Varga Mária és Varga Rózsika nyerte el a legjobb színészi alakítás díját a július 6-án befejeződött brüsszeli európai filmfesztiválon Bollók Csaba Iszka utazása című filmjében nyújtott alakításáért. A testvérpár a Déli-Kárpátok bányavidékén élő utcagyereket játszik, s mindketten ebben a filmben szerepelnek először. A kislányok a Böjte Csaba ferences szerzetes vezette dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában állnak. /Díj két dévai gyermeknek. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./

Az aratás a befejezéshez közeledik, a bevetett területek mintegy 95%-áról betakarítottak. Az utóbbi 67 esztendő leggyengébb gabonatermését jegyzik Romániában idén, 2,6 millió tonnát, ami a tavalyinak körülbelül a fele. Ennek csupán fele kenyérgabona. /Negatív rekord. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

Ilyen felállásban nem volt még a rendezvény – vezette fel Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a Bálványosi Nyári Szabadegyetem fő előadásának számító beszélgetést, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével. Az előadás Erős Európa – Erős közösségek főcímmel zajlott. Tőkés László elmondta: gyenge Románia és Magyarország is, itt volna hát az esély a gyengék egyesülésére azért, hogy erőhöz juthassanak. Az európai parlamenti jelölését támogató aláírásgyűjtés kapcsán Tőkés László elmondta: támogatást kapott az egyházaktól, amelyek ellen viszont páratlan támadás indult emiatt. Emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, ügyvezető elnöke zsarolásnak minősítette az egyházak kiállását, de emellett az egyházon belül is felütötte fejét a sárdobálás. „Le kell küzdenünk az identitásválságot, vissza kell találnunk gyökereinkhez, hitünkhöz, ha erőt akarunk nyerni, és ebben az egyházaknak nagy szerepe van” – jelentette ki a püspök. Önmagunkra találásra, tisztulásra, a nemzeti értékek helyretételére, tudati megújulásra van szükség; rendszerváltásnak kell végbemennie az erdélyi magyar politikában és közéletben egyaránt – és a magyarság nem összetévesztendő az RMDSZ-szel, hangsúlyozta Tőkés László. A püspök szerint badarság az a kommunista felfogás, amely szerint az egyház nem politizál, hiszen mindig is megszólaltak az egyház emberei politikai kérdésekben, és feladatuk volt leleplezni az igazságtalanságokat. „Szégyellem, hogy folyik a nyilatkozatháború, a párbeszéd a párbeszédről. Magyar emberek vagyunk, és meg kellene tudnunk beszélni a dolgainkat” – reflektált Markó Béla RMDSZ-elnök távolmaradására a püspök. „El kell jutnunk Erdélyből Európába, adja Isten, hogy így legyen” – zárta beszédét. Orbán Viktor rámutatott: Európában új politikai és szellemi korszak kezdődött, de Magyarországon továbbra is kisszerű, dogmatikus politika van életben. Az új európai korszellemet meghatározó alapgondolatok: csak Isten tud a semmiből valamit teremteni, az ember csak párban képes erre; a kultúra mindenkié, az élőké, a holtaké és az utánunk következőké egyaránt; az ember alapvetően közösségi lény. Ma már erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat, erkölcsi normákat várnak az emberek politikai vezetőiktől – mindezt Merkel és Sarkozy győzelme is igazolja /Farkas Imola: Erős Európát, erős közösségeket! Orbán Viktor és Tőkés László előadása Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán szerint a mai kereszténydemokrata, konzervatív politikusok választási sikerei is jelzik a korszellem megváltozását, azt, hogy az emberek erkölcsi relativizmus helyett biztos pontokat keresnek. Az új jobboldalnak harcolnia kell a nemzeti érdekvédelem jegyében, hogy a Kárpát-medencei magyarok érdekegyeztető fórumai ismét létrejöjjenek, szögezte le Orbán Viktor. Ilyen a Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a határok feletti nemzetegyesítés, az állampolgárság kérdése. Hozzátette, meg kell teremteni azokat az alkotmányos intézményeket, amelyek segítségével a magyar demokrácia meg tudja védeni önmagát. Emellett a versenyhelyzet kialakulását elősegítő, monopóliumellenes szabályokat is ki kell dolgozni, és fel kell venni a harcot a szegénység ellen. Mint hangoztatta, történelmi megállapodásra van szükség a középosztály és a szegények 2-3 milliós világa között. „A Fidesz küldetése, hogy ezt a szövetséget létrehozza” – szögezte le Orbán Viktor. /Balogh Levente: Kinek hisznek a szegények? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke július 21-én a Bálványosi Szabadegyetemen egy új jobboldal kialakításának szükségességéről szólt. Ennek a jobboldalnak fel kell vállalnia a magyarországi, három milliónyi szegény lakosság érdekében a küzdelmet. A mostani baloldalinak nevezett kormány ugyanis reform címén olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek kifejezetten a szegény réteget sújtják. Ilyen a tandíj bevezetése, az ún. vizitdíj az orvosnál, a tervezett ingatlanadó, a betegbiztosítás piaci alapokra való helyezése stb. Mindezek sokmindenről szólhatnak, de a társadalmi szolidaritásról semmiképpen, pedig a klasszikus meghatározás szerint a baloldal politizálásának ez lenne a legfőbb alapja. /Veres István: Hol van a baloldal mostanában? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 23./ Az Új Magyar Szó szerint a zárórendezvény: lelkigyakorlat mindenkinek. A lap szerint Tőkés László püspök záróelőadása metafizikai távolságban volt egy EP-képviselő-jelölttől elvárt politikai megnyilvánulástól. Orbán Viktor „megkritizálta az erdmagyarokat”, mert kevesen mentek el a választásra. A lap gunyoros, lenéző hangon számolt be Orbán Viktor előadásáról. /Szabó Tünde: Tusványos-vég: Tőkést az RMDSZ-be, Orbánt az egyetemre! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Az MSZP szerint Orbán Viktor Tusnádfürdőn egyszerre próbált meg olyat mondani, amivel hízeleghet a szélsőjobbnak, miközben megpróbálja magához édesgetni nemcsak a mérsékelt középet, hanem a baloldali szavazókat is – reagált Nyakó István, az MSZP szóvivője. Orbán Viktor immár menetrendszerűen ráront a baloldalra, és kiátkozza a nemzetből azokat, akik másként gondolkodnak, mint ő, mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő. Az MDF támogatja a Markó Béla és a Tőkés László között körvonalazódó együttműködést, amely pozitívan hathat az erdélyi magyar közéletre – mondta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője. Szerinte fontos, hogy ne legyenek Magyarországról exportált politikai szembenállások a határon túli magyar közösség képviseletében. /Magyarországi pártreakciók Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

EU-tagként minden állam értékrendjében szerepelnie kell az emberi, kisebbségi jogoknak – mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter a Népszava július 21-i számának adott interjújában. A felvidéki magyar diáklány és az erdélyi magyar politikus ügyével kapcsolatos magyar fellépésről a diplomácia vezetője azt mondta: Malina Hedvig ügyét napirenden tartja Magyarország, és az eljárás menetéről folyamatosan tájékozódik a szlovákoknál. Az egyes romániai magyar politikusok ellen megfogalmazott vádakban felmerül az etnikai diszkrimináció gyanúja, ez ellen pedig határozottan fel kell emelni a szavát Magyarországnak. Göncz Kinga szerint jó lenne, ha a hazai politika valamennyi szereplője tartózkodna a határon túli magyar közösségek befolyásolásától, megosztására irányuló törekvésektől, ezek a szervezetek nem a magyarországi politika, illetve a Fidesz vagy bármely más magyarországi párt meghosszabbított nyúlványai. /Göncz Kinga a belpolitikai konfliktusok hatásairól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista a Tőkés–Markó-vitáról kifejtette, hogy a közösség alapvető problémáját belső demokráciájának tönkretétele jelentette, 2004-ben a helyhatósági választási törvény megszavazásával az RMDSZ megakadályozta politikai riválisa, a Magyar Polgári Szövetség választási részvételét. Most mindkét félnek fel kellene adnia támadó, egymást minősítő retorikáját. Budapest és a többi határon túli magyar szervezet is érdekelt az erdélyi magyar közösség brüsszeli képviseletében. Basescu a nép támogatására törekedve támadta a pártok oligarcháit. Néhány RMDSZ-vezető nevének említésével csupán a korrupció felszámolását akarta érzékeltetni. Az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szinte egyetlen, a magyar közösség javára szolgáló eredményt sem sikerült kiharcolnia a kormányban. /Rostás Szabolcs: Egységgel a szubjektivizmus ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Háromnapos rendezvény keretében ünnepelte Sepsiillyefalva az Illés-napokat. Az idei rendezvény súlypontját a LAM Alapítvány fennállásának tizenöt éves jubileuma alkalmából szervezett események jelentették. Július 20-án a római katolikus templomban a rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara adott hangversenyt, Kelemen Antal vezetésével. Ezután az egybegyűltek átvonultak a központi parkba, ahol a baróti Dugó és a Haverock rockbanda koncertezett Másnap felnőtt- és gyerek-minifocibajnokság zajlott a sportpályán. Délután a községháza előtt életfát avattak. Ezt hagyományteremtő szándékkal állították, minden évben Illés-napokon a két faluünnep között született gyerekek nevét tartalmazó érmét felszegezik a fára – mondotta Benedek Huszár János polgármester. A községháza felújított előterében állandó fotókiállítás nyílt: Illyefalva nevezetes épületeit archív felvételeken s összehasonlításként Bakó Zoltán mai fotóin mutatják be. Ismertették Illyefalva első falufüzetét, majd Zorkóczy Zenóbia színművésznő bemutatta A székelyek című verses-zenés összeállítását. Este a Szászcsávási Cigányzenekar hangversenyezett, majd a Session Jazz Band koncertezett. A LAM Alapítvány régiófejlesztési stratégiája tizenöt év távlatából címmel konferenciát tartottak a KIDA-központban. Már 1990-ben működött, de hivatalosan csak 1992-ben alakult meg a LAM (Landwirschaft-Agricultura-Mezőgazdaság) Alapítvány, innen a tizenöt év. Kató Béla helybeli református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese, a LAM Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, fontosnak tartották visszatekinteni az eltelt időszakra, mivel Romániának az Európai Unióba való belépésével a svájci támogatók visszavonulnak a programból. A svájci HEKS (az evangéliumi református egyházak segélyszervezete) támogatásával beindult tevékenységek az elmúlt évek folyamán egyre bővültek. Két fő tevékenységi kört fejtett ki az alapítvány: a felnőttképzést és vállalkozások beindításához nyújtott hitelezést. Mintegy 3000 hitelt folyósítottak 18 millió dollár értékben, ezek nyomán 12 000 munkahely létesült. 1999-ben önálló pénzintézetet hoztak létre, két hitelszövetkezetet alakítottak, melyek tevékenységét a román kormány ellehetetlenítette. Így 2005 decemberében részvénytársaságot alapítottak, mely a hitelezési tevékenységet folytathatja. Irodát nyitottak Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is. Képzés terén három szakon államilag elismert oklevelet biztosítanak. Fellépett a Háromszék Táncegyüttes Erdélyország az én hazám című műsorával. Este az Echinox együttes koncertje zárta az Illés-napokat. /Szekeres Attila: Illyefalvi Napok a LAM Alapítvány jubileumának jegyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

