Bővíti hazai üzletláncait, emellett Ukrajnában is nyitna boltokat a több mint 600 alkalmazottat foglalkoztató kézdivásárhelyi Secuiana Rt, az idén 40 éves nadrággyár – adta hírül Dobra László, a vállalat igazgatója. Jelenleg saját üzlethálózatukban értékesítik termékeik mintegy 60 százalékát, a többit exportálják. A gyár magánosítása 1992-ben történt, ekkor jött létre a Secuiana Rt. Az alkalmazottak és a vezetőség vásárolta fel a részvényeket. A magánosítás után a gyár rohamos fejlődésnek indult, új nadrággyárakat indítottak Esztelneken, Bereckben és Sepsiszentgyörgyön. /Gyergyai Csaba: Székely nadrág Ukrajnában? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Több mint 300 magyarul tanuló csángó gyermek nyaralását szervezi idén a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ). A nyaralások költségeit a szövetség támogatói állják, főleg magyarországi szervezetek, intézmények, alapítványok és magánszemélyek. A táborozások fele magyarországi, másik pedig romániai, és Hegyeli Attila, a szövetség oktatási felelőse sorolta, Székesfehérvár, Gödöllő, Keszthely, Balatonszepezd stb. Most először szerveztek tábort Kárpátaljára is. Moldvában 1500 csángó gyermek tanulja a magyar nyelvet. A 2000-ben kezdődött program ma ott tart, hogy 19 településen 34 tanár tanít vagy az iskolában, vagy a gyerekek házában. /Bajai Ernő: Érezhetik az örömet. Táboroznak a csángó gyerekek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes augusztus 14–19. között szervezi meg a 8 ország 360, és 6 Kolozs és Szilágy megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját egybegyűjtő idei – sorrendben a X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozót, amely Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző szerepet játszik. A fesztiválra Kolozs és Szilágy megyében kerül sor: Kolozsváron, Magyarfenesen, Bánffyhunyadon, Zsobokon, Kidén és Kalotaszentkirályon. /X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Nyárszó és Sárvásár református közösségének százéves parókiáját ünnepelték augusztus 10-én, vasárnap a helybeliek. Az ünnepséggel egyúttal a múlt héten zajlott alkotótábort zárták, amelynek egyik jelentős eredménye a magyarországi Magyar Vár Alapítvány tagjainak téralkotása, az egyelőre névtelen fatorony. Nyárszón örömmel jelezték: az idén több keresztelő volt, mint temetés. A nyárszói hívek lelkipásztora mintegy másfél évtizede Vincze Minya István, aki elmondta, az immár harmadik alkalommal sorra kerülő alkotótáborban három magyarországi képzőművész különféle kézműves tevékenységekbe vonta be a helybeli gyermekeket. A Magyar Vár Alapítvány tagjai egy korábbi alkotótábor gyümölcseként természetes anyagokból készült játszótérrel ajándékozták meg a nyárszói gyerekeket. /Kerekes Edit: Százéves a nyárszói parókia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Székelyudvarhelyen a Míves Emberek Sokadalma zárónapján bemutatták Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül című kötetét, a szerzővel Tömöry Péter író-rendező beszélgetett. Tömöry szerint a könyv stilárisan szinte semmihez sem hasonlítható, a szerző pedig közép-európai diktatúraregényként határozta meg alkotását. A kolozsvári születésű Józsa Márta 1983-ban települt Magyarországra, jelenleg a Magyar Televízió Az este című műsorának felelős szerkesztője. A színészvetélkedő minden évben a rendezvény-sorozat fénypontjának számít. Idén kilencedik alkalommal szervezték meg a vetélkedőt: 13 résztvevő 12 miniprodukcióját láthatták az érdeklődők. A színészvetélkedő első díját 100 ezer forint értékben Szalma Hajnalka, az udvarhelyi Tomcsa Sándor színház ex-tagja nyerte, a zsűri 40 ezer forintos különdíját pedig Nagy Péter, a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház tagja kapta. A szintén 40 ezer forintos közönségdíjat Tóth Szabolcs, alias TSz, a Szomszédnéni Produkciós iroda egyik tagja nyerte el /Köllő Katalin: Színészvetélkedővel zárult a Sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

,,Fontosnak tartjuk az igazságügyi rendszer teljes politikamentességét. Ennek megvalósításához azonban hatékony, működőképes és stabil igazságügyi intézményrendszerre van szükség. A politikától való elhatárolódásnak a főügyészség és az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság szintjén is meg kell történnie" – szögezte le az államfővel folytatott tanácskozás után Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza új büntető törvénykönyv, valamint büntetőjogi eljárás kidolgozását. /Decentralizáció a korrupció ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

