A mecenatúra közösségi feladat
Átadták a Communitas Alapítvány Alkotói Ösztöndíjait Kolozsváron
Az alkotás, a szellemi értékteremtés támogatása közös kötelességünk: hiszen a mecénás és az alkotó közötti viszony csak akkor elfogadható, ha maga a közösség a mecénás – jelentette ki Markó Béla minszterelnök-helyettes pénteken, a Communitas Alapítvány Alkotói Ösztöndíjainak idei átadásán.
Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett díjátadón irodalom, képzőművészet, zene és színjátszás terén kilenc-kilenc, film és televízió terén pedig öt alkotó részesült a 900 lej értékű, egy évre szóló havi ösztöndíjban. A díjkiosztó gála keretében kiállítást szerveztek a 2009-es képzőművészeti díjazottak alkotásaiból, amelyeket Németh Júlia, a Barabás Miklós Céh alelnöke méltatott.
A Communitas Alapítvány Alkotói Ösztöndíjbizottságához ez alkalommal 260 pályázat érkezett, 41 zene, 48 színházművészet, 97 képzőművészet és fotográfia, 39 irodalom, 35 film és televízió kategóriában. A bizottság tagjainak ezek közül kellett kiválasztania a 41 nyertest, akik egy éven át részesülnek a 900 lej értékű havi ösztöndíjban.
Irodalom kategóriában Bakcsi Botond, Bonczidai Éva, Dimény Lóránt, Horváth Előd Benjámin, Kovács Adél-Evelin, Potozki László, Szabó Róbert Csaba, Vallasek Júlia és Vári Csaba pályázata részesült kedvező elbírálásban.
A képzőművészet és fotográfia kategória nyertesei: Balázs József, Fazakas János László, Ferencz S. Apor, Horváth Levente, Izsák Előd, László István, Martini Yvette, Szabó András, Szabó Krisztina.
Balázs Gáspár Emil, Deák Sándor, Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka (csoportos ösztöndíj), Molnár Endre és Molnár Ilona (csoportos ösztöndíj), Pataki Adorján, Pöllnitz Boróka, Sándor Árpád, Sófalvi Emese és Szász Szabolcs zene kategóriában részesülnek az egy évre szóló ösztöndíjban.
Színházművészet kategóriában Dálnoki Csilla, Gajai Ágnes, Kelemen Kinga, Kicsid Gizella, Laczkó Róbert, Molnos András, Némethy Zsuzsánna Gabriella, Pál-Ferenczi Gyöngyi és Tóth Árpád pályázatát bírálták el pozitívan.
Film és televízió kategóriában Dunai László, Kassay Réka, Krézsek Cecília, Kulcsár Andrea és Püsök Botond kapta meg a Communitas Alapítvány egyéves alkotói ösztöndíját.
Népújság (Marosvásárhely)

A jótevés örömével
Lezárultak a marosszentgyörgyi Szent György- napok
Sokgyerekes családok meglátogatása, a Márton Áron utcában lévő roma negyed villanyhálózattal való ellátása, sósperecsütő verseny, kulturális műsorok és sportvetélkedők – igen változatos és érdekes programmal várta az érdeklődőket az elmúlt héten a marosszentgyörgyi önkormányzat a Szent György-napok alkalmából. A tegnap záruló rendezvénysorozat kiemelkedő mozdulataként Baricz Lajos katolikus plébánosnak, költőnek átadták a díszpolgári címet.
Villany a roma viskókban
– Az idén mivel válság van, hangsúlyt akartunk fektetni a szociális mozzanatokra. Az egyik, hogy a Márton Áron utca végén lévő negyedbe, ahol évszázadok óta romák laknak, bevezessük a villanyt. Itt tisztességes romák élnek, nem lopnak, hanem gazdálkodnak, lovuk, szekerük van. Tizenhárom oszlopot állítottunk fel, mivel fontosnak tartottuk, hogy a 21. században ők is civilizált körülmények között lakjanak és felmértük, hogy fizetni tudják majd a villanyszámláikat, tehát nem egy meggondolatlan beruházásról van szó – hangsúlyozta Sófalvi Szabolcs polgármester.
A Márton Áron utca végén lakó romák igen hálásak a polgármesternek, amiért ezután nem kell gyertyával, lámpával világítaniuk. – 50 éve várjuk, hogy legyen villanyunk, de több mint tíz éve csak ígérgették. Sok a gyerek, iskolába járnak és gyertyafénynél tanultak eddig – mondották Gerebenes Zsuzsánna és Gábor István.
Több mint tíz éhes száj...
Négy marosszentgyörgyi és egy csejdi családot látogatott meg csütörtökön az önkormányzat vezetője Kristóf Andrea szociális asszisztenssel együtt. Olyan portákra kopogtak be élelmiszercsomaggal és ajándékkal a kezükben, ahol a háziak több mint nyolc gyereket nevelnek. A marosszentgyörgyi családok, egyikénél nyolc gyerek van és ikreket várnak, a másiknál kilenc utód, a harmadik családban pedig tíz gyerek van és most is várandós az édesanya, illetve azt a családot is felkeresték, ahol hat hónappal korábban hármas ikrek születtek. – Azt szeretnénk, hogy érezzék, figyel rájuk az önkormányzat, hogy értékeli azt a bátorságot, amit egy édesanya tanúsít, amikor ennyi gyereket felvállal. Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy nem meggondolatlanságból teszik ezt, hanem gondoskodnak a kicsikről, nem utcagyerekeket termelnek – hangsúlyozta a polgármester.
Elismerés építő munkájáért
A Szent György-napok egyik kiemelkedő mozzanatára pénteken este került sor, amikor Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök, valamint a Szent György lovagok jelenlétében ünnepélyes keretek között átadták a díszpolgári címet Baricz Lajos plébánosnak, költőnek, akinek emberközeli írásai időnként a Népújság hasábjain is fellelhetők. Díszpolgári címet kapott ugyanakkor Opris Ilarie Gheorghe író, történész.
– Baricz Lajos az egyik legaktívabb magyar személyiség Marosszentgyörgyön. Pap és költő is, nagyon sok verseskötete jelent meg, folyamatosan építi az itteni közösséget. Amellett, hogy szellemileg, lelkileg értékes ember, nagyon sokat dolgozik, templomot épített, nem is egyet – hangzottak el Sófalvi Szabolcs polgármester elismerő szavai.
A Szent György-napokon több testvértelepülés is részt vett. 27 Szent György nevű településnek küldtek meghívót Erdély-szerte és Magyarországon, de amiatt, hogy most mindenhol zajlanak a Szent György-napok, kevesen tudtak eljönni. Öt település, Zalaszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Balatonszentgyörgy, Bánokszentgyörgy és Szentgyörgyvár képviseltette magát.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Műszaki tanulmányok versenye a Sapientián
A műszaki szakos diákok szerepeltek túlsúlyban a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján (TDK), melyet idén kilencedik alkalommal szervezett meg a felsőoktatási intézmény Hallgatói Önkormányzata (HÖK).
„Míg más években inkább a humán szakok hallgatói voltak vállalkozóbb szelleműek, idén a műszakisok voltak szorgalmasabbak” – közölte a Krónikával Séra Beátrix főszervező. Terjedelem szempontjából nem volt korlátozás, legtöbb 25 oldalas tanulmányok születtek. A prezentációk tízpercesek voltak, esetenként gyakorlati bemutató egészítette ki az előadást. Minden szekcióban háromtagú zsűri bírálta el a dolgozatokat, a legtöbb zsűritag „sapientiás” tanár volt, de kívülről is érkeztek munkatársak.
A Tudományos Diákköri Konferencián részt vett előadók között szerepelt a 72 éves dr. Anisits Ferenc Ausztriában élő nyugdíjas mérnök, aki sokáig a BMW dízelfejlesztési központját vezette. Nevéhez számtalan innováció köthető. „Olyasmiről tartottam előadást, amit az egyetemen nem tanítanak, de az életben nagyon fontos, éspedig arról, hogy mi a mai mérnök foglalkozásképe, elhivatottsága, melyek a mérnöki munka sikerfaktorai, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy ember jó mérnök legyen” – mondta lapunknak az előadó. Anisits Ferenc szerint napjainkban nem divatos szakma a mérnöki, „pedig ez az egyik legfontosabb foglalkozás”. „Most egy nyugtalan nyugdíjas vagyok, már kifutó modell, ezért is nagyon megtisztelt ez a meghívás” – jegyezte meg lapunknak Anisits Ferenc.
„A történelmet az ifjak körében terjeszteni igen nemes feladat. A székelyek történelméről mindig, bárkinek szívesen tartok előadást. Ebből a hatalmas témakörből persze csak néhány problémát emeltem ki, például azt, hogy miként sikerült a székelységnek megtartania az ősi szállásterületet” – foglalta össze előadása lényegét lapunknak a másik fő meghívott, Egyed Ákos. A történészprofesszor úgy tapasztalja, mostanában a fiatalokat igenis érdekli a történelem.
A harmadik díszvendég, dr. Fekete Albert egyetemi docens a Corvinus Egyetemről, a Tájépítészeti Karról érkezett, és Az ember kertje címmel tartott előadást. Ő egyébként erdélyi származású, Kolozsváron szerzett kertészmérnöki diplomát.
Máthé Éva
Krónika (Kolozsvár)

Ki a parner?
Az erdélyi magyar politikai alakulatok között valóságos versenyfutás indult annak kapcsán, hogy melyikük is a leginkább legitim képviselője a romániai magyar közösségnek a magyar–magyar viszonyrendszerben. Az RMDSZ és sajtója már a magyar országgyűlési választások első fordulóját követően igyekezett bizonygatni, hogy csakis a szövetség lehet az egyetlen hiteles partner, hiszen parlamenti, sőt kormánytényező.
Szintén érvként hozták fel, hogy a magyar érdekképviseletnek a mindenkori magyar kormánnyal kell jó viszonyt ápolnia. Ami szintén igaz, ám ebbe a december elsejei koccintás mondjuk nem feltétlenül tartozik bele, és például a kárpátaljai KMKSZ sem kívánt a határon túli magyarok ügyei iránt mérsékelt megértést tanúsító leköszönő kormány csatlósául szegődni.
Igaz, meg is kapta méltó büntetését, hiszen, a baloldali kormány helyi riválisát, az UMDSZ-t hozta helyzetbe, majd tekintette partnernek, ennek minden anyagi vonzatával együtt. Ám arra sem árt odafigyelni, hogy Magyarország részéről ki tűzi zászlajára a határon túli magyarok ügyét. A Fidesz egyedüli, kétharmados kormánypártként természetesen jó eséllyel valósíthatja meg elképzeléseit, ám oda kell figyelnie arra, hogy nemzeti ügyekben nehogy jobbról előzze a Jobbik. A veszély valós: a Fidesz stabil kormánytöbbsége ellenére az ellenzéki szélsőjobboldali párt parlamenti középerőként immár jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezik.
A most megerősített legitimitás nyomán ismét vérszemet kaphat, erre enged következtetni a párt európai parlamenti képviselőjének, Szegedi Csanádnak a kijelentése is, amelynek értelmében képviselői irodát készült nyitni a Székelyföldön. Márpedig a Jobbik amellett, hogy valós társadalmi problémákat is fölvet, hamisítatlan, cigányozó-zsidózó szélsőjobb párt, ilyen minőségében pedig civilizált közegben vállalhatatlan erő. Így ha a Jobbik tematizálhatja a határon túli politikát, és ebbéli erőfeszítésében még partnerre is talál bizonyos határon túli szervezetekben – lásd a Székely Nemzeti tanács egyes tagjainak üdvözlő levelét, amely a Jobbik félhivatalos, feketeöves náci hírportálján jelent meg- , az minden, a magyar nemzet egységesítését és a határon túli közösségek megmaradását célzó erőfeszítést hitelteleníthet Európa és a világ közvéleménye előtt – a kettős állampolgárságtól kezdve az autonómiaküzdelemig.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Gyarapodunk, mégis fogyunk
Nőtt a gyermekvállalási kedv a romániai magyarok körében, mégis, jövőre csökken a közösség. A romániai magyarság 5-6 százalékát fenyegeti a beolvadás veszélye, de arányaiban nem lesz kisebb a létszám. Ilyen ellentmondásnak tűnő kutatási adatok tükrében tartott előadást az aradi MIÉRT-küldöttgyűlésen az erdélyi magyar demográfiáról és népességpolitikáról Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A konferencián készült az alábbi interjú.
