Népszámlálási főpróbát tartanak májusban Kolozsváron – Ősszel a kisebbségi jogok érvényesítése a demográfiai felmérés tétje
Október 22–31. között népszámlálást szerveznek Romániában. A begyűjtött demográfiai adatoknak részletes és megbízható információkkal kell szolgálniuk az országos és helyi érvényű gazdaság- és közpolitikák, valamint az uniós fejlesztési tervek kidolgozásához. A május 7–16. közötti főpróba éppen ezért fontos: a népszámlálási rendszer működési elveit, módszertanát, az adatrögzítés és kezelés gyakorlati szempontjait, a biztosok teljesítményének vizsgálatát célozza, az őszi akció esetleges szervezési hiányosságainak azonosítása és kiküszöbölése, a rendszer hatékonyságának növelése végett – magyarázta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Hozzátette: az őszi népszámlálásnak nagy tétjei vannak a romániai magyar közösség kisebbségi jogainak érvényesítése szempontjából, így kiemelten fontos az adatfelvétel pontosságára való odafigyelés és az, hogy minden magyar ember vállalja nemzetiségét.
A 2011-es az első népszámlálás Románia uniós csatlakozása óta, így a felmérés eredményei részét képezik majd annak az információanyagnak, amely lehetővé teszi az európai közösség emberi erőforrásainak, a tagállamok közötti migrációnak a megismerését, az unió munkaképes lakosságának felmérését. Az adatok összevetésének megkönnyítése érdekében valamennyi EU-tagállamban idén szervezik meg a népszámlálást.
A mindenki számít mottó alatt szervezett hazai lakosságfelmérés alapgondolata, hogy valamennyi állampolgár, minden demográfiai adat fontossággal bír az uniós, országos illetve helyi szintű fejlesztési tervek, programok kidolgozásában. A népszámlálás költségei mintegy 193 ezer lejre rúgnak, a terepmunka elvégzésére több mint 120 ezer személyt alkalmaznak – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal közleményéből.
A népszámlálás sikerét alapvetően két tényező határozza meg: a kérdőíveket és a módszert kidolgozók szakértelme, másrészt a lakosság tulajdonképpeni részvétele a népszámlálásban (így a válaszok őszintesége). A népszámlálási biztos fogadása és a vele való kommunikáció törvényi és polgári kötelessége minden, a felmérés ideje alatt Romániában tartózkodó személynek, a válaszok viszont a személyi igazolvány adatait leszámítva, szabad és bizonyítást nem igénylő nyilatkozatnak minősülnek. A statisztikai elemzésekre felhasznált válaszok adatvédelme törvényileg szavatolt.
Az őszi népszámlálás sikerének biztosítása érdekében május 7–16. között próbanépszámlálást szerveznek az ország valamennyi megyéjében: országszerte összesen 261 népszámlálási körzet létesül, és 282 biztos tevékenykedik. Kolozs megyében négy település érintett: Nádaskóród (Coruşu), Méra, Kolozs és Kolozsvár. A próbaakció célja egyrészt a szervezési tevékenységek és a módszertan kisléptékű tesztelése, a népszámlálási biztosok átlagos teljesítményének, munkanormájának felmérése a rendszer végső összetételének, méreteinek, a biztosok számának kidolgozása érdekében. Az akció fontos célkitűzése az adatok elektronikus rögzítésének kipróbálása is. Az adatokat mindössze az előkészítés és felkészülés céljából használják fel – szögezi le a Statisztikai Hivatal tájékoztatója. A főpróba népszerűsítése kizárólag a mintavételre kijelölt helységek polgármesteri hivatalaiban elhelyezett plakátok, valamint az interjúalanyok lakhelyére eljuttatott szórólapok, illetve a biztosok előkészítő jellegű látogatásai által történik. Akárcsak a valódi népszámlálás során, a biztosnak fel kell mutatnia megfelelő azonosító okmányait.
Ceruza helyett golyóstoll
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára lapunknak elmondta: a próbanépszámlálás fontossága elsősorban a szervezési szempontok megfelelő kidolgozásában rejlik, és az őszi végeredményt olyan értelemben befolyásolhatja, hogy az azt lebonyolító személyzet szakszerűbben fogja feladatait ellátni. A próbafelmérés során hasznos következtetések fogalmazhatók meg a rendszer működésére, a szervezési struktúrára, a szükségszerű átalakításokra vonatkozóan. A végső adatok pontossága az adatfelvétel minőségétől függ – emelte ki.
Mint elmondta, az alanyoknak elsősorban az adatok rögzítésének pontosságára kell figyelniük majd, és arra, hogy a bejegyzések ne ceruzával, hanem golyóstollal történjenek, az utólagos adatmódosítás veszélyének elkerülése érdekében. Hangsúlyozta: az őszi népszámlálásnak valódi és nagy tétjei vannak a romániai magyar közösség szempontjából, így kiemelten fontos, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdésnél minden magyar ember magyarnak is vallja magát.
A népszámlálás kapcsán az RMDSZ keretében is létrejött egy munkacsoport, az államigazgatás és a társadalom síkján érvényesülő tevékenységgel: az etnikumközi kapcsolatok hivatalában Markó Attila államtitkár képviseli a népszámlálás megszervezésének adminisztratív, törvénykezési vonatkozásaiban a romániai magyar kisebbség szempontjait. Fontos például az állami intézmények kétnyelvű kommunikációjának érvényesülése a 20% fölötti magyarsággal rendelkező településeken – emelte ki Kovács Péter. Másrészt, az említett munkacsoport nagy hangsúlyt fektet a megfelelő közhangulat kialakítására is annak érdekében, hogy az őszi népszámlálás alkalmával minden érintett vállalja majd magyarságát. – A kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy húsz százalék alá, vagy fölé megyünk egy adott településen, mint ahogyan az sem, hogy például a csángók milyen nemzetiségűnek vallják magukat – tette hozzá az RMDSZ főtitkára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vegyes házasságban születetteknek is vállalniuk kell magyarságukat, annak ellenére, hogy családtagjaik más nemzetiséghez tartoznak. Ebben a vonatkozásban az RMDSZ klasszikus kampányt szándékszik lebonyolítani, és partnerként számít minden egyházra, ifjúsági és civil szervezetre a közös cél elérése érdekében.
Szabadság (Kolozsvár)

Egyházi összefogás Alsórákosért
Egyházi összefogással próbálnak békét teremteni a romabandák által terrorizált Alsórákoson. Nagyhét szerdáján közel ötven református lelkipásztor vett részt a Brassó megyei településen tartott bűnbánati istentiszteleten, a közeljövőben pedig ökumenikus szabadtéri szolgálatot szerveznek, hogy a helybéliek érezzék, nincsenek egyedül. Barát István, a település református lelkipásztora a Krónikának elmondta, még pénteken is zajlik Nagyváradon egy lelkészkonferencia, amelyen többek között az alsórákosi helyzet is napirendre kerül.
A településen eluralkodott kilátástalan helyzetre Barát István hívta fel a közvélemény figyelmét, az elmúlt hónapban falugyűlést hívott össze, hogy megoldást találjanak az embereket rettegésben tartó romabandák megfékezésére. Bár a hatóságok elkezdték a védelmi intézkedések szervezését, a romák súlyosan bántalmaztak három fiatalembert, amire a faluban lincshangulat alakult ki. Alsórákoson azóta is megerősített rendőri és csendőri jelenlét biztosítja a nyugalmat. Barát István lelkipásztortársait is értesítette a kialakult helyzetről, először ökumenikus istentiszteletet terveztek, amit az idő rövidsége miatt egy későbbi időpontra halasztottak, ám nagyhéten több ezren imádkoztak Székelyföldtől Hollandiáig, hogy az alsórákosiak békére leljenek. A húsvét előtti szerdán tartott alsórákosi istentiszteleten közel ötven református lelkipásztor vett részt, az „összetartó” szolgálat célja az volt, hogy erősítse a gyülekezetet, az alsórákosiak megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül, sokan imádkoznak értük. A helyszínen negyven lelkész írta alá az alsórákosi nyilatkozatot, amelyhez azóta elektronikus úton közel négyszázan csatlakoztak. A nyilatkozatot Pásztori-Kupán István teológiai tanár olvasta fel. „Tudjuk, hogy itt, Alsórákoson sem test és vér ellen van nékünk tusakodásunk. Tudjuk, hogy sötét erők most is munkálkodnak a köztetek lévő keresztyéni ékes és jó rend megdöntésén. Isten országának állampolgáraiként viszont el nem fogadhatjuk a krisztusi és apostoli rendtől eltérő zűrzavart. Ennek a krisztusi és apostoli rendnek része az is, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék. (...) Tudjuk, hogy Alsórákoson nem mindenki cselekszik ekképpen. Jogotok van hozzá, hogy elvonjátok magatokat mindenkitől, aki rendetlenül él, és azzal ne társalkodjatok, hogy megszégyenüljön. Mindazonáltal ne ellenségnek tartsátok, hanem atyafiakként intsétek őket” – áll a nyilatkozatban. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki maga is részt vett az istentiszteleten, a helyszínen azt nyilatkozta, Erdélyben közel ezer lelkipásztor van, nem lehet, hogy ne tudnának segíteni az alsórákosi gyülekezeten. A Brassó megyei településen egyébként rég nem volt ennyire csendes a húsvét, a Borbáth romatelep felé vezető úton is ki mertek ülni az emberek a kapu elé, számolt be lapunknak Barát István, aki abban bízik, hogy a faluban a rendőrök és a csendőrök visszavonulása után is tartós marad a béke.
Bíró Blanka, Krónika
Harangszó (Nagyvárad)

