Sepsiszentgyörgyön a választási küzdelemben két rokonszenves, ésszerű kompromisszumoktól sem idegenkedő személyiség, Antal Árpád és Csinta Samu verseng egymással. Négy évvel ezelőtt Kolozsváron Boc a magyar szavazatoknak is köszönhette a Funar fölötti győzelmet. Borbély László mindent megtett azért, hogy Marosvásárhely román választóit is megszólítsa, azonban a magyarok nem mentek el kellő számban szavazni. Antal Árpád azt ígérte, hogy ha őt választják meg, a románoknak is jobb lesz Sepsiszentgyörgyön élni. Az MPP-ről pedig az hírlett, hogy képviselői az ortodox egyházzal is felvették a kapcsolatot. A magyar sajtó ahelyett, hogy elégtétellel nyugtázta volna, kezdetét veszi az értelmes román–magyar egyeztetés, inkább a feleket „újabb és újabb elhatárolódásokba” hajszolta. Bíró Béla szerint az együttműködési stratégia hatására együttműködésre hajlamosabb román vezető személyiségek kerülnének előtérbe. „Ennek azonban a magyar oldalon is akadályai vannak. Mindenekelőtt a Háromszék című napilap, amelynek hangadó szerkesztői közel két évtizede következetesen a szimbolikus problémákra összpontosítanak, s a makacsul ismétlődő kudarcok hatására sem hajlandók tudomásul venni, hogy a választók túlnyomó többsége érveiket némán, de következetesen elutasítja, vagy figyelembe se veszi. ”Bíró Béla tehát megtámadta a Háromszék című napilapot. /Bíró Béla: Marscsatornák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Június 15-én ballagtak a kolozsvári Állami Magyar Színházban a színis és teatrológus végzősök. Idén 7 negyedéves, és 11 harmadéves színészszakos, valamint 2 negyedéves, illetve 6 harmadéves teatrológia szakos hallgató végzett a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának magyar tagozatán. A végzősöket Hatházi András dékán-helyettes köszöntötte. /- k –: Színis-teatrológus ballagás 2008. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Százéves iskolát újítottak fel Vajdakamaráson. A hétvégi ünnepélyes átadáson Borbély László fejlesztési miniszter is megjelent. A településen az egyre növekedő gyermekhiány jelenti a legnagyobb gondot, az oktatók attól félnek, hogy mire elkészül az iskola, nem lesz kit tanítani. Mihályfalvi Katalin, az iskola igazgatónője tájékoztatott: hatvan gyerek jár a falu összevont osztályaiba. Az iskola felújítása az első lépés egy mezőségi magyar iskolaközpont kialakítására, amelyre elsősorban azért van szükség, mert a környező településeken a lélekszám csökkenése miatt évente szűnnek meg az iskolák. Mócson átadták az újonnan épült sporttermet. /Fleischer Hilda: Van iskola, nincs gyerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Mihályfalvi Katalin elmondta, a Mezőségen a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt minden évben megszűnik egy-egy magyar iskola. A Vajdakamarással szomszédos Magyarpalatkán évek óta nincs magyar nyelvű oktatás, a gyermekek így csak románul tanulhatnak. Úgy tűnik, hogy szeptembertől a visai általános iskola is bezárja kapuit, s ez tizenhárom magyar gyermek sorsát teszi bizonytalanná. Vajdakamaráson van iskolai könyvtár, világhálós hozzáférés, magyar nyelvű iskolaújság, valamint fontosak az összetartozást és a magyarságtudatot erősítő, tanórákon kívüli foglalkozások. Az összesen 2600 lelket számláló – közel 60 százalékban románok, 38 százalékban magyarok lakta – Magyarkályán községhez tartozó, majdnem ezer lelkes Vajdakamarás kilencven százaléka magyar. A helyi általános iskolában 62 gyermek tanul. A iskola falára a második világháború befejezése óta most került vissza a magyar felirat. Borbély László miniszter ígéretet tett: átutalják a vajdakamarási beruházás befejezéséhez szükséges 700 ezer lejt. /Benkő Levente: Elfelejtett vidék szorgalma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

