Banner Zoltán és a Kriterion Könyvkiadó volt a meghívottja annak a rendezvénynek, amelyet nemrég tartottak Székelyvéckén (Maros megye), az ifjúsági táborban. A megjelentek Dsida Jenő-verseket hallgathattak meg Banner Zoltán előadásában, a Kriterion által Zarándokút cím alatt megjelentetett kötetből. Az est házigazdája H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója volt, aki ismertette a kötethez kapcsolódó Erdélyi hangok című CD-t, és annak előadóját, a Békéscsabán élő Banner Zoltán művészettörténészt, előadóművészt. Banner Zoltán a vele készült beszélgetésben kifejtette, most lesz 75 éves, unalmas lenne, ha elkezdené az életrajzát mondani, a legfontosabb talán az, hogy erdélyi költő, művészettörténész és előadóművész. Szatmárnémetiben született l932. július 12-én, s nagyon korán mind a három pályán elindult. Kolozsváron volt egyetemista, dolgozott az Utunknál és egy évig a bukaresti Oktatási és Művelődésügyi Minisztériumban a Nemzetiségi Főosztályon. Ezen állások mellett körvonalozódott pályája három vonulata: a versírás, a versmondás és az erdélyi magyar művészet jelenéről és múltjáról való írásműfaja. Figyelte, hogyan fejlődött, hogyan alakult az erdélyi magyar művészet. Az anyanyelvű irodalom volt a központban. A képzőművészet ugyanolyan fontosságú, mint az irodalom, de ez nem volt benne a köztudatban, ezért Banner elkezdett műkritikával foglalkozni. Eddig harmincöt kötete jelent meg az erdélyi magyar művészetről. Mattis-Teutsch János művészetéről ő írt először könyvet. Bannernek a képzőművészet mellett volt egy rögeszméje: az erdélyi népi művészet és naiv művészet. Bandi Dezsőnek a mozgalmát nagyon nagyra értékelte és mellé állt elejétől kezdve. Csillagfaragók címen írt is egy könyvet 1972-ben. Következtek a monográfiák: Szervátiusz Jenő nevét említené, Bordi Andrást, aki a marosvásárhelyi művészeti központ képviselője volt, és végül Benczédi Sándorról és Mohi Sándorról is írt. 1990-ben jelent meg Magyarországon az Erdélyi magyar művészet a XX. században című kötete. Ezt tartja a főművének. Ez ma már könyvritkaságnak számít. Később írt egy újabb kötetet a naiv és népi művészekről, Teremtő önvédelem címmel, amely 1994-ben jelent meg Budapesten, a Hét Torony Kiadónál. Ezelőtt pár évvel kötetet szerkesztett az erdélyi művészek írásaiból Kép, eszme, látvány (Mentor Kiadó) címmel. E három kötet egy kis mikrokozmoszként magába foglalja 80 év művészetét. Művészettörténeti hármaskönyvének tartja ezeket. /Székely Ferenc: Erdélyt vittem, reménységet hoztam. Beszélgetés Banner Zoltánnal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

75 új könyvet – szépirodalmi, gyermekirodalmi, tudományos ismeretterjesztő köteteket – ajándékozott a szászrégeni városi könyvtárnak a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Ugyanebben az időszakban a szászrégeni könyvesboltokból újabb 35 kötetet vásárolt a könyvtár. A városi könyvtárban mintegy 6000 magyar nyelvű könyv közül válogathatnak az érdeklődők. /Könyvadomány a szászrégeni városi könyvtárnak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes 2003 után ismét nagyszabású, 26 napos európai turnéra indult. A turnéra meghívták a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes 10 tagját is, akik saját műsorral vesznek részt a rendezvényeken. Az együtteseket a szamosújvári Sóvirág zenekar kíséri. Az együttes a turné során fellép Vajdaságban, Franciaországban, a portugáliai Maiorca város FestiMaiorca fesztiválján, valamint, a „Vendégségben Budapesten” Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóján. A fellépéssorozat első állomásán, Újvidéken, a Csűrdöngölő Néptáncegyüttes vendégei voltak. A július 7-én az Újvidéki Magyar Színházban tartott előadáson nagy sikert aratott az Ördögbordások fellépése, valamint a Szarkaláb premierként bemutatott új műsora, a László Csaba által készített „Együttélésben”. /Pillich Balázs együttesvezető: Újabb európai turnén a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Ciklusokból építkező nagyobb egységek, versfejezetek és poémák alkotják a Bogdán László 2000 utáni költészetéből építkező kötetét (Szindbád a taligán, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007). Bölöni Domokos teli van történetekkel. Legutóbbi rövidprózakötete (Jézus megcibálja Pricskili Dungónak a fülét, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2006) ezt mutatja. Debreczeni Éva az internet révén lépett az irodalomba, kezdetben egy-egy