Az Életfa Családsegítő Egyesület céljai között szerepel a környékbeli nagycsaládok feltérképezése is, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten, támogathassák őket. Ezúttal Visa volt soron, ahol két család él nehéz körülmények között, ajándékot vittek nekik. Visa lakossága mintegy 600 lélek, ebből 430 református, 110 ortodox, kb. 35–40 Jehova tanúja, a többi pedig adventista. A helyi reformátusok közül mintegy 130-an élnek Kolozsváron vagy Magyarországon. Kevés a gyermek. Az iskolába összesen 34 gyermek jár. Visa lakóinak több mint 50 százaléka 50 év feletti. A falu két nagycsaládja közül Papp Józsefnek nyolc gyermeke van. A másik családban az édesanya, Gáspár Carmen, két férjét temette el, mindkét férjétől két-két gyermeke van, akiket idős édesanyja segítségével nevel. Carmen román származású, első férje után tért át a református egyházba. Lehetőség szerint a falu is segíti őket. /Sándor Boglárka Ágnes: Két visai nagycsalád kapott segítséget. Az Életfa egyesület feltérképezi a sokgyermekes családokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

V. Erdős László honvédezredes a Nyugati Magyarság júniusi számában terjedelmes összeállításban emlékezett meg a méltatlanul megtagadott honvédtábornokokról, köztük Dálnoki Veress Lajos vezérezredesről, Dálnoki Miklós Béla vezérezredesről, Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredesről, akiket a megszállók és a kommunista hatalom bosszúhadjárata elért, és koholt koncepciós perek alapján elítélt és bebörtönzött, egyeseket közülük emigrációba kényszerített. Erdős László történelmi panorámát rajzolt Dálnok históriai küldötteiről: ,,Ritka az a falu Háromszéken, amely annyi jelentős szülöttel és innen elszármazott személyiséggel büszkélkedhetne, mint éppen Dálnok. Soroljuk: Dálnoki Veress Demeter (XVIII. század) egyházi író, dálnoki Veress Gerzson, XVII. századi kuruc költő, történetíró, s. Nagy Mihály (1612–1648) és d. Nagy Lőrincz (1614–1661), kolozsvári unitárius gimnáziumi tanárok, előbbi teológiai író, utóbbi héber filológus. Itt született Földes Géza (1857–1937) pedagógus, újságíró, szerkesztő, Darkó Jenő (1880–1940) bizantinológus, szerkesztő, az MTA tagja, Kozma Dénes (1875–1925), a magyar mezőgazdasági irodalom úttörője, Hadnagy Albert (1901–1967) levéltári igazgató. Idevalósi családból származtak, és Dálnokhoz kötődtek az író és költő Gaál József (1811–1866), valamint két neves magyar hadtörténeti személyiség, két vezérezredes: dálnoki Veress Lajos (1889–1976), az 1944-ben Erdélyben harcoló 2. magyar hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és dálnoki Miklós Béla (1890–1948) 1944-ben a Kárpátokban harcoló I. magyar hadsereg parancsnoka, Magyarország ideiglenes miniszterelnöke 1944–45-ben. ” Erdős László a felsoroláshoz hozzátoldotta Veress Dánielt és Veress Gerzsont is. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes /sz. Sepsiszentgyörgy, 1899. okt. 6./ elvégezte a Ludovika Akadémiát. 1942-ben a szovjet elleni nyári hadműveletekben a 2. magyar hadsereg páncélos hadosztályának parancsnoka. 1944. március 19-én, a német megszállás hírére mozgósított, majd Horthy Miklós csapdába csalását és a német túlerőt látva visszavonta a parancsot. 1944. augusztus 1-jével vezérezredessé léptették elő, és az Észak-Erdélyben állomásozó 2. magyar hadsereg parancsnoka. Horthy Miklós az október 15-i kiugrási kísérlet előtt akadályoztatása esetére a helyettesévé, ,,homo regiusszá” nevezte ki. A kormányzói proklamáció után kiadta a parancsot a visszavonulásra, de a németek letartóztatták, és átadták a nyilas hatóságoknak. A hadbíróság 15 évi fegyházra ítélte, Sopronkőhidán őrizték. 1945. március 28-án őreivel együtt megszökött, de a szovjetek elfogták, és 1946 januárjáig a kiskőrösi szovjet internálótáborban tartották fogva. Szabadulása után igazolták, de a Magyar Kommunista Párt megakadályozta kinevezését a Honvédelmi Minisztériumba, s 1946-ban nyugdíjazták. 1947-ben őrizetbe vették, és köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával első fokon halálra, majd másodfokon kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956. október 28-án a szabadságharcosok szabadították ki Márianosztráról. November 3-án elhagyta az országot, és Londonban telepedett le. 1976. március 29-én halt meg. Donáth György, félig erdélyi gyökerű, maga is híres katonacsalád sarja, a koncepciós perekben halálra ítélt konok székely a Horthy-rendszer visszaállításának megkísérlésével vádoltan az utolsó szó jogán, miután kijelentette, hogy semmiféle földi igazságszolgáltatási fórumhoz nem fog kegyelemért folyamodni, ezt mondta: ,,Dálnoki Veress Lajos vezérezredes volt az, aki 1944. márciusban hadtestét mozgósította, Veress vezérezredes volt az, aki kétszázezer embernek olyan intézkedést adott, amelynek következtében a németek súlyos vereséget szenvedtek. Ő volt az, aki a kormányzói hadparancsot végrehajtotta. ” – Donáth szerint az egész demokratikus rend jogforrásának egyik megalkotója mégsem lehetett ilyen vád fő hordozója. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes elítélése példa arra, hogy a magyarországi kommunista rezsim miként ítélte halálra, záratta börtönbe és pusztította el, miként kényszerítette a magyarság legjobbjait emigrációba. /Sylvester Lajos: Méltatlanul megtagadott honvédtábornokok (Koholt koncepciós perek nyomában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

