Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. augusztus 18.
Nyolcan az úttörők közül a BMC Galériában
A 11. évébe lépett galéria történetéből nyújt ízelítőt a Barabás Miklós Céh Farkas/ Kogălniceanu utca 27. szám alatti székházában augusztus 16-án, a Kolozsvári Magyar Napok keretében megnyílt, Kosztolányi-mottóval – „Mostan színes tintákról álmodom” – fémjelzett festészeti, grafikai kiállítás. Az úttörők, a legrégebbi kiállítók – Andrásy Zoltán, Bordy Margit, Gally A. Katalin, Horváth Gyöngyvér, Kolozsi Simona, Sipos László, Soó Zöld Margit és Székely Géza – alkotásaiból rendezett tárlat közönségét Kolozsi Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész, a BMC elnöke köszöntötte, majd Németh Júlia műkritikus elevenítette föl az alakulás éveit, emlékezett meg a négy évvel ezelőtt elhunyt Jakobovits Miklós festőművészről, a Céh egykori elnökéről, aki idén augusztusban lett volna nyolcvanéves, és méltatta a tárlatot.
Szabadság (Kolozsvár)
A 11. évébe lépett galéria történetéből nyújt ízelítőt a Barabás Miklós Céh Farkas/ Kogălniceanu utca 27. szám alatti székházában augusztus 16-án, a Kolozsvári Magyar Napok keretében megnyílt, Kosztolányi-mottóval – „Mostan színes tintákról álmodom” – fémjelzett festészeti, grafikai kiállítás. Az úttörők, a legrégebbi kiállítók – Andrásy Zoltán, Bordy Margit, Gally A. Katalin, Horváth Gyöngyvér, Kolozsi Simona, Sipos László, Soó Zöld Margit és Székely Géza – alkotásaiból rendezett tárlat közönségét Kolozsi Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész, a BMC elnöke köszöntötte, majd Németh Júlia műkritikus elevenítette föl az alakulás éveit, emlékezett meg a négy évvel ezelőtt elhunyt Jakobovits Miklós festőművészről, a Céh egykori elnökéről, aki idén augusztusban lett volna nyolcvanéves, és méltatta a tárlatot.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 18.
Jövőre egész évben Szent Lászlót ünnepeljük
Szent László-évet hirdetett a magyar kormány, a lovagkirálynak szentelt emlékév január elsején veszi kezdetét és 2017 végéig tart – jelentette be szerdán Budapesten Potápi Árpád János.
A miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
Mivel I. (Szent) László az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép- EUrópai népeket, számítanak arra, hogy a magyarokon kívül horvát, lengyel, román és szlovák civil szervezetek, egyházak és politikai szereplők is szerepet vállalnak az eseménysorozatban, és szeretnének határon túli helyszíneket is bevonni, ismertette az államtitkár. Jelezte, hogy az eseménysorozat költségeire államtitkársága 80 millió forintot különít el, számítanak a Márton Áron Emlékbizottság tagjainak közreműködésére is, világi fővédnöknek pedig Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest kérik fel.
Az MTI érdeklődésére Potápi Árpád János elmondta: szeptember végére összeállítják a programok javarészét. Céljaik között említette, hogy új tartalmak jöjjenek létre a Szent László-év során, akárcsak azt, hogy meglévő értékeket mutassanak be, egyaránt megszólítva a szakmai és a nagyközönséget.
Sorsközösséget teremtett a népek között
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az eseményen arról beszélt: az ilyen kezdeményezések fontosságát az adja, hogy az egyén méltósága nem értelmezhető a nemzet méltósága nélkül, ez utóbbi pedig azt is jelenti, hogy hivatkozunk nemzetünk nagyjaira, felmutatjuk őket. Nagyon sok mindent elvettek Magyarországtól az évszázadok során, de a történelmünket nem vehetik el, fogalmazott. Szent László Szent István mellett a legnagyobb országépítő volt, aki megteremtette a Kárpát-medenceében élő népek együttműködését, emelte ki.
Felidézte: a lovagkirály Lengyelországban született, Erdély védőszentje, ő alapította a zágrábi püspökséget, „a sorsközösséget a horvát és a magyar nép között ő teremtette meg törvényes jogon", és Nyitrán halt meg. Ma pedig e népek „közös és tisztelt királya", szimbóluma az itt élő nemzetek ma oly szükséges összetartásának, együttműködésének, mondta.
A kalotaszentkirályi származású Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke azt emelte ki, hogy a Szent László-évnek abban is szerepe lehet, hogy a történelmi hagyományokra alapozva hatékony együttműködést alakítsanak ki a térség államai.
Egyházépítő és hadvezér
I. (Szent) László Árpád-házi magyar király 1040 körül született Lengyelországban. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) István király vakíttatta meg, apja, Béla – testvéreivel együtt – István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki Szent István életművét folytatta. Anyja, a lengyel Richeza, II. Miciszláv király leánya volt. 1077 tavaszán választották az ország főurai a trónra. 1081-ben koronázták meg másodszor, immár a szent koronával.
Hadvezéri képességeit már akkor megmutatta, amikor a besenyők, a kunok és a csehek ellen harcolt. 1091-ben, míg Horvátországban hadakozott, a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, mire ő erős sereggel hazatért és megsemmisítette a támadókat. László hű volt egyházához, de a pápaságnak nem volt hajlandó engedményeket tenni. Uralkodása alatt történtek az első magyar szenttéavatások: kezdeményezésére 1083-ban avatták szentté István királyt, fiát, Imre herceget, annak tanítóját, Gellért püspököt és két zoborhegyi remetét. Ő hozta létre a zágrábi püspökséget, emellett Biharról Váradra költöztette a püspöki székhelyet. A magyarországi egyház 1092-ben tartotta első zsinatát.
László idején élte első virágkorát a Magyar Királyság. Uralkodása alatt az addig trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban törvényeivel nyugalmat és rendet teremtett. Három törvénykönyve közül az elsőt 1077-ben adták ki. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást, tűzzel-vassal irtotta a pogány szokásokat, szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. Jeruzsálembe kívánt zarándokolni, tervét azonban nem valósíthatta meg, mert 1095. július 29-én Nyitrán váratlanul meghalt. Előbb az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. 1192-ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté, ami nagyban hozzájárult a „lovagkirály" kultuszának elterjedéséhez.
A Nagyváradi székesegyházban lévő sírja országos jelentőségű kegyhellyé vált, amelyet a magyar királyok is rendszeresen felkerestek. Sírját a 17. században feldúlták, hermáját 1619-től a győri székesegyházban őrzik. I. László történelmi érdeme a magyar királyság önálló létének egyértelmű biztosítása volt, kultuszát a másik lovagkirály, Nagy Lajos teremtette meg. Sokáig hitte azt a nép, hogy a szent király „kijön" a sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és győzelemre segíti népét. Nagyváradon a mai napig tartanak Szent László-ünnepségeket. Személyéhez számos csodatétel fűződik: bárdjával vizet fakasztott szomjazó katonáinak, sziklafal nyílt meg előtte. Ünnepe június 27-én van.
Krónika (Kolozsvár)
Szent László-évet hirdetett a magyar kormány, a lovagkirálynak szentelt emlékév január elsején veszi kezdetét és 2017 végéig tart – jelentette be szerdán Budapesten Potápi Árpád János.
A miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
Mivel I. (Szent) László az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép- EUrópai népeket, számítanak arra, hogy a magyarokon kívül horvát, lengyel, román és szlovák civil szervezetek, egyházak és politikai szereplők is szerepet vállalnak az eseménysorozatban, és szeretnének határon túli helyszíneket is bevonni, ismertette az államtitkár. Jelezte, hogy az eseménysorozat költségeire államtitkársága 80 millió forintot különít el, számítanak a Márton Áron Emlékbizottság tagjainak közreműködésére is, világi fővédnöknek pedig Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest kérik fel.
Az MTI érdeklődésére Potápi Árpád János elmondta: szeptember végére összeállítják a programok javarészét. Céljaik között említette, hogy új tartalmak jöjjenek létre a Szent László-év során, akárcsak azt, hogy meglévő értékeket mutassanak be, egyaránt megszólítva a szakmai és a nagyközönséget.
Sorsközösséget teremtett a népek között
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az eseményen arról beszélt: az ilyen kezdeményezések fontosságát az adja, hogy az egyén méltósága nem értelmezhető a nemzet méltósága nélkül, ez utóbbi pedig azt is jelenti, hogy hivatkozunk nemzetünk nagyjaira, felmutatjuk őket. Nagyon sok mindent elvettek Magyarországtól az évszázadok során, de a történelmünket nem vehetik el, fogalmazott. Szent László Szent István mellett a legnagyobb országépítő volt, aki megteremtette a Kárpát-medenceében élő népek együttműködését, emelte ki.
Felidézte: a lovagkirály Lengyelországban született, Erdély védőszentje, ő alapította a zágrábi püspökséget, „a sorsközösséget a horvát és a magyar nép között ő teremtette meg törvényes jogon", és Nyitrán halt meg. Ma pedig e népek „közös és tisztelt királya", szimbóluma az itt élő nemzetek ma oly szükséges összetartásának, együttműködésének, mondta.
A kalotaszentkirályi származású Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke azt emelte ki, hogy a Szent László-évnek abban is szerepe lehet, hogy a történelmi hagyományokra alapozva hatékony együttműködést alakítsanak ki a térség államai.
Egyházépítő és hadvezér
I. (Szent) László Árpád-házi magyar király 1040 körül született Lengyelországban. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) István király vakíttatta meg, apja, Béla – testvéreivel együtt – István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki Szent István életművét folytatta. Anyja, a lengyel Richeza, II. Miciszláv király leánya volt. 1077 tavaszán választották az ország főurai a trónra. 1081-ben koronázták meg másodszor, immár a szent koronával.
Hadvezéri képességeit már akkor megmutatta, amikor a besenyők, a kunok és a csehek ellen harcolt. 1091-ben, míg Horvátországban hadakozott, a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, mire ő erős sereggel hazatért és megsemmisítette a támadókat. László hű volt egyházához, de a pápaságnak nem volt hajlandó engedményeket tenni. Uralkodása alatt történtek az első magyar szenttéavatások: kezdeményezésére 1083-ban avatták szentté István királyt, fiát, Imre herceget, annak tanítóját, Gellért püspököt és két zoborhegyi remetét. Ő hozta létre a zágrábi püspökséget, emellett Biharról Váradra költöztette a püspöki székhelyet. A magyarországi egyház 1092-ben tartotta első zsinatát.
László idején élte első virágkorát a Magyar Királyság. Uralkodása alatt az addig trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban törvényeivel nyugalmat és rendet teremtett. Három törvénykönyve közül az elsőt 1077-ben adták ki. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást, tűzzel-vassal irtotta a pogány szokásokat, szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. Jeruzsálembe kívánt zarándokolni, tervét azonban nem valósíthatta meg, mert 1095. július 29-én Nyitrán váratlanul meghalt. Előbb az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. 1192-ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté, ami nagyban hozzájárult a „lovagkirály" kultuszának elterjedéséhez.
A Nagyváradi székesegyházban lévő sírja országos jelentőségű kegyhellyé vált, amelyet a magyar királyok is rendszeresen felkerestek. Sírját a 17. században feldúlták, hermáját 1619-től a győri székesegyházban őrzik. I. László történelmi érdeme a magyar királyság önálló létének egyértelmű biztosítása volt, kultuszát a másik lovagkirály, Nagy Lajos teremtette meg. Sokáig hitte azt a nép, hogy a szent király „kijön" a sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és győzelemre segíti népét. Nagyváradon a mai napig tartanak Szent László-ünnepségeket. Személyéhez számos csodatétel fűződik: bárdjával vizet fakasztott szomjazó katonáinak, sziklafal nyílt meg előtte. Ünnepe június 27-én van.
Krónika (Kolozsvár)
2016. augusztus 18.
Honvédtalálkozót tartottak
A hősiesség példaképeit ünnepelték
Augusztus 13-án, szombaton a bibarcfalvi református templomban tartották meg a II. világháború frontszolgálatos katonáinak sorrendben 19. erdővidéki bajtársi találkozóját.
Az ünnepségen Krizbai Imre baróti nyugalmazott református lelkész, a találkozók kezdeményezője és elindítója Ámos próféta igéje alapján („Jaj azoknak, akik gondtalanul élnek a Sionon”) mondott prédikációt. Felhívta a figyelmet napjaink társadalmának visszásságaira, a megalkuvás egyre nyilvánvalóbb, az egészséges közélet alapjait egyre inkább züllesztő veszélyeire.
„Ma sötét módon fosztják meg az embereket véleményüktől, akik azt mégis kinyilvánítják, azoknak elveszik kenyerét, ellehetetlenítik életét. Nagy baj van a Sionon, de vannak még, akik az igazságot képviselik” – fogalmazott.
A vendégeket, a megjelent honvédeket Székely Lajos bibarcfalvi lelkipásztor is üdvözölte, kifejezve reményét, hogy a találkozó kedves momentumként fog megmAradni a helyiek emlékezetében.
Hat egykori magyar honvéd jelent meg a találkozón: Boér Imre és Román Jenő Barótról, Mokán Ferenc Nagybaconból, Albert Andor Olasztelekről, Tánczos Sándor Vargyasról és Maczkós Balázs Erdőfüléből.
Közülük Boér Imre nyugalmazott tanár volt ezúttal is az, aki felolvasott személyes nyilvántartásából, miszerint a II. világháborúban a frontra vezényelt háromezer erdővidéki katonából 25-en vannak még életben. Részletezte azt is, hogy az 1925-ben születettek voltak a legfiatalabbak, akiket még ugyan leventekatonaként, de már a harcterekre szólítottak.
Beszámolója után a felvidéki dr. Popély Gyula történész mondott alkalmi beszédet, emlékezve az 1940-es erdélyi bevonulásra, amelyen édesapja is részt vett, majd figyelmeztette a jelenlevőket arra, hogy nemcsak Felvidéken, de Erdélyben is fogyóban a magyarság.
„Ezt a folyamatot csakis házunk küszöbén állíthatjuk meg, megfogva a gyengék kezét, nekik személyes példaadással utat mutatva” – mondta.
Máthé Lóránt Pál, a Horthy Miklós Vitézi Rend Székelyföldi törzskapitánya a találkozón megjelent honvédeket a magyar hősiesség még élő bizonyítékainak nevezte, akik hazaszeretetből is példát mutattak.
„Ma azonban lassan már bűn hazafinak lenni, azt követelik tőlünk, legyünk multikulturálisak. Ám mi inkább ódivatúak mAradunk, lelkesedünk magyarságunkért, átadva ezt a lelkesedést másoknak is” – hangsúlyozta beszédében.
A találkozó ünnepi műsorral folytatódott: Máthé Bíborka, Máthé Melinda, Fogarasi József, Kelemen Csongor, a baróti Wesselényi Miklós kórus, a Tisza István dalkör és Szuróczki Judit dalokkal, versekkel szebbé, emlékezetesebbé tették a honvédek számára a napot. Végül a templom előtti téren kettős keresztet avattak, azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a baróti Székely Társalgó Egyesület állíttatta, avatóbeszédet Murányi Levente 56-os szabadságharcos mondott.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A hősiesség példaképeit ünnepelték
Augusztus 13-án, szombaton a bibarcfalvi református templomban tartották meg a II. világháború frontszolgálatos katonáinak sorrendben 19. erdővidéki bajtársi találkozóját.
Az ünnepségen Krizbai Imre baróti nyugalmazott református lelkész, a találkozók kezdeményezője és elindítója Ámos próféta igéje alapján („Jaj azoknak, akik gondtalanul élnek a Sionon”) mondott prédikációt. Felhívta a figyelmet napjaink társadalmának visszásságaira, a megalkuvás egyre nyilvánvalóbb, az egészséges közélet alapjait egyre inkább züllesztő veszélyeire.
„Ma sötét módon fosztják meg az embereket véleményüktől, akik azt mégis kinyilvánítják, azoknak elveszik kenyerét, ellehetetlenítik életét. Nagy baj van a Sionon, de vannak még, akik az igazságot képviselik” – fogalmazott.
A vendégeket, a megjelent honvédeket Székely Lajos bibarcfalvi lelkipásztor is üdvözölte, kifejezve reményét, hogy a találkozó kedves momentumként fog megmAradni a helyiek emlékezetében.
Hat egykori magyar honvéd jelent meg a találkozón: Boér Imre és Román Jenő Barótról, Mokán Ferenc Nagybaconból, Albert Andor Olasztelekről, Tánczos Sándor Vargyasról és Maczkós Balázs Erdőfüléből.
Közülük Boér Imre nyugalmazott tanár volt ezúttal is az, aki felolvasott személyes nyilvántartásából, miszerint a II. világháborúban a frontra vezényelt háromezer erdővidéki katonából 25-en vannak még életben. Részletezte azt is, hogy az 1925-ben születettek voltak a legfiatalabbak, akiket még ugyan leventekatonaként, de már a harcterekre szólítottak.
Beszámolója után a felvidéki dr. Popély Gyula történész mondott alkalmi beszédet, emlékezve az 1940-es erdélyi bevonulásra, amelyen édesapja is részt vett, majd figyelmeztette a jelenlevőket arra, hogy nemcsak Felvidéken, de Erdélyben is fogyóban a magyarság.
„Ezt a folyamatot csakis házunk küszöbén állíthatjuk meg, megfogva a gyengék kezét, nekik személyes példaadással utat mutatva” – mondta.
Máthé Lóránt Pál, a Horthy Miklós Vitézi Rend Székelyföldi törzskapitánya a találkozón megjelent honvédeket a magyar hősiesség még élő bizonyítékainak nevezte, akik hazaszeretetből is példát mutattak.
„Ma azonban lassan már bűn hazafinak lenni, azt követelik tőlünk, legyünk multikulturálisak. Ám mi inkább ódivatúak mAradunk, lelkesedünk magyarságunkért, átadva ezt a lelkesedést másoknak is” – hangsúlyozta beszédében.
A találkozó ünnepi műsorral folytatódott: Máthé Bíborka, Máthé Melinda, Fogarasi József, Kelemen Csongor, a baróti Wesselényi Miklós kórus, a Tisza István dalkör és Szuróczki Judit dalokkal, versekkel szebbé, emlékezetesebbé tették a honvédek számára a napot. Végül a templom előtti téren kettős keresztet avattak, azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a baróti Székely Társalgó Egyesület állíttatta, avatóbeszédet Murányi Levente 56-os szabadságharcos mondott.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. augusztus 18.
Megoldást keresnek Hargita megyében az oktatás hiányosságaira
A rossz iskolai és vizsgaeredményekre, valamint a fiatalok elvándorlásának megfékezésére vonatkozó felmérés eredményét mutatta be csütörtökön Hargita megye Tanácsának Fejlesztési Ügynöksége. Az adatokat a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen elemezték ki.
A szakoktatás minél szélesebb körben való terjesztésében, a tanügy helyi és rendszerszintű átalakításában, valamint a lokális megoldások keresésében látják a probléma megoldását – hangzott el a csütörtöki sajtótájékoztatón a Csíkszeredai megyeházán. Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség munkatársa felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az érettségi eredmények tükrében vizsgálni a helyzetet hibás megközelítés, ugyanis ezek nem szolgálnak hiteles képpel az oktatás helyzetéről.
„Romániában a nyolcadik osztályt elvégző diákok mintegy 20 százaléka választja a szakoktatást, míg Németországban ez az arány 70 százalék. Ebből is látszik, a tanügyet úgy kellene átalakítani, hogy az iskola elvégzésével a diák azonnal munkába tudjon állni, ennek egyik feltétele a jól működő gyakornoki program” – ismertette az felmérés után kialakult képet Barabás Csaba.
Görbe Péter főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy az érettségi eredmények és a munkavállalás között nincs szoros összefüggés, mivel sok esetben a diákok maguk sem tudják, hogy milyen irányba indulnának el. Emlékeztetett: az érettségi után ország szinten román nyelv és irodalomból nyújtják be a legtöbb óvást a diákok, Hargita megyében erre még rátesz egy lapáttal az a sajátos helyzet, hogy itt nehezebben megy a tantárgy tanulása. Jó, de rosszul kivitelezett megoldásnak tartja az iskola utáni érettségi felkészítők bevezetését, mivel a diákok érdeklődése a tanév végének közeledtével folyamatosan lankad.
Amíg a rendszer ilyen, addig ezek a kérdések minden évben felvetődnek, véli Ferencz Salamon Alpár korábbi főtanfelügyelő, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke. „Helyben és a rendszer szintjén is változtatásokra van szükség. Rövidtávon a tananyag követelményeinek csökkentésére és átalakítására van szükség. Törvénymódosítással kell bevezetni a differenciált érettségit, hogy a szakiskolában tanulóktól ne ugyanolyan lexikális tudást várjanak el, mint az elméleti iskolák diákjaitól” – fejtette ki meglátásait a szakbizottság elnöke.
A polgármesterek felelőssége
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke a döntéshozók részéről is felelősségvállalást vár el, mivel a helyi tanácsok, a polgármesterek döntésén múlik, hogy milyen szakosztályokat indítanak az iskolában. Fel kell mérni, hogy az adott településeken milyen hiányszakmák vannak, és azok alapján indítani az osztályokat.
„A megyei tanácsnak nem hatásköre befolyásolni az oktatás menetét, de segíteni próbálunk, támogatjuk a mesterembereket, a tanárok átképzését. Példának okáért, a gyengébben teljesítő elméleti iskolák biológiatanára könnyűszerrel átképezheti magát mezőgazdasági szaktanárrá, vagy a fizikatanárok műszaki tantárgyak oktatójává. Lesznek erre, valamint a fiatalok szakképzésére irányuló pályázatai a megyei tanácsnak” – jelentettek ki Borboly.
A tanácselnök figyelmeztetett, hogy a törvénymódosításokra nem sok értelme van várni, mivel azok folyamatosan történnek, és annak ellenére, hogy az RMDSZ a Boc-kormány idején nagyon sokat feltett egy jó oktatási törvény elfogadtatására, a jogszabály a későbbiekben többször is hátrányosan módosult, így ma már közel sem áll ahhoz, ami a kezdetekben volt.
Kovács Boglárka
maszol.ro
A rossz iskolai és vizsgaeredményekre, valamint a fiatalok elvándorlásának megfékezésére vonatkozó felmérés eredményét mutatta be csütörtökön Hargita megye Tanácsának Fejlesztési Ügynöksége. Az adatokat a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel közösen elemezték ki.
A szakoktatás minél szélesebb körben való terjesztésében, a tanügy helyi és rendszerszintű átalakításában, valamint a lokális megoldások keresésében látják a probléma megoldását – hangzott el a csütörtöki sajtótájékoztatón a Csíkszeredai megyeházán. Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség munkatársa felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az érettségi eredmények tükrében vizsgálni a helyzetet hibás megközelítés, ugyanis ezek nem szolgálnak hiteles képpel az oktatás helyzetéről.