Sófalván július 22-én, vasárnap hajnalban ért véget a 13. Székelyföldi Tánctábor. A zárónapi rendezvény fénypontja az alsósófalviak táncos, játékos műsora volt. László Csaba szervező és koreográfus elmondta, a tábor az előzőktől különbözően a generációk tábora volt, a csecsemőktől a nyugdíjasokig minden generáció képviseltette magát. Az egy hétig tartó tábor idején a résztvevők száma 200 és 300 között váltakozott. /(bágyi): Generációk tánctábora volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 23./

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke kijelentette, nem Magyarországon kell eldönteni, hogy Erdélyben mi a helyes politikai irányvonal. Ennek ellenére az Új Magyar Szó elmarasztalta Orbán Viktort és a Fideszt, azt írva: „Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László pénzzel, paripával és politikai fegyverrel támogatták a már az RMDSZ ellenében politizáló udvarhelyi polgármestert, az általa vezetett MPSZ-t, és nem kevésbé támogatták az EMNT megalakulását. ” /Simon Judit: A Fidesz közbelép – Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke a tusványosi szereplését azzal egészítette ki, hogy a Fidesz a román Demokrata Párttal való kapcsolatát elmélyítse, s az egymás közötti párbeszéd folyamatossá tételéről állapodjon meg Sorin Frunzaverdével, a párt főtitkárával. Németh szerint tekintettel arra, hogy a Demokrata Párt már az Európai Néppárt tagja, a Fidesz számára kézenfekvő feladat, hogy „legjelentősebb európai néppárti román testvérpártjával” szorosabbra fűzze a viszonyt. A fideszes politikus elítélte az RMDSZ-t, hozzátéve, Románia fél az olyan alapvető európai kisebbségvédelmi intézmény létrehozásának még a mérlegelésétől is, mint a területi autonómia, holott ez a kisebbségi lét elemi feltétele. A Népújság emlékeztette Németh Zsoltot, hogy a Demokrata Párt szintén ellenzi az autonómiát. Németh Zsolt bizonyára nem tudja, írta Mózes Edith, hogy Traian Basescu elnök kijelentette „Székelyudvarhelyen, a Fidesz közeli székváros Fidesz közeli polgármestere jelenlétében, hogy a Székelyföldnek pontosan annyi autonómia jár, mint az olténiai Craiovának, egy szemernyivel sem több. ” /Mózes Edith: Törököt fogott a Fidesz. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

A felsőoktatás versenyképessége manapság aligha mérhető egy szempontrendszerrel, így az a tény, hogy a világon e téren összeállított rangsorok első ötszáz helyén egyetlen magyar egyetem sem szerepel, valójában nem a magyar felsőoktatást minősíti – összegezhető a vita, amelyet Tusványos utolsó előtti napján folytattak a szakma képviselői a szabadegyetemen. Többen a felsőoktatás, illetve az egyetemek válságáról beszéltek. Pálinkás József volt magyar oktatási miniszter ezt az oktatási folyamat elszemélytelenedésével magyarázza, szerinte a tudásátadás mellett a nevelés és kultúraközvetítés teszi széles körűen versenyképessé az intézményeket, s mindez csakis tanárszemélyiségek révén valósulhat meg. Bodó Barna (a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökeként immár a Sapientia Egyetem tanára) a válságot az eltömegesedésben látja, szerinte a bolognai-folyamat nem a mi utunk. A versenyképességet a minőség határozza meg, azt pedig a felsőoktatás autonómiájának foka. A BBTE magyar karainak létrehozását épp az egyetemi autonómia gátolja meg (na meg a politika), de ez azért van, mert a magyar érdekek nem tudnak kellő súllyal megjelenni, s ezért a politika segítségére is szükség van. Az önálló, sajátos tanrend hiánya például oda vezet, hogy nem lehet kisebbségpolitikát oktatni – mondta Bodó Barna. A mindent a mennyiséggel mérő rendszerek eleve hibásak, így más szempontok szerint értelmezte a versenyképességet Dávid László, a Sapientia rektora. Szerinte egy intézménynek kettős szerepe van: oktatást biztosító és régiófejlesztő. Ezért volna elengedhetetlen egy komoly felmérésre alapuló felsőoktatási stratégia megalkotása és hasznosítása. /Ferencz Csaba: Felsőoktatás és verseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

Idén második alkalommal szervezik meg a Temesváron a Bolyai Nyári Akadémia keretében a fakultatív magyarnyelv-oktatási továbbképző tanfolyamot. A július 23-án tartott megnyitón Erdei Ildikó ötletgazda, valamint Magyari Sára, a program szakmai irányítója volt jelen. Magyari Sára elmondta, hogy a fakultatív magyarnyelv-oktatás hiánypótlóként jön a romániai tanügyi rendszerhez. Van, ahol mostohagyermekként kezelik a témát. Nincs szabályozott programja, sem a tanterve, nincs rá külön szakképesítés. /László Árpád: Bolyai Nyári Akadémia Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Ősztől minden Spanyolországban élő román gyerek anyanyelvén tanulhat az iskolákban saját kultúrájáról. Cristian Adomnitei román oktatási miniszter, és spanyol kollégája, Mercedes Cabrera Calvo-Sotelo július 16-án aláírta az egyezményt, miszerint a két minisztérium támogatja a román anyanyelvű diákok számára választható