Az Országos Magyar Diákszövetség idén is megszervezte a felvételi tájékoztató körutat, amelynek során az Egyetemi Kalauz 2008 című kiadvány bemutatták. A kiadványban szerepelnek a magyar alapítványi felsőoktatási intézmények, a magyar egyházi felsőoktatási intézmények, a magyar tannyelvet is használó állami egyetemek, a nagyobb egyetemi központokban lévő román állami egyetemek, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények romániai konzultációs központjai. /A felvételi tájékoztató körút eredménye. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Május 21-én kezdődött Aradon a X. Nemzetközi Kulturális Antropológiai Szimpózium, melyen szakemberek vesznek részt Ausztriából, Magyarországról, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából. Az idei rendezvénysorozat az erre az évre meghirdetett interkulturális párbeszéd európai évének keretében zajlik. /Kiss Károly: X. Nemzetközi kulturális antropológiai szimpózium. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Marosvásárhely – és talán Erdély – egyik legértékesebb, legreprezentatívabb képzőművészeti kiállítását nyitották meg újra május 20-án. A Bernády-gyűjteményként ismert tárlat félévnyi szentendrei tartózkodás után érkezett haza, az időközben a Maros Megyei Múzeum által újrafestett és felújított eredeti galériáiba, a Kultúrpalota legfelső emeletére. A kissé átrendezett, eddig ki nem állított alkotásokat is felvonultató, Fények és árnyak című állandó kiállítás megnyitóján Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket és szólt a szentendrei kiállításról is. /Nagy Botond: Fények és árnyak. Újra itthon a Bernády-gyűjtemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a Nagy Mózes Elméleti Líceum V–VIII. osztályos rajztagozatának év végi tárlata. Idén közel háromszáz munka látható, melyeket a rajztagozatos tanulók a Vetró művész házaspár és Koszta Ervin képzőművész irányítása alatt készítettek. /(Iochom): Képzőművész-palánták 36. kiállítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

A középiskolát elvégző diákok számára ismert a Maturandusok című kiadvány, és a véndiákok is szívesen nosztalgiáznak a kötet forgatása közben. Az utóbbi tizennégy évben érettségizők közül ugyanis sokak polcán ott áll ez a könyv, amelynek szellemi atyja Bartha Zoltán, a kolozsvári Tinivár Kiadó igazgatója. „Nagyon nehéz fizikai munkát igényel egy ilyen kötet összeállítása – mondta. – Decemberben, januárban elküldünk egy körlevelet a romániai középiskolákba, amelyben felkérjük az igazgatót, osztályfőnököt, továbbítsák a magyar diákok névsorát, osztályfőnök nevével és a végzősök mottójával együtt.” Az idei kiadás érdekessége az ún. csökkentett létszámú osztályok névsora, amellyel jelentősen bővült a kiadványban szereplő diákok száma – 8620 magyar diák neve, 300 osztály és 128 iskola adatai kerültek sajtó alá. A kiadvány megjelenésének jövő évben esedékes 15. évfordulójára egy olyan Maturandusok-kiadás lát napvilágot, amelyben a Kárpát-medence összes magyar iskolája szerepelni fog – ígérte Bartha Zoltán. A Tinivár rendszeres kiadványai még a 15 éve megjelenő Diákabrak havilap és a kilenc éve kéthavonta megjelenő Géniusz ifjúsági ismeretterjesztő szemle. A Maturandusok adatgyűjtéséből az is kiderül, hogy jelenleg Romániában 128-ra tehető a magyar középiskolák száma, ez lassan állandó szám marad. /Varga Melinda: Maturandusok: nevek és mottók világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Május 22-én az arad-belvárosi református templom imatermében alig fértek el az érdeklődők, akik Ujj János Arad építészeti emlékei /Partiumi Füzetek, Nagyvárad/ című könyvének bemutatójára jöttek el. Dr. Pálfi Sándor, az Alma Mater Alapítvány elnöke ismertette kötetet, amely a „legrégibb időktől” – Arad esetében ez a glogováci templom romja – a múlt század harmincas-negyvenes éveiig veszi számba a város legjelentősebb barokk, szecessziós, eklektikus stílusban épült és modern kori, első világháború utáni épületeit. A szerző hangsúlyozta: mivel eddig hasonló jellegű könyv Aradról nem jelent meg, ez amolyan alapműnek számítható, amely a továbbiakban