„Romániában a nyolcadik osztályt elvégző diákok mintegy 20 százaléka választja a szakoktatást, míg Németországban ez az arány 70 százalék. Ebből is látszik, a tanügyet úgy kellene átalakítani, hogy az iskola elvégzésével a diák azonnal munkába tudjon állni, ennek egyik feltétele a jól működő gyakornoki program” – ismertette az felmérés után kialakult képet Barabás Csaba.
Görbe Péter főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy az érettségi eredmények és a munkavállalás között nincs szoros összefüggés, mivel sok esetben a diákok maguk sem tudják, hogy milyen irányba indulnának el. Emlékeztetett: az érettségi után ország szinten román nyelv és irodalomból nyújtják be a legtöbb óvást a diákok, Hargita megyében erre még rátesz egy lapáttal az a sajátos helyzet, hogy itt nehezebben megy a tantárgy tanulása. Jó, de rosszul kivitelezett megoldásnak tartja az iskola utáni érettségi felkészítők bevezetését, mivel a diákok érdeklődése a tanév végének közeledtével folyamatosan lankad.
Amíg a rendszer ilyen, addig ezek a kérdések minden évben felvetődnek, véli Ferencz Salamon Alpár korábbi főtanfelügyelő, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke. „Helyben és a rendszer szintjén is változtatásokra van szükség. Rövidtávon a tananyag követelményeinek csökkentésére és átalakítására van szükség. Törvénymódosítással kell bevezetni a differenciált érettségit, hogy a szakiskolában tanulóktól ne ugyanolyan lexikális tudást várjanak el, mint az elméleti iskolák diákjaitól” – fejtette ki meglátásait a szakbizottság elnöke.
A polgármesterek felelőssége
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke a döntéshozók részéről is felelősségvállalást vár el, mivel a helyi tanácsok, a polgármesterek döntésén múlik, hogy milyen szakosztályokat indítanak az iskolában. Fel kell mérni, hogy az adott településeken milyen hiányszakmák vannak, és azok alapján indítani az osztályokat.
„A megyei tanácsnak nem hatásköre befolyásolni az oktatás menetét, de segíteni próbálunk, támogatjuk a mesterembereket, a tanárok átképzését. Példának okáért, a gyengébben teljesítő elméleti iskolák biológiatanára könnyűszerrel átképezheti magát mezőgazdasági szaktanárrá, vagy a fizikatanárok műszaki tantárgyak oktatójává. Lesznek erre, valamint a fiatalok szakképzésére irányuló pályázatai a megyei tanácsnak” – jelentettek ki Borboly.
A tanácselnök figyelmeztetett, hogy a törvénymódosításokra nem sok értelme van várni, mivel azok folyamatosan történnek, és annak ellenére, hogy az RMDSZ a Boc-kormány idején nagyon sokat feltett egy jó oktatási törvény elfogadtatására, a jogszabály a későbbiekben többször is hátrányosan módosult, így ma már közel sem áll ahhoz, ami a kezdetekben volt.
Kovács Boglárka
maszol.ro
2016. augusztus 18.
DIICOT: hűtlenek voltak hazájukhoz a fegyvercsempészeket alakító magyarok
Hűtlenek voltak a hazájukhoz, mert nem teljesítették a nemzetbiztonság megóvására vonatkozó erkölcsi kötelességüket. Többek között ezzel gyanúsítja az ügyészség a Sky News riportjában fegyvercsempészt alakító személyeket, derül ki a három erdélyi magyar gyanúsított előzetes letartóztatásának bírói indoklásából.
Mint ismert, Aurelian Szantót, Pantics Csabát és Pantics Leventét múlt pénteken helyezték vizsgálati fogságba. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint a gyanúsítottak bűnszervezetet hoztak létre, megszegték a fegyvertartásra vonatkozó szabályokat, valótlanságokat állítottak, és ezzel nemzetközi szintű ellenérzéseket váltottak ki a román állammal szemben, Romániában pedig a bizonytalanság érzetét keltették.
Sőt az ügyészek az 1991-es nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva azt állítják, hogy a három férfi hűtlen volt a hazájához, mert nem teljesítették a nemzetbiztonság megóvására vonatkozó erkölcsi kötelességüket. Az előzetes letartóztatás indoklásából kiderül, hogy a Bukaresti Ítélőtábla megalapozottnak találta a DIICOT érvelésének nagy részét.
A Mediafax által idézett dokumentum szerint Mariana Constantinescu bírónő megállapította: a brit csatorna riportja megsértette Románia nemzetbiztonságát, mert azt a képzetet keltette a hazai és az Európai nézőkben egyaránt, hogy a román hatóságok képtelen fellépni a nyugat-európai terrorista csoportokat fegyverekkel ellátó romániai fegyvercsempészek ellen.
A három gyanúsított korábban azt vallotta: a brit csatorna őket is átverte, amikor felbérelte őket, hogy a fegyvercsempészeket alakítsák a riportban, mert azt mondták nekik, hogy fikciós dokumentumfilmet forgatnak, és erről a riport végén tájékoztatják is a nézőket.
A bírónő ezt az érvet nem fogadta el. Indoklása szerint a három férfi akkor sem értesítette a hatóságokat, amikor egyértelművé vált számukra, hogy a Romániát rossz színben feltüntető riportjával a Sky News átverte a nézőket.
A bírónő szerint a három gyanúsított a fegyvertartási szabályokat is megszegte. Volt ugyan engedélyük a filmben is bemutatott vadászpuskák birtoklására, ám a törvény szerint ezeket tilos átadniuk más személyeknek.
maszol.ro
Hűtlenek voltak a hazájukhoz, mert nem teljesítették a nemzetbiztonság megóvására vonatkozó erkölcsi kötelességüket. Többek között ezzel gyanúsítja az ügyészség a Sky News riportjában fegyvercsempészt alakító személyeket, derül ki a három erdélyi magyar gyanúsított előzetes letartóztatásának bírói indoklásából.
Mint ismert, Aurelian Szantót, Pantics Csabát és Pantics Leventét múlt pénteken helyezték vizsgálati fogságba. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint a gyanúsítottak bűnszervezetet hoztak létre, megszegték a fegyvertartásra vonatkozó szabályokat, valótlanságokat állítottak, és ezzel nemzetközi szintű ellenérzéseket váltottak ki a román állammal szemben, Romániában pedig a bizonytalanság érzetét keltették.
Sőt az ügyészek az 1991-es nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva azt állítják, hogy a három férfi hűtlen volt a hazájához, mert nem teljesítették a nemzetbiztonság megóvására vonatkozó erkölcsi kötelességüket. Az előzetes letartóztatás indoklásából kiderül, hogy a Bukaresti Ítélőtábla megalapozottnak találta a DIICOT érvelésének nagy részét.
A Mediafax által idézett dokumentum szerint Mariana Constantinescu bírónő megállapította: a brit csatorna riportja megsértette Románia nemzetbiztonságát, mert azt a képzetet keltette a hazai és az Európai nézőkben egyaránt, hogy a román hatóságok képtelen fellépni a nyugat-európai terrorista csoportokat fegyverekkel ellátó romániai fegyvercsempészek ellen.
A három gyanúsított korábban azt vallotta: a brit csatorna őket is átverte, amikor felbérelte őket, hogy a fegyvercsempészeket alakítsák a riportban, mert azt mondták nekik, hogy fikciós dokumentumfilmet forgatnak, és erről a riport végén tájékoztatják is a nézőket.
A bírónő ezt az érvet nem fogadta el. Indoklása szerint a három férfi akkor sem értesítette a hatóságokat, amikor egyértelművé vált számukra, hogy a Romániát rossz színben feltüntető riportjával a Sky News átverte a nézőket.
A bírónő szerint a három gyanúsított a fegyvertartási szabályokat is megszegte. Volt ugyan engedélyük a filmben is bemutatott vadászpuskák birtoklására, ám a törvény szerint ezeket tilos átadniuk más személyeknek.
maszol.ro
2016. augusztus 18.
Erdélyt szétlopkodják – állítják a Székelyföldi románok szószólói
Az előadók által törvénytelennek ítélt visszaszolgáltatásokkal a románságot kiszorítják Erdély nagyvárosainak történelmi központjából, a két legjelentősebb román párt pedig sportot űz abból, hogy melyik borul jobban térdre az RMDSZ előtt, és ilyen kontextusban nem meglepő, hogy Erdélyt szétlopkodják – ilyen és hasonló kijelentések hangzottak el csütörtökön a 16. Marosfői Nyári Egyetemen, a Székelyföldi románság hagyományossá vált Hargita megyei táborában.
„Ellopott Erdély”. Nem magyar rendezvényen találkozhattunk ezzel a felütéssel, hanem a Marosfői Nyári Egyetem csütörtök délutáni előadásán, amelyet „törvénytelen” restitúciók témájában tartottak. A téma kivesézését Ioan Pop Sabău egyetemi tanár vitaindítójával kezdték, aki először az Ellopott Erdély-projektet ismertette: Marcel Bărbătei újságíróval 2013-ban, Gyulafehérvárról indították el a mozgalmat, mert szerintük rengeteg épületet, területet – köztük erdőt – törvénytelenül szolgáltattak vissza többek között „fantom-közbirtokosságoknak” vagy „úgynevezett magyar hagyományokkal rendelkező egyházaknak”.
„Az illegális restitúció ellen tiltakozunk, amely a román érzelem ellen történik. Erdély városközpontjaiból kiszorítják a románságot, ebbe az RMDSZ is besegít, a román állam pedig túlzott jóindulattal viszonyul a kérdéshez. A Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt sportot űz abból, hogy melyik borul jobban térdre az RMDSZ előtt” – fogalmazott Pop Sabău.
Az egyetemi tanár elmondta, alapvetően pesszimista, de azért a mozgalmuknak már vannak megvalósításaik. „Ma már beszél a média erről a kérdésről, amely korábban tabunak számított. Az úgynevezett magyar hagyományokkal rendelkező egyházak nagy mennyiségű épületet és területet igényeltek vissza és egyre többet kapnak meg az államtól. Ugyanakkor 46 ezer hektár törvénytelenül visszaszolgáltatott erdőt már visszajuttattunk a román államnak” – részletezte.
Mircea Bărbătei megjegyezte: a román állam a visszaszolgáltatások szempontjából nem államként viselkedik. Az állam helyett egyének döntenek, és mások mellett Mircea Duşa korábbi védelmi minisztert is megnevezte, mint aki felelős Erdély „ellopásáért”. Az újságíró főként az erdőlopásokról beszélt, amelynek művelőiként a politikusok mellett a közbirtokosságokat is megemlítette.
Az előadás közben a Marosvásárhelyi Unirea Elméleti Líceum épületének a visszaszolgáltatásáról rövidfilmet mutattak be, majd további felszólalások után a hallgatóságot is bevonták az eszmefuttatásba.
Kovács Boglárka
maszol.ro
Az előadók által törvénytelennek ítélt visszaszolgáltatásokkal a románságot kiszorítják Erdély nagyvárosainak történelmi központjából, a két legjelentősebb román párt pedig sportot űz abból, hogy melyik borul jobban térdre az RMDSZ előtt, és ilyen kontextusban nem meglepő, hogy Erdélyt szétlopkodják – ilyen és hasonló kijelentések hangzottak el csütörtökön a 16. Marosfői Nyári Egyetemen, a Székelyföldi románság hagyományossá vált Hargita megyei táborában.
„Ellopott Erdély”. Nem magyar rendezvényen találkozhattunk ezzel a felütéssel, hanem a Marosfői Nyári Egyetem csütörtök délutáni előadásán, amelyet „törvénytelen” restitúciók témájában tartottak. A téma kivesézését Ioan Pop Sabău egyetemi tanár vitaindítójával kezdték, aki először az Ellopott Erdély-projektet ismertette: Marcel Bărbătei újságíróval 2013-ban, Gyulafehérvárról indították el a mozgalmat, mert szerintük rengeteg épületet, területet – köztük erdőt – törvénytelenül szolgáltattak vissza többek között „fantom-közbirtokosságoknak” vagy „úgynevezett magyar hagyományokkal rendelkező egyházaknak”.
„Az illegális restitúció ellen tiltakozunk, amely a román érzelem ellen történik. Erdély városközpontjaiból kiszorítják a románságot, ebbe az RMDSZ is besegít, a román állam pedig túlzott jóindulattal viszonyul a kérdéshez. A Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt sportot űz abból, hogy melyik borul jobban térdre az RMDSZ előtt” – fogalmazott Pop Sabău.
Az egyetemi tanár elmondta, alapvetően pesszimista, de azért a mozgalmuknak már vannak megvalósításaik. „Ma már beszél a média erről a kérdésről, amely korábban tabunak számított. Az úgynevezett magyar hagyományokkal rendelkező egyházak nagy mennyiségű épületet és területet igényeltek vissza és egyre többet kapnak meg az államtól. Ugyanakkor 46 ezer hektár törvénytelenül visszaszolgáltatott erdőt már visszajuttattunk a román államnak” – részletezte.
Mircea Bărbătei megjegyezte: a román állam a visszaszolgáltatások szempontjából nem államként viselkedik. Az állam helyett egyének döntenek, és mások mellett Mircea Duşa korábbi védelmi minisztert is megnevezte, mint aki felelős Erdély „ellopásáért”. Az újságíró főként az erdőlopásokról beszélt, amelynek művelőiként a politikusok mellett a közbirtokosságokat is megemlítette.
Az előadás közben a Marosvásárhelyi Unirea Elméleti Líceum épületének a visszaszolgáltatásáról rövidfilmet mutattak be, majd további felszólalások után a hallgatóságot is bevonták az eszmefuttatásba.
Kovács Boglárka
maszol.ro
2016. augusztus 18.
A város- és falunapokat térképezi fel 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyv
Az erdélyi magyar fesztiválokat bemutató 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvről tartottak beszélgetést a Bánffy-palota udvarán szerda délután, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Jelen volt Bodó Barna egyetemi docens, a kötet főszerkesztője, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, a beszélgetést Szász Alpár Zoltán politológus moderálta.
A 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyv a sorozat harmadik megjelent kötete, a rendszerváltás utáni időszak erdélyi magyar fesztiváljait, pontosabban a helyi közösségek város- és falunapjait vizsgálja.
Bodó Barna szerint azért érdemes foglalkozni ezekkel a rendezvényekkel, mert egy-egy ilyen esemény által a tömb- vagy szórvány magyarságban élő közösségek egyrészt felszabadítják a felgyűlt energiájukat – amely például a terek szimbolikus birtokbavételében mutatkozik meg –, másrészt pedig bizonyítani tudják létezésüket és kifejezik jövőképüket. Amíg tömbmagyarságban jellemzően az önkormányzat, addig szórványban a civil szféra szervezi ezeket a fesztiválokat, ezért gyakran politikai feszültséggel terhelt a szervezési folyamat.
Az évkönyv jelentős eredményre jutott: összesen 34 rendezvénysorozatot tekint át, a kötet végén szereplő adatbázis pedig közel 200 városi és 300 falusi erdélyi magyar fesztivált összesít. A főszerkesztő pozitív példaként emlegette a Kolozsvári Magyar Napokat és a Szent György Napokat, de szerinte nem lehet hierarchiát felállítani a kötetben összesített rendezvények között.
Bodó bejelentette: készül az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv új kötete, amely a fiatalok civil szférában való szerepét vizsgálja majd.
Tasi Annabella
maszol.ro
Az erdélyi magyar fesztiválokat bemutató 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvről tartottak beszélgetést a Bánffy-palota udvarán szerda délután, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Jelen volt Bodó Barna egyetemi docens, a kötet főszerkesztője, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, a beszélgetést Szász Alpár Zoltán politológus moderálta.
A 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyv a sorozat harmadik megjelent kötete, a rendszerváltás utáni időszak erdélyi magyar fesztiváljait, pontosabban a helyi közösségek város- és falunapjait vizsgálja.
Bodó Barna szerint azért érdemes foglalkozni ezekkel a rendezvényekkel, mert egy-egy ilyen esemény által a tömb- vagy szórvány magyarságban élő közösségek egyrészt felszabadítják a felgyűlt energiájukat – amely például a terek szimbolikus birtokbavételében mutatkozik meg –, másrészt pedig bizonyítani tudják létezésüket és kifejezik jövőképüket. Amíg tömbmagyarságban jellemzően az önkormányzat, addig szórványban a civil szféra szervezi ezeket a fesztiválokat, ezért gyakran politikai feszültséggel terhelt a szervezési folyamat.
Az évkönyv jelentős eredményre jutott: összesen 34 rendezvénysorozatot tekint át, a kötet végén szereplő adatbázis pedig közel 200 városi és 300 falusi erdélyi magyar fesztivált összesít. A főszerkesztő pozitív példaként emlegette a Kolozsvári Magyar Napokat és a Szent György Napokat, de szerinte nem lehet hierarchiát felállítani a kötetben összesített rendezvények között.
Bodó bejelentette: készül az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv új kötete, amely a fiatalok civil szférában való szerepét vizsgálja majd.
Tasi Annabella
maszol.ro
2016. augusztus 18.
„Ízig-vérig székely sorsú” olimpiai bajnokokról készít filmeket Becze Zoltán
Jelenleg 6 olyan olimpia bajnok sportoló van, aki Székelyföldön született. Az ők történeteit szeretné felkutatni és filmen bemutatni a Csíkszeredai Becze Zoltán sportújságíró, akinek lassan a harmadik filmje is elkészül a magyar sportnak olimpiai aranyérmet nyerő Székelyföldi sportolók témában.
A Parajdon született Keresztes Lajos birkózóról (aki 1928-ban, Amszterdamban lett olimpiai bajnok), illetve a korondi Lőrincz Márton birkózóról (aki 1936-ban, Berlinben lett olimpiai aranyérmes) már elkészült egy-egy 26 perces, rövid dokumentumfilm, a gyergyószentmiklósi Molnár Endre vízipólókapusról (aki Faragó Tamás és Szívós István társaságában, 1976-ban, Montrealban állt az ötkarikás dobogó legmagasabb fokára) pedig most van folyamatban.
Becze állítása szerint mindhármuk sportolói karrierje, életútja ízig-vérig székely sors. Erről kérdeztük a szakértőt.
Miért kezdett el a székely magyar olimpikonok témájával foglalkozni?
- 1979-ben csak kétévente mehettünk külföldre, így amikor kijutottunk, akkor csak habzsoltuk a magyar könyveket, újságokat, folyóiratokat, amikhez hozzájuthattunk.
Én akkor vettem egy Magyar ifjúság évkönyvet és egy Világ ifjúság évkönyvet. Az egyikben volt egy cikk azzal a címmel, hogy Az igazi Toldi Miklós, és az első Székelyföldön született olimpiai bajnokról, Keresztes Lajosról szólt. Ebben leírták, hogy Toldihoz hasonlóan Keresztes is a szarvánál fogva csapta földhöz a megvadult bikát, háromszor is megcsinálta mészáros inas, majd mészáros mesterként egy pesti vágóhídon, tanuk előtt. Ebben ugyan még nem írták, hogy Parajdon, pontosabban a Parajd községhez tartozó Alsósófalván született.
Egy fél órára rá egy Molnár Endréről szóló cikket olvastam, amiben a Faragó- és Szívós-féle nagy vízilabda csapatról volt szó, akik ugye 1976-ban lettek olimpiai bajnokok. És megragadta a figyelmemet egy mondat, amit soha nem fogok elfelejteni. Azt írta Molnárról, hogy hozta magával a székely hegyek nyugalmát, kitartását, erejét. Határozottan emlékszem, azt írta Székelyudvarhelyen született, de később kiderítettük, hogy gyergyói. Megmutattam ezt a cikket édesapámnak, majd a másikat is Keresztesről. És ő mondta: ez is székely.
És akkor életemben nem tudom hányadszor, de boldog voltam, mert kiskorom óta gondolkodtam azon, hogy mi mit adtunk a világnak. Tudtam, hogy vannak feltalálóink, mint Irinyi János vagy Puskás Tivadar, nagy íróink, mint Kányádi és Sütő, de mindig szerettem volna, hogy legyen egy olyan pillanat, amikor egy székely a világ tetején áll. Akkor ott megtudtam, hogy két székely kétszer állt a világ tetején.
A '90-es fordulat után indult egy sportnapilap Csíkszeredában, az Új Sport, ott kezdtem el másodállásban sportújságíróként dolgozni, utána a Csíki TV sportrovatának lettem a főszerkesztője. Így vettem részt 1991-ben egy sportújságíró kongresszuson Paks mellett, ahol Schmitt Pállal a MOB egykori elnökével is készítettem egy interjút az Új Sportnak. Ő mondta nekem, amikor végeztünk: Született nálatok 3-4 olimpiai bajnokunk, nem néznél utána?
Ezzel kezdődött el számomra a gyűjtés. Tisztán emlékszem, az első gyűjtési napom az az augusztusi nap volt, amikor puccsolták Gorbacsovot. Elindultam Parajdon és Korondon kérdezősködni. Később derült ki, hogy van egy harmadik olimpiai bajnok is, Lőrincz Márton, akinek akkor még élt a testvére. Ekkor teljesülhetett a gyerekkori álmom, mert nemcsak cikket írtam róluk, hanem dokumentumfilmeket is készítettem. Először egy másfél perces hír lett belőle, majd egy 3, 5, 12 perces film. Az első bemutatók 1995-ben voltak. Az előző olimpián már bemutatták a 12 perces filmeket. Azóta Keresztesről és Lőrinczről már 26 perces film is készült, Molnár Endréről pedig most készül a 26 perces film. Így indult el ez az egész.
Ugyanakkor a paralimpiai hősünkről, Novák Edéről is van már filmem. Igazából vele foglalkoztam először, az első 26 perces filmem vele készítettem.
De nem csak ez a három székely olimpiai bajnok van...
- Székelyföldön hat olimpiai bajnok született. Négy magyar színekben indult, Keresztes, Lőrincz, Molnár és Hazai Kálmán (A Marosvásárhelyi születésű vízilabdázó 1936-ban nyert olimpiai bajnoki címet a csapattal - szerk.), kettő pedig román színekben lett olimpiai bajnok, Urzică Marius és Szabó Katalin. Természetesen tudok róluk. Nekem az első Népsportban megjelenő nagy cikkem még 1990 májusában egy Szabó Katival készült interjú volt.
Jelenleg közülük a már említett három bajnokról és a paralimpiai bajnok Novákról van filmem, de a jövőben szeretném kiegészíteni másokkal is. Hazai Kálmán története még fehér folt, nagyon keveset tudunk róla. Szabó Katiról azért már többet tudunk, sőt archív felvételek is vannak róla. A gyűjtést már megkezdtem.
Mennyi munkát kellett befektetni a kutatásba? És honnan lehet információkat szerezni?
- A 2008-as olimpiára döntöttem el, hogy 2016-ig elkészítek 2-3 rövidfilmet ezekről a bajnokokról, a többiről pedig 2020-ig forgatok egyet-egyet. Rém nehéz információkat gyűjteni. Lőrincz Márton esetében például vannak oldaláig rokonok, de nagyon nehezen lehetett egy mondatot is kiszedni belőlük, egy fényképet vagy egy újságcikket megkapni. Minden idők egyik legnagyobb magyar sportújságírója,Szepesi György például csak annyit írt Lőrinczről, hogy Korondon született '11-ben. Innen indult a kutatás, hogy legyen egy 26 perces film belőle.