kurzus bevezetését a spanyol iskolákba a 2007/2008-as oktatási év kezdetével. Spanyolország minden autonóm régiójának oktatási minisztériuma (ott ilyen is van, de ez nem „akar” feltűnni a román politikusoknak) közösen egyeztet a román tárcával az iskolák, tanárok és azon helységek számáról, ahol majd ilyen jellegű oktatás zajlik. A román politikai élet képviselői számára köztudott, hogy Spanyolországban léteznek különböző autonóm régiók, saját intézményekkel, amelyekhez ugyan továbbítják a két minisztérium között aláírt egyezményt, de annak megvalósítását rábízzák – a közlemény szövege szerint – „Spanyolország minden autonóm régiójának a oktatási minisztériumára”. A román politikusok azt is tudják, hogy „kisebbségi létben” fokozott figyelmet kell fordítani az anyanyelv és kultúra megőrzésére. Fordítva, úgy látszik, ez a politika (akárcsak a regionalizmusé) nem érvényes. /Köllő Katalin: Román identitásőrzés Spanyolországban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

A kiállításairól híres Tóbiás Galéria egy hétig alkotóteremmé változott Torockón. Erdély különböző vidékeiről érkeztek a népművészet szerelmesei, hogy a helyi vert csipkével, varrottassal és bútorfestészettel ismerkedjenek. Többségük pedagógus volt. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke elmondta, a szövetség vállalja a partner szerepét, a szervezést és a pályázatok elkészítését. Az elismerő oklevelet ezúttal a torockói Balogh Emese és a torockószentgyörgyi Móricz Anna érdemelték ki a népművészet ápolásáért és a tábor működtetésében nyújtott segítségükért. Móricz Anna bútorfestő otthonában mutatta meg a tábor résztvevőinek saját készítésű festett konyhabútorát, Balogh Emese pedig azt bizonyította, hogy Torockón ma is ismerik a csipkeverés minden csínját-bínját. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség 50 település 360 népművészét tömöríti. /Bakó Botond: Népművészeti tábor zárult Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Nyárádszeredában július 21. –augusztus 1-je között zajlanak a VIII. Vásár-városnapok. Az első napon Nyárádszentanna és Nyárádandrásfalva futballcsapatai mérkőztek meg. Másnap a templomban Beder Tibor történész tartott előadást a magyarságtudatról. Azért kell erről beszélni, mert a Kárpát-medencében kilencféle történelmet tanítanak, mert nemrég a szlovák miniszterelnök önmérsékletre és múltfeledésre szólította fel a magyar kisebbséget, mert Erdélyben is egyre több épületről kerül le előbb-utóbb a vakolat, amely eddig elfedte értékeinket – mondta az előadó. Gecző András helybéli lelkész köszönetét fejezte ki a Lokodi Edit Emőkének, a megyei tanács elnökének, aki hozzájárult a kis fatornyos templom felújításához, az ugyancsak jelen lévő Bandi Katalinnak, akinek jóvoltából a templomban jelen van Bandi Dezső művészi lelkülete. Székely kaput állítottak fel a templom bejáratnál. Megnyitják Bárczi András Évszakok című akvarellkiállítását, a kultúrotthonban Balázs Ferenc időszerűsége címmel hangzik el Cseke Péter előadása, népijáték-, népdal- és tánctalálkozót is szerveznek. /Kilyén Attila: VIII. Vásár-városnapok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

Közel kétszeresére nőtt a kánikula halálos áldozatainak száma a legmagasabb, vörös fokozatú készültség érintette öt déli megyében. Bukarestben több helyen 42 Celsius-fokot is mértek. A kánikula kitörése óta a halálesetek száma elérte a harmincat, a legtöbben idős emberek. /Nagy B. István: Újabb áldozatok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Noha 2001 óta törvény szavatolja a magyar nyelv használatának a jogát azokon a romániai településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a húsz százalékot, a hivatalok csak elvétve iktatnak magyar nyelvű kérvényeket. Az okok között helyenként a fordítás többletköltségeit, az ügyintézés nehézkességét említik. Az is felmerül, hogy az erdélyi magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Szatmárnémeti magyar lakosai alig élnek a közigazgatási törvény által szavatolt nyelvhasználati jogukkal. A város önkormányzata ez év tavaszán nyitott ügyfélfogadási irodát, így a hivatalhoz folyamodóknak nem kell a különböző osztályokat felkeresniük. Az új közönségszolgálati iroda hét alkalmazottja közül kettő jól beszél magyarul. A város magyarságának aránya megközelíti a negyven százalékot, furcsán tekintenek az emberre, ha magyarul szeretne kérvényezni valamit. „Senki sem akart még nálunk magyar nyelvű beadványt letenni, de azért próbálja meg, hátha az illetékes osztályon van olyan személy, aki magyarul tud majd válaszolni – mondta az iroda egyik alkalmazottja. – Szép számmal fordulnak hozzánk olyanok, akik magyar nyelven érdeklődnek, viszont az írásbeli kérvényeket vagy egyéb hivatalos beadványokat már mindenki román nyelven fogalmazza meg. ” Az önkormányzat magyar polgármesterének címzett leveleket is többnyire az állam nyelvén fogalmazzák. Évente csak egy-két magyarul írott levelet kapnak. Az 51 százalékban magyarok lakta Tordaszentlászlóban is románul írják a kérvényeket. A közhivatalnokok többsége magyar anyanyelvű, de a kérvényt a román nemzetiségű jegyzőnek láttamoznia kell, így hát le kell neki fordítani a dokumentumot. „Csak román nyelvű űrlapokat használunk, és ha valaki nem igazodik el a kitöltéssel, inkább segítünk neki” – jegyezte meg a hivatalnok. Sepsiszentgyörgyön a városháza szociális irodájánál