Az Egészségügyi Minisztérium állítólag kiadott egy olyan rendeletet, miszerint csökkenteni kell az óraszámot a közoktatásban. Ugyanazon a napon nem lehet két tanóra ugyanabból a tantárgyból, nem írhatnak egy héten több, mint két dolgozatot, nem írhatnak ellenőrző dolgozatot hétfőn és kedden, és két egymást követő napon sem. Anca Radu, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség szóvivője azt nyilatkozta: hivatalosan semmilyen értesítést nem kaptak ez ügyben. Idén májusban a szaktárca harminc százalékkal csökkentette az V–VIII. osztályos tananyagot, és valószínű, hogy hamarosan elkezdődik a líceumi tanulók tananyagának csökkentését célzó megbeszélés-sorozat is – közölte a szóvivő. /Ellentmondó hírek az óraszámcsökkentésről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Jól meghatározott törvényes keret szabályozza a városi tanácsok jogkörét. A tanács határoz, a polgármester végrehajt. Marosvásárhelyen viszont a polgármester határoz és végrehajt egy személyben. A tanács beszélget, vitatkozik, legjobb esetben tiltakozik. Ez nyolc éve így történik. Egy példa: a Somostetőn épül valami. Erről a tanács nem tud. Ki épít, mit épít, engedéllyel vagy anélkül, kinek a pénzén, kinek az utasítására? A tanács áll és bámul, és nagy dolog, hogy már tiltakozik. A polgármester-helyetteseknek nincs meghatározott jogkörük, munkaterületük. Benedek István tanácsos megállapította, hogy másodrendű állampolgárnak érzik magunkat. De miért? Azért, mert másodrendűek a tanácsosok is. /Id. Ferencz Gyula: Az Ami a választási kampányból kimaradt című újságcikk margójára vagy mit ér az ember, ha városi tanácsos? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett gyergyószentmiklósi EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot Cristian David román belügyminisztertől a Konzervatív Párt. A parlamentben kis létszámú frakcióval rendelkező ellenzéki politikai erő azt követeli a tárcavezetőtől, hogy jövőre tiltsa be azt a rendezvényt, amelyen Erdély függetlenségét követelték. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a belföldi hírszerző szolgálattól kérték, hogy tájékoztassa a legfőbb ügyészséget a ,,félkatonai kiképzőtábornak" nevezett EMI-rendezvényről. /Vizsgálatot kérnek az EMI-tábor ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

A veszprémi Magyarság és Nemzettudat Alapítvány kuratóriuma a gyergyóditrói önkormányzatot kérte fel, hogy adjon helyet az augusztus 6-ától kezdődő Kárpát-medencei Ifjúsági Tábornak. „Fontosnak tartjuk, hogy a szakemberektől tanulható képzőművészeti fogások mellett a táborba érkező fiatalok a Kárpát-medencével is megismerkedjenek” – mondta el sajtótájékoztatóján Fenyvesi Ferenc, az alapítvány kurátora és a tábor főszervezője, aki szerint a térség megismerését segíti az is, hogy a Budapestről, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből érkező 14–21 éves fiataloknak feladatul tűzték ki a saját régiójuk bemutatását. A tizenhét résztvevő Nagy Gábor budapesti festőművész, egyetemi tanár és Nádas Alexandra képzőművész irányításával alkothat a ditrói táborban, augusztus 17-én pedig zárótárlaton mutatják be munkáikat. „A tehetséggondozás az értékmegőrzés fontos része” – magyarázta Nagy Gábor festőművész. A tehetséggondozást is felvállaló Magyarság és Nemzettudat Alapítvány 2005-ben a nagyváradi származású Fekete József és felesége, Hajnalka kezdeményezésére jött létre Veszprémben. /Jánossy Alíz: Tehetséggondozás mint értékmegőrzés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Dávid Gyulát legendaként ismerte meg; a nagyszüleitől és a szüleitől hallott róla először, a „kolozsvári Kriteriont” azonosította vele, írta Demény Péter. A legenda 1995-ben vált valósággá, amikor Demény Péter a Kriterionhoz került. Akkor már Dávid Gyula a Polis Kiadó vezetője volt, onnan szaladt át időnként a Kriterionhoz ügyintézni. A cikkíró a szerkesztőségi iratok között megtalálta a Történelmi Regények című sorozat tervét, az alapos munkát, a minden részletre kiterjedő vázlatot, melyet Dávid Gyula készített. Demény Péter 2003-ban a Polishoz került, akkor megismerte Dávid Gyulát, aki hetvenöt évesen is gyorsabb volt, mint ők valamennyien, és aki mindig tudta, mit jelent a minőség. Pályatársai, kollégái, barátai írták az Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára című kötetet. /Demény Péter: Rohanjon tovább még sokáig! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ (A szöveg az Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára című kötet bevezetője.)