– Nem paradoxon, hogy jobb a magyarság népesedési mutatója, mint a románságé, mégis– a kutatások és előrejelzések szerint – csökkeni fog a számunk, akár már jövőre is?
– A román népesség száma is csökken, igaz, hogy nem olyan ütemben, mint a magyaroké. Az 1990-es évek elején, illetve még 1989 előtt volt egy nagy kivándorlási hullám a magyarok között, főleg a fiatalokat körében, illetve a múlt rendszerben alacsonyabb volt a termékenység, ezért jelenleg a magyar lakosság jobban el van öregedve, mint a román. Így annak ellenére kedvezőtlenebb a népességmozgalmi mérleg, hogy a magyar családokban – arányaiban nézve – nem születik jelenleg kevesebb gyerek, mint a románoknál, sőt az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy több gyereket vállalnak a magyarok, mint a románok.
– Mely vidékek a legveszélyeztetettebbek?
– Minél alacsonyabb egy adott területen a magyarok aránya, annál kedvezőtlenebb demográfiai folyamatok várhatók. Elsősorban azért, mert a szórványvidékek jobban el vannak öregedve, illetve az asszimiláció is nagyobb. Temes vagy Hunyad megyében például a házasságra lépő magyarok többsége nem magyar párt választ magának, és a vegyes házasságokban a magyar identitás megőrzése, újratermelődése nagyon csekély mértékű. Ezzel szemben Székelyföldön öt százalék alatt van a vegyes házasságok aránya, és nagyobb eséllyel lesz az ilyen házasságból született gyerekekből magyar.
– Sarkíthatunk, megbecsülhető, hogy egyes vidékeken mikor tűnik el a magyarság, vagy mikor feleződik meg a száma?
– Remélem, hogy nem tűnnek el a magyarok, de volt egy népesség-előreszámításunk, és egyes régiókra azt becsültük, hogy a 2002-es népszámláláshoz képest harminc éven belül, vagyis nagyjából húsz év múlva akár a felére csökkenhet a magyarok száma.
– Tudományosan mit nevezünk szórványnak? Például Arad megyében vannak települések, ahol tömbben él a magyarság, de általában véve szórványmegyének szokták nevezni.
– Az egyik tényező nyilván a számarány. Nagyon veszélyeztetettek a tíz százalék alatti magyar közösségek. Ezekben általában megnövekszik a vegyes házasságok aránya, és a magyar nyelvhasználat a nyilvánosságból teljesen kiszorul. Nagy fontos az intézmények megléte: azok a területek, ahol a magyar intézményrendszer erős, sokkal kevésbe vannak kitéve a veszélynek.
– Ilyen helyzetben milyen jövőképe lehet egy fiatalnak?
– A demográfiai jövőképet nem érdemes túldramatizálni. Regionálisan nagyon változó, vannak olyan területek, ahol kimondottan kedvezők a kilátások. Ezt a népességfogyást, demográfiai eróziót nem kell elkerülhetetlen sorstragédiaként felfogni. Vannak olyan eszközök, amelyekkel ez a folyamat lassítható, vagy pedig bizonyos esetekben vissza is fordítható.
– Rendelkezünk ilyen eszközökkel?
– Nyilván nem olyanokkal, mint amilyenekkel egy nemzetállam rendelkezik, de vannak önkormányzataink például, amelyek a fiatalok gyerekvállalási kedvét serkenthetik azzal, hogy a lakásproblémáikon próbálnak segíteni. Fokozhatja a gyermekvállalási kedvet az, hogyha a bölcsőderendszert a jelenleginél jobban kiépítik. A másik lehetőségünk, hogy a román népesedéspolitikát olyan irányba befolyásoljuk, ami kedvező nekünk, magyaroknak. Fontos, hogy Magyarország és az erdélyi politikai elit önkormányzati és központi szinten hangolja össze a stratégiáit, és a magyar intézményrendszert oly módon szervezze meg, hogy az identitás-újratermelést is segítse, de ugyanakkor racionálisan vessen számot a létező demográfiai trendekkel.
– Azt monda, hogy rendelkezünk eszközökkel. De vajon jól tudjuk ezeket használni? Iskoláinkat hamarosan összevonják, tagozatokat szűntetnek meg…
Ennek nagyon kedvezőtlen hatásai lehetnek, de le kell szögezni, hogy ez nem csak a magyarokat érinti. A többségi lakosságnak a kistelepüléseken működő iskolái is rossz helyzetben vannak. Szerintem elkerülhetetlen az oktatás decentralizációja, illetve a demográfiai apály miatt valamiféle összevonás. Nagyon fontos, hogy erre felkészüljünk, és próbáljuk a károkat mérsékelni, ahogy csak lehet, megőrizni a magyar nyelvű oktatást, aminek valóban kulcsszerepe van az identitás-újratermelésben.
Pataky Lehel Zsolt
Nyugati Jelen (Arad)

A parlamenti „magyar bérlet” ára
Másfelől megvizsgálandó a javasolt szabályozás ára is. Vagyis a băsescui alkotmánytervezet teljes támogatása.
Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) alelnöke az Alkotmány felülvizsgálata kapcsán a minap arról beszélt, hogy elképzelhetőnek tartaná meghatározott számú parlamenti képviselet elkülönítését a magyar kisebbség számára. Ez sajátos megoldás lenne a többi nemzeti kisebbségnek szinte hivatalból kijáró egy parlamenti képviselői hely fenntartásához képest, hiszen – mint mondotta – az RMDSZ politikai párt.
Cserében, az RMDSZ támogatná Traian Băsescu államfőnek a kormány révén benyújtott javaslatait az alaptörvény módosítására, amellyel szemben viszont a Szövetségnek számottevő fenntartásai vannak, különösen az egykamarás parlamentre való áttérés kérdésében.
Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államfőjelöltje érdekesnek és megfontolásra alkalmasnak tekinti kormánypárti képviselőtársa javaslatát. A politikus hozzátette, hogy a Ioan Oltean által felvetett gondolat nem újkeletű, az ajánlat már többször felmerült.
Azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek olyan jogi és politikai vonatkozásai vannak, amelyek messze túlmutatnak egy a parlamenti padsorokban szokásos és szükséges háttéralku vagy mégoly természetes kompromisszum keretein, ezért megéri az alaposabb vizsgálatot.
Ha ugyanis a romániai magyarság számára elkülönítenének – teszem azt – huszonegy parlamenti helyet (ennyi lenne a háromszáz tagúra zsugorodó törvényhozás hét százaléka), akkor ez egyben azt is jelentené, hogy ezeket a helyeket az egyéni választókerületeken felül adnák, hiszen nem lehet egy régió nem magyar lakosait megfosztani a megválaszthatóság jogától, képtelenség lenne kijelölni olyan választókerületeket, ahol csak a magyarok nyerhetnek.
Ezáltal bizonytalanná válna a magyar képviselők területi legitimitása, de ez a kisebbik baj, ahhoz képest, hogy a magyar lakosság nem érezné motiváltnak magát abban, hogy az RMDSZ-re szavazzon, hiszen ők úgyis megkapják a huszonegy parlamenti mandátumukat, ha egyetlen szavazatot sem szereznek, többet pedig akkor sem kaphatnának, ha az ország minden lakosa rájuk szavaz.
Nagy valószínűséggel ilyen helyzetben a romániai magyarok szemében delegitimálódna a magyar parlamenti képviselet, és vagy nem mennének el szavazni, vagy pedig a választásokon a második opciójukat érvényesítenék (lehet, hogy az Erdélyben népszerű PD-L politikusa épp erre spekulált javaslatával).
Az alapvető gond ezzel a javaslattal az, hogy épp a parlamenti választás lényegét, a képviselet jogát vonná meg, pontosabban tenné áttételessé és megfoghatatlanná a magyar lakosság számára. Azért, mert a huszonegy képviselő kijelölése ebben az esetben a romániai magyar érdekképviseletre hárulna (amely lehet kizárólagosan az RMDSZ, vagy lehet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, esetleg más „összmagyar” testület).
Anélkül, hogy a magyar szervezetek belső demokráciáját és legitimitását megkérdőjelezném (bár e tekintetben is vannak kételyeim), fel kell tenni a kérdést, hogy mi történik akkor, ha egyszer (valamikor, a távoli jövőben) a magyar érdekképviselet megszűnik, vagy pedig beolvad egy román pártba, esetleg annak informális, de teljes befolyása alá kerül? Ki fogja akkor összeállítani a képviselők listáját?
Másfelől megvizsgálandó a javasolt szabályozás ára is. Vagyis a băsescui alkotmánytervezet teljes támogatása, amely egyértelműen egy erős elnöki hatalom és egy gyenge parlament irányába mozdítaná el az országot. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy az olyan rendelkezéseknek, mint a parlament feloszlathatósága abban az esetben, ha nem „fogad szót” a népszavazás eredményének, illetve az elnök azon jogköre, hogy visszahívhasson minisztereket; a parlamentnek előírt szoros határidők bevezetése, miközben az elnök korlátlan ideig szabotálhatja alkotmányos kötelezettségeinek a teljesítését – mindez súlyos demokrácia-deficitről árulkodik.
Egyszóval az RMDSZ-nek azt ajánlják, hogy saját biztonsága érdekében támogassa egy olyan Alkotmány megszavazását, amely az egész ország biztonságát és demokratikus berendezkedését veszélyezteti. Mintha a magyarok szabadok lehetnének egy olyan országban, ahol – az államfőt kivéve – senki sem szabad!
Székely Ervin
Új Magyar Szó (Bukarest)

Antonescu: nem az egykamarás parlament az alkotmánymódosítás lényege
Crin Antonescu, a liberális párt elnöke szerint az ország legfőbb problémája nem a parlament egy kamarássá tétele.
„Beszélhetünk az Alkotmány módosításáról is, de elfogadhatatlan az, hogy a válság témája emiatt kerüljön le napirendről. Az alaptörvény módosításának lényege nem a kétkamarás parlament egykamarásra való zsugorítása, vagy a parlamenti képviselők számának csökkentése. Hamis az a kijelentés, mi szerint Románia legfontosabb gondja az egykamarás parlament” - jelentette ki Antonescu.
Ugyanakkor azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Emil Boc kabinetjével kidolgozott egy alkotmánymódosításról szóló tervezetet és elküldte az államfőnek, miközben a parlamentben is alakult erre a célra egy szakbizottság. (realitatea)
Transindex.ro

Mecénások civilben
Egy vagy két szerény anyagi körülmények között élő, de tehetséges magyarói diákot támogatna egyetemi tanulmányaik elvégzésében a falu két elszármazottja.
A példaértékű kezdeményezés dr. Veress Albert pszichiáter szakorvostól, valamint testvérétől, Veress Tibor mérnöktől származik, akik jelenleg Csbíkszeredában laknak, ellenben szüleik Magyarón éltek.
– Szüleinknek szeretnénk ezáltal élő emléket állítani – mondotta megkeresésünkre dr. Veress Albert. – Az ötlet úgy született, hogy Magyarón élő szüleink meghaltak. Olyan szülők voltak, akik mindent megtettek a gyerekekért, ezért úgy gondoltuk, hogy örökségünkből áldozunk a közösség javára és hozzájárulunk ahhoz, hogy gyarapodjon az értelmiségi réteg a faluban. A magyarói házat és telket eladtuk, az összeg egy részéből pedig egy 9000 eurós alapot hoztunk létre, amelynek az évi kamatjából egy, vagy ha futja a pénzből, akkor akár két magyarói egyetemistát támogatnánk. Olyan fiatalokat célozunk meg, akik szerény anyagi körülmények között élnek, de tehetségesek, magyar nyelven tanulnak valamely akkreditált felsőoktatási intézményben és az elmúlt tanévben elért tanulmányi átlaguk, vagy a bejutási átlaguk legalább 8.50 – ecsetelte elképzeléseiket az ötletgazda.