már a bejárat előtt magyarul kérdezik, milyen ügyet szeretnének intézni. Tankó Vilmos, a szociális iroda vezetője elmondta: azokat a kéréseket, amelyek kizárólag az iroda vagy a városháza hatáskörébe tartoznak, két nyelven lehet benyújtani, ilyenek többek között a lakásigénylésre vagy tűzifaigénylésre vonatkozó kérések, amelyekhez magyar és román formanyomtatványokat is készítettek. A gyermeknevelési támogatásokra vagy a fűtéstámogatásra vonatkozó kérések csak román nyelven tölthetők ki. „Vannak dolgok, amelyek elméletben gyönyörűek, a gyakorlatban viszont nem működnek” – jegyezte meg a hivatali nyelvhasználati gyakorlat kapcsán Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész. Az emberek megszokták, hogy ami hivatalos, azt románul kell írni. A nehézségek abból fakadnak, hogy a törvényhozó elfelejtett a fordítási költségekről rendelkezni. Márpedig a szakképzett fordító igénybevétele fontos lenne. A romániai magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Sok esetben a tanár sem tudja, hogy a néptanácsnak, a polgármesteri hivatalnak vagy éppenséggel az önkormányzatnak kell címezni a kérvényt. „Sokat segítene, ha legalább a romániai magyar sajtó egységesen nevezné meg az intézményeket. Ezt a célt szolgálta a közigazgatási szótár kidolgozása; a szerkesztőségek többsége azonban nem veszi figyelembe a nyelvészek által javasolt megnevezéseket” – tette hozzá Szilágyi N. Sándor, aki szerint az lenne megoldás, ha a magyar nyelv is hivatalos nyelvvé válna legalább azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben többségben van a magyarság. Erre vonatkozó törvényjavaslatát azonban annak idején még az RMDSZ is elvetette. A 2001/215-es helyi közigazgatási törvény értelmében minden olyan közigazgatási egységben (településeken, illetve megyékben), ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségi nemzet tagjainak jogukban áll anyanyelvüket is használni az önkormányzattal való kommunikáció során. A helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani, hogy a lakosok az anyanyelvükön kaphassanak szóbeli felvilágosítást. Kötelesek továbbá írásban is a kisebbség nyelvén válaszolni, amennyiben a beadványokat ezen a nyelven fogalmazzák. A jogszabály azt is előírja, hogy a képviselő-testületi ülések napirendi pontjainak, illetve határozatainak tartalmát is az anyanyelvükön hozzák a 20 százalékot meghaladó kisebbség tagjainak tudomására. Hivatalosan magyarul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Dr. Garda Dezső gyergyói RMDSZ-képviselő július 21-én tárta nyilvánosság elé Famaffia a Székelyföldön címmel a kivizsgálássorozat összefoglalóját. Garda kifejtette, a kitermelési kvóták rendszerének fenntartását sérelmezik az erdészetek, azok országos szövetsége, leginkább maguk a tulajdonosok, akik emiatt jogos jövedelemtől esnek el. Garda törvénytervezetébe annak idején bevette a kvótakiosztás megszüntetését is. Itt korrupcióról van szó, a kvótákat eurókért vásárolták, mégpedig három-öt euró csúszópénzt adtak egy köbméter kivágható fáért. Amikor a törvényt meg kellett szavazni, egyes RMDSZ-es honatyák is Garda tervezete ellen voltak. Nem első eset, sajnos, állapította meg. Garda Dezső szerint a székelyföldi erdőirtás legalább akkora figyelmet érdemlő vészhelyzetet idézhet elő, mint a verespataki ciántechnológián alapuló aranykitermelési terv. Garda emlékeztetett, az 1995-ös rendkívüli széltörés kapcsán indult meg a székely erdőségek hatalmas kifosztása, ezt vizsgálóbizottsági tagként alaposan dokumentálni tudja. Hargita megyében négymillió köbméter fát döntött ki a viharos szél, s ebből csak 1,6 milliót jelentettek a minisztériumnak és az Országos Erdőügynökségnek, a többit elhallgatták. A nagyfokú elégedetlenség miatt a parlamentben megalakult vizsgálóbizottság, a szakemberek kiderítették, hogy Hargita megyében 2,4 millió köbméternyi faanyagot elhallgattak. El lehet képzelni, mekkora hasznot hajtott ez azoknak a hegyen túli vállalkozóknak, akik szinte ingyen jutottak akkor hozzá, de árán adtak túl rajta. Megvannak a nevek is, akik felelősek e rablásért. Az akkori megyeitanács-elnök és a prefektus akkor jelentette be, hogy Hargita megyében nincs korrupció, amikor Garda képviselő a Hargita Népében kezdte közölni az ellenkezőjét bizonyító aktákat. Ezek a személyek azonban politikai védettséget élveztek, és miután a Szociáldemokrata Párt hatalomra került 2000-ben, ezeket az ügyeket ,,megoldották” úgy, hogy nyomást gyakoroltak az ügyészségre, bíróságokra, és a kártevőket nem vonták felelősségre. Még nagyobb kárt okoztak a nehezebben megfogható törvénytelen árverések. Garda a két megyében /Háromszéken és Hargita/ négymillió köbméter fa elhallgatását látja bizonyítottnak. Garda Dezső szerint a törvénytelen kitermelés, az eddig soha nem tapasztalt mértékű fa-, sőt, erdőlopás összefüggésben van az erdővisszaadásért kezdődő harccal. 