Orbán Viktor és Traian Basescu ugyanahhoz az európai pártcsaládhoz, az Európai Néppárthoz tartoznak. Ez, valamint személyes jó viszonyuk a garancia arra, hogy – amennyiben Magyarországon Orbán Viktor vezetésével alakul kormány – a két nép közös történelmében szinte példátlanul jó együttműködés veheti kezdetét. Az Orbán Viktor, Traian Basescu és pártjaik közötti, európai mércével mérve is szoros kapcsolat az élet minden területén jelentősen javíthatja a viszonyt a két nemzet, a két ország között, aminek első számú kedvezményezettjei az erdélyi magyarok lesznek – szögezte le közleményében a Fidesz. /Fidesz: jó együttműködés veheti kezdetét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő szerint a romániai elnökválasztás bebizonyította, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nemcsak a határon innen, de a határon túl is a magyarság megosztására „játszik”. /MDF: Orbán Viktor megosztásra „játszik” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Csapody Miklóshoz hasonlóan Bíró Béla is elítélte Orbán Viktort és a Basescura szavazó magyarokat. Gyulafehérvár magyarfaló románjai és a székelyföld románfaló magyarjai példás egyetértésben adták szavazataikat Traian Basescu volt és leendő államfőre, írta Bíró Béla, az elnök állíthatja majd, hogy állama tökéletesen megoldotta a nemzetiségi kérdést. Romániának most a magyarok által tisztelt és szeretett elnöke van, akit nemcsak Orbán Viktorhoz fűz baráti viszony. Bíró azt állította, hogy a romániai magyarok jelentős része szerint minél rosszabb, annál jobb. Basescu a székelység területi autonómiáját határozottan elutasította. Basescu manipulatív szándékait sem Tőkés László, sem Orbán Viktor nem sietett leleplezni. Bíró Béla a Háromszék című napilapot is elítélte, amiért heti műsormelléklet hátoldalán Orbán Viktort és Traian Basescut közös fotón szerepeltette. /Bíró Béla: Orbán Viktor és Gigi Becali. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ Az Új Magyar Szó egy további cikke szintén Orbán Viktorral foglalkozott: Erdélyben létrehoznák az erdélyi magyar egyesült jobb oldalt, annak tiszteletbeli elnöke, Basescu titokban tett javaslatára Orbán Viktor lenne. /Sike Lajos: Vox dei. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Lehet erkölcsösen is politizálni, az erkölcs és a politika nem zárja ki egymást. Nemrég mondta ezt egy magyarországi ellenzéki politikus. Egy nyugat-európai közéleti személyiségről, egy kis ország, egy konszolidált demokrácia korábban többször is újraválasztott miniszterelnökéről. Kelet-Európában, ma már Magyarországon is, a tisztesség és a politika fogalmát összekapcsolni vakmerő vállalkozás. Magyar felmérések szerint a közvélekedés leginkább a politikusokat tekinti korruptaknak. Mára a közélet meghatározó személyiségei a „megélhetési politikusok” lettek. Manapság leginkább elvtársi huncutság a politika: a kapitalistává lett KISZ-titkárok egy bukott rend bukott morálját mentik át az új világba, írta Beke Mihály András. /Beke Mihály András: Elvtársi huncutság. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

1989-ben egy fiatal lelkipásztor Temesváron, Romániában elkezdte bontani a ,,hallgatás falát”. Erre a történelmi pillanatra emlékeztek 2009. december 4-én a Húsz év Temesvár igézetében című nemzetközi konferencián Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. 1989 decemberében volt egy igaz ember Temesváron, és egy igaz ember elég a jó döntéshez – mondta köszöntőbeszédében Balog Zoltán, az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke. Van-e remény, hogy Európa Temesvár Európája legyen? – tette fel a kérdést Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, fideszes országgyűlési képviselő, kijelentetve: Tőkés László a közép-kelet-európai rendszerváltás utolsó aktív mohikánja, egyetemalapító, egyház-újraszervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, jelenleg európai parlamenti képviselő, Temesvár hőse, aki áttörte a hallgatás falát. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke beszédében Tőkés Lászlót a következőképp méltatta: A szabadság csak az erőseké és bátraké, akik kiállnak érte. Tőkés László egymaga szállt szembe az elnyomó rezsimmel, annak titkosszolgálatával és hadseregével. Megmutatta, hogy egyetlen ember erősebb lehet egy egész elnyomó rendszernél. Ez az erő változtatta meg Közép-Európát! Tőkés László hozzászólásában hangsúlyozta: Folytatni kell a húsz évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltozást, nem merülhetünk ki a múlt felidézésében! Nehogy felülkerekedjen a Múlt Jövendőnk felett! Véleménye szerint a szekuritáté még mindig szolgálatban van, a diktatúra pedig lopakodva kísért. A nemzetközi konferencián felszólalt Lee Edwards, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány elnöke, aki idén nyáron kuratóriumi társaival együtt Tőkés Lászlónak ítélte a Truman–Reagan Szabadság-díjat, valamint Emil Constantinescu, Románia volt elnöke. /Frigyesy Ágnes: Tőkés László a közép-kelet-európai rendszerváltás utolsó aktív mohikánja (Húsz év Temesvár igézetében). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

Elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Romániát amiatt, hogy közel két évtizedbe telt a temesvári felkelés leverése miatti perek lefolytatása; az EJEB szerint a román állam ezzel cserbenhagyta az áldozatokat. A strasbourgi székhelyű bírósághoz négy olyan román állampolgár fordult panasszal, akik megsebesültek, vagy elvesztették hozzátartozójukat, amikor az 1989-es romániai forradalmat kirobbantó temesvári felkelés idején a kommunista rendszer a tömegbe lövetett. Az EJEB fejenként ötezer eurós kártérítést ítélt meg a panaszosoknak. /Az EJEB elmarasztalta Romániát a temesvári sortűzperek lassúsága miatt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Éles lőszer volt abban a borítékban, amelyet Szijjártó Péter fideszes politikus nevére címeztek. A rendőrség lőszerrel visszaélés miatt eljárást indított az ügyben, ismeretlen tettes ellen. A küldemény feladójaként a Kovács László név olvasható. /”Kovács László” éles lőszert küldött Szijjártónak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

Elérhetővé tette 19–20. században kiadott híreinek egy részét az interneten a Magyar Távirati Iroda. Az ingyenesen elérhető adatállományban való tájékozódást, keresést korszerű keresőszoftverek segítik. Az MTI archív híreit öt különálló korszakban lehet böngészni vagy keresni: az 1887–1919, az 1920–1944, az 1945–1949 közötti időszak, valamint az 1956-os év, illetve az 1988–2005 közötti periódus MTI-hírei. Ez utóbbi adatbázis az MTI-híreken kívül az Országos Sajtószolgálat (OS) és az OTS, valamint az MTI korabeli rádiófigyelő szolgálatának anyagait (például a Szabad Európa Rádió, BBC, Amerika Hangja) is tartalmazza leírt formában, de a korábbi időszakok bizalmas MTI-anyagai is hozzáférhetők. Mostantól több mint ötmillió MTI-hírt találhatnak meg az interneten az érdeklődők. /Ingyenesen hozzáférhető archív MTI-hírek a neten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék jóváhagyta a Legfelső Bíróság döntését, így nem találták vétkesnek az egykori kolozsvári polgármestert, Gheorghe Funart munkahelyi visszaélés vádjában. A nagy-romániás polgármestert a korábbi városi tanácsosok perelték be, miután 2002-ben feloszlatta a helyi tanácsot, és azt kérte a kormánytól, írjon ki időközi helyhatósági választásokat. /Funar nyert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

