Hétéves fejlesztési-szakmai munka után elnyerte az akkreditációt a Sapientia Egyetemen, Csíkszeredán a szociológia–vidékfejlesztés szak. A Műszaki és Társadalomtudományi Kar keretében működő mérnöki szakok és a kommunikáció szak akkreditációjára három végzős évfolyam után, 2009 őszétől kerül sor. – A Sapientia Egyetemen a hagyományos mérnökavatón ünnep keretében búcsúzott az élelmiszeripari szak és a környezetmérnöki szak 56 végzős hallgatója. -A Magyar Tudományos Akadémia által életre hívott Kolozsvári Akadémiai Bizottságban (KAB) dr. Rostás Zoltán és dr. Biró A. Zoltán vesz részt választott tagként. A KAB keretében Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottság alakult 20 taggal, csíkszeredai székhellyel. A térségi tudományos élet elismerésének jele, hogy a KAB ez év októberében a következő közgyűlését Csíkszeredában tartja. A Sapientia Egyetemen Csíkszeredában a Társadalomtudományi Intézet minden évben megrendezi a végzős hallgatók diplomamunkáinak eredményeit bemutató, szakmai verseny formájában szervezett műhelykonferenciát. A szociológia–vidékfejlesztés szakos végzősök 33 diplomamunkát mutattak be a kétnapos Térség – Érték – Társadalom műhelykonferencián. A kommunikáció-PR szakos végzős hallgatók „Kreatív térség” című konferenciáján 64 diplomamunkát mutattak be. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

Június 21-én Marosvásárhelyen kiosztották a budapesti Bolyai Alapítvány egyetemi oktatóknak és hallgatóknak szánt díjait illetve a torontói székhelyű Orbán Balázs Alapítvány ösztöndíjait, amelyet szociális támogatásnak szánnak a pályázaton részt vevő egyetemi hallgatóknak. Nem lehet külön-külön erdélyi, anyaországi magyarságról beszélni, mára már elengedhetetlenné vált a Kárpát-medencei összmagyarságban gondolkodni. Ezt teszi a Marosvásárhelyről elszármazott értelmiségiek csoportja, akiket az Erdélyt elhagyó emberek lelkében élő lelkiismeret-furdalás ösztönöz arra, hogy a megemlékezések, közös rendezvények mellett segítséget nyújtsanak a határokon túl élő egyetemi oktatóknak, hallgatóknak és diákoknak – hangzott el dr. Szász István Tas, a Bolyai Alapítvány megbízott képviselőjének. bevezetőjében. Az alapítvány Bolyai-díját az idén Boros Kinga, a Színművészeti Egyetem gyakornoka, Kentelky Endre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Pap Zsuzsanna, a MOGYE tanársegéde és öt hallgató Andó Réka, Jákó Zsuzsanna, Baki László- Béla, Antal Mónika és Gecse Ramóna vehette át. A torontói magyarság támogatását a torontói Orbán Balázs Társaság közvetítésével, amely 15 éve vállalta ezt a feladatot, dr. Jung János egyetemi tanár nyújtotta át a Diákszövetséggel és a Stúdium Alapítvánnyal közösen kiválasztott hét egyetemi hallgatónak. /(bodolai): Átadták a Bolyai és Orbán Balázs ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

„Csángóföld még mindig egy harcterep, ahol Bukarest és Budapest méri össze erejét. Feszült a hangulat, a magyarok és románok közti rivalizálásnak is tulajdonítható valahol, hogy például Klézsén óriási a szegénység, a csángók identitástudata pedig közel sem mondható ideálisnak” – összegezte Marius Cosmeanu szociológus legfrissebb tanulmányának eredményeit. A „4x4: a többnemzetiségű közösségek menedzsmentmodelljei” címet viselő tanulmány négy többnemzetiségű faluban próbálta felmérni, van-e összefüggés az identitástudat és a gazdasági, közigazgatási fejlettség között. Egyetlen megoldást lát a csángók identitástudatának megőrzésére, ha kis közösségeket alkotnak, és így próbálnak boldogulni. A Máramaros megyei romák, románok és magyarok lakta Koltón sokkal jobb a helyzet. „Itt a magyar lakosság felkarolta a roma közösséget, munkahelyeket biztosítottak a számukra” – magyarázta. A PER (Project on Ethnic Relations) felkérésére született tanulmány bemutatóján Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke elmondta, azért volt szükség a projektre, hogy felhívják az önkormányzatok figyelmét, már nem lehet megoldani egy többnemzetiségű község hosszú távú fejlesztését hagyományőrző programok, fesztiválok rendezésével. /O. M. : Útmutató többnemzetiségű romániai közösségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