1997 őszén, kezdődött, de csak 2000. január 12-én fogadták el a törvényt. Ezután is mindent elkövettek, hogy a visszaadást hátráltassák. Garda számára fájdalmas volt, hogy akik ellen kivizsgálás indult, azok azzal vádolták őt, hogy magyar ember támad magyar embert. Arról viszont hallgattak, hogy ezek az emberek akadályozták azt, hogy a magyar közösségek visszakapják jussukat. Hargita megyében csak azoknak akarták kiadni jussukat, akik az állami erdészettel kötnek szerződést. A megyében már 2000-ben létrehozták a Csíki Közbirtokossági Uniót és a Libán Uniót, mely Udvarhely és Gyergyó vidékét foglalta magában, ezek tagjai magánerdészeteket állítottak fel, a többiek az államnál maradtak. Azt a három erdészt, akik az erdőket visszaadták – Fodor Györgyről, Sanduly Tamásról és Mező Józsefről van szó –, állásaikból kitették. Sanduly és Mező végül kegyelmet kapott, de Fodor nem. Ő volt az, aki Zetelakán vállalta a magánerdészet alapítását, Csíkban pedig Rafain Zoltán és Tőke István voltak azok, akik e harcot vállalták a közbirtokossági unió, illetve a magánerdészet szintjén. /B. Kovács András: A kvótarendszer kulcsa (Vágják a fát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Enyhén nőtt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által szervezett felvételire beiratkozott magyar diákok száma, ami azt bizonyítja, hogy nem érte el a célját az intézmény ellen az utóbbi időben felerősödött „kalandor-kampány”, fejtette ki Magyari Tivadar, a magyar tagozatot vezető rektor-helyettes közleményében. A BBTE magyar tagozatán kínált 57 szakra a beiratkozó diákok száma meghaladta a 2100-at. A felvételi még tart. A legtöbb magyar jelentkező a földrajz karra iratkozott be, a második helyen a közgazdaságtudományi szakok állnak. A BBTE-n olyan választható tantárgyakat vezetnek be, amelyek a magyar diákoknak a román szaknyelv elsajátítását segítik elő, a román diákoknak pedig lehetővé teszik, hogy megismerjék a magyar történelmet és kultúrát. A rektor-helyettes előterjesztése kötelezővé tenné a magyar helyesírási és stilisztikai foglalkozásokat, alapvető szakszöveg-szerkesztési, szervezettani és pályázási ismeretek elsajátítását is. /B. T. : Több magyar jelentkező a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola igazgatója elmondta, az oktatásról szóló jelentésben a kisebbségi oktatásról, annak sajátos gondjairól nem esik szó. A jelentés nem túloz, nagyon rosszul áll a romániai közoktatás. A romániai közoktatás jelenlegi állapotában nem felel meg a kor követelményeinek. Azonban szót kell ejteni a romániai kisebbségek nyelvén folyó oktatás méltánytalanságáról is: ez ugyanis még túlterheltebb, a záróvizsgák és a román nyelv oktatása megkeseríti a diákok életét, ráadásul a jelenlegi vizsgarendszer hátrányos megkülönböztetést jelent a magyar diákok számára. Az RMDSZ oktatási főosztálya már 2005-ben javasolta a hosszú távú fejlesztési tanügyi stratégia kidolgozását. Ezt a javaslatot 2005 decemberében Lakatos az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztette azzal a céllal, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezzen párbeszédet a román féllel. Markó többször is próbálkozott, de még a koalíción belül sem sikerült elérni ennek felvállalását. A rendszerváltást követő rengeteg oktatási reform közül egyet sem vittek véghez. Lakatos szerint az oktatási rendszer javításának kulcsszava a decentralizáció, ebbe még nem mertek belevágni. A tanintézetek finanszírozása átlátható módon, normatív rendszerben történne, teljes autonómiát biztosítva az intézményeknek költségvetésük összeállításában és felhasználásában – erről már négy éve beszélnek, és 2006-tól kötelező módon be kellett volna vezetni, de még a 2007/2008-as tanév előtt sem várható életbeléptetése. /Nagy-Hintós Diana: A hazai oktatás nem felel meg a kor követelményeinek. Interjú Lakatos Andrással, az RMDSZ oktatásügyi alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24., folyt. : júl. 25./

Temesváron és Kolozsváron ezen a héten zajlanak az utolsó tanfolyamok, de a tizenötödik Bolyai Nyári Akadémiát szervezők és résztvevők egyaránt máris sikeresnek tartják. Lászlófy Pál, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél (RMPSZ) elnöke elmondta: összesen 835 hallgatója volt az idei továbbképzőnek, 752 hazai és 83 külföldi pedagógus vett részt a tanfolyamokon. A külföldiek közül 46-an Felvidékről, 37-en pedig a Vajdaságból érkeztek. A vízumkényszer miatt Kárpátaljáról idén sem tudott senki jönni a Bolyai Nyári Akadémiára. A 120 előadó tanár 45 százaléka volt hazai, a többiek Magyarországról érkeztek. Lászlófy Pál külön kiemelte a néptánc- és énektanulást célzó tanfolyam sikerét. Az utolsó pillanatban érkezett meg a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságától az a 194 ezer lej érétkű támogatás, amely biztosította a továbbképző megszervezését. Abból a 20 400 lejből, amelyet a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától kaptak, 85 személy szállásköltségeit tudták fedezni. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Immár másodszorra kerül a földre II. Rákóczi Ferenc szobra a marossárpataki szoborparkban. Miholcsa József képzőművész felháborodottan vette tudomásul, hogy a marossárpataki önkormányzat hanyagsága miatt kőből faragott műve alatt elkorhadt és megrogyott az évek óta szolgáló, ideiglenes nyárfa talapzat. A Marossárpatakra költözött művész által létrehozott szoborparkban eddig egyetlen alkotás sem került végleges talapzatra. Ennek tudható be, hogy az erdélyi fejedelem szobrát évekkel ezelőtt egyszer már ledöntötték. Miholcsa József elmondta: „A szoborpark valamennyi alkotását felavatásuk után átadtam az önkormányzatnak. A helyhatóságoknak kötelessége lett volna a szobrok sorsáról gondoskodni. Sajnos azok hosszú évek óta ideiglenes, fából ácsolt talapzaton állnak. Annyi történt, hogy a hónapokkal ezelőtt a Krónikában megjelent riport