Az ország lakosságának 49,38 százaléka szavazott. Regáti és moldvai megyékben szavaztak a legtöbben, vidéken pedig az emberek 20 százalékkal többen járultak urnák elé, mint városokban. Bihar megyében a választók 55,4 százaléka járult az urnák elé, Maros megyében 54,11 százaléka, Hunyad megyében 53,22 százaléka, Szilágy megyében 53,12 százaléka, Szatmár megyében 47,33 százaléka, Hargita és Kovászna megyében alacsony volt a részvételi arány. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az RMDSZ elsősorban nem a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeivel versengett. A székelyföldi alacsony részvételi adatok bizonyítják, hogy a verseny elbátortalanította az embereket, különösen, ha ez a verseny viszálykodást, veszekedést, negatív kampányt jelent. Markó szerint ez megcáfolja azokat, akik azt mondták, hogy a verseny serkenti a részvélt. Marosvásárhelyen számos rendellenséget jelzett az RMDSZ kampánystábja. A román jelöltet támogató egyik üzletember ellopta Katyi Antal operatőr kameráját, amikor ez utóbbi éppen a Florea mellett kampányoló hangosbemondóval haladó gépkocsit filmezett. /B. T. : Falun többen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Egyenlőtlen volt a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ küzdelme, az egyik mögött mindössze hetvennapos múlt áll, a másik több mint tizennyolc éve szervezi-építi önmagát, ráadásul keze ügyében minden: pénz, paripa, fegyver. A voksoló polgárok távolmaradásukkal jelezték: elégedetlenek a politikai elit teljesítményével, sem a régi, sem az új emberek, sem az újszerű programok, illetve választási kampányfogások nem voltak képesek kimozdítani őket közömbös lelkiállapotukból. Túl sok csalódás érte az embereket, túl hosszúra nyúlt az átmenetnek nevezett korszak. Egy dolog nyilvánvalóvá vált, az egypárti politizálás ideje lejárt, az erdélyi magyar társadalom nem egyszínű és nem egyszólamú. Az RMDSZ tárgyalni lesz kénytelen. /Simó Erzsébet: Választottunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Fotókkal és videofelvételekkel is alátámasztott értesülések szerint Marosvásárhelyen Dorin Florea jelenlegi polgármester, és polgármesterjelölt által ellenőrzött városi szállítási vállalat autóbuszai folyamatosan szállították az embereket szavazni a városhoz tartozó, többnyire romák lakta Beséből. Az egyik szavazókörzetből 402 polgármesteri, és 80 megyei tanácselnöki szavazócédula tűnt el, míg egy másikban két darab mozgóurnát használtak a törvény által rögzített egy helyett. A marosvásárhelyi 2-es szavazókörzetben számos szavazólap eltűnt, később azt jelezték, több személy két szavazólapot akart az urnába dobni. A Pro Europa Liga jelen lévő magyar nemzetiségű megfigyelője panaszt emelt az eset kapcsán, ennek tárgyalásakor azonban a megfigyelőt kitiltották a szavazókörzetből. /Választási csalásra utaló bejelentések Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Az RMDSZ plakátjait tépdeste, és helyükre a Magyar Polgári Párt plakátjait ragasztotta fel a kápolnásfalusi kerítésekre Szász Jenő, az MPP elnöke, megyei tanácselnökjelölt és kampányfőnöke, Balázs Árpád, állítja a Miért sajtóközleményében Grünstein Szabolcs, az Itthon Fiatalon mozgalom elnöke. Szász Jenő tagadta, hogy plakátokat tépett volna Kápolnásfaluban, hozzátéve, kérni fogja a kápolnásfalusi rendőrséget, hogy vizsgálja ki, melyik párt plakátjai találhatók meg a faluban, és melyikét távolították el. Szász elmondta, Csíkszereda és Székelyudvarhely között utazva megállapította, az RMDSZ plakátjai mindenütt megtalálhatók, az MPP plakátjait viszont eltávolították. Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje három feljelentést is tett. Az egyiket a Hargita Népe megyei napilap ellen nyújtotta be, mivel véleménye szerint hamis, módosított fényképet tettek közzé a lapban, mely őt a magyar miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel együtt ábrázolja. A Magyar Polgári Pártot egyik választási hirdetése miatt jelentette fel, amelyben az RMDSZ emblémáját használta fel engedély nélkül, valamint ismeretlen tettes ellen a YouTube videómegosztón közzétett felvétel miatt, melyen álarcos személyek szalmabábura helyezett fotóját égették el. Plakáttépőket értek tetten Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén a kampánycsend idején. Gyergyóremetén tinédzserek tépdesték a Magyar Polgári Párt plakátjait, Gyergyóalfaluban szemtanú állítása szerint Borboly István, Borboly Csaba megyei tanácselnökjelölt bátyja és társasága „takarította” a kerítésekről a plakátokat. Mindezt látta Baricz Attila Károly, az MPP gyergyóalfalvi polgármesterjelöltje. A helyszínen nem sikerült elcsípniük a tetteseket, ezért autóval üldözőbe vették, egészen Gyergyócsomafalváig üldözték Borboly István autóját. Az esetet jelentették a helyi rendőrségen. Borboly Csaba hallott az esetről, de ő úgy tudja, hogy a Magyarországról éppen hazatérő bátyját Gyergyóalfaluban üldözőbe vették. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő szerint magánszemély kerítéséről történő plakáttépés nem minősül bűntettnek. /Jánossy Alíz, Székely Zita: Plakáttépéssel vádolja egymást az MPP és az RMDSZ kampánystábja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Lapzártáig a tizenhárom körzetből beérkező adatok alapján a Magyar Polgári Párt jelöltje győzött Kézdivásárhelyen. A helyi választások nagy vesztese Török Sándor jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 40,91 százalékát kapta. Második forduló lesz Kézdiszentléleken és Ozsdolán. – Csernátonban Bölöni Dávid, Torján Daragus Attila, Kézdiszentkereszten Jakab Mária Edit, Esztelneken Vargha Attila, Kézdialmáson Molnár István, Lemhényben Lukács Róbert, Bereckben Dimény Zoltán, Gelencén Szakács Tibor, Szentkatolnán Tusa Levente RMDSZ-színekben megválasztott polgármesterek vezetik a következő négy évben a településeket. /Iochom István: Kézdivásárhely váltott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Lippán Ioan Micle, a PNG-CD polgármesterjelöltje (volt helyi rendőrfőnök) busszal vitte szavazni a romákat, akiket voksolás után élelmiszeres csomagokkal jutalmazott. Szintén Lippán egy cég autójával vittek romákat szavazni, sőt elmagyarázták nekik, hogy hova tegyék a pecséteket. /Sólya R. Emília: Választási incidensek. Busszal vitték a romákat szavazni. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Újabb csángóföldi településen derült fény arra, hogy a helyi román pedagógusok és a polgármester megfélemlíti az iskolán kívüli magyaroktatásban részesülő diákokat és szüleiket. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tájékoztatása szerint Klézséhez hasonlóan Lujzikalagorban is nyomás nehezedik a csángó szülőkre annak érdekében, hogy ne járassák magyar nyelvű magánórákra a gyermekeiket. Lujzikalagorban tavaly 40 kisdiák kezdett magyarórára járni iskolán kívül, az MCSMSZ által bérelt házban. Idén 15 szülő terjesztette be anyanyelvoktatás biztosítását célzó kérvényét a román állami iskolában, a tanintézet igazgatójának és tanárainak nyomására azonban négyen már visszavonták a kérelmet. Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási programfelelőse elmondta, volt olyan másodikos kislány, akit tanárai hazaküldtek az iskolából, és azt mondták neki: az édesanyja és egy visszavonó kérvény nélkül ne is jöjjön többé. „Pellengérre állítják, állandóan gúnyolják a magyarórára járó gyerekeket” – számolt be a lujzikalagori állapotokról Hegyeli Attila. A csángószövetség Pásztor Gabriella oktatási államtitkár segítségét kérte az ügyben, aki kabinetfőnökét küldte bákói terepszemlére. Látogatása során Murvai László államtitkár elképedve vette tudomásul, hogy a lujzikalagori iskola tanárai megfenyegették: értesítik a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), mivel nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik, hogy a gyermekek ne tanuljanak magyarul. Az MCSMSZ panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál amiatt, hogy Augustin Pascariu, a szintén Bákó megyei Klézse katolikus plébánosa azzal fenyegette a helyi diákokat, nem engedi őket bérmálkozni, ha magyarórára járnak. /Veszély a nemzetbiztonságra? = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Hosszas kutatás, a történészekkel való konzultálás után készültek el a huszárruha-rajzok – hangoztatta Somogyi Győző magyarországi Munkácsy-díjas grafikus gyergyóditrói kiállításának megnyitóján. A szabadságharc hadserege című, negyven színes grafikából álló tárlatanyag csupán ízelítő abból a terjedelmes sorozatból, amelyet a művész az 