Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa a budapesti kormánypárti Népszavában megjelent cikkében élesen támadta Orbán Viktort és a Fideszt. A Fidesz Erdély-politikáját megosztó, írta. Orbánék a kilencvenes évek elején leginkább a Bálványosi Szabadegyetemmel írták be magukat Erdély történetébe. A fő rendező a Fidesz közeli Pro Minoritate Alapítvány volt és a pártot Bálványoson már 1990-ben is Orbán Viktor és Németh Zsolt képviselte. Németh Zsolt már 1993 márciusában megvédte az Antall-kormányt az SZDSZ-es Bauer Tamás azon (csakugyan alaptalan) vádjával szemben, mely szerint területi revízióra törekszik. A Fidesz később a státustörvényt szorgalmazta, de vétót emelt ellene Románia és Szlovákia. A cikkíró mentegette az MSZP-t: Kovács László 23 millió román munkavállalót emlegető érvelése szemben állt az MSZP hangsúlyozottan európai irányvonalával. /Kovács László akkor az MSZP elnöke volt. / A cikkíró szerint Orbán Viktor 2002-es választási veresége után állt ki teljes mellszélességgel a kettős állampolgárság mellett. „Ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni” – mondta például 2003-ban, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök nem voltak hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a témát illetően fogadókészségét hangoztató szerb kormánnyal. 2004-ben a népszavazási kampányában a Fidesz az „igen” táborának legfőbb zászlóvivője volt – mindhiába. A kettős állampolgárság ügye nem kapott elegendő támogatást. A 2004-es Bálványosi Szabadegyetemen Orbán összekapcsolta a román EU-tagság kérdését az erdélyi magyarság autonómiájának ügyével. Végül a Fidesz a többi párttal együtt megszavazta Románia uniós felvételét. Orbán Viktor Erdélyben Tőkés László oldalán korteskedett az europarlamenti választási kampányban. A cikkíró megkérdezte Markó Béla RMDSZ-elnöktől, lát-e esélyt arra, hogy megjavuljon az RMDSZ viszonya a Fidesszel? Nekünk az az érdekünk, hogy a Fidesszel és más magyarországi pártokkal is jó viszonyban legyünk, felelte Markó. Tudomásul vette, hogy a Fidesz hozott egy nagyon rossz döntést. /Lokodi Imre (Marosvásárhely): Erdély és a Fidesz, avagy egy politika színeváltozásai – Orbán Viktor útja a be nem avatkozástól az aktív kampányolásig. = Népszava (Budapest), nov. 7./

Az EP-kampány során a Tőkés László püspök mellett részt vevő Orbán Viktort is támadássorozat érte. A napokban Frunda György a Népújságnak adott interjúban kijelentette: ,,Véleményem szerint felháborító, több mint cinikus kijelentés, nyájnak, hülyének nézi az erdélyi magyarságot. Kampányutunk során tapasztaltam, hogy mindenki, még azok is, akik a Fidesszel vagy Orbánnal szimpatizálnak, sértve érzik magukat. Amit Orbán csinál, erkölcstelen. Ne jöjjön ide, ne kampányoljon az RMDSZ ellen. Elítélem, és határozottan fellépek ellene. Én nem akarom, hogy Erdélyben a magyar a magyarral ne beszéljen miatta. A problémákat oldják meg otthon, ne hozzák ide a magyarországi viszályokat. Hagyják, hogy az erdélyi magyarság maga döntse el, mit akar. Kérdem én, mit tud Tőkés László az Európai Unióról? Ezért itt és most egy nyilvános tévévitára provokálom. ” Ezt a hangot évtizedekkel ezelőtt, a vészkorszakban hallhattuk, amikor ,,a más ügyeibe való be nem avatkozás” volt, írta Sylvester Lajos. A 2004. december 5-i népszavazás kudarca a világtörténelem szégyeneként rögzült. Akik a határokon kívüli magyarok ellen kampányoló és negatív népszavazást kikényszerítő erőkkel szövetkeznek, azok itthon maguk alatt vágják a fát, állapította meg a cikkíró, ugyanis a december 1-jei koccintások, a Dobolyi Alexandra-féle erdélyi ,,egyetemalapítók”, a határon túli magyarok magyarországi képviseletét tönkretevő és felszámoló társasághoz sorolják őket. Sógor Csaba szenátor kijelentette: ,,Nem értek egyet kollégáimmal. Velük ellentétben én nem találom cinikusnak vagy tisztességtelennek Orbán Viktor Erdélyben elhangzott kijelentéseit, és nem is aggódom amiatt, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke a független jelöltnek kampányol. ” /Sylvester Lajos: Ki néz hülyének bennünket? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Kós András Apáczai Csere Jánost mintázó szobrát avatta fel Tőkés László királyhágómelléki református püspök október 30-án Nagyváradon. Hermann János előadótanácsos a felavatás előtt álló szobrot méltatta. Tőkés László püspök köszönetet mondott az alkotónak, előrebocsátva, hogy az egyházkerület méltó helyén lel hamarosan otthonra a szobor. Ezt követően a püspök Czeglédy György-díjat adott át a nagyváradi gyülekezetek megbecsült presbitereinek. A Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség és a Nagyváradi Református Presbiteri Szövetség hozta létre a Czeglédy György-díjat. A névadó Nagyvárad reformációjának kiemelkedő alakja, az itteni egyházi élet vezéralakja volt. A díjat minden évben a tíz nagyváradi gyülekezet egy-egy presbiterének osztják ki. Most volt az első