November 20-án Marosvásárhelyen, 21-én Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában, 22-én pedig Sepsiszentgyörgyön tart kampánygyűlést Tőkés László, az eseményeken részt vesz és beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is – jelentette be a független EP-jelölt Maros megyei kampánystábját vezető Tőkés András. Elmondta, a megye falvainak mintegy 60–70 százalékában sikerült eddig olyan önkéntes csoportokat szerveznie, amelyek segítségükre lesznek a kampányban. Tőkés András szerint Sógor Csaba bizonyult az RMDSZ „trójai falovának”, hisz beavatottként értesülhetett Tőkésék szándékairól. Egy nyilvánosságra került belső RMDSZ-es dokumentumra hivatkozva közölte: fennáll a veszélye annak, hogy a Fidesz elnökének látogatását az RMDSZ meg kívánja zavarni. Erről tájékoztatták Orbán Viktort is, aki nem mondta le útját. /Tőkés Orbánnal kampányol. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Sike Lajos, a lap munkatársa elmondta, Kőszegremetén van présháza, ahova meghívja barátait és ellenfeleit is, meginni egy-két pohár bort. Reizer Pál volt szatmári megyéspüspök mondta, hallotta, milyen régi présházak vannak arrafelé. Sike meghívta Reizer püspököt, aki tizennégy év alatt majdnem annyit épített egyházmegyéjének, mint amennyit a kommunizmus elvett tőlük. Reizer előre óvott minden felhajtástól. Nem sokra rá Tőkés püspök beszélt az újságíróval. Sike őt is meghívta, de a püspök jelezte, a presbitériummal jönne, hívja meg a presbitériumot is. Sike sietett elítélni a püspököt: Tőkés László szereti, ha tömeg vonul utána, de „hogy ez mindennél fontosabb neki, csak mostanában értettem meg. ” Az újságíró tovább támadott: hazugság, hogy az erdélyi magyarság EP-képviselője szeretne lenni, hiszen az lehetett volna, ha elfogadja az RMDSZ-listán felajánlott biztos befutó első két hely egyikét. „De nem fogadta el, mert számára nem Brüsszel a fő cél, hanem az egész erdélyi magyarságnak az ő háta mögé való sorakoztatása. ” „Ő megy elöl palástosan, és Erdély másfél milliós magyar népe (reformátusok, katolikusok, unitárusok, baptisták, evangélikusok, sőt magyar zsidók is) utána hömpölyög, halleluját és Tőkést skandálva. Mert ő a Megváltónk, bizony ő – s rohadt komcsi, aki nem így gondolja!” /Sike Lajos: Vonulunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Nincs hajlandóság az 1956-os szabadságharc nyomán Romániában elítélt „szimpatizánsok” rehabilitálására. A bukaresti hatóságok az egyéni elbírálást tartják jónak, a kollektív felmentéstervezet pedig késik. Romániában 20 halálos ítéletet és 14 ezer évnyi börtönt szabtak ki ottani magyarokra ‘56 miatt – mondta Sólyom László köztársasági elnök október 23-i ünnepi beszédében. Az Új Magyar Szó úgy értesült, hogy a magyar államfő felvetette Traian Basescu elnöknek is a romániai ötvenhatosok rehabilitálásának kérdését idei bukaresti látogatásán, vendéglátója azonban azt válaszolta, hogy léteznek állami intézmények, amelyeknek feladata ezzel foglalkozni. Eckstein-Kovács Péter szenátor júliusban azt ígérte, hogy a nyár folyamán benyújt egy törvénytervezetet, amely érvénytelenítené az 1948 és 1963 közötti időszakban hozott politikai ítéleteket. A szenátor pontosította, hogy ez esetben nem rehabilitációról lenne szó: a jogszabály hivatalból eltörölné az adott időszakban hozott politikai ítéleteket. Néhány bíró külön megbízást kapna, hogy kikeresse az archívumokból az érintettek peranyagát. A szenátor szerint a törvénytervezet azért vonatkozna csupán az 1963-ig terjedő időszakra, mert az említett évben módosult a büntető törvénykönyv, amelyből törölték a politikai bűncselekmény fogalmát. Eckstein tervezete egyúttal rendelkezne a kártérítésről is, amelyre az áldozatok vagy örököseik jogosulnának. A törvénytervezetet azóta sem iktatták a parlamentben. Varga Andrea történész, a román kommunizmus történetének kutatója szerint nemzetközi támogatással lehetne változtatni a helyzeten, vagyis azon, hogy „Románia az egyetlen olyan ország, amelyben az 1945 és 1964 között hozott kommunista bírósági (politikai) ítéleteket nem semmisítették meg, kárvallottaikat nem rehabilitálták. /Késik az ‘56-sok rehabilitálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Megfelelő támogatás mellett a Babes–Bolyai Tudományegyetemen van jövőjük a különböző szakmákban jártas erdélyi fiataloknak a tudományos kutatások területén – hangzott el október 23-án Kolozsváron a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A Korunk kulturális lap októberi, illetve a ME.DOK médiával, sajtótörténettel és kommunikációval foglalkozó kiadvány idei második számának bemutatója kapcsán a jelenlévők a fiatalok kutatási kultúrájáról vitatkoztak. Magyari Tivadar szociológus, a BBTE magyar tagozat-vezető rektor-helyettese elmondta: a huszonéves kutatói mezőny egyre inkább kezd megerősödni. Veres Valér szociológus, egyetemi adjunktus szerint megfelelő háttérintézményekre szükség van – ilyen a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, vagy a Jakabffy Elemér Alapítvány. Dóczy Örs, a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója kiemelte: Erdély több városában vannak sikeres műhelyek, de a legtöbb ilyen iroda a pályázatokon alapszik. Soós Anna, a Matematika és Informatika kar docense a fenti intézmények szerepét a tehetség és az utánpótlás támogatásában tekinti