A cél, hogy az iskolások eljussanak a határon túli közösségekhez
Megjelent a Határtalanul tanulmányi kirándulási program pályázati felhívása; az idei évben a közoktatási intézmények határon túli magyar kirándulásainak támogatására 500 millió forint áll rendelkezésre – jelentette be Semjén Zsolt szombati budapesti sajtótájékoztatón.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes felidézte: az Országgyűlés tavaly októberben fogadott el határozatot, amelynek célja, hogy a magyarországi iskolások intézményes formában, állami támogatással jussanak el határon túli magyar közösségekhez. Távlati cél annak segítése, hogy a határon túli magyar iskolákba járó diákok intézményes és támogatott formában eljöhessenek Magyarországra – tette hozzá.
Kiemelte: a rendelkezésre álló összeget évről évre emelni kívánják, és minél több gyermeket szeretnének a programba bevonni. Az állami támogatás most az utaknak mintegy 80 százalékát finanszírozza majd – jegyezte meg. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egyfajta katalizátorként működnének közre a programon keresztül.
Életre szóló barátságok köttethetnek
Ahol egyszer egy ilyen kapcsolat létrejött, ott életre szóló barátságok, személyes kapcsolatok születnek. Az a közjogi keret, amelyet az állampolgársággal a magyar állam megteremt, valós tartalommal akkor tölthető meg, ha a társadalom egésze számára természetes lesz, hogy a határon túli nemzettársaink nem turisták és nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint akik az ország határain belül élnek – mutatott rá a kormányfő kereszténydemokrata helyettese.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a pályázatokat június 3-ig várják, az együttműködési programok esetében pedig június 17-ig lehet a kérelmeket beadni. A döntések augusztus közepéig megszületnek, s aki felkészült, és szeretne határon túli magyar területre kirándulni, szeptembertől már megteheti.
Elmondta, hogy egy diákra körülbelül 33 ezer forintos támogatási összeggel számoltak, ebből a szállás- és az utazási költségeket lehet állni. A pályázatokról bővebben a www.apalap.hu oldalon lehet tájékozódni.
Semjén Zsolt elmondta még, hogy április 18-án a Fővárosi Bíróságon megtörtént a határon túli magyaroknak szóló támogatásokat egybefoglaló Bethlen Gábor Alapkezelő bírósági bejegyzése. Ezzel elhárult minden akadály a különböző pályázatok kiírása elől, s a felhívások közzététele május közepéig megtörténhet – tette hozzá. Hangsúlyozta: mindenki számára átlátható módon valósulhat meg a határon túli magyar közösségek költségvetési támogatása. Az alap az idei büdzsé alapján mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik majd.
„Országon kívüli erők érdekeltségei is vannak”
Semjén Zsolt szerint nyilvánvaló provokáció történt Gyöngyöspatán, a kormányfő helyettese a Jobbik és az LMP pártpolitikai érdekeltségét egyaránt felvetette a történtekkel kapcsolatban. A KDNP elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján a kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: többirányú provokációról van szó, amiben „országon kívüli erők érdekeltségei is vannak”. Úgy fogalmazott: vannak erők, amelyeknek az az érdeke, hogy úgy állítsák be Magyarországot, ahol kvázi polgárháborús állapotok vannak, és a cigányoknak menekülniük kell a falvakból, mert „fasiszta rohamosztagok grasszálnak az utcán”.
Hozzátette: nagyon komoly nemzetközi érdekcsoportok vannak, amelyeknek az az érdekük, hogy Magyarországról minél rosszabb és hazug képet fessenek. Semjén Zsolt szerint látható, hogy két kicsinyes pártpolitikai érdek is megjelenik. Az egyik a Jobbiké, a párt politikai életben való maradásához ugyanis fontos, hogy legyen cigány–magyar konfliktus, mert akkor úgy tudják beállítani, hogy „problémafelvetésük és politikai eszenciájuk létfontosságú a magyar közéletben” – mutatott rá. A másik oldalon úgy tűnik, az LMP is érdekelt politikailag abban, hogy ez a téma mesterségesen felturbózva kerüljön a híradásokba, és a tehetetlen állammal szemben ők az emberi jogok védelmezőiként tudnak fellépni – mondta.
Súlyos károkat okozhatnak
Rendkívüli felelőtlenség minden magyarországi, a konfliktus gerjesztésében részt vállaló párttól az ilyen típusú fellépés, nagyon súlyos károkat okoznak az országnak és a magyar–cigány együttélésnek – fogalmazott. Szélsőséges csoportok pártpolitikai provokációja, illetve bizonyos külföldi érdekeltségek háttéraknamunkája, ami történt – summázta a miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese.
Ami történt, pontosan igazolja a kormányzat politikáját, az országban rendnek kell lennie, és semmiféle félkatonai szervezetek nem lehetnek, mert ezek mindannyiunk békés és normális életét veszélyeztetik – fűzte hozzá, és kiállt Pintér Sándor belügyminiszter határozott fellépése mellett.
Semjén Zsolt nem kívánta kommentálni a bíróság azon döntését, hogy nem jelent a társadalomra veszélyt vagy veszélyérzetet, amikor ilyen félkatonai jellegű csoportok megjelennek. Ez a bíró személyes felelőssége – mondta, hozzátéve: megtalálták, és ha szükséges, még határozottabban megtalálják annak a jogszabályi kereteit, hogy a törvényeket ne lehessen kijátszani. MTI/mno.hu
Erdély.ma

Tizenöt éves a magyar felsőfokú zenei képzés Nagyváradon
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) korábban egyházzene, mára zenepedagógiai tanszékének jubileumi ünnepe, 15 éves fennállása alkalmával szerveztek három napos találkozót az első hét évfolyamon végzett hallgatók meghívásával a hétvégén. A program keretében pénteken sajtótájékoztatón beszélt Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadó-tanácsosa, Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, valamint Fodor Attila tanszékvezető a zenepedagógiai képzés, valamint a kórus múltjáról és jelenéről.
Brugós Anikó karnagy, tanár beszélt a találkozó apropójáról, többek között éppen tíz éve, hogy az egyetemi kórus amerikai turnén vehetett részt. Az 1996-ban indult egyházzenei szak első évfolyama 2001-ben végzett, az ünnepi hétvégére a 2001–2006 között végzettek hetven százaléka, 35 diák jött el. Az eseményt szombat este jubileumi zárókoncerttel teszik még teljesebbé. Szeretnének minden évben rendezni találkozót, mondta Brugós, tavaly ősszel például Székelyudvarhelyen gyűltek össze a jubileumi ünnepség előkészítésekor.
Tolnay a tanszék építését, kialakulását elevenítette fel. Ez az a szak, ami leginkább hivatott továbbvinni az egyetem hírét, ahogyan tette azt eddig is, mondta. Még a Sulyok István Református Főiskola keretében indították el az egyházzenei képzést, többek között azért, hogy legyen anyanyelvű zenei oktatás. A végzettek legnagyobb része itthon maradt, sokan kórust alapítottak, mások oktatnak. Továbbvittek egy keresztény szellemiséget és egyfajta táncházmozgalmat, az egyetem kis közösségébe szervesen beletartoztak, ami szintén fontos, sorolta az eredményeket az előadó-tanácsos. Berkesi professzor a kórusról mesélt, melynek 1998 óta vezetője. A Debrecenből érkezett karvezető a sikerekről, eredményekről számolt be.
A jelenlegi tanszékvezető kiemelte: egy szak sikeressége a végzett diákok eredményein mérhető. A PKE-n működő zeneművészeti szak a legrégebbi a magyar nyelvűek közül Erdélyben a forradalom után, még ha csak röpke 15 éves hagyományra tekint is vissza. Ami Váradra vonzza a jelentkezőket az egyrészt a szakmaiságnak, másrészt az emberi tényezőnek köszönhető, vélekedett Fodor, jelenleg a három évfolyamon huszonöt diákjuk van (Marosvásárhelyen kevesebben, Kolozsváron ennél többen tanulnak a hasonló szakon). A jelenlegi tanári gárda az egyik legjobb a romániai magyar oktatásban, részletezte, 11 oktatóból 7 doktor. Tavaly óta akkreditált szakként működik, és – ha minden jól megy – idén mesterképzést is szeretnének indítani, mely a kortárs szemléletet helyezné előtérbe. Ez körülbelül egy hónap múlva derül ki, hogy lehetséges-e, de már többen érdeklődtek a képzés iránt, fejtegette Fodor. Kiemelte még a kiépült Erasmus-kapcsolatrendszerüket, illetve a Janus Pannonius Szakkollégium lehetőségeit.
A három napos találkozón kóruspróbákon vettek részt az egykori diákok és kerekasztal-beszélgetésre is volt lehetőség a jubileumi koncertet megelőző napon.
Freund Emese
Reggeli Újság
Erdély.ma

Csak a zászlót tették le, a fegyvert nem
Szatmár megye – A magyar történelem számos pillanata képezi vita tárgyát a mai napig a történészek körében. Nem kivétel ez alól a szatmári béke sem, a megkötésének háromszázadik évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezés zárórendezvényét szombaton tartották a majtényi síkon.
Háromszáz éve 149 zászlót tűzött le a kuruc sereg a majtényi síkon. A Károlyi Sándor vezettekuruc sereg ezen tette még most is igen komoly viták alapjául szolgál, de egyre inkább hajlanak arra, hogy nagyszerű és fejlett diplomáciai érzékről tanúbizonyságot tevő tettnek tartsák. A köznyelvben szatmári béke névvel illetett esemény tulajdonképpen Károlyi Sándor, a kuruc haderőfőparancsnoka és Pálffy János horvát bán, a Habsburg-uralkodó magyarországi haderejének főparancsnoka között létrejött egyezség írásban történt rögzítése. Ezt a békeszerződést azonban nem lehet 300 év távlatából sem objektíven szemlélni, hiszen a szakirodalom és a szépirodalom homlokegyenest ellenkező álláspontokat ütköztetett mindig, s ez most is tendencia, akkor is, ha valamelyest közelednek az álláspontok.
A majtényi síkon egyszerű kőobeliszk őrzi az emlékét ennek az eseménynek, de húsz éve minden évben az emlékezők kicsiny csoportja vonul ki ide, hogy versekkel, kuruc nótákkal és tánccal kísért rövid beszédekkel emlékezzenek meg az 1711 áprilisában történtekről. A kerek évforduló a megszokottnál valamivel több érdeklődőt vonzott, de még mindig nem annyit, amennyit az alkalom megkívánna.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy csak akkor tudná megítélni a tett helyességét, ha abban a korban élt volna, de az emlékiratok tükrében hajlik arra, hogy helyesnek ítélje meg, és ne árulásnak. Ezáltal a békekötés által ugyanis lehetőséget kapott a nemzet a fejlődésre, amelyre szüksége volt. „Amikor ilyen történelmi eseményre emlékezünk, akkor egyetlen tanulságot vonhatunk le elődeink cselekedeteiből: bármilyen vita, véleménykülönbség van is köztünk, az igazán fontos pillanatokban a nagy, nemzeti kérdésekben összefogásra van szükség. A pillanat felismerésének a bölcsességére van szüksége az erdélyi magyar közösségnek is, ha ezzel rendelkezünk, akkor van jövője itthon a magyarságnak” — jelentette ki az RMDSZ szövetségi elnöke.
Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke beszédében kitért arra, hogy milyen fontossággal bír a múlt megismerése és a szatmári béke egységes képbe való beépítése. „Sem vallási, sem nemzeti árnyék nem vetült erre az eseményre” — mutatott rá Csehi a tagadhatatlan tényre.
Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy csak a zászlókat tették le a majtényi síkon, a fegyvereket hazavitték, ez pedig szimbolizája a magyar nép hozzáállását az ilyen és ehhez hasonló helyzetekhez. De ugyanakkor azt is elmondta, hogy az új magyar alkotmány, amely az egész magyar nemzet alkotmánya, jelzése annak, hogy a mostani vezetők, ugyanúgy, ahogy a háromszáz évvel ezelőttiek, legjobb tehetségük szerint küzdenek, Rákóczi fejedelem kedvenc latin mondását használva: Ha elrontottad a játszmát, kezdd előről!
Katona József történész abban láttatta a szatmári béke fontosságát, hogy megmutatta, a magyarok nem jogmegvonók, hanem jogkiterjesztők voltak, akik arra törejkedtek, hogy minél többen kerülhessenek a jog hálója alá, s minél kevesebben szoruljanak ki. Ő is kiemelkedő fontosságúnak tartotta, hogy Rákóczi fejedelem képes volt arra, hogy az amúgy széthúzásra hajlamos részeket összefogja: várost a vidékkel, katolikust a protestánssal. „Rákóczi tanításaihoz kell visszatalálnia a mai embernek is” — hangsúlyozta beszédében a történész.
Az ünnepi beszédeket kuruc nóták, versek és magyar táncok színezték, a megemlékezés végén pedig koszorút helyeztek el az obeliszken, amelyre felkerült a 300. évforduló alkalmából készített márványtábla.
erdon.ro