1848–49-es szabadságharc katonai egyenruháiról készített. „Az 1980-as évekig senki nem rajzolta meg ezeket az egyenruhákat. Ezekből a rajzokból keltek életre azok a mai huszárok, akik a ‘48-as katonai hagyományokat ápolják” – indokolta a művész történelmi alapossággal végzett munkáját. A gyergyószentmiklósi Földváry Károly Egyesület 11. Székely Határőr Huszárezredének egyenruhái is Somogyi rajzai alapján készültek, és az ezred zászlóját is a veszprémi művész tervezte. Somogyi Győző témáit a magyar történelemből és vallásból meríti. A történelmi hősök megformálásában figurái groteszk hatást keltenek arcuk és kezük felnagyítása miatt – hangzott el a Jézus Szent Szíve nagytemplom búcsújának időpontjára időzített tárlat megnyitóján. A képeket hamarosan Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön is kiállítják. /Jánossy Alíz: A szabadságharc hadserege vonult fel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

A második világháború sötét időszakával kapcsolatos két kötetet mutattak be a Kolozsváron, két különböző rendezvény keretében: az egyik az erdélyi szász SS-katonákkal kapcsolatos, és a Német Kulturális Központban ismertették, a másik pedig az erdélyi zsidóság holokauszt utáni identitásválságát járja körbe, a Tranzit Alapítvány által szervezett beszélgetéssorozat részeként. Bemutatták Paul Milata romániai születésű, berlini történész a Hitler, Sztálin és Antonescu között. Romániai németek az SS-csapatokban című német nyelvű könyvét. „A romániai németek indítékainak megértéséhez figyelembe kell vennünk a másik két nagy hatalom létezését. Az erővonalakat három személyiség: Hitler, Sztálin és Antonescu határozták meg. ” A romániai németek azért léptek be – a professzor fejtegetése szerint – az SS soraiba, mert féltek Sztálintól, és mert volt jó pár negatív tapasztalatuk Antonescu politikájával kapcsolatban, valamint bizonyos módon imponált is nekik a nemzetiszocialista Németország. A szerző könyvének román fordítását szorgalmazza. Tibori Szabó Zoltán újságíró legutóbbi kötete, az Árnyékos oldal /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ volt a másik kiadvány. „Az erdélyi zsidóság történetének legizgalmasabb témája az identitáskeresés, és ez a könyv pontosan azt a témát járja körül” – indította a bemutatót Gidó Attila, a romániai Kisebbségkutató Intézet munkatársa. /Darvas Beáta, Fleischer Hilda: Sötét múlt nyomában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Románia gazdasága 8,2 százalékkal erősödött az idei első három hónapban az elmúlt év azonos időszakához képest. A szakértők lassúbb, 6,4 százalékos bővüléssel számoltak. Reuters-elemzők véleménye szerint idén 6,5 százalékkal nő a román gazdaság. /8,2 százalékos a gazdasági növekedés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Töröltetné a marosvásárhelyi polgármester-választás eredményét Borbély László. Az RMDSZ jelöltje szerint Dorin Florea csalással győzött. A PD-L jelöltje, Dorin Florea a polgármester-választás a szavazatok 52,52 százalékával nyerte meg, az RMDSZ jelöltje, Borbély László 44,86 százalékot szerzett. Az RMDSZ Marosvásárhelyen a városi tanácsban 10 helyet szerzett meg a korábbi 12 helyett. Valószínűsíthető, hogy a két alpolgármesteri tisztség közül csak az egyiket szerzi meg az RMDSZ. Nem világos, hogy erre Csegzi Sándort vagy Bakos Leventét jelölik. Szászrégenben Nagy András, az RMDSZ jelöltje megszerzett egy újabb mandátumot 53 százalékkal, akárcsak Szováta polgármestere, Péter Ferenc, aki elsöprő, nyolcvan százalékos győzelmet aratott. Ugyancsak az RMDSZ színeiben első fordulóban nyert Sófalvi Szabolcs Marosszentgyörgyön. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte, az RMDSZ nagyon jól szerepelt, biztosított a romániai magyar közösség képviselete az önkormányzatokban. „Megnyertük Hargita és Kovászna megye tanácselnökségét, olyan jelentős székely városok polgármesterségét, mint Székelyudvarhely vagy Csíkszereda. Maros megyében eddig 30 polgármesterünk volt, most van 34. Ezek között Szászrégent ismét megnyertük, ami azt bizonyítja, a magyaroknak van üzenete a románok felé” – összegzett Markó. /Lokodi Imre: Eredményt óvna Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 9/ Marosvásárhelyen a végleges adatok: a választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 132. 