Dávid Gyula 80 éves. 1990-óta összekötött minket a sors, írta Géczi A. János, de egyszer sem tudott vele kávézni. Talán vagy kétszer Pesten, amikor messze volt még a HÉV indulása. Most, hogy nyolcvan lett, azt kívánja: szakítson már végre annyi időt, hogy kávézhassanak. /Géczi A. János, Tordaszentlászló: A kortalanok kora. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Hol vannak, akik valóban előttünk járnak, akikre felnézhetünk, akiktől tanulni lehet? Szemmel láthatóan nem sokan vannak. Jószerivel láthatatlanok, írta Gyimesi Éva. A cikkíró szerint a magyar közhiedelmek közé tartozik, hogy a szolgálat, és ennek erkölcsi fedezete, a szeretettel gyakorolt alázat valami emberhez méltatlan dolog. Dávid Gyula a Kriterion, majd a Polis szerkesztőjeként mindig a munka legnehezebbjét vette a vállaira. Történelmi, néprajzi, irodalomtörténeti kézikönyveket segített életre, hibátlan formában megjelenni. Övé ma, nyolcvan évesen, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon kézikönyv-sorozatának a gondja is. Hányszor mondott le saját irodalomtörténészi terveiről, ha valamely közügynek tekintett szerkesztői vagy egyéb feladat saját íróasztalától elszólította. A lelki gerinc egyenessége jellemzi Dávid Gyulát. A börtönévek ellenére képes volt megőrizni a lelki békéjét, a belső szabadságát, szellemi frissességét. /Gyimesi Éva: Gerincoszlop. Dávid Gyula születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Morális válság van, az anyák nem szülnek, a lányok nem mennek férjhez, az ifjak nem katonáskodnak, a diákok nem tanulnak, a munkanélküliek nem akarnak dolgozni. Fogyunk, romlunk, elvásunk, írta ironikus hangon Krebsz János. Az istenadta nép nem érzékeli a morális válságot. Idegenszívűek uralkodnak rajta. „Sokan úgy gondolják, hogy Trianon és a kommunista elnyomás törte meg a gerinceket, tette tönkre az önérzetére büszke fajtát. De nem úgy van az! A morális válság mélyebb gyökerű, végigkíséri a nagy történelmű nemzet teljes múltját. ” /Krebsz János: Morális válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Nagy a lelkesedés a hivatásos néptáncegyüttes berkeiben. Idén újra részt vesz az együttes a világkiállításon, ezúttal a spanyolországi Zaragozában. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai szász táncokat tanultak, hogy műsorkínálatuk a lehető legszínesebb legyen. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Zaragozában a román pavilonban és környékén többszöri fellép, de szerepelnek majd Magyarországon is. A romániai kisebbségek folklórjának bemutatására vállalkozott az együttes így magyar, román, cigány és szász táncokat kínál programjában. /Antal Ildikó: Világkiállításra készül a Hargita együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákát 2001-től rendezik meg évről évre. A Lázárfalváról induló kezdeményezés, amely érintette Tusnádot, Csíkkozmást, Csíkszentkirályt, Csobotfalvát, Csíksomlyót, Csíkszenttamást, kis kitérőkkel Kászonújfalut, Homoródkarácsonyfalvát és Firtosváralját, idén elérte a Gyergyói-medencét. Gyergyócsomafalván július 16–25-a között rendezték meg a XII. Fürdőépítő Kalákát, amelynek lebonyolításában a budapesti Ars Topia Alapítvány, Csomafalva önkormányzata, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a csomafalvi fiatalok lelkes csapata vett részt. A közel száz önkéntes Magyarországról és Erdélyből minden korosztályban képviseltette magát, ugyanakkor Csomafalva lakossága, mesterei, asztalosműhelyei is példásan kiálltak a kaláka mellett. Az 1950-es években épült, de napjainkra teljesen eltűnt borvízfürdő Csomafalvi Feredő néven kelt újra életre. A fürdő környezetében helyet kapott egy fűzkupola, amely a pihenés és szemlélődés helye, és a tűzkatlan. A népi fürdők felújítása a Székelyföldre jellemző hagyományos közösségi munkaformában, kalákában történt. /Tikk Dóra, Csíkszereda: Fürdő- és közösségépítő kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