A Háromszék napilap átvette a kolozsvári Helikon folyóirat június 25-én megjelent /482./ számából Szőcs István írását. A szerző sértőnek tartotta, hogy Stefano Bottoni történész azt írta valahol: Marosvásárhelyen már két nap múlva úgy érzi az ember, hogy elfogyott körülötte a levegő. Szőcs leszögezte, maga a város még mindig tartja magát, meg tudta őrizni színházát, szimfonikus zenekarát, könyvtárait és önmagát; annak ellenére is, hogy az elmúlt harminc-egynéhány évben iszonyatos exodust kellett átvészelnie. Bottoni pár éve kirobbantotta a Sütő András–Szabó Gyula–Földes László-vitát. Szőcs feltételezi, hogy Bottoni a Látó folyóirat táján szerezte információit, ahol a főszerkesztő, Gálfalvi György kerti fecskendő gyanánt szórja mindenkiről az ismereteket, ahelyett, hogy írna. Bátor, jó riporter, elfogult, de ennek ellenére szórakoztató kritikus. Valószínűleg a Sütő András lejáratására indult vitában nincs része. Annak régóta híre terjengett, hogy Marosvásárhelyt Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és mások bálványrombolásra készülődtek Sütő ellen. Szőcs szerint felül kellett volna múlniuk Sütő Andrást drámaírásban és publicisztikában, de ez nem következett be, legalább nyílt vitát kellett volna rendezni. Az A Hét nevű csak interneten megjelenő lap nagy leleplezések által véli igazolhatónak létét. Dsida Jenő születésének századik évfordulóján ezt tették. A megemlékezés műfaji behatárolása komoly feladat – persziflázs-gyűjtemény vagy rágalomária-est. A résztvevők kiszúrtak egy-egy Dsida-verset és – ,,interpretálták”, feltehetően hanghordozás és arcjáték által. Az a7 szerint Balázs Imre József elérte, hogy Dsida Nagycsütörtököt című versét harsány nevetéssel fogadta a közönség. Láng Zsolt kijelentette, nem szereti Dsidát, a verseket sem szereti, és nem bírja, ha ilyeneket írnak, hogy édes-bús. Az a7 lapban és máshol többen feltették a kérdést: hogy lehet, hogy Dsida Jenő, a vézna, szánalmas, vallásos, szipogó költőcske olyan vad, ,,szélsőséges” hangú költeményt írt, mint a Psalmus Hungaricus? A csudálkozóknak tudniuk kell, hogy a Psalmus ún. ószövetségi műfaj. Mózes, Illés, Ézsaiás, Jeremiás és a Zsoltárok könyveit végsőkig hevített izzású szenvedélyek, magyarázta Szőcs István. Egy irodalmárnak illik ismernie legalább nagyjából a hajdani próféták szövegeinek tartalmát és stiláris jellegzetességeit, mert azok az egyetemes irodalom értékes darabjai. Selyem Zsuzsa Dsidáról szóló sorait nem is meri magyarázni, írta Szőcs. Selyem Zsuzsa szerint: ,,Ez itt az irodalmi abszurd, a fiatalon elhalt életművet még mindig fogyasztja a halni nem tudó és nem akaró közönség. Szellemi nekrofília. ” /Szőcs István: Édes-bús internyet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Láng Gusztáv érdeklődése Dsida Jenő iránt nem mai keletű. Egy interjúban (Forrás, Kecskemét, 2007. május) vallotta: ,,...volt egy körülbelül évtizednyi szakasz az életemben, amikor szinte minden szabad időmet a Dsida-kérdés töltötte ki”. Láng Gusztáv lehetne a legalkalmasabb Dsida-kutató, aki végre megírhatna egy Dsida-biográfiát, de ettől, akárcsak egy eljövendő nagymonográfiától, az interjú szerint ódzkodik. Mindenesetre számtalan tanulmányt írt már a költőről, róla írta kandidátusi értekezését is, amelyet bővített, így született meg a kisebb monográfia (Dsida Jenő költészete, Kriterion), amelynek szövegét nem tartja véglegesnek, tervezi újabb átiratát. /Bogdán László: Monográfia Dsida Jenőről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) megerősítette Somodi Zoltán jelölését a Távközlési és Informatikai Minisztérium államtitkári tisztségébe. Somodi Zoltán Porcsalmi Bálint helyét töltené be, aki a minisztériumból való távozása után az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén tevékenykedik majd. A SZÁT megerősítette a Markó Béla szövetségi elnök Tőkés Lászlóval folytatott párbeszédre tett javaslatát, és eldöntötte, hogy nem zárkózik el a jelenlegi jelöltlista módosításától sem. /Somodi a távközlési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ A SZÁT ülése végén Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatón elmondta, hogy az informatikai és hírközlési minisztérium vezetését Nagy Zsolt tárcavezető felfüggesztése óta ideiglenesen Borbély László tölti