fontosnak. Kádár Magor, a Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar oktatója Barabási László csíkszeredai származású professzor optimista gondolatát idézte: a nyugati országokba elvándorolt kutatók egy része visszajön, telve tapasztalatokkal, amelyeket itthon hasznosíthat. Szabó Zsolt egyetemi tanár, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet esetében az önerő és a saját kezdeményezés szerepét hangsúlyozta. Jakab-Benke Nándor a legfőbb célok között az akkreditációt nevezte meg. A beszélgetésen jelen volt Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője is. /Ferencz Zsolt: Fiatal kutatók provokációja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Romániában újdonságnak számító biotechnológiai kutatásokra kapott több mint egymillió eurós támogatást a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományok Tanszéke. Így a Sapientia kutatói az országos biotechnológiai kutatások közül háromnak a vezetői. Dr. Lányi Szabolcs, a tanszék professzora elmondta, az Országos Kutatási Programban (CNMP) meghirdetett tudományos pályázati kiírás teljes összegének 4 százalékát nyerték el. „Olyan labortechnikákat alkalmazunk a kutatás során, amely ez idáig egyedülálló Romániában, és külföldön is ritkaságnak számít” – magyarázta Ábrahám Beáta adjunktus, a projekt vezetője. „A pályázaton nyert pénz segítségével néhány százezer euró értékben műszereket és más szükséges anyagokat vásárolunk majd” – tette hozzá Lányi professzor. Olyan hároméves projektről van szó, amelynek során kutatásokat folytatnak enzimtervezés, irányított evolúció, talajfeljavítás terén. A tanszék a három új projekten kívül tíz másik országos kutatásban is partner. Nemcsak ez a projekt, hanem a tanszéken működtetett két szak, a környezetmérnöki és élelmiszermérnöki szakok is újdonságnak számítanak Romániában. A Sapientia 2002-ben célul tűzte ki, hogy a jövőt szolgáló, új piacot teremtő szakokat hoz létre. Lányi professzor szerint a biomérnöki szak a 21. század mestersége. Az ezelőtt hat évvel alapított környezetmérnöki és élelmiszermérnöki szaknak akkor még a román egyetemeken sem volt hagyománya. A két mérnöki szakot még nem akkreditálták, ugyanis ez csak nyolcéves működés után lehetséges. Végzett diákjaik a bukaresti műszaki egyetemen diplomáztak. A biomérnöki képzés eredményességét bizonyítja az is, hogy sikerült kinevelni már egy olyan szakembergárdát, akik képesek ilyen tudományos projekt lebonyolítására, mint amire most kaptak esélyt. /Székely Zita: Kutatásban vezetnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

RMDSZ-es fórumon Halász Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatta a közvéleményt az új helyzetről. A lugosi magyarok – főleg az idősebb generáció, amelynek tagjai az óvodától az érettségiig a mostani 5-ösben tanultak – érthetően ezer szállal kötődnek az épülethez, ennek hangot is adtak a találkozón. Halász azzal érvelt, hogy akkora épülettel nem tudnának mit kezdeni, egyre kevesebb a gyerek, emellett egy román középiskola könnyebben juthat hozzá az állami támogatáshoz felújításra, mint egy kisebbségi tanintézmény. Halász Ferenc szerint arra is gondolni kell, hogy a magyar tagozat jövőjét biztosítsák arra az esetre is, ha a jövőben nem lesz RMDSZ-es alpolgármester, főtanfelügyelő-helyettes stb. Király Rozália tanárnő hozzátette: a gyereklétszám-csökkenést az iskolában uralkodó körülmények is okozzák, mert a szülők nem szívesen íratják csemetéiket kevésbé jól felszerelt iskolába. /(pataky): Bizonytalanságban a lugosi magyar tagozat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

Ötödik alkalommal gyűlnek össze közös istentiszteletre a Csíki-medence protestánsai vasárnap. Hagyománnyá vált, hogy október utolsó vasárnapján a csíkszeredai református templomba hívják Csíkszereda és a környék református, unitárius és evangélikus híveit, hogy közös istentiszteleten emlékezzenek a reformáció emlékünnepére. Szintén hagyománnyá vált, hogy ezeken az istentiszteleteken felváltva hirdetnek igén az érintett felekezetek esperesei. Az előző évek tapasztalatai szerint 400–500 résztvevőre számítanak, ebből vidékiek mintegy 100–110-en lesznek. /Takács Éva: Protestáns nap Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

Az eltelt évek alatt több hasznos témájú és közérdekű könyv gyűlt össze Sepsimagyarós falucska református egyházánál. Mintegy háromszáz kötetet a Marosvásárhelyen élő Fodor Sándor nyugalmazott tanár adományozott még 2003-ban. Ugyancsak az ő szerkesztésében jelent meg egy Sepsimagyarósról szóló falufüzet, ebben az évben pedig Marosvásárhely város turistakalauza. A falu olvasni szerető és érdeklődő emberei a falufüzetből ingyenes példányt kaptak. A szeptember végén megtartott falutalálkozó alkalmával Fodor Sándor, akinek gyermekkori évei kötődnek ehhez a faluhoz, újabb könyveket adományozott. Így Szász Csaba református lelkész kezdeményezésére megalakították, és ünnepélyes keretek között felavatták Sepsimagyarós református egyházi könyvtárat. A könyvtárnyitás napján ezer kötetet tartottak számon. Nevet is kapott a kis téka, az egyházához mindig hű, néhai id. Kese Kálmán (1921–2007) kántor nevét viseli, aki hosszú időn át volt a kis falucska közművelődési életének mozgatója, a helyi vegyes kórus karmestere. /Kisgyörgy Zoltán: Református egyházi könyvtár