díjátadás. A szoboravatás után Nagykárolyban ünnepelte a reformáció évfordulóját Tőkés László október 31-én. Az istentiszteleten a püspök a reformációra emlékezett. Az ünnepség keretében köszöntőbeszédet mondott Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök, aki régi barátjaként üdvözölte Tőkést. Székelyföldi körútra indult november 2-án Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelölt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szászrégenben vett részt közéleti fórumon, majd marosszéki falvakba látogatott el, november 4-én pedig Udvarhelyszéken vett részt fórumon. Tőkést elkísérte Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Fodor azon véleményének adott hangot, hogy szemléletváltásra van szükség az erdélyi magyar politikában, ezt pedig csak Tőkés László indíthatja el. Nagyernyén Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester megfenyegette Komáromit István helyi református lelkészt: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke november 2-án a Duna TV-ben beszélt. Szó esett arról, hogy az RMDSZ tiltakozik Orbán Viktor jelenléte ellen Tőkés kampányában. Szilágyi Zsolt természetesnek tartotta egy európai politikus jelenlétét az európai parlamenti választási kampányban, mint mondta, Wilfried Martens is tiszteletét tette Romániában. Az MSZP és az SZDSZ világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatják az europarlamenti választásokon. Tőkés László mellett állt ki a budapesti Összmagyar Testület elnöksége. Nyilatkozatukban arra kérték az erdélyi magyarokat, hogy az európai parlamenti képviselőválasztáson szavazatukkal Tőkés László támogassák. Budapesten újságírók megkérdezték Orbán Viktortól, nem tart-e attól, hogy Tőkés László támogatásával megoszlanak majd a szavazatok és végül az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Brüsszelben. A Fidesz elnöke azt mondta, az EP-választás nem belpolitikai, hanem európai kérdésekről szól, ezért a be nem avatkozás gondolata a régi idő rossz reflexe. Hozzátette: a Fidesz erdélyi szerepvállalása is azt célozza, hogy minél több magyar menjen el választani és szavazzon politikai ízlése szerint. /Erdélyi körúton Tőkés László. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök négyszemközti beszélgetést folytatott Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével; a találkozón egyebek mellett a határon túli magyarság támogatási rendszerét tekintették át. A két fél eredményesnek értékelte a Szülőföld Alap elmúlt időszakbeli tevékenységét, olvasható a kormányszóvivői iroda közleményében. Csáky elismerően nyilatkozott arról, hogy a 2008. évi magyar költségvetés a kormány tervei szerint nagyobb összeget irányoz elő a határon túli magyarság programjaira. /Gyurcsány–Csáky-megbeszélések a határon túli magyarság támogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

A marosvásárhelyi tanács elfogadta a város utcáinak magyar névváltozatát, egy utca kivételével. Halogatják a Kossuth utca visszaadását, azzal még várni kell más döntésre, jobb időkre, Strasbourgra. Florea polgármester el akarja vonni a magyarok erejét a továbblépéstől. /Sebestyén Mihály: Egy utcafelelős tapasztalataiból. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

November 6-án fogadta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőit, hogy meghallgassa a csángók anyanyelvi oktatásának kérdéseit. A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetségégének (MCSMSZ) vezetői: Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője, valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület képviseletében pedig Hegedűs Dóra elnök vettek részt. Magyar részről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának külügyi és Európa-ügyi, valamint kulturális és oktatási albizottságainak társelnökei, illetve dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul voltak jelen. Szili Katalin elmondta, jelenleg a Csángóföldön élő gyermekek mindössze tíz százaléka részesülhet magyar nyelvű oktatásban, ezért kérni fogja Bogdan Olteanut, a román házelnököt, járjon közben a magyarul tanulni kívánó csángók anyanyelvi oktatásának kiszélesítésére. „A megbeszélés, mely kérésünkre jött létre, nagyon pozitív eredménnyel zárult, hiszen az elnök asszony biztosított minket a támogatásáról és megígérte, hogy 2008 tavaszán ellátogat Moldvába, ahol oktatási intézményeket is felkeres. Ígéretet tett arra is, hogy a csángóföldi támogatások ügyében levélben fordul a magyar kormányhoz. ” – nyilatkozta Solomon Adrián. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szilinél a csángók képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ Solomon Adrián, elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ők azonban, többek között a pedagógushiány miatt, nem tudnak magyar nyelven tanulni. A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János-pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását. A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvű oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra, szociológiai kutatásokra és a pusztinai közösségi ház működtetésére ítélték oda. /Fellépés a moldvai csángók anyanyelvű oktatása érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