December 10-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dísztermében tartják meg a kolozsvári Verbum Kiadó új kötetének a bemutatóját. A dr. Bodó Márta által szerkesztett Érték, értelem, lelkiség. Közelítések a logopterápiához című kiadvány a Keresztény Szó Könyvek harmadik kötete. Ezután Bodó Márta, a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat főszerkesztője ünnepélyesen átadja az idei nívódíjakat. /Fodor György: A Keresztény Szó Könyvek újabb kötete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Sas Péter budapesti művelődéstörténésznek a Szent Mihály-templomról készült könyvét /A kolozsvári Szent Mihály-templom és gyűjteménye, Gloria, Kolozsvár/ mutatták be december 7-én Kolozsváron. Beszédében Kovács Sándor főesperes utalt arra, hogy a gyulafehérvári egyházmegye idén ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját, illetve 660 évvel ezelőtt bocsátották ki Avignonban azt a búcsúengedélyt, amellyel elkezdődött a Szent Mihály-templom építése. „A XXI. században egyre fontosabb, hogy megismerjük jelképeinket, és közös erővel óvjuk meg ezeket” összegzett Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul. /Nagy-Hintós Diana: Új könyv a Szent Mihály-templomról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Az erdélyi magyaroknak az elnökválasztás arra jó volt, hogy megállapíthassák: a széthúzás miatt folytatódik a vesszőfutás. A magyarság vezetői nem voltak képesek egymással szóba állni, megegyezni. Felvidéken, a Délvidéken, és az anyaországban is magyarnak mindenhol magyar a legfőbb ellensége, írta keserűen a lap munkatársa. Most volt „megtagadtatásunknak az ötéves évfordulója”, emlékezett a cikkíró 2004. december 5-re, amikor „az anyaországban ellenünk szervezett kampányon sorozatban megaláztak munkahely-sóvárnak, az ottani szociális hálóra veszélyesnek, kiéhezettnek” nyilvánították a határon túli magyarokat, nyilvánosan megtagadták a kettős állampolgárságot. Ugyanezt minden környező nemzet alanyi jogon, parlamenti döntéssel biztosít a szétszóródott kisebbségeinek. Azóta „a népünktől elfordult elemeknek sikerült” az anyaországi nemzetrészt „erkölcsi és gazdasági romlásba, kilátástalanság miatti rettegésbe taszítaniuk. ” /Balta János: Vesszőfutás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

Eljött az ideje annak is, hogy az erdélyi tömbmagyarság a szórványban élőkkel felvegye a kapcsolatot. A Demeter László megyei tanácstag által kezdeményezett program célja a magyarságtudat megőrzése, erősítése. Háromszék Hunyad és Arad megyével szándékozik együttműködni, elsőször Hunyad megyével, illetve Déva városával veszi fel a szórványtestvéri kapcsolatot. Elsőként a sepsiszentgyörgyi nyugdíjasok fogadták a dévai idősek csoportját, s már viszontlátogatáson is voltak. A következő lépés: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Főgimnázium és a Berde Áron Szakközépiskola diákjai a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanulóival kezdenek levelezést, jövőre nyári táborozáson fogadják egymást, a helyi diákversenyekre jövőtől elhívják a szórványbeli iskola diákjait is. A programban szerepel még magyar iskolakönyvtárak létrehozása Hunyad megyei településeken, a Háromszék Táncegyüttes turnéja, kórusok, színjátszó csoportok kiszállása, ottani egyházi épületek közmunkával való felújítása. /Váry O. Péter: Lehet, mert kell (Háromszéki szórványprogram). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Nemsokára a Google virtuális földgömbjén, a Google Earth-ön is elérhetővé válnak a székelyföldi nevezetességek, turisztikai célpontok. Egy székelyudvarhelyi cég azon dolgozik, hogy ezeket a helyszíneket feltérképezze, és egy-egy bemutató videóval vagy fényképalbummal együtt elérhetővé tegye az interneten keresgélő felhasználók számára. A Hargita Megye Tanácsa által is támogatott projekttel a kezdeményezők turistákat csalogatnának a térségbe. Magyar, angol, német és román nyelven elérhetőek iranytu.ro, illetve arrival.ro oldalak. /Mihály László: Székelyföld a Google Földön. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