A Kolozsvár Napokat június 27–29-én rendezik meg, ezt követi majd az október közepi újabb sorozat. Június 27-én bemutatják A reneszánsz Kolozsvár című kötetet. A kötet szerkesztője, Kovács Kiss Gyöngy történész, a Korunk főszerkesztő-helyettese emlékeztetett, Hunyadi Mátyás királlyá választása 550. évfordulója apropóján Mátyás-év, illetve reneszánsz év az idei. A reneszánsz Kolozsvár című könyvet a művészettörténész egyetemi tanár Kovács András állította össze. /(t): Kolozsvár Napok 2008. június 27–29. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Miközben nemzetközi intézmények elítélik a romániai korrupcióellenes harc hatékonyságát, a bukaresti parlament létszám híján elhalasztotta a döntést Adrian Nastase exminiszterelnök és Miron Mitrea volt szállításügyi miniszter korrupciógyanús ügyében. A Világbank és a Freedom House emberjogi szervezet most bemutatott jelentéséből kiviláglik: a jelenséggel szemben Románia körülbelül ugyanolyan eredménnyel képes felvenni a harcot, mint például a demokratikus berendezkedéséről „közismert” Lesotho vagy Trinidad és Tobago. A román parlament továbbra is menedéket nyújt a büntetőjogi felelősségre vonás alól Nastasénak és társainak. /Rostás Szabolcs: Kétes szolidaritás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A Markó–Tőkés találkozó a napokban megtörténik, a közvetlen RMDSZ-elnök–MPP-elnök eszmecserére azonban aligha lehet számítani. A lap munkatársa megmagyarázta: nem hasonló súlycsoportbeliek, továbbá Szász Jenő MPP-elnök sorozatos RMDSZ-szidalmaival hiteltelenségét bizonyította. Az újságíró szerint Szász Jenő leszálló ágba került, és alighanem szép lassan kihull a rostán. Az MPP-s tanácsosok és polgármesterek számbeli aránya nem éri el a bejutási küszöbre vonatkozó zsarolási szintet, és így kénytelen-kelletlen üdvözlik a Markó–Tőkés-találkozót. /Székedi Ferenc: Alma a fa alatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

„A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem chartája már 1995-ben szentesítette a háromnyelvű, több kultúrát támogató oktatást a Babes–Bolyai Tudományegyetemen” –, kezdte beszédét Andrei Marga, a BBTE rektora a lélektan kar magyar tagozatának a hétvégi ballagásán. A rektor kifejtette: „minden oktatási vonal és nyelv-alapú program szervezési és döntéshozatali autonómiával bír, beleértve az érvényben lévő törvények alapján megvalósítható pénzügyi önrendelkezést is. Ugyanakkor az egyetem összes komponensének hozzá kell járulnia a versenyképesség, és az európai felsőoktatással való harmonizáció biztosításához. A hallgató maga választja meg az oktatás nyelvét, az egyetem pedig tanszéki, kari, intézményi keretein belül kifejezi a kultúrák melletti elkötelezettségét. ” Idén 52 036 hallgató vett részt alap-, magiszteri, távoktatási vagy egyetem utáni oktatásban a BBTE-n. Ehhez hozzáadódik 2935 doktorandus, ez összesen 54 971 hallgatót jelent. Nemzetiségi megoszlás szerint: 40 000 román, 12 000 magyar, néhány száz német, 150 roma tanul, többszáz diák pedig más etnikumhoz tartozónak vallja magát. Összegezve: románul tanult 41 703, magyarul 7 616, németül pedig 1117 hallgató, további 1728 pedig más idegen nyelven folytatta tanulmányait. Judaisztikai tanulmányokat 54 hallgató folytat. Az idei felvételit illetően a BBTE 4834 ingyenes helyet hirdet meg; ebből 3209-et a román, 1102-öt a magyar, 194-et a német és 124-et az idegen nyelvű oktatási vonalon. A 10 506 fizetéses helyből 7 707 a román, 1787 a magyar, 392 a német, 610 pedig az idegen nyelvű oktatásra vonatkozik. A jövő tanévre tehát alapképzésre összesen 10 916 helyet hirdetnek meg a román, 2889 helyet a magyar, 586 helyet a német, 834 helyet