Baróton az Erdővidéki Múzeumban három Kovászna megyei szerző – Demeter Lajos, Demeter László és Kisgyörgy Zoltán – vett részt a Barangolás Háromszéken című helytörténeti képes album bemutatóján.,,A térségünk iránt érdeklődőknek, a háromszékieknek és a nem háromszékieknek egyaránt szól ez a könyv. Segítséget nyújthat mindazoknak, akik bővíteni szeretnék ismereteiket, vagy éppen most ismerkednek meg e vidék vendégszeretetével és megragadó tájaival” – idézte Demeter János, a megyei tanács elnökének az album bevezetőjében írt szavait a vendéglátó Hoffman Edit. Az albumot a Kovászna Megyei Művelődési Központ adta ki. (sikó): Háromszéki helytörténeti album. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Megjelent Lakatos István emlékiratainak második kötete az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés nevű platformja gondozásában. Lakatos István (1904–1993) a két világháború között többek között a Román Szociáldemokrata Párt magyar tagozatának országos elnöke volt, s fontos szerepet játszott a szakszervezeti és a szövetkezeti mozgalomban. A kommunista diktatúra idején fővádlott volt abban a perben, amelyben Márton Áront is elítélték; Lakatos 25 év kényszermunkát kapott, amiből 15-öt le is töltött a börtönben. A két világháború között a szociáldemokraták és a kommunisták harcoltak egymás ellen. A szocdemek szerint a kommunisták idegen érdekeket szolgálnak. Valóban, abban az időben a kommunisták pártjának hivatalos neve: Kommunisták Romániai Pártja, a Kommunista Internacionálé Romániai Szekciója, és a párt mindenben köteles volt a III. Internacionálé utasításait követni. Lakatos állította, hogy ha a politikai érdekek azt kívánták, hogy zavargások legyenek, a kommunisták vállalták a provokátor szerepét. Szerinte ilyen szerepet játszott Gheorghe Gheorghiu (Dej) is a grivicai összecsapásokban, s így kezdődött a későbbi pártfőtitkár politikai karrierje. Egyes kommunisták beépültek a Szociáldemokrata Párt befolyása alatt álló szakszervezetekbe, hogy ott bomlasztó tevékenységet fejtsenek ki. /Fey László: Nincsen új a Nap alatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Frunda György szenátor szerint elengedhetetlen, hogy a romániai magyarság képviseltesse magát Brüsszelben. Frunda György ismételten leszögezte, hogy nem tud bekerülni az EP-be az RMDSZ és a független jelölt is. – A Fidesz részvételét a hazai kampányban hogyan értékeli? – kérdezte Frundától Tibori Szabó Zoltán. A szenátor szerint az embereket megzavarja, hogy a Fidesz részt vesz a kampányban. „Megzavarja őket, hogy templomokban, palástban folyik a kampány, templomokban teljesen összefolyik a vallás és a politika”. „Orbán Viktor azt mondta, magára vessen az erdélyi magyarság, ha nem lesz képviselete Brüsszelben. Ez nem csak cinikus, de sértő és lenéző is az erdélyi magyarság számára. Az erdélyi magyarság nem esztelen csorda, amelyet oda lehet vezetni, ahova akarják. ” /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyarság nem esztelen terelhető csorda. Interjú Frunda Györggyel, az RMDSZ EP-jelöltlistájának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Tőkés László Temesvár ostroma /Hungamer Kft., Bp., 1990/ című kötetében közölte Cs. Gyimesi Éva 1989. október 18-án hozzá írt levelét. Ebben a levélíró kiállt az akkor magános harcát vívó Tőkés László mellett, biztosítva őt, hogy mellette áll. „Kell lenniük olyan embereknek, akik az igazságot nemcsak tudják, de ki is mondják. ” „És vállalják a következményeit. ” Tőkés László a keskeny utat választotta. Cs. Gyimesi Éva sietett megjegyezni: „fokozatosan kiderült, 1989 októberében bizonyára tévedtem. A levél címzettje letért arról a keskeny útról, rövid időn belül. ” Ma már nem a konfrontációra, lázadásra van szükség. Tőkés Lászlónak a lemondás útját kellene vállalnia. /Cs. Gyimesi Éva: A domborzat változékony. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./ Cs. Gyimesi Éva 1992 végétől rendszeresen támadja Tőkés Lászlót.