kiegészíthető. /Arad építészeti emlékei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Romániában a minisztérium májusban 25 millió lej értékben fizet ki kártérítéseket a kommunista rendszer idején elhurcolt személyeknek, ezenkívül egy kétszer ekkora összeget kapnak júniusban azok, akiknek tulajdonait nem lehet visszaadni, jelentette ki Varujan Vosganian gazdasági miniszter. „Az első három hónapban nem utaltunk ki pénzt a kártérítésekre, Májustól kezdődően azonban ismét utalunk ki pénzt a Besszarábiába vagy más helyre deportált személyeknek, illetve azoknak, akik pénzt igényelnek azon ingatlanok után, melyeket az állam nem tud visszaadni” – mondta Vosganian. A májusban és júniusban kifizetendő kártérítések összege 75 millió lejre emelkedik. /Kárpótlás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelveiből részleteket hozott a Szabadság. Az RMDSZ célja a kezdeményező és szolgáltató önkormányzatok kialakítása és fenntartása Románia magyarlakta településein. Az RMDSZ önkormányzati választási programjának három alappillére a decentralizáció, a modernizáció és az autonómia. A jövő önkormányzatának minőségi ügyintézést kell nyújtania, és hozzá kell járulnia a helyi fejlesztés megvalósításához. Az önkormányzatok elősegítik az erős polgári társadalom létrejöttét, a vidéki társadalom versenyképességét. Célszerű lenne a prefektus jogkörének leszűkítése, a törvényesség ellenőrzésére való korlátozása. A kulturális igazgatóságoknak át kellene kerülniük a megyei önkormányzatokhoz. Fontos az információs társadalom kiszélesítése. – Együttműködés az egyházzal a szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti – intézmények létrehozására. Az autonómia a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol. Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni. /Kezdeményező és szolgáltató önkormányzatokat! Az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelvei (Részletek) = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Értetlenül állok Markó Bélának Fidesz-ellenes megnyilvánulásai előtt, mint ahogy Tőkés László független EP-jelölt kampánya idején is értetlenséggel fogadtam azt a pártunk ellen intézett támadást, amire az RMDSZ elnöke ragadtatta magát – nyilatkozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A politikus Markó azon kijelentését kommentálta, miszerint a magyarországi pártoknak nem lenne szabad befolyásolniuk az itteni választókat. – A Fidesz nem pártokat és nem személyeket támogat, hanem értékeket, programokat. Erről szólt az elmúlt 20 évünk, most is így viszonyulunk az erdélyi politikához. Bízom abban, hogy az erdélyi magyar politika rendezni tudja azokat a belső szervezeti és személyi problémákat, amelyekkel küszködik. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az erdélyi magyar politika eredményesen tudja ennek a közösségnek hosszú távú érdekeit képviselni – nyilatkozta a fideszes politikus. /Nem pártokat, hanem értékeket támogat a Fidesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Újabb felháborító kezdeményezéssel állt elő a Nagy-Románia Párt: törvénytervezetet készítenek elő, amelynek értelmében hatalmas pénzösszeggel jutalmaznák azokat a románokat, aki Hargita vagy Kovászna megyében szándékoznak letelepedni. A trianoni békediktátum óta minden eszközzel segítették a magyar vidékek elrománosítását. Módszeresen, először a magyar határ közelében lévő kb. 200 kilométer szélességű, a hajdan még magyar többségű, Szamártól Aradig húzódó zónában sikerült megfordítaniuk az etnikai számarányokat, majd fokozatosan kelet felé haladtak. A kommunista diktatúra évei alatt az erőszakos iparosítással, a munkaerő-telepítéssel történt az elrománosítás, olyannyira sikeresen, hogy például Marosvásárhelyen a románok aránya elérte az ötven százalékot. A rendszerváltás után nem állt le a folyamat, csak lelassult. Most új eljárásokkal, cégek telepítésével, ingatlanok és területek felvásárlásával, nagy létszámú csendőrség, katonaság beköltöztetésével, püspökség és apácarendek létesítésével próbálják felborítani az etnikai arányokat. Székelyföld két megyéje most már nyílt célpontjává vált a román nacionalizmusnak. Az RMDSZ eddig nem foglalkozott ezzel a súlyos problémával. A Magyar Polgári Párt felvállalta az autonómiáért való küzdelmet. A Székely Nemzeti Tanács arra kérte fel az RMDSZ-t és az MPP-t is, hogy olyan jelölteket állítsanak, akik felvállalják az autonómia-igény kinyilvánítását. /Fülöp D. Dénes: Románokat telepítenének Hargita és Kovászna megyébe. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), Erdély. ma, máj. 24./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kovásznai szervezete nyilvános közvitára hívta Lőrincz Zsigmondot, az RMDSZ polgármesterjelöltjét Zsuffa Leventével, az MPP polgármesterjelöltjével. A kovásznai RMDSZ közleményben válaszolt a meghívásra, melyben leszögezték: ,,Jelöltünk nem zárkózik el az érdemi vitától, de az MPP polgármesterjelöltjét nem tartja méltó vitapartnernek. Zsuffa Levente polgármestert jól ismerjük, ismerjük munkamódszereit, temperamentumát, az elmúlt nyolc év alatt számtalanszor megtapasztaltuk ellenszenvét szervezetünkkel szemben. Nem hisszük, hogy az MPP színeibe öltözve jelleme kicserélődött volna. Felidézzük a négy évvel ezelőtti kampány eseményeit, amikor az RMDSZ hívta vitára az akkor függetlenként induló Zsuffa Leventét, aki az okfejtésben alulmaradva, magyarázat nélkül hagyta el a vita helyszínét. ” /Bodor János: A kovásznai RMDSZ elutasította a vitát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Kicsinyek bizonyult Nagyváradon a református püspöki palota terme azon május 23-án tartott fórumon, melyen a többpártrendszer fontosságáról és az erdélyi magyar társadalom problémáiról beszéltek. A meghívott vendégek, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, utóbbi egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, próbálták elemezni a romániai magyarság helyzetét. A rendezvény házigazdája Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, megköszönte a közönségnek, hogy segítették a nemrég bejegyzett párt munkáját. Aki az MPP-re szavaz, az az erdélyi magyar érdekekre szavaz, sommázott Toró Tibor. A politikai képviselet monopólium-korszaka véget ért, jelentette ki Szilágyi Zsolt. Tőkés László érthetetlennek nevezte az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök „demokráciaiszonyát”. Markó ugyanis – miután Budapesten Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat – határozottan elítélte, hogy az erdélyi politikusokat anyaországiak támogassák. Markóék szerint az nem baj, ha az RMDSZ-t a Gyurcsány-kormány támogatja vagy ha Európa más pártszövetségeitől, sőt magától a román államtól kap támogatást és a román állami költségvetésből kampányol, de az elítélendő, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz az MPP rendezvényein. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetérdekek ellen munkálkodó politikusok a magyarság álcája alatt visszahúzzák az erdélyi közösséget! – jelentette ki. Németh Zsolt rámutatott, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet, határoktól és érdekeltségektől függetlenül. /Szőke Mária: A Fidesz nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./

Nagyon bölcs és jó választást kívánt a sepsiszentgyörgyieknek Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere az MPP május 23-án tartott kampányrendezvényén.,,Ha kiállunk az érdekeinkért, és határozottan képviseljük azokat, még mindig többre megyünk, mintha örökösen kompromisszumokat kötve hátrálunk, mert előbb-utóbb eljutunk a falig, és ott sem lesz sokkal jobb. Legalább saját magunknak el tudjuk mondani, hogy az erőfeszítéseket megtettük. Ha valaki nem áll ki saját magáért, helyette más nem fogja megtenni” – fejtette ki Kósa Lajos. Előadásában a debreceni sikertörténet titkát igyekezett megosztani a hallgatósággal. Tíz évvel ezelőtt, amikor átvette a város vezetését, nem volt jó a helyzet. Jelenleg viszont pályázataikon a nyertesek 70 százaléka magyarországi cég, s ezek 80 százaléka helybeli. Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje röviden folytatta: ,,Kósa Lajos előadásában Sepsiszentgyörgy városvízióját hallották” – az adott léptéket, körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve. Az ötletek ideje lejárt, ellenfelük nem szabad ember, hanem a pártfegyelem megtestesítője – mondta. /Farkas Réka: A debreceni példa (Kampányban az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Sírokat takarított május 23-án Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője és Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a Házsongárdi temetőben. A két politikus, és a temető-látogatást kezdeményező Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete a műemlék-jellegű sírkert jelentőségére akarta felhívni így a figyelmet. A Házsongárdi temető válságos állapotának rendezése kiemelt helyen szerepel az MPP Kolozs megyei szervezetének programjában. Németh Zsolt megkereste egyik őse, Kriza János unitárius püspök, balladagyűjtő sírját is. /Séta a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Történelmi korszakokra bontva fogják ezentúl rendszeresen tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – nyilatkozott május 23-án Glatz Ferenc akadémikus a Bukarestben rendezett román-magyar történészkonferencia első napját követően. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet rendezésében a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric című szakfolyóiratok történészei találkoztak egymással. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik az ilyen jellegű találkozókat. Glatz közölte, várhatóan ősszel lesz a folytatása ennek a találkozónak, amikor román kollégáikat Budapestre hívják. Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese elmondta: azért volt fontos ez a találkozó, mert létrejöhetett a szakfolyóiratok közötti együttműködési megállapodás. Csorba szerint az Európai Unió fel fogja ismerni, hogy az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. Dorin Matei, a Magazin Istoric főszerkesztője is úgy látja, hogy a közös történelemkönyvnek meg kell születnie. – Itt az ideje annak, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a Bukarestben megrendezett magyar-román történészfórumon. /Román-magyar történésztalálkozó kezdődött Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kettős jelentőségű esemény színhelye volt május 23-án a kolozsvári Szent Mihály templom és környezete. Úrnapjára gyűltek össze a város katolikus hívei és papsága. A szentmise után következett az úrnapi körmenet, amelyet kereken 60 év után először végezhettek a templom körül. A templomkertben négy helyen állítottak fel sátrat, alattuk egy-egy virággal díszített oltárasztallal. Minden oltárnál elhangzott egy-egy evangéliumi szakasz. Kovács Sándor főesperes elmondta, a templomkertet sikerült telekkönyvezni jogos tulajdonosa, a Szent Mihály plébánia nevére. Utoljára 1948-ban tarthattak úrnapi körmenetet a Szent Mihály-templomon kívül. 1949. június 21-én Márton Áron püspököt letartóztatták. Következett a megpróbáltatások hosszú időszaka, amely folyamán a kommunista hatóságok mindent megtettek a vallásos élet felszámolásáért. /Fodor György: Úrnapi ünnep történelmi igazságtétellel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Szeptembertől megnyitja kapuit a több mint tíz éve épülő Kiskanyar negyedbeli új iskola Lugoson. A 16 tanteremmel, kémia, fizika, biológia, informatika, idegen-nyelv laboratóriumokkal, könyvtárral, sportteremmel és orvosi rendelővel ellátott új iskolába költözik ősztől az 5-ös Számú Általános Iskolában működött magyar I-VIII. osztályos tagozat is. A magyar tagozat továbbra is napközis rendszerben működik majd, a gyerekek az iskola étkezdéjében ebédelhetnek és a következő napi leckéjüket is elkészíthetik, tanári felügyelet mellett. Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő azt nyilatkozta, hogy a helyi polgármesteri hivatal anyagi megfontolások alapján lemondott az 5-ös számú Általános Iskola megvásárlásáról, ezért jelenleg a Kiskanyar negyedbeli új iskola a legjobb alternatíva a magyar tagozat számára. A magyar gyerekek egy részét iskolabusz szállítja be Lugosra a környező településekről. /Pataki Zoltán: A Kiskanyarba költözik a lugosi magyar iskolai tagozat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Új arculattal jelentkezik idén július 15–20. között a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Már a rendezvény címe (Tusványos 2008. Más kép.) is ezt sejteti. Az egyik szervező, a Magyar Ifjúsági Tanács nevében Sándor Krisztina elmondta: a régi célt, a magyar–román és a magyar–magyar párbeszédet a „felfrissülés” jegyében igyekeznek megvalósítani. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a bálványosi folyamat egyik meghatározó alakja szerint továbbra is maximális nyitottságot kívánnak biztosítani az értékrendek párbeszédének. Olyan kérdések kerülnek majd terítékre, mint a magyar és román EU-integráció, biztonságpolitikai kérdések, az erdélyi magyarok helyzete két választás között, emberi jogok és kisebbségvédelem Európában, energiapolitika stb. Nagy érdeklődésre számíthat a többi sátor is (EFES, Médiaműhely, Jakabffy műhely, MISZSZ, Corvina, MIT, Sapientia-PKE, Metrion művész-sátor, Csángó falu, Keskeny út ökuménikus fesztiválmisszió, borsátor, sportcsarnoki színházi előadások és filmvetítések, sportprogramok). Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a szabadegyetem másik főszervezője bejelentette: a bálványosi folyamatot a felfrissülésre való képesség jellemzi. /Ö. I. B. Tusványos 2008 – Más kép. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kevesen voltak kíváncsiak a Sepsiszentgyörgyön, a Park vendéglőben tartott Hosszú tollú székelyek éjszakájára. Ez különlegesebb író-olvasó találkozó szeretett volna lenni, könnyed hangvételű, főképpen a kortárs erdélyi magyar irodalomra figyelmet felhívó. Ma már az erdélyi magyar író könyveire kevesen figyelnek. Ez késztette Kopacz Attilát előbb két évvel ezelőtt tizenhat kortárs szerző korlátozott példányszámú, a kereskedelembe be nem kerülő kötetének kiadására, illetve most a Hosszú tollú székelyek éjszakájának megszervezésére, újabb, kereskedelmi forgalomba nem hozható kötet kiadásával, mely ,,dokumentum egy irodalmi felolvasó- és vitaestre” kellett volna hogy legyen. Vita nem volt, maradt a felolvasás, Sántha Attila szófejtést is igénylő székely verseiből, majd az ezekből ihletődött paródiákból. Molnár Vilmos után Bogdán László olvasott fel részletet vitaindítónak szánt esszéjéből, melynek elegendő címét említeni: Kinek írunk, és ki olvassa?! /Váry O. Péter: Hosszú tollú székelyek rövidre zárva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Nagyenyeden a május 23–31-e között megszervezett hagyományos Bethlen-napok rendezvénysorozatot idén rendhagyó tevékenységek jellemzik. Lesz szó az egészséges táplálkozásról, szerveznek bábkészítést, bábozást, anyanyelvi és kommunikációs játékokat, sportnapokat, tornabemutatót, focimérkőzést. Más osztályok rendbe teszik a tanársírokat, meghallgatják Győrfi Dénes előadását. Május 24-én diáktudományos ülésszak kezdődik. A megnyitó előadás címe: Fenichel Sámuel az ember. Párhuzamosan vers és prózamondó verseny zajlik, amelyen minden versenyzőnek kötelező módon el kell mesélnie egy Mátyás királyról szóló történetet. /Bakó Botond: Bethlen-napok a nagyenyedi kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kolozsvár modernkori öröksége címmel Elkán György volt Kolozs megyei főépítész tartott előadást május 23-án a Klausen kávéházban, ahol ismét László Attila RMDSZ-es polgármesterjelölt töltötte be a házigazda szerepét. A 20–25 évvel ezelőtti kincses városban elkezdődött a kommunista ideológia szellemét idéző nagy lakónegyedek építése. Kevesebb a zöldövezet, a visszaszolgáltatások következtében gyakran az eredeti rendeltetésüktől eltérő célt szolgálnak az ingatlanok, megváltozott a közlekedés. /Kolozsvár modernkori öröksége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Elhunyt dr. Kercsó Attila /1939-2008/ orvos-költő, aki Gyergyószentmiklóson élt, neki köszönhető, hogy a városban működő Salamon Ernő Irodalmi Kör működött a legnehezebb időben is. Megjelent a Találkozások című kötet, alcíme: A Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/. Kercsó Attila barátja, Bölöni Domokos búcsúzott az eltávozott költőtől. /Bölöni Domokos: Egy gyergyói költő halálára. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Székelykeresztúron a Zeyk Domokos Iskolaközpont iskolaheti rendezvényei közül egyik legjelentősebb volt a Bölöni Domokos íróval, a marosvásárhelyi Népújság napilap újságírójával, valamint Kedei Zoltán festőművésszel tartott találkozó. A beszélgetésen Bölöni Domokos Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című, harminckét rövidprózai írást tartalmazó könyvét ismerhették meg a megjelentek. Bölöni Domokos Hullámok boldogsága című első könyve 1980-ban jelent meg, Bajor Andor és Szilágyi István írt hozzá ajánlást. 1995-ig még három kötete látott napvilágot, azután minden évben egy-egy rövidprózákat tartalmazó könyve. A vegyes lakosságú faluból, Szászdányánból származó Bölöni Domokos szeret terepre járni, ismeri a vidéki ember észjárását. Számára a szatíra az imádott műfaj. Eddig a rövidprózai írások mellett egy kisregényt is írt, de megjelent írásaiból össze lehetne válogatni egy nagy kötetre való, sziporkázó, vidám anyagot is. Bölöni Domokos vallja: „Megkeseredetten is kacagva írok”. Nincs jó véleménye a könyvkiadásról, úgy véli, e téren a kilencvenes évek végi partizánkodás még ma is tart. Olykor már visszatetsző, hogy bárki bármit kiadhat, ha pénze van hozzá. Elmondta, évente ír egy kis kötetre valót, amit a maga erejéből és jóindulatú barátai segítségével kiad. A másik meghívottja Kedei Zoltán, marosvásárhelyi festőművész volt, aki Székelykeresztúron járt középiskolába, és itt érettségizett. A találkozón bemutatták festményeinek reprodukcióit tartalmazó albumát. /László Miklós: Találkozás Bölöni Domokossal és Kedei Zoltánnal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Oláh Sándor társadalomkutató jegyzi a Kivizsgálás című tanulmánykötetet. Alcíme: Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940–1989. A tanulmányok két történeti korszakot vizsgálnak. Az egyik a „kicsi magyar világ”-ként emlegetett 1940–1944 közötti időszak, a másik a népi demokráciának nevezett korszak fél évszázada. Tivai Nagy Imre hagyatékában lévő közgazdasági írásokból készült válogatás jelent meg a Hargita Kiadóhivatalnál. A törzsanyagot a Csíkmegye közgazdasági leírása című monografikus munka képezi, ezt egészítette ki a szerkesztő, Nagy Benedek egy, a székely kivándorlás okait vizsgáló röpirattal, kisebb írásokkal. Kánya József adjunktus előszavában ma is időszerűnek tartja a száz évvel ezelőtt megfogalmazott következtetéseket. Az Alutus Könyvkiadó a bécsi dr. Száva Tibor-Sándor családtörténeti kutatásaiban gyökerező, a csíkszépvízi és a gyergyói örménységre kiterjedő kötetét adta közre. Szekértábor a Szármány hegyén címet viseli a Zöld Lajos és Dávid Gyula által szerkesztett kötet. A Zöld Lajos által létrehozott szárhegyi művésztelepen összegyűlt írók tanácskozásainak jegyzőkönyveit, sajtóvisszhangját tartalmazza. Ez a szekértábor a magyar kultúra önvédelmét jelentette. /Sarány István: Zöld olvasónapló zöld könyvekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Dimitrie Cantemir (1673-1723) nem kímélte honfitársait a Moldva leírása című könyvében, oldalakon át sorolta hibáikat, gyengeségeiket. Meglepő módon kijelentette, hogy tiszta moldovai paraszt nem létezik. Akiket találunk, vagy orosz, vagy erdélyi, vagy „amint nálunk mondani szokták, magyar származásúak”. Gyakran idézett művében – egyebek közt – az olvasható, miszerint Roman vidékét az Erdélyből visszatérő római telepesek Batu kán betörése után elsőnek vették birtokukba. Leszögezte, hogy a moldovaiak egy vallást sem gyűlölnek jobban, mint a rómait, bár ehhez tartozik csaknem valamennyi magyar alattvalójuk, akiknek Bákóban van püspökségük. Eszerint érdekes módon a volt római telepesek éppen a római vallást nem fogadták el. Cantemir fenntartotta: Erdély és Magyarország, ahol őseik Moldva alapítása előtt laktak, sohasem a konstantinápolybeli szentszéknek, hanem mindig a rómaiaknak engedelmeskedtek. Ezért, mielőtt Luther és a Kálvin „szektái” ellepték volna ezeket az országokat, azok valamennyi lakosa a nyugati egyháznak volt a gyermeke – állította. /Ajtay László: Magyarországon laktak a moldovaiak ősei? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24.