az idegen nyelvű oktatási vonalra, 48-at pedig a judaisztikai tanulmányokra. A mesteri képzésen 4893 államilag támogatott helyre vizsgázhatnak a végzősök (2740 a román, 567 a magyar, 83 a német oktatási vonalon, és további 84 hely van az idegen nyelven folyó oktatásban). Ehhez jönnek a tandíjas helyek, amelyek számát a felvételi eredmények és a jelöltek igényei alapján szabják meg. Idén 4705 helyet hirdetnek meg a távoktatási alapképzésnél, és további 3000 helyet a mesterin. A doktori tanulmányokat illetően 310 ingyenes és 413 tandíjas helyre pályázhatnak a fiatalok. A felsőoktatásban a tanszemélyzet megoszlása: 1398 címzetes tanár közül 1051 a román, 297 a magyar, 50 a német tagozaton fejti ki oktatói tevékenységét, ehhez jön a 990 társult oktató. /Idén 7 616 hallgató tanult magyarul a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Súlyosan sérti a magyar gyermekek jogait és esélyegyenlőségét az oktatási törvény, amelyet nemrégiben fogadott el a szlovák parlament – jelentette ki Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatási szakpolitikusa. Amennyiben nem sikerül elérni a törvény visszavonását, a felvidéki magyarok akár polgári elégedetlenséghez is folyamodva tiltakoznak a nacionalista oktatási törvény ellen. A törvény megszünteti például a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar használatát. A szlovákiai magyar érdekképviselet, az MKP minden szinten próbálkozik a törvény életbeléptetésének megakadályozásával. Az MKP EP-képviselői is többször felszólaltak az ügyben, a szlovákiai magyar szervezetek több egyeztetést is ajánlottak a kormánynak, de a kormány elzárkózott a tárgyalások elől. A törvény végrehajtási utasításai nyomán a magyar iskolák alsó tagozatain a jövőben az eddiginél kevesebb óraszámot fordíthatnak arra, hogy a kisiskolásokat a magyar nyelvű írásra és olvasásra megtanítsák. A szlovákiai magyar tankönyvekben a jövőben a földrajzi nevek szlovák megfelelőit kell feltüntetni, a magyar név csak egy szövegben, egyszer és zárójelben jelenhet meg. /Isán István Csongor: Magyarellenes oktatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Egyedül válogatta ki a meghívott előadásokat idén a kisvárdai fesztiválra Szűcs Katalin Ágnes művészeti tanácsadó. Elárulta: néhány előadást szíve szerint nem hívott volna meg, de az ünnepre való tekintettel kénytelen volt mindenhonnan elhozni legalább egy produkciót. A székelyudvarhelyi és a sepsiszentgyörgyi színház több előadással is jelen van, mert ezeknél a társulatoknál olyan kiváló előadások születtek, hogy képtelenség volt dönteni, melyik jöjjön a fesztiválra. /Simon Judit: Kisvárdai válogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Június 24-én sajtótájékoztatón értékelte Tompa Gábor igazgató a Kolozsvári Állami Magyar Színház 2007/2008-as évadját. Az évad öt bemutatója közül két meghatározó jellegű előadás született: a három kategóriában UNITER díjjal kitüntetett Csehov: Ványa bácsi, Andrei Serban rendezésében, valamint Silviu Purcarete Puccini víziója, a Gianni Schicchi. Az UNITER díjon kívül Csiky András és Bogdán Zsolt az idei évadban vehették át a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjét. Tompa Gábor igazgató-főrendező pedig Médiakiválóság-díjban részesült az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál megszervezéséért. A társulat nagy sikerrel vendégszerepelt az Európai Színházi Unió torinói fesztiválján, valamint a Bukaresti Országos Színházi Fesztiválon. /Musca Szabolcs: Rendkívüli évadot zárt a magyar színház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