Felix Edmundovics Dzerzsinszkijt Lenin kinevezte a Cseka (később GPU, NKVD KGB) alapító elnökének, 1919-től belügyminiszternek, majd a szovjet népgazdaság fellendítését bízta rá. A Cseka páratlan kegyetlenséggel számolt le az osztályellenségnek kikiáltott orosz arisztokráciával, egyházzal, üzleti élettel, a kolhozosítást ellenző kulákokkal, a cári hadsereg tisztjeivel. Az elszabadult terror Lenin első forradalmi vívmánya volt, ennek eszköze pedig Dzerzsinszkij. Romániában a bukaresti Politikai Kiadó 1959-ben megjelentette válogatott műveit. A Cseka tanítványaiból 1944 után Romániának is jutott. Az újonc Securitate élére Sztálin Moszkvában képzett verőlegényeket exportált, de a látszat kedvéért romános hangzású nevekkel. Így lett Borisz Grünbergből Alexandru Nicolski, Pantelei Bodnarenkoból Gheorghe Pintilie, Szergej Nikonovból Sergiu Nicolau stb., valamennyien belügyi tábornokok, akiknek nevéhez Fóris István pártfőtitkár és édesanyja meggyilkolása, a Duna-csatorna, a Delta tömegsírjai, a politikai börtönök, kényszerlakhelyek fűződnek. Az 1990 után megnyílt romániai titkos levéltárak kutatói kimutatták, hogy Sztálin haláláig a Securitate főtisztjeinek káderlapjain az alapfoglalkozásnál villanyszerelő, asztalos, géplakatos, szabó szerepelt, öt tábornoknak pedig középiskolai végzettsége sem volt. Nemzetiségi megoszlás szerint 38 volt román, 15 zsidó, 3 magyar, két ukrán, egy-egy cseh és örmény. Borisz Jelcin Moszkva főpolgármesterként kezdeményezte Dzerzsinszkij szobrának eltüntetését. /Barabás István: Az élet fonákja. Emlékes terror. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

A magyarság sokadik gyásznapja november 4-e, mintha a halottak napja egyenes folytatása lett volna, az elveszettekért lobogtak újra a gyertyák Budapesten és szerte Magyarországon. A fővárost szovjet nehéztüzérség lőtte. A szovjet hadsereg a végleges kivonulásra tett csalárd ígéretek ellenére lecsapott a Szabadság országára, nemzetárulók segítségével. Magyarország hiába kiáltott segítségért, segítség nem jött sehonnan. Az egykori brit miniszterelnök a cári intervencióról 1849-ben tudomást szerezvén, csak ennyit mondott: ,,végezzenek mihamarabb...!”1956-ban is ,,gyorsan végeztek”, s bár utolsó szál emberig, utolsó csepp vérig harcoltak a legelszántabb felkelők, az Ármádia ellen esélyük nem volt. Hiába sztrájkoltak a munkástanácsok által vezetett tömegek, kezdődött az új Bach-korszak, ezúttal árulók rémuralma. A világ demokráciája pedig hallgatott újra. Több mint kétszázezer fiatal életet veszített az ország, elesettekben, menekülőkben, kivégzettekben, bebörtönzöttekben. Túlélte mégis, abban a reményben, hogy lesz még egyszer szabad, független és szuverén Magyarország, s a Kárpát-medence magyarsága is kezet foghat a mesterségesen kreált határok felett. Úgy tűnt, hogy az ezredforduló hajnalán el is érkezett az ideje ennek, de a múlt újra és újra visszaköszön, a nemzetveszejtők ismét felemelik fejüket, írta Magyari Lajos. Van-e még remény? Minden gyásznap tanulsága csak az lehet, hogy igenis: van reménység, lesz még e népnek-nemzetnek új magára találása. /Magyari Lajos: Elárultatva és letiporva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Gyurcsány Ferenc kormányfőről, MSZP-elnökről írt a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A Gyurcsány csillaga hanyatlik című elemzés alcíme: a magyar pártelnök-kormányfőt saját pártja buktathatja meg. A miniszterelnök tavalyi MSZP frakcióülésén elhangzott, botrányt kiváltó beszéde lépten-nyomon ,,üldözi őt”. A cikk beszámolt az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, tavaly lezajlott tömeggyűlésekről, illetve véres összetűzésekről. A tüntetések idén októberben is megismétlődtek. Novemberre sztrájkok várhatók, néhány szakszervezet többnapos munkabeszüntetést jelentett be. Az egykori kormányfő, Orbán Viktor vezette polgári szövetség, a Fidesz által indított szüntelen támadások számára bőségesen adódik ,,elfogadható” ok. Amennyiben az előreláthatóan 2008 tavaszán tartandó népszavazáson a többség elutasítja a kormánynak a ― szavazás napirendjén szereplő ― kezdeményezéseit, az a kabinet cselekvőképességét kérdőjelezheti meg. Gyurcsány a „népszerűtlen reformok útján” kíván tovább haladni. Mindehhez ,,kínos korrupciós ügyek” is párosultak. Gyurcsány széke jelentősen inog. A lap megemlítette az SZDSZ egyik vezető politikusát, Horn Gábort, aki a közelmúltban szóba hozta a Fidesszel való koalíció lehetőségét, ,,csakis egy Orbán Viktor nélküli Fidesz-szel”. /Frankfurter Allgemeine Zeitung: Gyurcsány csillaga hanyatlik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