szóba göngyölt „bogánccsal”. Megjelent könyve Vakondsirálya (Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti, 2007) gúnyba, nevetésbe, csipkelődésbe oltott rekviem. „Az egész könyv anyám haláláról szól, még a vidám írások is. Az ő emlékére jelent meg, amit ugyan nem tüntettem fel benne hivalkodóan, ahogy szokás, az első oldalon” – vallja a szerző. /(csg): Közjátékok, versfejezetek, szóbogáncsok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Az RMDSZ Szatmár Megyei szervezetének keretében működő Identitas Alapítvány finanszírozásában megjelent Fazekas Lóránd nyugalmazott tanár Tanári életutak a 19–20. század forgatagában című kötetének második, bővített kiadása. Az első, 2005–ben napvilágot látott kiadvány három hét alatt elkelt, ezért volt szükség az újabb kiadványra. Közben 18 arcképpel bővült a bemutatás, így összesen 59 személyiség tevékenységét ismerhető meg. Fényképek, valamint Muhi Sándor rajzai színesítik a könyvet. /Cseh Márta: Tanári életutak – második, bővített kiadás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 11./

Közel ezer magyar fiatal látogatója volt az Egyesült Magyar Ifjúság délvidéki nemzeti táborának, amelyre a Tisza-parti Adán került sor június 29. és július 1. között. Horváth Csaba hadtörténész a Magyar Királyi Honvédség 1941 és 1944 közti délvidéki hadműveleteiről beszélt, Vincze Gábor a Délvidék etnikai viszonyainak XVI. és XVIII. század közti átrendeződéséről, Teleki Júlia pedig az 1944–45-ös magyarellenes délvidéki népirtás áldozatainak rehabilitációjáért vívott küzdelméről. A mintegy negyven-ötvenezer legyilkolt magyart jeltelen tömegsírokba dobálták be, amelyeken később gyárakat, sőt szeméttelepeket hoztak létre. Olyan eset is előfordult, hogy az emberi maradványokat sebtében exhumálták és megsemmisítették, hogy még bizonyíték se legyen. Mint mondta, az ártatlanul meggyilkoltak emlékét megörökítő alkotásokat ma is rendszeresen leverik, megsemmisítik a szerbek. A magyarellenes erőszak budapesti példáit dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője elemezte. A délvidéki magyarellenesség egyik legkirívóbb példája, a koncepciós perben összesen hatvanegy év fegyházra ítélt temerini fiúk esete. Erről az ügyről a témában dokumentumfilmet forgató M. Szabó Imre, a fiúkkal történteket nyomon követő és dokumentáló Horváth Ádám, illetve az egyik rabságban sínylődő fiatal édesapja, Horváth Tibor beszélt. A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház A világ és a vége című darabja, a Wass Albert két kisregényéből, az Adjátok vissza a hegyeimet!, illetve a Jönnek című művekből készült dráma nagy sikert aratott. /Ágoston Balázs: Az Egyesült Magyar Ifjúság nemzeti táboráról. Együtt Délvidéken. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 11./

Traian Basescu államelnök panaszt tett a bíróságon Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter ellen. Az elnök 50 ezer lejes kártérítést követel, az egészségügyi miniszter ugyanis a kijelentette: „az elnök számos olyan betegségben szenved, amelyek a pszichikai bajok kategóriájába tartoznak. ” A panasz szerint Basescut erkölcsi kár érte, mivel a vádlott kijelentése „tisztességében és jó hírnevében sértette meg”. A polgári per tárgyát képező kijelentést június 9-én Marosvásárhelyen tette az egészségügyi miniszter, aki meglepőnek tartja hogy éppen az államfő indít eljárást, aki „a sértegetések és politikai színezetű nyilatkozatok bajnoka”. Véleménye szerint az államfő sokadik alkalommal próbál ütni egyet a Nemzeti Liberális Párton. „Ha mindenki, akit valaha Basescu megsértett, perbe fogta volna az elnököt, minden idejét a bíróságokon kellene töltenie. Úgy gondolom, az okosabb enged, és minden jót s egészséget kívánok neki. ” – nyilatkozta Eugen Nicolaescu. /Basescu beperelte Nicolaescut. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Minden olyan kisebbségi követelésnek helye van, beleértve az autonómiát is, ami hozzásegíti a romániai magyar kisebbséget identitása megőrzéséhez, s nem sérti Románia területi integritását – közölte július 10-én Strasbourgban romániai magyar politikusokkal Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. Tőkés László református püspök elmondta, azért mentek Strasbourgba, hogy ott tájékoztató és lobbi tevékenységet folytassanak az erdélyi magyarság érdekében. Pöttering mellett több külföldi, illetve magyar EP-képviselővel is találkoztak, s a tanácskozásokon egyebek mellett azt kérték: az EU erősítse meg a Románia által a felvételkor vállalt kötelezettségek betartásának ellenőrzését. Elmondták: bár Basescu nézetei kisebbségi szempontból nem sokban különböznek a többi vezető román politikusétól, de a korrupció elleni fellépésben, a kommunista bűnök leleplezésében, a szekus dossziék átadásában példás eredményt mutat fel. A közelgő romániai EP-választásokról szólva elmondta: kérte tárgyalópartnereit, hogy ellenőrizzék a romániai helyzetet a voksolás előtt. /Tőkésék lobbi tevékenységet folytatnak Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azért utazott Strasbourgba, hogy tájékoztató és lobbi tevékenységet folytassanak az erdélyi magyarság érdekében. /Tőkésék Strasbourgban lobbiztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Tiltakoztak a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Párt (PIN) erdélyi vezetői az európarlamenti jelöltállítási kritériumok miatt, és követelték, hogy a magyar nyelv ismerete ne legyen kötelező számukra. Dorin Apahidean, a PIN Kolozs megyei szerint nem igazságos a románokat arra kötelezni, hogy megtanuljanak magyarul, inkább az itt élő magyaroktól kellene elvárni, hogy beszéljenek románul. A nem kimondottan magyar érzelmű Gusa nemrég közzétette azt a 10+1 kritériumot, amelynek az EP-képviselőségre pályázó jelöltek meg kell hogy felelniük, különben nem kerülhetnek fel a PIN listájára. A „plusz egy” kritérium arra vonatkozik, hogy az Erdélyből származó jelölteknek ismerniük kell a magyar nyelvet is. /Kötelező a magyar nyelv az erdélyi PIN-eseknél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A MIÉRT által szervezett tusnádfürdői EU-tábor második napján a média és politika viszonyából volt szó. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alenöke szerint a romániai magyar sajtó a piac mérete miatt eleve csak részben szabad, ugyanakkor a médiamunkások hiányos szakmai felkészültségük miatt ezt a részleges szabadságot sem tudják kihasználni. A „képviselők és a szenátorok azt csinálnak a sajtóval, amit akarnak” – hangoztatta Gáspárik. Soós Róbert, a maszol.ro vezető szerkesztője szerint a romániai magyar internetes média legnagyobb problémája, hogy a szerkesztett portáltartalmat fogyasztók száma négy-ötezer egyedi látogatóra tehető, míg a reklámügynökségek ingerküszöbét tízezer látogatóval is alig-alig lehet elérni. /Sajtószabadság, piacosan. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, szemléletváltásra is szükség van a romániai magyar fiatalság körében. Meg kell tanulni helyben megoldani a saját problémákat, nem lehet mindenért Brüsszelbe futni, összegyűjtött aláírásokkal a kézben. Az ügyvezető elnök kitért az erdélyi magyarság körében tapasztalható megosztottságra is, a sajtó alapvető feladatai között pedig megemlítette az elfogulatlanságot és a kritikai látásmódot. A meghívott vendégek (Korodi Attila miniszter, Újhelyi István MSZP-s államtitkár, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke) rövid beszédükkel köszöntötték a résztvevőket. A programban meghívottként szerepelt Markó Béla RMDSZ-elnök is, de ő nem vett részt a megnyitón. /Tötszegi Orsolya. Fodor Tekla: Tusnádfürdői laza Eu-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Orkán erejű szél kíséretében előbb felhőszakadás, majd közel fél órán át tartó jégeső zúdult július 11-én több Hargita megyei településre. Székelyudvarhelyen emiatt egy órán át megbénult a forgalom, és egész nap akadozott az áramellátás, két napköziotthon tetőszerkezetében jelentős anyagi kár keletkezett, máshol főleg a lakások tetőzetét rongálta meg a vihar, házak ablakait törte be a jég, több száz gépjárművet megrongált a jég. Szentegyházán több lakóház tetejét letépte az orkán erejű szél. Az ítéletidő más erdélyi megyéket sem kímélt. Eközben a nagy hőség miatt Erdélyben és Bukarest tavaiban is pusztulnak a halak. /Pusztító vihar és jégeső Székelyföld szívében. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Jogos volt Sólyom László elutasítása Horn Gyula kitüntetésével kapcsolatban. 1956-ban a pufajkások, a munkásőrök nemcsak a kinn lévő fegyvereket gyűjtötték be, hanem leszámoltak a még ellenállni merészelő csoportokkal. Az orosz tankok árnyékába a vérszomjas gárdisták ártatlan diákokat kínoztak félholtra, ha úgy adódott. Közben teltek az évek, Magyarország a szocialista tábor legvidámabb barakkjává nőtte ki magát. Pozsgay Imre kimondta, hogy 1956-ban népfölkelés volt, Szűrös Mátyás pedig azt, hogy a határokon túl élő magyarokért is felelősséggel tartozik az anyaország. 