A korábbi évekhez hasonlóan idén is június utolsó napjaiban szervezik meg a 6. Csűrszínházi Napokat a ferences templomáról és kolostoráról híres Mikházán. A június 27-én rajtoló mulatság nemcsak színházi, bábszínházi előadásokkal, hanem lovasbemutatóval, képzőművészeti kiállításokkal is várja a látogatókat. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője a magyarországi Művészetek Völgye mintájára álmodta meg mindezt. A Csűrszínházi Napok képzőművészeti kínálatát Kákonyi Csilla festőművész és férje, Bálint Zsigmond fotóművész közös tárlata biztosítja. A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar Kodály Háry János című daljátékát adja elő, majd a marosvásárhelyi Szivárvány Alapítvány együttese és a budapesti Erkel Ferenc Néptáncegyüttes lép fel, végül a Gruppen Hecc társulat kabaréja következik. Másnap a magyarországi Forrás Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Az utolsó napon, vasárnap a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Haragos úr a bábszínházban című előadása zárja a rendezvényt. /Máthé Éva: Csűrszínház – hatodszor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Lászlóffy Csaba író a hetvenéves kassai Gál Sándort költőt idézte fel, aki azon töprengett, mit kell (lehet még) tenni, hogy egy nemzet megmaradjon világháborús atrocitások s az erőszakos üldözés – a kitelepítések után. Sok minden változott; de a nagyhatalmi szó a döntő ma is. Az üzenet elveszett, mert „nem volt száj mely tovább adja / a meghallásra nem volt fül”. A neves felvidéki előd, Mécs László /1895-1978/ költői hangja optimista volt egykor: „A mélyből kezdje, ki magasba készül(...) nagy szemétől a halottnak / egyszer ragyogni kezd a katakomba”... Azután a diktatúra idején, a Rákosi-korszakban már így írt: „Nem tudják, mit cselekszenek!” Erre jött aztán a hetvenes évek végén Gál Sándor kiáltása: „uram hitetlenül hívlak a mélységből”, mert „alávettettünk nem szaporítod e népet de hagyod elveszni...” – és a költő sorolni kezdte közössége veszteségeit: „a kiszakítottakat / a kiszakadókat / a meg nem születetteket...” /Lászlóffy Csaba: A létezés esélye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

A képviselőház megszavazta, hogy az elidegenített ingatlanokat volt tulajdonosaik többé nem kaphatják vissza természetben, azokért csakis kárpótlásban részesülhetnek. Ezt az igazságtalanságot tartalmazó törvényt már csak az államfőnek kell kihirdetnie, erre azonban bizonyára sor is kerül, hiszen Traian Basescu is mástól elvett villát vásárolt meg bagóért – akárcsak elődje, Ion Iliescu. /T. SZ. Z. : A kommunizmus kedvezményezettjeit kárpótolják. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

A kisebbségi történelmi keresztény egyházak romániai hátrányos megkülönböztetését tették szóvá ezen egyházak erdélyi képviselői az Európai Parlamentben. Tőkés László európai parlamenti képviselő közreműködésével június 24-én közmeghallgatást, 25-én pedig sajtótájékoztatót tartott a témában Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke, Nicolae Anusca, az erdélyi görög katolikus érsekség főtanácsosa, Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka, valamint Kovács Gyula, a Baptista Szövetség alelnöke. Kiemelték, hogy a román állami támogatás aránytalanul előnyben részesíti a román ortodox egyházat, nem megfelelőek az egyházi oktatás feltételei, nagy elmaradások vannak a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása terén. Tőkés László elmondta a sajtótájékoztatón: kemény sajtótámadás indult Nicolae Corneanu román ortodox érsek, temesvári és bánsági metropolita ellen, aki május 25-én egy görög katolikus templom felszentelése alkalmával együtt áldozott a keleti rítusú és a római katolikus egyház szolgáival. A rendhagyó esetet „kánonellenes pápista eretnekségnek” minősítő ortodox egyházi emberek Corneanu érsek példás megbüntetését követelik – közölte Tőkés. A jelen lévő görög katolikus, unitárius és baptista küldöttel együtt közös állásfoglalást írt alá, amelyben az erdélyi kisebbségi testvéregyházak őszinte elismerését és szolidaritását fejezik ki „a krisztusi hite és keresztény nyitottsága miatt meghurcolt Nicolae Corneanu metropolita iránt”. /Kisebbségi történelmi egyházak Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Tőkés