be. Ez az átmeneti időszak július 26-án jár le, akkor, annak függvényében, hogy folytatják vagy megszüntetik a Nagy Zsolt ellen indított bűnvádi eljárást, dönteniük kell: első esetben új minisztert kell kinevezni, utóbbi esetben Nagy Zsolt folytatja a munkáját. Markó közölte, hogy találkozót kért Tőkés Lászlótól, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökétől, hogy a közös célokról és prioritásokról tárgyaljanak. Markó szerint a felkérésre Tőkés László mindeddig nem válaszolt, holott több időpontot is megnevezett. A kérdésre, hogy Tőkés Lászlónak bejutó helyet biztosítanának-e ezen a listán, Markó kijelentette: A jelöltlistáról a Szövetségi Képviselők Tanácsa döntött, az esetleges új helyzetről ugyancsak az SZKT-nak kell döntenie. Markó szerint összefogással három helyet is megszerezhetnek, lehetőséget adnak Tőkés Lászlónak a biztos bejutásra. /Markó Béla: Akár három helyet is szerezhetünk az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

Tanulságosak Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárának az adakozó anyaországról és a támogatott határon túli magyarokról a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott kijelentései. Gémesi szerint azért kellett felszámolni az adakozó-támogatott viszonyra épülő rendszert, mert egyenlőtlen helyzetet teremtett Magyarország és a külhoni közösségek között. Ezzel szemben a határon túliak meggyőződése: az eddigi támogatási rendszerrel azért kellett szakítani, mert jelentős mértékben az Orbán-kormány idején, a státustörvény égisze alatt dolgozták ki, vigyázva, hogy a budapesti finanszírozásból egyaránt kapjanak a Kárpát-medencében működő magyar szervezetek – „legitimitásuktól” függetlenül. A Gyurcsány-kormány új nemzetpolitikát hirdetett meg, ezzel a mottóval mindent felszámoltak, ami eddig működött. A jól bejáratott Magyar Állandó Értekezlet helyét – a mindenkori Kárpát-medencei ellenzék kiiktatásával – átvette a ritkán, de eredménytelenül ülésező Regionális Egyeztető Fórum, a határon túli magyarok sokrétű problémáit és igényeit átlátni képes közalapítványok megszűntek, a romjaikon felhúzott Szülőföld Alap pedig elnézi a baráti pénzosztozkodást. Ezzel csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezetek kapnak támogatást. Erdélyben például egyetlen fillért sem kapnak az RMDSZ-t bírálni merő újságok, Kárpátalján annak a könyvtáros egyesületnek juttatnak 19 millió forintot, amely vezetőjének férje képviseli a régiót az SZA kuratóriumában. A fenti, Gémesi szerint csupán etikailag kifogásolható esetek fölött persze szemet hunyt az új magyar nemzetpolitika. /Rostás Szabolcs: Adakozópolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Folytatja táblaháborúját a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amelynek vezetősége kilátásba helyezte, hogy augusztus végén ismét önerőből teszi majd ki a magyar nyelvű feliratokat, ha a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége továbbra nem tesz lépéseket a valós többnyelvűség irányába. A BKB elnöksége július 14-én kiadott közleményében emlékeztetett, hogy a Mihai Razvan Ungureanu volt román külügyminiszter által megjelölt 2007. július elsejei határidő letelt, ennek ellenére mozdult előre a BBTE többnyelvű feliratainak ügye. A BKB élesen bírálta Magyari Tivadart, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettest, cinikus hazugságnak nevezve azt a korábbi kijelentését, miszerint részleges elmozdulás történt a többnyelvűség irányába. A BKB-sok szerint minősíthetetlen Magyarinak az a megállapítása is, hogy az egyetem felépítésének jelenlegi koncepciójába nem fér bele „a nyelvi-etnikai szerkezeti elkülönülés”. Magyari Tivadar kijelentette: nem kíván vitába bonyolódni a BKB-val. Rámutatott: tartja magát a magyar tagozat vezetőségének ahhoz a korábbi állásfoglaláshoz, amely kimondja, hogy a BBTE magyar oktatóinak többsége támogatja az egyetemen belüli önálló magyar tannyelvű tanszékek és karok létrehozását. Magyari hozzátette, a BBTE honlapján már van magyar nyelvű tartalom, az egyetem főépületében a bejáratnál elhelyezett elektronikus kijelzőn már magyarul is megjelenik az „Isten hozott”. Az egyetem épületein hamarosan megjelennek olyan háromnyelvű feliratok, amelyek a felvételiző diákokat köszöntik. /B. T. : Folytatódik az egyetemi táblaháború? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint nem igaz, hogy „maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan. ” Kása Zoltán ezt az állítást cáfolta, a BBTE kedvezőbb színben próbálja feltüntetni magát. A multikulturalitásra való hivatkozással szemben az egyetem nem is többnyelvű, csupán több nyelven folyik az oktatás (román, magyar, német, angol). A felvételi plakátok és az újságokban közölt reklámok szerint a jogi karon van magyar nyelvű oktatás, holott csak egy-két tárgyat tanítanak magyarul. Az viszont igaz, hogy a magyar diákok külön helyekre felvételiznek, akárcsak azokon a szakokon, ahol magyarul tanítanak. A rektori nyilatkozatok szerint a magyar tagozatnak teljes autonómiája van, minden szinten (tanszék, kar, egyetem) dönthet a saját ügyeiről. Az egyetemi chartában tényleg szerepel az, hogy a tagozatvezető minden szinten felel az illető tagozatért. Amikor az egyetem vezetősége ráerőszakolta véleményét a szenátusra, és megszavaztatta a két adjunktus kolléga kizárását, az illető tagozatvezetőket semmilyen szinten nem kérdezték meg, sőt tiltakozásuk ellenére döntöttek. A magyar tanárok többsége írásban tiltakozott a döntés ellen, de hiába. A rektor 2006. február 27-i nyilatkozata szerint az egyetemen 19 román, 16 magyar és 10 német tannyelvű kar létezik. Összeadva ez 45 kart jelentene, holott az egyetemen jelenleg 21 kar van. A csúsztatás ott van, hogy hiányzik az „is” szócska. A 21 karból négyen csak románul tanítanak, kettőn csak magyarul, a többin vegyesen. A német nyelvű oktatás többnyire csak részleges. Ugyanebben a hónapban a rektor ezt írta: „Sajnálatos, hogy voltak olyan esetek, amikor elsőrangú magyar szakembereket (lásd az informatikusok esetét) épp az ugyanolyan szakterületű magyar kollégák nem fogadtak el. ” Kása hangsúlyozta, hogy az informatikán ilyen eset nem volt! Két alkalommal is személyesen kért a rektortól pontosítást az esetről. 2006. március 2-a óta várja iktatott írásbeli kérésére a választ, de az nem jött meg. Az egyetemnek szokása nem válaszolni a kellemetlen kérdésekre, mégha emiatt pereket is veszít. Az egyetem közlönyében, a Buletin Informativ címűben nem szoktak közölni olyan dokumentumokat, amelyek bírálják a jelenlegi struktúrát, egyetemi vezetést. 2005 őszén a magyar tagozat akkori vezetői (Salat Levente, Nagy László, Szamosközi István) végigjárták a karokat, elbeszélgettek a magyar oktatókkal, és elkészítettek egy írásos összefoglalót, amelyet szándékuk szerint a közlönyben megjelentettek volna. Az anyag óvatos bírálata volt a jelenlegi multikulturálisnak mondott struktúrának. Már első mondatában szerepel, hogy a karokon a magyar kollégák körében frusztráltság uralkodik. Ez az anyag nem jelent meg a közlönyben, és az egyetem román vezetősége ráuszította a dokumentum készítőire a dékánokat, akik megpróbáltak mindent cáfolni. 2006 tavaszán a magyar oktatók közgyűlésén majdnem száz jelenlevő ellenszavazat nélküli nyilatkozatát sem közölték, mert az bírálta a vezetőséget. De közöltek különféle nyilatkozatokat, amelyek ellenzik a magyar tanárok kérését a magyar nyelvű karok létesítésére vonatkozóan. Ezek közül kiemelkedik Gyémánt Ladislau szövege, amely elképesztő módon, azt fejtegeti, hogy a magyar karok létrehozása újabb holokauszthoz vezetne! Ebben a közlönyben olvasható az a rövid beadvány, amelyben hárman (Egyed Emese, Sárkány Kiss Endre és Kása Zoltán) kérték a magyar karok létrehozásának megtárgyalását a szenátusban. Nem közölték, hogy ehhez egy pontos terv és sok-sok aláírás tartozik. A magyar főállású oktatóknak több mint kétharmada aláírta ezt a kérést, annak ellenére, hogy például a pszichológiai karon megtiltották a tanároknak az aláírást. Ez a beadvány cáfolta volna azt, hogy itt csupán egy kislétszámú csoport hangoskodik. Rendkívül durva és sértő a rektor Kónya-Hamar Sándor képviselőnek címzett legújabb nyilatkozata. Szerinte semmilyen politikai alakulat, még a Kónya-Hamar Sándoré sem tett annyit a BBTE-n folyó többnyelvű oktatásért, mint maga az egyetem. Kása professzor megjegyezte, emlékeztetnie kellene Bocsan rektort arra, hogy amikor 1993-ban beindult a BBTE-n a teljes magyar nyelvű képzés jónéhány szakon, akkor az politikai egyezség eredménye volt. Az egyetem mára kb. ezerre bővítette az ingyenes helyek számát a magyar szakokon, az tényleg az egyetem érdeme. Az is politikai egyezség hozadéka, hogy a jogi karon már mintegy kilenc éve külön helyekre pályázhatnak a magyar diákok, annak ellenére, hogy azután szinte csak románul tanulnak. A rektor szerint a diplomákat azért kell csak románul kiállítani, mert az az állam nyelve. A Bolyai Egyetem idejében sem volt más a hivatalos nyelv, mégis kétnyelvű diplomákat állítottak ki. /Kása Zoltán egyetemi tanár: BBTE és az igazmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Jó eredményekkel államvizsgáztak az idén Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem végzősei. 12 szak közül lehet választani nappali tagozaton /kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatói egységek gazdaságtana; menedzsment; reklámgrafika; zenepedagógia; angol nyelv és irodalom; német nyelv és irodalom; román nyelv és irodalom; angol nyelv és irodalom,. román nyelv és irodalom; filozófia; szociológia; szociális munka; továbbá református didaktikai teológia és mezőgazdasági mérnöki szakra lehet jelentkezni levelező tagozaton. Százszázalékosan sikeresen államvizsgáztak az idén a Partiumi Keresztény Egyetem végzősei, tájékoztatott Tolnay István egyházkerületi tanügyi tanácsos, a PKE Vezetőtanácsának alelnöke. Mivel a bolognai folyamat következtében jövőre több végzős lesz (végeznek mind a negyed-, mind a harmadévesek), az idén több helyet indítanak, 525 hallgatót várnak. /Tóth Hajnal: Sikeres államvizsgák a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 16./