Május 25-én Székelyudvarhelyen több mint ötezer ember, árpádsávos zászlók és „orbánok” (Orbán Árpád polgármesterjelölt és Orbán Balázs ügyvezető elnök) fogadták Orbán Viktort a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényén, miután a Fidesz elnöke Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kampányolt az MPP székelyföldi jelöltjei mellett. Orbán Viktor Szász Jenővel, az MPP elnökével millenniumi emlékművet avatott fel a város főterén. Értesülések szerint Orbán Viktor csak hosszas unszolásra tett eleget Szász Jenő meghívásának. „Nem örülünk, hogy Orbán Viktor kampány idején fejti ki álláspontját. Ám bármikor szívesen látjuk Székelyföldön, mert tudjuk, hogy értünk dobog szíve” – fogalmazott Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatása kapcsán. Bunta furcsállotta azokat a kijelentéseket, miszerint az MPP a Fidesszel és Orbán Viktorral, az RMDSZ pedig az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel egyenlő. „A szövetség az egész erdélyi magyarság ernyőszervezeteként alakult a baltól a jobbig és vissza, mindenkinek helye van benne” – mondta Bunta. Orbán Viktornak kellett emlékeztetnie Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, az RMDSZ polgármesterjelöltjét arra, hogy az éppen dúló választási kampány „levon a díjátadások értékéből”. Ráduly Pro Urbe-díjat ajánlott fel az RMDSZ ellenében a Magyar Polgári Párt székelyföldi jelöltjeinek kampányoló Orbánnak, az indoklás szerint „a határon túli magyarság jövőjét hosszú távon meghatározó intézkedéseiért, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásával szerzett elévülhetetlen érdemeiért”. Orbán Viktor jelezte, a most visszautasított díjat szívesen átveszi egy későbbi időpontban, például a tusványosi nyári szabadegyetemen. Orbán Csíkszeredában részt vett az Egyház, közösségépítés, autonómia című konferencián, Szász Jenő, Papp Előd MPP-s polgármesterjelölt és Izsák Balázs SZNT-elnök oldalán. Orbán kifejtette, az RMDSZ mint ernyőszervezet jó elképzelésnek indult, azonban „ennek a fajta régi egységnek a korszaka lejárt, kimerültek a tartalékai, és az egység felbomlott. Onnan lehet ezt tudni, hogy nem volt képes integrálni olyan személyiségeket, mint Tőkés László, nem tudott befogadni olyan gondolatokat, mint autonómia, nem tudott kellő barátsággal viszonyulni az újonnan megalakult MPP-hez”. „Csak egy erős, sikeres és gazdag anyaország biztosíthatja, hogy a Kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen” – fejtette ki a magyarországi politikus Sepsiszentgyörgyön. „Nem értem, hogy egy ilyen tehetséges költőnek, mint Markó Béla RMDSZ-elnök, hogyan lehet ekkora demokráciaiszonya” – jegyezte meg Tőkés László a május 23-án Nagyváradon tartott polgári fórumon, amelyen a résztvevők a romániai magyar többpártrendszer hatásait elemezték. Tőkés szerint az RMDSZ élvezi a Gyurcsány-kormány támogatását, „álságos módon elítéli” Orbán Viktor részvételét az MPP rendezvényein. A találkozón jelen lévő Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy a Fideszt a magyar–magyar kapcsolatok alakításában soha sem pártpolitika, hanem a nemzetstratégiában való gondolkodás vezérelte. /(D. Mészáros Elek): Kis Orbánok közt Viktor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A Magyar Polgári Párt székelyföldi jelöltjeinek meghívására Erdélybe látogatott Orbán Viktor. Látogatását a Fidesz elnöke nem érzi az erdélyi magyar politikai életbe való beavatkozásnak, hanem készen áll segíteni azokon, akik meghívták. Orbán Viktor nem kíván igazságot tenni Erdélyben a jelöltek és a pártok között, de segítene az embereknek a döntésben. A Fidesz elnöke kifejtette: lejárt a régi egység korszaka, de nem szabad feladni a magyarság egységének eszményét. Csak erős, sikeres és gazdag anyaország biztosíthatja, hogy a Kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen – fejtette ki május 25-én Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Sepsiszentgyörgyön Orbán Viktor hangsúlyozta: az anyaország kötelessége, hogy védelmet, biztonságot és magabiztosságot adjon a határon túli magyaroknak. Orbán Viktor szerint Magyarország azzal is tartozik a határon túliaknak, hogy sikeres ország legyen. Kifejtette: az erdélyi magyaroknak az autonómia ügyét kell szem előtt tartaniuk. Az autonómia azt jelenti, hogy megmaradunk annak a nemzetnek a tagjaként, amelyikben születtünk, az autonómia vastagabb kenyeret, magasabb fizetést, jobb munkahelyeket és önbecsülést jelent – mondta a Fidesz elnöke. Orbán Székelyudvarhelyen részt vett a Millenniumi Emlékoszlop avatási ünnepségén. /Az RMDSZ az autonómia kérdésén hullott szét – mondta Székelyföldön Orbán Viktor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