László hangsúlyozta: megdöbbentő hallani, hogy Romániában „az etnikailag román görög katolikus egyház még mindig több mint kétezer egyházi épületét, templomát nem nyerte vissza”. Megfogalmazása szerint „továbbra is a pánortodox, pánnacionalista kommunista politika folytatódik ezen a téren”. /Brüsszeli közmeghallgatáson a történelmi egyházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok szerint egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, az önkormányzat most magyar személyiségeket is kitüntetett. Egyelőre román nyelvű plakátok hirdetik, és szinte kimondottan a román fiatalságnak szóló koncerteket. A Krónika napilap és számos magyar nemzetiségű vásárhelyi lakos panaszára reagálva, Csegzi Sándor alpolgármester számadatokkal próbálta cáfolni azt a felvetést, miszerint a városnapokról egyre inkább kiszorulnak a magyar jellegű rendezvények. Szerinte az esti órákig egyenlő a magyar és a román kulturális rendezvények aránya, este azután több román énekes és együttes koncertezik. Csegzi a Bolyai-bulit, az EMKE gazdag kínálatát, a délutáni népművészeti programokat, a sportvetélkedőket, a főtéri kiállításokat emelte ki. Június 25-én zártkörű rendezvény keretében átadták a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat. Előbbire Kovács Levente rendezőt, a Színművészeti Egyetem dékánját és Valentin Marica írót, a Marosvásárhelyi Rádió főmunkatársát javasolta az önkormányzat. Az idegen állampolgárként Marosvásárhelyért sokat tevők sora az idén Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Hóbor Erzsébettel, a Zalaegereszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság vezetőjével gazdagodott. /Szucher Ervin: Etnikai egyensúly, csak az esti órákig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Ballagás a marosvásárhelyi vegyes tannyelvű középiskola udvarán. Az iskola igazgatója beszédére figyelnek. Azután a magyar tagozatért felelős aligazgató veszi át a szót. A diákok, akik nem értik, talán nem is akarják érteni a szöveget, vidám beszélgetésbe kezdenek, s pillanatok alatt akkora lesz a hangzavar, hogy csak az aligazgató szájmozdulatai láthatók. A tanárok nem szólnak rá a gyerekekre. A szégyentől és dühtől kipirosodva az aligazgató abbahagyja a beszédet. A román tagozat nevében szóló végzős következik, de amikor a magyar tagozatot képviselő diák búcsúzik, újra elszabadul a féktelen jókedv. Diákok és szülők egy része indul csalódottan haza, s az ünneplésbe, amelyre hónapok óta készülnek, a keserűség vegyül. A többség miért ragaszkodik a vegyes iskolákhoz? Hogy alkalma legyen megszégyeníteni a másik felet. Hol van a tolerancia? Tanulva az idén (is) történtekből – jövőben külön, „szeparatista” módra kellene megszervezni a ballagást. /Bodolai Gyöngyi: Együtt vagy külön? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

„Nagy segítség volt a magyar szóbelin a diákoknak, hogy idén először szöveggyűjteményt használhattak a vizsgán, és nem kellett fejből elemezni a tételen szereplő prózát vagy verset – értékelte az érettségit Szabó Csilla vizsgáztató bizottsági tag. Kollégája, Kiss Kálmán magyartanár szerint is jól szerepeltek Szatmárnémetiben a magyar érettségizők. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban vizsgáztak a másik két magyar középiskola – a Református Gimnázium és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont – diákjai is. /Babos Krisztina: Leplezett vizsgadrukk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Az anyanyelv megőrzését, a kisebb-nagyobb csoportok szervezésének segítését tűzte ki célul a Művelődés című közművelődési folyóirat. A kolozsvári lapot tizenhét éve Szabó Zsolt főszerkeszti, aki elmondta, napjainkban a színjátszó csoportok és a kórusok jelentősek, utóbbiak talán szervezettebbek, mert az egyházközségekben újraalakultak a dalárdák. Marosvásárhelyen jelenleg kántorképző működik, amelynek végzősei az egyházközségekben szorgalmazzák a