A gyermekelhagyás ellen indított programot a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság. Az intézmény vezetője, Elekes Zoltán elmondta, a SERA Alapítvány által kezdeményezett projekt célja felkutatni azokat a szülőket, akik már több gyermek neveléséről lemondtak. Számukra szociális gondozók, egészségügyi szakemberek fognak segítséget nyújtani úgy, hogy az elhagyott gyermekek visszatérhessenek a szülőkhöz. Hargita megyében jelenleg 1200 gyermeket hagyott el a családja és él állami gondozásban, további ötszáz gyerek gondozását pedig nevelőszülők biztosítják. Idén közvetlenül a szülés után 39 gyermeket hagytak el az anyák, 23 esetben azonban a szociális gondozók meg tudták győzni őket, hogy mégis ragaszkodjanak az újszülötthöz. /Szülőt az elhagyott gyermekeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Átgondolatlanul költötte el idén a rendelkezésére álló összegeket az Oktatási Minisztérium – fejtette ki Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, a tanintézmények többéves fejlesztéséhez szükséges összegek alig 2 százalékát utalták ki ebben az esztendőben Háromszékre. Tavaly 29 millió lejt kapott Háromszék tanügyi beruházásokra, idén csak 4,2 millió lej érkezett. /Kovács Zsolt: Pazarol a tanügyi tárca? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A mai gyermekek egyre kevesebbet játszanak, a hajdani csoportos játékok pedig, ha nem lenne az óvoda, talán feledésbe merülnének. Ezért jó, hogy H. Szabó Gyula igazgató kezdeményezésére a Kriterion újra kiadta Veress Péter Ilona nyugalmazott magyar szakos tanárnő Mezőcsávási gyermekfolklór című könyvét. A kötet négy falu, Mezőcsávás, Mezőfele, Mezőménes és Galambod rendkívül gazdag gyermekfolklórját mutatja be, énekes-táncos, szórakoztató játékok, mondókák, kiszámolók, nyelvgyakorlatok, csúfolók, hangutánzók stb. 1559 szövegváltozatán át. Az anyagot Veress tanárnő húsz éven keresztül mintegy 300 tanítványa segítségével gyűjtötte. Ebből sokat régen elfeledtek volna, ha egy lelkes pedagógus nem vállalkozik a megörökítésükre. A tanárnő Kolozsváron végezte az egyetemet. A gyűjtés során felkereste az idős embereket, akik először nehezen beszéltek a régi gyermekjátékokról. /Bodolai Gyöngyi: Játékból szőtt élet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

Az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kezdeményezésére az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről fogadott el politikai nyilatkozatot az Európai Néppárt (EPP), Bonnban megrendezett kongresszusán. A politikai nyilatkozat szerint az Európai Unió lakosságának 10 százalékát kitevő őshonos, nemzeti kisebbségek fontos kulturális, szellemi, gazdasági és szociális értékei az Európai Uniónak, védelmük, kultúrájuk és nyelvi sokszínűségük megőrzése alapvető érdeke az európai közösségnek. Borbély László, a RMDSZ ügyvezető alelnöke példa nélkülinek nevezte a kisebbségekre vonatkozó dokumentum elfogadását. Az Európai Néppárt első alkalommal említi hivatalos dokumentumban az őshonos nemzeti kisebbségeket olyan közösségekként, amelyek évszázadok óta élnek egy adott területen, és nem sorolja őket a 10–20 éve Európában élő bevándorlók közé. Az EPP kongresszusa egyben tisztújító volt. A néppárt elnökévé ismét egyhangúlag Wilfried Martens egykori belga miniszterelnököt választották. Megválasztották az EPP tíz alelnökét is. Az egyik posztot továbbra is Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tölti