Hazatérés Napja Krasznamihályfalván
Szatmár megye – Szombaton tizedik alkalommal tartották meg a Hazatérés Napját Krasznamihályfalván. A helyi református egyház által szervezett rendezvényen több mint kétszázan vettek részt helyiek és hazatérők.
A krasznamihályfalvi református templomban dr. Molnár János, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának dékánja hirdetett igét. Igehirdetésének alapígéjéül a 133. Zsoltárt választotta, mely így kezdődik: ,,Imé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak.” Krasznamihályfalván nagyon sokan gyűltek össze, hogy együtt legyenek, hogy találkozzanak rokonaikkal, egykori barátaikkal, iskolatársaikkal és falubeliekkel. Ez a település is — sok más, egykor elszigetelt településhez hasonlóan — arra a sorsra jutott, hogy fiataljai a jobb megélhetés lehetőségét keresve elhagyták szülőfalujukat, hogy városon keressenek megélhetést. Ilyen alkalmakkor jó hazatérni és felidézni a múlt eseményeit, beszélgetni a jövőről és találgatni, hogy milyen jövő vár ránk. ,,Egy atyától vagyunk – hangsúlyozta az igehirdető. — Egy atya gyermekeiként tértünk most vissza, hogy örvendezzünk. Sajnos nagyon sok ma élő ember identitászavarban van: nem tudja honnan jött és merre tart. Mi, ebben a közösségben esztétikai örömszerzők vagyunk. Istengyermekeinek közössége, örömszerző közösség. Feladatunk, hogy Isten munkatársai és követei legyünk. A ma embere a sokat hangoztatott piacgazdaságban él, meg kell küzdjön a piacgazdaság elvárásaival. Mint ahogy azt naponta tapasztaljuk, a piacgazdaságnak megvannak az előnyei és a hátrányai. A piacgazdaságban mindig megkérdezzük: mi ebben a hasznom? Itt, most, ebben a közösségben feltehetjük a kérdést: Mi a haszna ennek a közösségnek, hogy egy atyótól származik? A válasz a 133. zsoltárban van. Az áldás a haszon. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké, ahol örömszerző közösségre talál.”
Ünnepi percek
Az istentisztelet után Módi Attila helyi lelkipásztor és Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese köszöntötte a vendégeket, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Tanítóképző Karának kórusa énekelt. A kórus tagjai évente változnak, de az előadásból érezhető volt a szakmai felkészültség és az ének iránti elkötelezettség. A templomból kijövet a résztvevők a kaplonyi fúvószenekarral az élen vonultak a régi egyházi iskolához (jelenleg kultúrotthon), ahol ifj. Geréb Miklós lelkipásztor röviden ismertette Tamás László egykori lelkipásztor–tanító életútját és Krasznamihályfalván kifejtett tevékenységét. A fúvószenekar zenei kíséretében megkoszorúzták a kultúrotthon falán elhelyezett Tamás László emléktáblát, majd minden résztvevőt meghívtak a kultúrotthonban megtartott ünnepi ebédre, ahol a résztvevők kötetlenül beszélgettek.
erdon.ro

Időben érkeznek a határon túlra szánt támogatások – Közlemény
A határon túli magyarság forrásait a jövőben kezelő Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. bejegyzése a Fővárosi Bíróságon 2011 április 18-án megtörtént. Az Alapkezelőt a Magyar Államkincstár ezen a héten ugyancsak nyilvántartásba vette és biztosította a folyószámla megnyitását. Így a Bethlen Zrt. a többi állami céghez és államháztartási körben lévő intézményhez hasonlóan, teljesen átlátható módon a Kincstáron keresztül bonyolítja pénzügyeit, és elhárultak az akadályok a pályázatok kiírása elől is.
A pályázatok szakmai előkészítése azonban már az Alapkezelő bejegyzése előtt megtörtént. Április 30-án indult hivatalosan útjára a Határtalanul! tanulmányi kirándulások pályázati kiírása a magyarországi iskolák számára, amelyre június 3-ig, illetve június 17-ig lehet pályázni. Az április 30-i kiírást követő egy napon belül több mint 470 érdeklődő kereste fel a honlapot, így minden bizonnyal szép számmal várhatunk érvényes pályázatokat.
A „Szülőföldön magyarul” oktatás-nevelési pályázatok szakmai előkészítése szintén befejezés előtt áll. Tekintettel arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jogosult határon túli magyar általános- és középiskolai diákok valamint egyetemi hallgatók a következő tanév szeptemberétől jutottak hozzá a támogatáshoz, a lebonyolításban részt vevő szakmai szervezetek segítségével ezt a határidőt idén is tartani fogjuk. Ennek első lépéseként a pályázatot a jövő hét folyamán a szakmai szervezetek segítségével megjelenteti a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
A nyártól esedékes határon túli programokra, illetve civil és szakmai szervezetek támogatására szolgáló nyílt pályázati forrásokat előre láthatóan május közepén fogjuk kiírni. Itt is jelentős érdeklődésre számítunk.
Budapest, 2011. május 1.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közös közleménye 
Erdély.ma

Tiltakoznak a székelyföldi polgármesterek
A vidéki postahivatalok bezárása ellen tiltakoznak a székelyföldi polgármesterek, kifogásolva a Román Posta döntését, amely szerint megszüntetik a posták egy részét, gazdaságossági okokra hivatkozva, és mintegy másfél ezer alkalmazottat elbocsátanak.
Az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön gyűltek össze a Kovászna megyei önkormányzat szervezésében a megye településeinek polgármesterei, és nehezményezték, hogy nem értesítették őket időben a településüket érintő változásokról, amelyek már életbe is léptek áprilisban. Megbeszélésükre meghívták Moldován József romániai távközlési államtitkárt.
Moldován József a gyűlésről hétfőn beszámoló Új Magyar Szó című bukaresti napilapnak elmondta, hogy a Román Posta az elmúlt két évben több mint 266 millió lej (1,73 milliárd forint) veszteséget termelt, és a leépítések a vállalat nyereségessé tételét szolgálják. Az államtitkár elmondta, hogy a leépítések ellenére a postai szolgáltatás minden romániai településen megmarad, és az eddigivel azonos szinten elérhető lesz valamennyi állampolgár számára. Kovászna megyében 22 falu maradt postahivatal nélkül áprilisban, és egyetlen postást sem bocsátottak el.
A polgármester-találkozón Constantin Nicolae, a posta brassói regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy sok esetben kétszer-háromszor annyiba került egy-egy postahivatal fenntartása, mint amennyi bevételt termelt. Időközben több településen aláírásokat gyűjtenek a lakosok a posta bezárása miatt. MTI
Erdély.ma

Mégis próféta lett... – Szabó Gyula emlékszoba Homoródalmáson
„A Sátán labdái”, „Húgom, Zsuzsika” – néhány cím Szabó Gyula munkásságából. Az író a székelyföldi Homoródalmáson született, Székelykeresztúron járt iskolába, Kolozsváron végezte az egyetemet és ott élt haláláig. Szülőfaluja emlékszobát rendezne be híres szülötte személyes tárgyaiból és nem is akárhol, hanem abban a házban, amelynek keresztgerendáján az 1645-ös évszám olvasható. Feltételezések szerint ez Erdély legrégebbi mennyezete.
Kékremeszelt, meredek, cseréptetős épület áll Homoródalmás délnyugati részén, a Német utca sarkán. Az almási hagyomány szerint ez az épület papilakként épült egykor és itt szálltak meg azok az osztrák katonatisztek, akiket Mária Terézia idején, főleg a székely határőrség megszervezése után szállásoltak be Homoródalmásra.
Ide álmodták meg az almásiak azt az emlékszobát, amelyben a falu híres szülötte, Szabó Gyula író személyes tárgyait helyeznék el. Pályázati pénzekből felújítják a házat, a másik szobában turisztikai információs irodát rendeznek be. 
Az író 2004 decemberében hunyt el, élete nagyrészét Kolozsváron töltötte, de egész munkásságát meghatározta a föld, amelyből vétetett. Szülőfaluja, Homoródalmás gyakran megjelent írásaiban.
Bán Kata, Demeter Levente
Duna Tv, Térkép
Erdély.ma