Nem vagyok olyan, mint a kollégáim, akiknek ha van egy témájuk, akkor azt, és csak azt végigviszik. Ha pályázaton nyerek pénzt az egyik filmre, akkor saját zsebből még ott töltök 3-4 napot, és a másikhoz is dokumentálódóm. De szerencsére nagyon jó a kapcsolatom a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Magyar Olimpiai Akadémiával, kapok tőlük dokumentumokat.
Ugyanakkor, mivel kétszer megrendeztem a magyar és román olimpiai akadémiák találkozóját, a román féllel is jóban vagyok, tehát ha kérek Katiról valamit, akkor biztosan meg fogom kapni. De besegítenek a Román Televízió Magyar Adásának munkatársai is, mert a nagyobb eseményekről én vagyok a sporttudósítójuk.
Azt írtad, hogy ízig-vérig székely sorsuk volt ezeknek az olimpikonoknak. Számodra ez mit jelent?
- Mert nemcsak a sportvetélkedőkre kellett felkészüljenek. Nemcsak az ellenféllel kellett megküzdjenek, hanem a bírókkal, a szakszövetséggel és az egész rendszerrel. Elmondom a példákat. Keresztes Lajos 1924-ban simán jutott be a döntőbe, ahol egy finn birkózóval kellett megküzdjön. De a szakszövetség megváltoztatta a zsűri összetételét, egy dánt és három finnt rakott a zsűribe. Így kapott ki 3-1-re. Mindezt úgy, hogy a másikat, a birkózók nyelven mondva, 20 percig forgatta. A francia közönség Trianon után négy évvel akkora tüntetést rendezett mellette, hogy lovas rendőrökkel kellett szétverni.
Molnár Endre olimpia bronzzal kezdte Mexikóban, ott talán még nem is csaltak, de 1972-ben az utolsó három meccsükből kettőt egy román, Mărculescu nevű bíró vezetett, és nem a magyar szimpátiájáról tett tanúbizonyságot. Ha a négy meccsük bármelyikén csak egy góllal is többet dobnak a magyarok, a gólarány miatt már ők az olimpia bajnokok. Molnártól is elvettek legalább egy olimpiai aranyat.
Ilyenkor mindenki azt mondaná, hogy nincs kedvenc olimpiai hőse, de én másképp vagyok ezzel. Nekem a kedvencem Lőrincz Márton. A sorsa ízig-vérig székely sors, de a történelemtől megkapta az igazságtételt. Lőrincz 6 éves volt, amikor a román csapatok 1916 augusztusának végén bevonultak és nagyon feldúlták a Sóvidéket, több halálos áldozata is volt az eseménynek. Így amikor megkapta a katonai behívót, akkor eldöntötte, hogy nem akar román katona lenni, és átszökött Magyarországra. Ott kezdett el birkózni, még Keresztes segített neki. Előbb magyar bajnok, majd Európa-bajnok lett, Berlinben pedig az olimpiát is megnyerte. Megszereztem azt a képet is, amikor áll a dobogó tetején, kezében az olimpia tölggyel, amit ott adtak a bajnokoknak, hogy mindenki ültesse el a szülőfalujában.
Lőrincz jelezte a román szövetségnek, hogy el szeretné ültetni Korondon az olimpiai tölgyét. A románok azt mondták, csak akkor, ha utána román színekben szerepel. Ő pedig visszaírta, hogy édesanyám székely-magyar asszony, tehát nem. Több mint 10 magyarországi település jelentkezett, hogy fiává fogadná, csak náluk ültesse el a tölgyet. Barátai tanácsára Szentes városa mellett döntött. Ott ültették el az olimpiai tölgyet. Eltelt azóta közel 80 év, és a tíz magyar bajnoki címhez kapott tölgy közül egyedül az övé él, virágzik és egészséges. Azé, aki a saját falujában nem is ültethette el. Világszintem sem tudom, hogy hány olimpiai tölgy van olyan állapotban, mint az övé. Ez szerintem a nagy igazságtétel volt számára, aki annak idején a szülőfalujában még csak el sem ültethette.
G. L.
Transindex.ro
Jelenleg 6 olyan olimpia bajnok sportoló van, aki Székelyföldön született. Az ők történeteit szeretné felkutatni és filmen bemutatni a Csíkszeredai Becze Zoltán sportújságíró, akinek lassan a harmadik filmje is elkészül a magyar sportnak olimpiai aranyérmet nyerő Székelyföldi sportolók témában.
A Parajdon született Keresztes Lajos birkózóról (aki 1928-ban, Amszterdamban lett olimpiai bajnok), illetve a korondi Lőrincz Márton birkózóról (aki 1936-ban, Berlinben lett olimpiai aranyérmes) már elkészült egy-egy 26 perces, rövid dokumentumfilm, a gyergyószentmiklósi Molnár Endre vízipólókapusról (aki Faragó Tamás és Szívós István társaságában, 1976-ban, Montrealban állt az ötkarikás dobogó legmagasabb fokára) pedig most van folyamatban.
Becze állítása szerint mindhármuk sportolói karrierje, életútja ízig-vérig székely sors. Erről kérdeztük a szakértőt.
Miért kezdett el a székely magyar olimpikonok témájával foglalkozni?
- 1979-ben csak kétévente mehettünk külföldre, így amikor kijutottunk, akkor csak habzsoltuk a magyar könyveket, újságokat, folyóiratokat, amikhez hozzájuthattunk.
Én akkor vettem egy Magyar ifjúság évkönyvet és egy Világ ifjúság évkönyvet. Az egyikben volt egy cikk azzal a címmel, hogy Az igazi Toldi Miklós, és az első Székelyföldön született olimpiai bajnokról, Keresztes Lajosról szólt. Ebben leírták, hogy Toldihoz hasonlóan Keresztes is a szarvánál fogva csapta földhöz a megvadult bikát, háromszor is megcsinálta mészáros inas, majd mészáros mesterként egy pesti vágóhídon, tanuk előtt. Ebben ugyan még nem írták, hogy Parajdon, pontosabban a Parajd községhez tartozó Alsósófalván született.
Egy fél órára rá egy Molnár Endréről szóló cikket olvastam, amiben a Faragó- és Szívós-féle nagy vízilabda csapatról volt szó, akik ugye 1976-ban lettek olimpiai bajnokok. És megragadta a figyelmemet egy mondat, amit soha nem fogok elfelejteni. Azt írta Molnárról, hogy hozta magával a székely hegyek nyugalmát, kitartását, erejét. Határozottan emlékszem, azt írta Székelyudvarhelyen született, de később kiderítettük, hogy gyergyói. Megmutattam ezt a cikket édesapámnak, majd a másikat is Keresztesről. És ő mondta: ez is székely.
És akkor életemben nem tudom hányadszor, de boldog voltam, mert kiskorom óta gondolkodtam azon, hogy mi mit adtunk a világnak. Tudtam, hogy vannak feltalálóink, mint Irinyi János vagy Puskás Tivadar, nagy íróink, mint Kányádi és Sütő, de mindig szerettem volna, hogy legyen egy olyan pillanat, amikor egy székely a világ tetején áll. Akkor ott megtudtam, hogy két székely kétszer állt a világ tetején.
A '90-es fordulat után indult egy sportnapilap Csíkszeredában, az Új Sport, ott kezdtem el másodállásban sportújságíróként dolgozni, utána a Csíki TV sportrovatának lettem a főszerkesztője. Így vettem részt 1991-ben egy sportújságíró kongresszuson Paks mellett, ahol Schmitt Pállal a MOB egykori elnökével is készítettem egy interjút az Új Sportnak. Ő mondta nekem, amikor végeztünk: Született nálatok 3-4 olimpiai bajnokunk, nem néznél utána?
Ezzel kezdődött el számomra a gyűjtés. Tisztán emlékszem, az első gyűjtési napom az az augusztusi nap volt, amikor puccsolták Gorbacsovot. Elindultam Parajdon és Korondon kérdezősködni. Később derült ki, hogy van egy harmadik olimpiai bajnok is, Lőrincz Márton, akinek akkor még élt a testvére. Ekkor teljesülhetett a gyerekkori álmom, mert nemcsak cikket írtam róluk, hanem dokumentumfilmeket is készítettem. Először egy másfél perces hír lett belőle, majd egy 3, 5, 12 perces film. Az első bemutatók 1995-ben voltak. Az előző olimpián már bemutatták a 12 perces filmeket. Azóta Keresztesről és Lőrinczről már 26 perces film is készült, Molnár Endréről pedig most készül a 26 perces film. Így indult el ez az egész.
Ugyanakkor a paralimpiai hősünkről, Novák Edéről is van már filmem. Igazából vele foglalkoztam először, az első 26 perces filmem vele készítettem.
De nem csak ez a három székely olimpiai bajnok van...
- Székelyföldön hat olimpiai bajnok született. Négy magyar színekben indult, Keresztes, Lőrincz, Molnár és Hazai Kálmán (A Marosvásárhelyi születésű vízilabdázó 1936-ban nyert olimpiai bajnoki címet a csapattal - szerk.), kettő pedig román színekben lett olimpiai bajnok, Urzică Marius és Szabó Katalin. Természetesen tudok róluk. Nekem az első Népsportban megjelenő nagy cikkem még 1990 májusában egy Szabó Katival készült interjú volt.
Jelenleg közülük a már említett három bajnokról és a paralimpiai bajnok Novákról van filmem, de a jövőben szeretném kiegészíteni másokkal is. Hazai Kálmán története még fehér folt, nagyon keveset tudunk róla. Szabó Katiról azért már többet tudunk, sőt archív felvételek is vannak róla. A gyűjtést már megkezdtem.
Mennyi munkát kellett befektetni a kutatásba? És honnan lehet információkat szerezni?
- A 2008-as olimpiára döntöttem el, hogy 2016-ig elkészítek 2-3 rövidfilmet ezekről a bajnokokról, a többiről pedig 2020-ig forgatok egyet-egyet. Rém nehéz információkat gyűjteni. Lőrincz Márton esetében például vannak oldaláig rokonok, de nagyon nehezen lehetett egy mondatot is kiszedni belőlük, egy fényképet vagy egy újságcikket megkapni. Minden idők egyik legnagyobb magyar sportújságírója,Szepesi György például csak annyit írt Lőrinczről, hogy Korondon született '11-ben. Innen indult a kutatás, hogy legyen egy 26 perces film belőle.
Nem vagyok olyan, mint a kollégáim, akiknek ha van egy témájuk, akkor azt, és csak azt végigviszik. Ha pályázaton nyerek pénzt az egyik filmre, akkor saját zsebből még ott töltök 3-4 napot, és a másikhoz is dokumentálódóm. De szerencsére nagyon jó a kapcsolatom a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Magyar Olimpiai Akadémiával, kapok tőlük dokumentumokat.
Ugyanakkor, mivel kétszer megrendeztem a magyar és román olimpiai akadémiák találkozóját, a román féllel is jóban vagyok, tehát ha kérek Katiról valamit, akkor biztosan meg fogom kapni. De besegítenek a Román Televízió Magyar Adásának munkatársai is, mert a nagyobb eseményekről én vagyok a sporttudósítójuk.
Azt írtad, hogy ízig-vérig székely sorsuk volt ezeknek az olimpikonoknak. Számodra ez mit jelent?
- Mert nemcsak a sportvetélkedőkre kellett felkészüljenek. Nemcsak az ellenféllel kellett megküzdjenek, hanem a bírókkal, a szakszövetséggel és az egész rendszerrel. Elmondom a példákat. Keresztes Lajos 1924-ban simán jutott be a döntőbe, ahol egy finn birkózóval kellett megküzdjön. De a szakszövetség megváltoztatta a zsűri összetételét, egy dánt és három finnt rakott a zsűribe. Így kapott ki 3-1-re. Mindezt úgy, hogy a másikat, a birkózók nyelven mondva, 20 percig forgatta. A francia közönség Trianon után négy évvel akkora tüntetést rendezett mellette, hogy lovas rendőrökkel kellett szétverni.
Molnár Endre olimpia bronzzal kezdte Mexikóban, ott talán még nem is csaltak, de 1972-ben az utolsó három meccsükből kettőt egy román, Mărculescu nevű bíró vezetett, és nem a magyar szimpátiájáról tett tanúbizonyságot. Ha a négy meccsük bármelyikén csak egy góllal is többet dobnak a magyarok, a gólarány miatt már ők az olimpia bajnokok. Molnártól is elvettek legalább egy olimpiai aranyat.
Ilyenkor mindenki azt mondaná, hogy nincs kedvenc olimpiai hőse, de én másképp vagyok ezzel. Nekem a kedvencem Lőrincz Márton. A sorsa ízig-vérig székely sors, de a történelemtől megkapta az igazságtételt. Lőrincz 6 éves volt, amikor a román csapatok 1916 augusztusának végén bevonultak és nagyon feldúlták a Sóvidéket, több halálos áldozata is volt az eseménynek. Így amikor megkapta a katonai behívót, akkor eldöntötte, hogy nem akar román katona lenni, és átszökött Magyarországra. Ott kezdett el birkózni, még Keresztes segített neki. Előbb magyar bajnok, majd Európa-bajnok lett, Berlinben pedig az olimpiát is megnyerte. Megszereztem azt a képet is, amikor áll a dobogó tetején, kezében az olimpia tölggyel, amit ott adtak a bajnokoknak, hogy mindenki ültesse el a szülőfalujában.
Lőrincz jelezte a román szövetségnek, hogy el szeretné ültetni Korondon az olimpiai tölgyét. A románok azt mondták, csak akkor, ha utána román színekben szerepel. Ő pedig visszaírta, hogy édesanyám székely-magyar asszony, tehát nem. Több mint 10 magyarországi település jelentkezett, hogy fiává fogadná, csak náluk ültesse el a tölgyet. Barátai tanácsára Szentes városa mellett döntött. Ott ültették el az olimpiai tölgyet. Eltelt azóta közel 80 év, és a tíz magyar bajnoki címhez kapott tölgy közül egyedül az övé él, virágzik és egészséges. Azé, aki a saját falujában nem is ültethette el. Világszintem sem tudom, hogy hány olimpiai tölgy van olyan állapotban, mint az övé. Ez szerintem a nagy igazságtétel volt számára, aki annak idején a szülőfalujában még csak el sem ültethette.
G. L.
Transindex.ro
2016. augusztus 18.
Barbarossa és Nyitott szemmel II.
Költő, író, képzőművész, hangszerkészítő, műgyűjtő, régiségkereskedő, irodalomszervező, performer, zenész és dalszersző – nehéz kimeríteni Márkus Barbarossa János zavarba ejtően gazdag portfólióját. Ő maga szívesen mutatkozik be életművészként, és aki közelebbről ismeri, pontosan tudja, hogy Barbarossa tartalommal tölti meg a fogalmat.
A kommunista diktatúra legsötétebb éveiben rövid nyugat- európai vargabetű után Bécsbe települt át, mégis megmAradt ízig-vérig erdélyi magyar közszereplőnek. A rendszerváltás utáni hazai könyvkiadás és irodalomszervezés aktív résztvevője, rövid ideig az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. Önéletrajzában természetes szókapcsolatként állandósult szülőfalujának neve, Szilágyzovány és Európa.
Kalandos életútjáról, az életművészet földrajzi távolságokban is mérhető dimenzióiról faggatják Barbarossát a Györkös Mányi Albert Emlékház (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.) Nyitott szemmel című beszélgető sorozatának nyári különkiadásán, 2016. augusztus 18-án, csütörtökön, 17.00 órától.
A 7. Kolozsvári Magyar Napok keretében sorra kerülő rendezvény alkalmával egyúttal újabb tizennégy beszélgetést bocsátanak az olvasók rendelkezésére. A sorozat házigazdája, Laczkó Vass Róbert által szerkesztett Nyitott szemmel II. című beszélgetőkönyv a Kolozsvári Exit Kiadó gondozásában, a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával lát napvilágot. A kötet borítóját és grafikai arculatát Könczey Elemér képzőművész és csapata jegyzi.
eloszekelyfold.wordpress.com
Költő, író, képzőművész, hangszerkészítő, műgyűjtő, régiségkereskedő, irodalomszervező, performer, zenész és dalszersző – nehéz kimeríteni Márkus Barbarossa János zavarba ejtően gazdag portfólióját. Ő maga szívesen mutatkozik be életművészként, és aki közelebbről ismeri, pontosan tudja, hogy Barbarossa tartalommal tölti meg a fogalmat.
A kommunista diktatúra legsötétebb éveiben rövid nyugat- európai vargabetű után Bécsbe települt át, mégis megmAradt ízig-vérig erdélyi magyar közszereplőnek. A rendszerváltás utáni hazai könyvkiadás és irodalomszervezés aktív résztvevője, rövid ideig az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. Önéletrajzában természetes szókapcsolatként állandósult szülőfalujának neve, Szilágyzovány és Európa.
Kalandos életútjáról, az életművészet földrajzi távolságokban is mérhető dimenzióiról faggatják Barbarossát a Györkös Mányi Albert Emlékház (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.) Nyitott szemmel című beszélgető sorozatának nyári különkiadásán, 2016. augusztus 18-án, csütörtökön, 17.00 órától.
A 7. Kolozsvári Magyar Napok keretében sorra kerülő rendezvény alkalmával egyúttal újabb tizennégy beszélgetést bocsátanak az olvasók rendelkezésére. A sorozat házigazdája, Laczkó Vass Róbert által szerkesztett Nyitott szemmel II. című beszélgetőkönyv a Kolozsvári Exit Kiadó gondozásában, a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával lát napvilágot. A kötet borítóját és grafikai arculatát Könczey Elemér képzőművész és csapata jegyzi.
eloszekelyfold.wordpress.com
2016. augusztus 18.
Putyinnal rendeznék Románia és Moldova egyesítését, megvétóznák a szerb EU-csatlakozást
Traian Basescu szerint Bukarestnek tárgyalásokat kell kezdenie Moszkvával Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről, még ha a moldovaiak többsége ezt nem támogatja is. A volt államfő a kisebbségben élő románok hagyományos nyári egyetemén beszélt a kérdésről.
A határon túli és a Székelyföldön élő románok képviselőinek idei találkozóján, Marosfőn (Izvorul Muresului) Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, illetve a történelmi román közösségek jogfosztása volt a fő téma. George Simion, az Actiunea 2012 Unionista Platform elnöke figyelmeztette a román miniszterelnököt, hogy „a szavak ideje lejárt", és felszólította Dacian Ciolost, hogy kezdjen intézményesített és állandó párbeszédet Chisinauval. A témában felszólaló volt román elnök, Traian Basescu úgy vélte, Bukarestnek Moszkvával kell párbeszédet kezdenie Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről. Hangsúlyozta: „Putyin olyan ember, akivel lehet beszélni", de ehhez a román diplomáciának fel kell hagynia a jelenlegi „öreges stílussal".
Basescu szerint abból kell kiindulni, „amit Moszkva tesz és mond. Elfoglalta Abháziát és Dél-Oszétiát, hogy megvédje az ott élő orosz ajkú kisebbséget. (...) Ebből az elméletből kiindulva Románia is jogosult arra, hogy párbeszédet kezdjen Moszkvával a moldovai román kisebbségről."
A volt román államfő – aki nemrégiben megszerezte a moldovai állampolgárságot – utalt arra, hogy le kell mondani a Dnyeszteren túli területekről, illetve figyelmeztetett, hogy a tárgyalások sokáig eltarthatnak, de legalább addig kialakulhat a Moldovai Köztársaságban is az egyesülést támogató többség.
A mintegy száz meghívott részvételével zajló rendezvényen elhangzott: a történelmi román közösségek pusztulásra vannak ítélve, ha az anyaország nem lép közbe a nyelvük, kultúrájuk és hitük védelmében. A legtöbb panasz Bulgária és Szerbia kormányát érte. Ivo Gheorghiev, a bulgáriai románok képviselője szerint Románia déli szomszédja gyakorta teszi ki megaláztatásnak a románokat; az ottani közösség napról napra olvad, sürgős beavatkozás nélkül a megszűnés fenyegeti. Predrag Balasevici, a szerbiai románok és vlachok képviselője arra panaszkodott, hogy Belgrád nem támogatja a román nyelvű oktatást, istentiszteletet és sajtót. Erre reagálva Basescu közölte: Románia megvétózhatja Szerbia EU-csatlakozását, ha az nem tartja tiszteletben a szerbiai román kisebbség jogait biztosító kétoldalú megállapodást.
Mint ismeretes, az egyezmény aláírása volt a feltétele annak, hogy Szerbia megkapta a tagjelölt státust 2012-ben. Az uniós külügyminiszterek ominózus összejövetelén Cristian Diaconescu, a román diplomácia akkor vezetője több órán át „lebegtette" a román vétót.
A marosfői nyári egyetemen a diaszpóra képviselői felrótták a román államnak, hogy a választási törvénykezés nem támogatja a külföldi románok tömeges részvételét a szavazáson. Az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége nevében felszólaló Daniel Tecu úgy vélte: a helyzet rosszabb, mint 2014-ben volt, amikor a választókörzetek előtt hosszú órákon át várakozó románok ezrei előtt csukták be az ajtót urnazáráskor; becsléseik szerint a novemberben esedékes parlamenti választáson az érdekeltek mintegy harmada adhatja le voksát.
Népszabadság
Traian Basescu szerint Bukarestnek tárgyalásokat kell kezdenie Moszkvával Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről, még ha a moldovaiak többsége ezt nem támogatja is. A volt államfő a kisebbségben élő románok hagyományos nyári egyetemén beszélt a kérdésről.
A határon túli és a Székelyföldön élő románok képviselőinek idei találkozóján, Marosfőn (Izvorul Muresului) Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, illetve a történelmi román közösségek jogfosztása volt a fő téma. George Simion, az Actiunea 2012 Unionista Platform elnöke figyelmeztette a román miniszterelnököt, hogy „a szavak ideje lejárt", és felszólította Dacian Ciolost, hogy kezdjen intézményesített és állandó párbeszédet Chisinauval. A témában felszólaló volt román elnök, Traian Basescu úgy vélte, Bukarestnek Moszkvával kell párbeszédet kezdenie Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről. Hangsúlyozta: „Putyin olyan ember, akivel lehet beszélni", de ehhez a román diplomáciának fel kell hagynia a jelenlegi „öreges stílussal".
Basescu szerint abból kell kiindulni, „amit Moszkva tesz és mond. Elfoglalta Abháziát és Dél-Oszétiát, hogy megvédje az ott élő orosz ajkú kisebbséget. (...) Ebből az elméletből kiindulva Románia is jogosult arra, hogy párbeszédet kezdjen Moszkvával a moldovai román kisebbségről."
A volt román államfő – aki nemrégiben megszerezte a moldovai állampolgárságot – utalt arra, hogy le kell mondani a Dnyeszteren túli területekről, illetve figyelmeztetett, hogy a tárgyalások sokáig eltarthatnak, de legalább addig kialakulhat a Moldovai Köztársaságban is az egyesülést támogató többség.