1987-ben megalakult a Magyar Demokrata Fórum (Lakitelek). Az MDF 1988. június 27-én a Hősök terén százezer ember jelenlétében tüntetett a romániai faluromboló programterv ellen. A kommunista rendszer összeomlása gyors és látványos volt. Magyarországon a rendszer ,,önként” mondott le hatalmáról. A vezérkar tisztában volt azzal, hogy a világpolitika Közép- és Kelet-Európa sorsát alapvetően megváltoztatta. Magyarország 1989. szeptember 13-án megnyitotta a kelet-német menekültek előttük nyugati határait. A magyar gesztus nemzetközi elismerést hozott Horn Gyula külügyérnek. Megérett az idő a változásra, az éber kakas ezt tudta, várta a pillanatot, hogy kukorékolásba kezdjen. /Márkó Imre: Nem a kakas szavára kezd virradni... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Indoklás nélkül vonják meg a támogatást a magyar kormányt és határon túli szócsöveit bíráló kisebbségi médiumoktól. Nem adnak magyarázatot a kormányzati nemzetpolitika képviselői arra a kérdésre, miért csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezeteknek jut pénz. Az Erdélyben és Kárpátalján is széles körű visszatetszéssel kísért gyakorlat szerint a magyar közösségek túlélése szempontjából kulcsfontosságú területekre nem írnak ki pályázatot. Erdélyi civil szervezetek és lapkiadók az elmúlt években rendszeresen bírálták a Szülőföld Alap (SZA) pályázati politikáját, részrehajló pénzosztogatással vádolva a magyar kormánynak alárendelt intézményt. Álláspontjuk nem változott azután sem, hogy az alap nemrég közzétette a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait, valamint a pályázóknak megítélt támogatásokat. Makkay József, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozott: Magyarországon és Romániában ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja. Makkay sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó rendszeresen kimarad a támogatottak köréből. Ennek megfelelően az idén sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepeltek a nyertesek között, miközben ezeket a kiadókat az SZA kuratóriuma nem tájékoztatta a döntés indokolásáról. Sérelmezi a részrehajló elbírálást Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke is, ismertetve: a MIT-hez tartozó szervezetek alig jutottak támogatáshoz. A Szülőföld Alap kollégiumában Erdélyt képviselő Székely István – történetesen az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja – újságírói kérdésre nem kívánta megindokolni, miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. Két és fél milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, amely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott; az alapítvány mögött a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó húzódik meg, amely kiadja az Erdélyi Riport hetilapot. Bőkezűnek bizonyult a Szülőföld Alap a Kelemen Hunor RMDSZ-es ügyvezető elnöke tulajdonában lévő Transindex hírportállal is, amelynek két pályázata hétmillió forintot kapott. A több mint száz civil szervezetet tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége hiányolja, hogy a kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára létfontosságú területekre nincs kiírás és pályázati lehetőség az alap programjai között: az ifjúsági, nem szak-könyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozókat pedig csak bizonyos szűk sávban támogatnak. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az észrevételekre akkoriban úgy válaszolt: azok számára idegen a magyar kormány új, kétpillérű nemzetpolitikája, akik etnobizniszben gondolkodnak, és nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez. Hasonló gyakorlatot követ a Szülőföld Alap Kárpátalján is. Az áttörés még nem következett be a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolatában – szögezte le Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Kovács szerint ugyanis a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor is az UMDSZ kapta a Kárpátaljára irányuló támogatások döntő többségét, igen csekély az elmozdulás. A tények önmagukért beszélnek. A határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap Kulturális és Egyházi Kollégiuma legutóbbi ülésén 80 millió forint elosztásáról döntött a kárpátaljai pályázatok vonatkozásában. A kulturális célra fordítható keretösszeg – 33,2 millió forint – közel kétharmadát, konkrétan 19 millió forintot az 50 tagot számláló, Horváth Sándorné