közös éneklést. Háromszéken és Hargita megyében is jelentős értéket képviselnek a kórusok. Fontos szerep jut a képzőművészetnek is, nyáron számos művészeti alkotótábort rendeznek. A közösség igényét jelzik a kórustalálkozók, mint például a Nyárád menti, Küküllő menti rendezvények, vagy Kalotaszegen az évek óta rendkívüli népszerűségnek örvendő tordaszentlászlói kórustalálkozó. A tanuló ifjúságot a Magyar Diákszínjátszók Szövetsége (Madipo) fogja össze. Szilágycseh lelkes csapata oroszlánrészt vállal a diákszínjátszók találkozóinak megszervezésében. A Sepsiszentgyörgyön működő Jádzó Egyesület munkája is kiemelkedő. A Művelődés folyóirat neveli a közművelődés utánpótlását. Tavaly, év végén a néprajz, helytörténet és művelődéstörténet ifjú szakemberjelöltjei számára hatodik alkalommal tartották a háromnapos Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáját (Tudek) Kolozsváron. A Művelődés februári és márciusi számának Műhely rovatában kilenc résztvevő dolgozatát közölték. Az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel (EME) együttműködve bekapcsolódtak a Kolozsváron és Tordán szervezett konferenciák munkálataiba is, Aranyosszékről, Tordáról és Torockóról elhangzott előadásokból három lapszámnyit közölt a Művelődés. A konferencia teljes anyagából készült, Keszeg Vilmossal közösen szerkesztett Aranyos-vidék magyarsága című könyv a Kriterion Kiadónál jelent meg. Eredményesnek bizonyult a Mezőség hagyományait feltáró tavalyi konferencia is, amelynek szövegeiből remélhetőleg testes kötet lesz majd. Ugyanakkor értékes munka folyik a nagyenyedi és székelyudvarhelyi diákműhelyekben is. A Művelődés folyóirat nyáron a képzőművészeti táborokkal való együttműködésre fekteti a hangsúlyt. Csepei János, Zilahon élő mérnök szülőfalujában, a Szilágy megyei Ippen kezdeményezett alkotótábort 1996-ban, azóta szoros kapcsolat alakult ki a Művelődés és az IPPART között. Idén Sólyomkőváron augusztus 10–20. között gyűlnek össze a határon inneni és túli képzőművészek, hogy aztán Szent István napján megnyissák az új műveiket bemutató tárlatot. A tábor szakmai vezetője Szabó Vilmos zilahi festőművész. /Bajai Ernő: Eredmények és tervek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Egyre nagyobb teret hódít Romániában a bulvársajtó, melynek zászlóvivője eladott példányszám tekintetében egyharmaddal múlja felül négy mértékadó lap eladásait együttesen. A lapok auditálását végző iroda (BRAT) adatai szerint a legolvasottabb napilap a Libertatea. Az első negyedévben naponta átlagosan 230 ezer példányt adtak el, miközben négy mértékadó országos napilapból összesen csak napi 173 ezer kelt el. A négy mértékadó lap között szerepel a két legolvasottabb közéleti napilap is, a Jurnalul National és az Evenimentul Zilei. Mindkét kiadványnak csökkent a napi eladott példányszáma. A Jurnalul Nationalból tavaly több mint 81 ezret értékesítettek, az idén már csak 66 ezret adtak el napi átlagban. Az Evenimentul Zilei eladása a tavalyi 64 ezres példányszámról 53 ezerre esett vissza. A másik két mértékadó napilap, a Gandul és az Adevarul értékesítése alig változott, 28 ezer, illetve 24 ezer eladott példányszámon stabilizálódtak. A bulvárlapok térhódításának másik jele, hogy az elmúlt két évben két új versenytársa akadt a Libertateának. A Click! bulvárlapból 120 ezer példányt adtak el az első negyedévben, a Cancan lapból pedig 92 ezret értékesítettek naponta. /Hódít a bulvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete június 24-én két főt tüntetetett ki életmű-díjjal, Nagy Pál irodalomtörténészt, lapszerkesztőt és Farkas Ernő magyar szakos tanárt, volt tanfelügyelőt. A 84 éves Nagy Pál rövid tanári pályafutás után az Igaz Szó, majd A Hét és az Új Élet című lapnál dolgozott szerkesztőként, nyugdíjazását követően is folytatta a munkát, számos tanulmány, publicisztikai írás, antológia szerzője. A 90-es években újjáalakult EMKE Maros megyei szervezetének