Mitől remeg a tulipán?
„A március 15-i nemzeti ünnepet Erdélyben hol külön, hol együtt ünnepelték az itt élő magyarok attól függően, hogy a különböző politikai erők (amúgy mindenik a romániai magyarok közképviseletét és érdekvédelmét deklarálja felvállalni és hitelesen ellátni) mire biztatták az embereket. Ott, ahol tömbben (relatív többségben) élnek magyarok, ott jobban megmutatkoztak a politikai, cselekvési, viszonyulási és retorikai különbözőségek, jobban érvényesült a demokratikus pluralizmus és sokszínűség, míg a szórványvidékeken az uniszónónak volt inkább keletje. Igaz, itt is történtek súrlódások, eklatáns példával éppen Bihar megye járt elöl: Nagyváradon már az ünnepet megelőzően nyilatkozatháború dúlt a programozás és területfoglalás ürügyén. Ez március 15-e után csak fokozódott, emlékezetes a nagyvárad-rogériuszi református egyházközségben történt rossz ízű vita (ki mikor mennyit beszéljen), amely mögött vélhetően kommunikációs és szervezési malőr állt, bár a polgári oldal hatalmi beavatkozást sugalmazott, noha ez nem bizonyosodott be végül. Az kétségtelen, hogy a kisebbik román kormánypárt, a hatalmi pozíciójánál fogva magát nyeregben érző RMDSZ mindig mindenütt mindre megpróbált rátelepedni, egész egyszerűen nem képes húsz év múltán sem kiesni az „állampárti” szerepből: nem csupán szervezni próbálja az erdélyi magyar közéletet, hanem irányítani is, ellehetetlenítve és beszűkítve a valójában ki sem fejlődött civil szférát, polgári kezdeményezést és önállóságot…”
Dénes László
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Két ország, egy cél – Vidékfejlesztési nyitókonferencia Székelyhídon
Pénteken délelőtt négy település elöljárói és menedzserei tartottak nyitókonferenciát az Ér-parti kisvárosban, Érték-határ: Innovatív határon átnyúló közösségi szolgáltatási rendszer kialakítása témakörben. A 2007–2013 közötti időszakot felölelő projekt képviselői Újfehértó és Nyíradony (Magyarország), valamint Kiskereki és Székelyhíd (Románia) voltak.
A délelőtt kezdődő eszmecserét Nagy Sándor, Újfehértó polgármestere, a projekt vezető partnere nyitotta meg, valamint ismertette a kisváros fejlesztési lehetőségeit, gazdasági erőforrásait, illetve földrajzi fekvése adta lehetőségeit. A magyarországi partner után Béres Csaba Székelyhíd polgármestere, a „négyek megállapodásának” szervező partnere köszöntötte a vendégeket, valamint vázolta a város befejezett, illetve folyamatban lévő projektjeit. A házigazda beszámolójában többek között elhangzott, miszerint a nyertes pályázatok eredményeként, európai forrásokból fogják fedezni a Bihar megyei önkormányzatok integrációs osztályain dolgozó alkalmazottak ingyenes továbbképzését. Folyamatban van egy úgynevezett inkubátorház kialakítása is, amely olyan vállalkozásfejlesztési gyakorlat, amelynek alkalmazásánál elsősorban gazdasági prioritások játszanak szerepet Székelyhíd és annak testvértelepülése, Létavértes között. Béres beszélt még a város urbanisztikai terveiről is. Mint mondta, a napokban írja alá a felelős minisztériummal a 3,5 hektáros park kialakításáról szóló szerződést. Az iskolakomplexum és a városközpont között kialakítandó zöldövezet, valamint a mellé tervezett aquapark lesz a település egyik legnagyobb befektetése az elkövetkezendő időszakban. Mint munkaadói lehetőséget, a biomassza erőmű kivitelezését említette, amely szintén folyamatban lévő tervezet. Beszélt még az alakulgató infrastruktúráról, amely nélkül lehetetlen befektetőket csalogatni a városba, valamint vázolta a település civil- és kulturális szférájában bekövetkezett pozitív jellegű változásokat is.
Tasó László, Nyíradony polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő bemutatta a határon túli kistelepülés uniós perspektíváit, valamint annak hátrányos fekvését Nyíregyháza és Debrecen tengelyén. Ugyanis az utóbbi két nagyváros árnyékában nehezebb befektetőket találni, ami egyébként Újfehértóra is legalább annyira érvényes. Tasó azt is elmondta, a négy település vidékfejlesztési egyezményét a magyar állam 260 milliárd forinttal támogatja, míg a román fél csak most, a projekt harmadik szakaszában mutat némi érdeklődést a kivitelezés iránt. A nyíradonyi elöljáró szerint a közös civilszféra létrehozása az elsődleges cél, ami maga után vonja gazdasági szféra kialakulását is.
Kiskerekit Kertész Zoltán hálózati menedzser képviselte, aki előadásában átfogó képet nyújtott a három, községalkotó kistelepülés – Érkeserű, Asszonyvására, Kereki – általános gazdasági állapotáról, múltjáról, jelenéről, illetve faluturisztikai adottságairól. Mint mondta, mindhárom falu bővelkedik kiaknázatlan lehetőségekben. Ezekre azonban a jelenlegi gazdasági helyzet miatt a román kormány egyáltalán, vagy csak korlátolt anyagi keretet tud biztosítani.
A nyitókonferencia állófogadással, valamint a helyszínre érkezett befektetők, vállalkozók kötetlen üzleti beszélgetésével zárult.
Sütő Éva
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Lakossági fórum Déván – A szórvénymagyarság nem szakadhat ketté
Nehéz év vár a dévai magyarságra, de ettől függ a jövője, legalábbis az elkövetkező 4 évben, hangsúlyozta házigazdaként Pogocsán Ferdinánd, a dévai RMDSZ elnöke, a magyar házban megtartott pénteki lakossági fórumon.
Az utóbbi idők decentralizációja révén a helyi szinten lévő képviselet ugyanis jelentősen befolyásolja a dévai magyar közösség sorsát, hiszen az önkormányzatoknak komoly beleszólásuk lesz az iskolákban, nem mindegy, hogy a Téglás iskola igazgatótanácsában RMDSZ-sek, vagy román pártok képviselői kerülnek.
Emiatt a dévai RMDSZ-szervezet roppant ambiciózus célt tűzött ki a jövő évi helyhatósági választásra: nem két, hanem három tanácsosi mandátum megszerzése a jelenlegi egy helyett, mondta Pogocsán Ferdinánd. A gondolat nyilván merész, hiszen 2000-ben 2400-an szavaztak a tulipánra Déván, 2004-ben 2000-en, 2008-ban, pedig csak 1600-an, összefogással azonban lényegesen jobb eredmény érhető el, hiszen a megyeszékhelyen legalább 4000 – de akár 6000 – magyar él.
Csakhogy az egység veszélyben van, az EMNT fizetett emberei Hunyad megyében is aláírásokat gyűjtenek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez. „Mi sok mindenre költöttünk pénzt, például nyugdíjasklubra, könyvvásárlásra az iskolának, diákok nyári magyarországi táborozására, magyar ház korszerűsítésére, de támogató aláírásokra vagy szavazatokra sose”, szögezte le a házigazda.
Ami EMNP megjelenése veszély a szórvány számára, hiszen legutóbb Déván 33 szavazat hiányzott a második tanácsosi mandátumhoz, Lupényban pedig 28 a tanácsba való bejutáshoz. A megosztottság csak kudarchoz vezet, szögezte le Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke.
A magyarság felemelkedése munkával, építkezéssel érhető el, nem kinyilatkozással, vagy követeléssel, ahogy az RMDSZ ellenfelei teszik. Akárcsak egy háznál, ahol az alapok lerakása hónapokig tart, s ezután azokra heteken belül felhúzzák a falakat, az autonómia is hosszas politikai egyeztetéseket, alapos építőmunkát feltételez, e nélkül nem több, mint kártyavár.
1990 óta az RMDSZ a parlamenti politikát választotta, a tárgyalásos problémamegoldást, noha a marosvásárhelyi pogrom után Erdély sokkal közelebb volt a Koszovó féle fejleményhez, mint a cseh-szlovák békés szétváláshoz. 21 év megfontolt parlamenti politizálással ezt sikerült elkerülni, sőt, jelentős eredményeket elérni. De ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, s az erdélyi magyarság politikai képviselet nélkül marad, vajon az oly hangos ellenfelek a parlamenten kívülről jobban érvényre juttatják az autonómia-törekvéseket? Ha képviselőink nincsenek a döntéshozó intézményekbe, akkor hogyan lehet érdekeinket érvényesíteni, tette fel a retorikus kérdést az EP-képviselő. Ott van a rákosdi példa, ahol a kilencvenes években, szülői kezdeményezésre a Hunyad megyei tanfelügyelőség belegyezett magyar óvoda létesítésében. Csakhogy egy román óvónőt nevezett ki, aki egy árva szót sem tudott magyarul. Akkoriban nem volt sem főtanfelügyelő-helyettes, sem kisebbségi tanfelügyelő, s olyan körülmények között a magyar óvodából nyilván nem lett semmi. Az EMNP megalakulásával járó megosztottság hasonló sorsba taszíthatja a Hunyad megyei magyarságot. Mert a frusztráltakat nem érdekli a közösség sorsa, ha ők nem kapják meg a 2%-t, akkor vesszen a közösség 98% is. Emiatt Winkler nyilvánosan hívta fel az egybegyűltek figyelmét, ne veszélyeztessék a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság eddig elért eredményeit és jövőjét az EMNP csábításának engedve.
Mert eredmények bizony vannak. Helyi szinten és országosan is, hangsúlyozta Dézsi Attila prefektus. Hunyad megyében a magyar egyházak visszakapták a kommunizmus idején elkobzott földjeik 99%-t, s a megye földterületének 24%-a magyar tulajdonba került vissza, noha a magyarság aránya nem éri el az 5%-t! 2005-ös megalakulása óta a dévai Téglás Gábor iskola 3,4 millió lejt kapott a román államtól, Csaba atya alapítványát sem zaklatják többé ilyen-olyan ellenőrzéssel és szőrszálhasogatással, az évi 7-800 millió lejes állami támogatást is rendszeresen megkapja.
A tavalyi megszorítások ugyan keserű szájízzel töltötték el a magyarságot (is), de elkerülhetetlenek voltak. Nélkülük tavaly augusztusban az állam csődbe került volt, vagyis leállt volna a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek folyósítása. Az RMDSZ közbenjárására végül nem került sor a nyugdíjak megadózására, s az elbocsátások sem öltöttek nagy méretet. A kormányellenes sajtóból bizonyára sok rosszat lehetett hallani, az igazságot viszont nem, szögezte le a prefektus.
Akihez irányult a legtöbb kérdés. Melyek a földek visszaszolgáltatását érintették. Egyesek elégedetlenek, hogy nem a régi helyen kapták vissza földjeiket, mások azért, mert természetbeli visszaszolgáltatás helyett kártérítést kaptak a tulajdonalap (fondul proprietatea) részvényei által, noha ők inkább pénzt akartak volna. Holott a tulajdonalap részvényei eladhatók a tőzsdén, a kilencvenes évek elején történt fölöttébb kaotikus földosztás pedig már megtörtént.
Mert annak ellenére, hogy a szervezők a közösségi kérdések megvitatására fektették a hangsúlyt, a lakossági hozzászólások inkább a magán ügyeket helyezték előtérbe.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Párhuzamos életrajzok és Örök Szilágy
Nagyvárad – A XIX. Festum Varadinum keretében mutatták be pénteken Kupán Árpád Párhuzamos életrajzok – Nagyvárad egykori hírességei című könyvét, illetve Bálint István János Örök Szilágy című tanulmánykötetét.
Zsúfolásig megtelt a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumterme Kupán Árpád történész könyvének bemutatóján, amely a Partiumi Füzetek sorozat 62. részeként jelent meg. Az alaphangulatot Thurzó Sándor József teremtette meg mélyhegedű-játékával, majd Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, kifejezve örömét, hogy „a terem megtelt könyvszerető emberekkel”.
Életkor és gondolkozásmód
A kiadvány tematikáját, szerkezetét ismertetve a szerző előszavából idézett Dukrét Géza:„Annyit szeretnénk elérni írásunkkal, hogy kiemeljünk a feledés homályából néhány olyan egykori váradi hírességet, aki a maga idejében igazi lokálpatriótaként a városért élt és küzdött, dolgozott (…) A bemutatandó személyeket két szempont alapján párosítottuk: életkoruk és gondolkozásmódjuk szerint. Arra törekedtünk, hogy hasonló életkorúakat állítsunk párba; mégpedig úgy, hogy az első a konzervatív, hagyományőrző, jobboldali beállítottságú – a második szabadelvű, változtatni akaró, baloldali eszmerendszer híve legyen”.
Az egykori váradi hírességek közül a következők életéről és munkásságáról olvashatunk – nem csupán e személyiségeket ismerve meg, hanem átfogó képet kapva a korról is, amelyben éltek: Bertsey György – id. Rimanóczy Kálmán, dr. Karácsonyi János – dr. Berkovits Ferencz, Sulyok István – dr. Adorján Ármin, dr. Várady Zsigmond – dr. Edelmann Menyhért, dr. Adorján Emil – dr. Papp János, Hegedűs Nándor – Dutka Ákos, dr. Soós István – dr. Ágoston Péter.
Fontos a múlt ismerete
„A történelem az élet tanítómestere” – idézte az ókori latinokat Kupán Árpád felszólalásában, hiszen „a múlt ismerete számos tanulsággal szolgálhat arra, hogy elkerüljük a hibás döntéseket, téves lépéseket”. Szavai szerint helytörténeti kutatásai során „megismerhetett” olyan személyiségeket, akik sokat tettek városunkért, az itt élő közösségért, így állt össze egy könyvvé az életrajzsorozat. A kiadványt a korabeli fényképek mellett Bányai Szabados Katalin képzőművésznek az ismert nagyváradi épületekről készült grafikái díszítik.
Örök Szilágy
A pénteki rendezvényen Bálint István János Örök Szilágy című tanulmánykötetét is bemutatták. Péter I. Zoltán váradi helytörténész méltatásában a szerzőről elmondta: Zilahon született, a ’70-es években teológiát tanult Kolozsváron, majd 1977-ben áttelepült Magyarországra, ahol magyar nyelv és irodalom, történelem szakos tanári és művészettörténészi oklevelet szerez. „Az évtizedek során kutatói, könyvtárosi, levéltárosi, szerkesztői munkát végzett, több lapban jelentek meg tanulmányai. Több könyve is megjelent, legutóbb az Örök Szilágy, melyben a középkori hazai írásbeliség latin nyelvű kezdetétől gyűjtötte össze a Szilágyságról fellelhető írott és képi anyagot, illetve térképeket. Mindez nagy segítséget jelent e tájegység helytörténeti kutatói számára” – hangsúlyozta Péter I. Zoltán. A szerző, Bálint István János tudatta: elsősorban „a nemzettudat erősítésének” szánta tanulmánykötetét, melyben fellelhető sok más egyéb mellett viselettörténet, családtörténet, zászlótörténelem, ételkultúra stb. A kötet anyaga több mint hét évszázadot ölel át, és több mint húsz éves gyűjtői munkának az eredménye.
A kettős könyvbemutatón egy Juhász Gyula és egy Reményik Sándor vers elszavalásával S. Németh Katalin működött közre.
Tököli Magdolna
erdon.ro