A vitatható értékű netversek számítógépről számítógépre terjednek. – Öngerjesztő, hitvány irodalom, lelki limlom vagy a jövő költészete? – ezt a kérdést járták körbe Marosvásárhelyen, a Súrlott Grádics Irodalmi Kör netköltészetről szóló beszélgetésén. – Versman, Verspatika, Írások völgye – sorolta egymás után Bölöni Domokos, a Grádics-vezér a néha ötletes, sokszor jobbnál rosszabb honlapneveket. Az eszmecserén kiderült, a szellemi salak azért kell, hogy könnyebben észrevehetőek legyenek az igazi értékek. Ilyen a magát „majdnem tehetségesnek” nevező Kuti Csongor költészete. Kuti Csongor A norvég hajnal című első verseskötetét interneten jelentette meg, amely ma már a magyar elektronikus könyvtár – mek.oszk.hu – honlapján is megtalálható. /Nagy Székely Ildikó: Torzszülöttek között csodaszép gyermekek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

A Baróti Szent Adalbert Egyesület 2005-ben alakult meg, tevékenységi területe: ifjúság, vallás, kultúra. Küldetésének tartja az ifjúság keresztény életre nevelését. A Baróti Szent Adalbert Egyesület közhasznú, nonprofit jellegű szervezet. Céljai között elsőrendű helyet kap a katolikus evangelizálás, a jótékonyság, a gyermekek és fiatalok keresztény életre nevelése, a magyar nemzeti öntudatra nevelés. Évente ifjúsági találkozót, lelkinapokat, ifjúsági és gyermektáborokat szerveznek, az egyesület szárnyai alatt működik a Baki gyermekkórus. Céljuk egy civil iroda létrehozása, amely összefogná az erdővidéki civil szervezeteket, segítene pályázatírásban, az EU-források kihasználásában. /Civil híradó: Baróti Szent Adalbert Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Nagyváradon a Szent László Katolikus Gimnáziumban minden ősszel összegyűlnek az erdélyi katolikus iskolák háromfős csapatai, hogy neves nagyjaink, példaképként választható elődjeink életrajzából felkészülve vetélkedjenek. A versenyre érkezőket Zalder Éva, az iskola igazgatója köszöntötte. Az idei verseny témáját a Szent Imre- és Szent Erzsébet-emlékév sugallta: az Árpád-házi szentek élete és lelkisége. A vetélkedő élményt jelentett szervezők, résztvevők és külső szemlélők számára egyaránt. A Szent László Gimnázium diákjai az István, a király című rockopera egy részletével bátorították a diákokat. Este táncház, további ismerkedés, vidám együttlét következett. /Farmati Anna: S a föld bölcs rendje visszatér…Katolikus gimnáziumok emlékversenye Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./

Október 25–27. közt tartotta idei tanulmányi napjait a Pax Romana keresztény értelmiségi szövetség. Az erdélyi identitás volt a téma. Horváth István szociológus az erdélyi, nemzetiségi szempontból vegyes házasulási statisztikákat, preferenciákat ismertette, Vetési László szórványügyi előadó Keresztény értelmiségi feladatok a szórványmunkában címen mutatta meg a szórványosodást. Rüsz-Fogarasi Enikő történész az erdélyi tolerancia valóságát mutatta be a fejedelemség kori Erdélyben, majd Fasang Árpád zongoraművész, diplomata Nemzeti, kulturális és európai identitásról beszélt. Máthé Zsuzsa német szakos vallástanár az erdélyi szászokat mutatta be és a magyar értelmiséggel való együttműködésüket a 20. század első felében, Ferenczi Enikő mentálhigiénés szakember az azonosságtudat összetevőiről beszélt. A tanulmányi napok végén tisztújítás is zajlott: a Romániai Magyar Pax Romana új elnöke a csíkszeredai Birtók József, a Státus Kiadó vezetője, alelnök Olosz Erzsébet, szervező titkár és külkapcsolati referens Bodó Márta, az elnökség további tagjai Paulusz Mária, Szász Ávéd Rózsa, valamint Sebestyén Ottó Pax Romana-lelkész. /(lakmusz): Erdélyi identitásainkról, barátok közt. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./

Traian Basescu államfő rendkívül heves támadást intézett a Tariceanu-kormány tagjai és több politikus ellen. Kijelentette, hogy Calin Popescu-Tariceanu kormányfő sorsa az Iliescu–Hrebenciuc csoporttól függ, amit a Ion Iliescuval folytatott gyakori tanácskozásai is bizonyítanak. Basescu szerint az erdélyi magyarság többé nem akarja, hogy olyan vezetők képviseljék őket, mint Markó Béla vagy Verestóy Attila. Markó Béla szövetségi elnök „mindentudónak” nevezte az elnököt, aki minden párt esetében ismeri a legjobb megoldásokat. Verestóy kijelentette: az RMDSZ 1990-től alkalmazza az egyéni választókerületes rendszert, hiszen a parlamenti választásokon részt vevő jelöltek a szövetségen belül rendezett választásokon elért eredményük alapján kerülnek fel az RMDSZ jelöltlistáira. /Fall Sándor, Nagy B. István: Államfői hidegzuhany. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

