Ötvennyolcadik végzős évfolyamát búcsúztatja a május 30-i ballagási ünnepség alkalmával a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A pályakezdő színész-, bábszínész-, teatrológus, zenepedagógus és magiszteri hallgatók kicsengetésével egybekötve az erdélyi színjátszás három, ötven éve folyamatosan a pályán lévő művészeket tüntet ki aranydiplomával az egyetem. A Színházművészeti Egyetemen júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez, a hat diák osztályvezető tanára a négy év alatt dr. B. Fülöp Erzsébet volt. Teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait az egyetem Zeneművészeti Karának első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. A végzősök közül sokan visszatérnek ősszel a Köteles utcába: tanulmányaik folytatására az egyetem magiszteri vagy doktori iskolájában van lehetőség. Molnár Gizella, László Károly, Varga Vilmos – mindhárom művész az ötvenes években kapott színészdiplomát az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet nevet viselő egyetemen. /B. Farkas Zsuzsanna: Diplomások és aranydiplomások. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Május 24-én Dr. Domokos Ernő, a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának közgazdász professzora hirtelen elhunyt. Dr. Domokos Ernő /Csíkszentlélek, 1945. júl. 20. – Sepsiszentgyörgy, 2008. máj. 24./ gazdasági szakkönyvek, egyetemi tankönyvek hosszú sorát tette le asz asztalra. A Babes–Bolyai Tudományegyetem idetelepítésében, majd megkapaszkodásában, a szentgyörgyi egyetem első igazgatójaként az alapok megteremtésében vállalt szerepet. S közben volt ereje a nemzetközi szakirodalom porondján is megméretkezni, több nyelven megjelent alapmunkáival a legismertebbek közé emelkedni. Több egyetem tanára volt. /Ferencz Csaba: Alapokat építő, alkotó ember (Búcsú Domokos Ernőtől). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./

Sokak szerint az idén, május 23–24 között megrendezett XI. ETDK (Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia) volt a legjobb. Idén a leadott dolgozatok száma elérte az öt évvel ezelőtti számot, akkor is 174 tudományos munkát mutattak be. Idén nemcsak erdélyi, hanem magyarországiak is jelentkeztek a konferenciára. /Zsigmond István: Okoskodó diákok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Megjelent az Erdélyi Múzeum legújabb (2007/3–4-es) száma, amelyben a Felvilágosodás, Erdély című konferencián elhangzott előadásokat közölték. A kötet szerkesztői három témakörben – Nyelv, olvasás, filozófia; Iskola, alkotásmódok, szövegtípus; Aranka György és köre – csoportosították a konferencia anyagát. Néhány cím a tartalomból: Berki Timea: A polihisztor viselkedéshagyomány erdélyi magyar tudósok körében; Pavercsik Ilona: Az erdélyi könyvkereskedelem magyarországi kapcsolatairól a felvilágosodás idején; Granasztói Olga: XVIII. századi főúri könyvkultúra maradványai egy elfeledett XXI. századi könyvtárban; Dukai Takács Judit-Hubert Ildikó: Tájélmény egyik deákosunknál. /Erdélyi Múzeum 2007/3-4. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Dancu Pál neve nem ismeretlen a szatmárnémetiek előtt. Gépészmérnöki végzettségű, az utóbbi években az Electrolux beruházási osztályán dolgozik. A levéltárakba jár, belemélyedt a történelmi, helyismereti feljegyzések tanulmányozásába. Szlovák, lengyel vonatkozású, zsidósággal kapcsolatos kérdésekkel, származáskutatással, levelezéssel foglalkozott. Érdekelte a származása, elkészítette a családfáját, visszament vele 1720–ig. Felkérték, írja meg a szatmári és a máramarosi szlovák betelepítések történetét. Ez volt az első, önálló kötete, a nagylaki könyvkiadó adta ki. Családja egy része szlovák származású, ő maga magyar nemzetiségűnek vallja magát, de a származása szerint szlovák. Emiatt vállalta, hogy induljon a Romániai Szlovákok és Csehek Szövetsége tanácsosjelöltjeként az idei helyhatósági választáson. Dancu Pál lengyelül megtanult, amikor a szabadságharccal kapcsolatos lengyel dokumentumokat kereste. Az 1848-as szabadságharcról több dolgozatot is írt, foglalkozott a Rákóczi korabeli munkácsi görög katolikus püspökség levelezésével, továbbá a középkori egyházi és világi levelezésekkel. Most jelent meg Szatmár vize című kötete, ez az első műszaki jellegű könyve, egyben helytörténeti jellegű is. /Benedek Ildikó: Tudását, képességét kizárólag konstruktív módon, a közösség érdekében hasznosítja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 28./

