Augusztus 30-án kezdődik a VI. Zetelaki Írótábor az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája évente veszít támogatóiból, jelezte Király Zoltán ügyvezető elnök. A mostani írótábor abban különbözik az előzőektől, hogy lesz egy rendezvényük, amikor kortárs román költők verseit olvassák fel magyar fordítóik. Terveztek egy konferenciát a kisebbségi magyar írók magyarországi könyvpiacon való jelenlétéről, szabadkai, újvidéki és beregszászi írókkal, de a Nemzeti Kulturális Alap nem nyújtott ehhez támogatást. Most próbálnak először kidolgozni egy „összmagyar irodalmi cselekvési tervet”, a magyar irodalmi szervezetek együttműködési lehetőségeit szeretnék feltérképezni. Első lépésben tervezik létrehozni a határok nélküli magyar írók vándortáborát. Lényege, hogy ne külön-külön rendezzék meg az írószövetségek a táborukat, hanem csinálják közösen. /Erdős Zsófia: Cselekvési terv a gáton. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

A Czuczor–Fogarasi-szótár alapján dolgoznak a csernátoni nyelvművelő táborban, Marácz László, az amszterdami egyetem docense, Kisberk Ferenc fertődi gépésztanár és Haszmann Pál, a múzeum őrzőjének vezetésével Erdélyben premiernek számító nyelvápoló tábor zajlik a csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeumban. A táborozó – magyarországi és erdélyi – gyerekek számára új megközelítés szerint nyújtanak ízelítőt a magyar nyelv titkaiból. A szógyök, azaz a nyelv legkisebb szótani egységének a szempontjából ismertetik mindazon szavakat, amelyeket a mai fiatalok már nem ismernek, vagy nincsenek teljesen tisztában a jelentésükkel. Marácz László elmondta, a Czuczor Gergely által megkezdett, majd a Fogarasi János által befejezett alapmű, A magyar nyelv szótára alapján zajlik az oktatás, a múzeum pedig ilyen szempontból ideális helyszínül szolgál számukra. „A régi gépek, berendezések, régi háztartási eszközök elnevezését próbáljuk elhelyezni a gyökrendszerben, az oktatás alatt a gyerekekkel közösen derítjük ki, hogy a megvizsgált szavak magyar eredetűek-e vagy sem” – mondta a Hollandiában élő professzor. A kolozsvári Transylvanian Treasure Box (Erdélyi kincsesláda) alapítvány által támogatott rendezvényen a gyerekek betekintést nyerhetnek a kézműves-foglalkozásokba is. /Bartos Lóránt: A szekértől a szekercéig. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanácsnak közel ötven tagszervezete van. Közülük most a Progym Junior Vipers Sportklub, a Fábián Ferenc Színtársulat illetve a „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet mutatkozik be. A Progym Junior Vipers Sportklub a Gyergyói-medencében versenyszinten jégkorongozó gyerekek, fiatalok szüleinek illetve azon hokibarátoknak a szövetsége, akik támogatni szeretnék az utánpótlás-jégkorongot. Az egyesületet 2006 decemberében hozták létre, és 2007 májusában jegyeztették be. A Fábián Ferenc Színtársulat 1978-ban alakult Gyergyószentmiklóson. A színtársulat fennállása óta közel háromszázan fordultak meg, álltak színpadra az évek során, ma tizenkét tagja van a Fábián Ferenc Színtársulatnak – mondta el Danaliszyn József. A lelkes fiatal csapat 1979 novemberében Méhes György Dupla Kanyar című háromfelvonásos vígjátékával debütált, majd következett Tamási Áron Boldog nyárfalevél, Sombori Sándor Gábor Áron, Carlo Goldoni Különös történet, Csíki Gergely A Cigány – ezek a közel 30 éves tevékenység legreprezentatívabb előadásai. A társulat keretében humor- és pantomimcsoport is tevékenykedik. Részt vettek a Romániai Magyar Műkedvelő Színjátszó Társaság (JÁDZÓ) tevékenységében, a Concordia fesztiválokon, 13-szor rendezték meg a Gyergyói Műkedvelő Színjátszók Találkozóját (MÜSZIT). Már 14 alkalommal vendégei voltak az erdőszentgyörgyi Színpad Műkedvelő Színjátszók Találkozójának. A „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet 2002. április 22-én alakult, huszonnyolc alapító taggal, ez a szám az évek során bővült, illetve a tagok cserélődtek. A szervezet rendezvényeinek főtársszervezője a helyi művelődési ház. Idén részt vettek a megyei, helyi, illetve a gyergyóditrói farsangbúcsúztató rendezvényeken, márciusban az 1848-as szabadságharc emlékünnepségeinek megszervezésében, áprilisban megszervezték a Remetei Ifjúsági Napokat, amely magába foglalta a III. Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozót is. A 2007-es esztendőben megszervezik a gyergyóremetei gyerekek és ifjak néptáncoktatását. /Bemutatkoznak a fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 30. – 35. sz. /

„Kétesélyesnek” tűnik, hogy születik-e megegyezés Kolozsváron az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek munkacsoportjai között. E tárgyalások nagyban befolyásolhatják, hogy a romániai magyarságnak sikerül-e majd biztosítania képviseletét az Európai Parlamentben. Július 30-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László megállapodott abban, hogy a két fél által összeállított munkacsoportok megpróbálnak kidolgozni egy közös programot, amely a hosszú távú együttműködés alapja lehet az RMDSZ és a Tőkés köré tömörülő civil szervezetek között. Tőkés jelezte: csak ezután hajlandó tárgyalni az RMDSZ ajánlatáról, amelynek értelmében a püspök befutó helyre kerülhetne a szövetség választási listáján. A munkacsoportok első, augusztus 10-i egyeztető ülése után Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta, hogy az RMDSZ meg akar egyezni Tőkés Lászlóval. Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnökével együtt közölte: egyetértettek például abban, hogy támogatják a különféle autonómiaformákat. A közoktatási és a felsőoktatási kérdések is összekötik a feleket, akárcsak a csángóügy, valamint az egyház és a politika közötti partneri viszony megerősítése, a decentralizáció, illetve az egykor elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása. Szilágyi akkori közlése szerint a romániai választási törvény és a párttörvény „diszkriminatív” kitételeinek módosítása elől sem zárkózott el az RMDSZ. Kelemen Hunor szerint egyetértettek abban is, hogy a romániai magyar közösségnek erős politikai képviseletre van szüksége Brüsszelben, Bukarestben és a helyi önkormányzatokban egyaránt, illetve hogy erősíteni kell a politikai pluralizmust a romániai magyar közösségen belül. /”Kétesélyesnek” tűnik a megegyezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Az RMDSZ keretében működő Nemzetépítő Platform megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy felelős tisztségeket betöltő magyar politikusok (Gyurcsány Ferenc és Kóka János) úgy nyilatkoztak a határon túli magyarság autonómia törekvéseiről, mint nemkívánatos, Magyarország és a szomszédos államok jószomszédi viszonyát veszélyeztető célkitűzésekről. A platform nyilatkozata szerint ez az állásfoglalás elfogadhatatlan, mert ellenkezik a magyarság nemzeti érdekeivel, másrészt az erdélyi, nemkülönben a többi utódállamban élő magyarság érdekeivel. Ellenkezik magának a magyar alkotmánynak az előírásaival, valamint azzal a politikai elvvel, hogy az utódállamok magyarsága maga hivatott eldönteni, milyen politikai cél megvalósítást tűz ki maga elé és ehhez milyen eszközöket kíván felhasználni. Felkérik Magyarország elnökét, minden felelős magyarországi politikai és társadalmi szervezetet, hogy foglaljon állást e kérdésben és hasson oda, hogy az ország kormánya támogassa ezután is a jogos autonómia törekvéseket, „ne induljon el egy olyan úton, amely a nemzeti nihilbe, azaz önfelszámolódáshoz vezet, és egyben felkérjük az RMDSZ országos vezetőségét, s a közeljövőben összeülő SZKT tagjait, foglaljanak állást és emeljék fel tiltakozó hangjukat ezzel a kirekesztő, romániai magyarságot, a nemzeti érdeket, a nemzeti szolidaritást semmibe vevő politikával szemben”. /Tiltakozás Gyurcsány és Kóka kijelentései ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Komoly politikai vitát eredményezett Kóka János, a magyarországi Szabad Demokrata Szövetség elnökének kijelentése, miszerint a határon túli magyarság autonómia törekvései időszerűségüket vesztették az EU-tagság jelentette új realitásban. Magyarországon az ellenzék követelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől – hiába –, hogy határolódjon el liberális szövetségese álláspontjától, Erdélyben pedig Tőkés László vetette az RMDSZ szemére ennek hiányát. A kádári agymosás beidegződéseitől sokan nem tudnak megszabadulni, Gyurcsányék 2004. december 5-i “szuperprodukciója” is ennek “köszönhető”. Budapesten Kádár szellemi örökösei vannak hatalmon. /Chirmiciu András: Beidegződés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

A romániai erdőgazdálkodás a rendszerváltás óta rengeteg változáson ment át, ez a szabályozásra, a tulajdonviszonyokra vonatkozik. Tőke István, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a romániai erdőgazdálkodásnál nagyon erős minőségi változásnak kell bekövetkeznie. Új erdészeti alaptörvényt kellett készíteni, ez a parlament elé kerül, és remélhetőleg még idén jóvá fogják hagyni. A régi, több millió hektáros erdőtulajdonhoz képest a mai viszonyokban az átlagterületek mérete pár hektárra csökkent, megjelentek az újabb típusú erdőtulajdonosok: magánszemélyek, a közbirtokosságok, tanácsok illetve az egyházak és iskolák. Az erdő-visszaszolgáltatásokról sok téves adat jelent meg. Eddig összesen mintegy 2,6 millió hektár került vissza a tulajdonosokhoz. Durván 2,5 millió hektárt igényeltek vissza, amiből a megyei bizottságok révén 725 ezer hektárt hagytak jóvá, ebből viszont csak 408 ezret helyeztek tulajdonba. A visszaszolgáltatás menete nem kielégítő. Az első nagy hibát a 18-as törvény követte el, amellyel csak egy hektárig terjedő területeket engedtek visszaszolgáltatni. A 2000-ből való 1-es törvény ugyancsak tetézte a gondot, mivel az már 10 hektár erdő visszaadását engedélyezte, sőt a közbirtokosságok esetében 20 hektárt. Sorozatosak voltak a pereskedések a tulajdonosok, a Romsilva és a megyei földelosztó bizottságok között. Vannak megyék, ahol jól mennek a dolgok, és vannak olyanok, ahol csak nagyon nehézkesen. Brassó megyében például a terület-visszaadások erdő szempontjából majdnem lezárultak. A közbirtokosságok ma országos szinten körülbelül 400 ezer hektáron gazdálkodnak, de ezek a területek nőni fognak. A magánerdészetek az 1990 utáni modern erdészeti politika talán egyetlen sikertörténete. Sok esetben a magánerdészetek legalább olyan jól kezelik az erdőket, mint bármelyik, korábbi állami erdészet. Az Európai Uniónak nincs közös erdészeti politikája, tehát minden tagállamnak részben szabad keze van abban, hogy erdőstratégiáját, illetve erdészeti politikáját hogyan alakítja. /Domján Levente: Interjú Tőke Istvánnal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Novák Zoltán marosvásárhelyi történész, illetve Soós Zoltán régész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, majd