Kövér: mi nem pénzeljük Tőkést
„Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna” – jelentette ki az ÚMSZ kérdésére Kövér László házelnök a hét végén Szatmárnémetiben.
A fideszes politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy jelenleg a magyar kormánnyal szerződésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett demokrácia-központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. Emellett közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét.
Lapunk úgy tudja: az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az ÚMSZ-nek adott válaszában a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvideket hozta fel példaként. „Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres!” – jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyűlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben.
A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitására érkezett a Szamos-parti városba. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: „A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele!” Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar–román együttműködést egyre több területre kellene kiterjeszteni.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kerekasztal a megbékélésről
„A Kárpát-medencében élő nemzeteknek megvannak a maguk sebei, amelyek a történelmi emlékezetből táplálkoznak. Meggyőződésem, hogy ezek a sebek gyógyíthatóak. Azonban ha ezeket a sebeket folyamatosan feltépjük, azok soha nem múlnak el” – fogalmazta meg a Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom létrehozásának szükségességét Surján László EP-képviselő azon a nyilvános román–magyar kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a hét végén tartottak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.
Hozzátette: a mozgalom lényege, hogy az egyes Kárpát-medencei országok civil szféráinak különböző nemzetiségű képviselői értelmes válaszokat keressenek a történelmi kérdésekre.
„Azt hiszem, az itt élő népek nemcsak a békés együttélésre, de az együttműködésre is képesek” – fejtette ki Surján. Mint elmondta, a megbékélési mozgalom szándékosan civilekre korlátozódik, mivel „a politikusok eleddig nem voltak képesek ilyen téren megvalósításokat elérni”.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Kolozsvár ennek a megbékélésnek, együttélésnek lehet a szimbóluma, mivel itt több évszázados hagyománya van több nemzetiség békés egymás mellett élésének és együttműködésének. „Fel kell hagynunk az utóbbi kilencven év nacionalista történelemszemléletével, mivel ennek mindig negatív következményei voltak. Erdély valaha különálló állam volt a maga sokszínű kultúrájával. Mindenképp meg kell írnunk a térség ilyen szemléletű történelmét: én ebben látom a történelmi sérelmeink feloldozását” – fogalmazott Ovidiu Pecican kolozsvári történész, esszéíró.
A nyílt vita egy másik résztvevője, Marius Tabacu, a Kolozsvári Filharmónia igazgatója „érdekesnek” nevezte azt a vállalkozást, hogy olyan emberekkel kell megbékélnie, akikre soha nem haragudott. „Bevallom, picit szkeptikusan, de lelkesen csatlakoztam ehhez a mozgalomhoz. Az elmúlt húsz évben több kísérlet is volt erre. Az elsőt 1990-ben tartották Budapesten, Smaranda Enache és Gabriel Liiceanu társaságában én is részt vettem rajta. Sajnos, míg mi ott kint egyeztettünk, addig itthon, Marosvásárhelyen teljesen más irányt vett ez a megbékélés” – mondta el Tabacu.
A Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom első, magyar–szlovák kerekasztal-beszélgetésére 2010 októberében került sor a felvidéki Nagymegyerben. Azóta a mozgalom kiterjedt Szabadkára és Beregszászra, és most a kolozsvári rendezvény révén Erdélyre is.
Sipos M. Zoltán
Új Magyar Szó (Bukarest)

A cenzúra természetéről
A cenzúra működése az 1950-es, ’60-as években témában tartott előadást Lázok Klára doktorandusz a fiatal történészeket tömörítő Borsos Tamás Egyesület április végi rendezvényén
A sajtóigazgatóság minden egykori szocialista országban körülbelül azonos elvek és felépítés szerint működött, ám az egyes cenzúrázható tartalmak tekintetében nagy különbségek mutatkoztak – ecsetelte Lázok Klára Marosvásárhelyen, az unitárius egyház Bolyai téri tanácstermében tartott rendezvényen. A zömében fiatalok alkotta közönség a román és a magyar sajtó- és könyvcenzúra rendszerével ismerkedett meg, például azzal, ahogyan egy kézirat eljutott a szerzőtől a cenzurális hatóságokon keresztül a megjelenésig, vagy a végleges elutasítás révén a szemeteskosárig.
A szerző és a kiadó között csupán az első szinten létezett kommunikáció, mert amint a kiadó továbbküldte, lektorok sokasága nézte át, vizsgálta, kötelező érvénnyel javasolt módosításokat. A cenzorok általában középszintű felkészültségűek voltak, a bonyolultabb szövegeket nem értették, éppen ezért gyanúval kezeltek minden intellektuális tartalmat.
Üldözendők voltak az ideológiailag a marxizmussal szemben álló szövegek, azok, amelyeket nacionalistának vagy sovinisztának minősítettek, illetve azok a lírai próbálkozások, amelyek nem sugalltak kellő optimizmust, és a befogadáshoz bizonyos intellektuális felkészültséget is feltételeztek. Éppen ezért a modern költészet nem kapott zöld utat az ’50-es, ’60-as évek kiadványaiban, derült ki Lázok Klára előadásából.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest),

Az összhang keresése
Az a nemzetiségi kapocs, amely összeköti a romániai magyarságot, nem tudja eltakarni a különbségeket.
Annyi bizonyos, miután éveken át a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács amolyan szabadcsapatként rohangált ide meg amoda a közélet és a politika mezején, jelenleg valamennyien rájöttek arra, amit az RMDSZ már megalakulása pillanatában megérzett: demokratizáló társadalmakban szövegelni lehet ugyan bármennyit és bármikor, de intézményrendszer nélkül lehetetlen felelősségteljesen, gyakorlatiasan, ha úgy tetszik, mérhetően képviselni a romániai magyarság érdekeit.
Más román parlamenti pártokkal is összevetve, az RMDSZ-nek mindig fontos érv maradt a kezében ez a belső intézményrendszer, amelynek kellő kiegyensúlyozottságú kialakításán – az erőteljes központosítás vagy a gyors döntésekre képtelen szétaprózottságok között – nagyon sokat törték a fejüket a korabeli vezetők. Akárcsak azon, hogyan lehet megjelentetni a szervezetben a romániai magyarság soraiban már a kezdetektől érződött gondolati sokszínűséget, lehetőleg úgy, hogy ez különösképpen éles helyzetekben vagy éppen választásokon ne menjen a hatékonyság rovására.
Az első évek majdhogynem örökölt pártszerkezete után így alakította ki az RMDSZ a jól ismert állammodellt, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa jelentette a döntéshozatalt, a szövetségi elnökség, a parlamenti képviselet és az ügyvezető elnökség a különböző szintű és feladatkörű végrehajtást, az etikai bizottság azt az Alkotmánybíróságot, amelyről mifelénk manapság ugyancsak sokat hallani, majd az évek során számos működési szabályzat-átírással igyekeztek ezt a szerkezetet összhangba hozni a politikai-társadalmi változásokkal.
Márpedig ezek a változások – szerencsére – bekövetkeztek, és közülük is a legjelentősebb az önkormányzatinak nevezett rendszer kialakulása, még akkor is, ha a kifejezés még mindig a helyi közigazgatás, a helyhatóság túlságosan is előkelő és a szerepköröknek csak részben megfelelő változata. Nem a nagypolitika, nem a társadalomelméletek és nemzeti-nemzetiségi ideológiák, hanem a romániai magyarság hétköznapi, megélhetési, fejlesztési, korszerűsödési kérdéseinek egész sorával küzdő polgármesterei és tanácsosai nyomására az RMDSZ vezetősége rájött arra, hogy nem elegendő a lobbizás, a Bukarestbe, Kolozsvárra vagy éppen Marosvásárhelyre való utazgatás, hanem ezeknek a kérdéseknek olyan szervezett fórumot is teremteni kell, ahol az önkormányzati munka tapasztalatai is rendszerezhetők, érvényesíthetők.
Így alakultak ki a különböző szintű önkormányzati tanácsok, és vezetőik révén kerültek az országos vezetőség elé a mindennapok konkrét, gyakorlati kérdései. Az önkormányzatok azonban nem csupán a szervezet és a lakosság közötti állandó érintkezési felületen tevékenykednek, hanem igen hamar megjelenítettek egy másik gondot is: vajon az RMDSZ többségű helyi tanácsoknak vagy a kisebbségi tanácsi RMDSZ-frakcióknak azt kell tenniük, amit az RMDSZ helyi vezetőségei vagy vezetői sugallnak nekik, vagy éppen ők maguk tekinthetők helyi szervezeteknek? Hiszen az előbbiek óhatatlanul elszürkültek és már-már láthatatlan, hivatali munkájuk csak a választások vagy valamilyen nemzetiségi kampány során lobbant fel.
Az ilyenszerű belvillongások mellett azonban nyilvánvalóvá vált egy másik tény is: az a nemzetiségi kapocs, amely összeköti a romániai magyarságot, nem tudja eltakarni a különbségeket, hiszen a tömbmagyar-szórványmagyar, városi és falusi életvitel, politika és civil szervezetek, vállalkozók és munkavállalók, múltba fordulók és korszerűsödni óhajtók – a sort még hosszasan lehetne folytatni – skáláin olyan jelentős eltérések mutatkoznak, amelyeket nem lehet egyazon megoldási módok alapján kezelni.
A régiós átalakítások, a székelyföldi, partiumi és belső-erdélyi önkormányzati tanácsoknak a létrehozása, amelyre az RMDSZ legutóbbi, váradi kongresszusa lehetőséget biztosított néhány vezetőség-szerkezeti módosítással együtt, csupán az első lépések azok közül, amelyek a szervezetet a megváltozott társadalomhoz alakítják. A továbbiak sem maradhatnak el.
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kövér László nem tud a pártok anyagi támogatásáról
Kövér Lászlónak nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna – írta hétfő számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ), amely erről kérdezte az Országgyűlés ülnökét.
”Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna” – jelentette ki az ÚMSZ kérdésére a házelnök a hét végén Szatmárnémetiben.
A fideszes politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy – mint a lap fogalmaz – jelenleg a magyar kormánnyal szerződésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét.
A magyar nyelvű bukaresti napilap tudni véli:az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az ÚMSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvidéket hozta fel példaként. „Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres!” – jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyűlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben.
A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitásán vett részt a Szamos-parti városban. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: „A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele!” Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar–román együttműködést egyre több területre kellene kiterjeszteni.
Erdély.ma

Pályázat: „Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” 
A Magyar Országgyűlés elnöke pályázatot hirdet „Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” címmel. A program célja Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása.
A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött egy hónap során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére; saját szakmai tevékenységük bemutatására; kapcsolatépítésre; közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre, az Országgyűlés munkájába való betekintésre.
Az ösztöndíjat elnyert fiatal könyvtárosok feladatai:
- az Országgyűlés működésének, a különböző parlamenti szervezetek munkájának megismerése; - az Országgyűlési Könyvtár feladatainak, működésének megismerése; - a pályázati kiírásban szereplő egyik téma önálló feldolgozása; - közös munka a pályázati tematikának megfelelően; - írásos beszámoló készítése az egy hónapos munkáról.
Az ösztöndíj keretében 2011. szeptember 1–30. között hat Kárpát-medencei és kettő magyarországi szakember tölthet egyidejűleg egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban. A nyertes pályázók az ösztöndíj időszaka alatt díjazásban részesülnek, melynek összege 250 000 Ft (bruttó). A nyertes pályázók részére utazási és szállásköltséget biztosítunk.
Pályázati feltételek
A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.
A programra felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves könyvtárosszakmai tapasztalattal rendelkező könyvtárosok pályázhatnak, akiknek életkora nem haladja meg a 35 évet.
A pályázóknak rövid (5–8 nyomtatott oldal terjedelmű) pályamunkát kell benyújtaniuk az alábbi kutatási témák egyikében:
1. Könyvtárak a nemzetpolitikai feladatok szolgálatában (gyűjteményszervezés, szolgáltatáspolitika, szolgáltatásmarketing). 2. Egy meglévő nemzetpolitikai gyűjtemény bemutatása.
3. Nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi digitális adattár létrehozása, működtetése; az együttműködés lehetőségei és formái.
A pályázatnak tartalmaznia kell:
- a pályázó szakmai önéletrajzát; - elérhetőségét (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím); - a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolatát; - munkaviszonnyal rendelkező pályázó esetében munkahelyi nyilatkozatot annak igazolására, hogy a pályázó munkahelye kész biztosítani a nyertes pályázónak a programban való részvételt (állandó munkahely hiányában ezen igazolás benyújtása nem szükséges); - az 5 éves szakmai tapasztalat meglétét igazoló dokumentumo(ka)t; - rövid (1-2 oldalas) motivációs levelet.
A pályázatot kettő nyomtatott példányban az alábbi címre kérjük elküldeni:
Ambrus János főigazgató
Országgyűlési Könyvtár
H-1055 Budapest
Kossuth tér 1–3.
A pályázatot kérjük elektronikusan is elküldeni az osztondij@ogyk.hu címre. (Formátum: MS Word) A pályázat beküldési határideje: 2011. május 31., kedd (postára adás és e-mail dátuma).
További információ a fenti e-mail címen kérhető.
A pályázatok elbírálása
A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakemberekből álló bíráló bizottság értékeli. Az eredményről 2011. július 15-ig minden pályázó értesítést kap. 
A díjazottak listáját az Országgyűlés http://www.parlament.hu és az Országgyűlési Könyvtár http://www.ogyk.hu honlapján tesszük közzé.
Bízunk abban, hogy a résztvevők az Országgyűlési Könyvtárban szerzett tapasztalatokat és ismereteket széleskörűen hasznosítani tudják majd későbbi munkájuk során.
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke
Erdély.ma