Sepsimagyaróson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Egyre több település készíttet bemutatkozó füzetet. Hol a falutalálkozó, hol pedig a falunapok alkalmával mutatták be ezeket, mások a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára időzítették megjelenését. Két erdővidéki község rukkolt ki hasonló kiadvánnyal: Nagyajta és Bölön, bár mindkettőről jelent meg eddig is bővebb, átfogó kiadvány. Nagyajta könnyen áttekinthető füzetben mutatja be mindazt, amit a két Ajtáról tudnia kell a látogatónak: a jeles szülöttekkel kezdik a sort, ezt követi a rövid társadalmi és néprajzi fejezet, a történelem, a földrajz, a látnivalók, a szálláslehetőségek, majd az elérhetőségek. A frissen megjelenő bölöni falufüzet fejezetei: földrajz és történelem-helytörténet, mai kultúra, épített örökség, turizmus és vendéglátás, oktatás, sport és egészségügy. Kár, hogy egyiken sem szerepel a nyomdai kivitelező és a kiadás éve, mert évtizedek múltán ezek is dokumentumértékű kiadványokká öregednek. A Sepsikőröspatakhoz tartozó Kálnok hasonló jellegű ünnepi különkiadványát József Álmos, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium tanára, helytörténész állította össze. /Kisgyörgy Zoltán: Sokasodnak a falufüzetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Tiszteli és csodálja azokat az embereket, akik a nemzetiségi szórványok gondjait magukra vállalják, akik elhagyatott gyerekeket szednek össze, írta Szőcs István, ugyanakkor belé hasít a félelem is, mert eszébe jut például a kolozsvári magyar színház sorsa. Mindjárt tizenöt éve tudatosult a végzetes helyzet: „e színház vezetése, nyíltan és bevallottan megtagadja a magyar irodalom – és egyáltalán az irodalom – szolgálatát”, lemondott népszínházi jellegéről, és valamilyen zsebszínház vagy klubszínházféle lett belőle, „Stúdiószínpad címen, olyan léket vágott az egész romániai magyar művelődés hajóján, amit semmiféle szórványmisszióval, szoborállítással, újabb és újabb díjelnevezésekkel sem lehet befoltozni. ” Érdemes megnézni az ünnepségi előadás-sorozat és az egész évad műsorát! Eszükbe sem jutott, hogy tavaly ünnepelhették volna kerek háromszáztizedik évfordulóját annak, hogy Lipót király engedélyt adott Felvinczi György kolozsvári költőnek színelőadások tartására Erdély-szerte. Ugyanúgy a közeli években a hatvanhat kolozsvári, illetve erdélyi magyar könyvkiadó, nyomda, s kapcsolt részeik sem voltak hajlandóak vállalni a „hazai magyar”, illetve egyáltalán a hazai könyvkiadás kerek, 450-es évfordulóit! Sem a kolozsvári Magyar Opera, sem a számos dalegylet, együttes sem vállalt egyetlen estét Tinódi Lantos Sebestyén 450 év előtti kolozsvári megidézésére, amikor krónikájának itteni kinyomtatása történt. /Szőcs István: Jegyzetek – Minél kisebbségi gondolatok. = Helikon (Kolozsvár), okt. 25., 20. sz. /

Elhalasztotta a tanügyi törvénycsomag vitára bocsátását az Oktatási Minisztérium. A döntést azzal indokolták: a tárca nem akarta, hogy ez a fontos kérdés vitája egybeessen az EP-választásokkal. Más források szerint azonban az RMDSZ „zsarolásáról” van szó, a szövetség állítólag azzal fenyegette meg a liberálisokat, hogy kilép a kormányból, ha nem módosítják a tervezet különböző passzusait. Mindenekelőtt azon akar változtatni az RMDSZ, hogy az új törvény életbeléptetését követően a román nyelvet ne ugyanolyan formában oktassák a magyar középiskolásoknak, mint román társaiknak, hanem idegen nyelvként. Továbbá: azon oktatási intézményekben, ahol a magyar tanulók többségben vannak, kötelező módon magyar legyen az igazgató. /”Zsarol” az RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

„Az RMDSZ sem Orbán Viktort, sem Tőkés Lászlót nem tervezi kifütyölni, ilyen föl sem merülhet. Mi Orbán Viktorban tiszteljük a volt kormányfőt, a Fidesz elnökét. ” így reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és kampányfőnöke Tőkés kampánystábjának arra az „értesülésére”, miszerint RMDSZ által felbíztatott csoportok fütyüléssel próbálják bojkottálni Orbánt a hétvégi erdélyi rendezvényeken. „Szilágyi Zsolt hazudik. Nem először, és ezek szerint nem utoljára hazudik. Úgy látom, hogy mivel nincs programjuk, nincs mit mondaniuk, hazugságkampányba kezdtek ellenünk. Folyamatosan mocskolják az RMDSZ-t mindenhol” – kommentálta a hírt Kelemen Hunor. Tőkés László október 25-én avatta fel a kampányirodát Nagyváradon. A püspök elmondta, Orbán Viktor meghívására vett részt az október 23-i budapesti megemlékező Fidesz-nagygyűlésen. „Nem fogunk összeölelkezni a diktatúra örököseivel, azokkal és azok hozzátartozóival, akik felelősek az ‘56-os hősök kivégzésében” – mondta a püspök. Arról is beszélt, hogy ellentétben az RMDSZ-szel, az ő kampánya szerény lesz, „mert nem állnak rendelkezésünkre magyar és román központi költségvetési pénzek”. Tőkés elmondta, hogy ő nem új honfoglalást akar, hanem azt szeretné, ha Erdélyben minden magyar itthon érezhetné magát. Ezért is az a szlogenje, hogy Unió, Erdéllyel!, mert számára az integráció azt is jelenti, Erdély az Unióhoz csatlakozik. /Both Abigél, Lokodi Imre: Ki fütyöli ki Orbán Viktort? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Egyre nagyobb a feszültség Románia és Moldovai Köztársaság között, s a bukaresti vezetők időről időre olajat öntenek a tűzre. Így történt ez szeptember végén is, amikor Traian Basescu államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésén utasította a kormányt, hogy egyszerűsítse a moldovaiak román állampolgársági kérelmének elbírálását. Az államfő arra utalva, hogy Besszarábia egykor Románia részét képezte, kifejtette: „Romániának erkölcsi és politikai kötelességei” vannak a moldovai állampolgárokkal szemben. Vasile Tarlev moldvai miniszterelnök elítélte Basescu elképzelését. A Basescu-féle kezdeményezést követően a kisinyovi hatóságok bevonták a Román Televízió sugárzási engedélyét. A román állami televízió évek óta külön országos csatornát bérelt Moldovában, csakúgy mint a Pervij Kanal orosz televízió, s adásait az ország egész területére eljuttatta. Traian Basescu kijelentése Nyugat-Európában is nagy visszhangot keltett. A londoni Daily Express szerint ha Basescu utasítását a román kormány végrehajtja, Moldova Köztársaságból, Európa legszegényebb országából az uniós munkapiacot több százezer munkavállaló rohamozhatja meg. Becslések szerint a már román állampolgársággal rendelkező moldovaiak száma több százezerre rúg. Más források ezt a számot egymillióra teszik. Vlagyimir Voronyin moldovai államfő oroszbarát politikája azóta vált nyíltan Románia-ellenessé, hogy a Konstanca melletti amerikai katonai támaszpont megkezdte működését. Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter, Románia képviselője a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) vezető testületében néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem lehetetlen a két román ország, Moldova és Románia egyesülése. A „moldovai nyelvet” annak idején a Szovjetunió találta ki, hogy ezzel is elválassza Moldovát Romániától, ezt azonban 1991 után a Pruton túliak különállásuk és önálló államiságuk megerősítése végett időről-időre továbbra is hangoztatják. A valóság az, hogy a Moldovai Köztársaság lassan átcsúszik az orosz érdekszférába, s ez Bukarestnek fáj. Transznisztria pedig alig várja, hogy Koszovo elnyerje függetlenségét, amelyben saját önállóságának precedens értékű nemzetközi jogi megerősítését látja. /Tibori Szabó Zoltán: Befagyasztott román–moldáv testvériség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Tucatnyi kérdésben szervezethetnek népszavazást a következőkben Magyarországon. A Fidesz három kérdéséhez már az aláírásokat is összegyűjtötték, a szocialisták húsz témájából ötöt nyilvánított „érthetőnek” az Országos Választási Bizottság. A Fidesz további nyolc kérdéssel készül. Az MSZP-nek a politikai közélet tisztaságával foglalkozó húsz népszavazási kérdése közül ötöt hitelesített, tizenötöt pedig elutasított az Országos Választási Bizottság. Az OVB 8–2 arányban hitelesítette azt az MSZP-s népszavazási kérdést, amely szerint a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhatnának el támogatást. A fideszes és a KDNP-s OVB-delegált nemmel szavazott, mert úgy vélték, hogy ez sérti a pártok alkotmányban foglalt jogosítványait, illetve olyan aránytalan korlátozást jelentene, amely ellehetetlenítené a pártok működését. A testület hitelesítette egy magánszemély kezdeményezését, mely szerint az Országgyűlés tűzze napirendjére olyan új törvényi szabályozás megtárgyalását, amely egészségügyi indokokhoz köti „a művi meddővé tétel feltételeit”. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint a Fidesz vélhetően csalással szedte össze népszavazási kérdéseihez a szükséges aláírásokat. /Referendumőrület Magyarországon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2006. október 23-a úgy 1átszik, hagyományteremtő ünnep lett, rossz értelemben a jelenlegi hatalom számára Budapesten. A brutális rendőri beavatkozásba torkollott tüntetés most olyan rendőri készültséget eredményezett, mintha az ünneplők polgárháborúra akarnák váltani az addigi szócsatákat. A köztársasági e1nök a műegyetemi beszédében hiányolta is a rendőri erőszak kivizsgálásának késlekedését (késleltetését?). Az azóta levitézlett főkapitány „bátor” rendőrei, akik hárman-négyen gumibotoztak egyetlen földre tepert embert, most ismét készülnek és a főváros teljes központja az „munkaterületük” lett. Az ország főméltóságai, kivéve az Országgyűlés és a kormány képviselőit, a Műegyetem nagytermében gyűltek össze megemlékezni, élükön Sólyom László elnökkel. Ő elrendeznivaló ügynek nevezte a rendőrök egyre késő elszámoltatását. Arról is szólt, hogy ez a forradalom a tisztesség melletti kiállást jelenti, ami kizár minden kapcsolatot a Kádár rendszerrel. A zászlófelvonás alatt már azt is kiabálták a kormányfőnek: diktátor! Most hallottam először – azon a megemlékezésen, ahol az elnök az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökei is helyet foglaltak, és ott ült a „külhoni” magyarságot képviselő erdélyi egyetemista is – azt, hogy Romániában ‘56-ért 20 halálos ítéletet hoztak és l4 ezer évnyi börtönbüntetést szabtak ki! Nem sokan ismerik ezeket a számokat az erdélyi olvasók közül, ahogyan a cikkíró sem. Az elnök most, 50 év után is kénytelen követelni azt, ami elmaradt: „kérjük, követeljük rehabilitálásukat!” Romániában melyik tollasodásával elfoglalt politikusunk követeli ezt? – kérdezte dr. Sasi Nagy Béla. /Dr. Sasi Nagy Béla: Ünnepeltünk? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 26./