November 6-án a Szatmár Megyei Tanfelügyelőségen gyűltek össze a megye magyar tannyelvű iskolák igazgatói, illetve aligazgatói, Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, Gál Gyöngyi kisebbségi oktatásért, Miclaus Judit elemi magyar tannyelvű oktatásért felelős, valamint Cziprok András oktatásmenedzsmenti szaktanfelügyelők, a magyar nyelven folyó oktatást értékelték. Gál Gyöngyi szaktanfelügyelő beszélt a magyar nyelv és irodalmi tantárgyverseny országos döntőjéről, amelyet idén Szatmár megyében rendeznek meg. A versenyre tizenöt megyéből több mint kétszáz diák érkezik majd. A négynapos rendezvény során tanulmányi kirándulásokat terveznek a megyében, továbbá alternatív vetélkedőket is. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes a magyar nyelven folyó oktatást értékelte. A legfőbb problémák között van, hogy a romániai diákok negyven százaléka nem éri el a tanügyi program által előírt minimális követelményeket. A statisztikai adatok szerint évről évre egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma. A tavalyi tanévben 17 105 diák volt, idén 16 945 tanul magyarul. Reménykedésre ad okot, hogy megállt az első osztályosok számának drasztikus csökkenése. Mind a képességvizsgán, mind az érettségin a magyarul tanulók alulmaradnak a román tannyelvű osztályokba járó társaikkal szemben. Ez elsősorban a román nyelv és irodalom miatt következik be. Év végén a diákok 6,6 százaléka pótvizsgázott egy vagy több tantárgyból, 3,7 százalékuk maradt évismétlő. Jónak mondható a szakképzett pedagógusok aránya a magyar szakokon. Tíz évvel ezelőtt a megyében a pedagógusoknak 71,5 százaléka, idén 95,11 százaléka szakképesített. Az óvodai és az elemi oktatás terén szinte mindenhol szakképesített óvónő és tanító van. /Bodnár Gyöngyi: Kiértékelték a magyar tannyelvű oktatást. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 7./

Török József Vetésen postás, szabadidejében verseket költ, zenét szerez, a múltban több kulturális rendezvényt szervezett a községben, és a községi sportéletnek, a futballcsapatoknak is mozgatórugója volt. Most falumúzeumot szervez. Biztosan ott lesz valamelyik polcán Vetés monográfiája is, amelynek megírása ugyancsak fontos elképzelése a sokoldalú postásnak: ebben a két elfelejtett településről, Gelényesről és Gyülvészről is olvasni majd. Török József két, ma már nem létező település /Gelényest és Gyülvész/ nyomai után kutat. A két helység később egybeolvadt Vetéssel. Gelényes helyét már sikerült felkutatnia az autodidakta régésznek. Gyülvészről az egyházi iratokban még az 1800–as évekből is vannak adatok. Vetési Albertről is megfeledkezett az utókor, ő a falu leghíresebb szülötte. Mátyás király legnagyobb diplomata püspöke volt. – A falumúzeum egyelőre a kastély épületében kapna helyet. /Fodor István: Falumúzeumot létesít a vetési postás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 7./

Mihály János, az Örökségünk /Székelyudvarhely/ folyóirat második számában hangsúlyozta, hogy hagyományaink, szokásaink több ezer évre tekintenek vissza. A közös gyökeret táplálni, öntözni kell, „az erdélyi magyar társadalom csak úgy tudja folytonosságát megőrizni, identitását megtartani, ha időnként van lehetősége hagyományaihoz ‘visszakanyarodni’, abból építkezni. ” A folyóiratban beszélgetés olvasható Dávid Lászlóval, aki 1981-ben jelentette meg A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei című kötetét. Ebben a számban a Bányai János szerkesztette Székelység című, 1931 és 1944 között megjelent folyóirat néprajzi tárgyú cikkeinek jegyzékét közölte Róth András Lajos, dr. Vofkori László pedig Székelyudvarhely fekvését és városi funkcióit méltatta. Bálint Mihályné Kápolnásfalut és tájházát ismertette. Tájház lesz a Kárpát-medence legöregebb házából, adta hírül Mihály János: a homoródalmási épület gerendáján az 1645-öv évszám olvasható. /b. d. : Erdélyi fa gyökerei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