A támogatás odaítélése a helyi református egyház presbitériumának a javaslata alapján történik majd, így az esélyes fiatalok a magyarói református lelkésznél jelentkezhetnek. – Az összeget november 1-jén, a halottak napi istentisztelet keretében adjuk majd át a kiválasztott egyetemistának és reméljük, hogy tettünket más, tehetős személyek is követik majd, hogy minél több vidéki fiatal továbbtanulását segítsük – fűzte hozzá dr. Veress Albert.
m. b.
Népújság (Marosvásárhely)

Időkapszula kerülhet a Mátyás-szoborcsoport belsejébe
Időkapszulát kíván elhelyezni a restaurálás alatt álló kolozsvári Mátyás-szoborcsoport belsejében az Amaryllis Társaság tiszteletbeli elnöke, László Bakk Anikó és Kolozsi Tibor szobrászművész, restaurátor, a kezdeményezés ötletgazdája. Az Üzenj a jövőnek Mátyás király lovával elnevezésű projekt keretében május 15-én, ünnepélyes keretek közt írott vagy rajzolt üzeneteket zárnának a szoborcsoport ló és lovas elemének belsejébe – tudtuk meg Kolozsi Tibortól.
Jelzés az utókornak. A restaurátorok május 15-én üzeneteket zárnának a szoborcsoport lovas elemének a belsejébe
„Az időkapszula ötlete akkor született, amikor a Mátyás-szoborcsoport lovas alakját felnyitottuk a restaurálási munkálatok alkalmával – magyarázta a szobrászművész. – Meglepődtünk, hogy nem találtunk benne valamilyen írásos dokumentumot, régi tárgyat, pénzérmét vagy újságpapírt. Ekkor jutott eszembe, hogy ott kéne hagyni valamit benne az utókor számára, azoknak, akik egy újabb restaurálás alkalmával kíváncsiak lesznek az alkotás belsejére.”
Kolozsi Tibor szobrászművész a Krónikának elmondta, gondolkodott azon, hogy milyen nyelven kellene üzenni az útókornak, lesznek-e még magyarok Kolozsváron, vagy legalább valaki, aki ért a nyelvünkön. „Lehet, hogy kínaiul kéne írni, mert megtörténhet, hogy párszáz év múlva ők uralják majd a civilizációt – jegyezte meg nevetve a restaurátor. – Tudom, hogy a hieroglifákat is sikerült megfejteni, de sajnos megtörténhet, hogy a magyar szövegekkel jócskán megnehezítenénk a leszármazottaink dolgát.”
Az üzenetek összegyűjtését vállaló Bordás Szabolcs a Krónikának elmondta, egyelőre kevesen érdeklődnek a nem mindennapi kezdeményezés iránt. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot – Fadrusz János világhírű alkotását – 1902. október 12-én avatták fel. A restaurálási munkálatok a tavaly nyáron kezdődtek, a közbeszerzési eljáráson nyertes Concefa Rt.-vel 2009. július 22-én megkötött szerződés szerint a főként az építőiparban jártas nagyszebeni cég 12 hónapos határidőre, 1,6 millió lej (380 ezer euró) plusz áfáért vállalta a kivitelezést.
A felújítás megvalósíthatósági tanulmányát 2007 decemberében fogadta el a kolozsvári önkormányzat, akkor több mint négymillió lejre becsülték a munkálatok értékét. A szoborcsoport felújítása becsült költségeinek felét a magyar állam még évekkel ezelőtt magára vállalta, ennek megfelelően az Oktatási és Kulturális Minisztérium 400 ezer eurót utalt át a kincses város kasszájába.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Húsz éves az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság
Húsz évvel ezelőtt alakult meg az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT).
A cél az volt, hogy a Romániában élő magyar műszaki értelmiségnek legyen fóruma, melyen megtárgyalhatja mind azt, amivel munkássága következtében találkozik. 
Lehetőséget teremtsen a tudományos szakmai felkészülés bővítésére, a tudományos kapcsolatok kiépítését megkönnyítse. Fontosnak tartották a magyar szaknyelv ápolását, tudományos konferenciák szervezését, a tudományos eredményeiknek írott formában való közlését, melyek hozzájárulhatnak a romániai magyarnyelvű műszaki oktatás támogatásához. Lépést tartva a műszaki fejlődéssel, kapcsolatokat építettek ki mindazon intézményekkel, amelyek a technikai fejlődés élvonalához tartoznak.
A küldöttgyűlés választja meg az Elnökséget, valamint a Vezető Tanácsot. Feladatuk: Évente legalább 10 tudományos konferencia szervezése. Kiadványok megjelentetése. Tanulmányi diákversenyek, szaktáborok, magyarnyelvű műszaki szakelőadások szervezése. Szaktanácsadás műszaki szakterületeken. Országos jellegű szakosztályai: Bányászati-kohászati- Földtani. Energetika- Elektrotechnika. Erdészeti. Építéstudományi. Fizika. Földmérési. Gépészeti. Kémia. Számítástechnika. Tudománytörténeti. Minden szakosztály évente tart egy konferenciát. Kezdetben ismerkedési céllal összegyűltek, és tárgyalták meg, melyek azok a szakterületek, melyek elsőbbséget élvezhetnek. Majd meghatározták mindenikük jövőbeni célját. Minden évben más és más helységben tartották a konferenciáikat. A nemzetközi kapcsolatok is bővültek, és megteremtődtek a nemzetközi konferenciák létrehozásának feltételei is.
A XVIII. Nemzetközi Gépészeti Találkozó
Beszélgető partnereim Dr. Csibi Vencel-István az EMT Gépészeti Szakosztályának elnöke, a Tudományos konferencia elnöke és Dr. Pálffy Károly, a Kolozsvári Műszaki Egyetem részéről. Csibi Vencel-István elmondta: az idén a XVIII. Nemzetközi Gépészeti Találkozót Nagybányán április 22-25. között, tartották meg, melyen több mint 150-en vettek részt. Az előadások, melyeket egyetemi környezetben tartottak a következő témaköröket ölelték fel: Mechatronika és finommechanika. Fogaskerékhajtások. Minőségbiztosítás és környezetvédelem. Anyagtudomány és technológia. Járművek. Általános gépészet. Az idén jelen volt Dr. Patkó Gyula professzor a Miskolci Egyetem rektora. Dr. Stépán Gábor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki karának a dékánja. Dékán helyettesek, tanszékvezetők a Győri Széchenyi István Egyetemről, a veszprémi Pannon Egyetemről, a budapesti Óbudai Egyetemről. A konferencia alkalmával Elismerő Oklevelet adtak át egy hazai és egy magyarországi szakembernek, akik sokat tettek az EMT kapcsolatainak bővítése érdekében és a magyar szakmai nyelv fejlesztéséért.
– Miért Nagybányán rendezték meg ezt a konferenciát?
-A nagybányai Északi Egyetem rendkívül jó kapcsolatokat ápol Ukrajnával. A gépészeti kara rendkívül jó eredményeket tud felmutatni. A személyes kapcsolatok a tudományos munkának több lendületet adnak. A kezdetben külhonból egy mikró busszal jöttek, most már autóbuszok telnek meg a konferenciákra érkezőkkel.
 A nagyfokú érdeklődés a tematika következménye. Mint például: Általános gépészet, Anyagtudomány és technológia, Fogaskerékhajtások, CAD, Járművek, Mechatronika- finommechanika. Minőségbiztosítás- környezetvédelem, Általános gépészet. Mindezekről élőben eszmét cserélni szakemberek számára tulajdonképpen előre lépést jelent a tudomány birodalmában.
Ezért nagyon fontos a konferencia szervező bizottságának (Horváth Erika, Pap Tünde, Pap Zsuzsa, Prokop Zoltán) lelkiismeretes munkája. Valahol nekik köszönhető az akadálytalan, olajozott lebonyolítása a konferenciáknak.
Az idén 120 dolgozatot ismertettek. Ilyenkor az előadás időtartama, terjedelme előre meghatározott. 4 oldalnál nem lehetett nagyobb, de könyv alakban a terjedelem növekedhetett. A megjelent nagyformátumú kötet 510 oldalas.
A megnyitott megtisztelte jelenlétével Nagybánya városának polgármester helyettese Mircea Dolha.
Az egyik legérdekesebb téma Pálffy Károly szereint a plenáris ülésen hangzott el. Két kutató Stépán Gábor, Takács Dénes: Rugalmas kerekek szitáló mozgása volt, melyet Stépán Gábor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki kar dékánja adott elő. Rendkívül érdekes dolgokat mutatott be. Például repülőgép leszállásakor a földet érő kerekek szitáló mozgást végeznek. A Concorde gépek utolsó balesete, mely megpecsételte a Concordeok gyártásának sorsát egy ilyen kerékmozgásnak volt köszönhető. Két irányból történő angol és francia kutatás kimutatta, a kerék mozgásának rendellenessége a hajtómű felrobbanásához vezetett. Autó versenyek alkalmával a nagy sebesség következtében az egyik kerék el kezd vibrálni. Ha a versenyző visszaveszi a sebességét, akkor nincs baj, ha nem, bekövetkezik a szerencsétlenség. Csuklós busznál az utánfutó elkezdett vibrálni. A moszkvai metróban a szerelvény vibrálni kezdett. Csak krimiben látható képsor, amit kerék vibráció okozott.
Szintén nagyon érdekes volt a Barabás István (ő olvasta fel a dolgozatot) Todoruţ Adrien, Kocsis Levente dolgozata, melynek címe: Gázolaj- biodízel- etanol keverék vizsgálata. Gazdasági és technikai szempontból mennyire gazdaságos. Részeredményeket mutatott be, és összehasonlította az elért paramétereket a keverék paramétereivel. A közölt eredmények szerint spórolnak gázolajat, de jobb paramétereket kaptak a gázolajjal.
Beszélgető partnereim elmondták Nagybányán, kezd kialakulni egy légszennyezést kevésbé szennyező ipar. Rátértek az elektronikai iparra, az autó alkatrész gyártására, az infrastruktúra minél jobb kiépítésére, amely a város arculatának átalakulását is jelenthetné.
A legjobb előadások anyagát a Műszaki Szemlébe közlik, amely az EMT nemzetközileg is számon tartott publikációja.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro

Orbán Viktor: Budapest nem fogja megengedni a határon túli magyarokkal szembeni megalázó bánásmódot
Orbán Viktor hétfőn tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján a határon túli magyarokkal való együttműködésről is szólt. A nemzeti együttműködés rendszeréről kifejtette, hogy azt lépésről lépésre fogják felépíteni. Az első a nemzeti együttműködés kultúrájának a meghonosítása.
A nemzetpolitikáról úgy nyilatkozott, az „fontos lelki ügy” a magyaroknak, ugyanakkor fontos regionális kérdés is. Mint fogalmazott, a 68 százalékos támogatásból következően, érvényesíteni és képviselni fogják az ország érdekeit, de európai módon és kellő tapintattal. „Érvényt fogunk szerezni a kölcsönös tisztelet politikájának” - fogalmazott. A határon túli területeken élő magyarok közösségei részei a nagy európai közösségnek. Ezért az Európai Unión belül is olyan politikát fognak támogatni, amely ezeknek az emberi jogait, és sajátságos közösségi jogait elismeri és támogatja.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügyének rendezése már mintegy 90 éve várat magára. Meg kell értetni az EU-val is, hogy ők egészen másfajta kisebbséget alkotnak, mint pl. a nyugat-európai bevándorlók. A határon túli magyarok nem költöztek sehová sem, őshonosok a szülőföldjükön, és gyakran mégis megalázóan bánnak velük. "Ezt Budapest nem fogja megengedni" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Felvidék.ma

FIERD-tábor másodszor
Díszvendég Tabáni István és a Piramis
A Fiatalok Erdélyért (FIERD) Egyesület idén másodszor szervezi meg ifjúsági táborát július 30–augusztus 1. között, amelyre a Bözödi-tónál kerül sor. A tavalyi sikeres rendezvényt követően a FIERD idén az előző alkalomnál is színvonalasabb kínálatot akar nyújtani a résztvevők számára.