Múlt héten hivatalos nevet is kapott a nagyszebeni református templom belső terében berendezett kiállítótér: a Református Templom Galériában immár negyedszer nyílt kiállítás. A mostani Képes Krónika. A magyarok második bejövetele címmel a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását nyújtó történeti-művészeti forrásmunkából nyílt tárlat. A házigazda-lelkipásztor, Varró Sándor beszélt a Képes Krónikáról. Guttman Szabolcs, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete tiszteletbeli elnöke, a város főépítésze elmondta, hogy a honfoglalás különböző állomásai megjelölték a helyét a Kárpát-medence később megépítendő településeinek, a városoknak. A nagyszebeni Szórványkollégium diákjainak ebben az évben több mint tíz kiállítást lesz lehetőségük látni-tanulmányozni. Serfőző Levente, a HíD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szólt a Sepsiszentgyörgyi Művelődési Házzal és annak igazgatójával, Hadnagy Miklóssal kialakított partnerkapcsolatról, amely ezt a kiállítást is lehetővé tette. /V. S. : Nagyszeben. Honfoglalás a Református Templom Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A hét végén zajlott Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítvány és a Romániai Magyar Néptáncegyesület által szervezett idei Nemzetközi Néptáncfesztivál és Erdélyi Néptáncantológia. A tizenharmadik alkalommal sorra kerülő néptáncfesztiválra és a második erdélyi néptáncantológiára tizenegy néptánccsoportot válogatott ki a Romániai Magyar Néptánc Egyesület. /D. I. : Szamosújvár. Nemzetközi Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Az RMDSZ vezetői kampányzáró sajtóértekezleten vonták le május 28-án Kolozsváron az elmúlt időszak tanulságait. Markó Béla az RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozták, hogy az RMDSZ üzenete a legtöbb esetben pozitív fogadtatásban részesült. Markó szinte mindegyik erdélyi megyében megfordult, és személyesen is megtapasztalta, hogy az RMDSZ jelöltjei ajtóról ajtóra, házról házra járva magyarázták el ajánlatukat a közösség tagjainak. Markó szerint nem folytattak negatív kampányt, hanem az elért eredményeket és jövőbeli terveiket ismertették. Markó aggasztó jelenségnek tartja, hogy még 2008-ban is nacionalista kihívásokkal kellett az RMDSZ-nek a kampányban szembenéznie. Temes megyében a szövetség plakátjait magyar nyelvük, Kolozs megyében pedig piros-fehér-zöld színük miatt akarták betiltatni. A szatmári szervezet irodájába pedig betörtek, és a számítógépből adatokat vittek el. Az RMDSZ célja megismételni a négy évvel ezelőtti eredményeket, amikor a szövetségnek 180 polgármestert és több mint kétezer helyi és megyei tanácsost sikerült tisztségbe juttatnia. Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy az RMDSZ etikai kódex aláírását szorgalmazta, azt azonban a Magyar Polgári Párt (MPP) sehol nem volt hajlandó aláírni. Az MPP sok helyen mocskolódó, rágalmazó kampányt folytatott, hangsúlyozta. Közölte: Székelyudvarhelyen választási csalástól tartanak. Információik szerint a városban élő romáktól összeszedték a személyigazolványokat, kicserélés végett, és közölték velük, hogy az új igazolványokat vasárnap adják majd ki, amikor majd a nekik járó, ám két hónapja elmaradt szociális segélyeket is kifizetik, ha a megfelelő személyre, az MPP polgármesterjelöltjére voksolnak. /T. Sz. Z. : RMDSZ-mérleg, kampányfinisben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ Az MPP székelyudvarhelyi szervezete rágalmazásnak nevezte azt az RMDSZ-vádat, hogy Orbán Árpád megpróbálta lekenyerezni a helyi romákat. /Fleischer Hilda: MPP-csalás készül Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje hangsúlyozta, szándékuk összegyűjteni mindazoknak a szavazatát, akik az idők során lemorzsolódtak az RMDSZ-től. Jól ismeri a vidék gondjait. Az elmúlt hat esztendőben arra kényszerült, hogy járja a falvakat. Amíg az MPP-t bejegyeztették, évente gyűjtötték aláírásokat. Szemléletváltásra van szükség. A képviselőknek kell szolgálniuk a közösséget, és nem fordítva. /Szucher Ervin: A közpénzek elköltését ellenőrizné. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerületi közgyűlése megdöbbenéssel értesült azokról a hivatalos kormányzati és sajtóbeli támadásokról és vádaskodásokról, melyek legutóbb a Partiumi Keresztény Egyetemet, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, illetve az ezeket alapító erdélyi egyházakat vették célba. Határozottan visszautasítják a finanszírozó állami kormányhivatal főfunkcionáriusának azon minősítését, mely négy pilléren nyugvó erdélyi egyetemi rendszerünket „négy önálló kiskirályságként” aposztrofálja. A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola alapítása (1990), majd a nyomába lépő Partiumi Keresztény Egyetem létrehozatala (1999) óta nagy áldozatvállalással segítették az oktatást. A közgyűlés visszautasítja a pénzbeli haszonszerzésre vonatkozó rágalmakat, melyek a régi rezsimre jellemző egyházellenesség rossz emlékét idézik. A közgyűlés azonosulásul dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István megbízott egyetemi elnök állásfoglalásával, melyet a nevezett vádaskodások cáfolataként hoztak nyilvánosságra. A közgyűlés elrendelte, hogy a méltánytalan rágalmak cáfolására készítsenek átfogó összesítést arról a fenntartói támogatásról, melyben 1990–2008 időszakában az egyházkerület részesítette a Sulyok Főiskolát, majd a Partiumi Egyetemet. Az egyházkerület a Sulyok István Református Főiskolát 1995–1999 között összesen 414 745 dollár végösszeggel támogatta. /Határozati kivonat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése 2008. május 23-i ülésének jegyzőkönyvéből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Petrás Mária népdalénekes, keramikus a Bákó megyei Diószénen született, a brassói népfőiskola grafika szakán tanult. 1988-tól kényszerűségből szabadúszó lett, rajzaiból, festményeiből tartotta fenn családját. 1990-ben Magyarországon telepedett le. A csángó hitvilágot idéző köztéri munkáit, domborműveit és autentikus énekhangját egyaránt kedveli közönsége. Marosvásárhelyen nemrég a Bartók vonósnégyessel és a Muzsikás együttessel lépett fel. Petrás Mária nem járhatott magyar iskolába. A romániai rendszerváltás után, harminckét évesen jutott el Magyarországra, ekkor tanult meg magyarul írni-olvasni. Budapest mellett, Pomázon él. Régebben gyakrabban járt haza, szülőföldjére, mostanában ritkábban, mert megalapították a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt, és a teendők lefoglalják. Az alapítvány célja a moldvai csángómagyar családok, gyermekek, diákok, hátrányos társadalmi helyzetűek segítése. Magyarországon énekesként és keramikusként ismertebb, mint szülőhazájában. /Antal Erika: A zene, akár egy szentmise. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Kászoni Zoltán halbiológus 80 éves, ennek ellenére egymás után jelennek meg Székelyföld és Erdély vonzatú könyvei. Egy ideje Budapesten él. Magyarországon és Romániában húsz könyve jelent meg, ebből tizenhárom magyarul, hét román nyelven. Születési évfordulója alkalmából a budapesti szaklapok testes életpálya- és életműméltatásokkal köszöntötték. Az első magyar nyelvű halászati szakkönyvet Romániában Kászoni Zoltán írta (1959), de nemcsak a halászat és a vadászat a szenvedélye, hanem az erdélyi magyar múlt, Erdély nagyjainak tisztelete is. Kászoni Zoltán Baróton született 1928. január 22-én, édesapja, Kászoni Gáspár nevét viseli a Baróti Múzeum. Halbiológusi és halászati mérnöki képzést szerzett. Nagy szakmai karriert futott be. Erdély, Bánság és a Partium halászati felügyelője, majd a bukaresti Halászati Kutatóintézet laborfőnöke, később igazgatója. Másfél évtizedig halászati