nevével fémjelzett Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete kapta. A kuratóriumban szavazati joggal Kárpátalját történetesen az UMDSZ által delegált Horváth Sándor képviselte. A könyvkiadásra szánt pénz 80 százalékát az Intermix Kiadó (vezetője Dupka György UMDSZ-alelnök), valamint az UMDSZ tagszervezete, a Lembergi Magyarok Kulturális Egyesülete érdemelte ki. A KMPSZ pályázatait – egy kivételével – szintén elutasították, mivel azok oktatási célt szolgálnak, addig a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülők és Pedagógusok Tanácsa a kulturális keretből is támogatásban részesült, és ezzel együtt megkapta a továbbpályáztatásra kiírt, 8,5 millió forintra rúgó keret teljes egészét. A Szülőföld Alap ukrajnai támogatásainak aránytalanul nagyobb részét továbbra is az UMDSZ holdudvarába tartozó szervezetek kapják. A magyar kormány állítólag azért alakította át a határon túli magyarok támogatásának rendszerét, hogy igazságosabbá tegye az elosztást. /Rostás-Székely: Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap. = Magyar Nemzet, júl. 12./

A katolikus plébániák keretében a szeretetszolgálatban tevékenykedő önkéntesek számára idén negyedik alkalommal szerveztek képzőtábort a szelterszi Gellért Házban. Idén 52 önkéntes jelentkezett. Az idei felkészítő programja Közösség a szeretet szolgálatában téma köré összpontosul. A táborvezető, Ludescher László is tartott előadást. /Kristó Tibor: Missziós tábor Szelterszen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

A bukaresti Történelmi Múzeum új kiállításának címe: Kommunizmus Romániában – 1945–1989. A kiállított tárgyak között szerepelnek, többek között, azok az ajándéktárgyak, amelyeket Nicolae Ceausescu kapott más diktátoroktól, golyószaggatta ruhadarabok az 1989-es események maradványaiként, a máramarosszigeti politikai foglyok elhordott bakancsai, a Szekuritáté által használt kínzóeszközök és rengeteg fotó, amelyek azoknak az időknek a jellegzetes pillanatait őrzik. A kiállítás látogatói között meglepően sok a fiatal. /Kiállítás a romániai kommunizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Biró József emlékülést tartott július 10-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Egyed Ákos elnök bevezetőjéből kiderült, a fennállásának 100. évfordulója megünneplésére készülődő EME számba veszi volt munkatársainak életművét. Így került sor a száz éve született Biró József művészettörténészre, aki kevésbé ismert a nagyközönség előtt. Kovács Zsolt tanársegéd Biró József életének legfontosabb állomásait ismertette. Nagyváradi zsidó családban született, volt könyvtáros, szabadúszó, a marosvásárhelyi Teleki-téka gondozója, sok kiadványban közölt tanulmányt. Munkásságában fontos helyet töltöttek be a kolozsvári képzőművészeti múlt értékei. Életműve főként a barokk-kutatásban vállalt szerepével tűnt ki. 1945-ben, immár budapestiként, a nyilasterror áldozatává vált. Kovács András professzor az Erdélyi kastélyok című fő munkáját ismertette. /Ö. I. B. : Emlékezés egy méltatlan sorsú erdélyi művészettörténészre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban tartja idei vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A július 12-én kezdődő rendezvény házigazdája a Bihar Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A vándorgyűlés témája Szent László városa és a Partium, jelmondatául pedig egy ismeretlen szerző Ének Szent László királyról című versét választották a szervezők: „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!/ Magyarországnak édes oltalma,/ Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,/ Csillagok között fényességes csillag” Az előadók többsége a város történelméről, nevezetes személyiségeiről értekezik. Nagyváradot Dukrét Géza helytörténész és Péter I. Zoltán újságíró mutatja be a meghívottaknak, Fleisz János történész pedig a város múltjáról tart előadást. A vándorgyűlésen Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író A Szent László legenda és a csillagos ég című könyvét mutatja be. A Nagyszalontán született Sinka István költészetéről Medvigy Endre irodalomtörténész beszél majd. A zárónapon a 81 esztendős Kristófi János nagyváradi festőművész is a vándorgyűlés vendége lesz, valamint Gazda József író, aki Varga Domokosra, az Irodalmi Társaságok Szövetségének alapító elnökére emlékezik. /Gergely Gizella: Szent László városában. Irodalmi társaságok találkozója Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Megjelent