A tábor nyitónapján először lép színpadra Erdélyben Tabáni István, a Csillag születik tehetségkutató verseny győztese, valamint a legendás Piramis együttes. A magyar rock kedvelőinek az Ossian ígér fergeteges bulit, a rendezvényt pedig a marosvásárhelyi származású, Magyarországon népszerűséget szerző énekesnő, Keresztes Ildikó koncertje zárja. A híres magyarországi együttesek mellett a rendezvényen helyi fiatal tehetséges zenekarok is lehetőséget kapnak a fel-lépésre.
A táborozók ugyanakkor csapatvetélkedőkön, kézügyességi és kreativitási versenyeken, előadásokon, táncoktatáson és egyéb meglepetés-tevékenységeken vehetnek részt, ugyanakkor hajnalig tartó bulizás vár rájuk.
A FIERD-tábor megszervezését támogatja a Félszigetfesztivál, a rendezvény azonban ettől függetlenül megtartja önálló arculatát és identitását – értesültünk Bíró Csabától, az ifjúsági szervezet elnökétől. Mint elmondta, tavaly egyetlen hónap állt rendelkezésére a tábor megszervezéséhez az akkor még gyerekcipőben járó egyesületnek. Az elmúlt évben azonban népszerű tevékenységeinek köszönhetően a FIERD jelentősen növelte támogatottságát, az idei tábor megszervezése pedig már egy új kihívást jelent, hiszen a háromnapos rendezvényen több mint ötezer résztvevő jelenlétére számítanak.
A szervezők ugyanakkor ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz, miszerint a FIERD-tábor egyik láncszeme lesz annak a tartalmas rendezvény-sorozatnak, amelyet az ifjúsági és civil mozgalom épít ki a romániai magyar fiatalok számára.
v.gy.
Népújság (Marosvásárhely)

Minden bajra orvosság?
Cseke Attila az egészségügy decentralizációjáról
Cseke Attila egészségügyi miniszter a magyar polgármesterek múlt szombati találkozóján az egészségügy decentralizációelőtti és decentralizáció utáni helyzetéről beszélt. Mint mondta, az egészségügyi reformot és a decentralizációt úgy építették fel, mint egy stratégia utolsó elemét, amelyhez megelőző lépések szükségesek.
Első lépésnek az igazgatók, illetve a vezetőtanácsok számának a csökkentését nevezte. Ezáltal több mint 150 igazgató esett, úgymond, a reform áldozatául. A tárcavezető több példát említett, ahol az igazgatók száma indokolatlanul nagy volt. Kiemelten szólt a marosvásárhelyi megyei kórházról, ahol egy menedzser és tíz igazgató volt, ami szerinte teljesen indokolatlan mind pénzügyi szempontból, mind a döntés hatékonysága tekintetében.
A második lépés, ami április 1-jén lépett életbe, és amelyet "mindegyik egészségügyi miniszter megígért, de semmit sem tett", az úgynevezett történelmi tarifák kiegyenlítése. Ez a magyar közösség kórházait az évek folyamán nagyon hátrányosan érintette. "Mi ezt kiegyenlítettük, egyenlő esélyt teremtettünk minden kórháznak, mert egyenlő eséllyel, úgymond a nulláról kell induljon minden önkormányzat. Nem lehet az, hogy egy vakbélműtét Szilágysomlyón feleannyiba kerüljön, mint egy másik megyében, vagy ugyanabban a megyében, például Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy között voltak óriási finanszírozási különbségek.
Végül a kórházi ágyak leépítéséről szólt, fontos lépésnek nevezve, ami "azt mutatja, hogy van egy stratégiánk. Komoly felmérés után vagyunk és a következő egy-két hétben ezt a döntést is meghozzuk, miután az összes önkormányzattal egyeztettünk. Szakmai csoportok voltak a megyékben, és azt hiszem, ezt a döntést nem az önkormányzatoknak kell meghozniuk, belefér a minisztérium stratégiájába. Ezek után hiszem azt, hogy egyenlő eséllyel, hatékony struktúrával indulnak az önkormányzatok".
B típusú rezidensvizsgát vezetnének be
A betegek esélyegyenlőségéről, az anyanyelvhasználatról az egészségügyben témájú kérdésekre kijelentette, a problémák a decentralizációval megoldhatók. Mivel a helyi közigazgatási törvény azt írja, hogy az alárendelt intézményekben kétnyelvű feliratot lehet kitenni ott, ahol egy kisebbség számaránya húsz százalék fölött van, ez megtehető a kórházak esetében is, eddig ez nem volt lehetséges. Amint a kórházakat átadják az önkormányzatoknak, megoldódik a kétnyelvű feliratok kérdése. Ez közvetett, de nagyon fontos lépése a decentralizációnak, nyomatékosította.
A felvetésre, hogy az orvos-beteg kapcsolat nem szorítkozik csupán a feliratokra, azt válaszolta, hogy "ez a kérdés sokkal komplikáltabb", még "sok tényező hiányzik".
Véleménye szerint a magyar orvosok képzésével kapcsolatosan azokat a lehetőségeket kell megteremteni, hogy helyben maradjanak. Ilyen szempontból a rezidensvizsgát említette. "Szeretnénk bevezetni a B típusú rezidensvizsgát – ilyen volt már Romániában –, amely megadja a lehetőséget a jelöltnek, hogy kiválaszthassa, hova szeretne kerülni, miután a rezidensi periódust elvégezte. Ez jól működött, segíthet nekünk és a településeknek is, mert sok rezidens szívesen menne vissza abba a környezetbe, abba a kórházba, ahol dolgozott. Ezzel a magyar közösségnek is egy eséllyel többet nyújtanánk" – nyilatkozta Cseke Attila egészségügyi miniszter.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Megerősödni, együttműködni – bővült az SZVSZ
A Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének (SZVSZ) tagsága a hét végén Maros megyei vállalkozókkal bővült. A Hargita, Kovászna, Maros megyei üzletembereket tömörítő szervezet legfontosabb célkitűzése a kapcsolati tőke kialakítása, turisztikai stratégiák kialakítása, érdekképviselet.
Elsősorban egymás megismerésére irányult az a beszélgetés, amelyet néhány megyei vállalkozóval szervezett Marosvásárhelyen a múlt hét végén az SZVSZ. A tanácskozáson, amelyet jelenlétével dr. Anisits Ferenc, a BMW mérnöke is megtisztelt a székelyföldi magyar vállalkozók gondjairól, érdekeiről, a társadalmi felelősségvállalásról esett szó. Ötletbörzének is beillett a megbeszélés, amelynek végén konklúziókat is megfogalmaztak a jelenlevők. A szövetség tavaly július óta működik, 25 taggal, akik közül 3 egyesület és 22 magánvállalkozó – mondta el a Népújságnak Lukács László, a szervezet ügyvezetője. "Maros megyei üzletemberekkel is szeretnénk bővíteni tagságunkat, erre a találkozóra nyolc vállalkozót hívtunk meg, hatan jöttek el, akik közül már van, aki csatlakozott a szervezethez. Szeretnénk megerősödni, egymással konkrét üzleteket kötni, érdekképviseletet ellátni. Az elmúlt 20 évben mindenki a saját szekerét vitte, felépítette vállalkozását. Mára már a lehetőségek jórészt kiaknázódtak, és különösen a gazdasági válság idején szükség van arra, hogy együttműködjünk, megismerjük egymást szakterületek, érdekek szerint, hiszen így nagyobb erőt tudunk képviselni rövid, közép- és hosszú távú céljaink eléréséhez" – tette hozzá. Jeremiás László magánvállalkozó arról beszélt, hogy a politika gyakran "belefolyik" az üzletbe, az erdélyi magyar vállalkozónak nemzetisége miatt még több akadállyal kell megküzdenie az érvényesülésért. Anisits Ferenc feladatként tekintett a szervezet bővítésére, az érdekérvényesítésre, amihez stratégia szükséges és emberek, akik ezt gyakorlatba is ültetik. Nem azon kell morfondírozni, hogy mit miért nem tudunk megtenni, a megoldásokat kell megkeresni – mondotta. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a szövetség csak akkor válhat erőssé, ha komoly gazdasági alapot hoz létre és újabb tagokat szerez. Lukács László szerint nyárig 35-re szeretnék növelni a tagságot, minél jobb regionális szórásban. Az SZVSZ tagja az a vállalkozó lehet, akinek évi üzleti forgalma eléri az egymillió eurót vagy legkevesebb 100 alkalmazottat foglalkoztat, a tagdíj az alapító tagok esetében évi 4000 lej, a rendes tagok esetében 2000 lej.
(antalfi)
Népújság (Marosvásárhely)

A rendszer
Emil Constantinescu volt államfő azzal a híres mondattal vonult ki a politika élvonalából, amelyben elismerte, hogy legyőzte őt a rendszer.
A rendszer valóban nagyon erős gépezet, és ezt most megtapasztalhatta Traian Băsescu államfő is, miután a derült égből villámcsapásként az Alkotmánybíróság szétrobbantotta a vagyonellenőrzésre hivatott Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI). Tény, hogy valami nagyon kiverte a biztosítékot az alkotmánybíráknál, akik közül hatan azt is alaptörvénybe ütközőnek minősítették, ami ellen senki nem emelt kifogást. Bizonyára számos magas rangú állami tisztségviselő örül annak, hogy a taláros testület kimondta a varázsszót, és a magánélet védelméhez való jogot a tisztségviselők vagyonának az átláthatósága elve fölé helyezte, fölülírva azt a konszenzust, amit a politikai osztály kínkeservesen izzadt ki magából az elmúlt tíz évben. Ennek a konszenzusnak a nyomán vált lehetővé, hogy a politikai pályára lépő magas és alacsonyabb rangú tisztségviselők kötelesek nyilvánosságra hozni vagyonukat, és megvizsgálható: mandátumuk ideje alatt nem gyarapították-e jövedelmükhöz képest igazolhatatlan mértékben javaikat.
Persze, az ANI-jogszabály nem csak a képviselőkre és szenátorokra vonatkozik, hanem a bírókra, ügyészekre, a nemzeti bank vezetőire, a helyi választottakra és a központi, valamint helyi államapparátusban dolgozókra egyaránt, akik valamennyien köztisztségeket vagy -funkciókat töltenek be. Szintén nem mellékes, hogy a vagyonbevallás kötelezettsége az alkotmánybírákra is vonatkozik. Rossz nyelvek szerint éppen a talárosok vagyonát kezdte bolygatni az ügynökség, amikor a kutakodó kezekre végzetes csapást mért az alkotmánybírósági ítélet.
Az ingoványos talajra vezető találgatásoktól elvonatkoztatva azonban teljesen egyértelmű, hogy a politikai osztály első perctől kezdve ódzkodott az ANI felállításától, és attól, hogy ez az intézmény valóban hatékonyan működjön. Hároméves vajúdás után csoda, hogy egyáltalán elkezdte a működését, hiszen emlékezzünk csak vissza, a törvény elfogadása után még körülbelül egy évig folyt a cirkusz, amíg a szenátus kijelölte az ANI vezető tanácsába a tagokat, majd ez a testület számos botrányos ülés közepette megválasztotta vezetőségét.
Az ANI tevékenysége távol áll a hatékonyság ismérvétől. Az elmúlt egy évben egyetlen olyan tisztségviselőről sem szerzett tudomást a sajtó, akinek kára származott volna az ügynökség vizsgálódásaiból. Az ANI elnöke azt nyilatkozta néhány nappal ezelőtt, hogy a képviselők és szenátorok egynegyede ellen indítottak vizsgálatot, ami mennyiségileg valóban lenyűgöző szám, de a vizsgálódás minősége tekintetében számos a kifogásolni való. Így például az ügynökség a vagyonnyilatkozatok kitöltésében elkövetett banális tévedéseket, valamint a jövedelem és vagyon közötti nyilvánvaló eltéréseket egy kalap alá sorolta, minden apró hibát kiszúrt disztingválás nélkül, mintha ő maga is az intézmény lejáratásában lenne érdekelt.
A feddhetetlenségi ügynökség számos kompromisszum következményeként nyerte el a most felszámolt formáját. Az alkotmánybírósági döntés csak megerősíti, hogy a rendszerváltás után romlott alapokra épült sajátos demokráciánkban továbbra sem sikerül egészséges egyensúlyt találni a közszereplők vagyonának ellenőrzésére, vagyis hogy ez a mechanizmus egyben hatékonyan működjön, ugyanakkor ne lehessen felhasználni politikai célokra.
