November 9-én díjátadási ünnepség lesz Marosszentgyörgyön. A Tóth Ilona-emlékdíjat a vértanúhalált halt szigorló orvos tiszteletére a budapesti dr. Körmendy Béla alapította. Az idei díjátadás a Stúdium Alapítvány által szervezett III. Egészségügyi Menedzserképző Konferencia díszestéjén lesz, amikor átadják a Miskolczy Dezső-emlékérmet is. Ünnepi beszédet mond dr. Wittner Mária 1956-os halálraítélt, parlamenti képviselő, dr. Jobbágyi Gábor professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető tanára és dr. Körmendy Béla díjalapító. A kitüntetésben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egy végzős hallgatója részesül. /Tóth Ilona-díjat és Miskolczy Dezső- emlékérmet adnak át. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A vajdasági magyar kisebbség sérelmére elkövetett incidensekről tájékoztatott az újvidéki rendőrség. Az eset október 28-án történt Temerinben. Tíz fiatal egy buszmegállóban sértegetett és tettleg bántalmazott nemzeti hovatartozása miatt egy 18 és egy 19 éves magyar fiatalembert. Ugyanez a csoport az Újvidékre tartó autóbuszban fizikailag bántalmazott két másik magyar fiatalt, egyikük 18, a másik 21 éves volt. A rendőrség fényt derített néhány elkövető kilétére, a többieket pedig még keresi. /Magyarellenes incidensek Újvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Két százévesnél régebbi templomi orgona szorul sürgős felújításra Sepsiszentgyörgyön. A Szemerja negyedi református templom másfél évszázados orgonája jelenleg nem működik. A 4557 lelket számláló gyülekezet idén tavasszal emlékezett meg a templom másfél évszázados múltjáról. /Kovács Zsolt: Orgonákat újítanak fel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Fekete János mártírpapnak állítottak szobrot a Kovászna megyei Gelencén. Fekete Jánost /sz. Bélafalva, 1885. szept. 30./ 1908-ban szentelték pappá. Sepsikőröspatakon a trianoni békeszerződést követő években felvállalta a harcot a hatóságokkal a magyar nyelvű iskoláért. 1936-tól Gelence plébánosává nevezték ki. Fekete János az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapító tagja volt. 1950-ben házkutatást tartottak nála, 1951 februárjában letartóztatták, és a brassói Szekuritátéra vitték, mivel nem ismerte el a Márton Áron püspök letartóztatása után államilag kinevezett egyházmegyei vezetőket. Egy évig földalatti cellában tartották, ahol a fénytelenség, a sorozatos kihallgatások testileg megtörték. Fél év alatt 92 kg-ról 38-ra fogyott le. 1951-ben a bukaresti Ghencea börtönbe vitték, ahol két év börtönbüntetésre ítélték. Néhány nap múlva a Targu Jiui fogolytáborba vitték át, ahol 1952. március 25-én meghalt. Jeltelen sírban hantolták el, de hozzátartozóinak közbenjárása révén Gelencén, a római katolikus templomkertben újratemették. „Mi volt a bűne Fekete Jánosnak? Tekintélyének és közkedveltségének lerombolásával, megfélemlítéssel akarták megtörni a felső-háromszéki papság ellenállását, mert nem akartak engedelmeskedni az államot kiszolgáló egyházi hatóságoknak. Így lett vértanúja az erdélyi egyházmegyének, akiről sosem szabad megfeledkezni” – írta róla Jakab László Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb papok rövid életrajza /2001/ című könyvében. /Bartos Lóránt: Szobrot állítottak a mártírpapnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

November 8-án Csíkszeredán megnyílt Beczásy Antal emlékkiállítása. Az idén elhunyt festőművész rajzaiból, festményeiből álló kiállítást fia, Beczásy Áron színművész, Xantus Géza képzőművész és Szatmári László közíró rendezte. A tárlatot Papp-Kincses Emese és Szatmári László nyitotta meg. /Megingathatatlan művészbecsülettel élte életét. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén november 7-én bemutatták W. Kovács András–Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára című kötetet. A kiadványt Kovács András, az EME kutatóintézetének igazgatója méltatta, aki szerint ez a könyv emblematikus darabja az EME utóbbi fél évszázados történetének. 