Idén első alkalommal rendezték meg a Kukkerfesztet, amelyre a szervezők olyan amatőr és „félprofi” filmeket próbáltak meg összegyűjteni, amelyek a Sapientia Egyetem műhelyében, Filmtett-táborokban vagy akár otthon készültek el. Június 14-én Kolozsváron a Tranzit Házban megrendezett gálán díjazták a legjobbakat. Harmincnyolc kisfilmet neveztek be. Az alkotók egyre fiatalabbak és ügyesebbek, egyre jobbak a 3D-s animáció világában. A zsűri a legjobb és legtöbb közönségszavazatot kapó videót laptoppal jutalmazta, amely ez alkalommal a Hütizsi, az instant párizsit reklámozó kisfilm alkotójához került. A gálaest a díjak átadása után a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat előadásával folytatódott, majd a Tündérground dzsessz- és drum’n’base zenét játszó székelyföldi együttes koncertje következett. /Fleischer Hilda: Kukkerfeszt tündérrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Ötven éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét és vádlott-társait. November 4-én hajnalban, drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd több társával a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János menlevelével elhagyták a követséget, ezután a szovjetek őrizetbe vették őket, majd a romániai Snagovban „házi őrizetbe”, fogságba kerültek. A tisztségéről lemondani nem hajlandó Nagy Imre nem egyezkedett az új rendszerrel. 1957 áprilisában hozták Budapestre, ahol 1958. február 6-án, a nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették és 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később kivégezték. Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957 végén máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. 1958. június 15-én a Legfelső Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélték. Másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, a holttesteket előbb a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg, Nagy Imre és társainak 1989. június 16-i újratemetése a rendszerváltás jelképes eseménye lett. A Fidesz és várhatóan a KDNP sem képviselteti magát azon a parlamenti emlékülésen, amelyre Gyurcsány Ferenc hívta meg június 16-ra a magyarországi parlamenti pártok elnökeit. A Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján rendezendő emlékülésen Sólyom László köztársasági elnök sem lesz jelen. Az SZDSZ képviseletében Fodor Gábor pártelnök vesz részt a parlamenti emlékülésen, az MDF részéről pedig Boross Péter országgyűlési képviselő. /50 éve végezték ki Nagy Imrét és társait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A hét végén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés fennállásának 15. évfordulója alkalmából Kolozsváron író-olvasó találkozót szervezett. Szőcs István elismerően szólt az eltelt tizenöt év terméséről, javasolta: a kiadó a néhány évtizeddel ezelőtt igen sikeresnek és főleg hasznosnak bizonyuló Népdalaink című sorozat mintájára mielőbb indítson hasonló, a magyar dalkincs megismertetésére vállalkozó sorozatot. A szerzőként megjelent Markó Béla úgy fogalmazott: méltányolandók azok a kiadók, amelyek nem hagyják békén a szerzőket, hiszen ennek az unszolásnak köszönhetően születnek az újabb és újabb kéziratok. A Pallas–Akadémia-esten Dézsi Zoltán gyergyószentmiklósi tanár saját verseiből olvasott fel, Sas Péter budapesti művelődéstörténész pedig a P. Benedek Fidél néhai szerzetesnek a ferences kolostorok történetét összefoglaló, szerkesztése alatt nemrég megjelent kötetét ismertette /Ferences kolostorok és templomok/. A Benkő Levente–Papp Annamária szerzőpáros a második világháborús keleti, illetve nyugati fogságot megjárt magyar hadifoglyok és internáltak kálváriáját élő visszaemlékezések, naplórészletek és levéltári források alapján összefoglaló kétkötetes munkájának /Magyar fogolysors a második világháborúban/ bemutatóján Papp Annamária elmondta: ritka az olyan kiadó, amely úgy figyelne a szerzőkre, az olvasókra és a könyvek megjelenés utáni sorsára is, minként a Pallas–Akadémia. /Szélesedő horizontok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