Pál-Antal Sándor főlevéltáros előadásával kezdődött augusztus 30-án Marosvásárhelyen az immár negyedik alkalommal megrendezett kisebbségtörténeti konferencia. A Borsos Tamás Egyesület, a Maros Megyei Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja (Sepsiszentgyörgy) által szervezett rendezvénysorozaton számos érdekes előadást hangzott el. A kétnapos konferencia során szó esik az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar kisebbségről, annak jelenéről és múltjáról, valamint a magyarországi nézőpontokról is. Az idei cím és téma Kisebbségi életpályák. A szóban forgó előadásokat több „kategóriába” sorolták a szervezők: Helyzetképek, „Aktivizmus”: pályák és értelmezések, Magyarországi nézőpontok, Identitáspolitikai keresztutak, Átalakuló társadalompolitikai konstrukciók. Az estet Horváth Szabolcs, K. Lengyel Zsolt és László Márton könyvbemutatója zárta. Az értékőrzés átalakulása a megváltozott viszonyok között témában kezdődnek az értekezések, ezt a Változatok a baloldaliságra című „blokk” követi. Délután Kitekintés a közös téma, majd A politikai felelősség és a szakmai elkötelezettség esete a közgondolkozással – kutatási tapasztalatok és közéleti elvárások. Az előadások jó része a huszadik századot tárgyalja, szó esik a kisebbségi-többségi viszonyról, a menekültekről és hálózataikról, irodalomról, ifjúsági életről, történetírásról, kommunista aktivizmusról, a kisebbségi érdekérvényesítésekről, magyarságtudományról, eszmetörténeti kutatásokról, identitástudatról, görög katolikus magyarokról és számos egyéb témáról. /Nagy Botond: Kisebbségi életpályák. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

Az aradi magyar oktatásban dolgozók tudják csak igazán, milyen “manőverek” szükségesek ahhoz, hogy megmaradjon egy-egy magyar osztály. Idén nagyobb számú összevont osztály lesz, mint tavaly – tájékoztatott Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. Arad megyében Nagyiratoson a legkényesebb a helyzet, ahol már tavaly is létszám alatti osztályok indítását kellett kérni a minisztériumtól. Idén Nagyiratoson az V–VIII. -ban összesen 27 tanuló várja az évkezdést, képtelenség őket négy különálló osztályba sorolni, ezért biztosan összevonás lesz. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a két szakosztály feltöltése jelenti a legnagyobb gondot. Pécskán elérkezett a demográfiai hullámvölgy. Tavaly 16 elsősük volt, idén csak tízen kezdik meg tanulmányaikat. Jövőre ismét legalább 16 gyermekre számítanak. Az V–VIII. osztályok is rendben vannak Pécskán. Arad megyében a beiskolázási adatok a magyar tagozaton: I–IV. V–VIII. IX. –XII. Szakisk. oszt. –diák oszt. –diák oszt. -diák oszt. –diák 2005–2006 65–877 55–763 18–407 6–129 2006–2007 61–841 54–731 16–352 7–142 2007–2008(terv) 62–845 50–740 14–335 6–162 Arad megyében, Nagyiratoshoz hasonlóan késhegyen táncol Majláthfalva is, ahol csak hét ötödikesre számítanak, miközben a VI–VII–VIII. osztályok nagyjából összeálltak. Az I–IV. -ben biztosan összevont osztályok indulnak szeptemberben. Kisperegen az I–IV. és az V–VIII. -ban két-két összevont osztállyal tudják most is megoldani a kérdést. Kisiratoson, Simonyifalván meglesz a szükséges létszám, viszont izgulni kell még Borosjenőért, hogy sikerüljön magyar óvodás csoportot indítani. A fenti statisztikából egyértelműen kiderül, hogy az iskolák a legtöbb magyar gyereket a IX., elméleti osztályokban veszítik el. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az V–VIII. között a legnehezebb talpon tartani az önálló magyar oktatást. Amíg tavaly 54 osztályban 731 gyerek tanult, idén már csak 50 osztályra számítanak és 740 gyerekre, vagyis emelkedik az osztály-összevonások száma. /Irházi János: Magyar osztályok száma. Arad. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Temes megye 14 településének 16 iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás (is). Önálló magyar tannyelvűnek három nevezhető: az ötvösdi elemi, az óteleki nyolcosztályos, valamint a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, amelyben első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak az iskolaköteles magyar gyerekek Kiss Ferenc tanfelügyelő szerint optimizmusra ad okot, hogy nem rosszabbodik a helyzet. “Ahol az elmúlt tanévben volt magyar elsős, ott idén is lesz,– mondta Kiss Ferenc, a kisebbségi oktatáson belül a magyar nyelvűért felelős tanfelügyelő. – Elsőbe egy gyerek is beiratkozhat, legfeljebb szimultán osztály lesz, összevonva egy másik évfolyammal. ” Nem túl rózsás a helyzet, aminek az okai demográfiai, társadalompolitikai és szociális kérdésekben keresendők. Önálló magyar első osztály a múlt tanévben Temesváron a Bartókban, az 1-es és a 26-os számú iskolák, valamint Lugoson az 5-ös és a végvári általános iskola tagozatán volt, és úgy néz ki, hogy most is lesz. A már említett iskolákon kívül a következő településeken/intézetekben folyik oktatás magyar nyelven: Szapáryfalván, Pusztakeresztúron, Nagycsanádon, Nagybodófalván, Dettán, Zsombolyán (elemi), Újszentesen, Igazfalván, Nagyszentmiklóson (általános). Átlagosan ezer körüli Temes megyében a magyarul tanulók száma (a múlt tanévben 1051-en voltak), aminek majdnem a fele 1–4. osztályos. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Fenntartható állapot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Amióta sikerült kieszközölni Hunyad megyében Déván három párhuzamos magyar középiskolai osztályt, évről évre az anyanyelvű oktatásban érdekeltek kétségbeesetten futkostak, hogy meglegyen a három osztály indításához szükséges diáklétszám. Az idén történik meg először, hogy augusztus végén mindhárom kilencedik nagyjából indulásra kész, mondta Kocsis Attila, a Téglás Gábor iskola igazgatója. Pozitív tendenciát mutat a vajdahunyadi magyar oktatás, ahol idénre sikerült fiatal tanerőkkel megerősíteni a pedagógusgárdát és az első osztályba a múlt évi 4 diákhoz képest 14-en iratkoztak be. Csernakeresztúr tartja a szintet az idénre beiratkozott öt elsősével. Némi visszalépés csupán a Zsil völgyében tapasztalható, illetve Pusztakalánban, ahol a diáklétszám-csökkenés miatt össze kellett vonni, illetve be kellet szüntetni tagozatokat. Összevonás történt a lupényi és vulkáni gimnáziumok szintjén is, az elemik pedig mindkét településen egybeolvadtak. Petrillán tavaly egyetlen elsős sem jelentkezett, idén négyen iratkoztak első osztályba, ami jó négy évre garantálja az itteni összevont elemi fennmaradását. Petrozsényban, amióta a Szent Ferenc Alapítvány beindította gyermekotthonát, gyakorlatilag nincs gond a diáklétszámmal, hiszen évről-évre kikerül a jó 20-25-ös létszámú osztály. Hasonló a helyzet Szászvároson, ahol ugyan 10 körül mozog egy-egy osztály létszáma, de ez a Szent Erzsébet gyermekotthonnak köszönhetően évek óta stabil. Idén három új óvodai csoportot is sikerült beindítani a megyében. Magyarul tanulók létszámának alakulása Hunyad megyében I–IV. V–VIII. IX–XII. Szakiskola Összesen2005–2006 327 308 210 50 = 895 2006–2007 343 306 188 61 = 898 2007–2008* 344 298 170 74 = 886 *Tervezett beiskolázási számok /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Nyugis tanévkezdés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

„Politikai üzelmet” sejt az ortodox egyház elöljárói esetleges besúgó-múltjának kivizsgálásában a szociáldemokrata /PSD/ pártelnök, Mircea Geoana, aki az átvilágítási törvény módosításával az illetékes bizottságtól, a CNSAS-tól a Román Ortodox Egyházhoz helyezné át az elöljárók iratcsomóit. Ezt a törvénymódosítást az általa vezetett politikai alakulat terjesztené a parlament elé azért, hogy ne „gyalázhassák meg” az általa „nemzeti szimbólumnak” nevezett egyházat. „Hiába is mutatkoznak ájtatosnak bizonyos politikai vezetők az istentiszteleten, ha utána telefonos utasításokat adnak az egyházi méltóságok úgynevezett kompromittáló iratcsomóinak felfedésére” – jelentette ki Geoana. A CNSAS döntése szerint a Román Ortodox Egyház szinódusának huszonhat elöljárója – és potenciális pátriárka jelöltje – közül ez ideig csupán Nicolae Corneanu mitropolita működött együtt a politikai rendőrséggel, hét elöljáró esetében nemleges döntés született, további tizenegy egyházi méltóságot pedig meghallgatásra idézett be az átvilágító bizottság. A CNSAS sajtóközleményében elhatárolódott azoktól az utóbbi napokban a sajtóban megjelent „hiányos és pontatlan” információktól, amelyek a bizottság tagjai által szivárogtak ki, de nem jelentik a bizottság hivatalos álláspontját. /K. A. : Geoana „megvédené” az egyházat a CNSAS-tól. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A Szeben megyei Mihályfalván a magyar oktatást vállalta fel a falu lelkésze és felesége. Az óvónő és lelkész férje öt évvel ezelőtt ők indította újra az anyanyelvű oktatást. „Akár az első osztályt is újraindíthattuk volna, tavaly volt is négy iskolás korú gyermek, de a tanfelügyelőség nem engedélyezte. Akkor azt mondtuk, sebaj, naponta bevisszük a gyerekeket Kiskapusra, de ebbe már a szülők nem egyeztek bele” – mesélt a tavalyi kudarcról Zsebe Ildikó óvónő. Férje, Zsebe Attila gyermekhittanóráit az anyanyelv alapvető ismereteivel, majd a magyar irodalom és a történelem játékos tanításával gazdagítja. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vegyes házasságból származó, ortodoxnak keresztelt gyermeket is magyar óvodába küldik. Mihályfalva magyarságát – két-három, Bólyáról áttelepült katolikus kivételével – százhuszonhárom református képezi. A bibliaórákat az óvodástól a nyolcadikosig minden magyar gyermek látogatja. Aktív a többnyire idősek alkotta kórus is. A holland protestánsoknak köszönhetően a parókia udvarán háromszintes gyülekezeti ház épül. /Szucher Ervin: Mihályfalvi remények. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

A Kossuth-kert lesz az idén hatodik alkalommal megrendezendő Partiumi Magyar Napok központi helyszíne Szatmárnémetiben. Igazi kuriózumnak ígérkezik a lovasíjász-bemutató a Pusztai Róka Hagyományőrző Egyesület szervezésében, valamint a hortobágyi csikósok bemutatója. Szeptember 1-je elsősorban a gyermekrendezvényeké, valamint a népzene- és néptáncelőadásoké lesz, másnap, vasárnap pedig könnyűzenei együttesek szórakoztatják majd a közönséget. A Kossuth-kertben könyvvásárt, kézműves-bemutatókat és gyermekfoglalkozásokat tartanak. A rendezvénysorozatot augusztus 31-én Varga Attila, az Identitas Alapítvány elnöke nyitja meg a Szatmárnémeti Északi Színházban. A köszöntőbeszéd után operett slágerek hangzanak el a Harag György Színtársulat előadásában, ezt követően Szabó D. Zoltán A Túrmente természeti értékei című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Az időszakos kiállítások sorát Vígh István festőművész tárlata nyitja. A helytörténet iránt érdeklődők megnézhetik Reha József és Reha Márk szabadtéri fotókiállítását Szatmárnémeti régi