be, miután újraválasztották. /Az EPP javasolja a kisebbségi normarendszer kidolgozását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Befejeződött a SAPARD-program Romániában. Románia egyike azoknak az országoknak, amelyek a kiutalt összeg döntő többségét – pontosabban 90 százalékát, azaz 1,34 milliárd eurót – sikerült lehívnia. A SAPARD-programnak az volt a célja, hogy támogassa a közép- és kelet-európai országokat – amikor azok még EU-tagságra pályáztak – annak érdekében, hogy hozzák be a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén észlelt lemaradásukat, és illeszkedjenek be minél hamarabb az európai közösségi agrárpolitikába. /Befejeződött a SAPARD-program Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

„Húsz év elteltével még nem történt meg az igazi rendszerváltás, de a Mózes által vezetett zsidók is csak negyven évi vándorlás után érkeztek az Ígéret Földjére” – élt a bibliai hasonlattal Tőkés László a december 9-én Bukarestben tartott értelmiségi kerekasztalon. A Társadalmi Párbeszédért Csoport (Grupul pentru Dialog Social) által a rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából tartott megbeszélésen Tőkés az 1989-es események tanulságairól beszélt. Boros Zoltán bukaresti újságíró hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy a médiában, az 1989. december 22-én felszabadult Román Televízióban már az első percektől kezdve megkezdődött a forradalom kirobbanása helyszínének, Temesvárnak, valamint Tőkés László szerepének elhallgatása. /Félúton az Ígéret Földje felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Lejárt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által haladékként adott végső határidő Románia 2010-es költségvetésének elfogadására, az ügyvezető Boc-kormány azonban nem volt hajlandó benyújtani a büdzsé tervezetét a parlamentnek. Emil Boc szerint ez azért nem történt meg, mivel – bár tartalmilag már 95 százalékban készen állt volna a dokumentum – egy ilyen fontos döntés meghozatalának felelősségét egy új, teljes hatáskörrel működő kormánynak kell vállalnia. Az IMF feltételeinek megszegése miatt a román kormány kénytelen volt magánbankoktól felvett kölcsönökkel pótolni a nemzetközi pénzintézettől várt hitelrészlet összegét. /Ma járt le az IMF határideje. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Nem szavazok a vörösökre! – hangzott nem egy romániai magyar részéről, hogy miért nem a szocdemek /PSD/ államfőjelöltjére adja voksát. A romániai valóságra sokan megpróbálták ráhúzni a magyarországi viszonyok között kialakult felosztási rendszert. A PSD és az MSZP esetében ez áll is, hiszen mindkettő az egykori állampárt ma önmagát szociáldemokratának valló utódpártja. A liberálisoknál már nem áll fenn az egyezés. Az SZDSZ ultraliberális, doktrinér kozmopolita irányvonalat képvisel, amely a nemzeti oldalt retrográdnak bélyegzi, ezért a baloldal felé húz. A román liberálisok esetében már a „nemzeti” jelző is mutatja, hogy a párt a közösség értékeit is relevánsnak tartja, és inkább jobbközép pártnak tekinthető. A Fidesz–PDL-párhuzam pedig végképp nem áll, hiszen amíg a Fidesz rendszerváltó párt, addig a PDL ugyanolyan kommunista utódpárt, mint a PSD. A PDL EPP-tagként megakadályozta Tőkés László felvételét a néppárti frakcióba, majd az önálló romániai magyar képviselőcsoport létrejöttének is keresztbe tett. Még a Fidesz sem tudta jobb belátásra bírni. /Balogh Levente: Párt és szimpátia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Külön-külön beszélt a cikkíró a történtekről mind az RMDSZ, mind az MPP képviselőivel – mindeddig eredménytelenül. Nyáron Gyergyószentmiklóson rendezett ,,spontán tüntetést” a Noua Dreapta nevű, vasgárdista eszméket