1941-ben Jakó Zsigmond kidolgozta az EME forráskiadási programját, amely azonban az egyesület erőszakos felszámolásáig csak két kötetet tudott megjelentetni. A sorozat az EME újjáalakulása után folytatódhatott, a mostani harmadik kiadvánnyal. Ez a hatszáz oldalas kötet tanulmányokat, jegyzeteket, a levéltár nem középkori részének áttekintését, a Wass család és Wass Ottilia levéltárát, név- és tárgymutatót tartalmaz. A Valentiny Antal munkáját folytató W. Kovács András elmondta: a kötet megírásához több mint hatszáz középkori oklevelet tanulmányozott át, ami töredéke ugyan az Erdély történetét felölelő kb. 35 ezer oklevélkészletnek, de fontos részt képvisel. /Ö. I. B. : Adatok a cegei Wass családról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ W. Kovács András és Valentiny Antal A Wass család cegei levéltára című könyve az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára sorozat harmadik köteteként jelent meg, a néhai főkönyvtáros Valentiny oklevélkivonataira épít. A könyv szövege a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról is letölthető. /Rostás-Péter Emese: Oklevelek könyve. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette, hogy a kormány panaszt tesz az Európai Bizottságnál az olasz kormány által kiadott dekrétumtörvény kapcsán, ha kiderül, hogy létezik erre jogi alap. Rámutatott, az olasz kormány által elfogadott dekrétum nem csupán a román állampolgárokra vonatkozik, és nem vonatkozik a becsületesen dolgozó személyekre. /Tariceanu panaszt tesz az EB-nél az olaszországi dekrétum miatt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Beidézték a bukaresti Legfelsőbb Bíróságra Tőkés László püspököt, független európai parlamenti képviselőjelöltet a Lorántffy Zsuzsánna Református Gimnázium sportpályája ügyében. A feljelentést a Szentháromság ortodox parókia lelkésze, Florian Puscas tette, amiért a reformátusok behatoltak a tőlük elorzott sportpályára. A tárgyaláson Tőkés László ügyvédje, Kolozsi Árpád jelent meg, aki elmondta: a tárgyalás lezajlott, a felperes jogi képviselője alpári módon viselkedett, olyasmiket állítva a püspökről, amik annak nem róhatók fel. Az ortodox egyház ügyvédje egyebek mellett közönséges bűnözőnek, notórius bajkeverőnek, antiszociális elemnek próbálta beállítani Tőkés Lászlót, az 1989-es román forradalom szikráját. Időközben a román sajtóban újabb és újabb Tőkés Lászlót mocskoló, őt politikai törtetőnek, feszültségszítónak, haza- és nemzetárulónak beállító cikkek jelennek meg, mintegy megrendelésre. /Beidézték és rágalmazták Tőkés Lászlót. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 10./

Göncz Kinga magyar külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a magyar külpolitikát. /Megbízhatatlan magyar külpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A közelmúltban került sor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében a Civilsuli nyitó konferenciájára Kolozsváron. A Civilsuli néven meghirdetett civil és közéleti iskola keretében egy féléves időszakban 12 konferenciára kerül sor Erdély 12 városában. A Kolozsváron tartott első konferencián öt változatos témájú előadáson vehettek részt az érdeklődők. A rendezvényt Sándor Krisztina, a MIT elnöke nyitotta meg. Az első előadást Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetője tartotta, kifejtve, az életminőség növekedését a környezet rombolása nélkül is el lehet érni. Toró T. Tibor parlamenti képviselő az erdélyi magyarság politikai képviseletéről beszélt. Mátis Jenő politológus a választási rendszerekről, Vekov Károly történész a romániai kommunizmusról és a rendszerváltásról szólt. Bodó Barna politológus felvázolta az erdélyi magyar civil szervezetekre jellemző adatokat. Az elhangzott előadások felkerülnek a www.civilsuli.ro honlapra. /Kristály Bíborka programfelelős: Civilsuli. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