Kihívások a pszichiátria számára az európai integráció idején címmel tartottak többnapos konferenciát a Sapientia–EMTE csíkszeredai campusán. A második alkalommal megrendezett román–magyar pszichiátriai eseményen többek között az affektív és szorongásos zavarok aktuális kérdéseit is megvitatták a résztvevő szakemberek. Dr. Veress Albert, a csíkszeredai szervezőbizottság elnöke elmondta, a Magyar Pszichiátriai Társaság felkérésére ezentúl kétévente a megyeszékhely ad otthont az ilyen jellegű összejöveteleknek. /Pszichiátriai konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa Illetékesek, figyelem című írásában /Szabadság, jún. 21./ beszámolt arról, hogy durva és vulgáris magyarellenes cikke miatt feljelentette az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a „Vasutas Hangja” (Vocea ceferistului) című kiadványt. A napokban a hivatal képviselője felhívta az újságírót és közölte, nem sikerült kideríteniük, hogy hol, hogyan, milyen rendszerességgel jelenik meg a lap. Ercsey-Ravasz Ferenc két telefonhívás után közölhette velük: a lap Bukarestben jelenik meg, igazgatója bizonyos Florin Mihai Nahorniac nyugdíjas, a telefonszámukat is megadta. Ezután a tanácstól visszahívták, közölték vele, az illető nem válaszol a telefonhívásokra… A Diszkriminációellenes Tanács 2001–2006-os jelentésében is felbukkant Florin Mihai Nahorniac neve, zsidózás miatt. A jelentés szerint: Nahorniac a telefonra nem válaszol, a bejelentett lakcímén nem található, nem tudnak mit kezdeni az esettel. Hogy lehet az, hogy egy ország rendőrsége nem talál meg egy személyt, aki két kiadványt szerkeszt, aki interjúkat ad? /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lesz-e itt jogállam valaha? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Dávid Csaba, a marosvásárhelyi városi RMDSZ elnöke nem akart konfliktusba kerülni a sajtótájékoztatón jelen levő Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnökkel, ezért kijelentette: ha a jelenlegi alpolgármester, Csegzi Sándor jelölésének kérdését, (akit a városi szervezet Borbély László miniszter ellenében szavazott meg polgármester-jelöltéjének) a magyarság szempontjából országosnak tekintik, akkor az RMDSZ-hez tartozó szervezeteknek jogukban áll elemezni ezeket a véleményeket. Dávid Csaba elismerte, hogy Csegzi Sándor a marosvásárhelyi RMDSZ polgármester-jelöltje. /Bögözi Attila: Mégsem Csegzi? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ), a rendezvényen a régió kiemelkedő személyiségeiről hangzottak el előadások. A szövetség elnöke a Budapesten élő Medvigy Endre, aki főként a kommunizmus idején mellőzött írók – Sinka István, Nyirő József, Wass Albert – munkásságát kutatja. Az irodalomtörténész nemcsak a munkája révén kötődik a Partiumhoz: szülei Nagyváradon születtek. Medvigy Endre a vele készült interjúban kifejtette, a szövetség elnevezése egy ernyőszervezetet takar, amely közel negyven tagszervezetet számlál a Kárpát-medence minden régiójában. Egyetemes magyarságban gondolkodó, határokat, politikai megosztottságot figyelmen kívül hagyó szervezetről van szó, amely a Kárpát-medence egy-egy szeletének értékeit igyekszik felmutatni a vándorgyűléseken. Korábban többek között Kassán, Gyulán, Gyergyószentmiklóson tartottak rendezvényeket. Sok előadás hangzott el a mostani vándorgyűlés három napja alatt, Partium neves személyiségeiről olyan szaktekintélyek értekeztek, mint Jankovics Marcell vagy Andor Csaba. Dsida-évforduló van, ezért hívták meg Lisztóczky László irodalomtörténészt, az egri Dsida Jenő Baráti Kör elnökét. Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet Nagyvádon hunyt el, Andor Csaba tartott előadást róla. Hlatky Endre főispánnak rendkívül fontos szerepe volt nemcsak a nagyváradi, de az egyetemes magyarság életében is. A magyar rádió igazgatójaként József Attilát szerepeltette, és 1944-ben ő olvastatta be Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációját. Hlatky nevéhez főződik továbbá az Ady-emlékmúzeum létrehozása is, hiszen ő vásárolta fel 1940 után a múzeum törzsanyagának számító gyűjteményeket. Medvigy Endre Sinka Istvánról tartott előadást, akinek a munkásságával régóta foglalkozik. Sinka István költészete sokkal nagyobb értéket képvisel a magyar irodalomban, mint amennyire ma elismerik, hangsúlyozta. /Gergely Gizella: Repülőgépről a Partium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./ Július 15-én ért véget Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének XVI. Vándorgyűlése. Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Hollósy Simon festőművész és a nagybányai művésztelep címen beszélt Hollósy életéről, művészi hitvallásáról, Urbán László irodalomtörténész Nagyvárad egykori szerelmes trubadúrjáról, Nadányi Zoltánról. Bertha Zoltán irodalomtörténész Németh László partiumi gyökerei és nagyváradi beszéde című előadásában felidézte azokat gondolatokat, melyeket az író figyelmeztetésként szánt a magyar nemzetnek. Németh László nagyváradi beszédében fogalmazta meg: „Magyar az, aki az érdekei ellen is magyar akar maradni”. A Bihar megyei poéták közül Gellért Sándor költészetébe kalauzolta a jelenlévőket Gellért Gyula református esperes, a költő fia. Lipcsey Ildikó történész Páskándi Géza munkásságáról tartott előadást. Az előadásokat Bálint István János szerkesztő zárta Boldog Várad címmel. /Szőke Mária: Kis ízelítő szellemi kincseinkből. = Reggeli Újság (Nagyvárad), 2006. júl. 16./

Aranyosszék nem a népzenéről, néptáncról híres, ezen a vidéken ez már több évtizede kikopott. Egy ideje azonban itt is működni kezdett a folklórturizmus: idén már ötödik alkalommal rendeztek néptánctábort Várfalván. Az oktatást a kolozsvári Zurboló táncegyüttes tagjai vállalták, ők irányítják az immár tízéves Aranyosszék Néptánccsoportot is. Könczei Csongor néprajzkutató a táborban gerendkeresztúri táncokat tanított. Gerendkeresztúron még él a tánchagyomány: az itteni hagyományőrző csoport idén először ellátogatott a várfalvi táborba. /Rostás-Péter Emese: „Gyökeret eresztő” néphagyomány. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Az idei Dálnok Napokon frissen készült aszfalt bekötőút fogadta az érkezőket. A Dózsa-szobor melletti téren folyt a műsor. Emlékszobát avattak családja révén a faluból származó Veress Dániel írónak. Miklós Mária tanítónőnek díszpolgári címet adományoztak. A település nagyjai közül minden évben egyet-egyet kiemelten idéznek meg. /Sylvester Lajos: Ujjunk egy település ütőerén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

Július 15-én nyílt meg Kalotaszentkirályon a felvidéki, délvidéki, erdélyi és magyarországi középiskolások Útjaink, állomásaink a pompás magyaroknál című olvasótábor, melyet a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Lélekpendítők Társasága rendezett. A táborozás alatt az irodalmi hagyományápoló diákok Ady Endre, Arany János és Kós Károly nyomába erednek, az emlékhelyeket bejárva ismerkednek Kalotaszeg néprajzával és Erdély szellemi kincseivel. A táborba több kolozsvári jeles személyiség fogadta el a meghívást, így Péntek János professzor, Kántor Lajos, a Korunk, valamint Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, és Budapestről Pomogáts Béla irodalomtörténész, akik mindannyian kötődnek Kalotaszentkirályhoz. /Ady és Arany nyomában a Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Bográcsgulyásfőzés, halászverseny, pálinkaverseny és főleg a vállalkozóknak és önkormányzatban dolgozóknak szervezett A kisrégiók fejlődésének lehetőségei az EU-ban című fórum várta az idei falunapokon a szilágysági Kémerre és Kárásztelekre látogatókat az elmúlt hét végén. Átadták a két települést ellátó ivóvízrendszert is. A falunapon fellépett a nagyváradi Matyi Műhely, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta néptánccsoport, valamint Szecsődi Rita magyarországi népdalénekes. /Dézsi Ildikó: Falunapok és ivóvízhálózat Kémer–Kárászteleken. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Idén is több mint kétezer a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban végzett diák gyűlt össze a hétvégi Véndiák-találkozón. A Szatmárnémeti Véndiákszövetség tizenhatodik alkalommal szervezte meg a város magyarságának egyik legnépszerűbb rendezvényét. Az iskola termeiben Czinzel Erzsébet fotóiból, Petkes József festményeiből, illetve Buú József fafaragásaiból nyílt tárlat. /Babos Krisztina: Vén diákok a Kölcseyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

21 magyar karon 57 szakra hirdetett meg helyeket a Babes–Bolyai Tudományegyetem idén. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem idén 19 szakot indít Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A Modern Üzleti Tudományok Főiskola székelyudvarhelyi kirendeltségén két alapképzésre és egy másoddiplomás képzésre lehet felvételizni. A beiratkozások július 20-án fejeződnek be. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./Emlékeztető: A Babes–Bolyai Tudományegyetem a 21 karból négyen csak románul tanítanak, kettőn csak magyarul, a többin vegyesen. /Kása Zoltán egyetemi tanár: BBTE és az igazmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Tőkés László szívesen tárgyalna az RMDSZ vezetőivel az európai parlamenti választásokról, de bizalmatlan az RMDSZ iránt, és bizonytalan az esetleges együttműködést illetően. Az ÚMSZ – hosszú idő után először – interjút készített Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Elvben van még lehetőség arra, hogy közös lista alakuljon ki az RMDSZ-szel, nyilatkozta. Megszerezte 140 ezer aláíró támogatását, ez mutatja, hogy az RMDSZ nem fedi le az egész romániai magyarságot. Tőkés László csak akkor indulna közös listán, ha erre áldását adja az őt felkérő hat szervezet. Jó lenne előkészíteni a találkozást Markó Bélával. Ő készen áll a tusványosi táborban a találkozóra. Ha sikerül most kompromisszumot kötni, Tőkés elképzelhetőnek tartja az elkövetkezendő időkben az összefogást. Az autonómia ügye csak teljes összefogással képviselhető. /Both Abigél: Tőkés László – bizalmatlanság és bizonytalanság közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője szerint csökken az esélye annak, hogy az „erdélyi magyar-magyar csúcs” létrejöjjön. Az RMDSZ-nek az utóbbi egy évtizedben soha nem volt nagyobb szüksége arra, hogy külső ellenzékével tárgyalva, némileg megszabaduljon az egyenpártiság ballasztjától. A szövetség vezetői az utóbbi időben számos jelét adták ennek akkor is, ha a hivatalos megnyilatkozásokban tetten érhető egyféle kevélység, egyfajta leereszkedő magatartás. Másrészt a Tőkés László nevével fémjelzett csoportosulásnak is szükségük volna önlegitimációra. A lap szerint Tőkésék nem érzik a kompromisszumkötés kényszerét, egyik fél sem készített el egyfajta problémakatalógust. /Salamon Márton László: Ami késik, múlik is? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Augusztusig hosszabbította meg az aláírásgyűjtésre kiszabott határidőt a Magyar Polgári Szövetség. Egyelőre nem mond le tisztségéről az MPSZ országos vezetősége, bár korábban a Bálványosi Nyári Szabadegyetemig szabtak határidőt arra, hogy összegyűjtsék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint országos szinten megvan már a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer támogató aláírás, viszont egyes megyékben még nem gyűlt össze az előírt 800 kézjegy. Megyénkénti 700 aláírásnál többet szeretnénk összegyűjteni, hogy legyen miből válogatni. /Kovács Zsolt: Nem mond le az MPSZ-vezetőség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Amint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnökévé választott Csendes László Erdélyi Riportban megjelent interjújából kiderül, nem igaz Basescu államfő azon állítása, hogy a bizottságnak már minden dokumentum a birtokában van. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ például még jelentékeny anyagot őriz, a sokat emlegetett mikrofilmeket például. Kevesen tudják, hogy a rossz emlékezetű Szekuritáténál, a dossziékat rendszeresen mikrofilmre is vették, amelyek átvizsgálása nehéz helyzetbe hozhatja a közélet olyan szereplőit, akik valamilyen kapcsolatukat kihasználva jelentéseket vagy egész iratcsomókat tüntettek el. Fontos Ticu Dumitrescu javaslata is, hogy a bizottság vizsgálhassa a Román Kommunista Párt irattárát is, hiszen az egykori központi bizottság irattárában minden bizonnyal szekusezredesek, -tábornokok dossziéi is fellelhetőek. A Csendes-interjúból a legfontosabb információ, hogy megkezdődött az egész, hatalmas anyagot tartalmazó levéltár dossziéinak feldolgozása. /Bogdán László: Hiányos dossziék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

A Kárpát-medencei magyar pedagógusok legnagyobb szakmai fóruma, a Bolyai Nyári Akadémia július 16-i hivatalos megnyitójára, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermébe nagy számban érkeztek a felvidéki, délvidéki és erdélyi pedagógusok, előadók, egyetemi és főiskolai oktatók. Toró Tibor akadémikus, a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke visszaemlékezett a tizenöt évvel ezelőtti lelkes csapat törekvésére, amely egy olyan intézmény létrehozására irányult, ami biztosítani akarta a romániai magyar pedagógusok továbbképzését. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, az akadémia fővédnöke emlékeztetett, évente mintegy nyolcszáz hallgató, százhúsz előadó vendégtanár részvételével zajlik a képzéssorozat. /Antal Ildikó: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Július 16-án kezdődött Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban Bolyai Nyári Akadémia (BONYA) két tanfolyama, az egyik az Életvezetési ismeretek és készségek, a másik a Mentálhigiéné témakörben zajlik, melyre Vajdaságból és Szlovákiából is érkeztek pedagógusok. Matekovits Mária aligazgató, hangsúlyozta: Arad első alkalommal házigazdája BONYA-tanfolyamnak. Az aradival egy időben Erdély további hét városában másik 19 tanfolyam kezdődött meg. A két tanfolyam résztvevői számára szabad idős programra is lehetőséget biztosítanak, többek között, a Százszorszép Gyermekszínház Játsszunk együtt! című, Ujj Ágnes