Nincs semmi rendkívüli abban, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök nem a Magyar Polgári Párt, hanem csak az MPP választói felé szeretné kinyújtani a kezét. Az erősebb politikai alakulatok a világon mindenütt így járnak el a gyengébbekkel. A román politikai elit meghatározó személyiségei sokszor elmondták, előbb-utóbb el kell jönnie annak az időnek, amikor a magyar választók nem az identitásuk, hanem a politikai meggyőződésük alapján szavaznak. Voksaikon a román pártok osztoznak majd. Az elmélettel csak az a baj, hogy a román pártok eddig soha nem javasoltak a magyar ember számára vonzóbb megoldásokat, mint az RMDSZ vagy az MPP. Egyikük sem próbált például szélesebb körű kulturális autonómiát ajánlani a magyarságnak. Ez a baj az RMDSZ-szel is. Úgy szeretné bekebelezni az MPP választóit, hogy voltaképpen semmit sem ajánl nekik. Markó Béla akkor szólíthatja meg eredményesen az MPP szavazóit, ha felkéri az RMDSZ színeiben megválasztott székelyföldi polgármestereket, írjanak ki helyi népszavazást a területi autonómia kérdésében. /Gazda Árpád: Elégtelen ajánlat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Úgy hírlik, Markó Béla büntetni készül nem jól szavazó népét, Kézdivásárhely, szülővárosa választópolgárait, azokat, akik a Magyar Polgári Párt jelöltjeire adták szavazatukat. Az RMDSZ helyi és megyei korifeusai fenyegetőznek, mondván, Kézdivásárhelyen, akárcsak 1996 és 2000 között, amikor a független Szigethy István állt a város élén, megáll az élet, elzárják a pénzcsapokat. Igaz, hogy annak idején a többségi RMDSZ-es önkormányzat rendszeresen keresztbe tett a független polgármesternek. Ez most nem ismétlődhet meg, mert az RMDSZ-nek csak kilenc képviselője jutott be a tanácsba, és nem tizenhét, mint annak idején. /Iochom István: Markó és szülővárosának népe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Manapság Erdélyben azokat a művelődési, gazdasági, tudományos, politikai fórumokat szokás a meghívókban nemzetközinek nevezni, amelyeken részt vesz ugyan Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Magyarország, Románia és legalább még egy ország valamelyik közelebbi vagy távolabbi kontinensről, hogy azután a gyakorlatban kiderüljön: valamennyien magyarok. A politikai döntéshozók akarata nem találkozik sem a pedagógusi módszertannal, sem a gyakorlatiasság érveivel. Neveléspolitika és pedagógiai gyakorlat a többnyelvűség kontextusában címen szerveztek konferenciát Csíkszeredán a Sapientia Egyetemen a tavaly ősszel működését megkezdő, kolozsvári Kisebbségkutató Intézettel. A konferencián angol, román és magyar előadók is szót kaptak, a többnyelvűség vizsgálata nem szorítkozott csupán a román–magyar kétnyelvűségre, hanem a legkülönbözőbb szempontok alapján igyekeztek körüljárni a témát. A konferencián kiderült, a pedagógusok jól tudják, hogyan, milyen módszerekkel kellene oktatni a románt. A politikai döntéshozók akarata azonban más. /Székedi Ferenc: Egy pohár víz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Újabb magyarverés történt a délvidéki Temerin városában. Június 14-én éjjel minden ok nélkül rajtaütésszerűen megtámadták és súlyosan bántalmazták az utcán békésen közlekedő K. Roland (19 éves) és K. Viktor (18 éves) magyar fiatalokat – olvasható a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) közleményében. Előbbit sörösüveggel leütötték és megrugdosták, olyannyira, hogy az újvidéki kórházban sürgős műtéti beavatkozásra volt szükség szeme világa megmentésének érdekében. Az incidenst követően a tettesek elegáns terepjárójukba vágták magukat, és elmenekültek a helyszínről. Ágoston András, a VMDP elnöke és Csorba Béla, a VMDP körzeti szervezetének elnöke a helyi rendőrségen s tájékozódott az ügyben. Az illetékesek megerősítették a fentieket. Az eset nyugtalanítja a közvéleményt, mert most kezdődött meg a szabálysértési eljárás egy korábbi magyarverés ügyében. Körülbelül egy hónappal ezelőtt egy nagyobb csoport szerbül beszélő rendbontó kötött bele és vert össze brutálisan két békésen közlekedő magyar fiatalt. Ezek az esetek azt jelzik, hogy a kisebbségellenes támadások környezetünkben nem szűntek meg – áll a nyilatkozatban. (vajdasagma.info) /Újabb magyarverés a Délvidéken. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