„Azonnal fejezzék be a magyar propagandát!” – jött a telefonos utasítás Benke Pálhoz, az RMDSZ Bákó megyei fiókjának vezetőjéhez október 3-án a Bákó megyei Klézse polgármesterétől, Zsóka Jánostól, amint tudomására jutott, hogy a somoskai iskolában helyi lakosokkal találkozik Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Benke röviden ismertette Klézse helyzetét a miniszterrel: „Itt csak románul zajlanak a misék, vendég papok sem jönnek el soha magyar miséket tartani. ” Az összejövetelen szó esett környezetvédelmi kérdésről, de oktatási témákat is felvetettek az egybegyűlt lakók. Korodi Attila nagy vonalakban ismertette a brüsszeli munka fontosságát a magyarok számára, amit a szövetség helyi vezetője „csángóul” tolmácsolt tovább: „Nálunk a pópa és a primár dirigál, de a törvényeket közben Jeurópában szabják. Huszonhét ország szeme oda figyel. ”Korodi Attila a moldvai csángók földjén még nem járt, ezért örömmel jött el a bákói lomtalanítási akcióról Somoskára. A Csík Területi RMDSZ, valamint Csík Terület Ifjúsági Tanácsa meséskönyveket gyűjt össze, amelyekkel Mikuláskor ajándékozzák meg a magyar csángó gyerekeket. /B. M. : Csángóul Jeurópában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Székelyudvarhelyen november 4-én felavatták a város főterén felállított Élet szoborcsoportot, amelyet Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke adományozott a székelységnek azon évezredes történelmi áldozat elismeréseként, amelyet az a magyarságért hozott. Az alkotást Szász Jenő polgármester és az adományozó, Gubcsi Lajos leplezte le, majd Mátyás Károly főesperes szentelte fel. A kompozíciót a megfeszített Jézust, valamint Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobor és hét, a magyar törzseket jelképező kőoszlop alkotja. Előbbi szobor Melocco Miklós, utóbbi Győrfi Sándor alkotása, a kőkompozíció Máthé Lóránt Pál munkája. Szász Jenő arra biztatta a jelenlévőket, november 25-én szavazzanak a független erdélyi magyar jelöltre. Áder János, az Országgyűlés alelnöke az 1956-os forradalom köré szőtte beszédét, melyet november 4-én vertek le. A fideszes politikus beszédében a határozott érdekképviseletet, a világos és egyenes szavú vezetők választását jelölte meg követendő célként. Ezt követően Szász Jenő Tiszteletbeli Székely oklevelet adományozott az anyaországi politikusnak. „Tőkés!” „Tőkés!” skandálás és fergeteges taps fogadta az ünnepi szónokok közül utolsóként felszólaló református püspököt. Tőkés László kifejtette: „Mi tudjuk, hogy a magyarság csak akkor állhat talpra, csak akkor teremthet számára jövőt, ha saját kezébe veszi a sorsát”. A rendezvény, amelyet a nyíregyházi Mandala Dalszínház művészeinek dalai-táncai színeztek, a Székely Himnusz közös eléneklésével zárult. /Pengő Zoltán: Kampányízű szoboravató. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Kalotaszentkirály-Zentelkét választotta helyszínül a Kolozsvár Társaság a Kolozsvár reneszánsza elnevezésű rendezvénysorozat stratégiájának kidolgozására az elmúlt hétvégén. A tanácskozáson részt vettek a Kolozsvár Társaság, az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), az RMDSZ, a helyi önkormányzat, a kolozsvári helyi tanács, a Kolozs megyei tanács képviselői, az Amaryllis Társaság, a KMDSZ, valamint a kolozsvári egyetemisták képviselői. Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Intézetének részéről két tanulmányról beszélt: Kolozsvár városfejlesztésének stratégiájáról, valamint a multikulturális Kolozsvár fejlesztési stratégiájáról, amely szerves része az előbbinek. – A magyar reneszánsz, Mátyás uralkodásának ideje össznemzeti érték, Magyarország az emlékezést Kárpát-medencei ünneppé akarja emelni. A Kolozsvár Társaság kidolgozta stratégiáját arra, hogyan váljon Kolozsvár a rendezvénysorozat részévé – fejtette ki Kötő József, az EMKE elnöke. A találkozón tartották az Erdély reneszánsza Mátyás korában című nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek finanszírozását a magyar kormány vállalta. Kötő javasolta azt is, hogy minden, magyarok lakta településen szervezzenek a