Sepsiszentgyörgyre toborozza tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre az Új Jobboldal szélsőséges román nacionalista szervezet. Honlapjukon közzétett felhívásukban ez áll: ,,Ha eleged van a szeparatista magyarok nyomásgyakorlásából, ha nem közömbös számodra a Hargita és Kovászna megyei románok sorsa, akik idegenné váltak saját hazájukban, ha román vagy, és ez büszkévé tesz, gyere el felvonulásunkra december elsején Sepsiszentgyörgyre, Erdély szívébe, hogy bebizonyítsuk, az úgynevezett Székelyföld mindig is román föld volt, és az is lesz. ” Az Új Jobboldal a legionárius mozgalom utódjaként határozza meg magát, 2005-ben már elmentek Sepsiszentgyörgyre koszorúzni, akkor csak egy kisebb csapat jelent meg. 2007-ben Marosvásárhelyen és Brassóban osztogattak szórólapokat, 2008. március 15. környékén Sepsiszentgyörgyben is megjelent néhány, melyeken az állt, Székelyföld mindig román föld volt és lesz. Tavaly március 15-én felvonulást szerveztek Kolozsváron, és híveik megvertek egy magyar fiatalt, mert magyar zászló volt nála. Bukaresti és más városokban szervezett nagygyűléseik általában szélsőséges, nacionalista hangnemben zajlanak, erős magyarellenes retorikával. /Farkas Réka: Felvonulnak a román szélsőségesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

November 14-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulásának 150. évfordulója alkalmából a régi vándorgyűlésekre emlékeztető történelmi konferenciát szerveztek Szovátán „A tudomány szolgálatában” címmel. Pál-Antal Sándor, az EME marosvásárhelyi fiókegyesületének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a vásárhelyi fiókegyesület, fennállásának 12 éve óta első alkalommal tartja ülését a városon kívül. Pál-Antal Sándor rövidített változatát ismertette Egyed Ákos írásának, amely az EME történetét tárgyalta. Az EME megalakulása óta élvezi a Magyar Tudományos Akadémia támogatását, több mint negyven tagját választotta soraiba az MTA. 1950-ben a kommunista diktatúra az EME működését felfüggesztette, javait törvényellenesen elvette és azokat állami intézetek kezelésébe adta. 1990-ben alapították újra az egyesületet. A 2007-es adatok alapján az egyesületnek 1565 rendes, 103 alapító és 41 pártoló tagja van, közöttük kétszáz tudományos doktor, kétszáz orvosdoktor, ezernél több egyetemi hallgató. Hét szakosztálya működik, hat erdélyi városban rendelkezik fiókegyesülettel. Rüsz-Fogarasi Enikő értekezett a fejedelemségkori székely vásárokról. Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója tartott vetített képes előadást a nyárádszentlászlói templom régészeti feltárásáról. Előadást tartott többek között Mihály János (Zászlóhasználat a székelyeknél az erdélyi fejedelemség idején), Tüdős S. Kinga (Egy székely nemesasszony végrendeletei), Garda Dezső (A székely határőrezredek a 18. század végén és a 19. század elején), Csáky Árpád (Pálos misszió Háromszéken a 18. században) és Pál Judit (Székelyföld és a koronázási ünnepségek). /Nagy Botond: EME- vándorgyűlés Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Kuszálik Péter nemrég megjelent kötetében (Purgatórium. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2009) a Sütő-életmű kutatóit és monográfusait felülbírálva képletes pert indított, megkérdőjelezve Sütő András irodalomtörténeti besorolásának eddigi eredményeit. Azokat a kutatókat, akik a 2005-ben lezajló Földes-vitában is megszólaltak (lásd Ablonczy László, Bertha Zoltán, Görömbei András, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya írásait A Hét 2005 első félévi számaiban) Kuszálik Péter képletesen védőügyvédeknek tekinti Sütő András „szentté avatási perében”, ő pedig az advocatus diaboli, aki a terhelő bizonyítékokat sorolja fel. A tárgyalás hitelét megrendíti, ha az ügyész a vádirat előterjesztését többször megszakítva hol pamfletíróként humorizál a vádpontok kapcsán, hol rövid részleteket árul el az előre elhatározott ítéletből. Ezért a marosvásárhelyi Bethlen Gábor Művelődési Egyesület november 19-én tartandó beszélgetőestje nem a vád és nem az ítéletmondás fóruma kíván lenni. A beszélgetést felvezetője Stefano Bottoni történész. /Lázok János: Az esküdtszéké a szó. A Bethlen Gábor Művelődési Egyesület vitaestje. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Sikeres volt a Sütő András sárral való fröcskölése az elmúlt héten. Alig két nap alatt (november 12-én és 14-én) pro és kontra írások jelentek meg a Népújság hasábjain Kincses Előd és Kuszálik Péter tollából. Székely Ferenc pontosított: sohasem tekintette saját ötletének a Sütő András Baráti Egyesület megalakításának gondolatát. Egy Sütő-alapítvány (akkor még ez is szóba jött) vagy egy egyesület megalakításának aktualitása szóba került. Az egyesület pontos megnevezése, azaz SÜTŐ ANDRÁS BARÁTI EGYESÜLET mindenképpen Nagy Pálnak tulajdonítható.) Nagy Pál vette át az irányítást. 2008. június 21-én Marosvásárhelyen hivatalosan megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. A szóváltás nem Nagy Pál író, szerkesztő, közösségszervező elnök alkalmasságát kérdőjelezte meg. Az utóbbi időben elszaporodtak a Sütő Andrást célzó vagdalkozó írások a Népújság lap hasábjain. Székely Ferenc ezzel nem értett egyet. /Székely Ferenc: Nehéz(kes) álom. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ A két írás: Kincses Előd: Az ördög ügyvédje és a tények. = Népújság (Marosvásárhely), 2009. nov. 12./ Kuszálik Péter: Válasz Kincses Elődnek. = Népújság (Marosvásárhely), 2009. nov. 14./

Uzonban november 15-én a község szülöttére, Beke Györgyre emlékeztek a központi parkban felavatott kopjafánál. Beke György hatalmas életműve – több mint húsz könyvet írt, több mint húszat fordított, több ezer publicisztikai írást közölt –a nagy elődök, elsősorban Orbán Balázs hatalmas művének, a Székelyföld leírásának továbbépítése, kiterjesztetve Erdély egészére, át-átruccant Moldvába is az ottani magyarok közé, emellett Bukarest egykori magyar világát rekonstruálta. Boltív-ember volt, és holtában is az marad: a Kárpát-medence egészében érzett és gondolkodott, híd-ember volt, aki szétszóródott magyar nemzetrészek között kapcsolatot épített, írta róla Sylvester Lajos. Az uzoni kopjaavatás a kétnapos rendezvénysorozat záró mozzanata volt. A kopjafa avatásán jelen volt és koszorút helyezett el Beke Mihály András, Beke György Budapesten élő fia. Uzon község vezetőségét dr. Ráduly István polgármester, a 15. évfordulóját ünneplő Jókai Mór Közművelődési Egyesületet Kőmíves István elnök, az ugyancsak 15 éves Szivárvány Női Kart Keresztes Enikő karnagy képviselte. /Sylvester Lajos: Beke György hazabarangolása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Születésének 75. évfordulója alkalmából emlékkonferencia keretében emlékeztek meg Kovásznán Fábián Ernő /1932-2001/ filozófus tanárról, íróról és közéleti személyiségről. A Fábián Ernő Szocio-kulturális Egyesület szervezésében tartott eseményen számos ismert politikus és politológus tartott előadást. A konferencia előtt Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke elmondta: ,,Fábián Ernővel a ‘89-es forradalom idején ismerkedtem meg. Már azt megelőzően, amikor a 80-as évek közepén a Fidesz-nemzedék kezdett eszmélni, és elkezdődtek a magyarországi ellenzéki kezdeményezések, Fábián Ernő hébe-hóba megjelenő írásai, könyvei ismertek voltak előttem, előttünk. Sőt, a szakdolgozatomat is – ami egyébként a nemzetiségi kérdésekről szólt – nem jelentéktelen mértékben Fábián Ernő bácsi könyveire és gondolataira alapoztam. A rendszerváltozás után a Fidesz számára Ernő bácsi mérce volt, hiszen az általa képviselt nemzeti-liberalizmus a Fidesznek az első nagyon fontos kapcsolódási pontja volt a határon túli magyarság ügyéhez. ” Készen áll kiadásra Fábián Ernő naplója 1984-től 1990-ig. /Bodor János: Kiadás előtt Fábián Ernő naplója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