Nem sikerült összegyűjteni az Európai Parlamentben (EP) a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazó határozattervezet mellé az elfogadáshoz szükséges 393 aláírást. A dokumentumot az RMDSZ három európai parlamenti képviselője: Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly indította útjára ez év júniusában. A dokumentum elítéli a mindenkori román kormánynak a magyar tannyelvű állami egyetemmel kapcsolatos elutasító és diszkriminatív magatartását. Kéri az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, indítsák el a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát vállalt kötelezettségei betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A dokumentum háttérként rögzíti, hogy a másfél milliós őshonos magyar közösség Romániában a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, az egyetemi hallgatók sorában azonban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a 29 ezer magyar egyetemi hallgató közül pedig csak 10 ezren tanulhatnak anyanyelvükön. Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő nem érzi kudarcnak a próbálkozást. Az akció jó alkalom volt arra, hogy tájékoztassák az EP-képviselőket a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. Az aláírók között van a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktori címével kitüntetett Bronislaw Geremek lengyel liberális képviselő, volt külügyminiszter és Josep Borell, az EP volt elnöke is. Három román aláírója is van a dokumentumnak, közülük egyik a Nagy Románia Párt, másik a Szociáldemokrata Párt képviselője. Mindez meglepő, mert mindvégig a román lobbi ellenszelében kellett végezniük a meggyőző munkát. Mind a Demokrata Párt, mind a Szociáldemokrata Párt körlevélben arra biztatta a képviselőket, hogy ne írják alá a magyar egyetem követelését. Annyira erős volt a román gáncsolási igyekezet, hogy Kónya Hamar Sándornak egy idő után védelmet kellett kérnie a meggyőző munkát végző munkatársai számára, mert több román képviselő is felelősségre vonta őket. „Az RMDSZ-nek soha sem volt fontos a Bolyai Egyetem. Sajnos, ez alkalommal is úgy viszonyult az ügyhöz, ahogy korábban” – jelentette ki Kónya. Megemlítette, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ-es küldöttség plusz súlyt adhatott volna a brüsszeli közmeghallgatásnak, Markóék azonban csak az esemény estéjén érkeztek az EU fővárosába. Az egész napos közmeghallgatáson Kelemen Atilla képviselő csak futólag jelent meg, Szabó Károly pedig beteget jelentett. A képviselők meggyőzését elsősorban Surján László és Schöpflin György fideszes képviselők által „kölcsönzött” gyakornokok végezték. Kelemen Atilla már a dokumentum elindítása után többször is pesszimistán nyilatkozott az aláírásgyűjtésről. Azt mondta, hogy mindent megtett az ügy sikere érdekében. „Jelentős eredmény, hogy hétszáz EP-képviselő közül több száznak sikerült fölhívni a figyelmét arra, hogy a mindenkori román kormány elnyomja az erdélyi magyarságot: Európa többi kisebbségével szemben nekünk még önálló egyetemünk sincsen” – nyilatkozta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Úgy vélte, ezek után a román delegáció már nem söpörheti a szőnyeg alá a problémákat. „Még akkor sem, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetem kollaboráns magyar rektor-helyettesei több ízben az európai tiltakozóakciók beszüntetésére szólítottak fel” – tette hozzá Hantz. Az alelnök megjegyezte, nagyra értékelik Kónya-Hamar Sándor erőfeszítéseit. Hasonló szellemben nyilatkozott Bodó Barna politológus, a BBTE tanára is, hangsúlyozva az RMDSZ felemás hozzáállását. „Amikor arról volt szó, hogy az Európai Néppárt ne támogassa Tőkés Lászlót, Markó Béla azonnal Brüsszelbe tudott utazni, az egyetem kérdése sajnos nem volt ennyire fontos számára” – jelentette ki Bodó. /Gazda Árpád: Bolyai: félig megnyert csata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

A pozitív diszkrimináció megvonásával riogatja a szlovákiai magyar iskolákat Ján Mikolaj oktatási miniszter, aki a nem szlovák nyelven tanuló diákok után kijáró 8 százaléknyi többletpénz megvonásán és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésén mesterkedik, egyszersmind a Magyarországon kiadott tankönyvek használatát is betiltaná. A miniszter szerint a magyar iskolák azért kapnak pluszpénzt, mert szlovák nyelven is oktatnak (szlovák nyelvet és irodalmat). Mikolaj szerint a magasabb fejpénz csak akkor lenne indokolt, ha a magyar iskolákban más tantárgyakat is szlovákul oktatnának. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó miniszter valójában ugyanazt szeretné elérni, mint elődje, az ugyancsak SNS-es Eva Slavkovská. Ő annak idején küzdött az alternatív oktatásért, ráadásul betiltotta a kétnyelvű bizonyítványokat, kiváltva ezzel a magyar szülők, pedagógusok és diákok tiltakozási hullámát. Mikolaj elődje, az előző kormány Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált oktatási miniszter, Szigeti László szerint Mikolaj csúsztat. A többletpénz ugyanis nem a szlovák nyelv és irodalom oktatásáért jár, hanem azért, mert a szlovák iskolákkal szemben a magyar iskolákban a magyar nyelvet és irodalmat plusz óraszámban oktatják. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák heti óraszáma kettővel magasabb, mint a szlovákoké. Mikolaj miniszter törvénytervezete szerint a jövőben, „összhangban a szlovák tantervvel”, a magyarul tanulók csakis Szlovákiában jóváhagyott, magyarra fordított tankönyvekből tanulhatnának. Mikolaj korábban már az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a révkomáromi Selye János Egyetem „lefokozását” is előrevetítette, az egyetem működését anyagi természetű korlátozásokkal is nehezíteni próbálja. Megfigyelők szerint a Slota vezette koalíciós erő, amely kieszközölte a magyarok 1945 utáni meghurcolásához, jogfosztásához és vagyonelkobzásához a kollektív bűnösség elve szerint jogalapot teremtő Benes-dekrétumok parlamenti megerősítését, nem mond le agresszív asszimilációs törekvéseiről. Ezekhez a kormányfő, Robert Fico személyében és a kormány másik koalíciós pártjában, a Vladimír Meciar vezette Néppárt–HZDS-ben „eszményi partnerekre” talált. /Szlovák megszorítások a magyar diákok ellen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Kilencedik állomásához érkezett az 1998-ban első alkalommal megrendezett geológusok találkozója. A székelyföldi szakmabeliek évente egy alkalommal – idén október 26-27-én – a tudományág sorsáról, újdonságairól és annak helyi jövőjéről értekeznek. 1989 után egyik napról a másikra megszűnt a csíkszeredai Geológiai Feltáró Vállalat, az IPEG, mintegy száztíz geológus került az utcára, akiknek kilencven százaléka nem tudott elhelyezkedni szakmájában. A rendezvénnyel összefogásukra vállalkoztak, továbbá alkotó társaik ilyenkor bemutatják eredményeiket. Az első öt alkalommal Sepsiszentgyörgyön gyűltek össze, majd 2003 óta a csíkszeredai Sapientia Egyetem lett a főhadiszállásuk, ráadásul a Magyar Állami Földtani Intézet is bekapcsolódott a székelyföldiek konferenciaszervezésébe. Magyarországi akadémikusok és intézményvezetők is tartanak előadásokat. /Kozán István: Székelyföldi geológus-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

Erdély nagyvárosainak könyvtáraiban az olvasói és könyvtárhasználati szokásokat mutatta be a Krónika. A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár állományának 8-9 százaléka magyar nyelvű, a szabadpolcos rendszerben főként szépirodalmi műveket találni. Az év első kilenc hónapjában megközelítőleg 350 új magyar nyelvű könyv került a polcokra, év végéig további 450 cím áll majd az olvasók rendelkezésére. A kikölcsönzött könyvek listáját Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek, Egy polgár vallomásai és Idegen emberek című kötetei vezetik, hajszállal marad le mögötte Rejtő Jenő. Keresettek Wass Albert és Nyírő József könyvei is. Szatmárnémetiben a megyei könyvtárban a gyerekek és a felnőttek által kikölcsönzött öt-öt legkeresettebb könyv között az iskolai tananyag kiegészítéséül szolgáló kötelező házi olvasmányok találhatók. A megyei könyvtárban a közönségszolgálatosok közül senki sem beszél magyarul. A megkérdezett könyvtárlátogatók szerint kizárólag klasszikusnak számító szerzők könyvei sorakoznak a polcon. Nagykároly városi könyvtárában jobb a helyzet. Itt is a házi olvasmányok vezetik a kölcsönzési listát, elsősorban Móricz és Jókai regényei. Csíkszeredában, a Hargita Megyei Könyvtárban a fiatalok és a felnőttek körében hosszú idő óta Wass Albert művei a legkedveltebb olvasmányok. Második helyen áll Paulo Coelho Tizenegy perc, Veronika meg akar halni és A Zahir című könyvei, a harmadik a főleg nők körében kedvelt Danielle Steel. Márai Sándor Egy polgár vallomásai című könyve a negyedik, ötödik helyen Ken Follett regényei állnak. A legkedveltebb gyerekolvasmányok: Harry Potter, Jacqueline Wilson könyvei, Janikovszky Éva és Fekete István regényei. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtár legolvasottabb köteteinek listáját gyermek- és ifjúsági regények vezetik. Fodor Sándor Csipike című meseregényét kölcsönözték ki a legtöbbször. Tavaly Wass A funtineli boszorkány trilógiája volt a legolvasottabb, idén pedig az író Hűség bilincsében című kötete. A legnépszerűbb magyar szerzők Wass Albert, Jókai Mór, Mikes Kelemen és Tamási Áron. Sepsiszentgyörgyön az elmúlt 12 hónap alatt több mint 72 ezren látogatták az intézményt, összesen 76 ezer kötetet kölcsönöztek. A könyvtár Könyvet házhoz elnevezésű programja iránt is fokozódott az érdeklődés. Ezzel a kezdeményezéssel a mozgáskorlátozottakat, az időseket segítik. /Ponyva és szépirodalom között. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

L. Simon László költő négy éve a Magyar Írószövetség titkára, párhuzamosan végez alkotói és kultúraszervezői munkát. Verset ír, kritikával, esszével foglalkozik, egy borászati albumot kétszáz fényképével illusztrálták. Az Írószövetség elmúlt három éve arról szólt, hogy túléljék az anyagi válságot. Az Írószövetség arra törekszik, hogy legyen önálló karaktere. Azok a szervezetek, amelyek azt mondják, hogy nem kell megszólalni társadalmi ügyekben, részt venni a közéletben, csak azt vállalják, hogy a hozzájuk befolyó pénzt szétosztják a tagok között. L. Simon László szerint az Írószövetség ennél több. Úgy látja, fiatal alkotókat kell felvenni, akik azonosulni tudnak az Írószövetséggel. Másrészt határozottabb jelenlétre kell törekedni a határon túli szellemi életben. Erdélyben sorra jelennek meg könyvek, amelyekről Magyarországon nem is tudnak, ez fordítva is igaz. Ha valóban létezik egységes magyar irodalom, érzékelni kellene ezt a könyvkiadás, a művészetterjesztés, a közös szellemi viták terén, hangsúlyozta. A társadalom műveltségi eszményén kellene változtatni, tette hozzá. Ebből a szempontból Magyarországon még rosszabb a helyzet, mint Erdélyben, ahol a szépirodalomnak, még mindig van identitásmegtartó szerepe. Nemrég jelent meg L. Simon László Versenyhátrány. A (kultúr)politika fogságában című kötete. Azért írta meg, mert a nagyközönség egyáltalán nincs tisztában azzal, hogyan is néznek ki a kultúrpolitikai állapotok. A könyv megjelente után barátai felhívták, és csodálkozva kérdezték, hogy tényleg adott Hiller István kulturális miniszter a megasztáros győztes lemezére ennyi pénzt? A kötetben tényfeltáró és helyzetelemző tanulmányok olvashatók az első és második Gyurcsány-kormány kultúrpolitikai folyamatairól. A könyv szerint a jelenleginél alacsonyabb szintre már aligha süllyedhetne a magyar kultúrpolitika. 