Július második felében olyan halpusztulás van az Aranyoson, hogy „ismét” éveknek kell eltelnie ahhoz, ameddig újból halak lesznek ebben folyóban. Azért „ismét”, mert ezelőtt négy évvel hasonló eset történt. Egy Fehér megyei ipari víztárolóból kiömlött a szennyezett víz. Ez olyan mértékű fertőzést idézett elő, amely nem csak a halak, hanem minden élőlény kipusztulásához vezethet – vélekedett Marius Masca, a tordai Potaisa vadász- és halászegyesület igazgatója. A katasztrófa után ellepték az Aranyost a haltetemek. /Schmidt Jenő: Ismét elpusztultak a halak az Aranyosban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Ellenszavazattal, illetve tartózkodással az MPP képviselői több határozat meghozatalát is megakadályozták Hargita Megye Tanácsának július 30-án tartott ülésén. Borboly Csaba elnök szerint az MPP-frakció nem tudatosította, hogy 100 millió eurós nagyságrendű európai pénzektől esik el a megye, ha a testület nem dönt a társulás mellett. Árus Zsolt, aki Szász Jenő távollétében az MPP frakcióvezetői tisztségét töltötte be, elmondta: ennyi idő alatt a szakbizottságok véleményezhették volna a tervezeteket. Árus Zsolt szerint kevés információ állt az MPP rendelkezésére ahhoz, hogy felelősségteljesen szavazhasson. /Orbán Ferenc: Ellenzéki szerepben az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

Kolozs megye azon nyolc kísérletközpont egyike, ahol nem az országos – július 16-án megtartott – versenyvizsgán döntöttek a tanári állások betöltéséről, hanem az iskolák szervezhették a megmérettetést. Megyei szinten csak kilenc tanintézet élt ezzel a lehetőséggel. Kolozs megyében a 2652 meghirdetett helyre közel háromezren iratkoztak be, de a vizsgán mindössze 1804-en jelentek meg. Elenyésző, csupán 5 százalék volt az 5-ösön aluli jegyek száma. Címzetes tanári állást nyert 272 személy, 508-an pedig a helyettesítő tanári állásokra pályáztak sikerrel. Az iskolák vezetősége ajánlásával további 783 személy nyert folytonosságot, 55-en áthelyezéssel kerültek ide. A legnagyobb hiányt a kisvárosi szakiskolákban jegyezték: nagyon kevesen jelentkeztek a szakiskolák mérnök-tanár és mesteri állásaira – itt hozzávetőlegesen száz katedra vár betöltésre. Egyre kevesebbeket vonz a pedagógusi pálya. Vannak olyan állások, főleg vidéken, amelyeket évek óta nyugdíjas pedagógusok töltenek be, tavaly közel hétszáz nyugdíjast foglalkoztattak. /N. -H. D. : Egyre népszerűtlenebb a pedagógus pálya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Vizsgáztak a Kis-Küküllő Térségi Társulás Gyulakutai Képzőközpontjában a Phare program által finanszírozott felnőttképzés első végzettjei. Borbély Emma, a társulás vezetője elmondta, a program ingyenes képzést nyújt kis jövedelmű és munkanélküli személyeknek. Jelenleg számítógépkezelő-, elárusító-, agroturisztikai dolgozó-, ács- és kisvállalkozói menedzser-képzés folyik egy-egy osztállyal. Partnerük a felnőttoktatásban akkreditált székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány. Másik képzési programjuk az otthoni idősgondozó- és ápolóképzés, melynek akkreditálását rövidesen megkapják. A képzések a jól felszerelt (Apáczai Közalapítvány támogása), szállási lehetőséget is biztosító Gyulakutai Képzőközpontban történnek. Hiánypótlóként a Szülőföld Alap (Magyarország) támogatásával, valamint egy lelkes csapat munkájának köszönhetően megszületett a Házigondozás – elméleti és gyakorlati szakismeretek tankönyv. Holland támogatók megajándékozták az egyesületet egy mozgássérültek szállítására alkalmas kisbusszal. Közel három éve foglalkoznak a mozgássérült fiatalokkal és az őket gondozó családtagokkal. /(b. gy.): Sikeres felnőttképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Első alkalommal tartanak egyhetes találkozót a Kárpát-medencei református fiatalok, a rendezvény keretében 150 fiatal érkezett az országból és a határokon túlról a református egyház balatonfenyvesi üdülőjébe. A július 28-a és augusztus 3-a között zajló találkozó első napján Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke tartott előadást. A többségükben középiskolás korú magyarok Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyből és Magyarországról érkeztek. A vajdasági és a horvátországi magyarok nem reagáltak a meghívásra. /Református magyar fiatalok találkozója a Balatonon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

A Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor művészei a Gyergyóalfalura hagyományozott műtárgyaikkal mondanak köszönetet a helyi támogatóknak a tíznapos gondtalan alkotás lehetőségéért. Márton Árpád festőművész az augusztus 3-áig tartó, tíznapos Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor mentora. A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonttól néhány kilométerre, a Vadárvácska erdei szálláson immár negyedik alkalommal táboroznak Erdély neves képzőművészei. A július végi táborok ötlete Gál Mihály vállalkozótól ered, aki saját erdei szállását ajánlotta fel az ideérkező művészeknek. A Vadárvácskában táborozó alkotók költségeinek egy részét Gyergyóalfalu önkormányzata és a Sövér Elek Alapítvány, illetve magánvállalkozók fedezik. Évről évre gyarapodnak az itt táborozó neves alkotók készítette műtárgyak, amelyekből állandó tárlat nyílt Gyergyóalfalu egyik galériájában, az elmúlt két évben pedig több kültéri szobrot is lelepleztek a község terein. Itt láthatók többek között Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Sövér Eleket és Petőfi Sándort mintázó szobrai, a galériának is otthont adó kultúrház előtt pedig az alfalvi származású Kiss Levente szobrászművész faszobrai. A gyergyóalfalvi származású, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona textilművész minden évben hazatér ide. Csutak Levente brassói grafikus kiemelkedő történelmi egyéniségeket ábrázoló tusrajzban állított emléket a reneszánsz évének. A kézdivásárhelyi Vetró András szobrász az esti szakmai beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet. „Idén az egyházi személyiségeknek szeretnénk emléket állítani, ezért felkértük a táborozó szobrászainkat, hogy őket mintázzák meg” – magyarázta Gál Mihály. A tervek szerint a borzonti Szent István-búcsúkor leplezik le Vetró András Gál Tamás plébánost megörökítő domborművét, később Miholcsa József Horváth Károly plébánost ábrázoló alkotását és Sárpátki Zoltán Smihali József plébánosnak emléket állító munkáját is felavatják. Márton Áron püspök szobrát pedig a csíkszeredai Dóczi András készíti el a katolikus templom számára. /Jánossy Alíz: Az értékteremtés a cél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Megjelent Wass Albert tiszteletére egy kötet, Péterffy Gyöngyi: Vezérlő csillag című munkája. Péterffy Gyöngyi 1995-ben Tőkés László tiszteletére megírta Prométheusz című verseskötetét. Férje, Pénzes Gyula tanácsolta, hogy a kétnyelvű (magyar és angol) művet az Amerikai Egyesült Államokban is népszerűsítse. Felkérték Wass Albertet, hogy írjon előszót a könyvhöz. Péterffy Gyöngyi akkori beszélhetése Wass Alberttel most is élénken él Péterffy emlékezetében. Nemcsak szakmai útmutatást, hanem lelki támaszt is nyújtott az író. Ebből a bensőséges kapcsolatból ihletődve állította össze Vezérlő csillag című kötetét, mely csak idén tudott megjelenni. /Sz. L. : Vezérlő csillag. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./