épületeiről, valamint fotó- és plakátkiállítással mutatkozik be a Romániai Denevérvédelmi Egyesület. A szatmárnámeti Harag György Társulat és a meghívott Debreceni Csokonai Színház elsősorban szórakoztató előadásokkal, operagálával, valamint a Vidám percek című összeállítással készül a rendezvénysorozatra. A gyerekek a Matyi Műhely Bábszínház előadását, a Holle anyó meséjét tekinthetik meg. /Babos Krisztina: Áll a bál Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Születésének 117. évfordulóján Reményik Sándorra (Kolozsvár, 1890. aug. 30. – Kolozsvár, 1941. okt. 24.) emlékeznek a Beszterce-Naszód megyei Radnaborbereken. Az Óradnai Magyar Kulturális Napok keretében Vadvizek zúgása címmel szeptember 1-jén Radnaborbereken – ahol Reményik Sándor gyakran tartózkodott – tudományos értekezlet keretében emlékkiállítás nyílik, és emléktáblát helyeznek el a parókia falán a költő iránti tisztelet jeléül. A tudományos ülésszakon Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője, Bágyoni Szabó István, a PoLíSz folyóirat főmunkatársa, Balázs Tibor, a Littera Nova Kiadó igazgatója, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Tanulmányi Kultúrotthon vezetője, valamint Lisztóczky László irodalomtörténész mond beszédet, illetve tart előadást. /Benkő Levente: Reményik Sándorra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Az Erdélyi Magyar Ifjak idén is megszervezi hagyományos székelycsókai nyári táborát. A sátorverés augusztus 30-án volt, levetítették az István, a király rockoperát. A táborlakók megismerkednek a település múltjával, jelenével, majd a Kopasz kutya című magyar filmet láthatják. /EMI-tábor Székelycsókán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

Kristó Andrásnak, a kiváló pedagógusnak, geológusnak és népművelő tudósnak emléket állító, Beszélő tájak /Agora Kiadó/ című kötetet Csíkszeredában, a Corvina Könyvesházban ismertették a könyv szerkesztői. Az Agora kiadó Scienta Transylvanica sorozatának szerkesztőbizottsága nevében Péter Pál elmondta, hogy a nagyra becsült pedagógusok gazdag kéziratainak kötetbe való gyűjtésére törekednek. Így tették ezt Molnár Jenő geográfus professzor tanulmányaival és most Kristó András feljegyzéseivel is. Kristó András /sz. Csíkszentkirály, 1930. júl. 10./ emberségéről és a tudományos tevékenységéről Karátson Dávid, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora beszélt. A szakma neves tudósai közé emelik őt feljegyzései, pontos rajzai. Kristó András Budapesten halt meg 1994. december 14. -én. Hamvait szülőfalujában, a csíkszentkirályi temetőbe helyezték örök nyugalomba /Antal Ildikó: Népművelő tudós emléke. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

Ismét csak részleges megállapodás született az RMDSZ és a Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét támogató civil szervezetek között a Kolozsváron augusztus 31-én tartott megbeszélésen. Az álláspontok közeledését látszik alátámasztani az a tény, hogy ezúttal az RMDSZ javasolta: Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László foglalják el az első két helyet a november 25-i európai parlamenti jelöltlistán. Az erdélyi magyar egyeztető fórumról elvben megállapodás született, ugyanúgy a támogatási rendszer megreformálásáról is. Az esetleges megállapodásról a végső döntés jövő héten várható. A tárgyalási eredményt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, a püspök kampányfőnöke jelentette be. Kelemen Hunor elmondta: megegyeztek abban, hogy létrehozzák az úgynevezett erdélyi magyar kerekasztalt. Az RMDSZ kapott a másik fél részéről egy cselekvési tervet, amelyet tanulmányozni fognak. Ebben Tőkésék konkrét határidőket és törvénykezdeményezési javaslatokat fogalmaztak meg. Ezekről a részletekről a feleknek nem sikerült megállapodniuk, ezért úgy döntöttek, hogy a legkésőbb szeptember 6-án sorra kerülő Markó Béla és Tőkés László közötti újabb találkozón határoznak az esetleges megállapodásról. A cselekvési tervben a Tőkést támogató civil szervezetek kérik: szeptember 7-ig alakuljon meg a fórum. Azt is szorgalmazzák, hogy az SZKT fogadjon el határozatot az SZNT kezdeményezte belső népszavazásról. Emellett az RMDSZ illetékes kormányzati tisztségviselőinek indítványozniuk kellene 2008. február 1-ig a fejlesztési régiók felülvizsgálatát, illetve az önálló székelyföldi, esetleg partiumi fejlesztési régió kialakítását. Az RMDSZ-nek emellett szeptember 2007. szeptember 30-ig kormányhatározatot kellene kezdeményeznie a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar karainak és tanszékeinek létrehozásáról. /Borbély Tamás: Markó és Tőkés befutó helyen az európai parlamenti jelöltlistán? Részleges megállapodás az RMDSZ és a Tőkést támogató szervezetek között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kisebbségek védelmében, a Magyar Gárda ügyében összehívott augusztus 31-én tartott budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen az öt parlamenti párt képviselői nem változtattak korábbi álláspontjukon. A sajtótájékoztatón, amelyet az MDF elnöke, Dávid Ibolya kezdeményezett a Magyar Gárda ügyében, Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, miniszterelnök bejelentette: a kormány a Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ támogatja a kezdeményezést, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője pártja nyitottságát jelezte a javaslatra. A KDNP nevében Harrach Péter alelnök közölte, hogy várja az előterjesztést, Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig az írásos javaslat ismeretében alakítja ki az álláspontját. Gyurcsány Ferenc a nemzetközi média és több nagykövet jelenlétében tartott sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Fidesz kapcsolódik a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, amely a Magyar Gárda alapítója. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Magyar Gárda rossz Magyarországnak, Navracsics Tibor ugyanakkor hisztériakeltéssel vádolta a miniszterelnököt. Kijelentette, hogy a Fidesz nem antiszemita. A Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon, miközben ekkor Gyurcsány Ferenc még a KISZ főfunkcionáriusaként dolgozott. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetiszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat? – tette fel a kérdést Navracsics Tibor. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője és Harrach Péter, a KDNP alelnöke egyaránt arról beszélt, hogy Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély. /Magyarországi pártok a Magyar Gárdáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Magyarországon az év első hat hónapjában kevesebb gyermek született és több lakos halt meg, mint az előző év azonos időszakában, a népesség lélekszáma az időszak végén 10 millió 55 ezer fő volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előzetes adatok szerint 2007 első hat hónapjában 46 718 gyermek született és 67 138 lakos hunyt el. Az első félévi születésszám csaknem 1500-zal elmaradt az előző évitől és 300-zal többen haltak meg. A természetes fogyás a 2006. januári-júniusi 18 633 fővel szemben 2007 első hat hónapjában 20 420 fő volt. A nemzetközi vándorlás miatt az ország lakossága 11 ezer fővel csökkent. /Népességfogyás Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Egynapos értekezletet, „kis Máértet” – tart szeptember 1-jén a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma a szlovákiai Párkányban. Azért jövünk össze – immár rendszeresen – ezen a fórumon, hogy nézeteinket egyeztetve, egységesen tudjuk képviselni a Magyar Köztársaság alkotmányos szervei, politikai pártjai és a magyar társadalom előtt – mondta a fórum idei házigazdája, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Csáky szerint a tanácskozás résztvevői a magyar kormánynak azt a kérést kívánják megfogalmazni, miszerint a schengeni határok életbe lépésével olyan szabályokat fogadjanak el, amelyek nem nehezítik a schengeni rendszeren kívül rekedt s annak határai közé kerülő nemzetrészek közötti kapcsolattartást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a találkozón a magyar-magyar támogatási rendszer és az autonómia kérdése is szóba kerül. Felvetik majd a kettős állampolgárság kérdését is. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tájékoztatni kívánja a résztvevőket a Szerbiában, illetve a VMSZ-ben kibontakozó eseményekről. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke levélben fordult a fórum résztvevőihez, és arra kérte őket, támogassák a VMDP kettős állampolgárságra, illetve a perszonális, nem területi magyar autonómia megteremtésére irányuló törekvését. Deák Ernő, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke javasolja majd a nyugati szórványok partnerként való kezelésének erősítését. /Ma „kis Máért” Párkányban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Gazdasági helyzetfelmérést készített Székelyföldön a Cotidianul bukaresti napilap. Hargita megyében az egy főre eső GDP 4023 eurót ér el, ez közel van az országos átlaghoz (4500 euró), és ezzel országos szinten a 18. helyen áll. A havi átlagjövedelem az országos átlag alatt van, csupán 186 euró a 246-hoz képest. Bevétel szempontjából az ország 27. megyéje, az elosztott pénzek szempontjából a harmincötödik, azaz többet fizet be az államkasszába, mint amennyit kap. A helyzet hasonló Kovászna megyében is. Hargita megye gazdasága krónikus pénz- és befektetőhiányban szenved. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, hogy a magyarországi befektetők többsége Bukarestben és az ország nyugati részében található, /Milyen gazdagok a székelyek? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Székelyföld mindig román föld volt, és az is marad! Csatlakozz a magyar szeparatizmus ellen, a nemzeti egységért vívott harcunkhoz! – az Új Jobboldal mozgalom felhívását röplapokon terjesztik, többek között Brassóban, ahol parkoló, elsősorban Kovászna megyei rendszámú gépkocsik szélvédőjére tűzik ki. A 2000-ben alakult szervezet évente megemlékezik Corneliu Zelea Codreanuról, a Vasgárda atyjáról, idén megünnepelték a román legionárius mozgalom 80. évfordulóját, a magyarországi Karpatia együttes kolozsvári koncertje után pedig büntetőjogi feljelentést tettek az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete ellen. Tavaly március 15-én Bukarestben Székelyföld autonómiája ellen tüntettek. 2005-ben ellentüntetést szerveztek a Bolyai Egyetemet követelő magyar egyetemistákkal szemben, tiltakoztak a Kovászna megyei magyar prefektus ellen. /Szekeres Attila: Szórólapos mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