államtitkár, a román óceáni halászflotta egyik létrehozója, az óceáni halászatot személyesen is szervezte meg. Hosszú ideig a Román Országos Vadász- és Horgászegyesület alelnöke, később, egy híján másfél évtizedig ennek főtitkára. Gyermekei a Ceausescu-diktatúra idején sorra elhagyták az országot, ezért őt megbízhatatlannak nyilvánították, bukaresti állásából eltávolították. Szülőföldjére visszaérkezve Sepsiszentgyörgyön a megyei vadászati és horgászati szférában dolgozott. /Sylvester Lajos: Kászoni Zoltán bátyánk szöges bakancsa (A túlélés esztendei) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Időszaki kiállítás nyílt Kolozsváron, az Erdélyi Történeti Múzeumban A forradalomra emlékezve 1848–2008. címmel, melyben az erdélyi szabadságharc idejéből ránk maradt emléktárgyakat mutatják be. Korabeli fegyverek, egyenruhák, személyes használati tárgyak, kéziratok, zászlók, kitüntetések láthatók, melyek az akkor egymással hadakozó feleket, magyarokat, illetve osztrákokat és románokat szolgálták 1848–1849-ben. Ioan Piso múzeumigazgató azt emelte ki, hogy céljuk egyensúly-arányú helyzetben bemutatni annak az erdélyi háborús viszálynak mindkét oldalát, amely részét képezte az 1848-as, egész Közép-Európát lángba borító forrongás-hullámnak. A tárlaton láthatók többek között honvédcsákók, honvédtiszti tarsolytáskák, kardok, Bem József lovaglóostora, pecsétnyomója, Petőfi Sándor pohara stb. /Forradalmi emléktárgyak kiállítása a történelmi múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Puskás Attila szerkesztésében és jegyzeteivel jelent meg édesapja, néhai Puskás Lajos Börtönnaplója. /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, Múltidéző sorozat/. A könyv törzsanyaga a Börtönnapló, fontosak a kiegészítő megjegyzések, magyarázó szövegek és lábjegyzetek. A naplóíráshoz szükséges papírt Puskás Lajos felesége juttatja be a szamosújvári lágerbörtönbe: az elemózsiás kosár fülét vászonnal betekerte, ez alatt lapult a papír. Ez 1947-ben történt, a börtönviszonyok nem torzultak el, mert később ez elképzelhetetlen lett volna. Puskás Lajost a Magyar Népközösség jogutódjaként 1941-ben megalakult Tízes Szervezet volt kolozsvári elnökeként tartóztatták le. Nem tetszett a hatalomnak Puskás Lajosnak a cserkészmozgalomban vállalt szerepe, a moldvai csángókkal kiépített s a magyarországi kapcsolatai sem, ezért a börtönből való szabadulása után is állandó megfigyelés alatt tartották. A szintén börtönviselt Puskás Attila jegyzeteiből az apját figyelő ügynök-besúgókra is fény derül. A titkos dossziékban fellelhető dokumentumokból Puskás Attila kihámozta az ügynökök kilétét, sőt, azt is felfedezte, hogy volt köztük kettős ügynök is, aki egyrészt jelentette a szekuritáténak a Börtönnapló meglétét, másrészt a börtönviselt Puskás Lajossal egy olyan ,,változatot” készített, amely ártalmatlannak tűnt, s az eredeti helyett ez került a biztonságiak kezébe. A Dossziék című fejezet válogatott dokumentumokat tartalmaz Puskás Lajos több ezer oldalas, négykötetes szekus iratcsomójából. /Sylvester Lajos: Puskás Lajos: Más jövőt álmodtam (Börtönnapló a kommunista hatalomátvétel évéből) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Május 27-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban mutatták be Cseh Katalin A virágárus bácsi /Ábel Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetét. Cseh Katalin elmondta, a versek elsősorban gyerekeknek íródtak. Bodó Márta szerint ez a kötet nem csak gyermekeknek íródott, hanem minden kolozsvári magyarnak, akik szeretnek nosztalgiázni arról, hogy milyen is volt a régi idők kincses városa. /Ciupe-Osváth Diána: A virágárus bácsi. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtárban a rekkenő hőség ellenére mintegy húszan gyűltek össze Fülöp Lídia idén megjelent két könyvének bemutatójára. Makay Botond mutatta be a két kötetet. Az Ipics-apacs gyermekverseket tartalmaz. A másik könyv Úti élmények Ceutától Lugosig (1978) című útinapló volt. Eljött a könyveket megjelentető lugosi Nagard könyvkiadó igazgatója, Simion Nemes is. /Irodalmi délután Fülöp Lídiával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Szász Jenő, az MPP Hargita megyei tanácselnök-jelöltje kifejtette, Székelyudvarhely polgármestereként azt tanulta meg, hogyan lehet lendületbe hozni az emberek alkotóerejét. Három forrásra koncentrálna, a román költségvetésre, az európai uniós pénzalapokra, és arra, hogy hatékony együttműködése lesz a Magyarországon eljövendő Fidesz-kormánnyal. A közös ügy érdekében az RMDSZ-es tanácselnökkel is együttműködne. /Székely Zita: „Mindennek megoldása az autonómia” = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a média tudomására hozta, hogy a helyi Stii Tv kampányadásában a műsorvezető tendenciózus kérdésekkel próbálta lejáratni őt. Egy újabb, a helyi tévécsatornán május 30-ra kitűzött tévévitát a legutolsó percben lefújták, ahelyett a csatorna Dorin Florea és Borbély Lászlóról készült portréfilm bemutatását vállalta. „Nyilvánvaló, hogy a versenytárs megfutamodott a nyilvános megmérettetés elől” – kommentálta Borbély a polgármester visszalépését. A műsorvezető ellen pedig a CNA-nál tett panaszt. Borbély határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az RMDSZ kampányemberei élelmiszereket osztogattak volna a zömében romák lakta marosvásárhelyi Hidegvölgyben. /L. I. : Borbély László csalást sejt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

A Kovászna Megyei Tanács május 29-én felállította az első Székelyföld-táblát a megye Brassó megyei határánál, Nagyajtán. A megyei tanács képviselői a megye több polgármesterével és RMDSZ-es képviselőjével székely-ruhába öltözött gyerekek kíséretében, gyalogosan tették meg a mintegy 800 méteres távolságot a községtől a tábla felszerelésének helyszínére. Demeter János megyei tanácselnök felhívást intézett minden helyi lakoshoz, hogy legyenek büszkék a táblára. Hozzátette, minden polgárnak a Székelyföld fejlesztésére kell gondolnia. Rövid időn belül felállítják a többi Székelyföld-táblát, az elsőt valószínűleg Berecken. /Áll a Székelyföld tábla. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

A gyulafehérvári egyházmegye alapításának ezredik évfordulóját ünnepli idén a római katolikus egyház. A jubileumi események szeptember 13-án kezdődnek Csíksomlyón, az őszi Mária-búcsún, és 2009. szeptember 29-én zárulnak Gyulafehérváron, Szent Mihály főangyal ünnepén. „Szeretnénk, ha azok a rendezvények, amelyeket szervezünk, a főegyházmegye lelki megújulását szolgálnák, és lendületet adnának az elkövetkező ezer esztendőre is” – fogalmazott körlevelében Tamás József segédpüspök, általános helynök, a Millenniumi Bizottság titkára. A segédpüspök Illyés Gyulát idézte: „Ezer évet csak sikeres, tehetséges nép tud megélni, nagy erőpróbákkal, rengeteg küzdelem árán”. “Mi megértük az ezer esztendőt. Pedig ez az időszak végigvert rajtunk. Számos tatár és török pusztítás van mögöttünk. Sok nemzeti és vallási vitának, viszálynak voltunk tanúi. Megszenvedtük a két világháború értelmetlen őrületét, Trianonnak traumáját, az ide-oda tartozás keserűségét, államformák váltogatását. Éltünk durva és kegyetlen diktatúrában, átéltük és túléltük a kisebbségi sors minden nyomorúságát. Ezért szeretnénk méltó módon – bár szerény anyagi körülmények között – jubileumi évfordulót ünnepelni egy egész éven át” – írta Tamás József. /Ezeréves egyházmegye. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Érdekes történelemórákat tart Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész Szatmár és Szilágy megyében. A zenész ismert személyiség, különösen a Partiumban, a kuruc szabadságharc majtényi (domahidai) tavaszi megemlékezésein pedig rendszerint jelen van. Megszólaltatja a kuruc költészet legszebb – megzenésített – verseit, dalait. A legtöbb országban kifejezetten magyar hangszernek tartott tárogató megint kezd divatba jönni. Nagy Csaba vezeti a Vaján székelő Rákóczi Tárogató Egyesületet. Az egyesület évente megtartja a magyar tárogatósok találkozóját, négyévente pedig a világtalálkozót. /Sike Lajos: Tárogatós történelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Egy letűnt világ akvarellbe, olajba álmodott színes emlékei – kastélyok, udvarházak, műemlék épületek, templomok, utcarészletek, kisgyerek- és felnőttportrék, s köztük az alkotó önarcképe, az elegáns, szép festőasszonyé – láthatók a Bolyai téri unitárius templom tanácstermében. Gidófalviné Pataky Etelka élete a külföldön illetve Budapesten elkezdett tanulmányok után a felhőtlen jólétből vezetett a kilakoltatás nehéz éveibe. Dicsőszentmárton, Magyarsáros, Doboka, majd Marosvásárhely között telt el az élete, miközben a festés a nincstelenség mindennapjaiban is elkísérte. Az életmű, amelyet ez idő alatt alkotott, a történelem viharaiban elveszett darabok ellenére is számottevő. Ennek néhány darabját hozták el a hozzátartozók második alkalommal Marosvásárhelyre. A virágos verandák festőasszonyát Bölöni Domokos ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. /(bodolai): Virágos udvarházak festőasszonya. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Korszerű idősek otthonát adtak át nemrég Farnason. Tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a régi és a nemrég felépült épületet használhatóvá tegyék. – Az öregotthont már 1998-ban elkezdték tervezni – emlékeztetett Modi Attila helyi református lelkész. /Dézsi Ildikó: Farnas – Korszerű öregotthont avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Idén több mint kétmilliárd forintra lehet pályázni a Szülőföld Alap keretében – mondta Budai Bernadett kormányszóvivő budapesti tájékoztatóján. Új elem az önkormányzati- és a szórványban élő magyarság programjainak támogatása és kiemelt figyelmet kapnak a környezet- és természetvédelmi programok. A Szülőföld Alapban a 2007-ben rendelkezésre álló mintegy kétmilliárd forintra 2. 600 pályázótól érkezett igény, és 1. 240 nyert el támogatást. A támogatott célok között a magyar nyelvű oktatás minden szintje és módja szerepelt; erre a Szülőföld Alap 2007-ben mintegy egymilliárd forint támogatást nyújtott. Összesen 132 határon túli egyházi szervezet kapott 124 millió forint támogatást hitéleti programokhoz és egyházi jellegű műemlékek felújításához. A határon túli ifjúsági szervezetek összesen 120 millió forint támogatást kaptak. /Több mint kétmilliárdos keret a Szülőföld Alapra. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Tíz éve nyitotta meg kapuit Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológia Kar. Dr. Nóda Mózes kezdettől itt oktat, előbb adjunktusi, majd tanszékvezetői tanárként, miközben a kancellári teendőket is ellátta. Nóda Mózes Homoródkarácsonyfalváról származik, 1985-ben szentelték pappá. Elmondta, hogy a bolognai rendszerben két szakot működtetnek alapképzésben: teológiát és szociális teológiát. A teológia-oktatás valójában hittanár-képzést jelent. A szociális teológia szakon a szociális intézmények számára akarnak szakembereket nevelni. A gyulafehérvári szemináriumon, mint kihelyezett tagozaton folyik a papképzés. A bolognai rendszer második lépcsője a mesteri képzés. Két akkreditált mesterit indítottak: pasztorális tanácsadást és teológiai tematikájút: Teológia, kultúra és társadalom megnevezéssel. A Református Tanárképző karral közös doktori iskola is működik. A Római Katolikus Teológia Karon alapképzésben kb. 130 hallgatójuk, a két mesteri programban az idei tanévben 45 hallgatójuk folytatja tanulmányait. Tavaly ősztől a gyulafehérvári szeminárium 22 elsőéves kispapja is a kar diákjai közé számít. Főállásban hat tanár tanít a kolozsvári római katolikus teológia karon, ősztől eggyel növekszik létszámuk. Vannak betanító tanáraik, akik az informatikát és egyházzenét tanítják, illetve külföldi vendégtanárok Magyarországról, Hollandiából és az Egyesült Államokból. Az elmúlt tíz év alatt több mint háromszáz diáknak adtak diplomát. A régi kettős szak megkönnyítette a tanári pályán való elhelyezkedést, a végzettek nagy százaléka tanárként helyezkedett el. Hallgatóik számára az egyetem biztosította a bentlakást. /Komoly tanulás, sajátos keresztény életfelfogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Május 30-án volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetemen. Dr. Gáspárik Attila rektor átadta a hatvankettedik évébe lépett egyetem ötven éve végzett és azóta színpadon lévő, egykori hallgatóinak az aranydiplomát: Molnár Gizella színművésznőnek, László Károly színművésznek. A harmadik kitüntetett, Varga Vilmos előadása miatt nem lehetett jelen, ő ősszel veszi át az oklevelet. Killár Kovács Katalin felolvasta az egykori és néhai tanárok, illetve az évtizedeken keresztül lelkiismeretes munkával ott dolgozó műszaki személyzethez tartozók névsorát. Csíky Boldizsár, a zenepedagógiai szak vezetője örömét fejezte ki, hogy Marosvásárhelyen is megszülethetett a felsőfokú zenei oktatás. A Színházművészeti Egyetemen idén júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez. teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait a zeneművészeti kar első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. /Nagy Botond: Az új előadás kezdete… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Május 30-án volt Déván a Téglás Gábor iskola névadójának szoboravatása. Szathmáry Rózsa nyugalmazott tanárnő hangsúlyozta: dr. Téglás Gábor nem itt született, de élete javát itt élte, ezt a vidéket kutatta. A 160 évvel ezelőtt, Brassóban született Téglás Gábor 25 évig vezette, igazgatta a dévai főreálgimnáziumot. Régészeti és történészi munkásságának köszönhetően a Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd rendes tagjává választotta. 1916-ban bekövetkezett halálakor pedig ő volt az MTA alelnöke. Immár több mint félezren tanulnak a Téglás Gáborról elnevezett dévai magyar iskolában. A szoborállítás költségének nagy része az iskolánkban gyűlt össze, mondta büszkén Kocsis Attila iskolaigazgató. Bisoc Andrei, a közeli képzőművészeti iskola diákjaként a Téglás bentlakásában kapott ellátást, és ő ajánlotta fel, hogy elkészítené a névadó mellszobrát, amelyet felavattak az iskola aulájában. /Gáspár-Barra Réka: Téglás Gábor szobrot avattak Déván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Közeleg a június, a színházi fesztiváli szezon. Kezdődik a POSZT-nak nevezett nemzeti fesztivál, a kisvárdai határon túli fesztivál (és Miskolcon az operafesztivál stb.). Kisvárda idén egyetlen kolozsvári előadást sem hívott meg. A Pécsett lezajló POSZT szintén elmulasztotta meghívni kolozsvári előadást. A magyarországi színházi kultúra sápasztóan provinciális, nem hozott létre egy nemzetközi színházi fesztivált, ahol esetleg észrevehette volna a körülötte folyó világot. Idén az NKA, a Nemzeti Kulturális Alap meghívásossá tette a pályázatot a fesztiválok számára. /Tompa Andrea: Ahol a provincia van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Miután megjelentek Reményik Sándor hátrahagyott versei s utána egy többé-kevésbé teljesnek mondható gyűjtemény (,,összes versei”), cikkei, jegyzetei esszéi, tanulmányai, levelezése Olosz Lajossal, más levelei még régebben a Marosi Ildikó szerkesztette Erdélyi Szépmíves Céh Levelesládája (1924 – 1944) című gyűjteményben, majd a Molter-leveleskönyvekben és egy évtizede a Kisgyörgy Réka szerkesztette Emlékkönyv, végül Lehet, mert kell. Reményik Sándor emlékezete. Válogatta, szerkesztette és összeállította Dávid Gyula. Nap Kiadó, 2007 című antológia betetőzte az emlékezést. Hozzáférhetővé tett számos dokumentumot, levelet, vallomást, a korabeli folyóiratok és napilapok évfolyamaiból előbányászta a szinte hozzáférhetetlen, Reményikről szóló kritikákat, tanulmányokat, cikkeket, esszéket. Ezután egy monográfiának kellene következnie. Reményik Sándor halála után évtizedekre eltűnt. Ez köszönhető többek között Nagy István harcos és ostoba pamfletjének /Reményik Sándor a magyar polgárság nacionalista költője/, ahol csak úgy záporoztak az elfogult, indokolatlan vádak. Csak 1983-ban jelent meg egy válogatás Reményik verseiből a Kriterion Romániai Írók sorozatában, Kántor Lajos előszavával. /Bogdán László: Reményik Sándor emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./