A nagyváradi történelmi városközpont minden egyes épületéről részletes, fényképes dokumentációt készít az önkormányzat, hogy tavaszig pontosan kiderüljön, hol és mit kell felújítani, illetve mennyibe kerülne a beruházás – jelentette be Ilie Bolojan polgármester. /Nagy Orsolya: Szépülő városközpont Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Fél évszázados kényszerszünet után, tíz évvel ezelőtt kezdhettek újra magyarul tanulni a moldvai csángók. Jelenleg 21 településen több mint 1500 gyermek tanul iskolában vagy iskola után magyarul. Negyedik éve tartanak Lujzikalagorban magyar órákat. Csaknem száz gyermek jár a foglalkozásokra. „A pénz a legkevesebb jelenleg. Az idén volt először, hogy nem tudtunk új helyszínt indítani tanévkezdéskor. A támogatók nagy része magyarországi és ott a válság eléggé érződik” – mondta el Ferencz Éva, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási felelőse. A csángószövetség ugyanis adományokból finanszírozza az iskolán kívüli magyartanárok fizetését és a házbéreket. Ferencz Éva azt mondja, még legalább 20 településen kellene bevezetni a magyar oktatást, amíg még nem késő. A magyar oktatáshoz hasonlóan a magyar misék bevezetését is szeretnék a moldvai csángók, 20 éve kérik ezt. /Tízéves a csángómagyar oktatás. = Erdély. Ma, nov. 17./

A 80-as évek legnagyobb romániai rezsimellenes munkáslázadásáról nyílik dokumentumkiállítás a Securitate, a volt román titkosszolgálat irattárának anyagából november 17-én Budapesten, a Román Kulturális Intézetben „Az 1511-es bevetés – Brassó, 1987. november 15. ” címmel. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság munkájának eredményeként tablókon mutatják be a brassói munkáslázadás történetét. Emellett egy plazmatévén rövid dokumentumfilm is pereg az akkori eseményekről. A tablókon az érdeklődő időrendi sorrendben követheti végig az eseményeket fotókon, dokumentumokon keresztül, így a felkelés résztvevőinek meghurcolását, a kihallgatásokat – amelyek több mint 300 embert érintettek – rögzítő jegyzőkönyveket. /A brassói lázadás Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Hatalmas botrány töltötte ki a hírtelevíziók műsorát. Ciprian Nastasiu, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) egykori főügyészhelyettese – ma már csak ügyvéd – és egy Amerikában élő író, Victor Gaetan piacra dobott Románia kirablása címmel egy könyvet, melyben Ciprian Nastasiu Hajszám-üggyel kapcsolatos ismereteit és más gazdasági bűncselekmények tisztázása érdekében végzett nyomozása néhány fontos eredményét írta le. A bagdadi emberrablással kapcsolatban feltételezi, hogy a váltságdíjra szánt 12–13 millió dollárból négymillió eltűnt, továbbá az emberrablással vádolt Hajszámot a titkosszolgálatok közreműködésével Traian Basescu megbízásából vitték ki az országból. Nastasiu elmondta, az ő idejében nyomon követési parancsot adtak ki Dan Voiculescu, Theodor Stolojan, Verestóy Attila, Elena Udrea és Dorin Cocos üzletember-politikusok ellen, gazdasági bűncselekmény gyanújával. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

„Az MPP újra bebizonyította, nem nőtt fel arra a szintre, hogy a magyarság érdekeit képviselje” – reagált Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Magyar Polgári Párt közleményére, szerinte az MPP számára a magyar érdek abból áll, hogy minden esetben ellentmondjon az RMDSZ-nek. Kovács Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek legreprezentatívabb képviselője, Tőkés László támogatja Kelemen Hunort. A Fidesz – Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság elnökének nyilatkozata alapján – az elnökválasztás első fordulójában Kelemen Hunor mellett áll. Kovács Péter reméli, hogy kevesen fogják követni az MPP felhívását. /(P. A. M.): Kovács Péter: Az MPP