Rögzítik a teljes magyar kultúrkincset 
A kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot - mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.
Az államtitkár kifejtette: a XXI. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet.
Mint mondta, a magyar kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot. A Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával pedig olyan, a tárca által irányított közgyűjtemény jön létre, amely a klasszikus filmarchívum feladatának ellátása mellett hosszú távon képes a magyar kultúra által teremetett alkotások digitális rögzítésére, és „alkalmas a nemzet és a világ előtt bemutatni a közös örökségünket, alkotómunkákat”.
Szőcs Géza felhívta a figyelmet egy olyan jelenségre, amely alapvetően befolyásolja a magyar kultúra jövőjét. A legfrissebb olvasáskutatások szerint az emberek csaknem harmada egyáltalán nem olvas könyvet, és a fiatalok alig egytizede olvas napi gyakorisággal.
A televízió mind információforrásként, mind szórakozásként elveszítette az elsőségét, de – mint az államtitkár fogalmazott – nincs abban semmi tragikus, hogy az ifjúság első számú információforrása az internet lett.
Egy idei felmérés szerint a fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot. Nem cél, hogy visszatérítsék őket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell azokkal az új lehetőségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt – mondta az államtitkár.
Szólt arról is, hogy a virtuális térben új ifjúsági nyelv alakult ki: az sms-nyelv. A kutatók már elemzik ezt az új nyelvet, és nemrégiben megszületett az első, sms-ben írt regény. A jellemzően fiatalok által használt, saját szókészletű nyelvet az idősebbek már nem is értik. Mindez új problémát vet fel, hiszen ez az új rétegnyelv generációs nyelvként átjárhatatlanná válhat. Az a veszély fenyeget, hogy a fiatalok számára idővel érthetetlenné válik az irodalmi nyelv, és elérhetetlenné válik a magyar kultúrkincs. Abban, hogy ne alakulhasson ki Magyarországon kettős nyelvezet, a médiának és a kormányzatnak is közös feladata és felelőssége van – hangsúlyozta Szőcs Géza. kulturpart.hu
Erdély.ma

Törvénnyel a magyar nyelv ellen Dicsőszentmártonban
Huszonnégy órás határidőt adott Alexandru Adrian Matei dicsőszentmártoni polgármester és a Maros megyei város jegyzője, Viorel Răzvan Groza a helyi kórház igazgatójának, hogy eltávolítsa a kapusfülkére és a járóbeteg-rendelő homlokzatára kihelyezett kétnyelvű feliratokat.
Átiratában az elöljáró úgy hivatkozik az 1991/50-es törvényre, hogy közben megemlíti, a város magyarsága nem éri el a 20 százalékot. Az ügynek egyértelműen etnikai vetülete van. A PDL-s polgármester által emlegetett 17,71 százalékos aránynak ugyanis nincs köze a tíz évvel ezelőtti építkezési törvényhez. Különben a hivatalos statisztika szerint a dicsőszentmártoni magyarság aránya 18,84 százalék, ami a 2001/215-ös helyhatósági törvény alapján ugyan nem teszi kötelezővé, de nem is tiltja a kétnyelvű feliratok alkalmazását.
„A legutóbbi tanácsülésen a különfélékben felmerült, hogy az önkormányzatnak lépnie kellene a kétnyelvű felirat ellen. A testület nem szavazott erről, nem is tehette, hisz a kórház a megyei tanácshoz tartozik. Erre a hétvégén a polgármester felszólította az igazgatót, hogy huszonnégy órán belül távolítsa el a hetekkel ezelőtt kihelyezett feliratokat” – panaszolta el lapunknak a dicsői RMDSZ elnöke, Szabó Albert. A szövetség önkormányzati képviselője szerint a Gheorghe Marinescu Kórház vezetőségének semmiként nem szabad engednie az egyértelműen nacionalista utasításnak.
Így gondolja Szász János igazgató is, aki a Krónikának kijelentette: a táblák a helyükön maradnak. Az intézményvezető a prefektúra ez év február 18-án keltezett átiratával indokolja döntését. A kormányhivatal akkor harmincnapos terminust adott az intézményvezetőnek, hogy kihelyezze a kétnyelvű feliratokat. „Az az érzésem, hogy a választások közeledtével a kétnyelvű tábla csak a polgármester számára jelent gondot, senki mást nem zavar. Át is küldtem a felszólítást a prefektúrára, döntsék el ők egymás között, mit is akarnak” – szögezte le Szász.
Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy a Matei által keltett magyarellenes hangulatban a városháza eltávolítja a táblákat, vagy valakik megrongálják, az igazgató nemmel válaszolt. „Nem hinném, hogy a polgármesternek ilyen kevés esze lenne, hogy ilyesmihez folyamodjon” – fejtette ki az orvos-igazgató
Szucher Ervin

Oktatási-nevelési támogatások: Iskola Alapítvány helyett RMPSZ
Miközben a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság szerint ezen a héten közzéteszik a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési pályázatok kiírását, jelen pillanatban még egyetlen érintett szervezet sem tudja hivatalosan, hogy Erdélyben ki folyósítja majd a diákoknak a magyar állam nyújtotta támogatást. Veress László, Kövér László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke a Szatmári Magyar Hírlapnak nyilatkozva megerősítette a Krónika által korábban közölt értesülést, miszerint a program lebonyolítása átkerül az RMDSZ működtette Iskola Alapítványtól a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez (RMPSZ).
Veress László a házelnök pénteken Szatmárnémetiben tett látogatása során nyilatkozott a támogatás folyósítása terén körvonalazódó szervezeti váltásról. A Krónika egyébként már néhány héttel ezelőtt megírta, hogy a magyar kormány berkeiben megszületett az elvi döntés arról, hogy az oktatási-nevelési támogatás kezelése nyolc év után visszakerül a pedagógusszervezethez. Romániában ugyanis az első Orbán-kormány idején az RMPSZ utalta a finanszírozást, a Magyar Szocialista Párt hatalomra kerülése nyomán viszont a Medgyessy-kabinet 2003-tól az RMDSZ Iskola Alapítványát bízta meg a program lebonyolításával; erről az év szeptemberében kétoldalú megállapodás is köttetett az akkor Adrian Năstase vezette román kormánnyal.
Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója hétfőn lapunknak elmondta, őket még nem tájékoztatta a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a tervezett váltásról, noha többször fordultak levélben Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárhoz az ügyben. „Amíg nem erősítik meg hivatalosan az információt, nem kívánom kommentálni a fejleményeket. Mivel azonban az Iskola Alapítvány nevesítve van a kormányközi egyezményben, annak felrúgása csak a két érintett, vagyis a két kormány beleegyezésével történhet” – jelentette ki a Krónikának Nagy, hozzátéve: a napokban megbeszélést folytatnak a témában Répás Zsuzsannával. (Az alapítvány a tavalyi tanévben 121 712 iskolás és 5212 egyetemista pályázatát bírálta el pozitívan.)
Lászlófy Pál, az RMPSZ örökös tiszteletbeli elnöke lapunknak elmondta: Budapesten folytattak már egyeztetést az ügyben, hivatalos megkeresés azonban még nem érkezett a pedagógusszövetséghez a magyar kormánytól az oktatási-nevelési támogatás folyósításának átvételéről, az ügy hivatalossá tételéig, az ilyenkor szükséges keretszerződés megkötéséig pedig nem kíván nyilatkozni.
A támogatások kiírása ügyében különben azután gyorsultak fel az események, hogy április 18-án a budapesti Fővárosi Bíróságon megtörtént a határon túli magyarság forrásai fölött a jövőben rendelkező Bethlen Gábor Alapkezelő bejegyzése, ezzel elhárult minden akadály a különböző pályázatok kiírása elől; az alap az idei büdzsé alapján mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik. (A Szülőföldön magyarul program keretében az a határon túli szülő jogosult a 20 ezer forintos támogatásra, aki magyar nyelvű képzésben vagy oktatásban részesíti gyermekét; idén a támogatottak köre kibővül az óvodásokra is.)
A nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint ezen a héten megjelennek az oktatási-nevelési pályázatok, amelyek szakmai előkészítése befejezés előtt áll, a nyári programok pályázatait pedig előreláthatólag május közepén írják ki. Emlékeztettek arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jogosult határon túli magyar általános és középiskolai diákok, valamint egyetemi hallgatók a következő tanév szeptemberétől jutottak hozzá a támogatáshoz, a lebonyolításban részt vevő szakmai szervezetek segítségével ezt a határidőt az idén is tartani fogják.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Hat külhoni magyar tudós vehette át az Arany János-elismeréseket
Hat külhoni magyar tudós vehette át hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián a külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-díjakat és -érmeket. Öt tudós a külső tagok fórumán vette át Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől az elismeréseket. Az Arany János-életműdíjat Feszt György, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára az erdélyi magyar tudományos élet, valamint a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés előmozdításában elért kimagasló érdemeiért, az Akadémia közgyűlésén vehette át.
Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjjal ismerték el az erdélyi Bíró Domokost, a fizikai tudományok doktorát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárát, akinek „oktatói, kutatói, eszközfejlesztői munkásságát világviszonylatban jegyzett tudományos eredmények elérése fémjelzi”, valamint Sándor Annát (Szlovákia), a Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének vezetőjét, akinek köszönhetően tanszéke „nagyszerű tudományos, oktatási és emberi közösséggé érett az elmúlt években, meghatározó tényező lett a szlovákiai felsőoktatásban”.
Az Arany János Fiatal Kutatói Díj idei kitüntetettje Pósa Mihály (Szerbia) vegyész, az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Kara Gyógyszerészet-tudományi Tanszékének docense, akit oktatói és kutatói munkájáért tüntettek ki. Az Arany János-érem idei díjazottjai Halász Albert (Szlovénia), a lendvai magyar önkormányzat elnöke, aki tudományos, kutatásszervezői, írói, valamint média- és közéleti tevékenységével, valamint Hámos László (Amerikai Egyesült Államok), a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) elnöke, aki „az egyetemes magyarságnak tett szolgálatáért” érdemelte ki az elismerést.
Pálinkás József köszöntőjében a kulturális nemzet összetartozásáról beszélt. „A politikai nemzethez való tartozást egykor a határok szabályozták, azok az érzések viszont, amelyek a kulturális nemzethez való tartozást határozzák meg, sokkal nehezebben megfogalmazhatók, ugyanakkor sokkal fontosabbak” – emelte ki.
Krónika (Kolozsvár)