A Szentkereszty Stephanie Egyesület 2003-ban alakult. Feladatának tartja a háromszéki veszélyeztetett helyzetű gyermekek és fiatalok védelmét, a helyi és megyei szociális tevékenységek támogatását. Szentkereszty Stephanie bárónő 1872-ben alapította meg az Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézetet, hogy védelmezze a szülő és vagyon nélküli leánygyermekeket. A 2003-ban alakult egyesület missziójának tekinti az egykori egyesület szemléletének megőrzését. Főbb tevékenységi területei: gyermek- és ifjúságvédelmi projektek kidolgozása és kivitelezése Háromszéken, szociális létesítmények létrehozása, működtetése, együttműködés a helyi hatóságokkal, szakemberképzés. Két lakásotthont működtet; az Ergo- és Művészetterápiás Központ műhelyeiben fogyatékkal élő, roma és hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek élhetnek a fejlődéséhez, munkához való jogukkal. Jövőbeni célja: szabadidőközpont, vakációs ház létrehozása Bálványosfürdőn. /Szentkereszty Stephanie Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Augusztus 18–25-e között zajlott a hagyományos Makfalvi Művészeti Tábor. A nemrég létesített Pincegaléria korszerű kiállítóhely, ahol Sándor János faragványai, Kusztos Endre, Károly Zöld Gyöngyi, Nagy Pál, Maszelka János, Suba László és más, olyan művészek alkotásai láthatók, akik rendszeres résztvevői a nyári alkotótáboroknak. A Maros megyei Makfalva a mai erdélyi magyar képzőművészek egyik központjává nőtte ki magát. A millenniumi évforduló tiszteletére a művelődési ház előtt felállították Suba László Dósa-szobrát, idén július 22-én pedig, a település fennállásának ötszázadik évfordulója alkalmából, a templomhoz közeli téren leleplezték ugyanazon művésznek Wesselényi Miklósról készített alkotását. /Ö. I. B. : Makfalva mint alkotói fellegvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Bereckben a helybeli Bodó Csaba fafaragó első egyéni tárlata tekinthető meg. A népi alkotó nehezen állt kötélnek, hogy szülőfalujában bemutatkozzék. A vidéki élet képeit, mindennapjait, jellegzetes eseményeit vagy történelmi eseményeket örökít meg. Faragványai eljutottak Ausztráliába és az Amerikai Egyesült Államokba is. /Iochom István: Bodó Csaba kiállítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Zárónyilatkozat a kis MÁÉRT párkányi tanácskozásáról. Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei az MKP meghívására 2007. szeptember 1-jén Párkányban találkoztak. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről, valamint véleményt cseréltek a magyar-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről. A tanácskozáson az alábbi témákban alakult ki egyetértés a résztvevők között: 1. A tanácskozás résztvevői megerősítik a szabadkai, a bécsi és a marosvásárhelyi tanácskozáson elfogadott eddigi határozataikat. 2. A résztvevők üdvözlik Szlovákia, Szlovénia és Magyarország mielőbbi belépését a schengeni övezetbe. Közösen kérik a Magyar Köztársaság kormányát, hogy azon magyar közösségek tagjai számára, amelyek egyelőre nem válnak a rendszer részévé, külön megoldásokat foganatosítson Magyarországgal és az egymással való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében. Ebbe beletartozik: – a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzése, – a nemzeti vízum megszerzésének jelentős mértékű egyszerűsítése,- az EU jogi normáiból kiinduló kishatárforgalom életbeléptetése Kárpátalja esetében,- az EU tagállamok ide vonatkozó pozitív gyakorlatainak felhasználása. 3. A résztvevők üdvözlik, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésében nemzetstratégiai dokumentum készül. A résztvevők kívánatosnak tartják, hogy a magyarság nyugati diaszpórája szerves részévé váljon a nemzetstratégiának. A Fórum tagjai felkérik a magyarországi parlamenti pártokat, hogy e témában egyetértés szülessen a végrehajtandó feladatokról. 4. A résztvevők egyeztették nézeteiket a Magyar Köztársaság kormánya által a határon túli magyarok számára biztosított támogatási rendszerrel kapcsolatban. A rendszer működtetését illetően elvárják: a) a Státustörvény maradéktalan végrehajtását, a rendszer működéséhez szükséges feltételek biztosítását, különös tekintettel a kárpát-medencei információs irodahálózat zökkenőmentes működtetésére; b) a pedagógusok szakkönyv-támogatásának a folytatását, a határon túli magyar iskolák oktatás-nevelési támogatásának megőrzését, valamint kibővítését az iskolás kor előtti korosztály számára és a pályázatok meghirdetésének és kifizetésének a tanévhez történő igazítását; c) a súlyos és szülőföldjükön nem ellátható határon túli magyar betegek gyógykezelésének a biztosítását a ma meglévő rendszer keretében; d) hogy Magyarország kormánya és a határon túli magyar szervezetek vezetői közösen döntsenek a költségvetésben szereplő a határon túli magyarokat érintő nemzeti jelentőségű programokra és intézményekre elkülönített teljes összeg felhasználásáról. 5. A találkozó résztvevői elfogadhatatlannak tartják, hogy: a) Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak; b) Szerbiában magyar kisebbségek tagjait etnikai hovatartozásuk miatt fenyegessék és bántalmazzák, valamint hogy az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását teljes mértékben mellőzik; c) Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének elégséges feltételeit, hogy veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásának a léte, illetve az SZK kormánya elutasítja az Európa Tanácsnak a Kisebbségi Jogok Keretegyezményre és a Nyelvi Chartára vonatkozó ajánlásainak a végrehajtását; d) Ukrajnában kisebbségellenes intézkedések történtek az oktatáspolitika területén. A Fórum résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását; e) Szlovénia kormánya az ország régióinak kialakítása során figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat. A résztvevők tiltakoznak eme megnyilvánulások ellen, kifejezik szolidaritásukat egymás irányában és kijelentik, hogy minden lehetséges demokratikus fórumon közösen fognak fellépni az ilyen jelenségekkel szemben. 