A mintegy száz meghívott részvételével zajló rendezvényen elhangzott: a történelmi román közösségek pusztulásra vannak ítélve, ha az anyaország nem lép közbe a nyelvük, kultúrájuk és hitük védelmében. A legtöbb panasz Bulgária és Szerbia kormányát érte. Ivo Gheorghiev, a bulgáriai románok képviselője szerint Románia déli szomszédja gyakorta teszi ki megaláztatásnak a románokat; az ottani közösség napról napra olvad, sürgős beavatkozás nélkül a megszűnés fenyegeti. Predrag Balasevici, a szerbiai románok és vlachok képviselője arra panaszkodott, hogy Belgrád nem támogatja a román nyelvű oktatást, istentiszteletet és sajtót. Erre reagálva Basescu közölte: Románia megvétózhatja Szerbia EU-csatlakozását, ha az nem tartja tiszteletben a szerbiai román kisebbség jogait biztosító kétoldalú megállapodást.
Mint ismeretes, az egyezmény aláírása volt a feltétele annak, hogy Szerbia megkapta a tagjelölt státust 2012-ben. Az uniós külügyminiszterek ominózus összejövetelén Cristian Diaconescu, a román diplomácia akkor vezetője több órán át „lebegtette" a román vétót.
A marosfői nyári egyetemen a diaszpóra képviselői felrótták a román államnak, hogy a választási törvénykezés nem támogatja a külföldi románok tömeges részvételét a szavazáson. Az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége nevében felszólaló Daniel Tecu úgy vélte: a helyzet rosszabb, mint 2014-ben volt, amikor a választókörzetek előtt hosszú órákon át várakozó románok ezrei előtt csukták be az ajtót urnazáráskor; becsléseik szerint a novemberben esedékes parlamenti választáson az érdekeltek mintegy harmada adhatja le voksát.
Népszabadság
2016. augusztus 18.
Állami terror és állatmesék
Fajsúlyos közéleti kérdésekről szóltak a kerekasztal-beszélgetések és pódium-előadások a 12. EMI-táborban, Gyergyószentmiklóson augusztus 10. és 14. között. Terítékre került az RMDSZ– MPP választási szövetség, a migránsválság és a székely „terrorizmusügy” is.
Az EMI-tábor plakátja beszédes. Nem annyira az azon olvasható előadók, a fellépő együttesek neve mond sokat, hanem az, hogy több helyen feltűnő törlések láthatók. Nem véletlen ez. 2016 Romániájában vannak személyek, akik a hatalom fellépése miatt nem lehetnek jelen, léteznek mondatok, amelyeket még ma sem lehet szabadon kimondani – fogalmaz Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak vezetője. Ezzel arra utal, hogy idén nem koncertezhetett Gyergyószentmiklóson a Kárpátia zenekar, mert az énekes, Petrás János és a zenekar ellen eljárást indított a romániai ügyészség, mivel egy tavalyi koncerten „a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”. Sorbán szerint az EMI-tábor az erdélyi fiatalok lázadása az ellen, ami ellen 60 éve a Budapesti ifjak is fellázadtak, az ellen, ami nyirbálja, elveszi a szabadságjogokat, az ellen, ami – ma már erőszak nélkül – de elüldöz a szülőföldről. Vészjósló folyamat indult el, amelynek részeként alapos indok nélkül letartóztatnak embereket, és kitiltanak az országból magyarországi személyeket. Meg kell állítani ezt – jelentette ki az EMI-vezető, hozzátéve: az EMI-tábor célja, hogy az ittlévőkből egy olyan közösségmag formálódjon, amely az említett folyamatnak ellen tud állni.
A szürke marha, a puli és a bolha
Az EMI-táborban számos tematikus sátorban zajlottak hagyományőrző, életmód- és más témájú rendezvények, esténként ezrek szórakoztak a koncerteken, ahol többek közt a Kalapács, a Road, a Moby Dick és az Ismerős Arcok is fellépett. De a figyelem központjában elsősorban az előadósátor áll, ahol neves közéleti személyiségek, politikusok a meghívottak. Jellemző, hogy mindig vannak a meghívás ellenére távol mAradók. Ilyen volt most az RMDSZ, hiányában nem lehetett teljes az a kerekasztal, ahová a három erdélyi magyar párt vezetőit várták. Csak ketten érkeztek meg: Szilágyi Zsolt EMNP-elnök Biró Zsolt MPP-elnökkel vitázott. Kelemen Hunor korábban jelezte, hogy más programja miatt nem lesz jelen, és – habár kérték – mást sem küldött maga helyett. A moderátor igyekezett a közös pontok, az együttműködési lehetőségek felé terelni a beszélgetést, ám a hallgató azzal a benyomással mAradt, hogy ilyen közös témák nincsenek is.
Szilágyi Zsolt szerint az MPP feladta az autentikus, önálló politizálását azzal, hogy az RMDSZ-szel paktumot kötött. Az RMDSZ–MPP-csoport „Bukarest-konform” politikát visz tovább, ami óriási hiba, nemzeti ügyekben eredmények elérésére képtelen helyben topogást jelent – fogalmazott. Szilágyi szerint hibázik Biró Zsolt tusványosi hasonlata, miszerint az MPP pulikutyaként igyekszik helyes irányba terelni az RMDSZ-es szürke marhákat, mert erős kételyei vannak afelől, hogy az RMDSZ még visszaterelhető lenne a helyes útra.
Biró Zsolt ezzel szemben új hasonlattal vágott vissza, mondván, hogy jelenleg a három erdélyi magyar párt erejét az a kép mutatja, miszerint vannak a nagy szürke marhák, akiket a kisebb pulikutya terelget, és van az apró bolha, aki időnként csipkedi az első kettőt. A hasonlatban a bolha jelenti az EMNP-t. A Néppártot egyébként visszhangpártnak nevezte, amely az MPP korábbi kijelentéseit ismételgeti. Kifejtette, be kell látni, a magyar nemzeti célokért csak együttműködve lehet küzdeni. Eredményeket pedig akkor lehet elérni, ha ott vannak, ahol döntések születnek.
A székely terrorizmusügy: megfélemlítés zajlik
Az elmúlt fél év hangulatát Beke István és Szőcs Zoltán ügye határozta meg – mint ismeretes, a két Kézdivásárhelyi fiatalt terrorizmus vádjával elvitte a szervezett bűnözés és terror elleni igazgatóság (DIICOT), majd hónapokat töltöttek előzetes letartóztatásban, jelenleg pedig házi őrizetben vannak.
Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője kifejtette, a titkosszolgálatok részéről „szépen fel volt építve a történet”, eleinte csak találgattak a médiában is, negyven bombáról és több terroristáról volt szó, percről percre manipulálták az embereket. Hosszú távon az lehet ennek a jelentősége, hogy amikor az autonómia ügye magasabb szintekre jut, akkor azt minél hamarabb tudják lesöpörni az asztalról: a terrorista székelyek helyzetét nem tárgyalják. Elhangzott, a vádak nevetségesek, és az sem véletlen hogy Beke István letartóztatása után azonnal megnövelték a SRI költségvetését. Sokat mond az a tény, hogy a titkosszolgálat még azt sem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy mikor történt az a vádak egyik alapjának számító állítólagos beszélgetés, amikor az ügyészek szerint a robbantás tervéről volt szó. A román olimpiai küldöttség eredményeit látva, Tóth szerint jobban tenné Románia, ha a sportot támogatná, és nem a terrorizmust vizionáló SRI-nek adná a pénzt.
Szőcs Csongor, Szőcs Zoltán testvére felvetette: ha valóban komoly lenne a terrorvád, akkor hogyan történhet meg, hogy a két „terroristát” hazaengedték házi őrizetbe? „Közösségi ügyről van szó, amelynek súlyos következményei vannak és lehetnek az egész magyar közösségre nézve: a román állam félelmet kelt az emberekben, így akarva megakadályozni, hogy a magyarügyet felvállalják” – jelentette ki Tőke Ervin, a Minta elnöke.
A titkosszolgálat tesztje ez, így teszik próbára a magyar közösséget: ellenáll vagy belenyugszik az ellene irányuló támadásokba. Ha látják, hogy bármit megtehetnek, és nincs ellenállás, akkor egymás után következnek majd a támadások – hangzott el. „Politikusokra van szükségünk, nem utászokra” – jelentette ki Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke, aki úgy vélekedett: olyan kisebbségi érdekérvényesítés kell Erdélyben, amely megakadályozza a hasonló helyzetek kialakulását. Az elkövetkező időszakban az a cél, hogy nyomást gyakoroljanak az erdélyi magyar politikusokra: vállalják fel a hasonló ügyeket, nemcsak a magyar, hanem a román közösség és hatalom előtt is. Ha ezt nem teszik meg, akkor arra kérik a választókat, hogy az őszi választások alkalmával fontolják meg, szavazatukkal támogatják-e a parlamentbe való bejutásukat – zárta gondolatait.
Vona Gábor a kvótareferendumról
Nem annyira az erdélyiekhez szólt, inkább a magyarországi választóknak üzent Vona Gábor, aki idén is az EMI-tábor vendége volt. A szombati pódiumbeszélgetésen kevés szó esett erdélyi témákról, a FIDESZ politikáját kritizálta a Jobbik-elnök. A közéletet egy éve foglalkoztató migránskérdésben azonban Vona egyetért Orbán Viktorral. Kijelentette, a kötelező befogadási kvótákról tartandó október 2-ai népszavazáson részt kell venni, nemmel kell szavazni, és mindenkit arra kell buzdítani, hogy ezt tegye. Úgy vélte, hogy az ehhez hasonló nemzeti ügyekben felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon. „A baloldali pártoknak a népszavazás bojkottjára vonatkozó felhívása a hazaárulással egyenértékű” – fogalmazott.
A pártelnök szerint a jelenlegi népvándorlás közepette Nyugat-Európában „már utóvédharcok zajlanak”, Kelet-Európa azonban még eldöntheti, hogy akarja-e azt a multikulturalizmust, amely „arra kéri az európai többséget, hogy adja fel az identitását, és arra kéri az Európán kívüli kisebbséget, hogy jöjjön Európába, és őrizze meg az identitását”.
A nemzetpolitikában az identitástudat megerősítését tartotta a legfontosabbnak. Hozzátette: az összmagyar identitástudat mellett szükség van a székely, a felvidéki és más regionális identitástudatokra is. Ahol ezek nem alakultak ki természetesen, ott segíteni kell a kialakulásukat. Azt is kijelentette, hogy a magyarságba hatvan éven át belenevelt „vesztestudatot” „győztestudattá” kell alakítani. Szerinte a magyarság már csak azért is győztes nép, mert megmAradt Európában.
Vona Gábor a magyar nemzetpolitika 26 éves mulasztásának tartotta, hogy nem vetette fel a nemzetközi fórumokon a határon túli magyarság ügyét. Úgy vélte: a nemzetpolitikai célok megvalósításához is alkalmi szövetségeseket kell keresni a politikában. Az MTI kérdésére, hogy kik lehetnének ilyen szövetségesek, a pártelnök azokról a keleti népekről beszélt, amelyek „Attila unokáiként” tekintenek a magyarokra, és élénk bennük a rokonságtudat. Hozzátette: „az Attila-mítoszban hatalmas geopolitikai lehetőségek vannak”.
Gergely Imre |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Fajsúlyos közéleti kérdésekről szóltak a kerekasztal-beszélgetések és pódium-előadások a 12. EMI-táborban, Gyergyószentmiklóson augusztus 10. és 14. között. Terítékre került az RMDSZ– MPP választási szövetség, a migránsválság és a székely „terrorizmusügy” is.
Az EMI-tábor plakátja beszédes. Nem annyira az azon olvasható előadók, a fellépő együttesek neve mond sokat, hanem az, hogy több helyen feltűnő törlések láthatók. Nem véletlen ez. 2016 Romániájában vannak személyek, akik a hatalom fellépése miatt nem lehetnek jelen, léteznek mondatok, amelyeket még ma sem lehet szabadon kimondani – fogalmaz Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak vezetője. Ezzel arra utal, hogy idén nem koncertezhetett Gyergyószentmiklóson a Kárpátia zenekar, mert az énekes, Petrás János és a zenekar ellen eljárást indított a romániai ügyészség, mivel egy tavalyi koncerten „a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”. Sorbán szerint az EMI-tábor az erdélyi fiatalok lázadása az ellen, ami ellen 60 éve a Budapesti ifjak is fellázadtak, az ellen, ami nyirbálja, elveszi a szabadságjogokat, az ellen, ami – ma már erőszak nélkül – de elüldöz a szülőföldről. Vészjósló folyamat indult el, amelynek részeként alapos indok nélkül letartóztatnak embereket, és kitiltanak az országból magyarországi személyeket. Meg kell állítani ezt – jelentette ki az EMI-vezető, hozzátéve: az EMI-tábor célja, hogy az ittlévőkből egy olyan közösségmag formálódjon, amely az említett folyamatnak ellen tud állni.
A szürke marha, a puli és a bolha
Az EMI-táborban számos tematikus sátorban zajlottak hagyományőrző, életmód- és más témájú rendezvények, esténként ezrek szórakoztak a koncerteken, ahol többek közt a Kalapács, a Road, a Moby Dick és az Ismerős Arcok is fellépett. De a figyelem központjában elsősorban az előadósátor áll, ahol neves közéleti személyiségek, politikusok a meghívottak. Jellemző, hogy mindig vannak a meghívás ellenére távol mAradók. Ilyen volt most az RMDSZ, hiányában nem lehetett teljes az a kerekasztal, ahová a három erdélyi magyar párt vezetőit várták. Csak ketten érkeztek meg: Szilágyi Zsolt EMNP-elnök Biró Zsolt MPP-elnökkel vitázott. Kelemen Hunor korábban jelezte, hogy más programja miatt nem lesz jelen, és – habár kérték – mást sem küldött maga helyett. A moderátor igyekezett a közös pontok, az együttműködési lehetőségek felé terelni a beszélgetést, ám a hallgató azzal a benyomással mAradt, hogy ilyen közös témák nincsenek is.
Szilágyi Zsolt szerint az MPP feladta az autentikus, önálló politizálását azzal, hogy az RMDSZ-szel paktumot kötött. Az RMDSZ–MPP-csoport „Bukarest-konform” politikát visz tovább, ami óriási hiba, nemzeti ügyekben eredmények elérésére képtelen helyben topogást jelent – fogalmazott. Szilágyi szerint hibázik Biró Zsolt tusványosi hasonlata, miszerint az MPP pulikutyaként igyekszik helyes irányba terelni az RMDSZ-es szürke marhákat, mert erős kételyei vannak afelől, hogy az RMDSZ még visszaterelhető lenne a helyes útra.
Biró Zsolt ezzel szemben új hasonlattal vágott vissza, mondván, hogy jelenleg a három erdélyi magyar párt erejét az a kép mutatja, miszerint vannak a nagy szürke marhák, akiket a kisebb pulikutya terelget, és van az apró bolha, aki időnként csipkedi az első kettőt. A hasonlatban a bolha jelenti az EMNP-t. A Néppártot egyébként visszhangpártnak nevezte, amely az MPP korábbi kijelentéseit ismételgeti. Kifejtette, be kell látni, a magyar nemzeti célokért csak együttműködve lehet küzdeni. Eredményeket pedig akkor lehet elérni, ha ott vannak, ahol döntések születnek.
A székely terrorizmusügy: megfélemlítés zajlik
Az elmúlt fél év hangulatát Beke István és Szőcs Zoltán ügye határozta meg – mint ismeretes, a két Kézdivásárhelyi fiatalt terrorizmus vádjával elvitte a szervezett bűnözés és terror elleni igazgatóság (DIICOT), majd hónapokat töltöttek előzetes letartóztatásban, jelenleg pedig házi őrizetben vannak.
Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője kifejtette, a titkosszolgálatok részéről „szépen fel volt építve a történet”, eleinte csak találgattak a médiában is, negyven bombáról és több terroristáról volt szó, percről percre manipulálták az embereket. Hosszú távon az lehet ennek a jelentősége, hogy amikor az autonómia ügye magasabb szintekre jut, akkor azt minél hamarabb tudják lesöpörni az asztalról: a terrorista székelyek helyzetét nem tárgyalják. Elhangzott, a vádak nevetségesek, és az sem véletlen hogy Beke István letartóztatása után azonnal megnövelték a SRI költségvetését. Sokat mond az a tény, hogy a titkosszolgálat még azt sem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy mikor történt az a vádak egyik alapjának számító állítólagos beszélgetés, amikor az ügyészek szerint a robbantás tervéről volt szó. A román olimpiai küldöttség eredményeit látva, Tóth szerint jobban tenné Románia, ha a sportot támogatná, és nem a terrorizmust vizionáló SRI-nek adná a pénzt.
Szőcs Csongor, Szőcs Zoltán testvére felvetette: ha valóban komoly lenne a terrorvád, akkor hogyan történhet meg, hogy a két „terroristát” hazaengedték házi őrizetbe? „Közösségi ügyről van szó, amelynek súlyos következményei vannak és lehetnek az egész magyar közösségre nézve: a román állam félelmet kelt az emberekben, így akarva megakadályozni, hogy a magyarügyet felvállalják” – jelentette ki Tőke Ervin, a Minta elnöke.
A titkosszolgálat tesztje ez, így teszik próbára a magyar közösséget: ellenáll vagy belenyugszik az ellene irányuló támadásokba. Ha látják, hogy bármit megtehetnek, és nincs ellenállás, akkor egymás után következnek majd a támadások – hangzott el. „Politikusokra van szükségünk, nem utászokra” – jelentette ki Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke, aki úgy vélekedett: olyan kisebbségi érdekérvényesítés kell Erdélyben, amely megakadályozza a hasonló helyzetek kialakulását. Az elkövetkező időszakban az a cél, hogy nyomást gyakoroljanak az erdélyi magyar politikusokra: vállalják fel a hasonló ügyeket, nemcsak a magyar, hanem a román közösség és hatalom előtt is. Ha ezt nem teszik meg, akkor arra kérik a választókat, hogy az őszi választások alkalmával fontolják meg, szavazatukkal támogatják-e a parlamentbe való bejutásukat – zárta gondolatait.
Vona Gábor a kvótareferendumról
Nem annyira az erdélyiekhez szólt, inkább a magyarországi választóknak üzent Vona Gábor, aki idén is az EMI-tábor vendége volt. A szombati pódiumbeszélgetésen kevés szó esett erdélyi témákról, a FIDESZ politikáját kritizálta a Jobbik-elnök. A közéletet egy éve foglalkoztató migránskérdésben azonban Vona egyetért Orbán Viktorral. Kijelentette, a kötelező befogadási kvótákról tartandó október 2-ai népszavazáson részt kell venni, nemmel kell szavazni, és mindenkit arra kell buzdítani, hogy ezt tegye. Úgy vélte, hogy az ehhez hasonló nemzeti ügyekben felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon. „A baloldali pártoknak a népszavazás bojkottjára vonatkozó felhívása a hazaárulással egyenértékű” – fogalmazott.
A pártelnök szerint a jelenlegi népvándorlás közepette Nyugat-Európában „már utóvédharcok zajlanak”, Kelet-Európa azonban még eldöntheti, hogy akarja-e azt a multikulturalizmust, amely „arra kéri az európai többséget, hogy adja fel az identitását, és arra kéri az Európán kívüli kisebbséget, hogy jöjjön Európába, és őrizze meg az identitását”.
A nemzetpolitikában az identitástudat megerősítését tartotta a legfontosabbnak. Hozzátette: az összmagyar identitástudat mellett szükség van a székely, a felvidéki és más regionális identitástudatokra is. Ahol ezek nem alakultak ki természetesen, ott segíteni kell a kialakulásukat. Azt is kijelentette, hogy a magyarságba hatvan éven át belenevelt „vesztestudatot” „győztestudattá” kell alakítani. Szerinte a magyarság már csak azért is győztes nép, mert megmAradt Európában.
Vona Gábor a magyar nemzetpolitika 26 éves mulasztásának tartotta, hogy nem vetette fel a nemzetközi fórumokon a határon túli magyarság ügyét. Úgy vélte: a nemzetpolitikai célok megvalósításához is alkalmi szövetségeseket kell keresni a politikában. Az MTI kérdésére, hogy kik lehetnének ilyen szövetségesek, a pártelnök azokról a keleti népekről beszélt, amelyek „Attila unokáiként” tekintenek a magyarokra, és élénk bennük a rokonságtudat. Hozzátette: „az Attila-mítoszban hatalmas geopolitikai lehetőségek vannak”.
Gergely Imre |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. augusztus 19.
Antal Árpád: a Külhoni Magyarságért Díj azt jelzi, jó irányba tartunk
MTI - A Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett Antal Árpád Sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az elismerés odaítélése megerősítette a hitüket abban, hogy jó úton indultak el, és Budapest odafigyel a tevékenységükre, értékeli azt.
Antal Árpád az MTI-nek péntek délután telefonon azt mondta, az elmúlt években a másik három kitüntetett erdélyi településvezetővel együtt azon dolgoztak, hogy a térség versenyképessé váljon, Székelyföld és a székelyek érzékeljék a fejlődést és ott megvalósuljanak a nemzetpolitikai célok.
Ebben fontos szerepe volt és van azon vállalásuknak, hogy a polgármesterség mellett közösségi vezetők is. Arról, hogy ők később Csíkszeredában kapják meg a díjat, a Sepsiszentgyörgyi polgármester úgy nyilatkozott: jelzésértéke van annak, hogy az elismerést Székelyföldön vehetik át.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a péntek délelőtti Budapesti díjátadó ünnepségen arról beszélt, a nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van. Egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket. Hangsúlyozta: a díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el.
Úgy fogalmazott, a mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az „erdélyi barátaink” kapják az elismeréseket, „akiket koncepciós módon hurcoltak meg”.
A Külhoni Magyarságért Díjat a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományozza a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.
Idén kitüntették Antal Árpád mellett Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét, Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokost, Csíkszereda alpolgármesterét is.
Erdély.ma
MTI - A Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett Antal Árpád Sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az elismerés odaítélése megerősítette a hitüket abban, hogy jó úton indultak el, és Budapest odafigyel a tevékenységükre, értékeli azt.
Antal Árpád az MTI-nek péntek délután telefonon azt mondta, az elmúlt években a másik három kitüntetett erdélyi településvezetővel együtt azon dolgoztak, hogy a térség versenyképessé váljon, Székelyföld és a székelyek érzékeljék a fejlődést és ott megvalósuljanak a nemzetpolitikai célok.
Ebben fontos szerepe volt és van azon vállalásuknak, hogy a polgármesterség mellett közösségi vezetők is. Arról, hogy ők később Csíkszeredában kapják meg a díjat, a Sepsiszentgyörgyi polgármester úgy nyilatkozott: jelzésértéke van annak, hogy az elismerést Székelyföldön vehetik át.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a péntek délelőtti Budapesti díjátadó ünnepségen arról beszélt, a nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van. Egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket. Hangsúlyozta: a díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el.
Úgy fogalmazott, a mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az „erdélyi barátaink” kapják az elismeréseket, „akiket koncepciós módon hurcoltak meg”.