Aradi magyar helytörténet
A politikai helyzet és az erőviszonyok szempontjából egyenesen káros, hogy Aradon ellenzéki politikusnak jutott eszébe egy helytörténeti tankönyv kiadása és opcionális tantárgyként való oktatása.
Biztos vagyok benne, ha nem a parasztpárti Claudiu Cristea áll elő a farbával, már dolgoznának rajta. Sajnos ő maga is dadog az ügyben, mert ahelyett, hogy némi demagógiával nyakon öntve átharcolta volna a határozattervezetet, a múlt héten ő maga kérte napirendről való levételét, mert szükségesnek látja egy közvita szervezését a kérdésről.
És ha eddig még reménykedtem, hogy lesz valami a műből, most már biztos vagyok benne, hogy ennyi volt rövid karrierje. Egyébként tök fölösleges erről közvitát szervezni, mert azon ugyan mi lesz? Megmondom. Négy-öt buzgómócsing román nyugdíjas történelem tanár, katonatiszt és társai megútmutatják, mit ne felejtsenek ki belőle, és mit kötelezően felejtsenek majd ki belőle.
Cristea azt akarta, hogy szakmai bizottság írja meg a művet, ennek állítólag lett volna egy magyar tagja is. Ugyebár nem kunszt elképzelni, mennyi beleszólása lesz az illetőnek, hisz úgyis statisztaszerepet osztanának rá, csendben szemlélheti, miként románosítják majd az utókor számára Arad és a megye történelmét. S a játék azért is veszélyes, mert később ezt forrásmunkának is használhatják, mondjuk egy turistakalauzban, de most nem akarok rémképeket festeni, majd, ha már írják.
Szóval, szerintem amíg a románok ezt összehozzák, jó lenne megírni és kiadni egy magyar nyelvű helytörténetet. Ha ügyesen belefoglalják a megye magyarlakta településeit is, akkor ebből fakultatív tantárgy lehetne nem csak a Csikyben, hanem a vidéki magyar iskolákban is. Utánanéztem az új oktatási törvényben, és ha jól értettem, minisztérium által engedélyezett tankönyvekből opcionális tantárgyakat bevezethet az iskola. Most kellene sürgősen megírni, megindítani az engedélyeztetési folyamatot, amíg az RMDSZ kormányon van. Mert ha mégis elkészül a város által finanszírozandó helytörténet, az román nyelvű lesz, és hát enyhén szólva snassz magyar gyerekeknek román könyvből magyarázni a vértanúkat vagy a világosi fegyverletételt. Feltéve persze, ha ilyen és ehhez hasonló „rémes” dolgokat tartalmaz, mert elképzelhető, hogy a fiúknak az i.u. 1918-ban kezdődik, és lazán átfutnak a magyar valóságon, vagyis rajtunk.
Szóval, a hivatalos városi helytörténet tuti rendkívül ingoványos lesz, szerintem most másfél év alatt, kellő nekibuzdulással és megfelelő kézi vezérléssel elkészülhet egy aradi helytörténet. Pénzre ne szisszenjen senki, tessék elhinni, 200-250 oldal nyomdai költsége kijön maximum tíz lejből, s a kötetet nem csak a diákok vennék meg, így a szerzők honoráriumára is jutna, ingyen melók kora lejárt. Magyarán szó sincs veszteséges kezdeményezésről, van itt Arad megyében annyi magyar civilszervezet, hogy összefogva minden akadályt félrerúgjon.
Irházi János
Nyugati Jelen (Arad)

Surján: Mindig meg kell tenni, amit lehet
Surján László európai parlamenti képviselőt (FIDESZ) a konferencia után sikerült mikrofonvégre kapni.
– A Bálványosi (Tusványosi) Nyári Szabadegyetem formájában már kezdeményeztek magyar–román megbékélési párbeszédet, ami aztán a román fél érdektelensége miatt fokozatosan inkább magyar–magyar párbeszéddé alakult át. Mitől lesz más ez a most kibontakozó mozgalom az eddigiekhez képest?
– Nem tudom megjósolni, hogy mi lesz, de becsülök minden korábbi hasonló szándékot. Én annyiban próbálom másként, hogy nem szervezetekhez fordulok, hanem az emberekhez. Ez persze rögtön rögösebbé teszi az utat, mert egy szervezetnek van címe, kapuja, csengője, be lehet oda menni, és lehet valamit cselekedni. De azért Tusványosra is rengetegen járnak érdeklődő fiatalok. Hogy aztán a politika bizonyos fokig megzavarta az ügyeket, ebbe én most nem akarok belemenni. A civil világ az egész térségben elég vékony, de nagyon sok értékes embert tartalmaz, és ahogyan az itt, a konferencián is elhangzott, lehet értelmes párbeszédet folytatni szakmai alapon, kényes kérdésekről. Ugyanolyan folyamat zajlik a szlovák–magyar kapcsolatrendszerben is, és a Charta aláírói között azok a történészek is megtalálhatók, aki ezt a munkát végzik. Tehát a jövőt nem látjuk, az indulás nem robbanásszerű, de ígéretes.
– Hogyan lehet csatlakozni a mozgalomhoz. Ennek érdekében aláírásgyűjtést is kezdeményeztek…
– Honlapunk a www.chartaxxi.eu, rajta látható egy térkép, amelyen kis pontok jelzik, hogy milyen településekről írtak már alá, és választani kell egy nyelvet a tíz közül. Bárki az anyanyelvén megtalálja az alapítószöveget, amit, ha tetszik neki, aláírásával támogathat. Az élő honlapon még találni híreket, közleményeket, információkat. Azzal a tapasztalattal, amit egyetemi tanárként és politikusként magaménak mondhatok, életemnek most már befejező szakaszába lépve próbálom úgy meglökni a mozgalmat, hogy az majd nélkülem is működjék. Maradjunk itthon, maradjunk a Kárpát-medencében, és teremtsünk itt olyan világot, hogy az valamennyiünknek jó legyen! Valójában ez mozgalmunk célja.
– Úgy tűnik, a mai világot nem keresztény értékrendek szerint igazgatják. Ilyen körülmények között a közép-európai civil társadalomnak van-e esélye beleszólni sorsa alakításába?
– Erre azt mondhatom, hogy a történelmünk folyamán voltak olyan keresztény királyaink is, akiktől sok jót nem kaptunk. Szerintem a kereszténységnek mérhetetlen társadalmi küldetése van. De van egy olyan tanítás, hogy az ember természeténél fogva keresztény. Ami azt is jelenti, hogy a jó szándék sokkal több emberben benne van, mint gondolnánk. A mi mozgalmunk levezethető keresztény, de más elvekből is. Például az Európai Unión belüli pénzügyi érdekekből. És a civil társadalomnak minden esélye megvan arra, hogy bekapcsolódjék ebbe. Bethleni üzenet, hogy nem lehet mindig megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. Most például ehhez a mozgalomhoz csatlakozni lehet. Aki keresztényként csatlakozik, annak én nagyon örülök, de annak is, aki nem keresztényként csatlakozik.
Ö. I. B. 
Szabadság (Kolozsvár)

Közép-Európa népeihez: Legyünk együtt nagyok!
Surján László magyarországi EP-képviselő (FIDESZ) kizárólag a civil társadalmak bevonásával és a politika kizárásával szándékszik megvalósítani két éve megálmodott programját, amelynek lényege a Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom létrehozása. Ennek egyik láncszemeként szombat délután Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, jeles közéleti személyiségek részvételével, nyilvános magyar–román kerekasztal-beszélgetést tartottak. A kezdeményezés alapeszméje, hogy földrészünknek ezen a részén 50 millióan élünk múltból örökölt sebeinkkel, amelyek feltépésével csak szenvedést okozunk, de ezek gyógyíthatók, ha nem az egymással való leszámolást, hanem az együttműködést, a közös érdekeket tekintjük feladatunknak. A mozgalom kiszélesítésére aláírásgyűjtés folyik.
Surján László szerint a német–francia vagy az olasz–osztrák viszony rendezésének példáin kell okulnunk, különben Európa peremvidékére sodródunk. A politikus felidézte 2009. június 4-ét, a magyar szempontból trianoni gyásznapi évfordulót, amikor elhatározta, hogy siránkozás, igazságkeresés helyett inkább a megbékélést fogja keresni. A Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalomnak a Chartáját eddig több mint ezerhatszázan írták alá, ami jelzi, hogy a különféle gyökerekből lehet közös együttműködést megcélozni.
A délvidéki találkozójukon jelmondatuk is megszületett: Legyünk együtt nagyok! A politikát távol tartják maguktól, mert az csak elrontaná álmaikat. Honlapjukon (www.chartaxxi.eu) aláírásokat gyűjtenek a mozgalom kiszélesítése érdekében. „Funar és Csurka biztosan nem fogják aláírni, de számítunk a nagy tömegek támogatására” – mondotta Surján.
Smaranda Enache közismert polgárjogi harcos, a Pro Europa Liga elnöke arra emlékeztetett, hogy mindkét ország – Magyarország és Románia – önként vállalta az EU-tagságot, ezért tudniuk kell alkalmazkodni, mellőzve a sovinizmust vagy vallási fundamentalizmust. A megbékéléshez jóakarat és szimpátia szükséges, politikailag pedig a szélsőséges erők (Jobbik, Noua Dreaptă) ellen kell fellépni – vélekedik.
Lucian Năstasă történész, kisebbségkutató a közös történelem kölcsönös elfogadását tartja fontosnak, a sokáig önálló államként élt Erdélyt pedig amolyan „román–magyar laboratóriumnak” tekinti, amelyben mindkét fél múltjában akadnak pozitív és negatív élmények, amelyeket el kell tudni ismerni.
Marius Tabacu, a Kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója egymás jobb megismerése mellett tette le a garast, és a megbékélés helyett inkább a megértés fogalmát szorgalmazza. Beke Mihály író az őszinte párbeszédet sürgette, amelyhez a civil társadalom hitének kell társulnia, és arra emlékeztetett, hogy annak idején a német–francia megbékélést is gazdasági érdek, a vas- és szénfeldolgozás igénye siettette.
Ovidiu Pecican történész, esszéíró szerint nem a C. V. Tudor és Gigi Becali kaliberű EP-honatyák viselkedésére kell figyelnünk, hanem a közös jövőbe kell előre tekintenünk, és ehhez egymás jobb megismerése szükséges.
A konferenciát Sebestyén Márta népdalénekes rövid műsora színezte.
Szabadság (Kolozsvár)