nem nőtt fel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Nem értenek egyet a szélsőséges Új Jobboldal december elsejére tervezett sepsiszentgyörgyi felvonulásával a román pártok fiatal vezetői. Dan Manolachescu, a D-LP sepsiszentgyörgyi elnöke elzárkózik a szélsőséges szervezet kezdeményezésétől. „Nem akarom, hogy bukarestiek jöjjenek ide, megmondani nekünk, hogyan éljünk, megtanítani bennünket, akik itt születtünk, hogy kié ez a föld” – mondta a Dan Manolachescu. Elfogadhatatlannak tartja az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi rendezvényét Madalin Guruianu, a liberálisok helyi vezetője is. A december elsejei ünnepség szervezőbizottsága nevében arra kérték Antal Árpád polgármestert, ne adjon engedélyt a felvonulásra. Az önmagát a legionárius mozgalom utódjaként meghatározó Új Jobboldal szervezet sepsiszentgyörgyi felvonulásra várja tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre. /Farkas Réka: A románoknak sem kellenek a szélsőségesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

Programot hirdet Pelczné Gáll Ildikó, az Országgyűlés fideszes alelnöke annak érdekében, hogy a középiskolák helyi tantervének része legyen a határon túli, magyarlakta települések, tájegységek felkeresése. Az Irány a Kárpát-medence! elnevezésű program célja az: ne történhessen meg Magyarországon, hogy valaki úgy érettségizzen le, hogy nem jutott el a történelmi Magyarország területeire. A középiskolások négy tanév alatt ellátogathatnának a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe és a Délvidékre is. /Kirándulások a nemzettudatért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Alighogy lezajlottak a szlovákiai önkormányzati választások, az eredmények ismeretében a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a belőle kivált Híd vezető politikusai nekifogtak a helyzetet szépíteni. Csáky Pál, az MKP elnöke az elégedett politikus szerepét mutatja. A hivatalos állampolitikai rangra emelt magyarellenes politika miatt Szlovákiában, a kudarcos országos választások után jó darabig teljes politikai leépülésre lesz ítélve a szlovákiai magyarság. Bugár Béla, a Híd elnöke önbizalmat sugározva próbál kibújni a szlovákiai magyarság megosztásának felelőssége alól. /Lokodi Imre: Még egy ilyen győzelem... A két párt az utóbbi időben nem a közös veszély, hanem egymás ellen vívott kíméletlen harcot. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Közös nyilatkozatban tiltakozik a nemzetiségi tankönyvkiadás tervezett leépítése ellen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Pedagógusszövetség. Ha az ukrán oktatási tárca legújabb rendelkezései megvalósulnak, rövid idő alatt összeomlik a magyar kisebbség oktatási rendszere. A kárpátaljaiak Budapesten is tiltakoznak Kijev ukránosítási törekvései miatt. A tizedik osztályban ellehetetlenítik a következő évben az oktatást, hiszen a gyerekek tankönyv nélkül, legfeljebb ukrán nyelvű tankönyvvel lesznek – vélekedett Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke. Sem a magyar, sem más nemzeti kisebbségek tankönyveinek fordítását nem tervezte be a minisztérium. A Pedagógusszövetség az évek óta tartó ukránosítási törekvések folytatását látja az intézkedésben. Brenzovics László és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke Budapesten az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottsága előtt számolt be a tankönyvmizériáról, azt remélve, egy európai ország parlamentje nagyobb hatást tud gyakorolni az ukrajnai törvényhozókra. Németh Zsolt szerint tűrhetetlen, amit Ukrajna a kisebbségekkel művel, ellene a magyar kormánynak is fel kell emelnie szavát. A külügyi bizottság fideszes elnöke javaslatot tett: kezdeményezi, hogy a magyar parlament politikai nyilatkozatban fejezze ki álláspontját a kárpátaljai magyar oktatás védelmében. /Politikai nyilatkozatban tiltakozik a parlament (A kárpátaljai magyar oktatás védelmében). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