A Külhoni Magyarságért Díjat a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományozza a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.
Idén kitüntették Antal Árpád mellett Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét, Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokost, Csíkszereda alpolgármesterét is.
Erdély.ma
2016. augusztus 19.
Nem fizet a tanügy, alig van matektanár
Nagymértékű hiány tapasztalható a matematika szakos tanárok körében Hargita megyében, és úgy általában Székelyföldön. A probléma már az ezredforduló óta fennáll, a legtöbb – főképp vidéki – iskola állandó hiánnyal küzd, sok esetben kénytelenek visszahívni a már nyugdíjazott oktatóikat – fejtette ki érdeklődésünkre Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelő.
Ennek egyik oka, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb frissen végzett Székelyföldi diák jelentkezik matematika szakra az egyetemeken. Az országban egyedülinek számító Kolozsvári magyar nyelvű matematika tagozaton az évenkénti ötven meghirdetett helyből jó esetben is csak húsz telik be.
Egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát, mivel egyrészt – ahogy az iskolások eredményein is látszik – nagyon sokat kell tanulnia és dolgoznia egy számtantanárnak, tehát nagymértékű elhivatottság szükséges a szakmához, másrészt pedig ha valaki elvégzi a matematikaszakot az egyetemen, azt követően pedig szétnéz a munkaerőpiacon, hamar rájön, hogy sokkal jobban lehet keresni más, matematikai tudást igénylő szakmákkal (például az informatikai vagy a banki foglalkozások terén), mint egy kezdő tanári állással – magyarázta a tanfelügyelő. „Tehát, ha valaki matematikai szakirányt választ a felsőfokú tanulmányaiban, ebbe pedig sok időt és energiát fektet bele, akkor legtöbb esetben olyan pályát választ, amely a tanügynél jobban fizet” – összegzett Hodgyai.
„A kilencvenes évek előtt sokkal nagyobb elismertségük volt a reál tantárgyaknak – fizika, kémia, matematika –, mint napjainkban. Épp ezért is sokkal jobban el volt látva matematika szakos tanárokkal Hargita megye. Viszont ez a kilencvenes évek után megfordult, és inkább a humán tantárgyakra tevődött a hangsúly. Nyilván, az ideális állapot szerint egy normális egyensúly kellene legyen a két irányzat között” – fejtegette Hodgyai. Nem beszélve arról – fűzte hozzá –, hogy akkoriban a tanügyi pálya biztosabb megélhetést jelentett, mint ma. „Manapság ez részben megváltozott, az általam vizsgált statisztikai adatok szerint például 2000 és 2010 között száz matematika szakos tanárral lett kevesebb Hargita megyében” – számolt be a tanfelügyelő.
„A hiány egyik megoldása lehetne, ha a környékünkön is lenne matematika szakos tanári képzés. Egyelőre erre magyar nyelven csak Kolozsváron van lehetőség, bár ott is sokkal kevesebben jelentkeznek, mint a meghirdetett helyek száma. Több megbeszélést is folytattunk a Sapientia egyetemmel, hogy Csíkszeredában is legyen ilyen képzés, mivel vannak olyan jó képességű, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok, akik számára nagyon jó lehetőséget teremthetne ez a szakirány. Viszont nem egyszerű új szakot elindítani” – taglalta Hodgyai László.
Makó Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának dékánja kérdésünkre közölte, több kerekasztal-megbeszélést is folytattak a matematikai szakirányú képzés elindításával kapcsolatban, viszont erre jelenleg nincs lehetőség, de a jövőben még változhat a helyzet. „Mivel ez egy teljesen új típusú képzés lenne, viszonylag kis diáklétszámmal tudna csak működni, mi pedig csak akkor tudunk elindítani egy új szakot, ha legalább tíz jelentkező van. Nem beszélve arról, hogy ha itt is indulna ilyen képzés, megosztaná az amúgy is kevés diákkal üzemelő Kolozsvári magyar nyelvű matematika szakot” – mondta Makó.
„Valóban reális probléma ez. Városon még egyelőre nem érzékelhető, vidéken viszont már egyre nagyobb gondot jelent a matematikatanárok pótlása. Hosszabb távon igencsak negatívan hathat a tantárgy tanítására” – vélekedett a dékán. Ennek okán – fűzte hozzá – az egyik megoldás az lehetne, ha egy ösztöndíjrendszerű kiegészítést kapna az a személy, aki a matematikatanári pályát választja.
Valóban létező problémáról van szó – fogalmazott a hiánnyal kapcsolatos kérdésünkre Bálint Gergely, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium matematika szakos tanára és egyben igazgatója. Mint közölte, bár térségükben jelenleg mindenhol megfelelő számú matematika szakos pedagógus van, tavaly és tavalyelőtt problémát jelentett a szóban forgó tanári hely betöltése az általa irányított intézményben. Mindemellett pedig, jövő tanévtől ő is nyugdíjba vonul, és egyelőre nem tudja, hogy lesz-e jelentkező a megüresedett posztjára.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro
Nagymértékű hiány tapasztalható a matematika szakos tanárok körében Hargita megyében, és úgy általában Székelyföldön. A probléma már az ezredforduló óta fennáll, a legtöbb – főképp vidéki – iskola állandó hiánnyal küzd, sok esetben kénytelenek visszahívni a már nyugdíjazott oktatóikat – fejtette ki érdeklődésünkre Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelő.
Ennek egyik oka, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb frissen végzett Székelyföldi diák jelentkezik matematika szakra az egyetemeken. Az országban egyedülinek számító Kolozsvári magyar nyelvű matematika tagozaton az évenkénti ötven meghirdetett helyből jó esetben is csak húsz telik be.
Egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát, mivel egyrészt – ahogy az iskolások eredményein is látszik – nagyon sokat kell tanulnia és dolgoznia egy számtantanárnak, tehát nagymértékű elhivatottság szükséges a szakmához, másrészt pedig ha valaki elvégzi a matematikaszakot az egyetemen, azt követően pedig szétnéz a munkaerőpiacon, hamar rájön, hogy sokkal jobban lehet keresni más, matematikai tudást igénylő szakmákkal (például az informatikai vagy a banki foglalkozások terén), mint egy kezdő tanári állással – magyarázta a tanfelügyelő. „Tehát, ha valaki matematikai szakirányt választ a felsőfokú tanulmányaiban, ebbe pedig sok időt és energiát fektet bele, akkor legtöbb esetben olyan pályát választ, amely a tanügynél jobban fizet” – összegzett Hodgyai.
„A kilencvenes évek előtt sokkal nagyobb elismertségük volt a reál tantárgyaknak – fizika, kémia, matematika –, mint napjainkban. Épp ezért is sokkal jobban el volt látva matematika szakos tanárokkal Hargita megye. Viszont ez a kilencvenes évek után megfordult, és inkább a humán tantárgyakra tevődött a hangsúly. Nyilván, az ideális állapot szerint egy normális egyensúly kellene legyen a két irányzat között” – fejtegette Hodgyai. Nem beszélve arról – fűzte hozzá –, hogy akkoriban a tanügyi pálya biztosabb megélhetést jelentett, mint ma. „Manapság ez részben megváltozott, az általam vizsgált statisztikai adatok szerint például 2000 és 2010 között száz matematika szakos tanárral lett kevesebb Hargita megyében” – számolt be a tanfelügyelő.
„A hiány egyik megoldása lehetne, ha a környékünkön is lenne matematika szakos tanári képzés. Egyelőre erre magyar nyelven csak Kolozsváron van lehetőség, bár ott is sokkal kevesebben jelentkeznek, mint a meghirdetett helyek száma. Több megbeszélést is folytattunk a Sapientia egyetemmel, hogy Csíkszeredában is legyen ilyen képzés, mivel vannak olyan jó képességű, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok, akik számára nagyon jó lehetőséget teremthetne ez a szakirány. Viszont nem egyszerű új szakot elindítani” – taglalta Hodgyai László.
Makó Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának dékánja kérdésünkre közölte, több kerekasztal-megbeszélést is folytattak a matematikai szakirányú képzés elindításával kapcsolatban, viszont erre jelenleg nincs lehetőség, de a jövőben még változhat a helyzet. „Mivel ez egy teljesen új típusú képzés lenne, viszonylag kis diáklétszámmal tudna csak működni, mi pedig csak akkor tudunk elindítani egy új szakot, ha legalább tíz jelentkező van. Nem beszélve arról, hogy ha itt is indulna ilyen képzés, megosztaná az amúgy is kevés diákkal üzemelő Kolozsvári magyar nyelvű matematika szakot” – mondta Makó.
„Valóban reális probléma ez. Városon még egyelőre nem érzékelhető, vidéken viszont már egyre nagyobb gondot jelent a matematikatanárok pótlása. Hosszabb távon igencsak negatívan hathat a tantárgy tanítására” – vélekedett a dékán. Ennek okán – fűzte hozzá – az egyik megoldás az lehetne, ha egy ösztöndíjrendszerű kiegészítést kapna az a személy, aki a matematikatanári pályát választja.
Valóban létező problémáról van szó – fogalmazott a hiánnyal kapcsolatos kérdésünkre Bálint Gergely, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium matematika szakos tanára és egyben igazgatója. Mint közölte, bár térségükben jelenleg mindenhol megfelelő számú matematika szakos pedagógus van, tavaly és tavalyelőtt problémát jelentett a szóban forgó tanári hely betöltése az általa irányított intézményben. Mindemellett pedig, jövő tanévtől ő is nyugdíjba vonul, és egyelőre nem tudja, hogy lesz-e jelentkező a megüresedett posztjára.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro
2016. augusztus 19.
Barokk hangversenysorozat csíki templomokban
A Concerto Spiralis Kulturális Egyesület szervezésében augusztus 22–24. között Csík vármegye évszázados templomaiban szólal meg az egyesület nevével megegyező régizene-együttes.
A hangversenysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az épített örökségeinkre, és eljuttassa a régizenét a vidéki emberekhez, ezáltal is inspirálva őket mindennapjaikban – írják a szervezők. Az együttes tagjai fiatal erdélyi és magyarországi korhű előadásmódra specializálódott zenészek. „Ez nem egy stabil tagú együttes, hanem mindig változó. 2012-ben Gábor Előddel és Lázár Zsomborral kezdtünk közösen zenélni, és mindig megkértünk valakit, hogy játsszon velünk csembalón vagy más hangszeren. Aztán az utóbbi években gyakran zenéltem Magyarországon, ott összebarátkoztam új emberekkel, akikkel barátilag is összehangolódtunk, és akikkel jó érzés közösen muzsikálni. Őket hívtam később, és így alakult ez az együttes”– avatott be Hunyadi Koppány, az együttes vezetője. Úgy véli, nagyszerű alkalmak ezek a fellépések, hogy magyarországi barátaikkal együtt zenélhessenek.
„Elsősorban az a célunk, hogy kicsit felhívjuk a vidéki templomokra a figyelmet, mert azok a zenék, amelyeket mi játszunk, nemcsak hangulatilag találnak, hanem időben is akkor keletkeztek, amikor ezeket a templomokat építették vagy felújították.”
Hunyadi Koppány elmondta, a barokk zene érdekessége, hogy nagyon egyszerű elemekkel nagyon erős érzelmeket tud előidézni. „Tulajdonképpen ez is volt annak idején a célja. A 17. században újult meg a stílus, amit akkor úgy hívtak, hogy seconda practica, vagyis második gyakorlat. Ez jobban kifejezi az érzelmeket. Az előadónak nincs is más célja, minthogy ezt minél jobban átadja a közönségnek” – összegzett a zenész.
Augusztus 22-én 19 órától a csíkdelnei Szent János-templomban, 23-án 20 órától a Csíkszeredai Szent Kereszt-templomban, 24-én 19 órától a csíkszentléleki Szentlélek-templomban hallgatható meg a Concerto Spiralis koncertje. A templomokról érdekességeket, legendákat és történelmi részleteket az Élő Erdély Egyesület által létrehozott csikcsodai.eloerdely.ro oldalon olvashatnak.
Concerto Spiralis együttes
Hunyadi Koppány – barokkhegedű, Gábor Előd – barokkhegedű, Lachegyi Anna – viola da gamba, Király Dóra – dulcián és furulya, Lázár Zsombor – barokkcselló, Tóth-Vajna Zsombor – spinét, Benkő Mihály – arciliuto.
Péter Beáta
Székelyhon.ro
A Concerto Spiralis Kulturális Egyesület szervezésében augusztus 22–24. között Csík vármegye évszázados templomaiban szólal meg az egyesület nevével megegyező régizene-együttes.
A hangversenysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az épített örökségeinkre, és eljuttassa a régizenét a vidéki emberekhez, ezáltal is inspirálva őket mindennapjaikban – írják a szervezők. Az együttes tagjai fiatal erdélyi és magyarországi korhű előadásmódra specializálódott zenészek. „Ez nem egy stabil tagú együttes, hanem mindig változó. 2012-ben Gábor Előddel és Lázár Zsomborral kezdtünk közösen zenélni, és mindig megkértünk valakit, hogy játsszon velünk csembalón vagy más hangszeren. Aztán az utóbbi években gyakran zenéltem Magyarországon, ott összebarátkoztam új emberekkel, akikkel barátilag is összehangolódtunk, és akikkel jó érzés közösen muzsikálni. Őket hívtam később, és így alakult ez az együttes”– avatott be Hunyadi Koppány, az együttes vezetője. Úgy véli, nagyszerű alkalmak ezek a fellépések, hogy magyarországi barátaikkal együtt zenélhessenek.
„Elsősorban az a célunk, hogy kicsit felhívjuk a vidéki templomokra a figyelmet, mert azok a zenék, amelyeket mi játszunk, nemcsak hangulatilag találnak, hanem időben is akkor keletkeztek, amikor ezeket a templomokat építették vagy felújították.”
Hunyadi Koppány elmondta, a barokk zene érdekessége, hogy nagyon egyszerű elemekkel nagyon erős érzelmeket tud előidézni. „Tulajdonképpen ez is volt annak idején a célja. A 17. században újult meg a stílus, amit akkor úgy hívtak, hogy seconda practica, vagyis második gyakorlat. Ez jobban kifejezi az érzelmeket. Az előadónak nincs is más célja, minthogy ezt minél jobban átadja a közönségnek” – összegzett a zenész.
Augusztus 22-én 19 órától a csíkdelnei Szent János-templomban, 23-án 20 órától a Csíkszeredai Szent Kereszt-templomban, 24-én 19 órától a csíkszentléleki Szentlélek-templomban hallgatható meg a Concerto Spiralis koncertje. A templomokról érdekességeket, legendákat és történelmi részleteket az Élő Erdély Egyesület által létrehozott csikcsodai.eloerdely.ro oldalon olvashatnak.
Concerto Spiralis együttes
Hunyadi Koppány – barokkhegedű, Gábor Előd – barokkhegedű, Lachegyi Anna – viola da gamba, Király Dóra – dulcián és furulya, Lázár Zsombor – barokkcselló, Tóth-Vajna Zsombor – spinét, Benkő Mihály – arciliuto.
Péter Beáta
Székelyhon.ro
2016. augusztus 19.
Zete és a kegyszobor legendája
A csíksomlyói kegytemplomban tartják vasárnap a Székelyföldi Legendárium legújabb, a Babba Mária című rajzfilmjének a hivatalos bemutatóját. Az alkotók a nemrég elhunyt Botár Gábor plébánosnak is emléket állítanak.
Egy hónappal ezelőtt ért véget a közel kétéves munka a Székelyudvarhelyi rajzfilmstúdióban, a különlegessége, hogy háromféle technológiát ötvözött a Székelyudvarhelyi csapat – számolt be Fazakas Szabolcs ötletgazda.
„A helyszíneket – rajzfilmesebben nyilván – realisztikusan rekonstruáltuk, a kegytemplom, a kápolna, a nyereg, a napba nézés a Hármashalom-oltár mellett a rajzfilmben is ugyanott van, mint a valóságban. A ködöt sem felejtettük el, a felszálló ködben érkeznek a csángó és székely keresztalják a napba nézésre. A történet alapja, hogy Zete, a székely kislegény a Székelyudvarhelyi keresztaljával érkezik Csíksomlyóra, és Gábor atya elmeséli neki a kegyszobor legendáját. Vannak benne tatárok, néhány fiktív elemet is be kellett csempésszünk, de a gyerekek számára leegyszerűsítve, érthetővé, szerethetővé tesszük a történetet” – avatott be a részletekbe Fazakas.
A rajzfilmbeli keresztalját Gábor atya vezeti. Az alkotók nem hangsúlyozzák külön, hogy Botár Gáborról van szó, de az udvarhelyszékiek és csíkszékiek is tudhatják, hogy az ő alakját idézik meg – véli az ötletgazda.
„Utolsó percben döntöttük el, hogy állítsunk Gábor atyának emléket ezáltal. Ő egy huszonegyedik századi Székelyudvarhelyi legenda. A közösséget és a fiatalokat olyan szinten megmozgatta, olyan munkát végzett itt a város közéletében, vallásos életében, amit kevesen. Óriási karizmája volt. Ismertető jelként Gábor atya tarisznyáját és botját kapta meg a rajzfilmbeli pap, aki vezeti a csoportot. Akik ismerték Gábor atyát, felismerik ezeket. A hangja is hallható lesz egy archív felvételről a rajzfilm végén.”
Az alkotók úgy vélik, merész gondolat volt, hogy a kegytemplomban tartsák a rajzfilm hivatalos bemutatóját, de ugyanakkor természetes is, hiszen az a kegyszobor történetét mutatja be. A vetítések a délelőtt fél tizenegytől és a délután hét órától kezdődő misék után lesznek. A rajzfilm időtartama hét perc, ha az érdeklődők száma meghaladja a templom befogadó képességét, akkor megismétlik a vetítéseket.
A stáb
Forgatókönyv: Kudelász Nóbel, dramaturg: Demeter Kata, zeneszerző: Orbán Ferenc, rendező: Tóth Árpád és Fazakas Szabolcs.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro
A csíksomlyói kegytemplomban tartják vasárnap a Székelyföldi Legendárium legújabb, a Babba Mária című rajzfilmjének a hivatalos bemutatóját. Az alkotók a nemrég elhunyt Botár Gábor plébánosnak is emléket állítanak.
Egy hónappal ezelőtt ért véget a közel kétéves munka a Székelyudvarhelyi rajzfilmstúdióban, a különlegessége, hogy háromféle technológiát ötvözött a Székelyudvarhelyi csapat – számolt be Fazakas Szabolcs ötletgazda.
„A helyszíneket – rajzfilmesebben nyilván – realisztikusan rekonstruáltuk, a kegytemplom, a kápolna, a nyereg, a napba nézés a Hármashalom-oltár mellett a rajzfilmben is ugyanott van, mint a valóságban. A ködöt sem felejtettük el, a felszálló ködben érkeznek a csángó és székely keresztalják a napba nézésre. A történet alapja, hogy Zete, a székely kislegény a Székelyudvarhelyi keresztaljával érkezik Csíksomlyóra, és Gábor atya elmeséli neki a kegyszobor legendáját. Vannak benne tatárok, néhány fiktív elemet is be kellett csempésszünk, de a gyerekek számára leegyszerűsítve, érthetővé, szerethetővé tesszük a történetet” – avatott be a részletekbe Fazakas.
A rajzfilmbeli keresztalját Gábor atya vezeti. Az alkotók nem hangsúlyozzák külön, hogy Botár Gáborról van szó, de az udvarhelyszékiek és csíkszékiek is tudhatják, hogy az ő alakját idézik meg – véli az ötletgazda.
„Utolsó percben döntöttük el, hogy állítsunk Gábor atyának emléket ezáltal. Ő egy huszonegyedik századi Székelyudvarhelyi legenda. A közösséget és a fiatalokat olyan szinten megmozgatta, olyan munkát végzett itt a város közéletében, vallásos életében, amit kevesen. Óriási karizmája volt. Ismertető jelként Gábor atya tarisznyáját és botját kapta meg a rajzfilmbeli pap, aki vezeti a csoportot. Akik ismerték Gábor atyát, felismerik ezeket. A hangja is hallható lesz egy archív felvételről a rajzfilm végén.”
Az alkotók úgy vélik, merész gondolat volt, hogy a kegytemplomban tartsák a rajzfilm hivatalos bemutatóját, de ugyanakkor természetes is, hiszen az a kegyszobor történetét mutatja be. A vetítések a délelőtt fél tizenegytől és a délután hét órától kezdődő misék után lesznek. A rajzfilm időtartama hét perc, ha az érdeklődők száma meghaladja a templom befogadó képességét, akkor megismétlik a vetítéseket.
A stáb
Forgatókönyv: Kudelász Nóbel, dramaturg: Demeter Kata, zeneszerző: Orbán Ferenc, rendező: Tóth Árpád és Fazakas Szabolcs.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro
2016. augusztus 19.
Bábország jeles napjai
Az a huszonhét gyerek, aki úgy döntött, hogy idén nyáron felfedezi bábországot, egy kerek hétre a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba költözött. Hétfőn reggel rendezkedtek be a gyerekek.
Az első napon bábapród avatáson estek át a bábországba lépők az öt bábmester segítségével, és apródruhába bújtak. Már az első napon húsznál is több volt az ország lakossága, aztán a második napon annál is többen fújták már a himnuszt: „Egy mancs, két mancs, nem kell ide más, bábozz velünk kispajtás…”
Törvényei is vannak ennek az országnak, amelyet többé-kevésbé sikerül betartaniuk az apródoknak, bár a nagy sürgés-forgásban gyakran kell ismételniük, hogy egy percre se merüljenek feledésbe. Például, hogy az öt bábmester szava aranyat ér. A rengeteg közös játék, móka, kacagás, dalolás mellett varázslatok is történnek: a Béke, béke barátság, összeveszni szamárság mondat, vagy a kérem, köszönöm, szívesen, bocsánat szavak ebben az országban mind varázserővel bírnak.
Kivétel nélkül mindegyik nap jeles és ünnep is olyannyira, hogy akár példát is vehetnének róla más országok. A reggel kilenc órai érkezés után az apródok megtudhatják, ki mit álmodott az éjszaka. A keddi nap is jelesnek mondható, hiszen bábokkal gyarapodott a lakosság. Előbb mindenki megtervezte, megrajzolta, hogy milyen bábot készít, milyen illene a bábjátékhoz, kiválasztotta az alapanyagot, majd vágta, szabta, illesztette, rajzolta és addig öltöztette a fakanalat, amíg az ízlésének megfelelőre sikeredett.
Elkezdődtek lassacskán a próbák is, de még azelőtt, szerdán György Alfréd atya, Csíkszentdomokosi származású kamilliánus szerzetes volt bábország vendége. Egy mesét is hozott ajándékba az apródoknak, akik úgy figyeltek, hogy meg sem mukkantak közben. A Jóisten mindenkit egyformán szeret, és úgy fogad el, ahogy van – értették meg a táborlakók, és egymás elfogadását is erősítette e mese. Nem is volt súrlódás, a csipkelődés is elmAradt, pedig első fogásnak tormakrémlevest tálalt az ebédet kiszállító cég az apródok asztalára.