A Csak tiszta forrásból harmadik alkalommal szervezett „Hagyományművelő családi héten” Lázárfalván népdal, népmese, rovásírás és szövés volt a programkínálat július 21–27. között. A foglalkozásokat játékkal színesítették. Magyarországról érkeztek táborozók, a falubeli vendéglátóknál szálltak meg. Budai Ilona népdalénekes moldvai, szatmári és bukovinai népdalokat tanított. Miskolczi Katalin, a tábor alapítója a citerázást vezette. A fiatalok a székelydályai mennyezet képeit tanulmányozták. A Borvízforrás Kulturális Alapítvány szervezésében zajló tábor idén is elérte célját, tartalmas nyári elfoglaltságot nyújtott, gyarapította a magyarság történelméről és kultúrtörténetünkről való ismereteket. /Hagyományművelők tábora Lázárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

A Betyár Animációs Társaság évek óta hozzájárul a Muuuvi nemzetközi rövidfilmfesztivál megszervezéséhez. Cozma Péter, a társaság elnöke elmondta, a Betyár Animációs Társaság filmes műhelyt vezetett a Muuuvi nemzetközi rövidfilmfesztiválon. /Jánossy Alíz: Vásznon a homok- és agyagfigurák. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Korond első írásos említésének 675. évfordulója alkalmából képzőművészeti tárlat nyílt a művelődési házban, Benczédi Sándor, Páll Lajos, Józsa Judit, Kedei Zoltán, Láng Eszter, Tóth Ferenc, Venczel Árpád és Vinczeffy László munkáiból. A képzőművészeti galéria első kiállítója a 70 éves Páll Lajos volt, aztán Tóth Ferenc mutatkozott be festményeivel, majd a gyermeknap alkalmából Forró Ágnes, Kuti Botond és Molnos Zoltán mese- és mondaillusztrációival. A tizennyolcadik évét betöltő korondi Hazanéző folyóirat idei második számában tizenöt szerzőt mutat be azok közül, akik alkotásaikkal, kutatómunkájukkal, közéleti tevékenységükkel öregbítették a nagy fazekasfalu hírét-nevét. Az ünnepségen Ambrus Lajos főszerkesztő, a Firtos Művelődési Egylet elnöke köszöntötte az alkotókat és a népes közönséget, vallomásos emlékezést hallhattak Tófalvi Zoltántól, dr. Bíró Á. Zoltántól, dr. Láng Esztertől, Kedei Zoltántól, Majla Sándortól, Ráduly Jánostól, Simó Mártontól, Czegő Zoltántól. A Hazanéző ünnepi számának szerzői: Bölöni Domokos, Kercsó Attila, Ambrus Lajos, Molnos Lajos, dr. Bíró Á. Zoltán, Gergely Tamás (interjúja Bölöni Domokossal), Czegő Zoltán, Józsa Judit, dr. Koncz Gábor (Józsa Juditról), Kedei Zoltán, dr. Láng Eszter, Majla Sándor, Debreczeni József (Páll Lajosról), Ráduly János, Simó Márton, Tófalvi Zoltán, Gáspár Sándor (Tóth Ferencről), Jakobovits Miklós (Vinczeffy Lászlóról). Az egykor Korondon tanárkodó Czegő Zoltán keserű számvetésében írta, a legképtelenebb utat választotta 1988-ban: beállt magyarnak Magyarországon. „A magyar irodalom történetében soha ilyen szolgalelkű írótársadalom nem ügyködött, mint az elmúlt ötven évben” – vallja Czegő. /Damján B. Sándor: Tárlat és lapbemutató Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

Helmeczy László a Hír TV munkatársainak lejáratásában jeleskedő ügyvéd elmondta, akár ötmillió forintot is megérne neki, hogy a televízió riportereit börtönbe csukják. Azt a korábbi kijelentését viszont letagadta, miszerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter közötti hatalmi küzdelem áldozatának tartaná magát. Közben kiderült, hogy – korábbi állításával ellentétben – csak a Hír TV elleni lejáratási botrány kirobbanása után négy nappal tett feljelentést a bűncselekmény előkészítésében részt vevő ügyvéd. Helmeczy László a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint augusztus 5-én fordult a hatóságokhoz, pedig korábban azt állította, már az akciót vállaló Baráth Miklóssal történt beszélgetése után megtette a szükséges lépéseket. /Helmeczy vérdíjat tűzne ki a HírTV munkatársai fejére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