Szakály Sándor budapesti történész, az MTA doktora volt a vendége a Korunk Akadémia Történelem és emlékezet című rendezvénysorozatának. A Kolozsvár Társaság székhelyén lezajlott eseményen Szakály Sándor Magyarország a második világháborúban való részvételéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a második világháború legfőbb oka a versailles-i békerendszer szülte revíziós mentalitás és gazdasági állapotok, valamint az emiatt kialakult politikai szélsőségek és ideológiák térhódítása. Éles párhuzamot vont a Trianon-szindrómában szenvedő Magyarország és a Mussolini-féle Olaszország között, az első világháború két fő elszenvedőjének nevezve őket. Kiemelte a húszas évek diplomáciai próbálkozásait és a nyugati államok ilyen téren tanúsított passzivitását, valamint a majdani háború kirobbanásának okaként említette a Magyarország körüli államok revíziós politikájától félő szövetségeseit. A nyugati államok közül sokan – különösen Nagy-Britannia – hajlottak a versailles-i békerendszer újraértelmezésére. Ezt tanúsítja az első bécsi döntés legitimitása és hivatalos elismerése. /T. Szabó Csaba: „Állandó béke és örök barátság” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Marosszentgyörgy mindig is jó gazdája volt a művelődésnek. November 12-én a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kört látta vendégül a Baricz Lajos plébános vezette Kolping család művészetkedvelő társasága. Az irodalmi kör nem először jár Marosszentgyörgyön. A jó kedély jegyében zajlott a felolvasóest. Bakó Zoltán és Bögözi Attila szatirikus jelenetet adott elő. Kuti Márta az ünnepelt szerzőből számkivetetté vált író, Sütő András emlékét idézte. Verseikből olvastak fel Székely-Benczédi Endre, Komán János és Fülöp Kálmán. Az aktuális politikához kapcsolódó limerickekkel rukkolt elő Nagy Miklós Kund. A nyárádtői római katolikus templomra hívta fel a figyelmet Gáspár Sándor értékfeltáró esszéje. A magyar humorról filozofált Sebestyén Péter. Bölöni Domokos az „ótomija” elfogyásáról szóló humoreszkjével nevettetett, Baricz Lajos pedig politikai pamflettel lepte meg hallgatóságát. /Büki S. Mihály: „A tapsot neki hagyom át”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Temesváron a Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány kezdeményezésére újraindult a tíz évvel ezelőtt már működött közéleti vitaklub. A Szórvány Alapítvány székházában november 17-én megszervezett találkozó témája: magyar köztársasági elnökjelölt Romániában. Bodó Barna politológus feltette azokat a kérdéseket, amelyek megfogalmazódnak Kelemen Hunor választási részvételével kapcsolatban. Ha nincs esély a győzelemre, miért kellett az RMDSZ-nek elnökjelöltet állítani? Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a szövetség álláspontját tolmácsolta az elnökjelölt állítással kapcsolatban: a választási kampány jó alkalom arra, hogy az RMDSZ bemutassa álláspontját, elmondja, hogyan képzeli el az ország és ezen belül a magyar közösség, a nemzeti kisebbségek jövőjét, ugyanakkor nem kell elköteleznie magát valamelyik jelölt mellett már az első forduló előtt. „Az a tény, hogy az EMNT és a jelenleg legerősebb magyar politikai párt, a Fidesz is támogatja Kelemen Hunort, azt bizonyítja, hogy jó döntés volt a magyar elnökjelölt állítás!” – mondta Halász Ferenc. A vita során a magyar elnökjelölt állítás mellett érvelő vélemények voltak többségben. /Pataki Zoltán: Miért kell magyar köztársasági elnökjelölt Romániában? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Saját zászlót szeretne Hargita megyének a megyei önkormányzat, az pedig nagyon hasonlítana a Székely Nemzeti Tanács számára kidolgozott és általa elfogadott Székelyföld-zászlóra. A kezdeményezés nyilatkozatháborúba torkollott Árus Zsolt megyei tanácsos és Borboly Csaba megyei tanácselnök között. A hasonlóság – de tulajdonképpen azonosság – miatt a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei képviselőcsoportjai közleményükben aggodalmukat fejezték ki, azt állítva, hogy a hasonlóság veszélyes lehet. Az MPP-s képviselők azt javasolják a Hargita megyei tanácselnöknek, vonja vissza az erre vonatkozó határozattervezetet. Borboly Csaba szintén közleményben reagált az őt ért vádakra, mondván, a legkevésbé azt várta, hogy a javaslat kapcsán az MPP tanácsosai személyeskedő támadást kezdenek. Borboly a javasolt zászló elfogadásával éppen a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez járulna hozzá. /Kinek áll a zászló? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

Tavasszal elkezdődhet a bioetanolgyár építése Nagykárolyban. Az üzem évi 300 ezer tonna kukoricát használna fel a környezetkímélő benzin gyártásában. A beruházást szervező cég képviselője, Kerekes Ferenc szerint mindenképpen jól döntöttek, hogy éppen Nagykárolyt választották, mert ezen a vidéken könnyűszerrel megtermelik azt az évi háromszázezer tonna kukoricát. /Sike Lajos: Tenger(ny)i üzlet. Jövő tavasszal elkezdődhet a bioetanolgyár építése Nagykárolyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Megjelent Kelemen Antal A hangosan szóló csend zenéje, 30 év a fúvószene szolgálatában /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009/ című összegzése a rétyi zenei közművelődés három évtizedes múltjáról. Az album a kor sajtójából gyűjtött idézetekkel szemlélteti azt a munkát, melyet ez a faluközösség végzett hagyományos zenekultúra megtartása és fejlesztése érdekében. A rétyi zenekar Európa tizenkét országában fordult meg. A rétyi Kovács András Fúvós Egyesület és a Pro Musica Alapítvány magas szintre emelte az iskolai zeneoktatást, így biztosította az utánpótlást, a folytonosságot, sőt egész Erdélyre kiterjedően felvállalta a fúvószenei táborokat s nem utolsósorban a karnagyképzés feladatát. Felvállalták a Romániai Magyar Dalos Szövetség ilyen irányú teljes feladatkörét, nyilatkozta Bukur István, a Kovács András Fúvós Egyesület elnöke. /Három évtized szolgálat (Emlékkönyv Réty zenei életéről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

November 17-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták Gáll Ernő: Levelek 1949–2000 /Korunk–Komp Press, Napvilág, Kolozsvár, Budapest, 2009/ című levelezéskötetét. Gáll Ernő özvegye, Gáll Éva Dávid Gyula irodalomtörténész segítségével rendezte sajtó alá a leveleket. A válogatást Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese végezte. A bevezető tanulmányt Salat Levente egyetemi docens írta. /Köllő Katalin: Levelek tükrében: Gáll Ernő, egy különleges szellemi képességű ember. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Visszautasította a bíróság a Pro Democratia keresetét, amelyben a civil szervezet kérte: függesszék fel a népszavazást. November 22-én, vasárnap, az elnökválasztásokkal egyidőben a román választókat arról is megkérdik: egyet értenek-e azzal, hogy a jelenlegi kétkamarás parlament egykamarássá alakuljon, illetve, hogy 471-ről 300-ra csökkenjen a parlamenti képviselők száma. Az RMDSZ álláspontja szerint minél nagyobb számban részt kell venni a referendumon, és nemmel szavazni mindkét kérdésre. Jelenleg az országban bizalmi válság van, ezért várhatóan alacsony lesz a részvétel. Traian Basescu és Mircea Geoana a két legesélyesebb államfő-jelölt. /Sz. K. : Elnökválasztás és referendum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