reneszánsz évhez kapcsolódó előadásokat. Tervezik a Biblioteca Corvineana reprodukciós vándorkiállítást a budapesti Széchényi Könyvtár és az Amaryllis szervezésében. Egy emlékszoba berendezése is a tervek között szerepel Mátyás király szülőházában, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem katedrája pedig nemzetközi tudományos tanácskozást szervez ez alkalomból. Gaal György helytörténész és Somai József nyugdíjas közgazdász a helységnévtáblákról hiányzó magyar feliratokat nehezményezte. Somai javasolta azoknak az emléktábláknak az eltávolítását, amelyeknek a feliratai eltorzítják a valóságot. Ilyen például a Biasini épület falán található réztábla, a Baba Novac szobra talapzatán lévő szöveg, valamint a Mátyás király szülőházának felirata. Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke javasolta egy, a reneszánsz év népszerűsítését megcélzó, iskolásoknak szóló vetélkedő megszervezését. Kántor Lajos összefoglalójában elmondta: az erdélyi magyarság önépítési stratégiája is körvonalazódni látszik. /Dézsi Ildikó: Erdély és Kolozsvár reneszánsza. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A Megerősítelek, sőt megsegítelek, és igazságom jobbjával támogatlak bibliai vers volt az üzenete az egykori barcaföldvári fogolytábor helyén álló emlékműnél tartott nyolcadik megemlékezésnek. Ungvári Barna András, a Sepsi Református Egyházmegye főjegyzője még hídvégi lelkipásztorsága idején járta ki nagy harcok árán az emlékhely létesítését, s azóta ő a fő szónoka a megemlékezéseknek. Utódja, Nagy János köszöntötte a megjelenteket. Szász Ferenc, Brassó-Újváros unitárius lelkipásztora a tömegsírok borzalmáról beszélt. Elmondta, várta, hogy a székely népet is megköveti valaki, de ez nem történt meg. Ungvári Barna András ezúttal a fogolytábor lelkipásztoraira emlékezett, azokra, akik ,,Isten segítségével fényt próbáltak vinni a sötétségbe”. Elsőként futásfalvi Bardocz Mózesre, Mezősámsond plébánosára, a fogolytábor első halottai fölött ő mondta el a vigasztalás igéjét. Másodszor Lőrinczi Árpádra, aki Hídvég és a szórványként hozzá tartozó Barcaföldvár református lelkipásztora volt. Ő volt az, aki 184 halottat temetett el, s sokszor veszélyes körülmények között feljegyezte adataikat. Kisvári Tamás alezredes, a bukaresti magyar nagykövetség katonai attaséja köszönetet mondott a történelmi egyházaknak, hisz a második világháborúban elesett kétszázezer katona igen kevés hányadának állítottak emléket, s ahol igen, azt főleg az egyházak tették, mint Földváron is. /A földvári áldozatokra emlékeztünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Tíz évvel azt követően, hogy II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta, a vértanú püspök, Apor Vilmos segesvári szülőházán emléktáblát /Hunyadi László, marosvásárhelyi szobrászművész alkotása/ helyeztek el. A római katolikus templomban megtartott szentmisén november 4-én Jakubinyi György érsek hangsúlyozta: Boldog Apor Vilmos püspök vértanúsága örökké ragyogó példa, amely mindig időszerű. Az 1892-ben Segesváron született báró Apor Vilmost 1915-ben szentelték pappá Nagyváradon, 1941-ben foglalta el a győri püspöki széket. Szembeszállt az erőszakkal, segített az üldözötteknek. Vértanú halálát is az okozta, hogy a város elfoglalása után védte a püspöki vár pincéjébe menekült asszonyokat és lányokat. II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá. A három nyelvű – magyar, román és német – templomi szentmisén Tófalvi Géza plébános hangsúlyozta, egy többnemzetiségű város lakosainak egyetértését, az egymás iránti tiszteletet jelképezi az emléktábla-avató ünnepség is. Jakubinyi György érsek Boldog Apor Vilmos vértanúságát és székelységét emelte ki. A szentmisét követően a polgármesteri hivatal épületének homlokzatán, Boldog Apor Vilmos püspök szülőházán leleplezték le az emléktáblát. /Antalfi Imola: Emléktábla-avatás Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

