Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével készített interjút a Reggeli Újság, azután, hogy Kiss Sándor Markó Béla szövetségi elnök távozását szorgalmazta. Kiss elmondta, hogy az RMDSZ a liberálisokkal volt koalícióban, s megegyeztek, hogy folytatják az együttműködést, de Markó Béla elnök egyedül elment egyeztetni Basescu elnökkel, s utána úgy döntött, hogy a demokraták mellé áll az RMDSZ. Kiss Sándor szerint hiba volt, hogy Markó egyedül tárgyalt. Annak idején, amikor az államfő leváltásáról írtak ki népszavazást, és az RMDSZ a leváltás mellett volt, a bihari RMDSZ ellene volt, de véleményüket nem vették figyelembe. – Markó Bélának bizalmi szavazást kellene kérnie az RMDSZ tagságától. Kiss Sándor előzőleg sokakkal beszélgetett négyszemközt is, a testületek tagjaival is, nem áll egyedül a véleményével. Kiss a választmányi ülésen és a közgyűlésen el fogja mondani a véleményét, és bizalmi szavazást kér. /Máté Zsófia: Mindig a vezető a felelős. Beszélgetés Kiss Sándor megyei tanácsi alelnökkel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 29./

Még el sem kezdődött Kolozsváron a választási kampány, Sorin Apostu ideiglenes polgármester, a PD-L jelöltje máris kijelentette, nem nézi jó szemmel azt, hogy Guttman Szabolcs legyen Kolozsvár főépítésze. /Kiss Olivér: Kinek nem kell Guttman Szabolcs? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Elítélte a román államot Strasbourgban az Európai Emberjogi Bíróság a Nagybányán kilenc évvel ezelőtt, a 2000. január 30-án bekövetkezett ciánszennyezés ügyében, a strasbourgi bírák szerint a hatóságok nem szavatolták az állampolgároknak a tiszta és egészséges környezethez fűződő jogát. Ezzel egy időben roppant lassan halad a magyar állam által a tiszai katasztrófát előidéző nagybányai színesfém-feldolgozó ellen indított budapesti per. Miközben Strasbourg már elmarasztalta Romániát, a magyar államnak még mindig nem sikerült győzelmet aratnia a tiszai ciánkatasztrófa miatt indított per során /2001-ben százezer tonna, ciánt tartalmazó zagy ömlött a Zazaron és a Láposon keresztül a Tiszába, példátlan pusztítást végezve a folyó élővilágában. / A magyar állam által követelt 28,5 millió dolláros kártérítés ügyében a mai napig nem született ítélet. /Rostás Szabolcs: Ciánügy: európai intő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Esélyegyenlőséget, az alkotmányos jogok tiszteletben tartását követeli a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete. Az MPP képviselői – Tőkés András országos alelnök, Kiss István, a marosvásárhelyi szervezet elnöke és Berekméri Sándor ideiglenes megyei elnök – január 28-án bejelentették a magyar diákok továbbtanulásának korlátozása miatt megfogalmazott követeléseiket, ezek alátámasztására február 10-én „magyar tankönyves nagygyűlést” tartanak, amely nem etnikai jellegű, hanem jogkövetelő. Az MPP szerint ha a román VIII. osztályos diákok számára a tanfelügyelőség több mint 100 százalékos „lefedettséget” biztosít a továbbtanulásukhoz, ugyanez a jog megilleti a magyar diákokat is. Kiss István szerint 1990 után több középiskolában megszüntették a magyar osztályokat (Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Gheorghe Marinescu) és számos szakon nem biztosított a magyar nyelven való továbbtanulás lehetősége, mint például a közigazgatás, turizmus, mezőgazdasági turizmus, divattervező, kataszteri, üveg és kerámiagyártás, állategészségügy, környezetvédelem. Hozzátette: az I–VIII. osztályos magyar tannyelvű osztályokban tanító pedagógusok közül sokan nem ismerik a magyar nyelvet, miközben informatikát, testnevelést, angol nyelvet tanítanak. Tőkés András kijelentette: a társadalmilag fontosabb, keresettebb szakmákból kiszorítják a magyarságot. Ez diszkrimináció. Nem értenek egyet Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettessel, aki azt mondja, hogy megoldották a problémát. Az MPP a főtanfelügyelő-helyettes leváltását követeli. /Antalfi Imola: MPP-akcióterv a magyar osztályok ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