2002 óta drasztikusan csökkent az anyaország részéről a határon túlra irányuló támogatások mértéke. L. Simon László költő, író, szerkesztő, vizuális művész. 1972-ben született Székesfehérváron. A Szépirodalmi Figyelő című folyóirat főszerkesztője, majd főmunkatársa, valamint a Kortárs, a Magyar Műhely és a Kommentár című lap szerkesztője. 2004-ig a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt. Jelenleg a Magyar Írószövetség titkára. Verseket, esszéket, tanulmányokat, komputergrafikákat, fotókat publikál, könyveket tervez. /Burus János Botond: A kultúrpolitika fogságában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Áprily Lajos transzszilvanista költőre emlékeztek október 25-én Marosvásárhelyen a Református Diakóniai Házban. A Helikon – Kemény János Alapítvány által, a költő születésének 120. és halálának 40. évfordulója alkalmából szervezett esten Király László nagyenyedi tanár méltatta Áprily életművét. Manapság „olvasottság tekintetében polcon felejtettnek tűnik”, idézte az előadó Lászlóffy Aladárt. /”Polcon felejtett” Áprily. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Korábban 800–1000 látogatót jegyeztek évente korondi tájházban, idén közel 8000-en tekintették meg a gyűjteményt – jelezte Ambrus Lajos, a tájházat az önkormányzat támogatásával működtető Firtos Művelődési Egyesület elnöke. A korondi múzeumház az egykori iskolai gyűjteményből a hetvenes években nőtte ki önálló intézménnyé magát (1975 júniusában nyitották meg). A helyi paraszti lakberendezés mellett a már világszerte ismert kerámiakészítést dokumentálja gazdag anyaggal, illetve az ugyancsak hírnevessé vált taplómegmunkálást. Ambrus Lajos elmondta, a kétosztatú parasztház szűkössé vált már a gyarapodó gyűjtemény méretéhez képest. /P. Buzogány Árpád: Rekordot döntött a tájház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./

Szőcs Géza a megszokottól eltérő struccképet fest legújabb regényében (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója, Magvető, Budapest, 2007.). A strucckisasszony ugyanis nemcsak éli életét az őshazától távoli kolóniában, a kelet-európai struccfarmon, hanem figyeli környezetét, hallgatja az idős struccok által az őshazáról mondott legendáit. Rendhagyó kötet a Limpopo, kikapcsoló szellemi kaland. /Sarány István: Limpopo, avagy politizál-e a strucc? = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, szeptember 14-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülése elé terjesztette a Nemzetpolitikai Stratégiának nevezett koncepciót. A koncepciót elfogadta az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az MDF, az SZDSZ és az összes parlamenti mandátummal rendelkező határon túli magyar képviselő is. (Az öt éve életre hívott KMKF tagjai a magyar parlament frakcióinak képviselői és az összes, szomszédos országban megválasztott parlamenti képviselő. Elnöke a magyar Országgyűlés elnöke.) Szili Katalin célja egy mindenki számára elfogadható dokumentum összeállítása volt. Ez fontos jelzés a határon túli magyaroknak: a parlament a kormányzat látványos közönye ellenére továbbra is kész konzultálni a magyar közösségekkel. A magyar külpolitika, Európa-politika és nemzetpolitika sodródásának látványos jele, hogy a magyar kormány három éve nem volt képes meghatározni az EU csatlakozás teremtette új helyzetben Magyarország új kül-, Európa- és nemzetpolitikai céljait és lehetőségeit. A Gyurcsány-kormány egy éve közzétette megújult nemzetpolitikai koncepcióját is, egy négy oldalas, a szólamokon túl tartalom nélküli dokumentumot. A KMKF komoly szerepet játszott az EU-n kívül maradt két magyar közösség vízumdíjból fakadó nehézségeinek enyhítésében. A KMKF szeptemberi megállapodása hideg zuhanyként érte a kormányt. Gyurcsány Ferenc nem ismerte fel: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megfojtásával jogosan merülhet fel az igény a határon túli magyar szervezetek részéről is, hogy egy asztalhoz ülhessenek a magyarországi politikai élet teljes palettájának képviselőivel. Meglepő és a demokrácia alapszabályait semmibe vevő nyilatkozat látott napvilágot a találkozó után Gyurcsány Ferenc környezetéből. A nyilatkozat szerint a kormány nem köteles figyelembe venni a KMKF döntéseit. Gémesi Ferenc szakállamtitkár és Törzsök Erika élesen nekitámadt a koncepciónak. Érthető Gémesi és csapatának aggodalma. Szili Katalin koncepciója ugyanis felülírja a Gémesi-Törzsök vonal által fémjelzett kormányzati politikát. /(Budapest Analyses): Szili Katalin