826. Szavazáson részt: 77. 595. Érvénytelen: 987. Érvényes szavazatok száma: 76. 608 1. Dorin Florea: 40. 241; 2. Borbély László: 34. 374; 3. Ichim Marius: 1. 156. A városi tanács összetétele: 1. RMDSZ 10 tanácsos (30. 931 szavazat – 40,8%): Dávid Csaba, Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor. 2. PD-L 8 tanácsos 3. PSD 2 tanácsos. 4. PNL 2 tanácsos. 5. PRM 1 tanácsos. Borbély László, az RMDSZ polgármester-jelöltje a választási törvényt sértő események miatt óvást nyújt be a Központi Választási Irodához. /Borbély László óvást nyújt be a Központi Választási Irodához . = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Feltűnő a közügyek iránti közöny. A kisebbségi léthelyzetben meg kell őriznünk nemzeti identitásunkat, hangsúlyozta Veres István, a lap főszerkesztője. /Veres István: Legfőbb bajunk a közöny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 3./

A helyhatósági választások hivatalos eredményeinek hiányában nyilatkozott Eckstein-Kovács Péter szenátor. Nehezményezte, hogy a kampánycsend beállta előtt, a rendőrség fellépett egy RMDSZ-es női jelölt és néhány önkéntes ellen, akik egy gépkocsi szélvédőjére (amelynek tulajdonosa ráadásul nem kifogásolja a párt munkáját) választási röplapot ragasztottak ki. A szenátor köszönetét fejezte ki az RMDSZ-re szavazóknak. Szerinte Kolozsváron sok magyar választotta Bocot, ami érthető, mert a város fejlődését az ő személyéhez kötik. Kifejtette: a Nagy-Románia Párt (PRM) eltűnése a politikai életből azt jelzi, hogy az idegengyűlöletnek nincs keresnivalója ebben az országban. A szenátor megköszönte az MPP Kolozs megyei szervezetének a kampányban tanúsított korrektséget. /Ö. I. B. : Eckstein-Kovács: „Befellegzett a romániai xenofóbiának” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./

Immár a tizenhatodik alkalommal indul I. évfolyam a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar nyárádszeredai kihelyezett tagozatán. A beiskolázási szám 50 + 10 (az utóbbi 10 teljes költségtérítéses hely). Az oktatás időtartama 9 félév, az utolsón a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése. Az oktatás helye: kéthetenként, péntek déltől vasárnap délig Nyárádszeredában konzultáció; évente legalább egy alkalommal Magyarországon egyhetes gyakorlat vagy szakmai szemle. Jó tanulmányi eredményt elérő hallgatóink a félévek végén tanulmányi ösztöndíjat, a legnehezebb anyagi helyzetűek pedig szociális segélyt kapnak. A végzettek a budapesti Corvinus Egyetem diplomáját kaphák, amelyet itthon honosítanak. A diploma egyenértékű a Sapientia EMTE vagy Románia bármelyik egyeteme kertészmérnök BSc szakán szerzett diplomával. /Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető: Éljünk a lehetőséggel! Idén is indul képzés a nyárádszeredai kertészmérnöki szakon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Negyvenkét fiatal magyar színész lép pályára idén Erdélyben, azonban a hazai magyar színházak nem tudnak ennyi új művészt fogadni. A szokatlanul magas számra a bolognai rendszer kritériumait adaptáló hazai felsőoktatás helyzete ad magyarázatot: egyszerre ér véget az egyetemi alapképzés az utolsó négyéves oktatási ciklusban részt vevő hallgatók és a három évre beiskolázott legelső évfolyam diákjai számára is. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) színészképző szakán nyolcan negyedévesek, tízen harmadévesek, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen pedig 12-12 színész és hat bábszínész kapja kézbe oklevelét. Távlati terveket a végzős színészek egyelőre nem szőnek, egyesek átképeznék magukat, a televíziózás felé kacsingatnak, vagy önállóan próbálnak megoldást találni. Molnár Orsolya például egyéni műsorát kívánja minél több városba eljuttatni. Van olyan is, aki Budapesten próbálna szerencsét. Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetemen a mesterképzést a legtöbb diák jó lehetőségnek tartja. /Antal Erika, Bonczidai Éva: Színpad helyett orvosira? = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Csökkenő tendenciát mutat a magyar tannyelvű kilencedik osztályok száma: magyar tagozaton 248 gimnáziumi osztályt indítanak és 112 szakiskolai osztályt, ami az elmúlt évhez képest visszaesés. Országosan 239 ezer helyet biztosít a Tanügyminisztérium a kilencedik osztályba, ebből 10 080 hely magyar osztályban van. Idén először érvényes az a rendelet is, hogy osztályonként két-két roma nemzetiségű gyermeknek is biztosítanak helyet. /Darvas Beáta, Pásztor Krisztina: Kevesebb magyar gimis? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Idén már nem lesz képességvizsga a nyolcadikosoknak. „Ugyanannyi gyenge tanuló jut be majd iskolánkba ezzel az új rendszerrel is, amikor kizárólag a médiák döntik el a bejutást, mint eddig, amikor képességvizsga szűrte meg a jelentkezőket” – mondta Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Gimnázium igazgatója. Különleges helyzetben van a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, ahol mindkét eljárást alkalmazzák a kilencedikesek kiválasztásánál: a reál osztályba való bejutás a számítógépes elosztási rendszerrel működik, a humán osztályba jutáshoz viszont, Popa Márta igazgatónő elmondása szerint, vallásteszten kell átmenniük a jelentkezőknek. Kevés a szakképzett munkás. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a kínálat hiánya miatt reális igény nincs a megyében a szakosztályokra. „Egy magyar tannyelvű szakközépiskola vagy szakmunkásképző létesítését minden évben megpróbáljuk a megyében, az egyházak bevonásával is, de ez mindeddig nem sikerült” – magyarázta. A szülők szerint a gyerek inkább végezzen egy jobb nevű elméleti líceumban, mintsem egy külvárosi román szakmunkásképzőben tanuljon. Székelyföldön és részben a Partiumban is jó arányban vannak jelen a magyar szakosztályok, de a szórványban egyelőre az is nagy gondot jelent, hogy a meglévő nyolcadikos tanulókat megtartsák a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban. Szeben megyében egyetlen magyar kilencedik osztály indul, Szászmedgyesen, de az sem biztos, hogy a jelenlegi húszas létszámú nyolcadikból minden gyerek oda iratkozik. /A nyolcadikos tanulók idén először stresszmentesen léphetnek a líceum első osztályába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Az első forduló után 145 polgármestere van az RMDSZ-nek, 2004-ben ugyanekkor 142 volt. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket, szögezte le Markó Béla, az RMDSZ-elnöke. Marosvásárhelyen nem sikerült győznie Borbély Lászlónak, de megszerezték Székelyudvarhelyt, a székelyföldi megyei tanácsokat, „legyőzték Szász Jenő MPP-elnököt”, a vártnál is jobban alakult az MPP-vel szembeni szavazatarány. Az RMDSZ a leadott magyar szavazatok körülbelül 85 százalékát kapta meg, míg a Magyar Polgári Párt 15 százalékot. Székelyföldön pedig egyharmad a kétharmadhoz az RMDSZ javára, ez jó eredmény. Markó hangsúlyozta, a választás politikai üzenete: „a magyar választók visszautasítják, hogy Magyarországról eljöjjön egy párt és itt kampányoljon. A kudarc ilyen szempontból nemcsak a Magyar Polgári Párté, hanem azoké is, akik onnan idejöttek, keresztül-kasul bejárták Erdélyt, és kampányoltak a Polgári Párt mellett. ”Markó szerint az MPP-nek köszönhető, hogy a Szilágy megyei magyaroknak nincs megyei tanácselnökük. /Salamon Márton László: „Nem hiszek a babonákban” Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a helyhatósági választások első fordulójának eredményeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az erdélyi magyarság elsöprő többséggel, 85 százalékban támogatta at RMDSZ-t, a Magyar Polgári Pártra (MPP) pedig csak 15 százalék szavazott. Az RMDSZ megőrizte súlyát a romániai politikai színtéren, hiszen a pártok közül a negyedik helyen áll az elnyert mandátumok tekintetében. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket. A Fidesz minden erejével és logisztikájával kampányolt az RMDSZ ellen, és mégsem nyertek: ki vállalja ezért a kudarcért a felelősséget, az MPP, a Fidesz vagy netán senki? – jelentette ki Markó. Az RMDSZ-nek nagyon jó, fiatal, felkészült csapata van a helyi önkormányzatokban, Hargita megyében például Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetője lett a megyei tanács elnöke. /Markó: Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A június 1-jei helyhatósági választásokon a szavazatok több mint felét a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD–L) gyűjtötte be, maga mögé utasítva a kormányzó Nemzeti Liberális Pártot (PNL). Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tömörülése viszont a mérleg nyelvét töltheti be, mind a megyei, mind a helyi tanácsokban. Erdély jelentős része a PD–L kezébe került, a PSD viszont megtartotta immár hagyományosnak számító Kárpátokon túli területét. A az idei választások legnagyobb vesztese a Nagy-Románia Párt, amely a legtöbb helyen még az 5 százalékos választási küszöböt sem érte el. /Bogdán Tibor: A politika kétszínű térképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ nem érte el az öt százalékos küszöböt /4,86 százalékot kapott, 124661 szavazatot/, így nem lesz képviselete a megyei tanácsban. Az RMDSZ-nek két településen egy-egy tanácsosi mandátumot sikerült szereznie, nyolcat viszont elveszített az előző évekhez képest. A Magyar Polgári Párt (MPP) összesen két településen van jelen a megyében, csupán 304 szavazatot sikerült szereznie. Az RMDSZ-es besztercei városi tanácsosok száma is csökkent, eddig Gönczi Irénke és Ilyés István dolgozott a helyi tanácsban, a mostani választás eredményeképpen az RMDSZ-nek csak egy tanácsost, Ilyés Istvánt sikerült bejutatnia az önkormányzatba. Az RMDSZ-nek 31 helyi tanácsosi mandátuma van a megyében. Elvesztettek öt helyi tanácsosi tisztséget vidéken, egyet Besztercén, kettőt pedig Bethlenben. Ugyanakkor Rettegen és Mezőörményesen egy-egy RMDSZ-es helyi tanácsossal több képviseli majd a magyarságot. Az MPP csak Felőrben és Árpástón van jelen. Árpástón az MPP-re leadott szavazatok száma elég volt ahhoz, hogy az új magyar párt egy tanácsost juttasson be a helyi közigazgatásba. A kilenc RMDSZ-es polgármester közül egyetlen egy jutott tovább a második fordulóba: Árpástón Joó János. /D. I. : Beszterce-Naszód megye. Az RMDSZ hat tanácsosi helyet veszített. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Elégedetten nyilatkozott a választásokon az RMDSZ által elért eredményekről sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „Annak ellenére, hogy verseny volt, és annak ellenére, hogy a Fidesz, Magyarország jelen pillanatban legerősebb politikai alakulata minden erejét és logisztikáját bevetve kampányolt az RMDSZ ellen és az MPP mellett, nem jártak sikerrel” – hangoztatta Markó. Markó arról is beszámolt, hogy az MPP fellépése miatt néhány tisztséget mégis elveszített az RMDSZ. Szintén az MPP-t okolta az elveszített mandátumokért sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. „Az MPP mintegy 10 ezer szavazatot vett el tőlünk, ami azzal járt, hogy elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet. Eközben az MPP-sek nem jutottak be sem a Maros Megyei Tanácsba, sem a marosvásárhelyi önkormányzati testületbe. Ám néhány helyet sikerült elorozniuk a megye magyar közösségétől. ” – fogalmazott Kelemen Atilla. Hasonlóképpen a polgári pártot támadta Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, aki szerint helyi szinten 3 ezer voksot „vett el” az MPP a szövetségtől. Hozzátette: az MPP-seknek most rá kell jönniük, hogy nincsenek támogatók mögöttük, és „hatalmas rosszat követtek el a magyarság ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is a polgári pártot tartja felelősnek azért, hogy a szövetség tanácsosjelölt-listája a vártnál gyengébben szerepelt a választáson, és a korábbi nyolc helyett csak öt képviselőt tudott bejuttatni a megyei önkormányzatba. László Attila szerint a magyar választók 12 százaléka román pártokra szavazott, az MPP által elvitt 6–7 százaléknyi magyar szavazat is hozzájárult a magyar mandátumok számának csökkenéséhez. „Sajnálom, hogy román pártok is részesültek a mi szavazatainkból. Ebben nem az MPP a ludas. A mi 1,36 százalékunk annyira elenyésző, hogy nélkülünk is megtörténhetett volna a mostani visszaosztás. Az ilyen helyzet a két párt közötti választási koalíció megkötésével megelőzhető lett volna. A megegyezés nem rajtunk múlott, tehát a felelősség az RMDSZ oldalán keresendő” – reagált Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke, valamint az alakulat kolozsvári vezetője, Gergely Balázs. Cáfolták, hogy az MPP az RMDSZ táborától vett volna el szavazatokat, mint mondták: az MPP-t olyan választók támogatták, akik amúgy sem adták volna voksukat az RMDSZ-re. /Össztűz az MPP-re. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Marosvásárhelyen eddig nem igazán jeleskedtek a hatóságok a kampánycsend alatt történt sorozatos törvénysértések miatt benyújtott óvások ügyében. Különösen súlyos az, ami az egyik televíziótársaság operatőrével történt, és ami bűnügyi eljárást vonna maga után. A kampánycsend megsértését filmező operatőr elmondása szerint a kameráját a törvénytelenséget jegyzőkönyvelő rendőrök szeme láttára a Salubriserv tulajdonosa, Sorin Terbea erőszakkal elvette, majd autójába vágta magát és elhajtott. . A rendőrparancsnok arra hivatkozik, hogy nincs tudomása rendőrségi csoport helyszínen tartózkodásáról. Június 3-án a Népújság érdeklődésére a rendőrparancsnok azt mondta: folynak a vizsgálatok, de többet nem árulhat el, mivel az ügyészséggel együtt dolgoznak az ügyön. Közben a főügyész azt nyilatkozta, hogy ők egyelőre csak felügyelik a nyomozást, de a bűnügyi eljárás megkezdését a rendőrség még nem kérte! Milyen jogállam az, amelyben ilyen esetek történhetnek? /Antalfi Imola: Az illetékes szervek időhúzására játszanak! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás ügyének megoldatlanságára hívta fel hallgatósága figyelmét Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő június 3-án Brüsszelben, az erdélyi Sapientia egyetemi hálózat vezetőivel tartott sajtótájékoztatón. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke, valamint Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője volt jelen. Találkoztak Leonard Orbannal, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős –román állampolgárságú – biztosával. Támogatását kérték ahhoz, hogy Erdélyben érvényesüljön a többnyelvűség. Leonard Orban a találkozón azt hangsúlyozta, hogy az oktatáspolitika nem európai bizottsági hatáskörbe, hanem nemzeti hatáskörbe tartozik. Orban ugyanakkor támogatásáról biztosította a többnyelvűség előmozdítását célzó törekvéseket. A Bolyai Tudományegyetemet a román hatóságok még 1959-ben megszüntették. 1990 óta sem sikerült elérni, hogy önálló állami intézményként indulhasson újra. Tőkés elmondta, ezért választották a magánegyetemi utat. Az összesen négy helyszínen – Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon –, mintegy 3500 hallgatóval működő, egyházi alapítású Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem költségeinek nagy részét a magyar állam állja, a Sapientia Alapítványon keresztül. Ahhoz, hogy román állami támogatásban részesülhessenek, hivatalos akkreditációra lenne szükség. /Tőkés Brüsszelben az erdélyi magyar felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Autonómiatörekvéseik támogatását kérték a vajdasági magyarok képviselői Budapesten az Országgyűlés június 3-án tartott szakbizottsági ülésén, ahol a testület a szerbiai helyzet értékeléséről hallgatta meg a korábban választási koalícióba tömörült magyar szervezetek vezetőit. Az ülésen a bizottság formálisan nem nyilvánította ki támogatását, de a meghallgatást követően Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnök is úgy nyilatkozott: nyitottak a vajdasági magyarok kérésére. A vajdasági magyar koalíció 5–7 parlamenti helyre számított, de csak négyet sikerült megnyernie. Németh Zsolt sikernek mondta, hogy a három párt összefogásával meg tudták őrizni a magyarság politikai képviseletét Szerbiában. /Támogatást kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Számbelileg Arad megye magyarsága egyre vékonyodik, azonban erősödik benne a bizonyítás vágya. Mennyi szépirodalmi, helytörténeti, társadalomtudományi vagy más jellegű könyv bemutatója volt az utóbbi időben helyi magyar szerzők tollából. Mindezek ellenére az aradi magyar szerzők elszigetelten dolgoznak, publikálnak. Az Írószövetség temesvári fiókjának van magyar tagozata, de ők sem vetik „vigyázó szemüket” Aradra. A Román Írószövetség aradi csoportja alig tud valamit a magyar pályatársakról. Akkor mutatnak érdeklődést, ha műveik magyar tolmácsolásáról van szó. Pár évvel ezelőtt biztatóan indult meg a kapcsolatfelvétel. A közös irodalmi antológia, a Ponton, amelyben Békés megyei magyar és román, illetve az aradi román és magyar tollforgatók is publikáltak, egyetlen megjelenés után kifulladt. /Puskel Péter: A napfénytaksától az elszigeteltségig. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