A romániai magyar politikai szereplők közötti megegyezési huzavona kezdi egy televíziós szappanopera jellegét ölteni. Közben a felek azt sem tudják, hogyan ne egyezzenek meg egymással. Kellemetlen szituációba hozta mindkét oldalt Tőkés László és politikai holdudvara megegyezéspárti fellépése. /Papp Attila Zsolt: Idegháborús szappanoperett. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Nyílt levélben fordult 45 Kárpát-medencei civil szervezet Románia, Ukrajna, Szlovákia és Magyarország kormányfőihez a Kárpát-medencében található potenciális szennyezőforrások felszámolása érdekében. A szervezetek szeretnék elérni, hogy a kormányok ne engedélyezzenek új bányászati beruházásokat – különös tekintettel a verespataki és a Szlovákiában található körmöcbányai aranybánya tervére –, valamint tiltsák be a cianidos technológia alkalmazását a bányászatban. A nyílt levél emlékeztetett arra, hogy 2000 telén heves esőzések után a nagybányai és a borsabányai gátszakadások következtében mintegy 100 ezer tonna cianid és nehézfémtartalmú zagy került ki a Tiszába, amely később a Dunát is elérte. A balesetek miatt több mint 1240 tonna hal pusztult el – jegyzik meg. /Bálint Eszter: Civilek a ciántechnológia ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Rekordszámú beiratkozó jelentkezett idén a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának 61 szakára: a tavalyi mintegy 2400 beiratkozóval szemben idén 3133 fő. Korábban a beiratkozók száma évről évre csupán néhány százzal változott, most viszont váratlanul mintegy 30%-os növekedés tapasztalható. Növekedett a beiratkozók száma a román tagozaton is, összegyetemi szinten mintegy 18%-kal jelentkeztek többen, mint tavaly. Dr. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint magyar szakok számának a növekedése, a gyakorlatiasabb képzés, az egyetem s hírneve, „a magyar tagozat körüli cirkuszok lecsillapodása” lehet a magyarázat. Csökkenőben van azon magyar fiatalok száma, akik a román tagozaton akarnak tanulni. /Harmaddal több beiratkozó a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem idén végzett magyar bábos osztálya részt vehetett a 62. Avignoni OFF Fesztiválon, Nyugat-Európa egyik legfontosabb színházi eseményén. Szerencsés véletlen folytán jutottak ki: az egyik csapat visszamondta a szereplést, és Oana Leahu rendezőnőt hívták meg a szervezők, aki a magyar csoport Csodálatos utazás című Kis herceg-adaptációját ajánlotta. Deák Réka marosvásárhelyi bábszínész elmondta, sebtében elkészítették a francia változatot – ez ugyanis kritérium volt. Útközben megálltak Velencében és Monte-Carlóban. Tíz napot töltöttek Avignonban. Hazatérve még felléptek a középkori fesztiválon Segesváron. Augusztus 23-án részt vesznek a Budapesti Utcaszínházi Fesztiválon, a Millenáris parkban. Végzős csapatuk vizsgaelőadásának szánt produkciójával, a Limonádé Joe-val elnyerte a 300 ezer forintos támogatással járó Kovács Ildikó Alkotói ösztöndíjat. /Bonczidai Éva: Csodálatos avignoni utazás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

A következő tanévtől választható tantárgyként bevezetik A kommunizmus története Romániában című tantárgyat, tizenegyedikes és tizenkettedikes diákok számára. Egyéves tantárgyról van szó, amely a történelem oktatásán belül megfelel a történelem tantárgy követelményeinek. A történelmi tényeket nyolc nagy témában foglalja össze a tanterv: A kommunizmus Romániában, A hatalom átvétele Romániában, A hatalom megtartásának mechanizmusai, A gazdaság a romániai kommunista rezsim alatt, A "másik" a kommunista rezsimben, Ellenállás és disszidensek a kommunista rezsim ideje alatt, 1989 Európában és a romániai események, A kommunizmus öröksége a ’90-es években. /Takács Éva: Opcionális tantárgy lesz. A kommunizmus története. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Évente több ezer külföldi érkezik Kolozsvárra, vannak, akik tanulni vagy munkát vállalni jönnek ide, mások itt kötnek házasságot. Egy év alatt 80 százalékkal, vagyis 4 ezer fővel nőtt azoknak a száma, akik más országokból érkeztek ide, és letelepedtek. Kolozs megye ezzel legelső helyen áll az országban a bevándorlók számának tekintetében. A Kolozsváron élő 83 nemzetiség vonzó a külföldiek számára. Emelkedett azoknak a házasságoknak az aránya is, amelyeket román- és más állampolgárságú személyek kötnek, különösen a moldvai, törökországi, pakisztáni, indiai és arab nemzetiségűek kötik össze életüket román állampolgárokkal. /Kolozsvár: nyolcvanhárom nemzetiség városa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