Délután már paraván mögé állhattak a saját készítésű bábokkal mind a huszonheten, persze nem egyszerre, csak szerre. Ki-ki gyakorolta a bábforgatást, az életre keltésüket, kipróbálva, milyen lehetőséget kínál a paraván rejteke. Sok-sok munkával, nevetéssel telt a nap, és aki éppen nem próbált, vagy nem ötletelt, hogy még jobb legyen az előadás, az papírból elefántbábot készített vagy az utolsó simításokat végezte a fakanálbábon. Bármilyen jó minőségű is a ragasztó, előfordult, hogy szemtelenné, orrtalanná vált egy-egy bábu a szeretgetések során, így javításra szorult.
Több dal is bekerült az előadásba az apródok ötlete nyomán, gitárkísérettel. És pihenésképpen a szabadban is játszottak a táborozók.
Ez az ország azt tűzte ki célként, hogy óriási vigassággal, bábozással ünnepel a hétvégén. A bábapródok ígérete szerint szombat délután megnézhetik a szülők, hogy a tábor alatt mire jutottak bábforgatás terén, mi több, lakomára is meginvitálják őket. A támogató jóvoltából – magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatkezelője, a Család- Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet – eszem-iszomra is futja ennek az országnak költségvetéséből.
Nem egyedi ez az alkalom, mármint a Bábudvar, a következő bábapródjelöltek januárban jelentkezhetnek a majd egy hetes kalandra, hiszen akkor szintén tábort szervez az egyesület. A részletek természetesen időben az apródjelöltek szüleinek tudomására jutnak. Erről a HalVirág Egyesület vezetője, Borsos Virág gondoskodik, és arról is, hogy az a tábor is élménydús legyen.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro
Az a huszonhét gyerek, aki úgy döntött, hogy idén nyáron felfedezi bábországot, egy kerek hétre a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba költözött. Hétfőn reggel rendezkedtek be a gyerekek.
Az első napon bábapród avatáson estek át a bábországba lépők az öt bábmester segítségével, és apródruhába bújtak. Már az első napon húsznál is több volt az ország lakossága, aztán a második napon annál is többen fújták már a himnuszt: „Egy mancs, két mancs, nem kell ide más, bábozz velünk kispajtás…”
Törvényei is vannak ennek az országnak, amelyet többé-kevésbé sikerül betartaniuk az apródoknak, bár a nagy sürgés-forgásban gyakran kell ismételniük, hogy egy percre se merüljenek feledésbe. Például, hogy az öt bábmester szava aranyat ér. A rengeteg közös játék, móka, kacagás, dalolás mellett varázslatok is történnek: a Béke, béke barátság, összeveszni szamárság mondat, vagy a kérem, köszönöm, szívesen, bocsánat szavak ebben az országban mind varázserővel bírnak.
Kivétel nélkül mindegyik nap jeles és ünnep is olyannyira, hogy akár példát is vehetnének róla más országok. A reggel kilenc órai érkezés után az apródok megtudhatják, ki mit álmodott az éjszaka. A keddi nap is jelesnek mondható, hiszen bábokkal gyarapodott a lakosság. Előbb mindenki megtervezte, megrajzolta, hogy milyen bábot készít, milyen illene a bábjátékhoz, kiválasztotta az alapanyagot, majd vágta, szabta, illesztette, rajzolta és addig öltöztette a fakanalat, amíg az ízlésének megfelelőre sikeredett.
Elkezdődtek lassacskán a próbák is, de még azelőtt, szerdán György Alfréd atya, Csíkszentdomokosi származású kamilliánus szerzetes volt bábország vendége. Egy mesét is hozott ajándékba az apródoknak, akik úgy figyeltek, hogy meg sem mukkantak közben. A Jóisten mindenkit egyformán szeret, és úgy fogad el, ahogy van – értették meg a táborlakók, és egymás elfogadását is erősítette e mese. Nem is volt súrlódás, a csipkelődés is elmAradt, pedig első fogásnak tormakrémlevest tálalt az ebédet kiszállító cég az apródok asztalára.
Délután már paraván mögé állhattak a saját készítésű bábokkal mind a huszonheten, persze nem egyszerre, csak szerre. Ki-ki gyakorolta a bábforgatást, az életre keltésüket, kipróbálva, milyen lehetőséget kínál a paraván rejteke. Sok-sok munkával, nevetéssel telt a nap, és aki éppen nem próbált, vagy nem ötletelt, hogy még jobb legyen az előadás, az papírból elefántbábot készített vagy az utolsó simításokat végezte a fakanálbábon. Bármilyen jó minőségű is a ragasztó, előfordult, hogy szemtelenné, orrtalanná vált egy-egy bábu a szeretgetések során, így javításra szorult.
Több dal is bekerült az előadásba az apródok ötlete nyomán, gitárkísérettel. És pihenésképpen a szabadban is játszottak a táborozók.
Ez az ország azt tűzte ki célként, hogy óriási vigassággal, bábozással ünnepel a hétvégén. A bábapródok ígérete szerint szombat délután megnézhetik a szülők, hogy a tábor alatt mire jutottak bábforgatás terén, mi több, lakomára is meginvitálják őket. A támogató jóvoltából – magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatkezelője, a Család- Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet – eszem-iszomra is futja ennek az országnak költségvetéséből.
Nem egyedi ez az alkalom, mármint a Bábudvar, a következő bábapródjelöltek januárban jelentkezhetnek a majd egy hetes kalandra, hiszen akkor szintén tábort szervez az egyesület. A részletek természetesen időben az apródjelöltek szüleinek tudomására jutnak. Erről a HalVirág Egyesület vezetője, Borsos Virág gondoskodik, és arról is, hogy az a tábor is élménydús legyen.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro
2016. augusztus 19.
Nem lehet parancsszóra hímezni
Az emberben ott, legbelül van a szépség. Meg kell találni a módját, hogy ez a felszínre kerülhessen – véli Kisné Portik Irén néprajzkutató, aki szerint a hímzés erre a felszínre hozásra egy nagyszerű lehetőség.
Hétfőn kezdődött a Gránátalma-tábor, melyben hozzálátnak a századik úri hímzéses kézimunka kivarrásához is.
„A tizenharmadik tábort kezdtük el. A számot sokan nem tartják szerencsésnek, de én nagyon örülök ennek a tábornak azért is, mert az első olyan alkalom, amikor kiszélesedett az alkotóink köre, Remetétől Dánfalváig vannak belső és külső munkatársaink. Örömömre szolgál az is, hogy a Székely Értéktárba is bekerült a Gránátalma Egyesület ezen úrihímzés-újraélesztő tevékenysége, a termékeink pedig az ígéret szerint nemsokára a Hungarikumok sorába kerülhetnek” – fogalmazott Kisné Portik Irén táborvezető.
A néprajzkutató újabb okot is közölt, hogy miért is szerencsés számára a tizenhármas szám: „Sosem sikerült ilyen sok előre kirajzolt mintával kezdeni a tábort. Most van az első olyan tábor, melyre nyugdíjasként készülhettem.”
Huszonhat méter vásznat rajzolt meg előre Kisné Portik Irén. Ezekből függönyök lesznek a Sándor-ház ablakaira, arra a helyiségre, amelyben az úrihímzés-kiállítás és a vetett baldachinos ágy is található. A varróasszonyok korára való tekintettel félnaposak a tábori tevékenységek. Persze, megszusszanásra is szükség van, ilyenkor a támogatóktól kapott finomságokból falatoznak, illetve ismerkednek egy-egy minta történelmi hátterével.
„Szeretnénk, ha évente legalább két tábort tudnánk szervezni. Egyre bonyolultabb vonalvezetésű és kivitelezésű kézimunkákat készítünk” – szól a tájékoztató, majd a mintákra is áttér a néprajzkutató. „Arra törekszünk, hogy valamennyi mintacsalád képviselve legyen – így idén mondogatják is az asszonyok: Irénke kezd nem törődni azzal, hogy mi mit szeretünk. Az az érdekes, hogy pár nap után megszeretik az új mintát. Ez az újnak a feltétellel való elfogadása, ami ebben a korban teljesen érthető. De amikor rájönnek, hogy ez nem egy ördöngösség, hanem meg tudtuk tanulni, örvendenek.”
Az úri hímzéseknek a lelke a lapos öltés – tudjuk meg –, de a lapos öltésnek huszonvalahány típusát tartalmazzák csak azok a kézimunkák, amiket már elkészítettek a gránátalmások. De ez még nem minden, hiszen a hímzéseknél van olyan, amely a teljes felületet kitölti, és olyan is, amelyik hagyja az alapanyagot is érvényesülni. Tehát hihetetlenül nagy a variáció. Van tehát, amit tanulni.
Tizenketten vannak a táborban, de harmincan felüli az egyesületi tagok száma a külső bedolgozókkal együtt. Ez még nőni fog, Háromszékről és Udvarhelyről is van szándék a csatlakozásra. Az érdeklődést a magyar úri hímzés nagy hagyománya is indokolja. Mint megtudjuk, magyar nyelvterületen az úri hímzések adatoltsága Szent István királyig nyúlik vissza. Európában nekünk van a legrégebbi ilyen típusú hímzésünk a koronázási palástban. Ezt Gizella királyné vezetésével német, görög és magyar apácák hímezték a székesfehérvári zárdában. Van adat arra is, hogy 1004-ben a pápának ajándékban Gizella királyné egy úri hímzéses terítőt varrt.
Az asszonyok délután hazamennek, elvégzik a teendőket, megpihennek, s utána még késő estig hímeznek. „A gránátalmás táborokban az együttlét és együtt alkotás egy nagy élmény, amiről nem tudunk lemondani, de ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy megbeszéljük az elkezdett kézimunkák minden szakmai nehézségét. Minden új öltéstípust rongyokon begyakorolunk. Ezt a csontozatra, ízületekre, szemre terhelően ható tevékenységet mindenki úgy és akkor végzi, amikor magából a szépérzékét, tehetségét leginkább ki tudja hozni. Nem lehet parancsszóra hímezni. Egy olyan ráhangolódás kell, egy belső, jóleső kényszer, ami azt mondja, én most ezt kell csináljam. Ez a megvalósítás elfeledteti a nehézségeket, amelyekkel a hétköznapjaikban küzdenek. Általános, hogy kérnek, rajzoljak valami mintát, hanem újra nyugtatót kell szedjenek. Mert amikor van kézimunka, akkor nem kell nyugtató. Ősanyáink sem ismerték ezt a fogalmat, a nem gépesített világnak minden nehézsége mellett mindig volt idő a manuális tevékenységnek erre a válfajára is. Az ember egy alkotó lény. Annyi szép van benne, hogy meg kell találja, ahol kiadja.”
Kisné Portik Irén igyekszik több területen is átadni tudását, másra, általa garanciának tekintett emberekre bízni néhány feladatát. Több felhívást is megfogalmazott a táborvezető. „Olyan ügyes kezű asszonyokat látnánk szívesen, akik önzetlenül dolgoznának egy ilyen ügyért. Egy próbára hívnánk meg őket, hogy kiderüljön, a szándékhoz társul-e az a bátorság, ami elűzi az ijedtséget az aprólékos munkától” – mondta, hozzáfűzve, az alkotóház berendezéséhez nagy szükségünk volna olyan használható szőnyegekre, amelyek esetleg már stílusuk miatt nem illenek be a környezetbe, kiszuperálódtak.
„Ide lehet hozni a megőrzésre szánt dolgokat, régiségeket is. Szoktak jönni kézimunkakönyvekkel, használati tárgyakkal. Mi megmAradunk a textília tárgykörébe, de van, akinek átadni az egyéb tárgyakat. Szinte mindegyik gyergyói faluban elkezdődött egy tájjelegű ház létrehozása, bizonyos rendű és rangú értékek összegyűjtése. Sok tanítványom, követőm van ezekben a falvakban. Velük osztanám meg a beérkező, illetve saját gyűjteményemet is” – fogalmazott Kisné Portik Irén, elérhetőségéről csupán annyit mondva, „engem meg lehet találni.”
Balázs Katalin |
Székelyhon.ro
Az emberben ott, legbelül van a szépség. Meg kell találni a módját, hogy ez a felszínre kerülhessen – véli Kisné Portik Irén néprajzkutató, aki szerint a hímzés erre a felszínre hozásra egy nagyszerű lehetőség.
Hétfőn kezdődött a Gránátalma-tábor, melyben hozzálátnak a századik úri hímzéses kézimunka kivarrásához is.
„A tizenharmadik tábort kezdtük el. A számot sokan nem tartják szerencsésnek, de én nagyon örülök ennek a tábornak azért is, mert az első olyan alkalom, amikor kiszélesedett az alkotóink köre, Remetétől Dánfalváig vannak belső és külső munkatársaink. Örömömre szolgál az is, hogy a Székely Értéktárba is bekerült a Gránátalma Egyesület ezen úrihímzés-újraélesztő tevékenysége, a termékeink pedig az ígéret szerint nemsokára a Hungarikumok sorába kerülhetnek” – fogalmazott Kisné Portik Irén táborvezető.
A néprajzkutató újabb okot is közölt, hogy miért is szerencsés számára a tizenhármas szám: „Sosem sikerült ilyen sok előre kirajzolt mintával kezdeni a tábort. Most van az első olyan tábor, melyre nyugdíjasként készülhettem.”
Huszonhat méter vásznat rajzolt meg előre Kisné Portik Irén. Ezekből függönyök lesznek a Sándor-ház ablakaira, arra a helyiségre, amelyben az úrihímzés-kiállítás és a vetett baldachinos ágy is található. A varróasszonyok korára való tekintettel félnaposak a tábori tevékenységek. Persze, megszusszanásra is szükség van, ilyenkor a támogatóktól kapott finomságokból falatoznak, illetve ismerkednek egy-egy minta történelmi hátterével.
„Szeretnénk, ha évente legalább két tábort tudnánk szervezni. Egyre bonyolultabb vonalvezetésű és kivitelezésű kézimunkákat készítünk” – szól a tájékoztató, majd a mintákra is áttér a néprajzkutató. „Arra törekszünk, hogy valamennyi mintacsalád képviselve legyen – így idén mondogatják is az asszonyok: Irénke kezd nem törődni azzal, hogy mi mit szeretünk. Az az érdekes, hogy pár nap után megszeretik az új mintát. Ez az újnak a feltétellel való elfogadása, ami ebben a korban teljesen érthető. De amikor rájönnek, hogy ez nem egy ördöngösség, hanem meg tudtuk tanulni, örvendenek.”
Az úri hímzéseknek a lelke a lapos öltés – tudjuk meg –, de a lapos öltésnek huszonvalahány típusát tartalmazzák csak azok a kézimunkák, amiket már elkészítettek a gránátalmások. De ez még nem minden, hiszen a hímzéseknél van olyan, amely a teljes felületet kitölti, és olyan is, amelyik hagyja az alapanyagot is érvényesülni. Tehát hihetetlenül nagy a variáció. Van tehát, amit tanulni.
Tizenketten vannak a táborban, de harmincan felüli az egyesületi tagok száma a külső bedolgozókkal együtt. Ez még nőni fog, Háromszékről és Udvarhelyről is van szándék a csatlakozásra. Az érdeklődést a magyar úri hímzés nagy hagyománya is indokolja. Mint megtudjuk, magyar nyelvterületen az úri hímzések adatoltsága Szent István királyig nyúlik vissza. Európában nekünk van a legrégebbi ilyen típusú hímzésünk a koronázási palástban. Ezt Gizella királyné vezetésével német, görög és magyar apácák hímezték a székesfehérvári zárdában. Van adat arra is, hogy 1004-ben a pápának ajándékban Gizella királyné egy úri hímzéses terítőt varrt.
Az asszonyok délután hazamennek, elvégzik a teendőket, megpihennek, s utána még késő estig hímeznek. „A gránátalmás táborokban az együttlét és együtt alkotás egy nagy élmény, amiről nem tudunk lemondani, de ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy megbeszéljük az elkezdett kézimunkák minden szakmai nehézségét. Minden új öltéstípust rongyokon begyakorolunk. Ezt a csontozatra, ízületekre, szemre terhelően ható tevékenységet mindenki úgy és akkor végzi, amikor magából a szépérzékét, tehetségét leginkább ki tudja hozni. Nem lehet parancsszóra hímezni. Egy olyan ráhangolódás kell, egy belső, jóleső kényszer, ami azt mondja, én most ezt kell csináljam. Ez a megvalósítás elfeledteti a nehézségeket, amelyekkel a hétköznapjaikban küzdenek. Általános, hogy kérnek, rajzoljak valami mintát, hanem újra nyugtatót kell szedjenek. Mert amikor van kézimunka, akkor nem kell nyugtató. Ősanyáink sem ismerték ezt a fogalmat, a nem gépesített világnak minden nehézsége mellett mindig volt idő a manuális tevékenységnek erre a válfajára is. Az ember egy alkotó lény. Annyi szép van benne, hogy meg kell találja, ahol kiadja.”
Kisné Portik Irén igyekszik több területen is átadni tudását, másra, általa garanciának tekintett emberekre bízni néhány feladatát. Több felhívást is megfogalmazott a táborvezető. „Olyan ügyes kezű asszonyokat látnánk szívesen, akik önzetlenül dolgoznának egy ilyen ügyért. Egy próbára hívnánk meg őket, hogy kiderüljön, a szándékhoz társul-e az a bátorság, ami elűzi az ijedtséget az aprólékos munkától” – mondta, hozzáfűzve, az alkotóház berendezéséhez nagy szükségünk volna olyan használható szőnyegekre, amelyek esetleg már stílusuk miatt nem illenek be a környezetbe, kiszuperálódtak.
„Ide lehet hozni a megőrzésre szánt dolgokat, régiségeket is. Szoktak jönni kézimunkakönyvekkel, használati tárgyakkal. Mi megmAradunk a textília tárgykörébe, de van, akinek átadni az egyéb tárgyakat. Szinte mindegyik gyergyói faluban elkezdődött egy tájjelegű ház létrehozása, bizonyos rendű és rangú értékek összegyűjtése. Sok tanítványom, követőm van ezekben a falvakban. Velük osztanám meg a beérkező, illetve saját gyűjteményemet is” – fogalmazott Kisné Portik Irén, elérhetőségéről csupán annyit mondva, „engem meg lehet találni.”
Balázs Katalin |
Székelyhon.ro
2016. augusztus 19.
„Meghurcolt” Székelyföldi elöljárók kaptak Külhoni Magyarságért Díjat
MTI - A Külhoni Magyarságért Díj egyik üzenete, a politikai azt fejezi ki, hogy nem engedjük el üldözött magyarjaink kezét – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken, az elismerések Budapesti átadásán.
„A nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van, egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket” – jelentette ki Semjén Zsolt. Hangsúlyozta: a díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el.
A kereszténydemokrata politikus szerint a mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az „erdélyi barátaink” kapják az elismeréseket, „akiket koncepciós módon hurcoltak meg”. „Ezek az emberek magyarságukért üldöztetés szenvednek, és ezt azért csinálják velük, hogy megfélemlítsék a magyarságot: ne vállaljon közéleti szerepet” – fejtette ki Semjén Zsolt. Kijelentette, világos jelzést küldünk barátainknak és ellenfeleinknek, hogy nem engedjük el az üldözött magyarok kezét. Semjén Zsolt kiemelte azt is, hogy akkor van megmAradás, ha a magyarság minden egyes nemzetrésze megmArad, ha elvész valamelyik, akkor „az egyetemes magyarság csonkul”.
Az ünnepségen tíz Külhoni Magyarság Díjat adtak át, amelyet a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért. Idén kitüntetést kapott négy erdélyi politikus: Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Mezei János, Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere.
Tevékenységük méltatása mellett az is elhangzott, hogy Antal Árpád András ellen egy 2014 decemberi politikai nyilatkozata miatt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni igazgatóság bűnügyi eljárást kezdeményezet. Ezt 2016 májusában vádemelés nélkül zárták le. Mezei János ellen 2015 januárban indult korrupcióellenes ügyészségi vizsgálat, vádat emeltek ellene, de állítólagois tetteit azóta sem tudták bizonyítani. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen 2015 áprilisában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vizsgálatot indított. A négy kitüntetett nem tudott jelen lenni az ünnepségen, a díjakat később veszik majd át.
Díjat vehetett át a Felvidéken élő egyetlen jezsuita szerzetes, Puss Sándor, aki a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja. Az atya egész életét a nehéz sorsú emberek megsegítésének és a fiatalság nevelésének, tanításának szenteli. Puss Sándor a kárpátaljai, ezerötszáz lakosú, felerészben magyar ajkú közösségben, Ráton gyermekotthont alapított jezsuita társaival. Kitüntették Zelei Miklós írót, aki 1994-ben kezdte kutatni a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét. Díjat kapott a felvidéki Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, valamint a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (Svédország) is. A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
Székelyhon.ro
MTI - A Külhoni Magyarságért Díj egyik üzenete, a politikai azt fejezi ki, hogy nem engedjük el üldözött magyarjaink kezét – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken, az elismerések Budapesti átadásán.
„A nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van, egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket” – jelentette ki Semjén Zsolt. Hangsúlyozta: a díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el.
A kereszténydemokrata politikus szerint a mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az „erdélyi barátaink” kapják az elismeréseket, „akiket koncepciós módon hurcoltak meg”. „Ezek az emberek magyarságukért üldöztetés szenvednek, és ezt azért csinálják velük, hogy megfélemlítsék a magyarságot: ne vállaljon közéleti szerepet” – fejtette ki Semjén Zsolt. Kijelentette, világos jelzést küldünk barátainknak és ellenfeleinknek, hogy nem engedjük el az üldözött magyarok kezét. Semjén Zsolt kiemelte azt is, hogy akkor van megmAradás, ha a magyarság minden egyes nemzetrésze megmArad, ha elvész valamelyik, akkor „az egyetemes magyarság csonkul”.
Az ünnepségen tíz Külhoni Magyarság Díjat adtak át, amelyet a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért. Idén kitüntetést kapott négy erdélyi politikus: Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Mezei János, Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere.
Tevékenységük méltatása mellett az is elhangzott, hogy Antal Árpád András ellen egy 2014 decemberi politikai nyilatkozata miatt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni igazgatóság bűnügyi eljárást kezdeményezet. Ezt 2016 májusában vádemelés nélkül zárták le. Mezei János ellen 2015 januárban indult korrupcióellenes ügyészségi vizsgálat, vádat emeltek ellene, de állítólagois tetteit azóta sem tudták bizonyítani. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen 2015 áprilisában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vizsgálatot indított. A négy kitüntetett nem tudott jelen lenni az ünnepségen, a díjakat később veszik majd át.
Díjat vehetett át a Felvidéken élő egyetlen jezsuita szerzetes, Puss Sándor, aki a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja. Az atya egész életét a nehéz sorsú emberek megsegítésének és a fiatalság nevelésének, tanításának szenteli. Puss Sándor a kárpátaljai, ezerötszáz lakosú, felerészben magyar ajkú közösségben, Ráton gyermekotthont alapított jezsuita társaival. Kitüntették Zelei Miklós írót, aki 1994-ben kezdte kutatni a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét. Díjat kapott a felvidéki Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, valamint a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (Svédország) is. A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
Székelyhon.ro
2016. augusztus 19.