valló, elvakultan magyarellenes szervezet, és az ottani MPP-s vezetés karba tett kézzel végignézte. Erre vérszemet kaptak, hónapokig tervezgették és nyilvánosan bejelentették, hogy december elsején Sepsiszentgyörgyön fognak ,,ünnepelni”. Sepsiszentgyörgy polgármestere kiutasította őket a városból, ami nem sokat ért. Jöttek vagy százötvenen, részeg randalírozással hosszan ordítoztak a városban, aztán, amikor úgy hozta az úri jókedvük, leléptek. Az interneten a legnagyobb videomegosztón egyre-másra rakják fel sepsiszentgyörgyi ,,sikeres megmozdulásuk” bizonyítékait, nyíltan bozgoroznak, és szervezik a következő, ezúttal Csíkszeredában esedékes tüntetésüket. Szándékukban áll rendszeresíteni a székelyföldi ,,kiruccanásokat”. Megtehetik, mert senki nem tesz semmit ellenük! December elsején a Magyar Gárda Székely Szakasza koszorút szeretett volna letenni a kolozsvári Mátyás-szoborhoz, és megemlékezni a Székely Hadosztály megalakulásáról. Arról a Székely Hadosztályról, amely 1918. december 1-jén alakult a románok ellen, és amelynek tudtommal egész Erdély területén nincs egyetlen emlékműve sem. Sepsiszentgyörgyiek ezt évek óta szorgalmazzák, de eddig süket fülekre találtunk. A Magyar Gárda tagjait elhurcolták, és csendzavarásért (!) büntették meg 50 000 lejre. Ezzel szemben a Sepsiszentgyörgy békés lakosságára rárontó, minősíthetetlen módon viselkedő csoport rendőri felvezetéssel, hangos bozgorozással randalírozhatott – büntetlenül. Kivizsgálást kellene indítani azok ellen, akik egy békés kisváros lakosságát megtámadták. A cikkíró követeli, hogy indítsanak kivizsgálást Ioan Lacatusu ellen /aki meghívta őket/ és az összes ideszállított futballhuligán ellen, valamint annyi büntetést kapjanak, mint a Magyar Gárda tagjai! /Sántha Éva, Sepsiszentgyörgy: Minket büntetlenül rugdoshatnak? (Háromszék magyar politikusaihoz). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

A Magyar Gárda Székely Szakasza, december 8-án benyújtotta fellebbezését a bíróságon, a december 1-én a Székely Hadosztályról való megemlékezés alkalmával kirótt jogtalan megbírságolásra. A bírságot azért kapták, mert a Szent Mihály templomból kijöttek idegen nemzetek szimbólumaival, holott az általuk használt zászló és jelkép hivatalosan nem szimbóluma egyetlen országnak sem, olvasható közleményükben. Ráadásul őrizetbe vételüket a rendőrök a jogilag a Szent Mihály templomhoz tartozó területen végezték. A rendőrség intézkedését méltánytalannak, igazságtalannak és hátrányosan megkülönböztetőnek tartják. A fellebbezés tárgyalása 2010. március 29-én lesz. A Magyar Gárda Székely Szakasza az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is feljelentést tesz az ügyben. A Noua Dreapta gyergyószentmiklósi és a sepsiszentgyörgyi felvonulásait nem követte semmilyen büntetés. A gyergyószentmiklósi rendőrség azt közölte, hogy megemlékezést nem kell előzetesen bejelenteni és annak lebonyolításához nem kell engedély. Ott a rendőrök végignézték, hogy a fél városon keresztülvonultak, minden következmény nélkül. /A Székely Szakasz megfellebbezte az 50 ezer lejes büntetést – Közlemény. = Erdély. Ma, dec. 11./

Kolozsváron tartották meg az elmúlt hétvégén a Várom az Urat adventi keresztény zenefesztivált, az Erdélyi IKE szervezésében. A fesztivál kilencéves fennállása alatt a program évről évre gazdagodott, idén kilenc együttes lépett színpadra Erdély minden régiójából és Magyarországról. Az ökumenizmus jegyében az évek során az unitárius Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) is bekapcsolódott a szervezésbe. Utóbbi idén is társszervező volt. /Fodor Enikő: Kolozsváron tartották meg a Várom az Urat keresztény ifjúsági rendezvényt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