Nincs már akadálya annak, hogy azonos időpontban, november 25-én rendezzék meg az egyéni választókerületekről sorra kerülő népszavazást és az európai parlamenti választásokat. Az Alkotmánybíróság ugyanis elutasította a Nagy-Románia Párt elnökének fellebbezését a két esemény egyidejűségét szentesítő államfő rendelet ellen. /B. T. : Nincs már jogi akadálya a 25-i referendumnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Dan Voiculescu konzervatív pártelnök személyében, románságot mentő hazafiban az 1920-as évek derekán hírhedt Anghelescu reinkarnációját láthatjuk, írta Sylvester Lajos. A román képviselőház elfogadta Voiculescu pártjának két módosító törvényjavaslatát, amely azt is tartalmazza, hogy az óvodai előkészítő csoportokban románul kell tartani a foglalkozásokat. Az iskolában a románokéval egységes tanterv és tankönyvek alapján kell tanítani a román nyelvet. Ennek célja a magyar oktatás megnyomorítása, az erőszakos románosítás újabb kivándorlási hullámokat indít majd el. Voiculescu Hargita és Kovászna megyékben dolgozó nemzettársainak egy havi nettó bérkiegészítést is ígér, amennyiben Székelyföldön vállalnak missziós megbízatást. Szellemi elődje, Anghelescu, az országos bérezés háromszorosát juttatta a két világháború között a románosítást vállaló hazafiaknak. Anghelescu nevéhez fűződik a kultúrzónák kialakítása is. Háromszék – ugye milyen természetes? – Ploiesti-hez tartozott. Az egész románosítási folyamat alkalmazásában az abszurdum az, hogy hazai magyar honatyáink az európai parlamenti választásokban az ,,Új honfoglalás” jelszavával kampányolnak. Ennél még abszurdabb, hogy a magyar kormány a nemsokára sorra kerülő harmadik közös kormányülésen meg sem említi az erdélyi magyar egyetem vagy az autonómia kérdését. Ilyen körülmények között nem csodálkozunk, ha a szlovákok szorongatják az ottani magyarokat, Délvidéken a szerbek telepednek rá a vajdasági magyarokra. Az Új honfoglalás egyes erdélyi kieszelői azzal vannak elfoglalva, hogy a volt magyar kormányfőt, Orbán Viktort kikergessék az országból. /Sylvester Lajos: Kultúrzónás gyarmatosítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Árpád vezetésével a magyarságnak sikerült az egész Kárpát-medencét uralma alá vonnia. Új nép, új összefüggő műveltség jelent meg Európában. 2007-et írunk, és megjöttek az „új” honfoglalók, írta Papp Kincses Emese. Új honfoglalást hirdetnek: „vissza kell foglalnunk házainkat, földjeinket, erdeinket és a zászlót” és mellesleg Európát. És méltóságunkat! Markó Béla a meghirdetés hevületében elfelejtkezett arról, hogy lassan, nehézkesen, de elkobzott javaink nagy része visszakerült jogos tulajdonosaihoz és tizenhét éve lobogtathatjuk a piros-fehér-zöld zászlót. Mint tette ő is, kicsi papírzászlócskát forgatva a kezében egy székely kisvárosi ünnepségen. Akinek menet közben elveszett emberi méltósága, ne most próbálja visszaszerezni! – olvasható a cikkben. Új honfoglalás – új reménység-szimbólum – hordozható ajándéktárgyak a választóknak: C-vitamin, tulipánhagyma, naptár, notesz, golyóstoll. „Párducos” Frunda és (jobbra) „nyilazó” Sógor keresztüllovagol a kiöregedett, tradicionalista, balkáni (sic!) egyénen, „avíttas gondolkodásmódján” (ez lenne a független jelölt által hangoztatott autonómia, nemzeti egység- és identitástudat), az „Ószövetség dinoszauruszán”. /Papp Kincses Emese: Új (hon?)foglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke Nagyváradon állt elő újabb politikai blöffjével: példátlanul megerősödött a magyarellenes diskurzus – mondta a pártelnök. A magyarellenesség nem előzménytelen, hiszen kilencven éve tapasztaljuk hullámzó intenzitását, írta Dénes László. Soha nem volt olyan év vagy hónap 1989 után, amikor nem volt száz és száz példa a nyílt vagy látens magyarellenességre, azonban az RMDSZ-nek nem állt érdekében – politikai és üzleti érdekről lévén szó – ezeket nagy dobra verni. Most rádöbbentek arra, hogy „politikai partnerek” kibabrálnak velük. Az RMDSZ felszisszen, amikor valamelyik hatóság borsot tör az orra alá, miközben ő maga a hatalom. Hát ha ő van hatalmon, akkor viselkedjék is úgy! A pártelnök „aggasztó folyamatnak” nevezi azt, hogy saját korábbi és jelenlegi politikai partnerei alkalmanként és esetenként hátat fordítanak neki. Az egyre népszerűtlenebb RMDSZ-szel már nem számolnak komolyan. Az RMDSZ főemberei rövid idő alatt mind nagyon gazdagok lettek, az istenadta nép meg nem annyira... /Dénes László: A diskurzus nem magyarellenes, hanem RMDSZ-ellenes. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 8./

György Ervin, Kovászna megye prefektusa elégedetlen a restitúció ütemével. Ezután hetente nyilvánosságra hozza a megkésett önkormányzatok feketelistáját, és figyelmeztető levelet is küld az érintett polgármestereknek. A Kovászna megyei prefektúra szakemberei az elmúlt hetekben végigjártak valamennyi települést, és a helyszíni tapasztalataik alapján állították össze az első feketelistát. Erre Nagyborosnyó, Sepsiillyefalva, Kovászna, Barót, Réty és Zágonbárkány került fel. Ha a lista közzétételét követően sem gyorsítják fel a visszaszolgáltatások ütemét, a második alkalommal pénzbírságot szabnak ki, figyelmeztetett György Ervin. Hozzátette: Sepsiillyefalva a statisztikák alapján ugyan rosszul áll, viszont a valóságban ezen a településen a legigazságosabb a föld-visszaszolgáltatás. Benedek Huszár János polgármester ugyanis újraméreti a településhez tartozó földterületeket, és ennek alapján osztja újra a földeket. Ez a folyamat azonban időigényes, és éppen emiatt került feketelistára a település. Nagyborosnyón