A Romániai Írók Szövetségének Temesvári Szervezete november 9-én osztotta ki a 2006-os esztendő irodalmi díjait. Különdíjat kapott Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztő-tulajdonosa is a Vanda örök című regényéért. Böszörményi munkásságáról, a szórványvidéki magyar irodalom mecénási szerepéről Pongrácz P. Mária főmunkatárs, az Írószövetség elnökségi tagja beszélt, a több nyelvre is lefordított díjazott regényt bestsellernek nevezve. Böszörményi kifejezte reményét, hogy az év végén románul is megjelenik a regény. /P. L. Zs. : Kiosztották az irodalmi díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

A múlt perlése sorozat harmadik előadásának meghívottja az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 56-os kötetét mutatta be, közben pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum Írók az 1956-os forradalomban című kiállítását is megcsodálhatták a jelenlévők Kolozsváron. Kovács Kiss Gyöngy szerint igen súlyos üzenete van a forradalomnak ma is. A Korunk szerkesztője úgy vélte, 1956-ban olyan dolgok történtek, amelyek a magyarság XX. századi képét is nagy mértékben meghatározták, közben pedig a világon mindenhol azonnal tudomást szereztek az eseményekről. Balla Bálint berlini professzor utalt az 1986-ban Bázelben megjelent 56-os kötetre is, amely viszonylag későn juthatott el Magyarországra, továbbá a most bemutatott könyv szerzői között megemlítette Dávid Gyula, Lőcsei Pál és Szöllősi Pál nevét. /Korunk Akadémia 1956-ról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó népszerű kismonográfia-sorozata gazdagodik évek óta. Idén két festő – a Felvincen élő Sipos László és a nagyváradi Jakobovits Miklós – valamint egy szobrász, a kézdivásárhelyi Vetró András munkásságáról jelent meg Műterem-album. A november 9-én tartott bemutatón a három alkotó kiállított műveinek tárlatnyitója sem maradt el. Jakobovits és Sipos művészetét a kolozsvári műkritikus, Józsa István ajánlja az érdeklődők figyelmébe a sorozat 21. illetve 22. darabjában, Vetró szobrászatát az erdélyi képzőművészet népszerűsítését programszerűen felvállaló Banner Zoltán elemzi a 23. kötetben. /(nk): Gyarapodó műterem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Hatvanéves korában elhunyt Mózsi Ferenc János költő, irodalomszervező /Budapest, 1947. jan. 4. – Budapest, 2007. nov. 6./, a Chicagóból másfél évvel ezelőtt hazatelepült alkotó. A költő 1970-ben Belgiumba távozott, s a leuveni egyetemen tanult. 1974-ben az Egyesült Államokba költözött, 1978 óta Chicagóban élt, ott indította el 1980-ban és szerkesztette a Magyar Szivárvány irodalmi folyóiratot. Nevéhez fűződik A képzelet kertjeiben (Los Angeles, 1974), a Földközelben (New York, 1977), az Idegkötélen (Chicago, 1980), az Imantra (magyar és angol nyelven, Chicago-Toronto, 1989, Budapest, 1994), A remény epileptikája (Chicago-Budapest, 1992), valamint a B-irodalmam (kétnyelvű, Chicago-Budapest, 1997) című kötet. /Elhunyt Mózsi Ferenc János költő. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Születésének 120. évfordulóján emlékkiállítással tisztelgett Temesvár Szuhanek Oszkár (1887–1972) művészi nagysága előtt. A Szépművészeti Múzeum termeiben a családi örökségben, magángyűjteményekben és a múzeum raktáraiban fellelhető festményeket állították ki. A tárlat nem ölelte fel a Budapesten, Párizsban, Itáliában iskolázott nagy alkotó életművének jelentős hányadát, bemutatott anyag így is impozáns volt. A kiállítást megnyitó Marcel Tolcea, a múzeum igazgatója a “mi Oszkárunk”-nak nevezte Szuhanek Oszkárt. Szekernyés János, a Képzőművészek Szövetségének elnöke felidézve a kiváló festővel folytatott beszélgetéseit, s felvázolva azt a folyamatot, amit a művészek szervezete kezdeményezett Szuhanek Oszkár díszpolgárrá avatásáért. A tárlat létrejöttében benne van Miklósik Ilona muzeológus munkája, valamint a művész lányáé, Szuhanek Yvonneé, akit apja többször is megfestett. /(Sz. I.): A mi Oszkárunk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