Az egykori Székely Színházhoz hasonlóan a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes híre, neve, emléke is legendává nemesült a köztudatban, írta Bölöni Domokos. Az eltelt évtizedekben sorozatos átalakulásokon átment együttes tavaly volt ötvenéves, de idén ünneplik fennállásának fél évszázados jubileumát, új székházában, a kövesdombi Unirea mozi átépített termeiben. 1956 őszén Marosvásárhelyen, az akkori Maros Magyar Autonóm Tartomány székvárosában alakult meg Állami Székely Népi Együttes. Első bemutatójuk 1957 tavaszán volt. Nagyjából évente került sor egy úgynevezett „nagyműsor” bemutatására. A nagyműsorokkal 2-3 hetes országos turnékra mentek Erdély nagyobb városaiba. Háromnapos ünneplés, gazdag műsorok, színpompás viselet, magyar, román, cigány táncok követték egymást. Megemlékeztek az elhunytakra. Tófalvi Zoltán elmondta: olyan dokumentum került a kezébe, amely bizonyítja: a román hatóság azért hagyta jóvá az Állami Székely Népi Együttes megalakulását, mert így akarták kifogni a magyarországi 56-os események vitorláiból a forró szelet. /Bölöni Domokos: Kifogott szél vitorlái. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

A jelek szerint a román és a magyar kormány harmadik együttes ülése sem úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint amely jelentős áttörést hozott a két ország kapcsolatában. A találkozónak nem is ez a célja, a két kabinet az előző két alkalommal is az esemény adta politikai marketinglehetőségeket kívánta kiaknázni. Nagy változás, hogy Románia az Európai Unió tagja lett, a két szomszédos állam ugyanazon közösség tagja. A következő kormányülés napirendjén többnyire olyan témák lesznek, amelyek már az előző megbeszéléseken is szerepeltek, de nem valósultak meg, vagy teljesen súlytalanok. Az előbbi kategóriába a közös történelemkönyv megírására vállalkozó vegyes bizottság felállítása, míg utóbbiba az építőipari klaszterrendszer megalapítása illik leginkább. A két kormány ismét kerüli az autonómia, a Bolyai Egyetem vagy a Sapientia Egyetem közös finanszírozása ügyének megvitatását. Gyurcsány Ferenc nemrég időszerűtlennek nevezte a határon túli magyarok önrendelkezésének kérdését, Adrian Cioroianu külügyminiszter szerint a Tariceanu-kabinet nem zárkózik el az autonómiadisputától, mindössze Budapesttől várja ennek felvetését. /Rostás Szabolcs: Megkerült témák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Az RMDSZ európai parlamenti esélyeiről, az Új honfoglalás értelméről beszélt november 5-én Markó Béla elnök a Magyar Televízió Napkelte műsorában. Elmondta, hogy az RMDSZ közvélemény-kutatást végzett, eszerint az RMDSZ támogatottsága növekedőben van, de még nem elég. A szövetség népszerűségi mutatója 4,6%, a Tőkés Lászlóé 1% körül van. Szerinte azok, akik független jelöltet indítottak, azt akarják, hogy az RMDSZ ne jusson be az Európai Parlamentbe. A kérdésre, hogy érez-e egy esetleges bukás miatt felelősséget, az elnök kijelentette: mindannyian felelősek vagyunk: felelős, aki jelöltet állít, felelős, aki egy ellenjelöltet támogat és felelős az is, aki szavaz. Elmondta, hogy az RMDSZ az utolsó pillanatig ajánlotta a közös listát, bár ő maga sok mindenben nem ért egyet Tőkés Lászlóval, azt mondta, az erdélyi magyarság bizonyos esetekben össze kell fogjon. Markó Béla kijelentette: Paradox helyzet alakult ki. Egyesek Magyarországról az RMDSZ-szel szemben állót támogatják, s ugyanakkor Romániában is éles támadások érik a szervezetet. Szerinte ha Tőkés László tényleg el akart volna menni Brüsszelbe, el kellett volna fogadnia az RMDSZ ajánlatát. Jelenleg az RMDSZ erős, ezért sikerült visszaszorítani az oktatási törvényben az anyanyelvű oktatást megszorító intézkedéseket. Markó kijelentette: „vannak, akik át akarják plántálni Erdélybe a magyarországi képletet, miközben nem veszik figyelembe, hogy Erdélyben mi más helyzetben élünk”. Arra a felvetésre, miszerint mind az MSZP-nek, mind a Fidesznek van egy-egy csoportja Erdélyben, Markó elmondta, hogy az RMDSZ inkább a jobboldalhoz tartozik. Más kérdés az, hogy Magyarországon mindig az aktuális kormánnyal kell együttműködniük. /Mózes Edith: Erdélyi paradoxon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Sike Lajos, a lap munkatársa szükségesnek tartotta, hogy újból visszatérjen a Szatmárnémetiben történt Bethlen Gábor szoboravatásra, amikor a Fidesz Budapest-belvárosi képviselőjének beszéde „valóságos csatatérré változtatta” a református templomot, mert „sok rosszat, durva hazugságot hordott össze az RMDSZ-ről”. Erre többen kivonultak a templomból. Az újságíró elismételte az ÚMSZ-ben többször leírt véleményt: ha Tőkés László az RMDSZ közös listáján indul, nagyot nőtt volna tekintélye. „Ehelyett a békétlenség szítása, a templomok politikai klubbá válása, a megosztás tapad nevéhez!” /Sike Lajos: Züllő templom. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Előzmény: Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1.