nyomán a polgármester kitakaríttatta a parkot. ” Miholcsa József őszig elkészíti és átadja az önkormányzatnak báró Kemény János mellszobrát. A művész számos köztéri szobra látható a marosvásárhelyi Állatkert, Kézdivásárhely, Székelykövesd, Gyergyószentmiklós, Torja és Makó terein. A népi kultúra és regevilág, az ősi népművészeti elemek tárházából merítő művész alkotásaiból szoborpark jött létre Marossárpatak főterén. A művész Erdély fejedelmeiről megmintázott sorozata évről évre új alkotással bővül. /Szucher Ervin: Földön a Rákóczi-szobor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Újabb szélhámosság ütötte fel a fejét Kovászna megye több településén. Pénzzel tömött bőröndökkel járják a vidéket földvásárlók, akik arra biztatják az embereket, hogy helyben, gyorsan adjanak túl telkeiken. A felhajtók szép summákat ígérnek a falusiaknak, de mindez csak fényvesztés. Miután meggyőzik őket, hogy adják el földjeiket, úgynevezett előszerződéseket íratnak alá a falusiakkal, melyek alapján csupán az eredetileg megegyezett eladási ár egyharmadát jelentő előleget fizetnek az eladóknak. Azonban az előszerződés aláírása után az eladó elveszti birtokjogát a föld fölött, s a megbeszéltek ellenére nem kapja meg a maradék kétharmadnyi pénzösszegrészt sem. Utólag a vásárlók jóval drágábban adják tovább a megszerzett telkeket. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke arra kérte a polgármestereket, tájékoztassák a települések lakóit a kisemmizés fennálló veszélyéről. Tanácsolta az elöljáróknak, hogy inkább a polgármesteri hivatalok vásárolják meg az eladásra kínált területeket. /Domokos Péter: Földvásárlás átveréssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Amikor olyan barátot temetünk, akit mintegy másfél emberöltönyi idő óta ismerünk, olyankor, akárha sajátmagunkat is temetnénk, írta Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője K. Jakab Antal, Helikon-beli szerkesztőtársa halálakor. Szatmárról jött Kolozsvárra, mindenkor eminens bölcsészhallgatónak, hogy aztán 1964-től, huszonkét éves korától, ígéretes literátorként „mívelje” az akkor épp Utunknak nevezett soros irodalmi folyóiratot. Kolozsváron akkor már 150, éve, a Döbrentei Gábor által 1814-ben alapított Erdélyi Múzeum fennállása óta létezett valamiféle irodalmi fórum. Jött hát K. Jakab Antal szolgálatos mindentudónak, az igazmondás, a valós művészi érték örök számon kérőjének. A vitriolos publicisztika helyett – mely fő erőssége lehetett volna – maradt hát annak idején a Levélváltás rovat, úgyis mint esztétikai gyorssegély... Végül aztán maradandónak sikeredett Jakab-féle vállalkozás lett a hét évszázad magyar irodalmának, általa szerkesztett négykötetes monumentális antológiája, valamint a száz esztendő Nobel-díjasainak emléket állító könyv, mely egyszerre lexikon és szöveggyűjtemény. Mindezen vállalásai ellenére sohasem lett valamiféle szobatudás: jó humorú, évődőn pajtás maradt. /Szilágyi István: Búcsú K. Jakab Antaltól. = Helikon (Kolozsvár), júl. 25., 14. sz. /

Tízmillió lejt utalt ki a kormány az erdélyi megyéknek az idei tartalékalapból. Az RMDSZ lobbija nyomán a támogatásból Bihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye magyarlakta települései is részesültek. /Tízmillió lej erdélyi településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1992 és 2005 között egymillióval csökkent Románia lakossága, és folyamatosan csökken azóta is. Ezért az alacsony születési és magas kivándorlási aránnyal (mintegy 2 millió román él külföldön törvényesen) indokolható. Az ENSZ támogatásával összeállították Románia lakosságának Zöld Könyvét, amely elemzi a lakosság helyzetét és kilátásait, ennek hatásait, ugyanakkor egész sor intézkedést javasol. A Zöld Könyvet közvitára bocsátották, majd az összesített javaslatok alapján megszületne az országos stratégia, a Fehér Könyv. Az aktív lakosság száma meghaladja a tízmilliót, ebből csupán 4,5 milliót tesznek ki a nyugdíjjárulékot fizető alkalmazottak, mert nagyon sokan dolgoznak külföldön és feketén. A belföldi intézkedések között tartják számon a magánnyugdíj biztosításhoz szükséges feltételek megteremtését, a nyugdíjkorhatár kitolását, a részmunkaidős foglalkoztatottság lehetőségének megteremtését. 1967-ben és 1968-ban több mint félmillió gyermek született, majd 1985–1990-ben mintegy 360 ezer évente, addig az utóbbi évtizedben csupán 220 ezer évente. A születésszám csökkenése az oktatási hálózat átszervezését teszi szükségessé. A román állam az utóbbi években tett néhány intézkedést. 2003-ban egységesítették az anyáknak a gyermek kétéves koráig járó juttatás összegét. Míg 2003-ig ez az összeg az anyának a szülés előtti 12 hónapban kifizetett átlagjövedelem 85 százalékát jelentette, 2004-től kezdődően az országos bruttó átlagjövedelem 85 százalékát teszi ki. /Zöld Könyv Románia lakosságáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Meglepő javaslattal állt elő internetes naplójában Nagy Zsolt felfüggesztett informatikai és távközlési miniszter, európai parlamenti képviselőjelölt. Azt szorgalmazta, hogy az RMDSZ-nek és a rajta kívül álló civil szervezeteknek közösen megállapított kritériumrendszeren alapuló előválasztásokat kellene szerveznie az európai parlamenti választásokra. Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője erről elmondta: nem a novemberi, hanem a következő választások perspektívájából van jelentősége a javaslatnak, ugyanis az ilyen belső választás lebonyolításához szükséges az úgynevezett kataszter, vagyis a romániai magyarok nyilvántartási listájának az összeállítása. Toró, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, közölte: az EMNT egyik kiemelt javaslata az RMDSZ-szel tervezett csúcstalálkozón éppen ennek a kataszternek az elkészítése. Szerinte ezt a feladatot a magyarigazolvány kibocsátásával foglalkozó státusirodák végezhetnék el. Ezt viszont képtelenség elkészíteni az EP-választások előtt, ezért nincs idő az előválasztás megszervezésére sem. Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának a vezetője a Szabadság kérdésére elmondta: elvileg egyetért Nagy Zsolt ötletével. Szerinte az elkövetkező időszakban minden jelöléskor lehetővé kell tenni a belső választást. /Borbély Tamás: Nagy Zsolt előválasztásokat javasol. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Sebestyén Mihály győzködte külföldről érkezett barátait, hogy Romániában azért változtak a közállapotok az elmúlt két évtizedben. Barátai ezt nem fogadták el. Elmondták, egy éjszakát aludtak a torockószentgyörgyi református lelkésznél. Távozásuk után megjelent a helyi rendőr, aki szigorúan kifaggatta a lelkészt vendégei kilétéről. Sok rendőrben megmaradtak a régi beidegződések. Lehet, hogy ezzel társadalmi megrendelésnek tesznek eleget. /Sebestyén Mihály: Torockai terroristák. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Vándorszínházi társulat alakult, a marosvásárhelyi és kolozsvári színis növendékekből álló csapat július 23-án útnak indult, a célpont Dicsőszentmárton és környéke. Csuja László Budapestről érkezett, az ottani Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) dramaturg-forgatókönyvíró szakos hallgatója, szeret Erdélybe járni. Eddig öt rövidfilmet készített, munkái díjat is nyertek. Ő alapította meg az Erdélyi Vándorszínház Egyesületet, majd pénzalapok után nézett. A társulattoborzás is elkezdődött. A férj szomorú komédiája és bonyodalmas históriája címet viselő produkció a commedia dell’arte vásári hagyományait próbálja újjáéleszteni. Július 22-én, vasárnap „főpróbát” tartottak Küküllődombón, és annyira jól sikerült, hogy úgy érzik, akár bemutatóként is elkönyvelhetik az eseményt. A „hivatalos” bemutató Dicsőszentmártonban volt. Jövőre – amennyiben tovább tudja éltetni a kezdeményezést – Csuja László más vidékeket céloz meg, más produkcióval. /Köllő Katalin: Vándorszínház Erdély tájain. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Dr. Péntek János professzor, kolozsvári egyetemi tanár házigazdája volt a tíznapos Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábornak, amelyet immár másodszor Setétpatak néven ismert völgy hasonló nevű nyári táborhelyén szerveztek meg. Dr. Péntek János professzor Nyelvi tájak Erdélyben, regionalitás, nyelvjárások címen tartott előadást. Beszélt arról is, hogy mekkora lehet a magyar nyelv életkora. Becslése szerint a magyar nyelv – az a históriai időszak, amelytől magyar nyelvről lehet beszélni – körülbelül Róma alapításával egyidős, azaz mintegy 2750 éves. Ezzel nyelvünk az európai és a világnyelvek között ősnyelvként is tekintélyes helyet foglal el. A magyar nyelv szállásterülete azonos a magyarságéval, azaz a Kárpát-medence. Apad a magyarság létszáma, s ezzel együtt bizonyos térségekből visszahúzódik vagy eltűnik a magyar nyelv. Egy becslés szerint 1982–2002 között kétmilliónyival apadt a magyarság száma. Jelenleg a Kárpát-medencében több a magyar anyanyelvű, mint a magyar. Ez a vegyes házasságok, a többségiekhez igazodás, az identitásvesztés, a szórványok beolvadásának következménye. 1990 óta a nyelvhasználat lehetőségei bővültek a Kárpát-medencében, s ennek következtében csökkennek a különbségek a tájnyelvek között. Ezt az időszakot megelőzően a szétfejlődés, a divergencia volt jellemző, az utóbbi két évtizedben a konvergens jelenségek érvényesülnek. A nyelvi egységesülés irányában hat a rádió és a tévé is. Már Mátyás olasz humanistái is észrevették és feljegyezték, hogy a magyarok, bárhol is éljenek a Kárpát-medencében, megértik, értik egymást. Péntek János bemutatta az erdélyi nyelvi tájakat. Az erdélyi Mezőség a leginkább lepusztult nyelvi és kulturális táj. Péntek János a csodával tartja határosnak azt, hogy a mezőségi nyelvjáráshoz tartozó Déva környéki négy falu – magyar nyelvjárássziget –, Lozsád, Rákosd és a többiek még őrzik magyarságukat és magyar nyelvüket. Hitele lehet László Gyula elméletének, miszerint az avar-magyar azonosság ebben a térségben feltételezhető. A moldvai magyarság északi tömbje és szórványa, az ,,esszelő” csángók mezőségi kirajzásból származnak, a déli, székelyes csángók Székelyföldhöz kötődnek. Az Erdélyi Fejedelemség hivatalos nyelve a magyar volt, elsőként a magyarság történetében. Erdélyben a magánlevelezéstől a világi tudományok nyelvéig a magyar nyelv volt használatos. A török portával például a román fejedelemségek is magyar nyelven leveleztek. A 17. században Erdély volt a magyar nyelvű művelődés központja. A levéltárakban több a magyar nyelvű levél, okmány, mint a Kárpát-medence egészében együttvéve. (Ily módon érthető meg, hogy a Szabó T. Attila és munkatársai által egyberakosgatott Erdélyi Szótörténeti Tár anyaga miért olyan páratlanul gazdag.) /Sylvester Lajos: Setétpataki világosság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./