most monumentális festmény az újdonság: Krisztus mennybemenetele vásznon, olajfestményen. Az oltárképet június 17-én szentelik fel Kecsetkisfaludban, ahol eddig nem volt római katolikus templom, a hetven körüli hívőnek a református közösség segítségével építették meg az új templomot. /Ferencz Imre: Kőből, fémből, fából... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Május 29-én Kolozsváron a Pallas-Akadémia Könyvkiadó 400. könyvét, Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című munkáját mutatták be. Kozma Mária szerkesztő elmondta: eddig tizenhat író-olvasó találkozó keretében népszerűsítették a könyvet, és a sorban most Csángóföld következik. Pozsony Ferenc méltatásában arra utalt, elérkezett az idő, hogy a magát előszeretettel egységes, oszthatatlan és nemzetállami tulajdonnal emlegető román többség leüljön tárgyalni a székelységgel. A történész szerző vallomása szerint évtizedekkel ezelőtti kutatásai során olyan korabeli székely kifejezésekre bukkant, amelyek ráirányították figyelmét a történelmi sajátosságokra: „földönlakó” (= ősjobbágy), „székely örökség” (= első magántulajdonforma, családi örökségbirtok, amely nagyrészt az erdőirtások vagy a közös birtok egy részének öröklésével, illetve vásárlás útján jött létre), „lófő” (= lovaskatona, az összeírásokban gyakorta lófejként is jegyezték), „fiú-leány” (= ún. fiúsítás, amikor a katonáskodásra képes fiúörökös hiányában a lánygyermek automatikusan örökössé lépett elő) stb. A közösségi összetartó érzés jellemző székely vonás, mint ahogyan ide sorolható a hagyományápolás és az önazonossághoz való ragaszkodás is. /Ördög I. Béla: Sajátosságok a székely történelemből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A többnapos ballagási rendezvénysorozat részeként június 1-jén Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában művészi műsorral egybekötött ünnepség keretében búcsúztatták a Sapientia Egyetem idei végzős hallgatóit. 192 diák számára érnek véget az egyetemi évek és minden szakon van végzős évfolyam. A szociálpedagógia és informatika szakokon harmadik alkalommal ballagnak a diákok, a kommunikáció és közkapcsolatok, mechatronika, számítástechnika, automatizálás szakokon pedig másodszor van végzős évfolyam. A kertészmérnöki szakon első ízben ballagnak diákok – tájékoztatott Hollanda Dénes dékán. /(menyhárt): Ballagnak a Sapientia egyetem végzősei. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak végzős hallgatói idén kilenc szakról ballagtak – a leendő biomérnökök most először. Június 1-jén mintegy 254, diplomaszerzés előtt álló végzős egyetemista öltötte magára a szimbolikus talárt, és dobta magasba a kalapot az ünnepély keretében. A Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok, illetve a Műszaki és Társadalomtudományok Karainak végzőseit idén is ünnepélyes keretek között búcsúztatta az intézmény. Dávid László, az egyetem rektora a kisebbségi létből fakadó hagyomány szerepét hangsúlyozta. Biró A. Zoltán kari kancellár is arra figyelmeztette őket, a társadalmi hasznosság szolgálatába kell állítani mindazt az ismerethalmazt, amit az intézmény keretében elsajátítottak. Délután élelmiszeripari és környezetmérnököket avattak a Segítő Mária Gimnázium dísztermében. /Ballagtak a végzős egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

A gyermeknapon Csíkszeredában a különböző alapítványok, egyesületek igyekeztek sok programot biztosítani a gyerekeknek. Csíkszeredában az idén alakult Grafirka Egyesület díjazta azokat a gyerekeket, akik a legjobb munkákat küldték be az egyesület pályázatára. A legszebb ajándék, a gyermeknapi kalendárium, a Csízió volt. Ferenczes István tizenkét versének és Tiboldi István Adomák és Tanítómesék című gyűjteményes kötete tizenhárom állatmeséjének illusztrálására közel száz-száz gyerek vállalkozott, ő munkáik közül válogattak szerkesztők a kalendáriumba. A Pörgettyű Egyesület a kézműves mesterségekbe, a játékkészítés rejtelmeibe vezette be a gyerekeket, a Bándi Mária Alapítvány csalogatott agyagozni, riporterkedni. Székelyudvarhelyen a könyvtár a legkisebbeket szólította meg. A Kuckó Játszóház munkatársai jóvoltából kézműves foglakozásokon próbálhatták ki ügyességüket a gyerekek. /Takács Éva, Szász Emese: Gyermeknap gazdag programokkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./