A Román Televízió kolozsvári területi stúdiója hamarosan új épületbe költözik. „A magyar nyelvű műsorok mellett néhány éve német, zsidó és roma közösségeknek is készítünk műsorokat” – mondta Bardocz Sándor műsorvezető, a magyar adás főszerkesztője. „Szórakoztató műsoraink, igaz, egyelőre hiányosak, de a palettánk elég színes: készítünk riportokat, portrékat, kerekasztal-beszélgetéseket” – magyarázta a műsorvezető. /Fleischer Hilda: Identitásőrző műsorok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

A már elhíresült Madárka – madárka népdalvetélkedő az idén sem maradt el. Gagyi Béláné, Piroska néni, nyugdíjas tanító ébren tartja ezt a hagyományt. Az izgatott székely ruhás kisdiákok a legjobbat akarják nyújtani. Szászrégenben Dobos Loránd segédlelkész köszöntötte a kis énekeseket és Piroska nénit, aki újra megszervezte a vetélkedőt, Pápai Ilonát, a zsűri elnökét, a helyi művészeti iskola igazgatóját. /Sárkány Kákonyi Iringó: Madárka – madárka. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Erdélyben egyedülálló múzeum nyílt meg a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a tojásmúzeum. A június 16-i megnyitó egyben a tizedik alkalommal szervezett Táltos kézművestábor első napja volt. Üveges vitrinekben pompázik a tíz év alatt elkészült több mint 2000 mintát felsorakoztató gyűjtemény. A készlet székelyföldi, gyimesi, háromszéki, udvarhelyszéki, Kolozsvár környéki, Fehér megyei, bukovinai, kárpátaljai, Duna–Tisza közi és balatonfelvidéki hímes tojásokat tartalmaz, de a sort ki szeretnék bővíteni a teljes Kárpát-medencei mintakészletre, jelezte Kisné Portik Irén. Tojásmúzeum létesült már Siófokon is. /Jánossy Lajos: Hímes tojások közszemlére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Megkétszereződött a közvetlen külföldi beruházások értéke az idei év első harmadában 2007 hasonló periódusához viszonyítva. Változatlanul Románia a kelet-európai térség legvonzóbb állama a külföldi beruházók számára. A közvetlen tőkeberuházások növekvő tendenciája a jövőben is folytatódik. /Bálint B. Eszter: Vonzó maradt Románia. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette, amíg egy nemzeti közösség kisebbségben él, a politikai érdekképviselet egységéről még hosszú ideig időszerű lesz beszélni. Az RMDSZ az idei önkormányzati választásokon jól szerepelt, győzött. A szövetségnek 184 polgármestere van, míg 182 polgármestere volt az elmúlt négy esztendőben. Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely elvesztése fáj, ugyanúgy az, hogy Marosvásárhelyt nem tudták visszaszerezni. Kelemen hangsúlyozta, a romániai magyarok az RMDSZ által ajánlott politikai program mellett tették le a voksukat, 86-14-es országos aránnyal, amikor a Magyar Polgári Párt versenybe szállt. Szász Jenő, az MPP elnöke azt állítja, a Magyar Polgári Párt győzött, de Kelemen ezt nem fogadja el. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e tárgyalmi az MPP-vel, Kelemen megjegyezte, az RMDSZ az ötszázalékos küszöböt már átlépte. A romániai magyar választók bölcsebbek voltak a magyarországi politikusoknál. Az SZDSZ támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, Kelemen Hunor kijelentette, nem kértek egyetlen anyaországi párttól sem támogatást. /Lokodi Imre: Mindenki írja be a noteszébe: 86-14. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Bukarest főpolgármestere Sorin Oprescu lesz. Sokan vitatják, hogy mennyire tekinthető függetlennek. Oprescu ugyan kilépett a Szociáldemokrata Pártból (PSD), azonban nyílt titoknak számít, hogy továbbra is élvezi a tömörülés több hangadó politikusa, így Ion Iliescu támogatását. Oprescu győzelmével Bukarest a PSD kezébe került. Sorin Oprescu apja a Szekuritáté, anyja kémelhárítás tisztje volt, állítólag ő maga is ezeknek a kapcsolatoknak köszönheti gyors szakmai és politikai előmenetelét. Az Egyetemi Kórház sebészeti tanszékének vezetője volt, 2005–2006-ban csupán 14 műtétet végzett, tavaly egyet sem. Honatyaként a parlamentben is hiányzásaival tűnt ki, a második helyen állt a „lógósok feketelistáján”. Minisztériumi rendelettel elmozdították kórházigazgatói tisztségéből. A döntést megfellebbezve pert nyert ugyan, de nem jelentkezett az igazgatói vizsgára. Utóbb nyilvánossá vált, azért nem, mert annak idején hamisítással állította össze a tisztség elnyeréséhez szükséges szakközléseinek dossziéját. /Bogdán Tibor: A nagy vesztes – Bukarest? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Egyházellenességgel vádolta Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő Kósáné Kovács Magda szocialista EP-képviselőt június 16-án, a strasbourgi plenáris ülésen, napirend előtti felszólalásában: „Találóan fogalmazta meg XVI. Benedek pápa magyar püspökök előtt, hogy a kommunista rezsim hosszú időszaka milyen nyomasztó örökséget hagyott maga után. Felvetése különleges időszerűséget lel ma, Nagy Imre mártír miniszterelnök kivégzésének ötvenedik, valamint a brutális egyházüldözések elindulásának, Mindszenty József bebörtönzésének hatvanadik évfordulóján. A hatalmi erőszakkal párosuló militáns egyházellenesség fájdalmas korszakát idézte fel Kósáné Kovács Magda posztkommunista képviselőtársunknak a plénumon legutóbb elhangzott nyilatkozata, melyben Benedek pápától, a katolikus egyháztól kívánta megvédelmezni az európai értékeket... Annak tudatában, hogy a kereszténydemokrata gyökerekre visszanyúló Unióban a valódi európai értékek hordozói maguk a keresztyén egyházak is, mint református püspök, az egyházellenes ideológiák és intolerancia minden megnyilatkozását visszautasítom” – jelentette ki a püspök-politikus. Martin Sculz szocialista frakcióvezető visszautasította Tőkés szavait. „Kósáné meggyőződéses demokrata, és az európai egységért küzd. Nem érdemli meg, hogy néhány kollégája ilyen szavakkal illesse” – fogalmazott. Hozzátette: „Magyarországi belső ügyekről van szó... Visszautasítom ezeket a szavakat, amelyek belegázolnak Kósáné személyiségébe. ” Kósáné az MTI-nek kifejtette: “szíven ütő és méltatlan volt a felszólalás egy olyan ember kivégzésének évfordulóján, akiről Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának vezetője is azt mondta, hogy hithű kommunistaként halt meg. Akkor most kikhez akar Tőkés László csatlakozni?” XVI. Benedek pápa május 10-én az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás vezette magyar püspöki delegáció előtt mondott beszédében azt mondta: “jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgári jogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is.” Kósáné néhány nappal későbbi napirend előtti felszólalásában úgy foglalt állást: „Az unió tagországai kivétel nélkül szekuláris államok. Ennek értelmében a tagországok kormányai nem avatkoznak a vallási kérdésekbe, de az egyház sem helyezheti ideológiai nyomás alá az egyes tagállamokat”. /Tőkés–Kósáné csörte Strasbourgban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze alakítja Saroltot az István, a király című rockopera június 18-i díszbemutatóján a Budapest Sportarénában. A mű ősbemutatójának 25. évfordulójára létrehozott előadás három bemutatójára 36 ezer nézőt várnak. A Szikora János rendezte előadás szereposztása a Magyar Televízió 1-es csatornáján közvetített Társulat című műsorban dőlt el a szakmai zsűri és a nézők szavazatai alapján. Éder Enikő a mezőny egyetlen erdélyi színművészeként versenyzett. A díszbemutatón a Szörényi–Bródy szerzőpáros is színpadra lép. A rockoperát augusztus 20-án sugározza a Magyar Televízió, idén bemutatják a szlovákiai Komáromban, jövőre pedig Csíkszeredában. A szereposztás véglegesítése óta a művészek napi tizenhat óra próbával készültek a produkcióra. /A Társulat bemutatja: István, a király. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Vekov Károly továbbra sem tud egyetérteni Ercsey-Ravasz Ferenccel, aki szerint Wass Albert szélsőjobboldali „elkötelezettségű”. (Nincs jobb példaképünk?”, Szabadság, jún. 9.) A vád súlyos, főleg egy olyan társadalomban, amelynek többsége nincs tisztában a fogalom tartalmával. A népbírósági per előtt és után a fasisztának, majd jobboldalinak nevezett polgári kormányzati szereplőket seperték ki mindenünnen, majd küldték börtönbe. A kommunista rendszer képviselői minősítettek másokat fasisztának, szélsőjobboldalinak, rendszerellenesnek csak azért, mert másmilyen elveket vallottak. Most Ercsey-Ravasz Ferenc kijelenti Wass Albertről, hogy szélsőjobboldali. Másodkézből vett idézetekkel ezt nehéz bizonyítani. Wass Albert fő célkitűzése az erdélyi magyarság helyzetének a megváltoztatása volt. E célból hozta létre a „Magyar Szépmíves Céhet”, a „Duna-menti Kutató és Információs Központot, a „Danubian Press” kiadóvállalatot. Wass Albert mondta: „szívügyemnek tekintettem a Románia Szocialista Köztársaságban élő elnyomott kisebbségek helyzetének bemutatását” és – teszi hozzá ugyanő – „a velük szemben megnyilvánuló brutális bánásmódra világszerte felfigyeltek az utóbbi években. ” Ezért is kívántak végezni vele egyesek. Aki tudja, milyen heterogén az amerikai magyar emigráció, amelyet azonban Wass Albert mozgósítani akart az erdélyi magyarok érdekében, az megérti, miért üdvözölte az író az egyik olyan magyar lapot, amelyik megérte 500. lapszámának a megjelenését. Nem a hungarista elveket, hanem a magyar érdekek melletti kiállást honorálta Wass Albert. Sokan próbálták nyilassá átfesteni Wass Albertet, voltak, akik még nyilas párti tagsági kartotékot is hamisítottak a nevére, holott az író sosem volt szélsőjobboldali. /Vekov Károly: A boszorkányüldözés folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Június 17-én megnyílt a két hétig tartó 31. Homoródszentmártoni Képzőművészeti Tábor. A művészek idén a Homoródszentmárton községhez tartozó Lókod faluban létrehozott Lókodi Ifjúsági Alapítvány épületében lesznek elszállásolva. A táborban 15 hazai és magyarországi képzőművész vesz részt. Valamennyi képzőművész három munkát adományoz a tábornak az ott készült alkotásaiból, kettő közülük az állandó képtárat fogja gazdagítani, a harmadikat pedig a tábort támogatóknak ajándékozzák. /Bágyi Bencze Jakab: Homoródi alkotóműhely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Szabó József színházrendezőt 80. születésnapján ünnepi gálaesten köszöntik június 18-án Nagyváradon. A Magyarországról hazalátogató alkotó kedvenc munkáiról és kivándorlásának okáról beszélt. „Három évvel ezelőtt rendezettem utoljára Váradon. Bródy Sándor Dada című darabját. ”Szabó József /sz. Székelyhíd, 1928./ gazdag életpályát tudhat maga mögött: Sztanyiszlavszkijtól tanult Moszkvában, Kolozsváron diplomázott 1953-ban. Pályáját Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a váradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt, 1983-ban áttelepült Magyarországra, jelenleg feleségével Írországban él, és a könyvén dolgozik. „A költői színház az ars poeticám. Büszke vagyok, hogy itthon én rendeztem először Brechtet, Magyarországon pedig Ionescót. Az ifjú W. újabb szenvedéseit, Az ember tragédiáját, az Anyám könnyű álmot ígért és Tamási Árontól az Ősvigasztalást is színre vittem” – sorolta fel a számára kedves munkáit. 1971-ben megalapította a Stúdió 99-et, amelynek tagjaival Páskándi Géza A bosszúálló kapus című darabját adták elő. „Ez a darab volt az első abszurd dráma, amelyet bemutattak Nagyváradon – csak kilenc előadást érhetett meg. Ceausescu betiltotta az abszurd színjátszást. 1983. április 9-én ment Magyarországra, névházassággal jutott ki. Előzőleg többször kihallgatták, készültek a dossziék. Szigorúan cenzúráztak mindent, ő viszont az igazságot akarta mondani – mesélte kivándorlásának történetét. /Fried Noémi Lujza: „Az igazságot akartam mondani” = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

A jelentősebb pártok az első forduló után kivétel nélkül győztesek kiáltották ki magukat. Az összesített adatok árnyalják a képet. A két fordulóban az RMDSZ jelöltjei 184 településen győztek, vagyis – Markó Béla elnök megfogalmazása szerint – a következő időszakban ugyanolyan erővel lesznek jelen a helyhatóságokban, mint eddig. A Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri helyet szerzett meg, csaknem hússzor kevesebbet, mint az RMDSZ. Országos szinten az RMDSZ eredménye 5,8 százalék, az MPP-é 0,35%. A listán befutott jelöltek arányát nézve az MPP eredménye valamivel jobb, mint a polgármesterek esetében. A