Az ANI sikeres működésére nem volt politikai akarat a parlamenti pártok között, így pártállásra való tekintet nélkül a teljes politikai osztály érdekelt az intézmény lejáratásában. Most azonban az ANI-t nem a politikusok számolták fel. Ők ugyanis nem merik kockára tenni a népszerűségüket a csupasz igazság kimondásával, miszerint nem kell nekik az ANI. Az alkotmánybírósági döntés azt sejteti, hogy az ügynökség a hatalmi rendszer hátterében lévő, de annál befolyásosabb rétegeinek az érdekeit sérthette, amely meg is adta a kegyelemdöfést. Nem véletlen, hogy ezúttal az Alkotmánybíróság alakította a torreádor szerepét, hiszen a taláros testület sem az a makulátlan bírósági intézmény, amelynek a függetlenségéhez nem fér kétség. Az alkotmánybírák maguk is a rendszer fiai. Ők is a parlamenti pártok sorait gyarapították nem is olyan régen, az alkotmánybírói széküket pedig a politikai erőknek köszönhetik.
A kommunizmusban gyökerező rendszer – amely mint minden ilyen képződmény, könnyedén újratermeli magát – még sok vezető politikus fölött fog győzelmeket aratni. Băsescu is már rég Constantinescu kínos helyzetébe került volna, ha időközben hazánk nem válik a NATO és az Európai Unió tagjává. E két tagságból fakadó kötelezettségek jelentik ugyanis az egyedüli hatékony féket, és kényszerítik önmegtartóztatásra a mindenható rendszert. E kötelezettségek nélkül Románia ugyanolyan káoszban bukdácsolna, mint a Constantinescu-korszak utolsó esztendejében.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Kétnyelvű üzleti portál indul
Magyar–román kétnyelvű hírportált és hetilapot indított útjára tegnap a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az internetes oldal és a nyomtatott kiadvány a két megye üzleti-gazdasági és mezőgazdasági eseményeiről tudósít magyarul és románul. A projektet európai uniós pénzből finanszírozzák, a Román–Magyar Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.
Határtalan együttműködés. Több projekt is indul a határmenti térségben. A 15 hónapos lefutású projekt teljes értéke megközelíti a 325 ezer eurót. Elsődleges és legtágabb célkitűzése, hogy segítsen legyőzni a két megye üzleti szférája közötti kommunikációs akadályokat, de a készítők tervei szerint azt is eredményezheti, hogy több határon átívelő vállalkozás valósul meg a későbbiekben, illetve hozzájárul ahhoz, hogy minél szabadabban és gyorsabban áramoljon az információ Bihar és Hajdú-Bihar között. A vállalkozói szövetség vezetői úgy vélik, közvetlenül nagyjából ötezer gazdasági szereplő profitálhat a kezdeményezésből – fele-fele arányban a határ két oldalán.
A projektleírásban eközben rámutat, hogy a világgazdasági válság idején különösen nagy segítség lehet a hírportál és a hetilap, hiszen közös erővel könnyebben léphetnek túl a nehézségeken a két megye vállalkozói.
Az egyutthirportal.hu, illetve impreunabusiness.ro címen megtalálható internetes honlapokon nemcsak aktuális eseményeket, hanem átfogó információkat is találnak az érdeklődők például a strukturális támogatások lehívásának feltételeiről és egyéb európai uniós programokról, vagy éppen a mikrohitelekről vagy a turisztikai fejlesztésekről.
Adatbázis is található itt, amelyben a régió néhány fontos gazdasági szereplőjének elérhetőségei szerepelnek. Működik az oldalon egy kisebb üzleti szótár is, amelynek segítségével gazdasági és mezőgazdasági szakkifejezéseket fordíthatnak át egyik nyelvről a másikra az érdeklődők. A száraz adatok mellett nagyobb lélegzetű írások, vállalkozókkal készített interjúk is vannak már a hivatalosan tegnap útjára indított portálon.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Román-moldáv közeledés
„A moldovai polgárok legnagyobb örömére kedvezőbb körülmények között zajlik a román állampolgárság biztosítása annak nyomán, hogy megnyílt Románia és Moldova között a Rădăuţi–Lipcani híd, valamint annak köszönhetően, hogy az Országos Állampolgársági Hatóság területi kirendeltségeket nyit Jászvásáron, Temesváron, Galacon, Suceaván és Kolozsváron” – jelentette ki tegnap Bukarestben Mihai Ghimpu ideiglenes moldáv köztársasági elnök a román kollégájával, Traian Băsescuval folytatott tárgyalásokat követően.
Ghimpu szerint a két országnak meleg, baráti és jószomszédi viszonyt kell ápolnia, hiszen mindkettő területén „románok és más nemzetiségek” élnek.
Traian Băsescu szintén állást foglalt a kétoldalú kapcsolatok további mélyítése mellett, a legfontosabb célként Moldova európai uniós integrációját nevezve meg. A két államfő több megállapodást is aláírt a bukaresti találkozón. Így ellátták kézjegyükkel azt a dokumentumot is, amelynek értelmében 2150-ről 5000 főre emelik azon felső- és az alapfokú oktatásban részesülő moldovai diákok számát, akiknek Bukarest ösztöndíjat biztosít. Megállapodás született arról is, hogy a két ország a moldáv EU-integráció érdekében tovább mélyíti a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködést. A két ország közötti stratégiai partnerség a két miniszterelnök által kidolgozandó menetrend alapján valósul majd meg.
Traian Băsescu közölte, a Bukarest által Moldovának nyújtott 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást infrastrukturális és oktatási beruházásokra fordítják majd. Egyúttal a közös energetikai és infrastrukturális projektek kidolgozásáért és megvalósulásáért felelős kormányközi bizottság mielőbbi létrejöttét is fontosnak nevezte. A projektek közül megemlítette a Jászvásár–Chişinău vasútvonal megépítését és a földgázvezeték-, valamint a villamosenergia-hálózat összekapcsolását. Egyúttal közölte, megfontolás tárgyává teszik, hogy csökkentsék azt a jelenleg ötszáz eurós összeget, amelyet a román vízumért folyamodó moldáv állampolgároknak fel kell mutatniuk.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Markó: világos álláspontot!
Az RMDSZ az elmúlt húsz évben folyamatosan kérte, hogy a határon túli magyarság kérdésében alakuljon ki egyetértés a magyarországi politikai erők között, a Fidesz kétharmados választási győzelme nyomán remélhetőleg érvényesíteni lehet majd egy világos álláspontot ezen a téren – fejtette ki Markó Béla tegnap Bukarestben Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ elnöke megállapította: kétharmados többségével a Fidesz minden területen koalíciós kényszer nélkül végrehajthatja a reformelképzeléseket, beleértve a magyar–magyar viszony témakörét is. Hiszen az elmúlt húsz évet általában folytonos vita, időnként viszály jellemezte Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatait illetően – tette hozzá.
Az RMDSZ folyamatosan azt kérte, hogy ebben a kérdésben alakuljon ki egyetértés a magyarországi politikai erők között. Nyilvánvalóan ezután is lesznek eltérő vélemények e témával kapcsolatosan, de konszenzusra azért van szükség – mondta –, hogy világos és tiszta álláspontot lehessen érvényesíteni a határon túli magyarok ügyében.
Ez a teljes mandátum teljes felelősséget is ró a Fideszre, a jövőben ugyanis fontos intézkedéseket hozhat, például olyanokat, amelyek a kettős állampolgárságra vonatkoznak – állapította meg a politikus. A politikus egyetért azzal, hogy könnyített formában kellene megadni a kettős állampolgárságot azoknak a határon túli magyaroknak, akik ezt igénylik. „Ahogy én látom, az eddigi eljáráshoz képest az lehetne az egyik nagy különbség, hogy a kettős állampolgárság megadása ne járjon együtt feltétlenül a Magyarországon való letelepedéssel” – mondta.
Elmondta, hogy még nem történt meg a kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a Fidesz között. „Gondolom, az elkövetkező időszakban előbb-utóbb sor kerül erre is” – jelentette ki. Ami a Tőkés László vezette EMNT-t illeti, az RMDSZ-nek érvényes megállapodása van e szervezettel a magyar összefogás keretében, és folytatni kívánja az együttműködést – mondta Markó Béla, jelezve, hogy még tavasszal sor kerül újabb egyeztetésre az erdélyi magyarságot érintő különböző kérdésekben.
Előkészít a Fidesz – Sólyom nem ismételhet?
Az országgyűlési választásokon győztes Fidesz elnöksége egyébként tegnapi ülésén a kormányzati munka előkészítéséről, a következő hetek feladatairól is tárgyalt. Szollár Domokos kormányszóvivő közölte: a Bajnai-kormány az új Országgyűlés alakuló ülésére, május 14-ére elkészít és nyilvánosságra hoz minden, az átadás-átvételről szóló dokumentumot. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke közben arról beszélt, szerinte Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének le kell mondania posztjáról. Úgy fogalmazott: Simor Andrásnak ciprusi off-shore cégei napvilágra kerülésekor kellett volna lemondania. Közölte: Magyarország nagyon sokat köszönhet Sólyom Lászlónak, ő – mint mondta – személy szerint nagyra becsüli az államfőt, de ha azt kérdeznék, hogy szerinte Sólyom László lesz-e a következő években a köztársasági elnök, akkor azt válaszolná, hogy szerinte nem ő lesz.
Mesterházy lehet a frakcióvezető
Az MSZP elnöksége is ülésezett tegnap, a testület Mesterházy Attila jelenlegi frakcióvezetőt javasolja ismét a szocialisták országgyűlési képviselőcsoportja vezetőjének. A szocialista frakció május 3-án alakulhat meg, ott választhatják a képviselőcsoport vezetőjévé a listavezető politikust, aki egyébként a pártelnöki tisztségre is bejelentkezett. Az Országos Választási Bizottság közben felfüggesztette László Attila Tibor jobbikos képviselő mentelmi jogát. László mentelmi jogának felfüggesztését a Battonyai Városi Bíróság kérte, mert ellene feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt szabálysértési eljárás van folyamatban.
Krónika (Kolozsvár)

Nemzet kormány
Óriási lehetőséget kapott a Fidesz és a KDNP alkotta pártszövetség az országgyűlési választások második fordulója nyomán a kétharmados többség megszerzésével. Nem tévednek, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy Európában egyedülálló eredmény született azáltal, hogy lényegében egy politikai alakulat ilyen nagyarányú győzelmet aratott, szerzett széles körű társadalmi felhatalmazást.
A vasárnapi döntőfordulóban még inkább megizmosodott hátországgal maga mögött a második Orbán-kormánynak minden eszköze megvan arra, hogy életbe léptesse a Magyarország kilábalásához, fellendítéséhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket.
E tekintetben nincs elfecsérelni való idő: a válság és a két cikluson átívelő balliberális kormányzatok által gazdasági szempontból már-már kilátástalan helyzetbe sodort ország állapota azonnali és határozott lépéseket követel, ezáltal a Fidesz politikusainak nagy valószínűséggel el kell felejteniük a száznapos türelmi idő intézményét. Ezzel párhuzamosan az új kormányzatnak fel kell építenie azt az új közjogi berendezkedést is, amelynek bizonyos elemeit a Fidesz az elmúlt hetekben-hónapokban már meglebegtette a társadalom előtt.
Lám, miközben itthon Traian Băsescu államfő és a parlamenti pártok hosszú ideje csupán tervezgetik a mélyreható államreform megvalósítását, az Orbán-kormány minden akadály nélkül véghezviheti az önkormányzati képviselők számának megfelezésére, valamint a honatyák létszámának csökkentésére vonatkozó elképzelését. A mindig is nemzetben, a magyarság határok fölötti egyesítésében gondolkodó jobboldalnak azonban talán az lesz a legnagyobb feladata, hogy visszaadja a magyaroknak – éljenek azok az anyaországban, a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban – azt a kincset, amit a „merjünk kicsik lenni” mottóval a balliberális oldal vett el tőlük: önbecsülésüket, az önmagukba vetett hitet.