Elkezdődött az óvodába való beiratkozás, azonban nincs elegendő hely a gyermekek fogadására, nagyobb városokban a helyek már az első órában megteltek. Megoldást a magánóvodák jelenthetnek, amelyek száma az elmúlt években megduplázódott, de így sem fedezik a szükségleteket. A minisztérium a helyhiányt úgy oldja meg, hogy iskolákban nem használt termeket, illetve olyan helyiségeket, amelyeket most bútorraktáraknak használnak, átalakítanak óvodákká. A magánóvoda drága: az egy gyerekre eső havi díj akár 600 lej is lehet. Románia az egyetlen olyan ország, amely semmilyen támogatást nem ad a magán oktatási intézményeknek. Kovászna megyében 168 állami óvoda működik, támogatásukban a helyi tanácsok vállalnak szerepet, jelezte Keresztes Ildikó, a megyei tanfelügyelőség referense szerint a megyében egyetlen magánóvoda sem működik. Hargita megyében 13 300 helyet biztosítanak az állami óvodák, idén 17 ezer gyermek óvodaköteles a megyében. /Fleischer Hilda: Kaszálnak a magánóvodák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

„Megvan a csodatétel is ahhoz, hogy az ötven éve elhunyt galántai gróf Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság mártír politikusát boldoggá avassa a katolikus egyház” – fogalmazott Molnár Imre történész, aki a bukaresti Petőfi Társaság székhelyén június 2-án bemutatta az Esterházy János szenvedéstörténetének dokumentumaiból összeállított Kegyelem életfogytig /Budapest, 2008 /című kötetét. Az 1949-ben Csehszlovákiában „fasiszta bűnökért” halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Esterházy János boldoggá avatásáért közbenjáró történész elmondta a csoda körülményeit. „Az olomouci érseknek a csodatétel kapcsán elmondtuk, a mirovi börtönben, ahol elhunyt Esterházy János, szolgál egy pap, aki ha nehéz börtönviselteknek kell Isten igéjét hirdetnie, mindig Jánoshoz fohászkodik, mert úgy érzi, ilyenkor nincs számára lehetetlen. Az érsek, meghallgatva bennünket, szomorúan legyintett: a pap súlyos rákbeteg, az orvosok lemondtak róla, ha csodát akarunk, imádkozzunk a gyógyulásáért. Másnap az olomouci katedrálisban felkérték a híveket, fohászkodjanak Esterházy Jánoshoz a pap gyógyulásáért. Egy hónap múlva a tiszteletes teljesen meggyógyult” – mesélte Molnár Imre. Molnár Imre történész elmondta, miután sikerült kideríteni ötven évvel halála után Eszterházy nyughelyét, a Budapesten működő Esterházy-emlékbizottság közbenjárásával megpróbálják feltárni a közös sírhelyet, és azonosítani az elhamvasztott mártír politikus urnáját. „A Szlovákiában még mindig háborús bűnösként nyilvántartott Esterházy János hamvait, pontos nyughelyét nagyon sokáig, a családtagok többszöri kérésére sem adták ki a csehszlovák hatóságok, mondván, János még holtában is tud ártani” – fogalmazott Molnár. A mirovi börtönben a hamvaknak nyomuk veszett, később kiderült, hogy a prágai Pankrac börtönben helyezték el az elítéltek hamvait tartalmazó urnákat. Valamikor a 70-es évek végén hajigálták be egy közeli temetőben, egy gödörbe. Az információkkal teletűzdelt kötet Esterházy húgának, Máriának a feljegyzései alapján készült, melyet a felvidéki politikus halálának ötvenedik évfordulóján bocsátottak a történész rendelkezésére a hozzátartozók. Ezt az évet az Esterházy-emlékbizottság emlékévnek nyilvánította, amely számos lehetőséget biztosít Esterházy János nevének és életművének bemutatására. Esterházy János Nyitraújlakon született 1901-ben, 1957-ben halt meg Csehszlovákiában. 1931-ben a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett, a csehszlovák parlamentben a magyar kisebbségek jogaiért harcolt, politikai célja a trianoni békeszerződés revíziója volt. 1938-ban megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. Ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet hatóságok koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és Szibériába hurcolták. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte fasizmussal való együttműködés vádjával. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák államnak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott – Szlovákia máig nem rehabilitálta. Földi maradványai egy prágai tömegsírban nyugszanak. /Oborocea Mónika: Kegyelem Esterházynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./