A Muzsikás együttes nyerte el idén a Világzenei Vásár (World Music Expo), azaz a WOMEX-díját, amellyel évente a műfaj legkiemelkedőbb előadóit és együtteseit tüntetik ki. Hamar Dániel, az együttes egyik tagja úgy fogalmazott: „ez óriási megtiszteltetés nemcsak a Muzsikás együttesnek, hanem az egész magyar népzene számára is”. Évente csak egy WOMEX-díjat osztanak ki. A díjátadó ünnepség november elején lesz Sevillában. /WOMEX-díj a Muzsikás együttesnek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

A képviselők nem hajlandók az igazságszolgáltatás kezére adni Adrian Nastase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedési minisztert. A képviselőház állandó bizottsága hiába hívta össze augusztus 13-ra a rendkívüli ülésszakot, a képviselők nem adták meg a legfőbb ügyészségnek az engedélyt ahhoz, hogy bűnvádi eljárást indítson a két volt kormánytag ellen. Ezzel a döntéssel a két képviselő elleni vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kénytelen meghatározatlan időre felfüggeszteni. A rendkívüli ülésszak összehívását Traian Basescu államfő kezdeményezte. Az RMDSZ nem szabta meg képviselőinek, miként voksoljanak. Senki nem tudja, miként voksoltak a honatyák, mert a szavazás titkos volt. A végeredményt bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /B. T. : Nem engedélyezte a képviselőház Nastase és Mitrea ellen a vizsgálatot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) arra számít: az ősszel várható parlamenti választásokon olyan jól szerepel majd, hogy egyedül alakíthat kormányt. Ha ez mégsem sikerül, a kisebbségi kormány, illetve a koalíció gondolatától sem idegenkednek – vélekedett Emil Boc, az PD-L elnöke. Boc elmondta: amennyiben nem tudnak majd egyedül kormányt alakítani, a koalíciótól sem riadnak vissza, elsősorban a szintén jobb-közép orientációjú RMDSZ, illetve a korábbi szövetséges, később rivális Nemzeti Liberális Párt (PNL) jöhet szóba. Néhány hónappal korábban, a helyhatósági választásokat megelőző kampányrendezvények alkalmával Emil Boc még arról szónokolt Kolozsváron: itt az ideje, hogy az RMDSZ „üljön már egy kicsit ellenzékben is. „Lakolniuk kell az árulóknak, akik megaláztak minket!” /Sz. K. : Boc nem zárja ki a koalíciót az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

A Konzervatív Párt (PC) vizsgálatot kért Cristian David belügyminisztertől az EMI által szervezett múlt heti, gyergyószentmiklósi nemzeti táborban állítólag elhangzottak miatt, miszerint ott Erdély függetlenségét kérték. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke szerint a PC a tábor népszerűségét akarja felhasználni a közelgő választási kampányban. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kérték, tájékoztassa a legfőbb ügyészséget az általuk „félkatonai kiképzőtábornak” nevezett EMI-rendezvényről. /B. S. : Konzervatívok az EMI ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Sorra eladják a Budapest VII. kerületében lévő Gozsdu-ingatlanokat, amelyekre a román állam sokáig igényt tartott, de az utóbbi időben nem vetette fel a kérdést. Niculescu Tóni, a román külügyminisztérium államtitkára úgy tudja, Romániának nincs újabb keresete az ügyben. „Nem tartom természetesnek, hogy a magyar állam eladta az ingatlanokat, a román állam megkérdezése nélkül” –jelentette ki Daniel Buda PD-L-s képviselő, aki már az ügyben történt 2006-os képviselőházi szavazás során is hevesen ellenezte az Emanuil Gojdu Európai Intézet tervét. Buda szerint a román államnak vissza kell szereznie a Gozsdu-vagyont. /Benedek Sándor, Kánya Gyöngyvér: Áruba bocsátották a pesti Gozsdu-udvart. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Nem csak önkéntesekkel szervezte tavalyelőtt télen és tavaly tavasszal a székelyföldi autonómiáról szóló „belső” népszavazást a Székely Nemzeti Tanács, hanem honoráriumot is ígért a segédkezőknek, amelyet mai napig nem fizettek ki – állítja marosvásárhelyi orvostanhallgatók egy csoportja. Fodor Imre, az SZNT széki elnöke elismerte: valóban tartoznak a diákoknak, rendezni fogják adósságaikat. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a szervezet cégtámogatásokból és magánadományokból tud törleszteni. Az egyetemisták a magyar és a román médiához fordultak felhívással, amiért az SZNT elfelejtette kifizetni az adósságát. „Vezérünk, Adam Valerian próbálkozásai, hogy beszéljen Izsák Balázsal és Fodor Imrével, válasz nélkül maradtak” – áll a gyatra helyesírással megfogalmazott felhívásban, amelyet három magyar egyetemista írt alá. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs diverziónak nevezte a sajtónak elküldött „panaszlevelet”. Elmondta, Ádám Valeriannal a helyhatósági választások idején találkozott utoljára, de az orvostanhallgató nem tett még utalást sem a felhívásban megfogalmazottakra. „Tekintettel arra, hogy a levél írói közül senki sem keresett meg, szerintem kitalált dologról van szó” – mondta Izsák. Fodor úgy tudja, Valerian a pénzéért eddig sem jelentkezett a SZNT-nél, mert Magyarországon tartózkodik, így másokat küldött maga helyett. /Antal Erika, Lokodi Imre: Adós maradt az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Csökkenteni kellene a burgonyatermesztést, ugyanakkor meg kell szervezni az értékesítést a Hargita megyei termelőknek – vélik a Hargita megyei szakemberek, akik szerint a gazdák egyelőre nem a piaci igényekhez igazodnak. Tavaly több gazda csekély áron értékesítette, vagy egyáltalán nem tudta eladni termését, Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint idén nyereséges lehet a burgonyatermesztés. Török, aki maga is termelő, az értékesítés szempontjából kedvezőtlen év után idén jobbra számít. „A 90-es évektől fokozatosan egyre kevesebb burgonyára van igény, míg ’90 előtt 100–120 kilogramm volt évente az egy főre eső burgonyafogyasztás, ma már körülbelül 70 kilogrammot fogyaszt egy személy. A megyében 15–20 százalékkal, országos szinten pedig 30 ezer hektárral kevesebb területen termelnek burgonyát, az EU-ban is csökkent mintegy 3 százalékkal a burgonyatermesztésre használt terület, azért is, mert ma már egyre nő a hektárhozam” – magyarázta Török Jenő, aki szerint a megyében még további 25 százalékkal kellene csökkenteni a termelést. Hargita megyében 12 600 hektáron termel burgonyát mintegy 12 ezer termelő, legtöbben 5–10, sokan 25–100 hektáron, csak kevesen termesztenek 100–200 hektárnál nagyobb területen. A gazdáknak össze kell fogniuk, egyesületet létrehozni, ahol közösen oldják meg a válogatást, mosást, csomagolást. Török évek óta hiába próbálja erről meggyőzni a gazdákat. /Székely Zita: Túl sok a krumpli? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Amióta megkezdték az Arad megyei Szépfalu (Frumuseni) határában az egykori bizerei Szent Benedek-rendi kolostor maradványainak a feltárását, minden évben találnak különleges leleteket a kutatók. Az idei szenzációt az, hogy egy 12. századi sértetlen állapotban lévő bárkának a lenyomatát találták meg a régészek, ez egyedülálló a maga nemében. Kelet felé volt egy kikötő, a szerzetesi lakások, egy kápolna és a főtemplom a különleges oltárral, déli irányban árkádos folyosó az udvarra, egy szökőkút és a refektórium, délkeleten lehetett egy dokk és egy gabonatároló. Kikötő és dokk maradványait találták meg, mert a bizerei kolostor egy szigetre épült, észak és dél felől fogta közre a Maros, a folyón szállították az építkezési anyagokat. A 18–19. századi mederszabályozások nyomán maradt száraz ez a vidék. A bizerei kolostor első írásos említése 1183-ból származik, de 1150-ből is találtak érméket. A törökvész, majd a reformkor jelentette a hanyatlást. 