A velejéig beteg gyurcsányi politika – amely őszinteségként próbálta eladni a hazugságot, és mélységesen megosztotta a nemzetet – ugyanis olyan erkölcsi károkat okozott, olyan mély sebeket ejtett a magyarországi és határon túli magyar társadalomban, amire mindenképpen gyógyírt kell találni. Mindez azonban nem lesz nehéz egy olyan kormány számára, amely a nemzeti együvé tartozást tekinti egyik hitvallásának, és amelyre minden magyar büszke lehet.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Átfogó kép Nagyvárad magyar polgármestereiről
Nagyvárad – Nagyvárad magyar polgármesterei címmel Kádár József jogász tartott vetítéssel egybekötött előadást kedden a Városháza dísztermében, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében.
Gazdag forrásanyagot, Fleisz János, Péter I. Zoltán, Kupán Árpád és Jósa Piroska helytörténeti munkáit használta fel Kádár József előadásában annak érdekében, hogy – megfogalmazása szerint – átfogó képet tudjon nyújtani a hallgatóságnak Nagyvárad magyar polgármestereiről. Indításképpen rövid történeti áttekintést hallhattunk a régen a püspökség uradalma alá tartozó, civitas joggal rendelkező városról, amelynek vezetőit az 1848-as forradalom leverését követően kinevezték, illetve a későbbiekben a városi tanács választotta őket.
Érdekességek
Nagyvárad első polgármesterét, Bölöny Menyhértet 1850-ben nevezték ki (egyes források Bölöny Menyhártként említik a nevét). Az előadó kronológiai sorrendben beszélt a magyar polgármesterekről, a hozzájuk kapcsolódó érdekességekről, érdemeikről, esetenként súlyos tévedéseikről. Nagyvárad egyik legjelentősebb polgármestere Rimler Károly volt, Bulyovszky Józsefről köztudott, hogy az ő nevéhez fűződik a színház felépítése, Sall Ferenc városmegújítóként ismert, Soós István polgármester programja pedig ma is aktualitással bír. Egy idézet ez utóbbinak 1933-ban, a magyar párt újjászervezési ülésén elhangzott beszédéből: „… (kötelességünk) minden magyar ember igazságos ügyét diadalra vinni”.
Várad magyar polgármestereinek sok esetben példaértékű tettei mellett azonban szólni kell arról is, amire nem lehetünk büszkék: a szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Gyapay László például olyan könyörtelenül hajtotta végre a nyilasok utasításait a zsidósággal szemben, hogy a váradi gettó a legnyomorúságosabbak közé tartozott. 1945-ben került a város élére az első munkás származású polgármester, Ványai Károly, aki baloldali beállítottságú volt ugyan, de pozitívumként értékelhető, hogy nem volt hajlandó felsőbb utasításra leveretni a magyar vonatkozású freskókat a városháza faláról, hanem csak lemeszeltette ezeket (mint ismeretes, ezeket 2003-ban állították helyre). A kommunista időkben is voltak magyar polgármesterei Váradnak, utolsóként ezt a tisztséget Szántó István töltötte be 1968–73 között. A bő egy órás ismertetőt korabeli dokumentumokból vett idézetekkel és fényképfelvételek vetítésével színesítette az előadó.
Tököli Magdolna
erdon.ro

„A legőszintébb ügyvéd
Băsescu Moldova EU-csatlakozásának támogatását ígérte Ghimpunak
Románia és Moldova nyilatkozatot írt alá tegnap Bukarestben, amelyben szorgalmazzák a két ország stratégiai és partneri kapcsolatát Moldova európai uniós csatlakozása érdekében. A közös nyilatkozatot Traian Băsescu román és Mihai Ghimpu ideiglenes moldovai államfő írta alá.
A román elnöki hivatalban lezajlott eseményt követően Băsescu bejelentette, hogy a nyilatkozatban a két ország közötti kiváltságos kapcsolatokról van szó, és az EU-csatlakozás terén az együttműködés elmélyítését írja elő. Cselekvési terv rendelkezik majd a stratégiai partnerség gyakorlatba való átültetéséről, amelyet a két ország miniszterelnökei írnak alá.
Ghimpu a Bukarestben aláírt román–moldovai megállapodások közül ezt a nyilatkozatot nevezte a legfontosabbnak. Közölte, hogy Moldova más EU-tagállamokkal is hasonló dokumentumok aláírását tervezi, amelyek célja: Moldova EU-csatlakozási törekvéseinek a támogatása.
A moldovai politikus a román parlament alsó- és felsőházának elnökeivel is aláírt egy megállapodást, amelynek értelmében létrehozzák a két ország közös integrációs parlamenti bizottságát. Ennek a testületnek is az a fő feladata, hogy elősegítse Moldova EU-csatlakozását. A közös parlamenti bizottságban a két törvényhozás legfontosabb szakbizottságainak az elnökei kapnak helyet.
Roberta Anastase, a román képviselőház elnöke megerősítette, hogy Románia Moldova „leghűségesebb és legőszintébb ügyvédje” az integrációs folyamatban. A két ország vezetői pénzügyi támogatásról szóló megállapodást is aláírtak, amelynek értelmében Románia 100 millió euróval segíti keleti szomszédját. A felek abban is megállapodtak, hogy megkétszerezik a moldovai fiataloknak fenntartott romániai ösztöndíjak számát.
Ghimpu – aki a román parlamentben is beszédet mondott, és történelmi pillanatnak nevezte az eseményt – azt is kérte Traian Băsescutól, hogy Bukarest vezessen be öt évig érvényes vízumot a moldovai állampolgárok számára, tekintettel arra, hogy Románia hamarosan a Schengen-övezet részévé válik. A román államfő arról biztosította moldovai kollégáját, hogy megvizsgálják a lehetőséget.
A moldovai elnök elítélte a volt chişinăui rezsim románellenes akcióit, hozzátéve, hogy a „kommunisták ideje lejárt, uralkodásuk fekete folt marad Moldova történelmében”. Ghimpu külön megtiszteltetésnek tartotta, hogy húsz év szünet után elsőként szólhat a honatyákhoz a román parlament két házának együttes plenáris ülésén.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyarokat vertek román csendőrök
A Szent György-napok egyik éjszakáján két szórakozó gidófalvi magyar fiatalembert elvertek a csendőrök Sepsiszentgyörgyön, emiatt a bántalmazottak törvényszéki orvosi látleletet kértek, az ütlegelő csendőröket átadják a katonai ügyészségnek - írta szerdán a Háromszék.
A Sepsiszentgyörgyön szerkesztett székelyföldi napilap szerint a múlt péntekről szombatra virradó éjjel a megyeszékhely Szent György terén kissé spicces társaság vonult el az egyik lacikonyhából. Egy parkolóból kiálló személygépkocsi fellökte a 22 éves Csulak Csongort, aki elesett, majd mérgében az autó szélvédőjére loccsantotta poharából a sört. A kocsi vezetője éles szóváltásba keveredett a fiatalemberrel, amire felfigyelt a közelben tartózkodó csendőrjárőr, és közbelépett.
Csulakot leütötték, földre teperték, majd a járőrkocsi felé tuszkolták - olvasható a lapban. Ezt látva, a 27 éves Fazakas Vince Lajos közbelépett, Csulak és a csendőrök közé állt. Erre ketten őt is lefogták, az egyik gyomorszájon rúgta. Fazekas a lapnak elmondta: elvették tárcáikat, telefonjaikat, azokat kikapcsolták, a nyakából letéptek két ezüstláncot. Tovább folyt az ütlegelés. Fazakas védeni próbálta barátját.
A csendőrség székhelyén egy nagy terembe vezették a két őrizetbe vett fiatalembert. Ott már öten estek nekik, elsősorban Fazakasnak. Leütötték, a hajánál fogva felemelték, és tovább verték. Negyedórás ütlegelés után mindenféle jegyzőkönyvfelvétel nélkül szélnek eresztették őket, értékeiket visszaszolgáltatták, az elveszett láncokon kívül - írta a lap.
A Jobbik a történtek teljeskörű kivizsgálását követeli a Kovászna Megyei Csendőrfelügyelőségtől, az eljáró csendőrök munkaviszonyának azonnali felfüggesztése mellett. A Jobbik az Erdélyben működő csendőrség működésével kapcsolatban kiemeli annak fontosságát, hogy a karhatalom és az erőszakszervezetek nemzetiségi arányait a lakosság nemzetiségi arányaihoz kellene igazítani. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint a román karhatalom gyakori túlkapásai is megerősítik a székelyföldi és érmelléki területi önrendelkezés létrehozásának szükségességét, amellyel megelőzhetőek lennének a hasonló estek is.
A Háromszék beszámolója szerint közben a társaság harmadik tagja, Igyártó Botond — miután sikertelenül próbált meg segítséget kérni telefonon ––, taxiba ült, és a csendőrséghez vitette magát. Az őr azt állította, nincsenek ott, akiket keresett.
Az időközben kiszabadult Fazakas riasztotta rokonságát, testvére és sógora érkezett kocsival. Ők észrevették, hogy a csendőrautó távolról követi a sántikálókat. Fazakas sógora a kocsi elé került, s meg szerette volna állítani azt, de az integetésre a csendőrautó elhúzott. Mindannyian beültek a személygépkocsiba, üldözőbe vették a kék autót, de annak sikerült meglépnie. Akkor a csendőrség székhelyére hajtottak, magyarázatot kértek, de az őrszobán túl nem jutottak.
A pórul járt fiatalok a megyei kórház sürgősségi osztályára mentek. Florián Zsuzsanna ügyeletes orvos megállapította, hogy mindketten erőszak áldozatai. A bántalmazottak hétfőn a törvényszéki orvosnál jelentkeztek. A fiatalok panasszal fordultak a területi közrendészeti hatósághoz, a prefektúrához, és feljelentést tettek a katonai ügyészségen is.
Adrian Faur ezredes, a Kovászna megyei csendőrfelügyelőség parancsnoka a lapnak elmondta: ellenez mindenféle, a beosztottjai részéről történő szabálytalanságot, az erőszakot pedig kimondottan. Helyesnek tartja, hogy a fiatalok a katonai ügyészséghez fordultak, de ezzel nem elégszik meg: belső vizsgálatot kezdeményezett, s fegyelmi eljárást készül indítani.
hirszerzo.hu, MTI

Frunda újra az EPP/CD alelnöke
Szavazott az ET parlamenti közgyűlése néppárti csoportja
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése európai néppárti csoportja hétfőn ismét bizalmat szavazott Frunda György RMDSZ-szenátornak és újraválasztotta az EPP/CD alelnökévé. Az ET parlamenti közgyűlése – amely április 26 – 30. között tartja tavaszi ülésszakát – legnagyobb csoportjának, az európai néppárti csoportnak több mint kétszáz tagja van.
Frunda György a Népújságnak elmondta, megtisztelő számára a szavazás, amely eddigi munkája elismerésének a jele. A néppárti csoportnak 15 alelnöke van, ezek közösen dolgozzák ki a frakció politikai programját.
Ugyanakkor elmondta, hogy kedden kérdéseket intézett Viktor Janukovics ukrán államfőhöz az ukrajnai kisebbségek helyzetéről. Ugyanis ezek jogait beszűkítették, nincsenek anyanyelvű iskoláik, nem használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban, nem választhatók meg sem az ukrán parlamentbe, sem a helyhatóságokba. Frunda szerint Janukovics ígéretet tett, hogy megoldja a problémákat és ratifikálja az európai emberjogi egyezményeket.
Az ülésszakon meghallgatták a Miniszteri Bizottság beszámolóját, amelyet a bizottság elnöke, Micheline Calmy-Rey, Svájc külügyminisztere terjesztett elő, kedden megválasztották az Európai Emberjogi Bíróság bíráit, meghallgatták Krista Kiuru finnországi raportőr jelentését a nők bevonásáról a megoldatlan európai konfliktusok megelőzésébe, tárgyaltak a gazdasági válság következményeiről, társadalmi hatásairól, a globális gazdasági válság hatásairól a migrációra Európában, a családi összetartás erősítéséről, illetve arról, hogy hogyan lehet a vagyont, boldogulást, jólétet összeegyeztetni a változó Európában.