Előadás mumusokról, kék madarakról
Nagyvárad – Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott a közlemúltban előadást a Partiumi Keresztény Egyetemen.
A budapesti kormányzatok politikája a határon túli magyarok támogatására (1918-2010) címmel Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott igen érdekes előadást a közelmúltban a Partiumi Keresztény Egyetemen a Pro Economia Társaság által szervezett Ész-közelben elnevezésű előadássorozat keretében. Az előadó a megnevezett időszak magyarországi támogatáspolitikáját mutatta be vetítettképes előadásában. Kitért a Horthy, a Rákosi, illetve a Kádár korszak kisebbségpolitikájára, ugyanakkor felvázolta az anyaország határon túliakkal való viszonyának fejlődéstörténetét is. Az 1930-as évekig a Népies Irodalmi Társaság foglalkozik az erdélyi “ügyekkel”. Ebben az időszakban gazdasági vándortanítók járják Erdélyt faluról falura, akik tematikus jelentéseket küldtek a magyar kormánynak. Leszögezte, hogy a 1945-1990 közötti magyar támogatáspolitikát ne Budapestről nézzük, hanem Moszkvából.
Szimbolikus jelentőség
Elhangzott: téves az az adat, miszerint a magyar költségvetés 4 százalékát fordították az erdélyiek támogatására és valójában 4 ezrelékről van szó. Az előadó a közelmúlt eseményeit is bemutatta: az 1990-94 közötti intézményépítés időszakát, a Partiumi Keresztény Egyetem 1998-as magyar állami támogatással történő megalapítását, a kedvezménytörvény bevezetésére majd “visszafejlesztését”. Bárdi Nándor elmondta, hogy a jobb oldal a szabadság kék madaraként, míg a bal oldal mumusként kezeli a kettős állampolgárság kérdését. A magyar-magyar viszony jövőjét tekintve kihangsúlyozta: fontos, hogy ne legyenek illúziói a határon túli magyarságnak a jövőt illetően. A következő két év a magyar gazdaság helyreállításáról és nem a támogatások átszervezéséről fog szólni. A kettős állampolgárság esetleges megszavazásának kizárólag szimbolikus jelentőséget tulajdoníthatunk. Az előadás végén a résztvevők kérdéseket intézhettek az akadémikushoz.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Kárpát-medencei fiatalok vetélkedője
Bihar megye – Polgárosodás és modernizáció a “boldog békeidőkben” címmel tizenkettedik alkalommal szervezett az Ady Endre Líceum történelem katedrája kárpát-medencei történelmi vetélkedőt.
A Festum Varadinum keretében sorra kerülő Polgárosodás és modernizáció a “boldog békeidőkben” című vetélkedő péntek délután dr. Gyáni Gábor és dr. Fleisz János történész professzorok előadásával kezdődött. A Budapestről érkezett akadémikus a polgárosodás fogalmát körvonalazta előadásában, ugyanakkor beszélt a magyarországi városok polgári fejlődéséről is. dr. Fleisz János helytörténész, önkormányzati képviselő Nagyvárad helyét határozta meg a dualizmus kori Magyarország fejlődéstörténetében. Előadásából kiderült: Szent László király városa nem csak az összesített, hanem az ágazati városok közötti rangsorokban is a harmadik-negyedik helyet foglalta el. Irodalmi visszaemlékezésében Krúdy Gyula, Szabó Dezső és Babits Mihály alakját is megelevenítette.
Történelmi séta
A Magyarországról, Szlovákiából és Erdélyből érkezett fiatalokból álló 15 csapat az elhangzott előadásokból villámkérdéseket is kapott. A résztvevők ugyanakkor egy történelmi sétán vettek részt, melynek során meglátogatták a városházát és más intézményeket, továbbá megtekintették a megyeszékhely egyébb nevezetes épületeit. Az elhangzott városismertetőkből szintén kaptak kérdéseket a három tagú csapatok. Az előző évekhez képest újdonságnak számított, hogy a benevezettek egy kisfilmet is készítettek erre az alkalomra, melyben azt a települést mutatták be, ahonnan érkeztek. A zsűri ebben a kategóriában különdíjjal jutalmazta a Budapesti Szent László Gimnázium csapatát. A tíz fordulós vetélkedő kérdései a 19. század végi és 20. század eleji politikai, gazdasági, kulturális viszonyait ölelte fel, tudtuk meg Fleisz Judittól, az Ady Endre Líceum aligazgatójától, a vetélkedő főszervezőjétől.
Ügyesen szerepeltek
Elsősorban a polgárok életmódjára, a szórakozási szokásaikra, az oktatás helyzetére irányuló kérdésekre kellett válaszoljanak a versenyzők. Nehéz dolga volt – a budapesti Gyáni Gábor, a zilahi Bíró Judit, a kisvárdai Szűcs András valamint a nagyváradi Fazakas Gábor pedagógusokból álló – zsűrinek, tudtuk meg Fleisz Jánostól, aki titkári szerepet töltött be a testületben. A diákok nagyon ügyesen szerepeltek. Végül a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium került ki győztesként. A második helyezést szintén nagyváradiak érték el: az Ady Endre Líceum XII. D osztályának három diákja. Szintén dobogós lett a komáromi Selye János Gimnázium csapata. A résztvevők az Oktatási Minisztérium által elismert oklevelekben részesültek. Fleisz Judit érdeklődésünkre elmondta: a rendezvény a kárpát-medencei fiatalok egymásra találásának a célját szolgálta és ennek jegyében szervezik meg jövőre is.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Képes történelemkönyv szép Biharországról
Bihar megye – Vasárnap délután a nagyváradi római-katolikus püspöki palotában ismertették a Bihar megyét képekben bemutató Szép Biharországunk című képes albumot.
A történelmi Magyarországnak a jelenleg az anyaországon kívül eső megyéit bemutató sorozatot indított el Göncz József és Bognár Béla. Ennek a sorozatnak a tizenkettedik darabjaként lát napvilágot a Szép Biharországunk című kiadvány, melyet vasárnap délután mutattak be a római-katolikus püspöki palotában. A könyvbemutatón Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke elárulta, hogy már a tavaly megszületett a gondolat, hogy Biharról kellene egy képes albumot kiadni, és ez az ötlet Göncz József, Bognár Béla valamint civilek és közéleti szereplők összefogásának köszönhetően most megvalósult. Az ügyvezető elnök köszönetét fejezte ki többek között Molnár Judit tanárnőnek és Fodor Réka színművésznőnek, akik a kiadvány román és az angol nyelvű fordításait készítették el, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadvány utószavát Duray Miklós, felvidéki magyar politikus írta. „Nagyvárad és minden olyan Bihar megyei település szerepel ebben a kiadványban, amelyről legalább egy képeslapot találtunk 1918 előttről” – közölte az ügyvezető elnök. Szabó Ödön a rendezvény során hozzátette: tíz évvel ezelőtt nem gondolták volna azt, hogy a püspöki palotában mutathatnak be magyar nyelvű könyvet, amelyet román állami támogatásból adtak ki, de az elmúlt években több mint 180 könyvet sikerült kiadni a Bihar Megyei Tanács támogatásával.
Mesés régmúlt
Böcskei László megyés püspök, aki a kiadvány előszavát írta, a jelenlevőknek elmondta: egy gyönyörű kivitelezésű gyűjteményt tartunk a kezünkben, mely olyan érzéseket kelt bennünk, mint egy meséskönyv, hiszen ugyanezt érezzük ezt a kiadványt forgatva, mintha a mi világunk lenne, amelyben jól érezzük magunkat. A püspök aláhúzta: „itt van a könyvben a múltunk, a jelen az, hogy a kezünkben tartjuk ezt a könyvet, és hogy milyen lesz a jövőnk, az azon múlik, hogy mit jelent számunkra az, ami ebben a könyvben benne van.” Péter I. Zoltán helytörténész, lapunk egykori munkatársa, aki az albumban felsorakoztatott képeslapok alatti rövid szövegeket írta, beszédében kiemelte azt, hogy ennek az albumnak az alapján mozaikszerűen áll össze a kép arról, hogy milyen is lehetett Bihar vármegye mintegy száz évvel ezelőtt.
Felajánlás
Göncz József, a sorozat kiötlője elárulta, hogy mikor a könyv megvalósításának gondolata útjára indult, akkor két különböző kultúra fogott össze, de egy volt az akarat és a szándék. „Szándékaink szerint az összes anyaországon kívüli megye albumát elkészítjük, így értelemszerűen mind a tizenöt erdélyi megye albumát is ki kívánjuk adni azért, hogy az utolsó békeidőkből származó képes tankönyvet adjunk az emberek kezébe.” Göncz József egy felajánlást is tett: mivel a megyék albumait különböző donációk alapján készítik el, és mivel Krassó-Szörény megye albumának kiadására még nem jelentkezett adományozó, ezért Göncz József saját gyűjteményéből felajánl két eredeti dokumentumot annak a személynek, aki felvállalja Krassó-Szörény megye albumának kiadatását. Az egyik dokumentum Bem József egyik napi parancsa 1849-ből, a másik pedig egy háromnyelvű felszólítás 1849 október 29-iki keltezéssel, melyben arra kérik fel az érintetteket, hogy vigyék vissza az enyedi könyvtárba az onnan „szocialista megőrzésre” elvitt könyveket. Ezek az eredeti dokumentumok egyedi darabok, valószínűleg sehol máshol, egytelen levéltárban, múzeumban sem találhatók eredeti példányaik. „Krassó-Szörényben szinte már irmagját sem találni magyarnak, ezért lenne nagyon fontos ezt a kiadványt eljuttatni azon keveseknek, akik még megmaradtak.” – fogalmazott Göncz József. A bemutató dedikálással zárult. A könyv korlátozott példányszámban még kapható 50 lejes áron az Euro Art Galériában (Nagyvásártér/December 1. tér 12. szám).
erdon.ro

Rosszul járnak a szülők
A vajdaságiak, a délvidékiek vagy kárpátaljaiak ettől a héttől ismét pályázhatnak a magyar osztályokban tanuló gyerekeiknek járó oktatási-nevelési támogatásra, ám a romániai szülőknek továbbra sincs erre lehetőségük. Nem tisztázott ugyanis, hogy Romániában melyik szervezeten keresztül bonyolítja le a magyar kormány a pályáztatást.
A vajdaságiak, a délvidékiek vagy kárpátaljaiak ettől a héttől ismét pályázhatnak a magyar osztályokban tanuló gyerekeiknek járó oktatási-nevelési támogatásra, ám a romániai szülőknek továbbra sincs erre lehetőségük. Nem tisztázott ugyanis, hogy Romániában melyik szervezeten keresztül bonyolítja le a magyar kormány a pályáztatást.
A nemzetpolitikai államtitkárság vasárnap este közölte, hogy a határon túliaknak szánt összegek fölött rendelkező Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a lebonyolító szervezetek segítségével a hét folyamán megjelenteti a pályázati kiírásokat.
Az oktatási-nevelési támogatások romániai kezelése eddig az Iskola Alapítvány feladata volt, ám a szervezetet Budapest nem értesítette a pályázati kiírásokról. „Hetek óta sürgetjük a nemzetpolitikai államtitkárságot, hogy megtudjuk, mi történik az oktatási-nevelési támogatásokkal, de nem kaptunk választ” – jelentette ki lapunknak Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója. Tájékoztatása szerint ezen a héten tisztázzák az államtitkárság illetékeseivel, mi történik a romániai pályázatokkal, addig a kiírások biztos, hogy nem jelennek meg.
Budapest hallgatásának oka vélhetően az, hogy a magyar kormány az Iskola Alapítvány helyett a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) bízná meg a támogatási program lebonyolításával. Ezt Kövér László magyar házelnök kabinetfőnöke, Veress László erősítette meg a hét végén a Szatmári Magyar Hírlapnak. Csakhogy erről a magyar kormány hivatalosan a pedagógusszövetséget sem értesítette.
„Informálisan valóban volt már arról szó, hogy idén átvegyük a támogatási program lebonyolítását. Ám szerződést nem kötöttünk, sőt Budapestről hivatalosan nem is kerestek meg ebben az ügyben” – nyilatkozta lapunknak az RMPSZ elnöke. Burus Siklódi Botond így kizártnak tartja, hogy a pedagógusszövetség ezen a héten kiírja a pályázatokat.
Felvetésünkre elmondta: az RMPSZ rendelkezik a program lebonyolításához szükséges infrastruktúrával. „Minden erdélyi megyében van irodánk” – magyarázta. Burus emlékeztetett, hogy az első Orbán-kormány megbízásából az RMPSZ 2002–2003-ban már foglalkozott a támogatási program lebonyolításával.
Ha Budapest valóban az RMPSZ-re akarja átruházni a pályázati program lebonyolítását, ahhoz a román kormány beleegyezését is kell kérnie. Nagy Zoltán – aki államtanácsosként Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjének is tagja – emlékeztetett arra, hogy 2003. szeptember 23-án kormányközi megállapodást írt alá Medgyessy Péter magyar és Adrian Năstase román miniszterelnök a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáról.
A megállapodás 6. cikkelye az Iskola Alapítványt nevesíti az oktatástámogatási pályázatok lebonyolító szervezetként. Nagy Zoltán hangsúlyozta: eszerint a nemzetpolitikai államtitkárság felrúgná a kormányközi egyezményt, ha az RMPSZ-re bízná a pályázatokat. „Tudtommal még nem keresték meg a román kormányt azzal a kéréssel, hogy módosítsák az egyezményt. Az RMDSZ hozzájárulása nélkül nem is lehetne módosítani” – magyarázta az államtanácsos.
Nagy Zoltán szerint az Orbán-kormány nem is teheti meg, hogy egyoldalúan felrúgja a megállapodást. Az államtanácsos a kormányközi szerződésekről szóló 1969-es bécsi egyezményre hivatkozott, amelynek értelmében egy szerződés „valamennyi részes fél egyetértésével, a többi szerződő állammal történt tanácskozás után” szűnhet meg, hacsak erről másképp nem rendelkezik. „Mivel a 2003. szeptember 23-i megállapodás nem tartalmaz a felmondásra/kilépésre vonatkozó rendelkezéseket, ez csakis mindkét fél egyezségével szüntethető meg” – mondta Nagy Zoltán.
Lapunk tegnap megkereste az ügyben a budapesti illetékeseket is, ám sem a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét, Répás Zsuzsannát, sem a határon túli támogatások ügyével megbízott miniszteri biztost, Ulicsák Szilárdot nem sikerült elérnünk.
Cseke Péter Tamás
Új Magyar Szó (Bukarest)