nemzetpolitikai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Engedély nélküli tüntetések zavarták meg október 26-án reggel Budapest több pontján a forgalmat, összesen mintegy hat-hétszáz ember az Erzsébet híd és a Lánchíd forgalmát próbálta leállítani. A rendőrök mindenütt határozottan léptek fel, délelőtt tíz óráig azonban tömegoszlatásra nem került sor. A különböző helyszíneken sok embert előállítottak. A „hídfoglaló akciót” a Jobbik mozgalom korábbi szóvivője, Novák Előd kezdte meg: néhány perccel nyolc óra után bement az Erzsébet híd közepére, ahol dobolni kezdett. Őt több tüntető és számos fotós követte, ekkor leállt a gépkocsik forgalma a hídon mindkét irányban. A rendőrök néhány perc alatt részlegesen helyreállították a forgalmat. Három fiatal kilenc óra körül felmászott a Lánchíd pesti oldalánál lévő pillér tetejére. Rövid időre emiatt teljesen leállt a forgalom. A fiatalokat, miután két tűzoltó lehozta őket a pillér tetejéről, a rendőrök előállították. A Lánchíd forgalmát akadályozta az is, hogy az Erzsébet hídról leszorított tüntetők közül mintegy 50–60 ember ide vonult. Az engedély nélküli tüntetők a rendőrök elől menekülve végighaladtak a Rákóczi úton, majd a Blaha Lujza teret a Keleti pályaudvar irányában elhagyva lassan szétszóródtak. /Engedély nélküli tüntetések zavarták meg Budapest forgalmát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Nemrég ünnepelte egyéves születésnapját a tavaly beindult Paprika Rádió, a kolozsvári magyar nyelvű kereskedelmi rádió. Irsay Miklós, a Paprika Rádió társtulajdonosa elmondta, tavaly a rádiót nem csupán üzleti céllal alapították. Úgy érezték, hogy felelősségük egy szórakoztató, könnyű műfajú, kereskedelmi rádió létrehozása Kolozsváron. Az Euréka Társaság, kolozsvári magyar közép- és nagyvállalkozók egyesületének tagjai tartják fenn a rádiót. A mérleg idén szeptemberben fordult pozitívra, ekkortól számít nyereségesnek a rádió. Tíz hónap egy nagyon jó felfutási időnek számít egy kereskedelmi rádió szempontjából. Magyar zene nincs a többi rádióban, ezt a hiányt pótolják többek között. /D. I. : Sikeres évet zárt a Paprika Rádió. Beszélgetés Irsay Miklós társtulajdonossal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Október 7-én a Mákófalvi IKE 13 tagú csapata Imre István Zoltán lelkész vezetésével ismét szórványkiszálláson volt. Most, a hetedik alkalommal két mezőségi szórványfaluba mentek el: Uzdiszentpéterre és Tusonba. Megrendítő volt látni, hogy miként őrzi identitását az a néhány ember, aki még szórványban sem felejtette el, hogy magyarnak született. /Kelemen Izabella: Hetedik szórványkiszállás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Tíz gyönyörű év – összegezte Ferenczes István főszerkesztő a Székelyföld kulturális folyóirat egy évtizedet felölelő történetét. Az október 26-i ünnepségen bemutatták a kerek évfordulóra szánt két kiadványt, valamint méltatták a Bicskarend- és Székelyföld-díjakat kapott szerzőket. A Székelyföld kulturális folyóirat első Évkönyvéből Csíki Csengele színművésznő olvasott fel verseket. A másik kötet, az Academica Transsylvanica az erdélyi tudóstársadalom jeles képviselőivel készített interjúkat, a folyóirat rovatában megjelent beszélgetéseket tartalmazza. Az idei Székelyföld-díjasok: Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, irodalom- és színháztörténész, Szőcs Géza író és költő, Balázs Lajos néprajzkutató és Lakatos Mihály író, valamint a Bicskarend-díjas Kenéz Ferenc költő. Szőcs Géza író, költő is úgy vélekedett, egy folyóirat élete olyan hosszú, mint amilyen erő rejlik a benne megjelenő gondolatokban, mint amilyen medret tud vájni neki a sok-sok irodalmi és tudományos írás. /Antal Ildikó: Tízéves a Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Október 26-án Aradon ünnepség keretében hivatalosan is felvette az arad-gáji 10-es számú Általános Iskola a “Neuman Fivérek” nevet. Puskel Péter helytörténész tartott rövid előadást a Neuman-dinasztiáról, majd az iskola tanulóinak kétnyelvű műsora után leleplezték az új névtáblát. /(Kiss): Neuman Fivérek Általános Iskola. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

Baróton, az Erdővidék Múzeumban tartott előadást a forradalomról az 1956-os magyarországi és erdélyi események jó ismerője, Benkő Levente. A 20. kongresszuson Hruscsov nyilvánosságra hozott egy jelentést, amelyben nyíltan szólt Sztálin cselekedeteitől, a tömeges kivégzésekről, a Gulagról és az éhezés többmilliós áldozatáról. E jelentés hatására Magyarországon és Lengyelországban ún.,,olvadás” következett be, azaz néhány dologról nyíltan mertek beszélni az emberek. Az erdélyi magyarság körében is olyan kényesnek számító témákban indult párbeszéd, mint a magyar nyelvű oktatás, a kolozsvári magyar színház és opera helyzete. Ehhez az időszakhoz köthető, hogy Kolozsváron a mezőgazdasági egyetemen újraindult a magyar nyelvű képzés. Az ‘56-os események kutatásáért a Szabadság Hőse elnevezésű, tavaly nyert kitüntetését és oklevelét Benkő az 1970-ben mártírhalált vállaló Moyses Mártonnak a múzeumban kiállított zakójára tűzte. Tettét azzal magyarázta: ő semmit sem tett a forradalomért, mégis kitüntetést kapott, viszont az, aki kész volt akár az életét is áldozni, még késői elismerésben sem részesült. /Hecser László: Vihar után – vihar előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./