Polgári Párt országos szinten a helyi tanácsosok 1,21, a megyei tanácsosok 1,39 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ jobban szerepelt (5,45 százalék a helyi önkormányzatokban, 6,53 százalék a megyei tanácsokban), de eredménye gyengébb a 2004-esnél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csaknem minden téren vezet. Ők adják a megyei tanácselnökök közel felét – tíz százalékkal többet, mint a demokrata-liberálisok – és a polgármesterek harmadát. A Demokrata-liberális Párt (PD-L) százzal kevesebb települést irányíthat a következő négy évben, mint a PSD. A megyei tanácsosok megoszlását tekintve a demokrata-liberálisok enyhe, nyolcmandátumos előnyre tettek szert, ellenben a helyi önkormányzati képviselők esetében a szociáldemokraták fölénye elsöprő: csaknem ezerrel több mandátumot szereztek közvetlen riválisaiknál. A 2004-es eredményekkel összehasonlítva a PSD veszített néhány százalékot, míg a PD-L több mint 10 százalékot nyert. A pártok által begyűjtött szavazatok számát tekintve egyértelműen a PD-L vezet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat százalékkal, illetve 200 polgármesterrel marad el a második helyezett, a voksolás előtt legesélyesebbnek tartott demokrata-liberálisok mögött. A PNL-nek 1500-zal több helyi tanácsosa van, mint 2004-ben, polgármestereinek száma pedig csaknem megkétszereződött. Máris három nagy pártról beszélnek, miután a PNL – most először – túllépte a 20 százalékos küszöböt. /Szőcs Levente: Győzelmi verseny – „adatbeszéd” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Három fontos megyeszékhelynek is magyar alpolgármestere van június 19-től Erdélyben. Marosvásárhelyen és Kolozsváron botrányoktól sem volt mentes Csegzi Sándor és László Attila megválasztása, Nagyváradon viszont gond nélkül tarthatta meg eddigi megbízatását Biró Rozália. Az RMDSZ-nek Kolozsváron a demokrata-liberálisokkal, Nagyváradon és Marosvásárhelyen pedig a liberálisokkal kellett szövetkeznie az alpolgármesteri szék megőrzéséért. Kettő helyett csupán egy magyar alpolgármestere van Marosvásárhelynek Csegzi Sándor személyében. Ez volt az ára ugyanis annak, hogy az RMDSZ a liberálisokkal szövetkezett annak érdekében, hogy Csegzi székét megtarthassa. Kolozsváron a magyar alpolgármester megválasztását rossz szemmel nézték a liberális tanácsosok. Egyikük arról beszélt felszólalásában, hogy a PD-L–RMDSZ-koalíció ártani fog Kolozsvár érdekeinek. Viharos volt a székelyhídi tanács alakuló ülése. Az ülés előtt jött a hír, miszerint egy több száz főből álló csoport arra készül, hogy megakadályozza a választásokon a szociáldemokrata jelöltet nagy fölénnyel legyőző Béres Csaba polgármester hivatalba iktatását. A polgármesteri hivatal díszterme valóban megtelt „érdeklődőkkel”, akik bekiabálásokkal igyekeztek megzavarni az ülés menetét. Az eseményen jelen lévő helyi rendőrség parancsnoka semmit nem tett a rend megőrzésének érdekében. /Működtek a helyi alkuk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Székelyudvarhelyen Orbán Árpádot, a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjét javasolja az alpolgármesteri tisztségre az MPP és a Zöld Párt. Az RMDSZ 9, az MPP pedig 8 mandátumot szerzett a testületben, a két zöld párti tanácsos képezi a mérleg nyelvét. A zöldek Orbánt támogatják, mivel nem szeretnék, ha az RMDSZ túlzottan megerősödne. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Elfogadta az Európai Parlament (EP) június 19-én Strasbourgban az illegális bevándorlók kitoloncolásáról szóló törvényt, melyet a néppárti és a liberális EP-képviselők zömmel támogattak, a szocialisták, a zöldek és a kommunisták azonban elleneztek. Az illegális bevándorlónak a kiutasítási határozatot követően záros határidőn belül önként távoznia kell. Ha ezt nem teszi meg, kitoloncolási végzés következik. Az önkéntes visszatérésre 7 és 30 nap közötti hosszúságú idő áll rendelkezésre. – Jelenleg mintegy 8 millió illegális bevándorló tartózkodik az EU országaiban. /EP-törvény a kitoloncolásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint mindenki beajánlkozik Fodor Gáborhoz, az SZDSZ új elnökéhez. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyeztetést kezdeményez a szabad demokraták elnökével. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, a két „bajpártnak” egyeztetnie kellene a következő két év politikájáról. Azonban a koalíció felbomlásáról, a Gyurcsány-kormány tehetetlenségéről van szó, „a Fidesz elképesztő előrenyomulásáról” és sok más egyébről. Az MSZP és SZDSZ időt akar nyerni. Fodor Gábornak „meg kell állítani Orbán nyomulását, legalábbis a kétharmados jobboldali győzelmet. ” – olvasható a cikkben. /Lokodi Imre: Szólni, de ne fájjon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Huszadik, jubileumi évéhez érkezett a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválja, mely idén június 19-én kezdődik, és június 28-ig tart. A találkozó valóságos színházi ünneppé nőtte ki magát. A határon túli társulatok legjobb előadásai mutatkoznak be. Kisvárdáról díjat hozni rangot jelent. A jubileumi rendezvénysorozatra az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági színházak, társulatok viszik el a Szűcs Katalin kritikus és Darvay Nagy Adrienne színházkutató, szakíró, a fesztivál művészeti tanácsadói által válogatott és legjobbnak ítélt produkcióikat. Az idei fesztiválon bemutatkozik az Aradi Kamaraszínház és a sepsiszentgyörgyi alternatív társulat, az M Stúdió is, továbbá ismertetik Darvay legújabb, az évfordulóra megjelent kötetét, amelynek Kisvárdai fesztivál a címe. Ebben a szakíró a rendezvénysorozat utóbbi tíz évét összegzi. Szintén a fesztiválon mutatják be Köllő Katalin Csíky András kolozsvári színművésszel készített interjúkötetét. /Simon Judit: Indul a kisvárdai fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Ősszel kerülhet az Országgyűlés elé a nemzeti együttműködésről szóló törvény, amelynek normaszövegét előzetesen egyeztetik a parlamenti frakciókkal is – hangzott el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) állandó bizottságának plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón június 18-án, Budapesten. Szili Katalin házelnök fontosnak tartja azt is, hogy a testület elfogadta a határokon átnyúló fejlesztésekről szóló előterjesztést. Kovács Tibor, az állandó bizottság MSZP-s elnöke hangsúlyozta: a határokon átnyúló fejlesztésekről a szomszédos országokkal is egyeztetni fognak. Németh Zsolt (Fidesz) hozzátette: fontos, hogy a határtérségben javuljon a vízi-, a közúti- és a tömegközlekedés a szomszédos országok és Magyarország között. A KMKF ülésén a meghívottak megismerhették a kormány schengeni vízummal kapcsolatos könnyítési javaslatát. Németh Zsolt szerint mindenképpen könnyebbséget jelent majd, hogy a határon túli legitim szervezetek meghívólevelet adhatnak ki azoknak, akik Magyarországra szeretnének utazni. Szili Katalin közölte, levelet ír az ukrán parlamenti elnöknek, amelyben kéri, hogy módosítsanak azokon az elmúlt időszakban hozott döntéseken, amelyek gátolják a kisebbségi nyelv használatát. /Törvény készül a nemzeti együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Az MDF „a magyar diplomácia tekintélyének visszaállítása” és a határon túli magyar ügyek sikeres képviselete érdekében Felelősséggel a nemzetért, felelősséggel a magyarságért címmel egy charta elfogadását javasolja a politikai pártoknak – közölte Csapody Miklós, demokrata fórum képviselője. A cél az, hogy a magyarság nemzetközi képviseletekor felülemelkedjenek a belpolitikai viszályokon. A chartát indokolva az MDF parlamenti képviselője elmondta: „Magyarország külügyi vezetése, diplomáciája láthatatlan, kiszámíthatatlan, cselekvőképtelen.” Csapody szerint a magyar pártpolitika „exportálta” magát a határon túli magyar közegbe is. Gyurcsány Ferenc a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején „magatartásával megosztotta a társadalmat”, Orbán Viktor és a Fidesz a határon túli önkormányzati választások során kampányával ugyanúgy megosztotta a határon túli magyarokat. /MDF-charta az egységes nemzetpolitikáért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./