El Pelé Ceferina Giménez Mallára, az egyetlen boldoggá avatott roma nemzetiségű szentre emlékeznek augusztus 1-jén mise keretében a marosvásárhelyi Hidegvölgyben. György Tibor plébános elmondta, hogy dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek jóváhagyásával a hidegvölgyi roma plébániaközösséget El Peléről nevezték el, arról a boldoggá avatott roma személyről, aki életét adta Jézus Krisztusért. El Pelét 1936. augusztus 2-án végezték ki egy katolikus pappal összebilincselve, akit védelmezni akart. II. János Pál pápa 1997-ben vértanúságáért Rómában sok ezer roma jelenlétében avatta boldoggá. A Hidegvölgyben 1964-től Léstyán Ferenc foglalkozott a romákkal, munkásságát tizennégy éven keresztül Pál atya folytatta, György Tibor pedig két éve tart szombatonként katekézist ebben a lakónegyedben. /(berekméri): A boldoggá avatott romára emlékeznek a hidegvölgyiek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Visszaállították július 31-én Gyergyószentmiklóson azt a keresztet, amelyet előző éjszaka ismeretlen tettes döntött le a városi kórház közelében. Ez már a második eset ebben az évben. Februárban a Békény utcában lévő keresztet találták ledöntve és a corpust összetörve. Akkor az elfogott csíkszentdomokosi tettes elmondta, egy éjszakai buli végén dühében törte össze a kereszten a corpust azért, mert nem jött idejében a taxi. /Jánossy Alíz: Keresztrombolók Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Messziről is jöttek, ki titokban, ki nyíltan Zágonba, a templom portikusában levő kicsi Mikes-szobába, amelyet az akkori lelkipásztor a hatalom tiltása ellenére hozott létre. Sokszor Beder Tibor volt Hargita megyei tanfelügyelő hozott pionírokat, és a lelkipásztorral csukott ajtó mögött tanították történelmünket. Aztán jött 1990, Mikes halálának évfordulója – összeült az akkori alpolgármester, Kiss József Kozma Béla lelkipásztorral, jöttek megyei vezetők, és összeállították a műsort. Az ünnepségen híres külföldi és hazai személyiségek vettek részt, köztük néhai Czine Mihály, Jókai Anna írónő, Kányádi Sándor költő, néhai Domokos Géza és Ács Zoltán, a holland Mikes Társaság akkori elnöke is. Ács Zoltán javasolta, alakuljon egy egyesület, ez mentheti meg a kastélyt és a Mikes korabeli műemlék gabonást. Így indult a Mikes Kelemen Egyesület útjára. Később az imateremben gyűltek össze jó néhányan, összegyűlt a bejegyzéshez szükséges pénz, a jegyzőkönyvet Csoma Antal magyar szakos tanár vezette. Komoly vita volt a kastély befejezéséről, elhangzott, hogy kellene valaki, aki egyelőre fél normával átvenné a már érkező berendezéseket, és egyáltalán, felügyelné a dolgokat. Kozma Csilla javasolta Kocsis Tündét, aki Borosnyón tanított, és szeretett volna hazakerülni. Szépen indult minden, Orbán Árpád a konyhát is ellátta bútorral és edényekkel. Létrejött a Kiss Manyi-emlékszoba, azután a Csutak Vilmos-emlékszoba is. A sokat emlegetett kultúrmunka idegenvezetésből állt, amit Kocsis Tünde végzett, de egyéb megmozdulás nem volt. /Kozma Csilla, Zágon: A Mikes-múzeumról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Emléktábla-avatással kezdődtek július 31-én a Csíkszeredai Városnapok. A magyar főkonzulátus épületén leplezték le dr. Pál Gábor emléktábláját, és ezzel adósságot rótt le a város, továbbá elégtételt kapott az egykor köztiszteletben álló, de politikai megaláztatásokat megélt közéleti személyiség. A múltba való visszatekintés, az előttünk járt személyiségek és megvalósításaik számbavételének fontosságát hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Pál Gábor egykori házán felavatták a Dóczy András által készített márványtáblát és Sárpátky Zoltán domborművét. A polgármester ígéretet tett, hogy ez év októberében, dr. Pál Gábor halálának negyvenedik évfordulóján az egykori Gyakorlótér, mai Tudor Vladimirescu utcát róla fogják