nincsenek szabad földterületek, ezért a kérések többségét kénytelenek kárpótlásra javasolni. Hasonlókép a helyzet Kovásznán, Rétyen. Kovászna megyében eddig csak Árkoson zárult le a föld-visszaigénylési folyamat. A megyében a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása közel 80 százalékban történt meg. /Kovács Zsolt: Bírság a restitúció késlekedéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Szederhát katolikus templomában kéthetente mond szentmisét Máthé Lóránd arad-ségai káplán, melyre néhány hívő megy el. Az 1938-ban épült, Szűz Mária nevére felszentelt templomot két éve Király Árpád marosi főesperes jóvoltából felújították. A néhány idős hívő maréknyi maradékát képezi a valamikor szebb napokat megért faluközösség és a környező tanyavilág magyarságának. A tanyavilágot elnyelte a kollektivizálás, a faluközösséget elcsábította az iparosítás. Az évszázaddal ezelőtt közel 100 diákot oktató anyanyelvű elemi iskola épületében immár régóta kihalt a magyar szó, a kultúrházban csak emlék a 30-40 évvel ezelőtti művelődési élet, a templomban csak temetéskor harangoznak, a közelmúltban elhunyt az utolsó kántor-mindenes, Lázár László, aki több mint fél évszázadig szolgálta a közösségét. A szederháti magyarság sorsában, mint cseppben a tenger tükröződik az erdélyi magyarság leépülésének forgatókönyve, ezért megérdemelne egy, a szemtanúk, a visszaemlékezéseit is magába foglaló falumonográfiát. /(balta): Szederhát, az elmúlás mementója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Az “Üdvözöljük a Mócvidék (tara motilor) fővárosában” című tábla jelzi a régióhatárt Campeni helyiségben, ez a tábla nem zavarta az Országos Útügynökséget, ellenben a Székelyföld táblát augusztusban eltávolították – hívta fel a figyelmet november 5-i parlamenti politikai nyilatkozatában Antal Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője. Ez a körülmény arra mutat rá, hogy Romániában egyesek egyenlőbbek, mint mások – sommázott a honatya, aki egyben felkérte Ludovic Orban szállításügyi minisztert, sürgősen menessze tisztségéből a Székelyföld tábla eltávolításáért felelős Cristian Duica igazgató-helyettest. /Krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Az internet márpedig nemcsak a fiataloké! – ez is lehetne a mottója annak a nemzetközi találkozónak, amelyre november 6-án és 7-én került sor a Budapesti Művelődési Központban, és vendégül láttakt erdélyi nagyszülőket is. Megalakították a Silvernet – Ezüstnetet, az internetezni tanuló idősek Kárpát-medencei hálózatát. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nagyi, a gép és az egér. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

A sepsiszentgyörgyi Huszárik Filmklub, a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület, valamint a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja hozta létre a KortARS FILMnapokat, vizuális kultúra, film-, illetve videoművészet bemutatására. Zakariás Zalán fiatal színházrendezőnek és még másik huszonöt ifjú színházi embernek az első kisfilmje a Ződ. Ződ, azaz éretlenség – avatnak be a film alkotói a székelyül hangzó szó értelmébe. „Budapest és Bukarest között, középen helyezkedünk el, így nem veszünk részt egyik ország filmgyártásában sem, leszámítva néhány szerepet” – világítanak rá a szereplők az erdélyiség hátrányaira a filmkészítés terén. /Illyés Judit: Műhelyfilmek debüttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Várhatóan 12-15 kétoldalú megállapodást fogad el a román és a magyar kabinet a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik együttes kormányülésen – közölte Bukarestben Cseke Attila kormányfőtitkár. Cseke emlékeztetett arra, hogy a 2005-ben és 2006-ban elfogadott megállapodások jelentős részét már gyakorlatba ültették. A megvalósított megállapodások közé sorolta a határátlépés megkönnyítésére, illetve a konzuli hálózat bővítésére vonatkozó egyezményeket. A közúti közlekedés terén a felek megállapodást írnak alá a kisebb forgalmat lebonyolító határátkelőkön áthaladó másodrangú utak javításáról. Tervezik egy olyan listának az elfogadását is, amelyben konkrét határ menti projektek szerepelnek. /Mihály László: Egy tucat megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, RMDSZ-es politikus elmondta, ezúttal sem kerül napirendre az erdélyi autonómiatörekvések, a Bolyai Egyetem visszaállításának vagy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozásának kérdése. Emlékezetes, hogy tavaly Tariceanu kormányfő határozottan elutasította az etnikai alapú autonómiát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „az autonómiát nem szerzik, és nem adják, hanem többség és kisebbség párbeszéde alakítja ki”. Nemrég a magyar kormányfő időszerűtlennek nevezte az autonómia ügyét, szeptemberi budapesti látogatása során ugyanakkor Adrian Cioroianu román külügyminiszter közölte: Bukarest nem zárkózik el a kérdés megvitatásától, ha ezt a magyar hatóságok felvetik. /Rostás Szabolcs: Gyorsvasút a fővárosok között? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Olaszország eltűrte és passzivitásával bátorította a túlélésre berendezkedett népcsoportok bevándorlását, miközben semmiféle elképzelése nem volt arról, hogy mihez kezd majd a jövevényekkel – vélekedett Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója. Már a kilencvenes évek elején észlelhető volt Kelet-Európából nyugatra tartó roma emigráció. Először Németországba mentek, de ott időben határozottan közölték, hogy miként viszonyulnak ehhez a típusú emigrációhoz. Olaszország nem közölte időben, hagyták az emigráció áramlását. Az olasz hatóságok viszonylag toleránsak voltak az illegális bevándorlással szemben. Horváth István szerint az erőforrás nélküli fiatal demokráciáktól nem lehet elvárni, hogy egyből megtalálják a megoldást. /Lokodi Imre: Kiszorítottság – lezser olaszsággal. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Göncz Kinga külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, amely egy új stratégia keretében fenntartja és újragondolja a rendszerváltás idején kialakult hármas prioritást. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke viszont jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a külpolitikát. A kormány és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusa november 8-án folytatott vitát a budapesti Corvinus Egyetemen a Tárcatükör című rendezvényen. A két politikus között az Oroszország-politika, a határon túli magyarsághoz való viszony, illetve a Fidesz Tőkés László melletti romániai európai parlamenti választási kampányolása okozta a legnagyobb nézetkülönbséget. A külügyminiszter szerint a korábbi hármas prioritás (Magyarország európai és északatlanti integrációja, a jószomszédi kapcsolatok erősítése és a határon túli magyarokkal kapcsolatos felelősség érvényesítése) közül az európai uniós és a NATO-tagság már megvalósult, és tekintettel kell lenni a globalizálódó világ biztonsági kihívásaira. Németh Zsolt „katasztrófa sújtotta területnek” nevezte a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikát, azzal vádolva Göncz Kingát, hogy egyik vezetője volt a „demagógiakampánynak” a 2004. december 5-i népszavazás előtt, és akkori szociális miniszterként eltitkolta a közvélemény elől, hogy megszületett a magyar-román szerződés arra vonatkozóan, hogy az áttelepülők nyugdíját Románia fogja fizetni. Az ellenzéki külpolitikus ugyanakkor pozitívumként említette Sólyom László köztársasági elnöknek a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, illetve Szili Katalin szocialista házelnököt, akinek vezetésével megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Göncz Kinga szerint 2004-ben még távol állt a ratifikálástól az említett magyar-román szociális megállapodás. A külügyminiszter bírálta a Fidesz kampányolását Tőkés László királyhágó-melléki püspök mellett, ami álláspontja szerint azzal a következménnyel járhat, hogy a határon túli magyarság nem jut európai parlamenti képviselethez. Németh Zsolt – akinek véleménye szerint Tőkés László az összmagyarság egyik legkiválóbb képviselője és az Európai Parlamentben a helye – azzal érvelt, hogy Romániában több mint egymillió magyar nemzetiségű választópolgár van, és 400 ezer voks is elég ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés László is mandátumhoz jusson. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ és belső ellenzéke nem tudott megegyezni a közös listaállításról. /Tőkés László támogatása és az Oroszország-politika vita tárgya Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Tőkés László püspök november 8-án tartott sajtótájékoztatóján politikai célokra felhasznált gazdasági korrupciós esetnek minősítette a Szatmár megyei Gencs településen történt esetet, amellyel a református egyházat és az ő személyét próbálják diszkreditálni. A püspök ezzel reagált Radu Chis rendőrbiztos-helyettes november 4-i, vasárnapi nyilatkozatára, mely szerint Tőkés ellen bűnvádi eljárás indult bírósági végzés be nem tartására való felbujtás miatt, mivel nem engedte a gencsi református papot, Báthori Gyulát, hogy a református parókián lakjon, bár a lelkésznek megfellebbezhetetlen bírósági ítélete volt erről. Ami az ellene indított bűnvádi eljárást illeti, Tőkés László szerint ez a hír hamis: “Ha a nagykárolyi rendőrségre benyújtottak egy bűnvádi panaszt, még nem jelenti azt, hogy meg is kezdődött a bűnvádi eljárás” – mondta a református püspök. /Tőkés “a gencsi ügyről”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./ Bűnvádi eljárás indult Tőkés László ellen, mert fellépett a sikkasztás, a korrupció ellen – jelentette be Szilágyi Zsolt kampányfőnök. Egy ortodox és egy református lelkész jelentette fel a püspököt. Az előbbi rongálás és illetéktelen behatolás címén tett korábban feljelentést, mert a reformátusok behatoltak a tőlük elorzott nagyváradi sportpályára, de a Legfelsőbb Ügyészség bűncselekmény hiányában úgy döntött, nem emel vádat – ezt támadta meg az ortodox pap. A református feljelentő Bátori Gyula lelkész, aki ellen sikkasztás és korrupció miatt folyik fegyelmi eljárás egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt (melyért állásából fel is függesztették). A közlemény szerint ,,a két feljelentő az európai parlamenti választások kampányidőszakában tetőző, összehangolt akciósorozat bábfigurája”, melynek célja Tőkés László választási részvételének megakadályozása. /Megakadályoznák az indulását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