Mihály Gábor szárazajtai nyugalmazott tanító Monológ a múltról – Szárazajta monográfiája /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című, munkája melyet június 11-én bemutattak a baróti Erdővidék Múzeumában. Monográfiájával Mihály Gábor azoknak az erdővidéki szerzőknek a sorába lépett, akik az évszázadok során önszorgalomból igyekeztek rögzíteni egy-egy helység történetét. Veszely Károly római katolikus plébános – az 1849-ben Bem József által alapított Brassói Lapok első főszerkesztője – a 19. század második felében írt monográfiát Barótról. A város történetéhez az 1960-as évek végén néhai Kese Jenő református lelkész gyűjtött kéziratban őrzött adalékokat, néhai Lázár Antal tanár is hozzáadott egy kisebb kötetre valót, ugyanakkor Demeter László szerkesztésében Adalékok Barót történetéhez címmel 1999-ben jelent meg több szerzőtől származó, hasonló kiegészítéseket tartalmazó kötet. Az erdővidéki falvak közül Magyarhermányról néhai Máthé János történetkutató az 1970-es években írt, nemrég nyomtatásban is megjelent kiváló monográfiát, amelyet a jelenkori adalékokkal Boér Imre nyugalmazott tanár egészített ki. Erdőfüléről Karácson Béla írt monográfiát, amelyhez Hermann Rozália tanár írt adalékokat. Néhai Gáspár József tanító Köpecről készített monográfiája kéziratban vár kiadásra. /Benkő Levente: Monográfia Szárazajtáról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa aláírta július 12-én az uniós alapok lehívásának alapját képező országos stratégiai keretprogramot. A következő időszakban Románia 19 milliárd euró támogatást kaphat az Európai Uniótól (EU) a strukturális és kohéziós alapok keretében. „A vissza nem térítendő uniós alapok Románia európai integrációjának legnagyobb előnyét képezik, a román kormány legfőbb prioritása pedig, hogy az összeg minél nagyobb hányadát tudja lehívni” – mondta Calin Popescu-Tariceanu. Az infrastruktúra fejlesztésére szánt összegek célja, hogy csökkenjen Románia lemaradása az uniós országokhoz képest. /Farcádi Botond: Milliárdok Romániának. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./ Az európai uniós alapok felhasználását lehetővé tevő országos keretstratégia aláírása után fel is lehetne lélegezni. Az Európai Unió közös kasszájából közel húszmilliárd eurós összeget szán arra, hogy az ország felzárkózhasson a fejlettebb tagállamok színvonalához. Valóban föl tudja-e használni az ország a rendelkezésére álló strukturális és kohéziós alapokat? Az eddigi tapasztalatok nem túl biztatóak. A három éve csatlakozott országok közül egyik sem éri el a harmincszázalékos felhasználási szintet. /Balogh Levente: Esély és kétely. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Országszerte több ezer hektár termőföldet tett tönkre az ítéletidő. Erdélyben leginkább Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sújtotta a vihar. Háromszéken is hatalmas károkat okozott a vihar és a jégeső. Bálványosfürdőn például tojás nagyságú jég hullott. A heves esőzések miatt a településen 15 háztartást öntött el a hegyoldalról lezúduló esővíz. Mikóújfalun is a jégeső okozott károkat, több mint 180 háztartást öntött el az ár, továbbá elverte a gabonát. Felcsíkon közel 20 ezren maradtak villanyáram nélkül, mert a villanyvezeték megrongálódott. Hasonló volt a helyzet Udvarhelyszéken is. Székelyudvarhelyen 40 ezren maradtak ivóvíz nélkül, az áramszolgáltatás szünetelése miatt. /Több megyében tombolt a vihar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A magyar nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult az elmúlt évben – hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára július 12-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján. A nemzetpolitika megújítását elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007-ben vált tagállammá. A kisebbségpolitika új dimenzióba került – mondta a szakállamtitkár. A megváltozott nemzetpolitika leglényegesebb változásai a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek között szoros együttműködést kell kialakítani és új intézményrendszert kell létrehozni. Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ma már a nemzetin túl lehet más forrásokat is találni ahhoz, hogy a kisebbségek által lakott régiókban fontos, népességmegtartó, gazdaságfejlesztő, kultúramegtartó projektek indulhassanak el. A magyar–magyar párbeszéd intézményrendszerének átalakítása volt az egyik heves vitákat kiváltó kérdés. Azzal, hogy a korábbi, egyfórumú rendszer átalakult többfórumúvá, véleménye szerint a tartalmi kérdésekre jobban koncentráló együttműködési struktúra alakult ki. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője közleményében úgy fogalmazott: „a kormány még mindig rabja saját, 2004. december 5-én folytatott magyarellenes kampányának, ezért fél összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. Ezt tetézte azzal az ámokfutással, mely során szétverte az öt kormányt megért Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Teleki László Intézetet”. /Megújult magyar nemzetpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Szülőföld Alapról szólva Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye. Tevékenységét három szinten fejti ki: politikai szinten történik a fő célok meghatározása. Az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretében a miniszterelnök és a külhoni magyar politikai vezetők egyeztetnek. A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki. A forráselosztás nem pusztán létszámarányos, hanem a két hátrányosabb helyzetben lévő régiónak, Kárpátaljának és a Vajdaságnak több jut, amivel a többi Kárpát-medencei magyar közösség is egyetért. A nyugati magyarságról elmondta: „megpróbálják bevonni őket a nemzetpolitikai együttműködés rendszerébe. ” Idén első ízben megrendezik a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválját, a Biennálét. A rendezvény, két egymásra épülő fesztivál formájában valósul meg: „A Dunánál” alcímmel 2007. augusztus 18. és 20. között Budapesten, míg 2007. szeptember-októberében Budapesten, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen zajlik majd a Kortárs Művészeti Fesztivál. A rendezvény célja, hogy bemutassák a magyar közönségnek a külhoni kortárs magyar kultúrát. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint „a határon túli magyarok az elmúlt évben sem számíthattak semmi jóra, semmilyen segítségre az MSZP és a kormány részéről”. /Kánya Gyöngyvér: Gémesi: megújult a nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével valósítja meg. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A 8. Lármafa-találkozó útiránya: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya-Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse-Krasznahorka-Pelsőc-Tállya- Sepsiszentgyörgy. A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ezután a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. A lármafások Borsiba emlékeztek arra, hogy a községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A lármafások tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak. A találkozó résztvevői Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet lemeszeltek. Kakaslomnicon megtekintettek egy Szent László-faliképet, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. A 8. Lármafa-találkozó felvidéki záró-mozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt. A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásában felszólított: építsünk közös jövőt. Van megoldás a megbékélésre, ehhez a múltat be kell vallani. Szükség van az autonómiára, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig. /Trufán József tanár, a találkozó résztvevője: 8. Lármafa-találkozó. 2007. június 20-25. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

Július 11-én Gyergyószentmiklóson lépett fel a Kárpát-medencei Fesztiválzenekar. A fiatal művészek a Székelyudvarhelyen zajló VIII. Kárpát-medencei Fesztivál-zenekari Tábor résztvevői, akik egyhetes intenzív képzés után kisebb turnén mutatkoznak be. „Tíz éve született meg az ötlet, hogy jó volna Székelyföldön is létrehozni egy szimfonikus zenekart” – mondta el Bodurian János, a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója, a tábor főszervezője. Ennek szolgálatában jött létre a tábor, amely a kezdetekkor csak erdélyi magyar fiatal zenészeket fogadott, mára Kárpát-medenceivé bővült: szinte minden évben érkeznek kárpátaljai, felvidéki és magyarországi résztvevők is. /Jánossy Alíz: Fiatal fesztiválzenekar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Az Erdélyi Ifjúsági Keresztény egyesület tagjai idén két tábort is szerveznek a Hunyad megyei Algyógyon augusztusban, egy angol tábort, és egyet a konfirmáltak számára. Az utóbbira a szórványban élő, idén konfirmált fiatalokat hívják. /Szappanos Andrea: Táborok Algyógyon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 13./