Tegnap a grúz–orosz háború következményeiről szóló jelentés hangzott el az ET-tagállamok kötelezettségeinek tiszteletben tartását felügyelő bizottság részéről, szó volt a kalózkodásról mint bűnözésről és kihívásról a demokráciák számára, valamint a kiegészítő nemzetközi jogi lépések szükségességéről a tengeri kalózkodás ellen. Meghallgatták az ET emberjogi biztosának 2009. évi jelentését.
A parlamenti közgyűlés a továbbiakban, egyebek között, jelentéseket hallgat meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének végrehajtásáról, a fehéroroszországi helyzetről, a szexuális orientáció és nemi identitás alapján történő diszkriminációról, a bevándorlók és menekültek helyzetéről, a biodiverzitásról és klímaváltozásról.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Forrásközelből hangyaszorgalommal
Jó érzés volt vásárhelyinek lenni kedden délután a Kemény Zsigmond Társaság estjén, amelynek vendége Pál-Antal Sándor nyugalmazott főlevéltáros volt. A szerző egy régen hiányolt és valószínűleg hamar népszerűvé váló könyvet, Marosvásárhely történetének első kötetét, Marosvásárhely története, I. kötet. A kezdetektől 1848-ig, mutatta be, amely a kezdetektől 1848-ig követi településünk múltját. A műhöz illő zenéről a vendéglátó Csíky Boldizsár zeneszerző gondoskodott, aki a szerzőt azzal a reménnyel ajánlotta a közönség figyelmébe, hogy várjuk a kötet folytatását.
A történetírás nagyon adós volt ezzel a kötettel, amelyet egy olyan hangyaszorgalmú ember írt meg, aki hiszi magáról, hogy köze van a "közhöz", szereti ezt a mi kis városunkat. Pál-Antal Sándor, a történelemírás nagymestere, hajnaltól késő estig dolgozva az elmúlt másfél évtized alatt, tizenöt történelemmel kapcsolatos könyvet írt, amelyek a Mentor Kiadónál láttak napvilágot – hangzott el Káli Király István, a kiadó vezetőjének ajánlásában.
Az1989-es fordulat és az utolsó húsz év irodalma nélkül, amikor több könyv jelent meg, mint korábban együttvéve, Pál-Antal Sándor műve nem születhetett volna meg. Ahogy az éveken át tartó magányos levéltári kutatómunka nélkül sem, amelynek során új dokumentumok kerültek elő. A hét évszázad történelmét felölelő anyag egybeszerkesztése nem volt egyszerű dolog. Pál-Antal Sándor nem lineárisan mutatja be a történelmet, hanem témakörök – gazdaság, politika, művelődés – szerint fogalmazza meg a lényeget arról a fejlődési folyamatról, amelynek során a város a Székelyföld keretéből kilépve Erdély negyedik településéve vált – méltatta a könyvet Spielmann Mihály főkönyvtáros, aki a két világháború közötti próbálkozások bemutatására is kitért.
Majd a szerző lépett a Kultúrpalota kistermének pódiumára, s beszámolt arról, hogy csíki születésű fiatalemberként hogyan vált igazi, vitathatatlan marosvásárhelyivé. A kolozsvári egyetem történelem szakának végzős hallgatójaként, 1963-ban az Állami Levéltár marosvásárhelyi fiókjához helyezték, ahol 42 éven át dolgozott. Fél évszázada él fogadott szülőföldjén, amelynek történelmét a legtermékenyebb erdélyi történészként az említett 15 kötet mellett száz tanulmányban és újságcikkek sokaságában dolgozott fel. Mivel tevékenysége első felében olyan írásokat kértek tőle, amelyeket az olvasó könnyen megért, ezt a stílust vitte át a szakdolgozatokra és a könyvekre is.
Helyzeti előnyét kihasználva, történészként a levéltárban arra törekedett, hogy a források tiszta vizéből ihletődjön. Kezdetben alkalomszerűen foglalkozott a város történelmével, elsősorban olyan cikkek helyesbítése kapcsán, amelyek nem a történelmi hűséget tükrözték. S bár 1989-ig alig jelent meg néhány tanulmánya, a levéltári dokumentumok rendezése és leltározása kapcsán elraktározta az emlékeket, s amikor lehetőség adódott, csak a pontos forrásokat kellett megkeresnie. Tófalvi Zoltán ajánlására fordult a Mentor Kiadóhoz, amellyel azóta is tart az állandó munkakapcsolat.
Bernády György 1916-ban egy történészcsoportot kért fel Vásárhely történetének megírására, s a hetvenes években egy 22 tagú munkacsoportot bíztak meg ezzel a feladattal, de számottevő eredmény egyik próbálkozásból sem született. Pál-Antal Sándorban egy évtizeddel ezelőtt merült fel egy Marosvásárhely történetéről szóló, hozzáértéssel megírt tanulmánykötet összeállításának gondolata, amihez résztanulmányokra volt szükség. Ebben volt segítségére két, Marosvásárhely történetére vonatkozó tanulmánykötet, a város történetéről szóló kisebb tanulmányok, valamint az a négy könyv, amelyek a történelem különböző vonatkozásait dolgozták fel. A már készen levő forrásanyagot újabb levéltári munkával kiegészítve született meg az átfogó mű, amelyre ezentúl lehet majd hivatkozni, részleteiben kiegészíteni – mondta a szerző, aki ígéretet tett, hogy a folytatás sem marad el. Majd hozzátette, hogy résztanulmányok hiányában sok időt felemésztő kutatómunkához az eddiginél jelentősebb támogatás, anyagi fedezet szükséges, hogy ne csak az erkölcsi elégtétellel maradjon a könyvespolcot megtöltő kiadványok nyomán.
A továbbiakban a marosvásárhelyi boszorkányüldözéssel valamint a levéltárral kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
A rendezvény hangulatához illő zenét, Metz Albert Vonósnégyesét a filharmónia művészeiből álló együttes, Láni Oszkár dalait Tróznerné Szabó B. Kincső adta elő Ávéd Éva zongorakíséretével.
A szerző előtt pedig hosszú sor állt, hogy dedikáltassa a kötetet. Mert ahogy Spielmann Mihály mondta, "ezt a könyvet jó beilleszteni a könyvespolcra, asztalra tenni, forgatni". Tegyük hozzá, hogy minden vásárhelyi családban.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Bebetonozás
Ha rövid távon a feddhetetlenségi ügynökség működését szabályozó törvény módosítása körüli, tegnap a képviselőházban kabaréba torkollott huzavona, hosszú távon egyértelműen az alkotmány tervezett megújítása fogja tematizálni a bukaresti politikai életet. Az erdélyi magyart pedig még inkább.
Nem tudom, feltűnt-e másnak is, mennyire mentegetőzés-szerűen magyarázta Markó Béla az elmúlt napokban, hogy a kormány – az RMDSZ egyetértésével – alkotmányos kötelezettségének tett eleget, amikor kezdeményezte az államelnöknél a tavaly novemberi népszavazás eredményének a parlament elé terjesztését.
Arról a referendumról van szó, amelyen a résztvevők elsöprő többsége áldását adta az egykamarás parlament létrehozására és a honatyák számának lecsökkentésére, arra a két, Traian Băsescu által kezdeményezett kérdésre, amelynek kapcsán az RMDSZ korifeusai ellenzékben még többek között olyanokat mondtak: veszélyt jelent a parlamenti demokráciára, visszatérés lenne a nagy nemzetgyűléshez. (Buzdították is a magyarokat: vegyenek részt nagy számban a népszavazáson, és szavazzanak kétszer nemmel – hogy aztán most az RMDSZ-es önkormányzati vezetőket okolják a népszavazás sikeréért.)
Egyáltalán nem csodálkoznánk rajta, ha az RMDSZ-vezérkarnak az egykamarás törvényhozással szembeni ellenkezése idővel „szelídülne”, és például annak árán lenyelnék a koalíciós partner békáját, hogy az erdélyi magyarságot rögzített számú mandátum illeti Románia majdani karcsúsított képviselőházában. Az erdélyi magyarság alatt itt természetesen az RMDSZ értendő, nem véletlenül szerepel a kormány kidolgozta alkotmánymódosítási tervezetben, hogy a nemzeti kisebbségeket csak egyetlen szervezet képviselheti a parlamentben.
Mérget vennénk rá, hogy ez a passzus az RMDSZ vezetőinek agyából pattant ki, akik – ha már önkormányzati szinten nem sikerült – legalább parlamenti vonalon szeretnék kiiktatni a politikai alternatívát, bebetonozni magukat. Önmagában persze nem elvetendő a magyaroknak alanyi jogon juttatandó parlamenti mandátum gondolata, ezek betöltéséről viszont belmagyar verseny, választások útján kellene dönteni , és nem mondjuk az RMDSZ Állandó Tanácsában levajazni. Pláne, hogy ez esetben a versenyhelyzet nem gyengítené a közösség bukaresti képviseletét, hanem javítaná annak minőségét.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Levél Tőkés Lászlóhoz
Tempfli püspök is beleszól
Tempfli József, Nagyvárad nyugalmazott római katolikus megyéspüspöke rövid magyarázat kíséretében juttatta el eredetileg Tőkés László európai parlamenti képviselőnek címzett levelét szerkesztőségünkbe: „Mellékelten küldök az Önök kiadványa, illetve műsora vagy honlapja részére egy eredetileg nem a nyilvánosságnak szánt levelet. A címzettnek, Tőkés László európai parlamenti képviselőnek az elmúlt hét folyamán üzenetemet személyesen nyújtottam át egy nagyváradi rendezvényen. Később a tudomásomra jutott, hogy levelemet egy harmadik személy, történetesen újságíró is olvashatta, ezért úgy érzem helyesnek, hogy a levél tartalmát a széles közvélemény is megismerhesse. Tempfli József.”
Levelében többek közt ezt írja:
„Végtelenül elszomorított a híre annak, hogy házasságod megromlása nem valami olcsó újságírói kitaláció, nem alaptalan rágalom. E sorok írására pedig az a mód késztetett, ahogyan ezeket a történéseket kezeled, hogy például szó nélkül hagytad fivéred nyilvánosságnak szánt sorait, melyben méltatlan hangon ír a feleségedről. Ha te nem, akkor én emelem fel a szavam a védelmében.
Igen, emberi és asszonyi méltóságában sértőek azok a mondatok, márpedig én úgy érzem, hogy az emberi méltóságot minden esetben védenem kell, különösen akkor, amikor az Emberi Méltóság Testületének tagjaként immár erre formailag is felhatalmazva érzem magam. Hogy képviselhet, védhet valaki méltóképpen bármiféle közösséget, közösségünk bármiféle ügyét, aki a hozzá legközelebb állóval ily módon viseltetik? A szeretet parancsát követni nem utópia, márpedig hol a szeretet, hol a méltóság, amikor oly méltatlan szavakat hagysz visszhang nélkül? A te feleséged, gyermekeid édesanyja a legnehezebb években volt melletted, a sötét korszak után a legmunkásabb években is, vállalva azt a nem könnyű szerepet, amit az élet neki szánt. Hogy lehet minderről megfeledkezni, hogy lehet minden felelősséget rá áthárítani? Végezz önvizsgálatot is.” E sorokat egyszerű katolikus hívőként írta, nem kiérdemesült megyés püspökként, zárja levelét Tempfli József, akit „nem a bántás szándéka, hanem a szeretet parancsa vezetett.”
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel”
A váradi Evangélikus Egyházközség szerdán gazdag programmal járult hozzá a héten zajló Varadinum-ünnepséghez. Igehirdetésre, könyvbemutatóra és faragászati kiállításra is sor került.
Szerda délután a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében a nagyváradi Evangélikus-Lutheránus templomban Szebik Imre, a Magyar Ökumenikus Tanács elnöke hirdetett igét. Prédikációjának központi gondolata az a reménység volt, melyet Jézus Krisztus feltámadásával kapott a kereszténység. „Őrizzétek szívetekben a Krisztust, és tanúskodjatok az élő reménységről. Krisztus él az egyházban, a testvéri közösségekben, de ott is jelen van, ahol ketten összegyűlnek az ő nevében” – fogalmazott a püspök. Fontos, hogy magyarságtudatunk találkozzon a keresztény hitünkkel, és ennek jegyében kell neveljük gyermekeinket is, hangsúlyozta. Az igehirdetést követően Mátyás Attila nagyváradi lelkipásztor köszönte meg az igehirdetőnek a szolgálatot, és köszöntötte a szép számban megjelent résztvevőket, köztük a testvéregyházak és a civil szféra képviselőit.