Tőkés László független EP-képviselő-jelölt november 10-én Kolozs megyében folytatta kampánykörútját, amelyre ez alkalommal a Fidesz részéről Németh Zsolt kísérte el. A püspök Magyarfenesen és Aranyosegerbegyen találkozott a választókkal, az esti órákban Désen lakossági fórumon vett részt. Magyarfenesen a püspök az őt jelenlétükkel támogató értelmiségiek láttán megjegyezte: ezekből összeállhatna a brüsszeli nagykövetség, amelyet az EP-be való bejutása esetén kíván létrehozni. Juhász Tamás professzor az egyházi autonómiát testesíti meg, Csetri Elek történészprofesszor a hiteles erdélyi magyar történelmet és az egyetemi életet, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a határok feletti nemzetegyesítést, Csép Sándor televíziós szakember a magyar médiát, a püspököt fogadó Okos István lelkész és Bárdos Csaba volt alpolgármester a helyi érdekeket, a magyar közösséget jeleníti meg, Szilágyi Zsolt pedig a kigombolt ingű temesvári forradalmárokat juttatja eszébe, sorolta Tőkés László. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság az elmúlt másfél évtizedben nem folytatott önálló külpolitikát, ez viszont megszülethet most az EU-ban. Ha így lesz, az visszahat majd a közösség követeléseire – az autonómia, az egyetem vagy az egyházi ingatlanok visszaszerzése ügyére. Ezt a politikát olyannak kell művelni, aki eddig is ezt tette, aki a legalkalmasabb erre – mondta a magyarországi politikus. /Közéleti találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Nem az a kérdés, hogy mit tud Tőkés László az Európai Unióról (EU), hanem az, hogy az unió kit ismer, kinek a szavára figyel oda” – állapította meg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Magyarfenesen a kultúrházban, Tőkés László kampányrendezvényén. Tőkés László elmondta, nem maga számára, hanem az általa képviselt ügynek kér támogatást a szavazóktól, az Európai Unió ugyanis „Isten után a legmagasabb fóruma az erdélyi magyarságnak. ” Szilágyi Zsolt kampányfőnök azt hangsúlyozta, Tőkés Lászlónak fele annyi szavazatot kell összegyűjtenie, mint az RMDSZ-nek, ezért arra buzdított: aki biztos akar lenni abban, hogy nem marad brüsszeli képviselet nélkül az erdélyi magyarság, az szavazzon Tőkésre. Az RMDSZ jelöltjei egy időben járták a szórványt és a Székelyföldet. Winkler Gyula a szászvárosi református és evangélikus egyházközösségei közös istentiszteletén szólalt fel, a restitúció ügyében tett erőfeszítéseket említvén. Maroshévizen Frunda György a felújított, magyar tannyelvű Kemény János Líceumot és az újonnan megépített tornatermet látogatta meg. „Ha nem lennénk jelen a kormányban, nem tudtunk volna támogatást juttatni a magyarlakta településeknek. Azért van szükség az önök támogatására, hogy ezt a munkát folytathassuk” – hangsúlyozta. Markó Béla udvarhelyszéki településeken találkozott a választókkal. /Winkler a templomban, Tőkés a kultúrházban kampányolt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

„Európának rossz a lelkiismerete” – hangzott el több ízben Brüsszelben azon a „társas kiránduláson”, melyre a búcsúzó EP-s képviselők a sajtót invitálták. Huszonhét romániai magyar újságíró és néhány végzős diák érkezett Brüsszelbe. „Védett, de kipusztulóban lévő faj” – írta Salamon Márton László főszerkesztő. Az erdélyi magyar látogatók beszélnek több magyar képviselővel. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos aláírásgyűjtési kezdeményezésével „igyekszik minél jobb fényben feltűnni. ” Brüsszelben az EP-képviselői felszólalások időben szigorúan korlátozottak: „egypercesek. Aztán levágják a mikrofont. Akkor is, ha az illetőt Tőkés Lászlónak hívják, és egy perc alatt még csak egyetlen zsoltárból sikerült idéznie egy fél szakaszt... ” /Salamon Márton László: EP-s megjegyzések Európa fővárosából. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Meddig mehet el a politikai szerepvállalásban az egyház? Letér-e a bibliai tanítás útjáról, aki lelkészi hivatásának határait a közélet, a politika irányába is kiterjeszti? Ha az ellenzék táborába tartozunk, megengedhetőnek tekintjük a szószéki politizálást, ha az RMDSZ-szel tartunk, a bibliai tanítás közélettől való teljes elszakításának a helyességét hirdetjük. A kérdés 1989-ben, Tőkés temesvári szereplése körül is felmerült. A lelkész akkor Papp László nagyváradi püspökkel, az elnyomó hatalom kiszolgálójával került szembe. A történelem Tőkést igazolta. Márton Áront, Erdély római katolikus püspökét sem illik lehurrogni azért, mert egykor szót emelt a zsidók deportálása ellen, vagy az erdélyi magyarság sorskérdései ügyében. A kor azonban, amelyben megszólaltak, alapjaiban más volt. Nyilatkozataikban a kisemmizettek pártján, a zsarnokság ellen foglaltak állást. A kép ma már árnyaltabb. Talán azoknak van igazuk, akik – ha nem is tiltanák meg egészen az egyház, a papok közéleti szerepvállalását, de – szabályoznák a viszonyokat. /Gazda Árpád: Egyház és politika. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A Krónika 8. születésnapja alkalmával szervezett olvasótalálkozó gyergyószentmiklósi állomásán Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kijelentette: a három héttel ezelőtti Tőkés László-találkozó helyszíne – eredetileg a Salamon Ernő Gimnázium díszterme – azért változott az utolsó percben, mert az RMDSZ részéről valaki „leszólt” az iskolaigazgatónak. Petres sajnálatosnak nevezte a történteket, annál is inkább, mivel az RMDSZ tarthatott a gimnáziumban kampányülést. Csíkdánfalván az olvasók javasolták, jobban figyeljenek a vidéki értelmiségre, az iskolákra. Csíkkarcfalván és Csíkszentkirályon elsősorban azt latolgatták hogyan lehetne mozgósítani az otthonmaradókat. /Krónika-karaván: Hazaépítésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A rendszerváltás óta a nemzetpolitika folyamatos illúzióvesztésének vagyunk tanúi, és ebben az EU-s csatlakozás sem segített – jelentette ki Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke. „Sohasem gondoltuk volna, hogy az Európai Unió keretei közé beengedett Szlovákia félfasiszta kormányzattal fog dicsekedni, és ezen félfasiszta kormányzat intézkedéseit az Európai Unió cinkos hallgatása övezi” – mondta. A politikus szerint az államigazgatásban új alapokról kellene újjáépíteni a nemzetpolitikát. A rendezvény végén elfogadott zárónyilatkozatban a Fidelitas a határon túli magyar oktatás, valamint a vajdasági és a kárpátaljai magyarok könnyített határátlépése érdekében való kiállásra szólította fel a budapesti kormányt. A nyilatkozatban felkérték a kormányt, hogy hívja össze a Magyar Ifjúsági Konferenciát, valamint kérték a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Emellett szorgalmazzák, hogy a magyar diplomácia a 2010-es EU-s elnökség egyik célkitűzéseként fogalmazza meg a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó uniós szabályozás megalkotását. /Kövér László: új nemzetpolitikát! = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Romániában egyértelművé kell tenni a nemzetépítés jegyében elkövetett jogtalanságok erkölcsi és jogi elfogadhatatlanságát. A román állampolgárok által elkövetett bűnesetek sem függetleníthetők az idegengyűlölettől. A román nyilvánosságnak nem szabadna megfeledkeznie arról, hogy a román állam román nemzetiségű polgárai a nemzetépítés hevében közel egy évszázadon át legalizálhatták az idegengyűlöletet. A magyar-, német-, zsidó-, cigányellenes kitételek a romániai nyilvánosságban a legutóbbi időkig bocsánatos bűnöknek, ha nem éppen nemzeti erényeknek számítottak. A kisebbségekhez tartozó családokat legálisan meg lehetett fosztani egzisztenciájuktól, anyagi és erkölcsi javaiktól. /Bíró Béla: Xenofóbiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Rangos európai építészek segítségével térképezik fel, és rehabilitálják Háromszék épített örökségét. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: az Európai Régiók Közgyűlése Kovászna megyét bízza meg, legyen vezetője annak a 10 európai megyét összefogó projektnek, amely a műemléképületek rehabilitálását és népszerűsítését szolgálja. A hamarosan induló Interreg IV C nevű program keretében 1,5 millió euró hívható le. A pénzt Kovászna megye a magyarországi Baranya, Heves és Veszprém és más megyéivel közösen költheti el. A társaság a következő időszakban több szakmai tanácskozást szervez, majd feltérképezi a részt vevő megyék épített örökségét: a műemléképületeket, vártemplomokat, kastélyokat, kúriákat és várromokat. Közösen készítik el ezek rehabilitálási terveit is. A Kovászna Megyei Tanács múlt héten konferenciát szervezett a megye egykori és jelenlegi főépítésze, az építészeti felügyelőség vezetője, műemlékvédelmi szakemberek, civil szervezetek és a történelmi egyházak vezetőinek a részvételével. A találkozón bemutattak egy listát Háromszék 82 rehabilitálásra szoruló műemléktemplomáról. Műemlékvédelmi szakemberek év végéig ennek alapján összeállítják annak a 10–15 ingatlannak a listáját, amelyek felújítását kezdeményezik. /Kovács Zsolt: Az épített örökségért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Meglehet, hogy utoljára állnak itt e cella előtt, mert a Déva várában tervezett átalakítások során Dávid Ferenc emlékoszlopát máshová fogják áthelyezni. Az oszlop 97 év óta áll itt és ez idő alatt hatszor kellett újraállítani. Reméli, hogy olyan kor jön, amikor nem kell emléktábláinkat 20-30 évente újraállítani, mondta november 10-én köszöntőbeszédében dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, a Dávid Ferenc egyházalapító emlékére szervezett hagyományos Déva vári zarándoklat alkalmával. /Gáspár-Barra Réka: Utolsó megemlékezés Dávid Ferenc közel száz éves emlékcellája előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint az Aeropolisz Egyesület közös szervezésében első alkalommal ülték meg a Magyar Tudomány Napját Székelyudvarhelyen. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1997 óta a magyar tudomány napjaként tartják nyilván november 3-át. A rendezvényen a székelyföldi tudományos műhelyek kaptak teret a bemutatkozásra. Tudományos konferenciát, illetve műsoros ünnepséget tartottak. A konferencia nyitányaként a jelen lévő sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi, kolozsvári, baróti, valamint székelyudvarhelyi különböző szakterületek, múzeumok, alapítványok képviselői kutatásaik eredményeiről tartottak előadást. A rendezvény második felében az utóbbi években megjelent tudományos kiadványaikat, tanulmányköteteiket ismertették. Hermann Gusztáv Mihály, a Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója elmondta, a rendezvény elérte célját, hiszen sikerült felleltározni és összefogni a Székelyföldön működő tudományos műhelyeket. Az alkotóműhelyek többsége társadalomtudományokkal foglalkozik. A rendezvény keretében első alkalommal adták át az Udvarhelyszéki Tudományért díjat. A díjazott, Dávid László művészet- és egyháztörténész már nem vehette át a kitüntetéssel járó díjat, Sánta Csaba szobrászművész alkotását a kitüntetett hozzátartozóinak adták át a szervezők. Dávid László életének és tudományos munkásságának egy kisfilm segítségével adóztak. A záróünnepséget a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak zenés műsora színesítette. /Szász Emese: A Tudomány Napja Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