A külügyminisztérium határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról és a magyar diplomácia legfontosabb feladatairól és céljairól beszélt Balázs Péter külügyminiszter november 19-én a határon túli magyarság vezetőivel folytatott megbeszélésén. „Nem tudunk nem foglalkozni a nemzetpolitikával” – jelentette ki Balázs Péter, hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik ezért „egyeztetve járnak el”. Megítélése szerint a térségbeli új államok létrejöttével „közelebb jöttek a szomszédok”, és specifikusabbá váltak a kapcsolatok. A külügyminiszter által kezdeményezett tanácskozáson a határon túli magyarság képviseletében részt vett Markó Béla, a RMDSZ elnöke, Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösség (HMDK) elnöke, Kocon József, a szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, valamint Deák Ernő, az ausztriai magyarság vezetője. /Határon túliak Balázs Péternél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet november 19-én Kolozsváron megkoszorúzta Dsida Jenő sírját és Márton Áron szobrát. A nagykövet az EME fennállásának 150 éves jubileuma alkalmából látogatott a kincses városba. A Dsida Jenő sír koszorúzása kapcsán kifejtette, mennyire fontos lenne a kolozsvári magyarságnak, hogy Dsida Jenő nevét utca viselje. /(J. J.): Koszorúzott Füzes Oszkár magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

A székelyudvarhelyi városházán telt ház előtt mutatkozott be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a helyi diákoknak. A rendezvényen dr. Dávid László, az egyetem rektora elmondta: nem tavasszal kell elmenni a jövendőbeli egyetemistákhoz, mert a gyerekek nem érettségi előtt néhány hónappal döntik el, hol szeretnének továbbtanulni. „Bízunk abban, hogy az egyetemi hálózat bővítése döntő módon, hosszú távon és biztonságosan járul majd hozzá az erdélyi magyar értelmiség képzéséhez, a magyarlakta régiók gazdasági és kulturális felemelkedéséhez” – fogalmazott a rektor. /Csáki Emese: A székelyudvarhelyi diákokkal találkozott a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Gidófalva községháza felújított polgári épületének falára helyezett márványtáblán olvasható: Szállj versenyre, magyar/ S fog kelni körüled az élet. (Kölcsey Ferenc) Állíttatta Nagyvázsony önkormányzata a magyar millennium és Gidófalva községgel fennálló testvérkapcsolat tiszteletére 2000. október 23-án. /Sylvester Lajos: Szállj versenyre, magyar... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Tízéves érettségi találkozó, csak novemberben sikerült időpontot találni a nagyon elfoglalt fiúknak-leányoknak. Változtak az idők. Annak idején, a tízéves találkozójukról mindössze ketten hiányoztak, emlékezett vissza Ujj János, most az osztálynak több mint nem jött el. Hárman már külföldön vannak. Legtöbbjük munkahelyi elfoglaltsága miatt hiányzott. Saját karrierjét mindenkinek építenie kell, különben jön a konkurencia. Társadalmi élet nincs. /Ujj János: Michelangelóval faragni. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet közgyűlésén újraválasztották Ilonczai Zsoltot. Elmondta, hogy általában havonta van valamilyen nagyobb rendezvényük 70-80-100 fős részvétellel, ugyanakkor hetente zajlott a filmklub, tánctanfolyam, vagy az activity és a kosárkör. Azonban a megszólított fiatalság számarányát nézve nem elégedett, akkor sem, ha Temesváron szórványban vannak. Jövőre a TEMISZ húszéves lesz, jubileumi ünnepséget rendeznek, legalább 3-4 napos fesztivállal. Erre az évfordulóra szeretnének majd egy rövid történeti áttekintő füzetecskét, esetleg egy kisebb terjedelmű könyvet összeállítani TEMISZ elmúlt húsz évéről. A TEMISZ-t elindító elnök Toró T. Tibor volt, aki létrehozta ezt a szervezetet, Kántor Zoltán egykori alelnök elindította a TEMISZ napilapját, a Vétót. /Pataki Zoltán: „Még több embert mozgósítani!” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./ A Vétó a Temesvári Új Szó melléklete volt 1990-1992 között.

A Marosvásárhelyi Főiskolások Keresztyén Egyesülete idén ünnepli 6. születésnapját, és ebből az alkalomból november 18–22. között MIFIKE-napokat szerveznek. November 20-án hit, hivatás, szakma témában szerveznek vitaestet. /MIFIKE-napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./