Hogyan lettünk finnugorok?
Dr. Bakay Kornél magyarországi régészprofesszor Hogyan lettünk finnugorok? címmel tartott rövid előadást, és egyben bemutatta a Magyarságtudományi Füzetek első számát is, melynek szintén ő a szerzője. A 48 részesre tervezett, havonta megjelenő kiadványsorozat egyébként az Evangélikus Egyházközségnél is megrendelhető. Az előadó kifejtette: nem a gazdasági válság, hanem a magyar nemzeti öntudat, illetve a belső lelki erő hiánya a legnagyobb gondja a Kárpát-medencei magyarságnak. Hamis dogmákat sulykoltak belénk, ezeknek a megdöntése a célja a nemrég induló kiadványnak is. A magyarság finnugor múltját a régészet, a krónikák, de hagyományaink sem igazolják. A nemzet iránti ellenszenv tulajdonképpen évezredes múltú, a németek például következetesen „wilde horden”, azaz „vad hordáknak” nevezték a magyarokat. Döntően szintén nekik köszönhetjük eredetünk meghamisítását is, aminek írásos dokumentációja az 1771-es évekre vezethető vissza. Mindezen források magyar fordítása is megtalálható a Magyarságtudományi Füzetek első számában.
Faragászati kiállítás
Balázs István máramarosi fafaragó a templomban, illetve a templomkertben kiállított faragott alkotásait Horváth István, a Partiumi Kiadó ügyvezetője méltatta. Elmondta: a keresztény értékrenddel azonosuló művész leghangsúlyosabb motívuma az Isten és az ember kapcsolata, ugyanakkor készít nemzeti vagy akár groteszk indíttatású alkotásokat is. „Fények és árnyak játékában fedezhető fel az a szinte isteni jelenség, amelynek során a művész keze munkája hit által vezéreltetve a durva, göcsörtös kérget lassanként lehántva, apró, de finom, ösztönös mozdulatok végtelen során át előhozza a formát. A formát, amely mindig is ott nyugodott az élő fában” – fogalmazott Horváth István. Végül átadta fafaragó üzenetét is: „Nem az a fontos, amit én teszek, hanem az, amit Isten általam tesz”. A tartalmas délutáni programot több zenei mozzanat egészítette ki. Tokody Ilona világhírű operaénekes a Filharmóniában esedékes koncert előtt, az evangélikus templomban is előadott egy dalt, továbbá Benczédi Hunor és Benczédi Mónika is közreműködött.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Könyvbemutató a Szent Márton öregotthonban
Nagyvárad – A Festum Varadinum rendezvénysorozat hagyományos eseménye a váradi Szent Márton öregotthonban megrendezésre kerülő Generációk találkozója.
Ennek a rendezvénynek a keretében mutatták be csütörtök délelőtt az öregotthonban Papp László A váradszöllősi római katolikus szentháromság plébániatemplom című kötetét a szerző, valamint Pálos István, a templom plébánosának jelenlétében. Az otthon lakói először a Szöllősért Egyesület képviesletében felszólaló Kis Gábort hallgatták meg, aki elmondta, hogy a kiadvány gazdag kép- és dokumnetumanyaggal mutatja be a katolikus templomot és a szöllősi katolikus közösséget. Kis Gábor elárulta, hogy ennek a kötetnek az eladásából befolyó összegeket egy Váradszőllős monográfia megírására és kiadására fordítják majd. Ezt követően Pálos atya szólalt fel, felelevenítve gyerekkorának Szöllőshöz köthető emlékeit. „Beletekintve a könyvbe rátalálhatunk a gyökereinkre. Fontos ez a kiadvány, mert az emlékeinkben élő Szöllős azóta már eltűnt, bekebelezte a város” – fogalmazott azegyházi személy. Majd az identitás fontosságáról beszélt Pálos atya, elmondva: „aki nem tudja, hogy kicsoda, az szükségszerűen rossz döntéseket hoz.” Pálos atya a jelenlevőkkel tudatta, hogy a könyv 2004-ig követi a templom történetét, és a kötetben kivonatok találhatók a megkereszteltek, valamint az egybekeltek anyakönyvéből.
Virágzó település
Ezt követően maga a szerző szólalt fel, elmondva, hogy Váradszőllős virágzó község volt. A község virágzásának fő oka az volt, hogy itt folyt át a Pece patak, melynek vize sosem fagyott be, így folyamatosan tudták működtetni a településen épített három malmot. Ugyanakkor a szöllősiek tehetséges emberek voltak, sok volt közyük az értelmiségi, továbbá nagyon jó kőművesek hírében is állottak, az elmondások szerint a Sas-palotát és a színházat is a szöllősi kőművesek építették. Ezt követően a szerző felidézte a település társadalmi életébek gazdagságát: Váradszőllősön voltak templombúcúsk, búzaszentelések, színjátszó- és olvasókör, és sok egyéb, mondta Papp László. Az esemény dedikációval zárult.
Pap István
erdon.ro

A magyar kultúra helyzetéről
Nagyvárad – Szerdán a XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében tizedik alkalommal rendezték meg A Civil Társadalom Napját, Kultúra és önkormányzatiság kilencven évvel Trianon után címmel.
Az Ady Endre Középiskolában lezajlott rendezvény szervezői a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), a váradi Sapientia Varadiensis Alapítvány, a berettyóújfalui Megyei Népfőiskolai Egyesület, a budapesti Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága- Anyanyelvi Konferencia, valamint a kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság voltak.
Délben Romhányi András, a budapesti Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus tanácsosa tartott előadást a tanintézet dísztermében, Kultúránk mai helyzetéről címmel. Értekezéséből egyebek mellett az derült ki, hogy a magyar társadalom kulturális és erkölcsi válságát éli, “létezik kevés normálisan gondolkodó és számos elhülyített személy”, akik önként mondanak le a valódi értékekről, olcsóbb és piaci szempontból gazdaságosabb termékek, illetve szolgáltatások kedvéért. Történik mindez annak betudhatóan, hogy fiskális szemlélet uralkodik, minden a piacnak van alárendelve. Nincs szükség sokoldalúan képzett, közösségi emberekre, csupán manipulálható, elszigetelt individumokra. Az előadó a Magyar nemzeti kulturális koncepció című tanulmány vázlatát is ismertette, melyet több közművelődési intézmény közösen dolgozott ki megvitatás céljából, és megpróbálják a “gondolkodó magyarok” legalább tíz százalékához eljuttatni.
Nagyvárad és a kultúra
Dr. Fleisz János önkormányzati képviselő, a BINCISZ elnöke Nagyvárad szerepe és küldetése a magyar kultúrában címmel tartott expozét. A város történetének azon jelentős fejezeteit emelte ki, melyek fontos szerepet játszottak a tudományos, az irodalmi, az egyházi és a művészeti élet fejlődése szempontjából. “Nagyvárad azon városok közé tartozik, mely nagy hagyományokkal rendelkezik a kulturális értékteremtés terén. A történelem folyamán mindig volt ereje ahhoz, hogy talpraálljon, s jelentősen gazdagítsa az egyetemes magyar kulturát. Reméljük, hogy a jövőben is megfelel ezen történelmi hivatásának”, fogalmazott. Ezt követően levetítettek egy Nagyváradról szóló dokumentumfilmet, melynek szerkesztő-rendezője Villányi Zoltán, operatőre pedig Kirsch Norbert.
A tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Szóba került a politika és a kultúra viszonya, a média és az értelmiség felelőssége, a népfőiskolák szerepe, valamint az is, hogy “miért utálják az anyaországi magyarok a határon túliakat”. Negatív kontextusban többször elhangzott Gáspár Győzike és Kiszel Tünde neve. Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, mint “a hazája sorsáért aggodó polgár” arra figyelmeztetett: a rendszerváltozás után felnőtt új nemzedék tagjai nem szereztek történelmi tapasztalatokat, ezért olyan jelszavakkal lehet “megetetni” őket, melyek korábban csúfos kudarcot vallottak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Volt püspök rótt meg volt püspököt
„Hogy képviselhet, védhet valaki méltóképpen bármiféle közösséget, közösségünk bármiféle ügyét, aki a hozzá legközelebb állóval ily módon viselkedik” – teszi fel a kérdést Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyéspüspök abban a Tőkés László európai parlamenti képviselőnek címzett levélben, amely tegnap jutott el szerkesztőségünkbe. Tempflit az késztette a levél megírására, hogy – mint írja – a volt református püspök nem vette védelmébe válni készülő feleségét, Tőkés Edithet a sajtóban megjelent támadások után.
„Szó nélkül hagytad fivéred (Tőkés István – szerk. megj.) nyilvánosságnak szánt sorait, melyben méltatlan hangon ír a feleségedről. Ha te nem, akkor én emelem fel a szavam a védelmében. Igen, emberi és asszonyi méltóságában sértőek azok a mondatok, márpedig én úgy érzem, hogy az emberi méltóságot minden esetben védenem kell” – fogalmazott levelében Tempfli, aki szerint Tőkés István „minősíthetetlen kritikái, bántásai” jogtalanok.
A nyugalmazott püspök úgy véli, Tőkés László olyan méltatlan rágalmakat hagyott szó nélkül, amelyek árnyékot vetnek mindarra, amit főpapként, közéleti emberként, az elmúlt évtizedekben tett.
Tempfli József az ÚMSZ-nek elmondta, Tőkés Edith sorsát a szívén viseli, különösen azután, hogy a napokban egyik ismerősétől azt hallotta: az asszonyt a történtek nagyon megviselik. „A levélben szeretetteljesen írtam, a hangulaton próbálva javítani, csupán baráti aggodalmamnak adva hangot” – magyarázta az ÚMSZ-nek a nyugalmazott püspök.
A volt egyházi elöljárótól elmesélte: levelét személyesen vitte el Tőkésnek egy nagyváradi rendezvényre, ám mivel nem sikerült találkoznia vele, egy hölgyet kért meg, adja át a címzettnek. Az EP-képviselő már másnap, saját kezével egy oldalban válaszolt is a levélre. „Ebből számomra az derül ki, hogy Tőkés László nem haragszik rám, amiért észrevételeimet szóvá tettem. Sőt, elküldte nekem azokat a sajtóanyagokat is, amelyek az elmúlt hetekben a házassága felbontásáról megjelentek, s amelyek nem jutottak el mostanig hozzám, mert nem járatok minden újságot” – mondta Tempfli József.
Demeter Szilárd, Tőkés László sajtóirodájának vezetője közölte, az EP-képviselő nem kívánja válaszlevelét a nagyközönséggel megosztani. Demeter ugyanakkor furcsállja, hogy a sajtónak elküldött levél mellett szerepelt egy, a szerkesztőségeknek címzett magyarázat is, amelyet nem a nyugalmazott püspök fogalmazott meg. „Ezért azt gyanítjuk, hogy valakik megpróbálják felhasználni Tempfli Józsefet levelét arra, hogy összeugrasszák a katolikus és a református egyházat” – mondta.
Tempfli felháborodását az a szintén nyilvánosságra került levél váltotta ki, amelyet Tőkés László idősebb bátyja, Tőkés István jelentetett meg április elején, s amelyben „pénzéhesnek, betegnek, aljasnak” minősíti az európai parlamenti képviselő volt feleségét.
„Joggal kérdezhetik, az állítólagos 20 év ú.n. rossz házassága után, miért most adja be Edit asszony a válópert? Véleményem szerint azért, mert amíg egy szerény papi fizetés megosztása smafu, addig a mostani EU parlamentié már döfi, annak 30 százalékáért már érdemes áldozattá válni” – fogalmazott Tőkés István, aki levelét azzal zárta: örül, hogy „öccse végre kivásárolhatja magát ebből a számára annál is rémesebb helyzetből, mint amit anno Ceusescu okozott neki”.
úmsz
Manna.ro