Anyagi támogatás hiányában kétéves kihagyás után tartották ismét meg – immár harmadszor – a gyergyócsomafalvi csángó találkozót. Frumószáról 27 diák, Máthé Kriszta, 190 magyarul tanuló frumószai gyermek anyanyelvtanára, illetve Nyisztor Ilona és Nyisztor Mihály érkezett november 10-én Csomafalvára. A műsoros délutánt követően köszöntötte Antal Teréz iskolaigazgató a moldvai vendégeket. A népviseletbe öltözött gyermekek büszkén jelezték, valahányszor Lakatos Demeter-verset vagy -mesét mondtak – kórusban –, hogy „Lakatos Demeter csángó költő verse”. Nem maradt el a táncház sem. A találkozó a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) egyik kísérőrendezvényének is tekinthető, mert a székely települések és a moldvai magyar települések közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről is szó esett a Borsos Miklós Emlékházban, a CSÉF tanácskozásán. Egyszer olyan székelyföldi csángó találkozó kellene, ahova az ide telepedett vagy itt dolgozó csángó magyarokat is meghívják a szervezők, hogy a műsor végén ők is énekelhessék a szereplőkkel: „Moldováról, édes hazánkról, / Ne feledkezzél el, csángó magyarokról. ” /Bajna György: Moldováról, édes hazánkról… = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

Az elhunyt Csiha Kálmán püspöktől Erdély és a világ reformátusságának kiválóságától búcsúztak november 10-én Marosvásárhelyen családtagjai, egyháza képviselői, tisztelői. Az gyászszertartáson több ezren vettek részt. Ötvös József, esperes gyászbeszédében kiemelte: a XX. század a magyarság számára a tatárjárás utáni legnagyobb megpróbáltatásokat jelentette, s hogy az erdélyi magyarság ezt túlélte, túlélhette, abban fontos szerepük volt az egyházaknak, de annak az egyháznak is, amelynek egyik legrátermettebb vezetője volt Csiha Kálmán. Bustya Dezső nyugalmazott egyházkerületi főjegyző az elhunytról szólva kiemelte, a legnagyobb megpróbáltatások idején sem feledte küldetését: „Igazi építő volt, templomok sora s gyülekezetek sokasága termett az Úr által rászabott idő alatt, annak ellenére, hogy rácsokat, akadályokat is gördített eléje, amelyeken mindig áthatott az Isten igéje, s erőt adott neki a folytatáshoz. ” Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott még beszédet. /Király K. László: Elbúcsúztak Csiha Kálmántól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

A Borbély Zsolt Attila vezette temesvári borklub vendégei voltak november 10-én dr. Csávossy György és Győrffy Jenő nagyenyedi borászok. Csávossy György, a mezőgazdasági tudományok doktora, aki hazajött szülővárosába, Temesvárra, irodalmi borkóstolóra invitálta a rendhagyó rendezvény résztvevőit. Erdély első számú borásza arra hívta fel a figyelmet, hogy igazán minőségi magyar bort a három “hegyalja”: Tokaj-hegyalja, Arad-hegyalja és Erdély-hegyalja szőlőiből préselnek, a nagy történelmi borvidékek közül kettő itt van Erdélyben. /Pataki Zoltán: Irodalmi borkóstoló dr. Csávossy Györggyel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

Hatodik alkalommal tartották meg Pécskán az Arad Megyei Kisebbségi Néptánccsoportok Találkozóját. A színvonalas műsorban felléptek a kisiratosi és majláthfalvi magyar csoportok, a vingai bolgárok, a nagylaki szlovákok táncosai, és természetesen a házigazda Búzavirág “apraja-nagyja”. /(ij): Folklórfesztivál Pécskán Utolsó megemlékezés Dávid Ferenc közel száz éves emlékcellája előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

Gyergyószentmiklóson immár tizennegyedik alkalommal szervezték meg találkozót: a Műszit (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) egymás megismerésén, az előadások megtekintésén és megbeszélésén, az eszmecserén alapul, mondta Danaliszyn József házigazda. Az idei összejövetelen még hangsúlyosabb volt a tanulás, a Figura Stúdió Színház színészei tartottak workshopokat, a Műszit kiértékelését pedig a Figura igazgatójára, Béres László rendezőre bízták. A november 10-én tartott műkedvelők bálja után másnap, vasárnap kellett a szovátai, szászrégeni, kovásznai és helybéli csoportnak szembenéznie a kritikával, és ekkor mondták el, hogyan élnek, milyen nehézségekkel küzdenek. A szovátai Gong diákszínjátszó csoport is fellépett. /Balázs Katalin: Hitelesen játszani. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./