Újabb kisebbségvédelmi kudarc
Több sebből vérzik a hazai kisebbségpolitika. Egyrészt ismertek az erdélyi, Székelyföldi magyarságot hátrányosan érintő intézkedések, másrészt az országhatáron kívül élő románok most azért elégedetlenkednek, mert úgy érzik, Bukarest magukra hagyta őket.
A határon túl élő románok képviselői ezt a marosfői nyári egyetemen hangoztatták, a szerbiai Timok-völgyi képviselőjük pedig kerek perec kimondta, a román diplomaták többet ártanak nekik, mint használnak. Rendhagyó módon a határon túliak panaszáradata most elnyomja a Székelyföldi románok megszokott sirámait. Igaz, elég nehéz túlharsogni azt a komor helyzetjelentést, amelyet a Timok völgyében élő, mintegy 350 ezer fősre becsült vlachok képviselője, Predrag Balasevici fogalmazott meg: a szerbek ellenkezése miatt nem érvényesülnek alapvető, nemzeti identitásukhoz köthető jogaik, nem részesülnek román nyelvű oktatásban, s a saját iskolák mellett hiányoznak templomaik is, de anyanyelvű sajtójuk sincs. Mint Balasevici mondta, a román állam képviselői kifejezetten akadályozzák vezetőik identitásmegőrző tevékenységét, „oda jutottunk, hogy a Timok-völgyi románok minden abbéli reményüket elvesztették, hogy sorsuk valaha jobbra fordulhat. Már semmilyen elvárásunk nincs Romániával szemben.”
E tragikus helyzetjelentést követően szólalt fel a fórumon Traian Băsescu. A volt államfő ráérzett e lehangoló helyzetben rejlő politikai potenciálra, és máris megfogalmazta bírálatát, pontosabban javaslatát. Eszerint Románia megvétózhatja Szerbia EU-csatlakozását, ha a balkáni ország továbbra is fütyül arra a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodásra, amely a szerbiai román kisebbség jogait biztosítaná. A 2012 márciusában Brüsszelben aláírt dokumentumban ugyanis Bukarest a román kisebbség jogainak tiszteletben tartásához kötötte Szerbia EU-tagjelölti státusának megadását, mert sérelmezték azt, hogy Szerbia nem ismeri el a Timok-völgyi román kisebbséget. Nehezen hihető, hogy Băsescu intelmeit megszívlelnék a döntéshozók. A szakértői kormánynak sem ideje, sem ereje nincs e helyzeten változtatni, s a választások után sem ez lesz elsődleges. Ám hogy Bukarest érzéketlen a más országokban élő románok súlyos, nemzeti önazonosságukat érintő problémái iránt, különös, de nem teljességgel meglepő. Hiszen egy többségi nemzet akkor lehet igazán fogékony idegenbe szakadt, illetve szomszédos államokba született nemzettársai sorsa iránt, ha maga is elkötelezett a kisebbségvédelem tekintetében. Ha nem is érzi át teljességgel, de legalább nyitott, és érteni próbálja e sajátos problémakört. De – közel száz évvel a Gyulafehérvári ígéretek után – ez nem mondható el, így félő, hogy mArad a nemzetállami közöny, melynek egyik következményeként maguk a Timok-völgyi román jogfosztottak is feledésben mAradnak.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Több sebből vérzik a hazai kisebbségpolitika. Egyrészt ismertek az erdélyi, Székelyföldi magyarságot hátrányosan érintő intézkedések, másrészt az országhatáron kívül élő románok most azért elégedetlenkednek, mert úgy érzik, Bukarest magukra hagyta őket.
A határon túl élő románok képviselői ezt a marosfői nyári egyetemen hangoztatták, a szerbiai Timok-völgyi képviselőjük pedig kerek perec kimondta, a román diplomaták többet ártanak nekik, mint használnak. Rendhagyó módon a határon túliak panaszáradata most elnyomja a Székelyföldi románok megszokott sirámait. Igaz, elég nehéz túlharsogni azt a komor helyzetjelentést, amelyet a Timok völgyében élő, mintegy 350 ezer fősre becsült vlachok képviselője, Predrag Balasevici fogalmazott meg: a szerbek ellenkezése miatt nem érvényesülnek alapvető, nemzeti identitásukhoz köthető jogaik, nem részesülnek román nyelvű oktatásban, s a saját iskolák mellett hiányoznak templomaik is, de anyanyelvű sajtójuk sincs. Mint Balasevici mondta, a román állam képviselői kifejezetten akadályozzák vezetőik identitásmegőrző tevékenységét, „oda jutottunk, hogy a Timok-völgyi románok minden abbéli reményüket elvesztették, hogy sorsuk valaha jobbra fordulhat. Már semmilyen elvárásunk nincs Romániával szemben.”
E tragikus helyzetjelentést követően szólalt fel a fórumon Traian Băsescu. A volt államfő ráérzett e lehangoló helyzetben rejlő politikai potenciálra, és máris megfogalmazta bírálatát, pontosabban javaslatát. Eszerint Románia megvétózhatja Szerbia EU-csatlakozását, ha a balkáni ország továbbra is fütyül arra a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodásra, amely a szerbiai román kisebbség jogait biztosítaná. A 2012 márciusában Brüsszelben aláírt dokumentumban ugyanis Bukarest a román kisebbség jogainak tiszteletben tartásához kötötte Szerbia EU-tagjelölti státusának megadását, mert sérelmezték azt, hogy Szerbia nem ismeri el a Timok-völgyi román kisebbséget. Nehezen hihető, hogy Băsescu intelmeit megszívlelnék a döntéshozók. A szakértői kormánynak sem ideje, sem ereje nincs e helyzeten változtatni, s a választások után sem ez lesz elsődleges. Ám hogy Bukarest érzéketlen a más országokban élő románok súlyos, nemzeti önazonosságukat érintő problémái iránt, különös, de nem teljességgel meglepő. Hiszen egy többségi nemzet akkor lehet igazán fogékony idegenbe szakadt, illetve szomszédos államokba született nemzettársai sorsa iránt, ha maga is elkötelezett a kisebbségvédelem tekintetében. Ha nem is érzi át teljességgel, de legalább nyitott, és érteni próbálja e sajátos problémakört. De – közel száz évvel a Gyulafehérvári ígéretek után – ez nem mondható el, így félő, hogy mArad a nemzetállami közöny, melynek egyik következményeként maguk a Timok-völgyi román jogfosztottak is feledésben mAradnak.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. augusztus 19.
Újabb menekülteket fogtak el
A román–magyar határt illegálisan átlépni készülő tizenkét szíriai állampolgárt fogtak el tegnap a határrendőrök, akik egy 52 éves bolgár állampolgár által vezetett járműben rejtőzködtek.
A hatóságok a Varsánd–Gyula határátkelő előtt 50 kilométerrel figyeltek fel a járműre, amelyet megállítottak. A megtalált személyek igazoltatása után kiderült, hogy a járműben tizenkét szíriai állampolgár rejtőzködött, közöttük öt gyermek, akiket a csomagtartóban bújtattak el. A legfiatalabb egy egyéves csecsemő volt.
A szíriaiak azt mondták a határrendőröknek, hogy Magyarországra akartak jutni, és tervük megvalósítására segítségét ajánlotta fel a bolgár férfi, akinek 500 eurót ígértek, ha átjuttatja őket a határon. A román hatóságok illegális határátlépési kísérlet miatt indítottak eljárást a szíriai állampolgárok ellen, az embercsempészéssel gyanúsított bolgár férfit pedig őrizetbe vették.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A román–magyar határt illegálisan átlépni készülő tizenkét szíriai állampolgárt fogtak el tegnap a határrendőrök, akik egy 52 éves bolgár állampolgár által vezetett járműben rejtőzködtek.
A hatóságok a Varsánd–Gyula határátkelő előtt 50 kilométerrel figyeltek fel a járműre, amelyet megállítottak. A megtalált személyek igazoltatása után kiderült, hogy a járműben tizenkét szíriai állampolgár rejtőzködött, közöttük öt gyermek, akiket a csomagtartóban bújtattak el. A legfiatalabb egy egyéves csecsemő volt.
A szíriaiak azt mondták a határrendőröknek, hogy Magyarországra akartak jutni, és tervük megvalósítására segítségét ajánlotta fel a bolgár férfi, akinek 500 eurót ígértek, ha átjuttatja őket a határon. A román hatóságok illegális határátlépési kísérlet miatt indítottak eljárást a szíriai állampolgárok ellen, az embercsempészéssel gyanúsított bolgár férfit pedig őrizetbe vették.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. augusztus 19.
Hétszáz éve város
Hétszáz éve, 1316. augusztus 19-én kapott I. Károly királytól városi kiváltságokat Kolozsvár. A város születésének körülményeiről és a kiváltságlevél tartalmáról a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott előadást tegnap Radu Lupescu történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense.
Radu Lupescu elmondta: Kolozsvár kialakulásában fontos szerepe volt annak a királyi földvárnak, amelyet Kolozsmonostoron valószínűleg Szent István uralkodása idején építettek. A vár első írásos említése 1213-ból mAradt fenn, de régebbi eredetre utal, hogy I. András és Salamon király korából találtak a területén pénzérméket. E sáncvár területén a 11. század második felében I. Béla vagy Szent László király hozott létre bencés apátságot, ennek közelében váralja-településként alakult ki az egykori város.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Hétszáz éve, 1316. augusztus 19-én kapott I. Károly királytól városi kiváltságokat Kolozsvár. A város születésének körülményeiről és a kiváltságlevél tartalmáról a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott előadást tegnap Radu Lupescu történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense.
Radu Lupescu elmondta: Kolozsvár kialakulásában fontos szerepe volt annak a királyi földvárnak, amelyet Kolozsmonostoron valószínűleg Szent István uralkodása idején építettek. A vár első írásos említése 1213-ból mAradt fenn, de régebbi eredetre utal, hogy I. András és Salamon király korából találtak a területén pénzérméket. E sáncvár területén a 11. század második felében I. Béla vagy Szent László király hozott létre bencés apátságot, ennek közelében váralja-településként alakult ki az egykori város.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. augusztus 19.
Sepsiszentkirály kettős ünnepe
Államalapító keresztény királyunkra, a település névadójára, a sepsiszentkirályi filiális kápolna védőszentjére emlékeznek szombaton és vasárnap Sepsiszentkirályban. Szombaton 11 órakor veszi kezdetét a búcsús szentmise, vasárnap a református templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak.
Sepsiszentkirály rendes tagja a huszadik évét ünneplő Szentkirály Szövetségnek. Sándor Csaba mérnök a sepsiszentkirályi hívek képviseletében érkezett haza az augusztus 5–7. között megtartott csíkszentkirályi találkozóról. Vele a szövetség XX. évfordulója kapcsán beszélgettünk. – Az 1990-es évek közepén egy augusztus 20-i központi Budapesti állami ünnepségre meghívást kaptak a Szent István nevét, illetve a szentkirály-elemet nevükben hordozó települések polgármesterei. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat a települések elöljáróiban, hogy ne csak e helységek vezetői találkozzanak évente egyszer, hanem szervezzenek találkozót a településeken élők számára is. Csíkszentkirály ajánlkozott erre elsőként, így Szentkirályszombatján 1996-ban szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg: eszerint szövetségbe tömörült a Kárpát-haza mindazon települése, amely nevében is őrzi szent királyunk emlékét. A szövetséghez huszonegy Kárpát-medencei település csatlakozott: Magyarországról Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szombathely-Gyöngyöshermánszentkirály, Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván és Székelyszentkirály, Felvidékről Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, valamint Sajószentkirály és Sajókirályi. Emlékezetes és bensőséges, mélyen vallásos ihletésű találkozó volt, ahol már egy helybeli faragómester elkészítette a szövetség évfordulós, mesterien tervezett és kivitelezett emlékkeresztjét. Az ünnepi búcsús szentmisén jelen voltak, szentmisét celebráltak és szentbeszédet mondtak Ft. Tamás József Gyulafehérvári segédpüspök, Csató Béla pápai káplán, tb. kanonok, csíkszentkirályi plébános. A találkozón megjelent képviseletek egy-egy emlékfenyőt ültettek el, tisztelegve a szövetségi évforduló előtt. Megállapítható, hogy azok a tekintélyes múltra visszatekintő kis katolikus községek, amelyek hosszú századokon át őrizték nevükben-lelkiségükben is István király emlékét, az ismeretlenség homályában, ismét, immár sokadszor egymásra találtak. Megerősítették szövetségüket önazonosságuk megőrzése, az országhatároktól függetlenül érvényesülő szellemi s lelki magyar egység, az egyenlő jogok és esélyek alapján való történelmi megbékélés és Európai integráció megtartása érdekében. Sepsiszentkirály emelkedett lelkiséggel várja az ünnepet. Miként azt a falu filiájába beszolgáló Kacsó Sándor illyefalvi plébánostól és Németh Zoltán katolikus gondnoktól megtudtuk, a búcsús szentmise szombaton 11 órakor a filiális kis templomban veszi kezdetét. Szentbeszédet mond és a szentmise főcelebránsa Kocsis Károly, a Sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia segédlelkésze lesz, koncelebrál Kacsó plébános. Mise után a templom udvarán kínálmációban részesülnek vendégeink – jelezte a gondnok, a rendezvény szervezője.
Vasárnap, augusztus 21-én a teljesen felújított helybeli református templomban ökumenikus istentisztelettel folytatják a búcsús megemlékezést, ahol a szószéki szolgálatot Adorjáni Levente Sepsiszentkirály-botfalusi unitárius lelkész végzi, imát mond Kacsó Sándor, és elhelyezik az emlékezés virágkoszorúját a templom előtt álló Szent István-mellszobornál.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Államalapító keresztény királyunkra, a település névadójára, a sepsiszentkirályi filiális kápolna védőszentjére emlékeznek szombaton és vasárnap Sepsiszentkirályban. Szombaton 11 órakor veszi kezdetét a búcsús szentmise, vasárnap a református templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak.
Sepsiszentkirály rendes tagja a huszadik évét ünneplő Szentkirály Szövetségnek. Sándor Csaba mérnök a sepsiszentkirályi hívek képviseletében érkezett haza az augusztus 5–7. között megtartott csíkszentkirályi találkozóról. Vele a szövetség XX. évfordulója kapcsán beszélgettünk. – Az 1990-es évek közepén egy augusztus 20-i központi Budapesti állami ünnepségre meghívást kaptak a Szent István nevét, illetve a szentkirály-elemet nevükben hordozó települések polgármesterei. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat a települések elöljáróiban, hogy ne csak e helységek vezetői találkozzanak évente egyszer, hanem szervezzenek találkozót a településeken élők számára is. Csíkszentkirály ajánlkozott erre elsőként, így Szentkirályszombatján 1996-ban szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg: eszerint szövetségbe tömörült a Kárpát-haza mindazon települése, amely nevében is őrzi szent királyunk emlékét. A szövetséghez huszonegy Kárpát-medencei település csatlakozott: Magyarországról Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szombathely-Gyöngyöshermánszentkirály, Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván és Székelyszentkirály, Felvidékről Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, valamint Sajószentkirály és Sajókirályi. Emlékezetes és bensőséges, mélyen vallásos ihletésű találkozó volt, ahol már egy helybeli faragómester elkészítette a szövetség évfordulós, mesterien tervezett és kivitelezett emlékkeresztjét. Az ünnepi búcsús szentmisén jelen voltak, szentmisét celebráltak és szentbeszédet mondtak Ft. Tamás József Gyulafehérvári segédpüspök, Csató Béla pápai káplán, tb. kanonok, csíkszentkirályi plébános. A találkozón megjelent képviseletek egy-egy emlékfenyőt ültettek el, tisztelegve a szövetségi évforduló előtt. Megállapítható, hogy azok a tekintélyes múltra visszatekintő kis katolikus községek, amelyek hosszú századokon át őrizték nevükben-lelkiségükben is István király emlékét, az ismeretlenség homályában, ismét, immár sokadszor egymásra találtak. Megerősítették szövetségüket önazonosságuk megőrzése, az országhatároktól függetlenül érvényesülő szellemi s lelki magyar egység, az egyenlő jogok és esélyek alapján való történelmi megbékélés és Európai integráció megtartása érdekében. Sepsiszentkirály emelkedett lelkiséggel várja az ünnepet. Miként azt a falu filiájába beszolgáló Kacsó Sándor illyefalvi plébánostól és Németh Zoltán katolikus gondnoktól megtudtuk, a búcsús szentmise szombaton 11 órakor a filiális kis templomban veszi kezdetét. Szentbeszédet mond és a szentmise főcelebránsa Kocsis Károly, a Sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia segédlelkésze lesz, koncelebrál Kacsó plébános. Mise után a templom udvarán kínálmációban részesülnek vendégeink – jelezte a gondnok, a rendezvény szervezője.
Vasárnap, augusztus 21-én a teljesen felújított helybeli református templomban ökumenikus istentisztelettel folytatják a búcsús megemlékezést, ahol a szószéki szolgálatot Adorjáni Levente Sepsiszentkirály-botfalusi unitárius lelkész végzi, imát mond Kacsó Sándor, és elhelyezik az emlékezés virágkoszorúját a templom előtt álló Szent István-mellszobornál.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. augusztus 19.
Szászrégeni Magyar Napok
Az RMDSZ szászrégeni szervezete, a Kemény János Művelődési Társaság, a Humana Regun Egyesület, a Szászrégeni Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség szászrégeni szervezete, az RMDSZ szászrégeni nőszervezete és a Csillag Egyesület szervezésébenaugusztus 18- ától megkezdődött a IV. Szászrégeni Magyar Napok rendezvénysorozata.
Pénteken délelőtt 11 órakor kezdődik a középiskolás diákok Réges-Régen című történelmi vetélkedője. Délután 3 órakor Nagy Attila tanár történelmi sétára hívja az érdeklődőket, gyülekező az evangélikus templom előtt. Délután 6 órakor Magyarságunk régen és ma címmel gálaműsor kezdődik az Eugen Nicoara művelődési ház nagytermében. Ekkor díjazzák a vetélkedő nyerteseit, és kiosztják az idei életműdíjakat, majd a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében kenyéráldásra kerül sor, végül a nagykőrösi Kőris kamarakórus mutatja be díszelőadását.
Szombaton reggel a Lendület sportpályán kispályás labdarúgó-bajnokság kezdődik. 10 órakor a művelődési ház nagytermében a Kicsi vagyok én, majd megnövök én... című előadásra kerül sor, a magyarrégeni 37-es számú Koós Ferenc cserkészcsapat szervezésében pedig cserkésznap kezdődik. Délután 5 órakor a DIO Ház tárlatnyitónak és zongorakoncertnek ad otthont. Az érdeklődők Kalabér Tímea másodéves egyetemi hallgató festészeti kiállítását tekinthetik meg, zongorázik Osváth Hunor, a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia negyedéves hallgatója. Este 7 órától a szervezők klubestre hívják a szászrégenieket a radnótfáji volt kultúrotthonba (Crizantema étterem).
Vasárnap reggel 9 órakor gulyásfőzés, 10 órakor sportversenyek kezdődnek a sportpályán. Délelőtt 10 órakor tartják a radnótfáji nagytemplomban az elszármazottak találkozóját. Délután 1 órakor a sportpályán szászrégeni néptánccsoportok lépnek színpadra. Este 7 órakor a Republic koncertezik, majd lampioneregetéssel zárul a program.
Népújság (Marosvásárhely)
Az RMDSZ szászrégeni szervezete, a Kemény János Művelődési Társaság, a Humana Regun Egyesület, a Szászrégeni Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség szászrégeni szervezete, az RMDSZ szászrégeni nőszervezete és a Csillag Egyesület szervezésébenaugusztus 18- ától megkezdődött a IV. Szászrégeni Magyar Napok rendezvénysorozata.
Pénteken délelőtt 11 órakor kezdődik a középiskolás diákok Réges-Régen című történelmi vetélkedője. Délután 3 órakor Nagy Attila tanár történelmi sétára hívja az érdeklődőket, gyülekező az evangélikus templom előtt. Délután 6 órakor Magyarságunk régen és ma címmel gálaműsor kezdődik az Eugen Nicoara művelődési ház nagytermében. Ekkor díjazzák a vetélkedő nyerteseit, és kiosztják az idei életműdíjakat, majd a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében kenyéráldásra kerül sor, végül a nagykőrösi Kőris kamarakórus mutatja be díszelőadását.
Szombaton reggel a Lendület sportpályán kispályás labdarúgó-bajnokság kezdődik. 10 órakor a művelődési ház nagytermében a Kicsi vagyok én, majd megnövök én... című előadásra kerül sor, a magyarrégeni 37-es számú Koós Ferenc cserkészcsapat szervezésében pedig cserkésznap kezdődik. Délután 5 órakor a DIO Ház tárlatnyitónak és zongorakoncertnek ad otthont. Az érdeklődők Kalabér Tímea másodéves egyetemi hallgató festészeti kiállítását tekinthetik meg, zongorázik Osváth Hunor, a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia negyedéves hallgatója. Este 7 órától a szervezők klubestre hívják a szászrégenieket a radnótfáji volt kultúrotthonba (Crizantema étterem).
Vasárnap reggel 9 órakor gulyásfőzés, 10 órakor sportversenyek kezdődnek a sportpályán. Délelőtt 10 órakor tartják a radnótfáji nagytemplomban az elszármazottak találkozóját. Délután 1 órakor a sportpályán szászrégeni néptánccsoportok lépnek színpadra. Este 7 órakor a Republic koncertezik, majd lampioneregetéssel zárul a program.
Népújság (Marosvásárhely)
2016. augusztus 19.
Pécs Napja Aradon
Népzene és könnyűzene zamatos borokkal fűszerezve
Az évtizedes hagyományokra épülő testvérvárosi kapcsolat gyümölcseként idén tizenkettedik alkalommal ünnepelt az Aradi városnapokon a baranyai település, Pécs.
Mint eddig minden alkalommal, színes és minden igényt kielégítő kulturális programokkal érkeztek a pécsiek, a tárlatnyitó és gyermekelőadás után este az Eminescu parkban folytatódott a műsor.
Hét óra után nem sokkal Kövesi Mária pécsi önkormányzati képviselő, a Pécsi Kulturális Központ igazgatóhelyettese köszöntötte a kissé foghíjas közönséget, műsorvezető társa a helyiek által már jól ismert és elismert Lovas Zoltán, Aradi színművész volt.
A helyszínen a Radó Pincészet és Belwárd Pincészet borait lehetett kóstolgatni, fehéret, vöröset, rosét, a pécsi standoknál Lehőcz Dóra és Pál Ferenc kézművesek munkáit lehetett megtekinteni, megvásárolni, valamint házi készítésű szappanokat, ajakbalzsamokat, piperecikkeket stb.