elnevezni. Az ünnepségen Hajdú Gábor ügyvéd, volt szenátor, a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért küzdő közéleti személyiség idézte fel nagy elődjének alakját. Pál Gábor személyisége a következetes kitartás, a nép iránti elkötelezettség példaképe – mondotta. Pál Gábor az Országos Magyar Párt keretében küzdött a kisebbségbe szorult magyarságért, valamint a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért. Azóta Pál Gábornak igazságot szolgáltattak, de a Csíki Magánjavak nem nyert igazságszolgáltatást a mai napig sem – emlékeztetett Hajdú Gábor. Apor Csaba elmondta, elégtételt jelent a családnak a mostani megemlékezés, szeretnék nagyapjuk szellemi hagyatékát kiadni. /Takács Éva: Csíkszeredai Városnapok – Dr. Pál Gábor emléke előtt tisztelegtek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

A hollandiai Monster egyházközösséggel ápolt tíz éves testvérgyülekezeti kapcsolat egyik leglátványosabb megvalósulása Homoródszentmártonban, hogy hat év óta minden nyáron érkeznek fiatalok, akik két hétig fontos és hasznos építési, felújítási munkálatokhoz nyújtanak anyagi és kétkezi segítséget. A munkatábor anyagszükségletét és részvételi költségét a 13 vendég fiatal egyéb otthoni munkákkal kereste meg. Idén ebből finanszírozzák a gyülekezeti ház új hajópadlóját, ugyanakkor szószéket építenek, és kijavítják az épület falait. Gyermekeknek szerveznek foglalkozásokat, és szabadidőben ismerkednek a vidékkel. A helyieket is bevonják a munkálatokba. A 112 lelket számláló gyülekezet erejét meghaladó munkálatokat végeztek az elmúlt években is: a használaton kívüli harangozói lakást gyülekezeti teremmé alakították, felújították a vendégházat, illetve lefestették a helyi és a szentpáli templom ajtóit, ablakait. Elkészült a lelkészi lakás és a templom kerítése is. /Molnár Melinda: Homoródszentmárton – Szépülnek az építmények. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

Egyre gyengül Homoródkeményfalva, a Homoródszentmárton községhez tartozó kis település. Az 1992-es népszámláláskor 227 lakosa volt, Kardos József unitárius lelkész szerint napjainkban 155-re tehető a lakosok száma. Sokan elhagyták szülőfalujukat, idős emberek maradtak. Buszjárat sem éri el a falut. Gyönyörű település, masszív kőházak, vastag kőkerítések. Több székelyudvarhelyi vásárolt épületet, hétvégi házként használják. A falu legmozgalmasabb pillanata, amikor a székelyudvarhelyi Kuckó Egyesület kiszáll nyári kézműves alkotótáborával. /Máthé László Ferenc: Falunéző – Egyre gyengül Keményfalva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

Megjelent Kristó Tibor új könyve. A könyvben a Hargita Népe hasábjain az utóbbi időszakban megjelent írások legjava olvasható. /Sarány István: Kristó Tibor új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság első ideiglenes elnöke bemutatta Székelyhidi Ágoston eredetileg 1989-ben megjelent Debreceni napló Erdélyről című művének új kiadását Nagyváradon. A diktatúra miatt a nyolcvanas években a magyarok tömegesen menekültek Romániából Magyarországra. Ezeknek az embereknek a helyzetét próbálták valamiképpen megoldani, hiszen az akkori törvények és megállapodások szerint vissza kellett volna küldeni őket Romániába. Erre a lehetőségre nemet mondtak, mert kegyetlen sors várt volna rájuk, Debrecenben kialakítottak egy menekülttábort. Ezt ideiglenes megoldásnak szánták, azután a tábor aztán elég hosszú ideig működött. Ezeknek az időknek állít emléket Székelyhidi Ágoston könyve, amelynek ma is időszerű a mondanivalója. Szűrös Mátyás ebben az időben az Országgyűlésben beszédet mondott a falurombolással kapcsolatban. Állásfoglalást alakítottak ki a falurombolással, a Ceausescu-féle kegyetlenkedésekkel szemben, majd 1989 márciusában ő lett a parlament elnöke. Lezajlottak a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások, és az akkori összes politikai erővel megállapodtak abban, hogy békés, alkotmányos