,,Mindig olyan embereket kell kitüntetnünk bizalmunkkal, akiknek megvan az egy igazsága. Ha jól értem én a XXI. század eleji Kárpát-medencei magyarság sorsát, akkor ezt az egy igazságot úgy hívják, hogy autonómia. Az autonómia azt jelenti, hogy megmaradunk annak a nemzetnek tagjaként, amelybe születtünk, az autonómia vastagabb kenyeret, magasabb fizetést, több munkahelyet jelent. Az autonómia sikeres Kárpát-medencei magyar közösséget jelent, de az autonómia önbecsülést is jelent” – emelte ki Orbán Viktor Sepsiszentgyörgyön az MPP választási nagygyűlésén. A szervezők tájékoztatása szerint a kampánygyűlésre érkezők közt több mint tízezer fenyőmagos borítékot osztottak szét. A fenyőmag mellett rövid üzenet is szerepelt: ,,Mi ültetjük a fát, nem vágjuk. Június elsején szavazz a fenyőre, szavazz a jövőre. ” Szász Jenő, az MPP elnöke, idézte Dávid Ferencet: ,,Senkit ne kényszerítsenek arra, amit a lelke el nem fogad”. Az unitárius egyház alapítója 440 évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal alapozta meg az erdélyi vallásbékét és lelkiismereti szabadságot.,,Erdély változást akar, Háromszék változást akar, Sepsiszentgyörgy változást akar, és önök változtatni fognak” – hangoztatta Szász Jenő. Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje szerint a változást akarók sokan vannak. Kovács István unitárius lelkész, az MPP megyei tanácselnök-jelöltje megállapította: Közönybe és reménytelenségbe süllyedtünk, sok százezren elmenekültek innen, a ,sugárzó, jövőbe vetett hitet, a bizakodást akarják visszahozni. Orbán Viktor több millió jó szándékú magyar ember üdvözletét hozta, akiket érdekel, akik figyelnek arra, mi történik a határokon túl, és akik azt kívánják, hogy jövő vasárnap jól döntsenek az erdélyi magyarok.,,Megtanultuk már Tőkés László kampányában, az EP-választásokon is, hogy annyi jövőnk, annyi erőnk van, amennyit meg tudunk mutatni, ha elmegyünk választani” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Kitért arra, hogy a székelyföldi magyarság az elmúlt hónapokban történelmi tettek sorát hajtotta végre: az autonómia-népszavazást, Tőkés EP-képviselővé választását és az MPP bejegyeztetését sorolta ezek közé. Hangsúlyozta: „Nekem nem tisztem sem itt, sem Budapesten, hogy igazságot tegyek jelöltek és pártok között. Az én tisztem segítséget nyújtani a döntésben, de szavazni, választani az itt élők joga”. Hangoztatta, hogy új egységet kell létrehozni, egy versengő, többszólamú, a különbözőségeket, az egymással vitatkozó nézeteket sokkal szabadabban felszínre hozó egységet. /Farkas Réka: Egyetlen igazság: az autonómia (Orbán Viktor Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Bárki utazik Erdélybe Magyarországról, bármit is mond ott egy választási kampány idején, utána hazamegy, és otthagyja az erdélyi magyar közösséget a gondjaival – fejtette ki május 24-én csángóföldi látogatásán Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Orbán Viktor székelyföldi látogatásával kapcsolatosan Kelemen Hunor felhívta a figyelmet mindazoknak a felelősségére, akik a kampányban bármilyen formában részt vesznek. „Nem fog megoldást találni az erdélyi magyar emberek gondjaira sem Orbán Viktor, sem más politikus. Ezért kértük a magyarországi politikusokat, hogy ezt a kampányt hagyják meg nekünk, hagyják, hogy ezt a versenyt mi vigyük végig” – mondta Kelemen Hunor. Orbán Viktor május 25-én, vasárnap Csíkszeredában erre reagálva így fogalmazott: „Amíg hívnak, és nem hívatlanul érkezem bármely magyar közösséghez, addig nem vagyok hajlandó magamat olyan személynek tekinteni, aki beavatkozik, hanem olyan személynek, akitől várnak valamit, és aki készen is áll arra, hogy segítsen azokon, akik meghívták. ” /Kelemen Hunor kifogásolja az anyaországi beavatkozást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Szégyellte magát, amikor Tőkés László többször is részt vett a Fidesz budapesti gyűlésein, és nyíltan a legnagyobb magyar ellenzéki párt mellett kampányolt, írta a lap munkatársa, Borbély Tamás. Az újságíró szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjei extraviagraként használják Orbán Viktort és a Fideszt. /Borbély Tamás: Budapesti extraviagra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./