Bognár László, a Pécsi Kulturális Bizottság elnöke Călin Bibarţ Aradi alpolgármester, valamint Aradi városi és megyei tanácsosok kíséretében adta át Pécs üdvözletét a házigazdáknak. Bognár Levente, Arad város magyar alpolgármestere egészségügyi állapota miatt nem vehetett részt az eseményen.
„Az értékek megosztása jó dolog, nagy öröm, és Arad esetében ez oda-vissza működik, kölcsönös, tehát kétszeres öröm. Pécs kulturális életéből egy színes darabot hoztunk ma ide Önöknek, kívánom, hogy az est végén értékekkel, élményekkel feltöltve menjenek haza” – mondta Bognár László az egybegyűlteknek.
Felszólalt még Călin Bibarţ Aradi alpolgármester, majd egy 42 éves pécsi zenekar, a Szélkiáltó együttes vonult fel a színpadra. 1974-ben a pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói alapították a zenekart, melynek tagjai énekelt verseket adnak elő akusztikus hangszereken, ahogyan magukról mondják: „mesterségünk címere a verséneklés”.
A magyar és világirodalom kortárs és klasszikus költőinek a verseit éneklik felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Műsorukkal Európa számos országában megfordultak már, pályafutásuk során eddig 15 lemezük jelent meg. Aradon színpadra lépett Lakner Tamás, Rozs Tamás és Fenyvesi Béla, akik bő egy órán keresztül szórakoztatták az addigra már népesedő közönséget.
Az ének után következett a néptánc: a Pécstől 25 km-re fekvő komlói Pöndöly Néptáncegyüttes idén ünnepli 20. születésnapját. Feladatuk, hogy szűk környezetük, Baranya hagyományait ápolják.
A közel egyórás szórakoztató műsoruk alatt a talpalávalót a Vörös Rezesbanda szolgáltatta, a táncszámok között Papp Cecília szólista vajdasági lakodalmas népdalokat adott elő. A Pöndöly Néptáncegyüttes művészeti vezetője Németh Csilla, tánckarvezető Kirch Zoltán, asszisztens Podpácz Beáta.
Miután kellőképpen meghozták a hangulatot, előadásuk után a táncosok a közönséget is bevonták a hosszúhetényi táncokba, együtt ropták kicsik-nagyok, ameddig a Color Live Music Band a színpadon hangolt.
Kevéssel fél tíz előtt csapott a húrok közé a pécsi esküvői és party zenekar, akik már az első akkordoknál táncba hívták az Aradiakat. Az arra már újból foghíjassá vált, de annál lelkesebb közönségnek nem kellett sok biztatás, rögtön benépesedett a színpad előtti füves tér, és az utolsó akkordokig a zenekarral együtt énekelt és táncolt néhány pörgős és kitartó bulikedvelő.
A Color Live Music Band a pécsi kultúrát kiegészítve főként a magyar könnyűzenéből hoztak ízelítőt Aradra, de felcsendült még mindenféle populáris, közismert dallam az est folyamán.
A zenekar tagjai – Szentgyörgyváry Beatrix (ének), Horváth Péter (dobok), Horváth Attila (zongora, billentyű), Döbrössi László (gitár) – mindent megtettek a jó hangulatért, amiben egyáltalán nem volt hiány.
A kitartó közönség és a zenészek nagy bánatára 11 órakor be kellett fejezni a bulit, de valószínűleg, aki részt vett az idei Pécs Napján Aradon, nem ment haza élmények nélkül.
A következő közös rendezvény szeptember 19-én lesz, amikor a Pécsi Napokon mutatkozik be majd Arad.
Takáts D. Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)
Népzene és könnyűzene zamatos borokkal fűszerezve
Az évtizedes hagyományokra épülő testvérvárosi kapcsolat gyümölcseként idén tizenkettedik alkalommal ünnepelt az Aradi városnapokon a baranyai település, Pécs.
Mint eddig minden alkalommal, színes és minden igényt kielégítő kulturális programokkal érkeztek a pécsiek, a tárlatnyitó és gyermekelőadás után este az Eminescu parkban folytatódott a műsor.
Hét óra után nem sokkal Kövesi Mária pécsi önkormányzati képviselő, a Pécsi Kulturális Központ igazgatóhelyettese köszöntötte a kissé foghíjas közönséget, műsorvezető társa a helyiek által már jól ismert és elismert Lovas Zoltán, Aradi színművész volt.
A helyszínen a Radó Pincészet és Belwárd Pincészet borait lehetett kóstolgatni, fehéret, vöröset, rosét, a pécsi standoknál Lehőcz Dóra és Pál Ferenc kézművesek munkáit lehetett megtekinteni, megvásárolni, valamint házi készítésű szappanokat, ajakbalzsamokat, piperecikkeket stb.
Bognár László, a Pécsi Kulturális Bizottság elnöke Călin Bibarţ Aradi alpolgármester, valamint Aradi városi és megyei tanácsosok kíséretében adta át Pécs üdvözletét a házigazdáknak. Bognár Levente, Arad város magyar alpolgármestere egészségügyi állapota miatt nem vehetett részt az eseményen.
„Az értékek megosztása jó dolog, nagy öröm, és Arad esetében ez oda-vissza működik, kölcsönös, tehát kétszeres öröm. Pécs kulturális életéből egy színes darabot hoztunk ma ide Önöknek, kívánom, hogy az est végén értékekkel, élményekkel feltöltve menjenek haza” – mondta Bognár László az egybegyűlteknek.
Felszólalt még Călin Bibarţ Aradi alpolgármester, majd egy 42 éves pécsi zenekar, a Szélkiáltó együttes vonult fel a színpadra. 1974-ben a pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói alapították a zenekart, melynek tagjai énekelt verseket adnak elő akusztikus hangszereken, ahogyan magukról mondják: „mesterségünk címere a verséneklés”.
A magyar és világirodalom kortárs és klasszikus költőinek a verseit éneklik felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Műsorukkal Európa számos országában megfordultak már, pályafutásuk során eddig 15 lemezük jelent meg. Aradon színpadra lépett Lakner Tamás, Rozs Tamás és Fenyvesi Béla, akik bő egy órán keresztül szórakoztatták az addigra már népesedő közönséget.
Az ének után következett a néptánc: a Pécstől 25 km-re fekvő komlói Pöndöly Néptáncegyüttes idén ünnepli 20. születésnapját. Feladatuk, hogy szűk környezetük, Baranya hagyományait ápolják.
A közel egyórás szórakoztató műsoruk alatt a talpalávalót a Vörös Rezesbanda szolgáltatta, a táncszámok között Papp Cecília szólista vajdasági lakodalmas népdalokat adott elő. A Pöndöly Néptáncegyüttes művészeti vezetője Németh Csilla, tánckarvezető Kirch Zoltán, asszisztens Podpácz Beáta.
Miután kellőképpen meghozták a hangulatot, előadásuk után a táncosok a közönséget is bevonták a hosszúhetényi táncokba, együtt ropták kicsik-nagyok, ameddig a Color Live Music Band a színpadon hangolt.
Kevéssel fél tíz előtt csapott a húrok közé a pécsi esküvői és party zenekar, akik már az első akkordoknál táncba hívták az Aradiakat. Az arra már újból foghíjassá vált, de annál lelkesebb közönségnek nem kellett sok biztatás, rögtön benépesedett a színpad előtti füves tér, és az utolsó akkordokig a zenekarral együtt énekelt és táncolt néhány pörgős és kitartó bulikedvelő.
A Color Live Music Band a pécsi kultúrát kiegészítve főként a magyar könnyűzenéből hoztak ízelítőt Aradra, de felcsendült még mindenféle populáris, közismert dallam az est folyamán.
A zenekar tagjai – Szentgyörgyváry Beatrix (ének), Horváth Péter (dobok), Horváth Attila (zongora, billentyű), Döbrössi László (gitár) – mindent megtettek a jó hangulatért, amiben egyáltalán nem volt hiány.
A kitartó közönség és a zenészek nagy bánatára 11 órakor be kellett fejezni a bulit, de valószínűleg, aki részt vett az idei Pécs Napján Aradon, nem ment haza élmények nélkül.
A következő közös rendezvény szeptember 19-én lesz, amikor a Pécsi Napokon mutatkozik be majd Arad.
Takáts D. Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)
2016. augusztus 19.
Aradi Napok 2016
Kézművesek, lacikonyha, koncertek, előadások tíz napon keresztül
Csütörtökön délelőtt az Aradi városközpontban teljes felfordulás volt tapasztalható az Aradi Napok idejére elterelt közúti forgalom miatt. Rendőrök irányították az autókat, a jelzőlámpák mindenhol kikapcsolva, a gyalogosok össze-vissza szaladgáltak át az úttesten, átjárókon, ahol biztonságosnak találták. A káromkodó sofőrök, ideges járókelők, értetlenül bámészkodó turisták látványa valószínűleg csökken a városnapok végére, vagy pedig megszokottá válik a következő tíz napban.
A színház mögötti Szabadság téren néhány kézműves már teljes készenlétben, az árukészletet kipakolva várta a potenciális vevőket, nagyrészük azonban még csak félkész állapotban, kipakolófélben volt.
A régiség- és könyvkereskedők a Forray utcában kaptak helyet, az elmAradhatatlan lacikonyha, a mindenféle sülteket, miccset, kolbászt stb. kínálók standja valószínűleg estére népesedik be.
A vásáron a gyerekek is szórakozhatnak a standok mellett felállított mini vasúttal, „ütközös” kocsikkal, körforgóval stb.
Takáts D. Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)
Kézművesek, lacikonyha, koncertek, előadások tíz napon keresztül
Csütörtökön délelőtt az Aradi városközpontban teljes felfordulás volt tapasztalható az Aradi Napok idejére elterelt közúti forgalom miatt. Rendőrök irányították az autókat, a jelzőlámpák mindenhol kikapcsolva, a gyalogosok össze-vissza szaladgáltak át az úttesten, átjárókon, ahol biztonságosnak találták. A káromkodó sofőrök, ideges járókelők, értetlenül bámészkodó turisták látványa valószínűleg csökken a városnapok végére, vagy pedig megszokottá válik a következő tíz napban.
A színház mögötti Szabadság téren néhány kézműves már teljes készenlétben, az árukészletet kipakolva várta a potenciális vevőket, nagyrészük azonban még csak félkész állapotban, kipakolófélben volt.
A régiség- és könyvkereskedők a Forray utcában kaptak helyet, az elmAradhatatlan lacikonyha, a mindenféle sülteket, miccset, kolbászt stb. kínálók standja valószínűleg estére népesedik be.
A vásáron a gyerekek is szórakozhatnak a standok mellett felállított mini vasúttal, „ütközös” kocsikkal, körforgóval stb.
Takáts D. Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)
2016. augusztus 19.
Megújuló frissesség a dési magyar napokon
Otthonosság, lazaság és megújuló frissesség jellemezte a múlt hét végén zajló dési magyar napokat. Az immár negyedik alkalommal megtartott rendezvénysorozatot a Kádár József Kultúregyesület és az RMDSZ szervezte.
A rendezvény pénteki megnyitója ünnepélyes és méltóságteljes volt, akárcsak Lukács Solymossy Éva festőművész kiállítása a városi galériában. Munkásságát értékelve, Németh Júlia műkritikus így fogalmazott: Lukács Éva vállalja önmagát, művészete ettől igazán mély, bensőséges, izgalmas és egyedi.
Akárcsak Lukács Éva műveire, úgy Marosán Csaba színművész Tarka-barka strófák című előadására is sok versre-éhező-szomjazó ember összegyűlt. Dsida Jenő életéről szóló-zenélő-mesélő sorok mindenki szívébe belopták magukat. A sziporkázó előadás zárómondatát bárki magáénak gondolhatja, miszerint Dsida is azt szeretné, hogy „úgy kérjük a verset, mint a kenyeret.”
Székely Boglárka Andrea
Szabadság (Kolozsvár)
Otthonosság, lazaság és megújuló frissesség jellemezte a múlt hét végén zajló dési magyar napokat. Az immár negyedik alkalommal megtartott rendezvénysorozatot a Kádár József Kultúregyesület és az RMDSZ szervezte.
A rendezvény pénteki megnyitója ünnepélyes és méltóságteljes volt, akárcsak Lukács Solymossy Éva festőművész kiállítása a városi galériában. Munkásságát értékelve, Németh Júlia műkritikus így fogalmazott: Lukács Éva vállalja önmagát, művészete ettől igazán mély, bensőséges, izgalmas és egyedi.
Akárcsak Lukács Éva műveire, úgy Marosán Csaba színművész Tarka-barka strófák című előadására is sok versre-éhező-szomjazó ember összegyűlt. Dsida Jenő életéről szóló-zenélő-mesélő sorok mindenki szívébe belopták magukat. A sziporkázó előadás zárómondatát bárki magáénak gondolhatja, miszerint Dsida is azt szeretné, hogy „úgy kérjük a verset, mint a kenyeret.”
Székely Boglárka Andrea
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 19.
Zsobokról szeretettel
A XXI. Kalotaszegi Alkotótábor műveiből nyílt kiállítás kedden délután a Stars Galériában. Az eseményen fellépett a Zsoboki Néptáncegyüttes, a Kasabian testvérek (Kamilla, Ágnes, Zselyke) zenés produkcióval, Botár Katalin zongorajátékkal, Szőcs Judit pedig szavalattal kedveskedett.
Az egybegyűlteket köszöntő Essig-Kacsó Klára, a zsoboki tábor szervezője és művészeti vezetője a falu iránti szeretetből és képzőművészeti szempontból döntött úgy, hogy az alkotótábornak meg kell születnie. Az idei táborról Egyed Emese irodalomtörténész beszélt bővebben, felelevenítve, hogy a jeles múlttal rendelkező rendezvénysorozat sok művésznek ad otthont a nyári időszakban. Teret és társaságot nyújt az alkotni vágyóknak, tehetségeket indít el pályájukon, lehetőséget teremt saját önmaguk felfedezésére. A több mint egyhetes időszakban a kalotaszegi elfeledett tájak, megroskadt tornácok, legendatöredékek újra a figyelem középpontjába kerülnek és megörökítik őket.
VICSI JUDITH
Szabadság (Kolozsvár)
A XXI. Kalotaszegi Alkotótábor műveiből nyílt kiállítás kedden délután a Stars Galériában. Az eseményen fellépett a Zsoboki Néptáncegyüttes, a Kasabian testvérek (Kamilla, Ágnes, Zselyke) zenés produkcióval, Botár Katalin zongorajátékkal, Szőcs Judit pedig szavalattal kedveskedett.
Az egybegyűlteket köszöntő Essig-Kacsó Klára, a zsoboki tábor szervezője és művészeti vezetője a falu iránti szeretetből és képzőművészeti szempontból döntött úgy, hogy az alkotótábornak meg kell születnie. Az idei táborról Egyed Emese irodalomtörténész beszélt bővebben, felelevenítve, hogy a jeles múlttal rendelkező rendezvénysorozat sok művésznek ad otthont a nyári időszakban. Teret és társaságot nyújt az alkotni vágyóknak, tehetségeket indít el pályájukon, lehetőséget teremt saját önmaguk felfedezésére. A több mint egyhetes időszakban a kalotaszegi elfeledett tájak, megroskadt tornácok, legendatöredékek újra a figyelem középpontjába kerülnek és megörökítik őket.
VICSI JUDITH
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 19.
Asztalfiókból a nagyközönség elé
Bemutatták Laczkó Vass Róbert verseskötetét
Huszonhárom év terméséből válogatott egy kötetre valót Laczkó Vass Róbert színművész, elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy az asztalfióknak írt verseit a világ elé tárja. Szeretett volna megszabadulni az édes tehertől, amelyet már régóta hordozott, erre utal az Exit Kiadó gondozásában megjelent kiadvány címe: Felix culpa. Ebből a boldog bűnből/édes teherből töltekezhettek mindazok, akik a nyomdából frissen kikerült munka szerda délutáni bemutatóján részt vettek az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában: Demény Péter és a szerző beszélgetése a szerkesztési folyamatba is bepillantást engedett, majd zárásként – telitalálatként – Szép András zongorista és a szerző előadásában hallgathattunk meg néhány költeményt.
– Laczkó Vass Róbert elsősorban színész, viszont az előadóművészetek más műfajaiban, például énekesként is megismerhettük. A Györkös-házban házigazdaként és beszélgetőtársként is jelen van, a Nyitott szemmel sorozat által ebben a szerepkörben vált közönségünk kedvencévé – hangsúlyozta köszöntőjében Kós Katalin, az emlékház vezetője.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)
Bemutatták Laczkó Vass Róbert verseskötetét
Huszonhárom év terméséből válogatott egy kötetre valót Laczkó Vass Róbert színművész, elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy az asztalfióknak írt verseit a világ elé tárja. Szeretett volna megszabadulni az édes tehertől, amelyet már régóta hordozott, erre utal az Exit Kiadó gondozásában megjelent kiadvány címe: Felix culpa. Ebből a boldog bűnből/édes teherből töltekezhettek mindazok, akik a nyomdából frissen kikerült munka szerda délutáni bemutatóján részt vettek az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában: Demény Péter és a szerző beszélgetése a szerkesztési folyamatba is bepillantást engedett, majd zárásként – telitalálatként – Szép András zongorista és a szerző előadásában hallgathattunk meg néhány költeményt.
– Laczkó Vass Róbert elsősorban színész, viszont az előadóművészetek más műfajaiban, például énekesként is megismerhettük. A Györkös-házban házigazdaként és beszélgetőtársként is jelen van, a Nyitott szemmel sorozat által ebben a szerepkörben vált közönségünk kedvencévé – hangsúlyozta köszöntőjében Kós Katalin, az emlékház vezetője.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 19.
„Károly, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya. Köszöntés Krisztus minden hívének, akik a jelen írás olvassák.
Az a nagy király, aki nemzetségéről méltán tudja mondani, hogy a népek sokaságával dicsekedhet, büszkélkedvén azzal, hogy szép békében és csendes nyugalomban mArad fenn a város tele néppel és bőséggel. Így tehát, a tiszteletreméltó úr, Benedek Kolozsvári plébános és Gyulafehérvári kanonok, illetve Tark comes Kolozsvári bíró, a saját és a mi ottani telepeseinek nevében elénk jöttek, és alázatosan könyörögve ilyen javaslatot tettek, hogy midőn István, Magyarország méltóságos királya, a mi jó emlékezetű ősünk és dédatyánk, egykoron meg akarván alapítani és egybegyűjteni az említett Kolozsvár városát, őket a szabadság sok kiváltságaival díszítette és ruházta fel. De annak után, hogy a háborús idők viszontagságai miatt a világ állapotának sorsa alászállt, a mi telepeseink a szabadságaik ösvényéről le lettek térítve, ennek okáért könyörögve kértek, hogy őket eredeti és régi szabadságaikba helyezzük vissza, és azokat megtartani méltóztassunk. Mi tehát figyelembe véve az előbb említett telepesek és szászok azon szolgálatait, melyekkel nem csak javaikat, vagyonaikat és személyüket tették ki veszélynek, hanem az elszenvedett halál és meggyilkolásuk révén bizonyították hűségüket, különösen pedig figyelembe véve, hogy a legutóbbi időkben a király vetélytársai ellen támadva, vagyonaik és személyeik nem kicsiny kockázatával hű szolgálatot tettek. Mindezen okokból őket és örököseiket visszatesszük és visszahelyezzük ősi szabadságaikba, amelyekkel az említett István király ajándékozta meg őket.
[Az 1316-os kiváltságlevél szövege]
Szabadság (Kolozsvár)
Az a nagy király, aki nemzetségéről méltán tudja mondani, hogy a népek sokaságával dicsekedhet, büszkélkedvén azzal, hogy szép békében és csendes nyugalomban mArad fenn a város tele néppel és bőséggel. Így tehát, a tiszteletreméltó úr, Benedek Kolozsvári plébános és Gyulafehérvári kanonok, illetve Tark comes Kolozsvári bíró, a saját és a mi ottani telepeseinek nevében elénk jöttek, és alázatosan könyörögve ilyen javaslatot tettek, hogy midőn István, Magyarország méltóságos királya, a mi jó emlékezetű ősünk és dédatyánk, egykoron meg akarván alapítani és egybegyűjteni az említett Kolozsvár városát, őket a szabadság sok kiváltságaival díszítette és ruházta fel. De annak után, hogy a háborús idők viszontagságai miatt a világ állapotának sorsa alászállt, a mi telepeseink a szabadságaik ösvényéről le lettek térítve, ennek okáért könyörögve kértek, hogy őket eredeti és régi szabadságaikba helyezzük vissza, és azokat megtartani méltóztassunk. Mi tehát figyelembe véve az előbb említett telepesek és szászok azon szolgálatait, melyekkel nem csak javaikat, vagyonaikat és személyüket tették ki veszélynek, hanem az elszenvedett halál és meggyilkolásuk révén bizonyították hűségüket, különösen pedig figyelembe véve, hogy a legutóbbi időkben a király vetélytársai ellen támadva, vagyonaik és személyeik nem kicsiny kockázatával hű szolgálatot tettek. Mindezen okokból őket és örököseiket visszatesszük és visszahelyezzük ősi szabadságaikba, amelyekkel az említett István király ajándékozta meg őket.
[Az 1316-os kiváltságlevél szövege]
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 19.
Nekem csak Kolozsvár kell!
Kolozsvár 700 - születésnapi melléklet
Hét évszázad nagy idő. Hét év is nagy idő a hétévesnek. Vallomások Kolozsvárról a város születésnapján, történelmi érdekességek, főúri receptek - mindez a 16 oldalas ünnepi különszámunkban.
Isten éltessen, Kolozsvár!
Gaal György: Kolozsvár hét századának rövid krónikája
Vallomások Kolozsvárról: Sok kedves korcsolyapartnerre emlékszem
Vallomások Kolozsvárról: A legfinomabb teát a hatodikon iszom
Vallomások Kolozsvárról: Nekem Kolozsvár kell, zöldpázsitos Főtérrel, mezítláb
Asztalos Lajos: Kolozsvár - Károly Róbert - hétszáz év
Egy XXI. századi konyhatündér kalandjai a főúri étkekkel
Kelemen Albert (rajzrészlet)
Szabadság (Kolozsvár)
Kolozsvár 700 - születésnapi melléklet
Hét évszázad nagy idő. Hét év is nagy idő a hétévesnek. Vallomások Kolozsvárról a város születésnapján, történelmi érdekességek, főúri receptek - mindez a 16 oldalas ünnepi különszámunkban.
Isten éltessen, Kolozsvár!
Gaal György: Kolozsvár hét századának rövid krónikája
Vallomások Kolozsvárról: Sok kedves korcsolyapartnerre emlékszem
Vallomások Kolozsvárról: A legfinomabb teát a hatodikon iszom
Vallomások Kolozsvárról: Nekem Kolozsvár kell, zöldpázsitos Főtérrel, mezítláb
Asztalos Lajos: Kolozsvár - Károly Róbert - hétszáz év
Egy XXI. századi konyhatündér kalandjai a főúri étkekkel
Kelemen Albert (rajzrészlet)
Szabadság (Kolozsvár)