fordulatot hajtanak végre Magyarországon. A diktatúrából többpárti, parlamenti demokráciába akartak eljutni. Jelenleg Magyarországon a sajtót körülbelül 80–85 százalékban a neoliberálisok uralják. A sajtó zömét ők tartják kézben, főleg a televíziókat, amelyeknek a legnagyobb tömeghatásuk van. Mostanában erősödőben vannak azok a sajtóorgánumok, amelyek részben nemzeti-konzervatív, nemzeti-demokratikus, népi-nemzeti beállítottságúak, de még mindig a másik oldal van túlsúlyban, hangsúlyozta Szűrös. Neki jutott az a megtiszteltetés, hogy kikiáltsa a köztársaságot, emlékezett vissza. Egyértelműen megfogalmazták, hogy azok a magyarok, akik a határokon túl élnek, a nemzet részét képezik, főleg itt a Kárpát-medencében, hiszen őshonos népről van szó – az anyaországnak pedig törődnie kell velük, képviselnie kell őket, s felelősséget kell vállalnia értük. Az 1989-es decemberi romániai eseményekről Szűrösnek kezdettől fogva az volt a véleménye, hogy az nem forradalom volt, hanem egy jól szervezett katonai puccs. A tömegmegmozdulásnak azonban kétségtelenül forradalmi jellege volt. Ennek a megmozdulásnak Tőkés László volt a legkiemelkedőbb vezetője. Amit azonban Ion Iliescuék csináltak, és ami Stanculescu tábornok irányításával végbement, az egy jól szervezett államcsíny volt. A romániai magyar nemzeti közösségnek autonómiára van szüksége, de ezt Magyarországról nem lehet kivívni. Magyarország ehhez támogatást tud nyújtani, de csak azt támogathatják, amit az itt élő magyarok igényelnek. Szűrös Mátyásnak keserű tapasztalata van ezen a téren. Amikor ő ideiglenes köztársasági elnök volt, eszmecserét folytatott Király Károllyal is, aki akkor Iliescu helyettese volt, a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Akkor felmerült, hogy az autonómia ügyében foglaljanak állást, a románok is benne lettek volna – és Domokos Géza ellene szavazott. Domokos Géza jóravaló ember volt, Szűrös ma sem érti, miért tette ezt a lépést. Szűrös Mátyás /sz. Püspökladány, 1933. szept. 11./ 1990 és 2002 között országgyűlési képviselő. 2002-ben kilépett az MSZP-ből. /Fried Noémi Lujza: Egymás nélkül értelmetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Húsz éve, 1988. augusztus 28-án munkatalálkozót tartott Aradon Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, miniszterelnök és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. Kádár János és Nicolae Ceausescu 1977. júniusi debreceni–nagyváradi megbeszélése óta 11 évnek kellett eltelnie az újabb kétoldalú magyar–román csúcstalálkozóig. Az összességében nyolcórányi tárgyalásokat a felek pozitívan értékelték, a „kölcsönös megértés” jelentőségét hangsúlyozták. A találkozót a közvélemény utólag a magyar fél diplomáciai vereségeként értékelte. 1988 nyarán hangvételében is szokatlan, ingerült vita zajlott a szocialista tábor két országa között, amihez az alapot a romániai magyar nemzetiség helyzetéről érkező aggasztó hírek szolgáltatták, nem utolsó sorban a romániai falurombolás kapcsán. A terv elleni több tízezres budapesti tiltakozó tüntetés június végén, majd erre válaszul a kolozsvári magyar főkonzulátus Bukarest általi bezáratása a helyzet elmérgesedését jelezte. Az MSZMP Politikai Bizottsága a megbeszélésekre 10 pontos javaslattal készült, köztük szerepelt a politikai kapcsolatok hiánya, a lakossági kapcsolatok akadályozása, a menekülők problémája, a kolozsvári főkonzulátus bezárása és a bukaresti Magyar Kultúra Háza megnyitása. A tárgyalásokon Grósz 25 perces beszédben ismertette a magyar álláspontot, válaszul Ceausescu két és fél órás expozét tartott. A négyszemközti találkozón csak a hivatalos román tolmács vett részt, a magyar delegáció tagjai nem is tudták meg, hogy ott mi hangzott el. A PB álláspontjával ellentétben Grósz elfogadta, hogy falurombolás nincs, és válaszra sem méltatta, amikor Ceausescu közölte: a kolozsvári főkonzulátus kiutasított diplomatáit tulajdonképpen le kellett volna tartóztatni. A Grósz jóváhagyásával kiadott közös közlemény teljesen a román fél álláspontját érvényesítette. 