rendezte összeállításának megtekintésére, továbbá szakmai kirándulásra Kisiratosra. /Kiss Károly: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Vesztes az a nép, amelyik nem törődik a múltjával – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke július 16-án, vasárnap a Szent Imre nevét viselő települések találkozóján, Soltszentimrén, ahol felavatta Imre herceg mellszobrát. Az elmúlt évszázad, de az elmúlt esztendők történései is darabokra szaggatták ezt az országot, területileg és lelkileg is – hangoztatta Lezsák Sándor. (A politikus kezdeményezésére alakult meg a Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság, amely István király fia születésének 1000. évfordulóján ünnepségsorozatot szervez a herceg nevét viselő településeken.) Az emlékbizottság felhívással fordul „az ország népéhez és a világ magyarságához”, főként a Szent Imre nevét viselő intézmények, szervezetek képviselőihez, hogy méltó megemlékezésekkel, programokkal segítsék Szent Imre kultuszának erősítését és ezáltal a nemzet megújulásának, szellemi, erkölcsi felemelkedésének és egységének ügyét. A Szent Imre nevét viselő öt magyarországi település mellett öt erdélyi település, Csíkszentimre, Görgényszentimre, Hegyközszentimre, Nyárádszentimre, Szent Imre Falva-Székelyudvarhely – emlékezik nevében is a hercegre. A településeken az idén mellszobrot állítanak Szent Imre hercegnek. Az alkotásokat Lantos Györgyi szobrászművész készíti el a Hegyközszentimrén korábban felállított mellszobor alapján. /Vesztes az a nép, amelyik nem törődik a múltjával. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Marosvásárhelyen a magyarságnak csak akkor lehet esélye a polgármester- választáson, ha egy akaraton lesz mindenki. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök azt mondta, Marosvásárhely polgármesterjelöltje nemcsak a városi szervezet ügye, s hogy a megye (értsd a megyei vezetőség) odafigyel a városi szervezet döntésére. Figyeljen oda, de ne szóljon bele, hangsúlyozta Fülöp Géza hozzászólásában. A beleszólás antidemokratikus. /Fülöp Géza: Oldott kéve? Lesz-e, lehet-e még magyar polgármestere Marosvásárhelynek? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Ágoston Vilmos hatvanéves. Tamás Gáspár Miklós írt róla az Élet és Irodalom július 6-i számában. Ágoston Vilmos nem változott, ma is az a szkeptikus humanista, aki volt, a kultúrával szemben is illúziótlan, könyvmoly, zenehallgató és képbámuló. A Magyarországra a 1980-as évek közepén áttelepült Ágoston Vilmos a rendszerváltás körüli Magyar Nemzet elismert munkatársa, szerzője volt, később kérészéletű lapkezdemények szerkesztőségében írta szorgosan és remekül a remittendát. Soha nem volt pénze, rendes állása, megbízható kiadója. Neki csak mindenfelé szétszórt írásai vannak. Regényeinek rossz címeket adott (Lassú vírus, Godir és Galantir, Húzd a himnuszt, ne káromkodj!), újabb esszéköteteinek a címe is unalmas (A Konvenció vendégei, Az érvelés ideje), azonban Ágoston Vilmos soha nem egyezett ki, soha nem alkudott meg, nem hagyott rajta nyomot a pesti számkivetettség, vidéki modern értelmiségi maradt. Ágoston Vilka tőkéje, az, hogy fölfoghatatlanul szabad ember maradt. /b. d. : Balzsam. Egy szkeptikus humanista. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Megkezdődött a XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor Gyergyószárhegyen a több száz éves iskolából átalakított korszerű alkotóközpontban. Idén 27 pályázó tölthet tíz napot a táborban. A felvidéki Jókától a moldvai Frumószáig érkeztek gyermekek a táborba. Borsos Géza, az alapítvány elnöke törekvéseiket ismertette. Hangsúlyozta, hogy minden táborozás a nemzeti érzés nevelését is szolgálta. /Bajna György: XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Az RMDSZ Állandó Tanácsa azt javasolja Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, hogy szerepeljen bejutó helyen a szövetség európai parlamenti listáján. Az EMNT elnökének az RMDSZ-listán való esetleges szerepeltetése először idén tavasszal merült fel, amikor számos magyarországi közéleti személyiség, illetve több RMDSZ-es politikus (Sógor Csaba, Toró T. Tibor, majd Eckstein-Kovács Péter) arra kérte Markó Bélát: tegye lehetővé egy összmagyar jelöltlajstrom összeállítását, amelyen Tőkés László befutóhelyre kerülne. Ettől a javaslattól akkori az RMDSZ vezetősége határozottan elzárkózott. Tőkés László szerint konszenzusos alapon olyan nemzeti jelöltlista összeállítása szükséges, amelyet az egész erdélyi magyarság támogat. Az így összeállítandó 35 fős jelöltlistán helyet kellene kapnia például a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőinek, Hantz Péternek és Bodó Barnának is. A tárgyalások időpontja és helyszíne egyelőre még bizonytalan. /Benkő Levente: RMDSZ: Tőkéssel az EP-be. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./