„Székelyföld legkeletibb bástyáján”, Ojtozban a hét végén tartották a hagyományos faluünnepet. A rendezvény térzenével kezdődött, a délelőtti órákban a futballpályán már megjelentek a sörsátrak és a lacikonyhák. A kulturális programok idén elmaradtak. A remek hangulatért Demeter Elemér és háromtagú zenekara felelt, óriás-tábortüzet gyújtottak sötétedéskor. /Gyergyai Csaba: Ojtozi ünnep tábortűzzel= Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./

Idén összesen 609 végzős volt a magyar tagozaton Szatmár megyében, akik közül 590 idén fejezte be az iskolát. A tizenkettedikes magyar anyanyelvű diákok közül 606–an iratkoztak be az érettségire, s 589–en jelentek meg a vizsgákon, s közülük 484–nek /79,9 százalék/ sikerült az érettségije. Román nyelv és irodalom szóbelinél heten, írásbelinél 99–en, egyéb tantárgynál pedig 16–an buktak meg. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes szerint kicsi a különbség az összesített és a magyar tagozat átmeneti aránya között, s ez mindenképpen jónak számít. /(gyb): Jól érettségiztek a magyar tagozatos diákok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 13./

A Keresztély Ferenc és Bede István tiszteletére szervezett ünnepséget június 18-án Sepsiszentgyörgyön Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul nyitotta meg, aki az 1956-os forradalom két idős háromszéki résztvevőjének odaítélt emlékérmet adta át Sólyom Lászlók, magyar köztársasági elnök nevében. Keresztély Ferenc sepsiszentgyörgyi otthonában beszélt az újságírónak börtönbüntetéséről, amelyet szinte gyerekként róttak ki rá. Születésileg felsőrákosi, Brassóban lakott, ott tartóztatták le, alig töltötte be a 18. évét. 1957-ben néhány barátjával elment Fehéregyházára, s megkoszorúzták a Petőfi-emlékművet. Ezt nacionalista megnyilvánulásnak minősítették, azért ítélték el. Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség, az EMISZ tagja volt. Az egész országból szedtek össze magyar fiatalokat. Letartóztatása után Marosvásárhelyre vitték. Egy méterszer egy méteres cellában tartották, még a vécére is fekete szemüveggel vitték ki. A tárgyaláson 77-en voltak. Keresztély Ferenc hat hónapot töltött a Szekuritátén, megverték a kihallgatások alatt. Összesen 1043 évet kaptak, összeszámolták. Őt 12 évre ítélték. Salciára vitték, Braila Nagyszigetére, gátat építeni. Juhaklokban laktak, körülbelül 35 ezer ember. Napi tíz órát dolgoztak, az élelem legtöbbször valami könnyű puliszkalé volt. Élve megúszta a vérhast is, és szerencséje volt, mert pár hónap után „kiszűrték”, s elvitték Nagyenyedre gyárba, dolgozni. Ott már a szakmájában dolgozhatott a szabadulásáig. Amnesztiával szabadult 1964-ben. /Willmann Walter: Tizenkét év koszorúzásért. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./

A kisebbségi ember nem érti, hogy a többségi miért ellenséges és agresszív vele szemben. Balázs Sándor Onisifor Ghibu – álarc nélkül (Komp-Press, Kolozsvár, 2005) című könyve választ kínál erre. A román tudós 1968. augusztus 21-én (beszédes dátum!) ezeket írta naplójába: „Ne feledjük el, hogy másfél millió magyar él közöttünk, őket a szovjetek amolyan Benjáminnak nézik, aki elvárja tőlük, hogy becézgessék. Nincs kizárva, hogy Ceausescu és valamennyi többi szatellitjének cikcakkos politikája miatt maholnap egész Erdélyt a nyugati szomszédunknak adják. Úgy hiszem, hogy egy ilyen tökéletesen kidolgozott részletes terv már létezik Budapesten, s Moszkva áldását adta rá. ” Decemberben már nemcsak Erdélyt, hanem az ország többi részét is attól félti, hogy „felosztják egymás közt az oroszok és a bolgárok”, majd egy évtized múltán ismét: „Ceausescu Romániája összeomlik, és mi akár a magyarok, akár az oroszok uralma alá kerülünk. ” Ghibu a jelek szerint a „bécsi diktátum-szindrómá”-ban szenvedett: elképzelte, hogy megismétlődik Erdély 1940. évi felosztása. E félelemnek a párizsi béke után soha nem volt valóságalapja. Amellett továbbra is kérdés: honnan származik Ghibu (1883–1972) magyargyűlölete 1940 előtt? /Horváth Andor: Erdély féltése. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Augustin Zegrean, Tudorel Toader és Puskás Bálint új alkotmánybírók július 13-án az államfő előtt letették az esküt. Puskás Bálintot, az RMDSZ szenátorát a szenátus javasolta e tisztség betöltésére. Az alkotmánybírók újabb három évre Ioan Vidát választották meg az intézmény elnökének. /Letették az esküt az új alkotmánybírák. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./