December 10-én Szatmárnémetiben, a Németi templom gyülekezeti termében Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílt tárlat, az alkotó munkásságáról, valamint a kiállított képekről Hitter Ferenc újságíró beszélt. Kovács Emil Lajos a most megnyitott „Nagybányai örökség“ című tárlatával, valamint korábbi, szatmári tájakat bemutató alkotásaival egyfajta missziót vállalt, melynek célja az, hogy ennek a vidéknek a hírét vigye, mivel a térség értékeit kevéssé ismerik. A tárlatnyitót követően a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében Bem-megemlékezést tartottak a forradalmár születésének évfordulója alkalmából. Czumbil János történelemtanár Bem tábornokról tartott előadást. Az ünnepség végén bizottságot alakítottak, melynek célja egy Bem-szobor felállítása Szamoskrassón. /Babos Krisztina: Kovács Emil Lajos-tárlat, Bem-megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 11./

Komoróczy Györgynek december 10-én újabb kötetét ismerhette meg a székelyudvarhelyi olvasóközönség. Az öt évvel ezelőtt megjelent Jókedvű udvarhelyiek című anekdotagyűjtemény második kötete is napvilágot látott. Azért telt el öt év a két kötet megjelenése között, mert az anekdotákkal csak az úgynevezett szabadidejében foglalkozhatott. A nyelvművelő munkája mellett az újságírás is időigényes. /Antal Ildikó: Az emberek szeretnek mókázni. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Az ÚMSZ átvette a budapesti kormánypárti 168 Óra hetilapból Mester Ákos Bajnai Gordon miniszterelnököt dicsérő cikkét. Bajnai a Corvinus Egyetemen tartott előadást. Bajnai „idegenkedik a handabandázó kampánybeszédtől”, van koncepciója, világosan fogalmaz, elmondta, hogy a nemzetközi gazdasági szakértők elismeréssel szólnak Magyarországról. „Bajnai őszintén és komolyan beszél. Kiegyensúlyozott”, dicsérte tovább a cikkíró. /Mester Ákos: Bravó, Bajnai! Az egyensúly keresése, 168 Óra (Budapest). = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Balla Zsófia első kincses városbeli önálló szerzői estjére került sor december 10-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A költővel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője és Demény Péter író, szerkesztő, a meghívott munkásságának egyik legjobb ismerője beszélgetett. A rendezvény keretében Balla Zsófia a pozsonyi Kalligram Kiadónál idén megjelent A nyár barlangja című kötetéből olvasott fel verseket. A szerző Budapesten élő kolozsvárinak vallja magát. /Ferencz Zsolt: Szülővárosába érkezett Balla Zsófia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Korodi Attila RMDSZ-es képviselő azt állítja, az RMDSZ úgy fog tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a magyarok arányos képviseletét fogja kérni feltételként a decentralizált intézményekben azokon a vidékeken, ahol a közösség él. /Az RMDSZ tárgyalási alapjai. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Kolozsváron indult 1989. december 23-án a Szabadság, mint „a demokratikus közvélemény napilapja”, 1994. január 4-től „kolozsvári közéleti napilap”; jelenlegi alcíme (2007. január 16-tól): „erdélyi közéleti napilap”. Alapító-munkatársi gárdája a diktatúra bukásáig a Kolozsváron megjelent Igazság belső munkatársainak egy csoportja volt, amelyhez december 22-én spontánul a város több ismert magyar értelmiségije csatlakozott. Kiadója a Szabadság Kft., kiadótulajdonosa a Minerva Kulturális Egyesület. A Szabadság 2002 augusztusában kérelmezte felvételét, és 2003. február óta tagja az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Szövetségének (MIDAS), amely 2007. május 3–6. között Kolozsváron tartotta meg éves konferenciáját és közgyűlését. /(t.): Szabadság. Laptörténeti adatok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./