A román nyelv elsajátításával foglalkozhatnak a nemzeti kisebbséghez tartozó nagycsoportos óvodások, ha a szenátus megszavazza a Konzervatív Párt (PC) tanügyi törvényt módosító javaslatát, amelyet november 5-én hallgatólagosan fogadott el a képviselőház. A PC tervezete az iskolai előkészítő évre előírt románnyelv-tanulás mellett azt is megszabja, hogy az elemi, általános és középiskolai oktatásban nemzetiségre való tekintet nélkül minden diák egységes tankönyvek és tanterv szerint tanulja a román nyelvet. Egy másik – hasonlóan elfogadott – PC-indítvány azt írja elő, hogy az országos bruttó átlagbérrel egyenértékű bérkiegészítést kapjanak mindazok a tanárok, akik román nyelvet és irodalmat oktatnak olyan településeken, ahol a románság kisebbséget alkot. A tervezeteket hallgatólagosan fogadta el a képviselőház, miután november 5-én lejárt a megvitatásukra megszabott határidő. Mindkét indítványt előzőleg elutasításra javasolta az alsóház oktatásügyi szakbizottsága. /Fall Sándor: Románnyelv-oktatás: egységes tanterv? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

A háromszéki magyarok világtalálkozója után Kovászna megye készül az Őszi Közművelődési Napok megrendezésére, most elsősorban a kisközösségek kulturális életének előmozdítása a céljuk. Ezúttal nem az intézmény, hanem azok a háromszéki, hagyományt vagy kultúrát képviselő egyesületek, csoportok szervezik meg, amelyekkel az elmúlt évek során sikeresen együttműködött a Kovászna Megyei Művelődési Központ. Idén elmaradnak a külföldi meghívottak, magyarázta Péter Orsolya, az intézmény szóvivője. November során mintegy harminc települést felkarolva, tíz erre felkért partner fogja bejárni a háromszéki falvakat, ahol néptáncot oktatnak, valamint gyermek-táncházakra, bábszínházakra, koncertekre, filmvetítésekre, guzsalyas játszóházakra is sor kerül. A program része az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) Sepsiszentgyörgyön havonta megrendezett, ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendő Rendhagyó történelemóra című előadássorozata is. A Tamási Áron Színház bábtagozata szintén összehangolja felső-háromszéki turnéját a közművelődési rendezvénnyel. /Illyés Judit: Háromszéken a világ szeme. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A KMDT (Kolozs Megyei Magyar Diáktanács) és az ÖFISZ (Önkéntes Fiatalok Szövetsége) szervezte a fiatalok ‘56-os megemlékezését. Október 23-án sokan összegyűltek Mátyás király szülőháza előtt. A Lidérc együttes forradalmi dalaival indult a program, amelyet középiskolások szavalatai követtek. A tér különböző pontján hangzott fel egy-egy szavalat, így a műsor érdekes volt és folyamatos. Fáklyaláng kíséretében a tömeg elvonult a Házsongárdi temetőbe, Dsida Jenő sírjához, ahol újabb szavalat hangzott el, majd a Himnusz zárta az estet. Ez a megemlékezés része volt az 1956-os emlékhétnek, 21-én a Szabadság és szerelem című filmet tekinthették meg az érdeklődők, 25-én pedig Nagy Mihály jelenkori történész tartott előadást 1956 és ifjúság címmel. /Albert Emese: ‘56-ra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Táncház indult Déván november 3-án. A kilencvenes évek elejétől az Erdély-szerte újraéledő táncházmozgalom csak érintőlegesen jutott el a Hunyad megyei szórványba. 1990-ben volt némi próbálkozás a néptánctanításra, a Maros együttes (részben dévai kötődésű) táncosa oktatgatta az erre kapható diákságot. Aztán jött néhány év szünet, majd 2000 táján a Segesvári Miklós Pál Egylet a Karda házaspár vezetésével indított be tánccsoportot a kisiskolások körében. Ebből nőttek ki az időközben megalakult Téglás Gábor Iskolacsoport néptáncosai, akikkel immár Kocsis Attila iskolaigazgató foglalkozik. Idén a Dél-Erdélyért Kulturális Egyesület nem tánccsoport szervezését indítványozta, hanem táncházét, melynek keretében kicsik, nagyok, fiatalok, idősek egyaránt elsajátíthatják az erdélyi magyar tánckultúra elemeit. A tánctanításra ezúttal is Karda Imelda tanárnőt kérték fel. /Gáspár-Barra Réka: Táncház indult Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Rüsz Károlynak versmondó körökben annyira ismert a neve, hogy természetszerűen érte a meghívás: vegyen részt a Rokon Népek Költészete VII., október 13-i budapesti fesztiválján, melynek szervezője a Magyar Versmondásért Alapítvány. A jelentkezőknek az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek irodalmából kellett felkészülniük egy nép- és egy műköltészeti alkotással (vers vagy próza). Rüsz Károly dicsérő oklevelét nem kisebb tekintély írta alá zsűrielnökként, mint Bánffy György színművész. Rüsz Károly /sz. Nagykend, 1937. ápr. 27./ népművelő, közösségszervező egészségügyi technikumot végzett, majd asszisztensként dolgozott 1962-től nyugdíjazásáig szülőfalujában. Gyermekkora óta szerepel egyházi, templomi rendezvényeken, országos és nemzetközi szavalóversenyeken. Az EMKE helyi népkönyvtára és a falumúzeum egyik alapítója. Feleségével, Rüsz Terézia tanárnővel színdarabokat rendeznek és mutatnak be a helyi műkedvelőkkel. Szegedre is elutazott, ahol október 21-22-én zajlott a IX. Dr. Kardos Albert nemzetközi vers- és prózamondó verseny. Ott a szépkorúak kategóriájában első díjat nyert. November 18-án a Súrlott Grádics nyárádszeredai könyvbemutatóján működik közre, Székely-Benczédi Endre verseit szavalja. December 1–2-án Szatmárnémetiben a Gellért Sándor költő emlékét idéző versünnepen lép fel, 15-én pedig a Mensáros László színművész nevével fémjelzett, negyedik vers- és prózamondó verseny élmezőnyébe jutás a cél. Hetvenedik születésnapján senki hivatalosság nem köszöntötte. Ehelyett a magyar kulturális életet sok év óta figyelemmel követő Bölöni Domokos írt róla elismeréssel, szeretettel, pótolva a köszöntést. /Bölöni Domokos: Kéretlen laudáció. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Magyarország és Erdély feltérképezésének szükségessége a XVI. századra ért meg, noha Nicolaus Cusanus (1401–1464) püspök 1458-ban megjelent Magna Germania térképének 1491 évi kiadása az első, amelyen Erdélyt Transylvania néven jelölte meg. A magyar kartográfia büszkesége, Lázár diák térképe 1528-ban jelent meg. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy már a Dózsa György vezette felkelés idején Lázár diák és segítői dolgoztak az ország felmérésén. Erdély első önálló térképe Johannes Honterus (1498–1549) brassói tudós reformátor kiadásában jelent meg Bázelben, 1533-ban. Lázár deák és Honterus térképei egyedülállóak az egyetemes kartográfiatörténet kezdetén. Abraham Ortelius 1570-ben megjelent kötete 53 térképe közül 3 a magyar királyság területét ábrázolja. Közülük egy lap Zsámboky János Transilvania térképe volt. A székelykeresztúri Molnár István Múzeum és a Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja közös szervezésében nyitották meg Székelykeresztúron a Tamás Sándor gyűjteményéből származó régi erdélyi térképek kiállítását. Ezekből legelőször Sepsiszentgyörgyön, majd Székelyudvarhelyen szerveztek kiállítást. /László Miklós: Régi erdélyi térképek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Új sorozatot indít a Magvető Kiadó a kortárs magyar kispróza bemutatására. A Novellárium első négy kötetében Bánki Éva, Erdős Virág, valamint az erdélyi Nagy Koppány Zsolt és Vida Gábor írásai látnak napvilágot. Vida Gábor kisprózakötete Nem szabad és nem királyi címmel már elhagyta a nyomdát. A Kisjenőn született, a Látó prózaszerkesztőjeként is ismert író – aki a Magvető szerzője is – novelláinak hősei erdélyi emberek, akik saját körülményeik, saját történetük foglyai. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni novelláskötete tematikáját és stílusát tekintve is újszerű a kiadó szerint. /Magvető erdélyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament november 5-én Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerősített Benes-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma. Az előterjesztők nevében előadó Gál Kinga (Fidesz–MPSZ), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai magyar Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklő Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben. A vitán főként a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének romlását ecsetelő magyar képviselők mellett a pozsonyi kormánypolitikát védelmező szlovák EP-tagok szólaltak fel, míg néhány más nemzetiségű képviselő a romániai romák olaszországi kiutasítását is szóba hozta. A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekről eddig csupán napirend előtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben. Gál Kinga hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmű visszafejlődés tapasztalható. /Brüsszeli vita a Benes-dekrétumokról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

November 7-én tárgyal Rómában Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Romano Prodi olasz miniszterelnökkel a kitoloncolt román állampolgárok kérdéséről. Eközben Romániában ismét hevesen bírálták Adrian Cioroianu külügyminisztert azért a kijelentéséért, miszerint az olaszországihoz hasonló bűncselekményeket elkövető személyek számára büntető munkatáborokat kellene létesíteni az egyiptomi sivatagban. A tárcavezető bocsánatot kért az érintettektől nyilatkozatáért, hozzátette, egyetlen etnikai kategóriára vagy nemzetiségre sem utalt. A politikus kijelentését közleményben ítélte el az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Traian Basescu államfő szerint Cioroianunak nyomban nyilatkozata elhangzása után le kellett volna mondania. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke szintén a miniszter lemondását sürgette „fasiszta színezetű kijelentéséért”. Több nem kormányszervezet – így a Sajtófigyelő Ügynökség, a Közpolitikai Intézet, a Pro Europa Liga, a Romani Criss Egyesület –szerint a miniszter mélységesen sérti a román és az európai törvénykezést, javaslata a nácizmust idézi. Az aláírók ugyancsak a tárcavezető lemondását követelik. A tárcavezetőt egyetlen politikus védte meg: Calin Popescu-Tariceanu. A kormányfő pillanatnyi tévedésnek minősítette Cioroianu szavait, egyben pedig visszafogottságra intette Basescut. Szerinte ugyanis az államfő semmiképpen sem adhat leckét, miután ő maga is többször használt sértő kifejezéseket, amelyekért – Cioroianutól eltérően – még csak bocsánatot sem kért. Olaszországban egymást érik a románellenes incidensek, s folytatódnak a letartóztatások. Rómában eközben újabb kilenc romániai romát tartóztattak le amiatt, hogy lopták az elektromos áramot. A hatóságok több lopott holmit is felfedeztek a romák barakkjaiban. /B. T. : Össztűz Adrian Cioroianura. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./