Fordítani kell az erdélyi magyarság rossz irányba haladó szekerén, a hivatalos képviselet letért arról az útról, amelyen 1990-ben elindult. Erre lehetőség nyílik november 25-én, az európai parlamenti választások napján, hangzott el több ízben is Tőkés László sepsiszéki kampánykörútján. A püspök Komollón, Rétyen, Sepsiillyefalván és Málnáson találkozott az érdeklődőkkel. Olyan, mintha hazaérkeztem volna – mondotta Málnáson Tőkés László, ahol meglátogatta a nagyapja által építtetett és ma nevét viselő iskolát. Figyelmeztetett: rendkívül nagy a felelősség, mert hosszú időre eldől a magyarság sorsa, és ez a felelősség minden szavazót terhel. /Farkas Réka: Hiteles képviseletre van szükség (Tőkés László Sepsiszéken) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

Tőkés István ny. professzor, Tőkés László apja nyílt levelet írt Cs. Gyimesi Évához. „A huszonegyedik század küszöbén a helyzetkép önmagáért beszél: népünk-nemzetünk sorvad, családjaiban, gyülekezeteiben és összességében. ” „A megújulás és megújító lelkiség-szellemiség hiánya aligha rejthető véka alá. ” A kölcsönös tiszteletadás szellemében kell keresni a megoldást. Megbotránkoztató Cs. Gyimesi Éva személyeskedő ítélkezése, királyi többesben írta, hogy a „türelmetlen, tárgyalóképtelen, kétes értékű támogatók által manipulált (T.) László nem alkalmas arra, hogy benne lássuk Isten akaratának a kiábrázolását”. Az eltérően gondolkozók csak vakok lehetnek. Cs. Gyimesi Éva szavai a gyűlöletkeltés rombolását hordozzák. Még a soviniszta-nacionalisták és kommunista-ateisták tollára sem illenek az idézett sorok. Tőkés István elfogadja Orbán Viktor állásfoglalását az „erdélyi magyarok” „novemberi” vizsgázása tekintetében. László fiától és az őt támogatóktól elfogadja, hogy keressék a gyógyítás tanácsát, erdélyi és európai kitekintéssel. Eközben nem átkozza ki a más természetű útkeresők tevékenységét. /Tőkés István – hajdani együttgondolkozója: Nyílt levél Cs. Gyimesi Évához. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Idén már nem folytatják tovább Brüsszelben az aláírásgyűjtést a Bolyai Egyetem ügyében, mert lezárult a határidő. A szükséges 393 aláírásnak alig fele jött össze, nincs rá esély, hogy hivatalos okmánnyá nyilvánítsák és nyilvánossá tegyék a plénumon, amiből ugyan még nem lett volna egyetem, de elindíthatott volna valamit! – tájékoztatta Szabó Károly szenátor, az RMDSZ EP-képviselője a héten Brüsszelben járt erdélyi magyar önkormányzati képviselőcsoportot. /Sike Lajos, Brüsszel: Kudarcos aláírás-akció. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Bízom abban, hogy két-három hónapon belül teljesen befejeződik a dévai Téglás Gábor Iskola építési munkálata – nyilatkozta Varga Károly, az intézményt létrehozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke, miután a dévai tanács megszavazta az idei kormányhatározatokkal kiutalt 1 050 000 lej átadását az intézmény befejezésére. Az önkormányzat ezt megtoldotta, így összesen 1,2 millió új lejből kell elvégezni a munkát. Ami még mindig elmarad: az a szintén hiánycikként kezelt tornaterem, illetve az iskola környékének rendezése, parkoló, játszótér kialakítása. /Gáspár-Barra Réka: Befejeződik a Téglás építése. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

A táncház Magyarországon alakult ki széki mintára. 1977-ben onnan származott vissza Erdélybe: először Kolozsváron indult be, majd rövid időn belül Csíkszeredában, Vásárhelyen és más városokban, emlékezett Könczei Csilla a vele készült interjúban. Olyan korszakban jött létre, amikor nem létezett gyülekezési szabadság, ezért felértékelődött a társadalmi szerepe. A szeku különösen figyelte a magyarságot, a kisebbségieket, nem tudta eltűrni a táncház létét, ezért dolgozott ki stratégiákat arra, hogy az alulról építkező jellegét megszüntesse. Könczei Csilla elmondta, édesapja soha nem beszélt otthon arról, hogy bevitték a szekura, megfenyegették, kihallgatták, talán azért, hogy óvja családját. A suttogások szintjén lehetett tudni, hogy táncházasokat is bevittek. A táncházról sokan jelenthettek, ezt mutatják azok az iratok, amelyeket Könczei Csilla nyilvánosságra hoz a Transindexen közzétett „szekus-blogján”. A szekusok nem egyszerűen a táncház betiltását, hanem az emberi kapcsolatok megmérgezését és a