6. A résztvevők kijelentik, hogy ott, ahol számottevő nemzeti kisebbség él, az állami hivatalok és intézmények tisztségeinek betöltése során az adott térség nemzetiségi összetételéből kell kiindulni. Ellenkező esetben súlyosan sérülhetnek az adott kisebbség jogai. 7. A résztvevők hangsúlyozni kívánják, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása. Az EU és ET számos országában bevált gyakorlat bizonyítja ennek az igazát. A résztvevők elvárják azon közép-európai országok kormányaitól, ahol magyar nemzeti közösségek léteznek, valamint a nemzetközi szervezetektől és a Magyar Köztársaság alkotmányos intézményeitől is az ilyen jellegű kezdeményezések támogatását. 8. A résztvevők fontosnak tartják, hogy az idei őszi romániai Európa Parlamenti választásokon biztosítva legyen a romániai magyar közösség képviselete. Ezért támogatják a megállapodást a romániai magyar szervezetek között a fenti cél elérése érdekében. 9. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának rendszeres működtetését. A következő tanácskozást a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség 2008. első félévében Horvátországban Eszéken rendezi. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának következő üléséig a titkársági feladatokat az MKP látja el. Párkány, 2007. szeptember 1./Felvidek. ma, szept. 1./

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szerint Duray Miklós nem mond igazat, amikor arról beszél, hogy senki sem tudja, mit takar az idei költségvetésben szereplő, nemzetpolitikai szempontból fontos támogatásokra szánt 2,2 milliárd forint. Gémesi kijelentette, Duray Miklósnak mint az MKP egyik vezető politikusának pontosan tudnia kell ezt, ugyanis a párt képviselői minden szakmai és politikai egyeztetésen ott ülnek. Az államtitkár megjegyezte, a politikus nyilatkozata inkább azt jelzi, hogy nem ért egyet azzal a konszenzussal, ami kialakult a forrásmegosztás tekintetében a határon túli magyar szervezetek és a kormány között. A párkányi Máért-tanácskozáson részt vevő szervezetek záródokumentumot fogadtak el, amellyel kapcsolatban Gémesi Ferenc kiemelte: azt várta volna, hogy hangsúlyosabban foglalkoznak a térségfejlesztéssel. /Gémesi Ferenc cáfol. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Nemzetpolitikai törvény benyújtását tervezi Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szeptemberi plenáris ülése után. Szili Katalin szerint jó remény van arra, hogy a testület ülésén konszenzus születik az általa készített anyagról, és erre alapozva szakértői, illetve politikai egyeztetés után jövőre elkészülhet a törvényjavaslat is. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára közölte: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról. Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. A nemzetstratégiai törvény célja a kárpát-medencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában. A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében pedig célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbi irodájának létrehozása, a magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése. Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását. A tervezet szerint az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza, egyben kitér a kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a végleges javaslatról. A tervezettel kapcsolatban megjegyezte, semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését. Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbi iroda létrehozásának ötletét, illetve a magyarok világszervezetéhez hasonló szervezet létrehozását. A határon túli magyar szervezetek budapesti irodájának tervével sem ért egyet. /Nemzetstratégia Szili Katalintól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A határon túli magyar szervezetek üdvözlik, hogy nemzetpolitikai törvény benyújtására készül Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A magyar nemzetpolitika tizenhét éves sikereit és kudarcait ismerőket aggodalommal töltheti el: a körvonalazódó tervek nem mutatják a magyar–magyar viszony új alapokra helyezését és az újszerű szemléletet. Nézeteltérések mutatkoztak az Országgyűlés elnöke és a kormány között. Ugyanis a Gyurcsány-kabinet részéről Gémesi Ferenc államtitkár máris leszögezte: nem ért egyet régi-új intézmények életre hívásával, mint amilyen például a Magyar Állandó Értekezlet vagy a Magyarok Világszövetségéhez hasonló, a világ magyarságát képviselő mamutszervezet. A magyar kormány mellett Szili Katalin is személyesen próbált hidat építeni Budapest és a határon túli magyar szervezetek között. Sólyom László köztársasági elnök is különutas határon túli magyar politika kiépítésére törekszik, konzultációsorozatot kezdeményezett határon túli magyar tudósokkal. Az újságíró szerint a panaszkultúrát kellene megszüntetnie a kis-Máértnak, annak ugyanis nincs haszna, hogy a kisebbségi szervezetek vezetői összeülnek, s elmondják: milyen rossz a magyar kormány. /Borbély Tamás: Nemzetpolitikák. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./