1991-ben a Társadalmi Szemle című folyóiratnak adott interjújában Grósz Károly így nyilatkozott: a Ceausescu által a tárgyalások megkezdésére kijelölt határidő rövidsége, valamint a helyszínekre vonatkozó javaslat lényegében csapda volt a magyar delegáció számára. Minden azt tükrözte, hogy a Ceausescu a találkozót saját céljaira akarja felhasználni. /Húsz éve történt: Rendszerváltás Kelet-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30., folyt. aug. 1./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy véli, hogy az RMDSZ olyan megalázó feltételeket diktált, amelyeket a Magyar Polgári Párt (MPP) nem fogadhatott el. Az EMNT elnöke csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a feleknek nem sikerült megállapodniuk a közös választási szereplésről. Tőkés szerint a július 31-i előmegegyezéstől annyira eltér az RMDSZ-nek a másnapi érdemi javaslata, hogy úgy tűnik: a szövetség semmiképpen nem akar megegyezni az MPP-vel. Az RMDSZ javaslatai a belső koalícióban olyan széleskörű megszorításokat írnak elő, hogy ha azokat mind betartja az MPP, akkor megszűnik az önálló identitása – mondta az EMNT elnöke. Tőkés bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy soha nem kötött igazi megegyezést magyar partnerével, holott román pártokkal mindig sikerült megállapodnia. /Borbély Tamás: Tőkés szerint az RMDSZ nem akart megállapodni belső koalícióról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Székelyföld számára önálló fejlesztési modell kidolgozását vállalták csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi szakemberek, a múlt héten Árkoson megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a követendő útról zajlott a vita. Bíró A. Zoltán társadalomkutató, a Székelyföldi Fejlesztési Intézet szakmai vezetője dolgozatban összegezte eddigi kutatásaik következtetéseit. Székelyföldre időnként kívülről modernizációs hullámok érkeztek. Ez a régió zárt, igyekszik megszelídíteni a modernizációs kísérleteket. A társadalmi szerkezet egésze védekezik. A gyengén fejlett térségekben egyes ágazatok fölfutnak, ilyen Székelyföldön az erdőkitermelés vagy a fafeldolgozás. Erős a külső tényezőktől való függés. Minden gazdasági fejlődés területi egyenetlenségeket termel. A térségi önállóság kiépítése integrált szocio-ökonomikus feladat, és jelentős mértékben függ a regionális öntudat erősödésétől. Ezt az önállóságot ki kell építeni, ez folyamat. Szükséges a térségi, mikroregionális identitás erősítése, kooperációs formák, hálózatszervezés, vállalati és intézményi kultúrafejlesztés, innovációs programok, kreatív turisztikai ötletek és a decentralizáció. /Farkas Réka: Székelyföldi fejlesztési elképzelések (Bíró A. Zoltán helyzetképe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

A Sapientia 2004-ben egyezményt kötött a Bukaresti Egyetemmel, hogy náluk tegyenek államvizsgát a Sapientia végzősei. Az államvizsgát a helyszínen ejtik meg. A hallgatók megismétlődően nagyon jó eredménnyel végeznek. A bukarestiek őszinte elismeréssel nyilatkoztak mind az oktatók, mind hallgatók munkájáról, teljesítményéről. A Sapientia mérce, még inkább referencia lett számukra is. Idén az államvizsga előtt öt nappal kaptak értesítés, hogy helyszíni államvizsgáztatás helyett a végzős hallgatóknak Bukarestbe kell utazniuk. A végzősök jól teljesítettek, mindnyájan sikeresen államvizsgáztak. Az utóbbi időben a Sapientia Egyetemmel kapcsolatban fanyalgó megjegyzések születtek, a Sapientia pedig bizonyított. A most érettségizett fiatalok válasszák bátran a Sapientiát, ajánlotta Dr. Balázs Lajos egyetemi docens. /Dr. Balázs Lajos egyetemi docens, kari kancellár: A Sapientia végzősei helytálltak Bukarestben is. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