2003-ban művészettörténeti szempontból egyedinek számító két mozaikrészletet fedeztek fel, amelyek a templomot díszítették, de minden évre jut valami különlegesség. Az itt talált leletek nagy részét a múzeumba szállítják, de az lenne az ideális, ha helyben állíthatnák ki a tárgyakat, konzerválhatnák a maradványokat. /Pataky Lehel Zsolt: Ásatások Szépfalu határában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

A Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédelmi Társaság idén negyedik alkalommal rendezett műemlékfelmérő tábort. A 2005-ben indult kezdeményezés célja minél több háromszéki műemlék épület felmérése. A munkát az építészeti egyetemek hallgatói végzik, akiknek ez kiváló szakmai gyakorlat is. Hlavathy Izabella műemlékvédelmi szakmérnök elmondta, a tábor indításakor az akkor készülő, Háromszék, kúriák földje című kiadványban is felhasználták a gyűjtést, azóta pedig gyarapodott az adatbázis. Idén a diákok befejezik a megkezdett munkát, és két új műemlék épületet mérnek fel: az erősdi és a zabolai református templomot. Pozsony Ferenc néprajzkutató irányításával helytörténeti ismereteket is elsajátítanak. /Farcádi Botond: Műemlékfelmérő tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Jakab Antal gyulafehérvári püspök 1909. március 13-án született Gyergyókilyénfalván. Gyergyóditróban volt káplán, onnan Kolozsvárra került Márton Áron főesperes-plébános mellé, aki, látva tehetségét, 1937-ben Rómába küldte, hogy egyházjogot tanuljon. A római Lateráni Egyetemről jogi doktorátussal hazatérve, az egyházmegye kettéosztottsága idején Jakab Antal a kolozsvári püspöki helytartóságra került, Sándor Imre helytartó mellé titkárnak. 1945-ben Gyulafehérváron ő a teológia vicerektora és az egyházjog professzora. Amikor Márton Áront elhurcolták, Róma akaratából ő lett az egyházmegye első titkos ordináriusa, vagyis püspök-helyettese. Dr. Boga Alajos, Sándor Imre és Gajdátsy Béla letartóztatása után bejelentette, hogy a továbbiakban mint titkos ordinárius fog intézkedni az egyházmegyében, megtiltott minden állami szervezést. Jakab Antalt 1951. augusztus 24-én letartóztatták. Elhurcolása után sokat verték, majd a felsőbányai ólombányában kényszermunkára ítélték, Ambrus József karcfalvi plébánossal és dr. Dávid Lászlóval együtt. Az egyik bányaomlás alkalmával a csodával határos módon menekültek meg. Jakab Antalt innen a Duna-csatornához hurcolták. A kommunisták börtönében összesen 13 évet raboskodott. Szabadulása után papként nem működhetett. Szülőfalujában segített rokonainak a mezei munkában. Később megengedték, hogy Görgényszentimrén, majd Búzásbesenyőn lelkipásztorkodhasson. Az 1960-as évek közepén Jakab Antalt Máron Áron visszavitte Gyulafehérvárra, hogy ott tanárként működjön. 1971. december 23-án VI. Pál pápa utódlási joggal kinevezte Jakab Antalt Márton Áron segédpüspökének. Jakab Antal 1980. április 2-ig (Márton Áron nyugdíjba vonulásáig) volt gyulafehérvári segédpüspök, ettől kezdve 1990. március 14-i visszavonulásáig megyéspüspökként vette vállaira az egyházmegye kormányzásának nehéz terhét. Állandó küzdelemmel járt, hogy az elnyomással szemben megvédje az egyház jogait. Nagy tudással, kitűnő diplomáciai rátermettséggel tett meg mindent, amit csak megtehetett, híveiért. Amikor Bukarest bevezette a teológiára felvételizők létszámának korlátozását (numerus clausus), Jakab Antal ezt nem tartotta be. 1993. május 5-én halt meg súlyos májrákban. (Incze Dénes: Erdély Katolikus Nagyjai. /Tusnádfürdő (ny. Csíkszereda), 2003/ című munkája felhasználásával) /Jakab Antal Centenárium 2009. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./