alelnökeként fáradhatatlanul járta a vidéket, a magyar kultúra értékeit népszerűsítő rendezvényeket szervezett, akárcsak Farkas Ernő magyar szakos tanár, aki húsz évig szaktanfelügyelőként irányította a megyében a magyar irodalom és nyelv oktatását, a legkisebb szórványtelepüléseket is ellátva magyar tankönyvekkel, a pedagógusokat pedig szaklapokkal. /Antal Erika: EMKE-életműdíjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A szászcsávási énekkar 1837-ben idősebb Belle József tanítómester vezetésével gyakorolt. Sorra alakultak az énekkarok: 1856-ban a Kolozsvári Népdalnokok, 1867-ben a Kolozsvári Dalkör, 1852-ben a Lugosi Magyar Énekkar, 1856-ban a Bukaresti Magyar Dalárda, 1863-ban a híres Brassai Magyar Dalárda, 1868-ban a Székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, 1872-ben a Kolozsvári Iparos Egylet Dalköre, a Besztercei Magyar Iparosok Dalköre; 1876-ban a Magyarfenesi Férfi Dalárda, 1882-ben a Kolozsvár – Hidelvi Földészek Férfikara, 1888-ban a Tordaszentlászlói Ifjúsági Dalkör. Utóbbiak a Tordán tartott EMKE közgyűlésen 1894-ben szerepeltek. Aradon 1867-ben megalakult Országos Magyar Daláregyesület és meghívta soraiba a tordaszentlászlóiakat. 1971–72 között Almási István népzenetudós főiskolai tanár vezette a tordaszentlászlóiak énekkarát. 1988-ban a száz éves jubileumát ünneplő férfikórus köszöntésére alakult a Tordaszentlászlói Nőikar, vezetését az akkor nyugalomba vonult Guttman Mihály karnagy vállalta el. Idén 19. alkalommal rendezik meg június 28-án a tordaszentlászlói kórustalálkozót. /Guttman Mihály: 120 éves a tordaszentlászlói kórusmozgalom . = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Tatár Zoltán A Békástól a Lupsáig című könyvét mutatták be a kolozsvári Phoenix könyvesboltban. A kötet a Kolozsvár egykori külvárosait és annak lakóit bemutató sorozat immár harmadik része. Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztőjének méltató szavai után a szerző elmondta: Balogh Edgár gondolatai nyomán arra a meggyőződésre jutott, hogy meg kell örökíteni azokat az értékeket, amelyek a kincses városra jellemzőek, tragédiákat és örömmel tarkított időket egyaránt. Az első kötet, a Kincses külvárosom gyermeki szemszögből tünteti fel a történeteket, míg a Pillantás a Fellegvárról már a szociális vetületű problémákkal is foglalkozik. A harmadik kötetben az élet nehézségei sokkal nagyobb teret kapnak. /Butyka Anna: A könyveknek megvan a maguk sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Július 5-én ül le tárgyalni Markó Béla az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhelyen. A püspök Toró T. Tibor képviselő közvetítésével azt üzente, elfogadja az RMDSZ elnöke által felajánlott egyik időpontot, s a javasolt tárgyalási helyszínt, a vásárhelyi Bernády-házat. /Cs. P. T. : Markó–Tőkés jövő hétvégén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Június 21-én, vasárnap 22,30 óra után rendőr segítségével, minden valószínűség szerint féltékenységből, egy Felicia keresztnevű nő megverte a most érettségiző esztelneki Gyergyai Csillát. Gyergyai Csilla elmondta, hogy felhívta Cosmin Stroe, az esztelneki rendőrőrs helyettes főnöke, mondta, hogy beszélni szeretne vele. Este fél 11 előtt pár perccel megérkezett a rendőr Volkswagen Golfjával. Azt ígérte, hogy hamar hazahozza a lányt. Egy elhagyott helyen kiszálltak, ott volt a rendőr barátnője, Felicia. Románul szidták, hogy mit képzel magáról falusi parasztként. Másfél órán keresztül ütötték-verték. A rendőr is verte. Elvették a mobiltelefonját, a rendőr a kártyáját összetörte. A román lány rátérdelt, ütötte, és azt mondta, hogy legszívesebben megölné. Gyergyai Csilla éjfél után ért haza megverve, véresen. Éjszaka a rendőr felhívta, megfenyegette, hogy be ne merjen bemenni a városba, mert kinyíratja. Gyergyai Csilla édesapjával bement a kézdivásárhelyi rendőrfőnökhöz, aki azt javasolta, menjenek törvényszéki orvoshoz. Dr. Vasilita