közösségek szétverését célozták meg. Végül a kolozsvári táncházat azért szüntették be 1984-ben, mert rájöttek: a hivatalosan elfogadott vonulatba való bevonási kísérlet kudarcba fulladt. Azonban a szekusok elérték, hogy az akkori táncházasok az 1980-as években szinte mind kimentek Magyarországra. A Tranzit Alapítvány és a Láthatatlan Kollégium által kezdeményezett „Az emberi piramis” elnevezésű projektben nyilvános beszélgetésekbe kezdtek: a diktatúra piramisjellegét, és az azon belül kialakult szerepeket akarják értelmezni. Nem egyformán oszlanak meg a bűnrészességek, a felelősségek. Könczei Csilla mikroszkopikus látleletet szeretne nyújtani a kisebbségi társadalom egy korszakáról. Számára visszatetsző volt, hogy a Szilágyi Domokos-ügyben csak Szilágyi Domokost nevezték meg besúgóként, mert ő halott, nem tud reagálni. Könczei Csilla /sz. Kolozsvár, 1963. júl. 14./ adjunktus a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának magyar néprajz és antropológia tanszékén. 1986-ban végzett a BBTE magyar–angol szakán, 2004-ben doktorált ugyanott néprajzból és etnológiából. Kutatási területei: táncelmélet, nem verbális kommunikáció, vizuális kommunikáció, reprezentációelmélet, kulturális és nembeli kisebbségek, újabban szekusdossziék. /Benkő Levente: A diktatúra emberi piramisa. Interjú Könczei Csilla néprajz- és szekusdosszié-kutatóval. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Két nagyszabású kulturális rendezvénynek ad otthont Marosvásárhely: irodalom és filmművészet találkozásának. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár újdonsága az Ábel-trilógia maratoni felolvasása. Az Alter-Native 15. Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 56 versenyfilmjét félezer alkotásból válogatta az előzsűri. A versenyprogramon kívül számos nagyjátékfilm, alternatív kulturális esemény, koncert és kiállítás várja a közönséget. A könyvvásárra eljött Magyarországról Várady Szabolcs költő, Závada Pál író, Szabó T. Anna költő, Dragomán György író és Tarján Tamás irodalomtörténész. Idén már hetedik alkalommal hívtak meg jelentős magyarországi írókat, költőket, irodalmárokat, akik új könyveiket dedikálják. /Antal Erika: Könyvek, filmek városa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyitotta meg a XIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Káli Király István kihirdette a Szép Könyv 2007-es díjazottjait: az első helyezett a Zágoni Balázs által szerkesztett Kincses Kolozsvár képeskönyv /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/, a második díjat Lóránth László és Sümegi György Nagy István festőművészről készült monográfiájának /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ ítélte oda a Romániai Magyar Könyves Céh szakmai zsűrije, harmadiknak pedig Kincses Elemér Soha /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye bizonyult. A meghívott 43 román kiadó közül csupán a Vatra-Ardeal jött el. /Nagy Székely Ildikó: „Sápadt holdak a Gutenberg- galaxisban”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Tizenkilencedik alkalommal rendeznek Népzene- és Néptánctalálkozót Sepsiszentgyörgyön. A Háromszék Táncegyüttes november 9–10-e között Magas hegyről foly le a víz mottóval szervezi meg a találkozót, amelyet idén a küküllőmenti néptáncnak és folklórkincsnek szentelnek. Lesz táncoktatás, gálaműsor és táncház – ígérte Ivácson László, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője. A találkozót 1990-ben Könczei Árpád koreográfus, zeneszerző kezdeményezte. Korábban előfordult, hogy egy évben két népzenei találkozót is sikerült megszervezni, az utóbbi években azonban egyre nehezebb pénzt találni erre. A pénzhiány az oka annak, hogy míg az első találkozókra három-négy tájegység hagyományőrzőit hívták meg, néhány éve csupán egy térségből látnak vendégül adatközlőket. Ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi az egyetlen átfogó néptánctalálkozó Erdélyben. Tavalyelőtt a mezőségi hagyományőrzőket látták vendégül, az elmúlt esztendőben a kalotaszegi táncok és dalok voltak a találkozó középpontjában, idén pedig a Küküllőmente nyolc településéről várnak adatközlőket. A Háromszék Táncegyüttes az idei évadot küküllőmenti témájú előadással. /Kovács Zsolt: Magas hegyről foly le a víz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

A CURS társadalomkutató intézet felmérése szerint Romániában a felnőtt lakosság 46 százaléka naponta 1–3 órát tölt a televízió előtt, 36 százalék ennél több időt tölt tévézéssel. A lakosság 69 százaléka követi figyelemmel a rádiós műsorokat, míg 31 százalék egyáltalán nem hallgat rádiót. A kérdőívet kitöltők 27 százaléka használja az internetet. A lakosság 38 százaléka nem olvas újságot. Könyvet a megkérdezettek 53 százaléka soha nem vesz a kezébe, 86 százalék nem jár moziba vagy színházba. /Burus János Botond: Nem olvas könyvet a lakosság fele. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./