David Esrig színművészeti akadémiájának tanáraival az Andrei Muresanu Színház szervezésében egy hónapos képzést tart Sepsiszentgyörgyön a két társulat és az M Stúdió színészeinek. Csapatában Európa neves, színházművészetet oktató professzorai mellett a kontinens legrangosabb színházberendezési szakemberei is részt vesznek. Utóbbiak gyorsmérlege: Németországban a színészek és a nézők biztonságáért a sepsiszentgyörgyi színházunkat azonnal bezárnák. David Esrig szerint Romániában a színházművészetet nem fejlődhetett az európai ritmusban, többek között ennek a hátránynak a behozását tűzte ki céljául a mostani képzés. Esrig a romániai színjátszás gyenge pontjának tartja a beszéd túlzott előtérbe helyezését, holott a színészeknek mozgásukat is jobban kellene használniuk az előadás érdekében. David Esrig emigrációjáig az egyik legnevesebb romániai színházcsináló volt. /Váry O. Péter: Veszélyes a színházépület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Zorkóczy Zenóbia színművésznőt, a Laborfalvi Róza Alapítvány elnökét szülővárosában Kovásznán mindenki ismeri. Itt vert gyökeret a színművészet iránti elhivatottsága, és világjárása után ide telepedett vissza. Ebben a kilencezres (magyar) lélekszámú kisvárosban immár negyven évet is meghaladó múltra tekint vissza a diákszínjátszás, és ennek eredményeként egy kisebb társulatra elegendő színművészt adott a kisváros a magyar kultúrának. Kovásznán hajléktalanná vált a kultúra, az 1977. évi földrengés miatt életveszélyessé vált épületből kényszerlakhelyekre költözött a könyvtár, miközben gyakorlatilag ellehetetlenedett a színpad, a nézőtér. Már nem sikerült visszacsalogatni a kiábrándult, embereket. Zorkóczy Zenóbia ebben az atomizálódott közegben próbálkozik: félórás versösszeállítást ad elő, szerepet vállal a Kőrösi Csoma Sándor-napok alkalmával. Az általa vezetett Laborfalvi Róza Alapítványt is segítségül hívja. /Gyila Sándor: A Laborfalvi-alapítvány sikeres provokációja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Augusztus 1-jén kezdődött a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban a Muuuvi – Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál. A versenyjellegű rendezvényre több mint 50 animáció és rövidfilm érkezett a világ minden részéből. /Balázs Katalin: Muuuvi Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

Az Egyesült Államokban egy katolikus közösség, Mike Caroll atya vezetésével célul tűzte ki, hogy megpróbál segíteni a kelet-európai, volt kommunista országok fiataljainak, hogy hitükben elkötelezetten olyan vezetőkké váljanak, akik közösségük szolgálatában mutatnak példát. Az alapítvány 1991 óta működik, minden évben 20-30 cseh, lett, litván, magyar és szlovák diák tanulhat egy évig az Egyesült Államokban, és vehet részt hitüket és vezetői képességeiket erősítő programokban. A nyári tábor a már hazaérkezett és az idén utazó diákok találkozóhelye. A tábor résztvevői idén önkéntes munkájukkal szépítették Zalaegerszeg városát. Cseh, lett, litván, magyar, szlovák és amerikai fiatalok együtt elmélkedtek, játszottak és dolgoztak egy héten keresztül. A jövőben a nagykárolyi Kalazanci Szent József Katolikus Iskolaközpont is csatlakozik a Global Outreach programjához és diákjai számára megnyílik a lehetőség arra, hogy egy évet az Amerikai Egyesült Államokban tanuljanak. /Varga Éva angoltanár: Nagykárolyi diákok angoltáborban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 2./

A Mandala Ifjúsági Kulturális Egyesület évi alkotótáborainak sorát folytatta idén is, Árkoson a Szentkereszty-kastélyban és parkjában kilenc napon át több művészeti ágba kóstoltak bele vagy fejlesztették tovább tudásukat a résztvevők az összművészeti táborban. A színházi műhely szabadtéri előadással készült, a filmesek és a fotósok alkotásaikat a község művelődési házában mutatták be, csakúgy a táncosok. Összességében érdekes táborképet mutatott az idei Arte Diem. /Váry O. Péter: Összművészeti tábor Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./