Craciun Vaeceslav törvényszéki orvos megvizsgálta, megállapította, hogy a lány testén tizenhárom ponton van seb. Az orvos a látleletre azt írta, hogy az okozott sebek nem igényelnek orvosi kezelést. Az újságíró megkereste dr. Florin Popát, Kézdivásárhely rendőrfőnökét, aki elmondta, nem lesznek elnézőek a vétkes rendőrrel szemben. /Iochom István: Megvertek egy érettségiző lányt (Rendőrségi túlkapás Esztelneken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke június 25-én érkezett Erdélybe. Látogatása első napját Marosvásárhelyen töltötte, ahol Pro Urbe-díjat vett át, és találkozott a város régi-új polgármesterével, Dorin Floreával, valamint önkormányzati vezetőkkel és magyar értelmiségiekkel. A díj átadásakor érdemeként méltatták, hogy kezdeményezésére a két ország parlamenti elnökei között rendszeresek a találkozók, függetlenül attól, hogy a két országban éppen mely politikai irányzat van hatalmon. Június 26-án Kolozsvárra látogatott, ahol magyar közéleti személyiségekkel és önkormányzati vezetőkkel, majd magyar képzőművészekkel találkozott. Erdélyi programja a Kolozsvári Magyar Operában zárult, ahol a Mátyás a vérpadon című rockopera megtekintése előtt a reneszánsz év jegyében mondott köszöntőt. Beszédében köszöntötte a kolozsvári Magyar Operát fennállásának 60. évfordulóján. /A magyar Országgyűlés elnöke Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) diákjaival és rezidens orvosaival találkozott Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A találkozón a csángó származású Ádám Valerián végzős hallgató rámutatott, a MOGYE a magyarság egyik veszélyeztetett végvára, mivel a magyarul tanulók aránya alig éri el az 50 százalékot, míg a magyar oktatóké a 30-at is alig haladja meg. „Az induló tanévben vendégoktatókra van szükségünk Magyarországról az oktatás színvonalának emelésére” – mondta a hallgató. Domokos Lajos rezidens orvos a rezidensi vizsga nehézségeiről számolt be, és a magyarországi részképzések felől érdeklődött. Szili Katalin megígérte, tájékozódni fog erről. /Szili támogatná a magyar orvosokat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, évek óta a megszokott helyszínen szervezik meg a Szépteremtő Kaláka nyári alkotótábort, melynek célja a népművészeti hagyományok ápolása. Tizenkettedik alkalommal szervezték meg az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete révén az alkotótábort. A Szejke Szépteremtő Kaláka idei rendezvényén negyvenkét gyerek tanulta a hagyományos népi mesterségeket, közölte Bán Erzsébet táborvezető. /Szász Emese: Tizenkettedszer Szépteremtő Kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Magyar alkotók műveiből nyílt kiállítás Bukarestben az elnöki /cotroceni-i/ palotában, a kultúrák közti párbeszéd európai éve alkalmából a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet, a bukaresti magyar nagykövetség és a román elnöki rezidencia közreműködésével. /Oborocea Mónika: Ismeretlen művészek? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Június 25-én felavatták a Várad című folyóirat nagyváradi székházát. Az épületet megyei művészeti központként tartják nyilván, és itt fog működni majd a szerkesztőség. Az előző, Kanonok sori „lapcsinálda” helyén visszaállítják a Horváth Imre költő hagyatékával berendezett emlékszobát – sorolta Szűcs László főszerkesztő. Bemutatták a Várad 150 oldalas, összevont, idei negyedik-ötödik számát. /D. Mészáros Elek: Székházavató barátok közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Arany János szülővárosának, Nagyszalontának egyik vonzereje a neves szülött emlékére a Csonka toronyban kialakított múzeum. Zuh Imre múzeumigazgató szerint az intézmény látogatottságának jót tett az uniós csatlakozás. Az igazgató idén már hatvanhat csoportnak tartott rendhagyó irodalomórát, és bőven akadt egyéni látogató is. /Fried Noémi Lujza: Későn és korán érkezőknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./