Január 27-án Temesváron, a Bartók Béla Gimnáziumban tanácskozott a Temes Megyei Civil Fórum, amelyre 39 magyar szervezet küldte el mintegy 70 képviselőjét. Erdei Ildikó elnök összegezte a 2003-ban alakult Civil Tanács működtetésének eddigi tapasztalatait: a civil szervezetek munkáját segítette a pályázatíró műhely, a szakmai képzések, a képviselői iroda által felajánlott közösségi alap, a 2%-os adományok összegyűjtését célzó kampány. Idén létrejött a www.temes.ro honlap, amelynek egyik célja a civil szervezetek közötti kommunikáció elősegítése és adatbázis létrehozása. Javasolták, hogy össze kellene békíteni a megyében működő magyar hagyományőrző csoportokat. Erdei Ildikó, a Civil Tanács elnöke szerint várakozáson felüli volt az érdeklődés, más szervezetek is jelezték együttműködési szándékukat. /Pataki Zoltán: Temes Megyei Civil Fórum. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

A magyar kultúra napján a Tabula Varadiensis tudománytörténeti jelentősége a magyar és az európai quattrocento művelődéstörténetében címmel tartott előadást Toró Tibor atomfizikus a temesvári Magyar Házban. Vitéz János püspökségének idején, a XV. század közepén Nagyvárad volt a tudományos világ egyik központja – hangsúlyozta Toró professzor. Vitéz János Váradon csillagvizsgálót hozott létre, Georg Pauerbach bécsi csillagász professzor és tanítványa, Regiomontanus segítségével. Pauerbach ide helyezte a kezdő délkört, a Kolumbusz által is használt híres Váradi Táblázatokban (Tabula Varadiensis) innen számította a nap- és holdfogyatkozásokat. Toró Tibor javasolta, hogy a Váradi Táblázatokat vegyék fel az Unesco világ öröksége listájára, akárcsak Bay Zoltán magyar fizikust, egy új tudományág, a radarcsillagászat elindítóját és az első világűrkísérlet végrehajtóját. Az előadáson részt vett Farkas Zoltán csillagász, a Temesvári Csillagvizsgáló igazgatója is. /Pataki Zoltán: Tabula Varadiensis. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Január 23-án a Kézdiszentlélek nagyközség Petőfi Sándor nevét viselő művelődési otthonában megalakult a Fiatalok Kézdiszentlélekért Szervezet, rövidítve a FIKSZ. Az alakuló ülésen Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere, Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) elnöke is jelen volt. Az elnöki tisztséget Karacsi Barna, az ifjúsági szervezet kigondolója tölti be. /Iochom István: Megmozdultak a kézdiszentléleki fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

A kovásznai Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezésében január 26-án Ignácz Rózsa Kovásznán született író és színművész születésének 100. évfordulója alkalmából a központi parkban tavalyelőtt felállított szobornál megemlékezést tartottak. Az írónő életét és munkásságát Magyari Lajos költő méltatta, kiemelve, hogy Ignácz Rózsa méltán bekerülhet Erdély nagyasszonyainak panteonjába. Az emlékező közönség a művelődési házban meghallgatta Földesdy Gabriella budapesti tanárnő előadását az írónő színészi pályájáról. Előadása anyagát, a fényképeket és két rövidfilmet, melyben a művésznő szerepelt, CD-n az Ignácz Rózsa-emlékszobának ajándékozta. /(Bodor): Ignácz Rózsára emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

Vidám előadással lépett fel Nagykárolyban, a Szent László Közösségi Ház színpadán a Cultur Art Egyesület, a Szatmárnémeti Északi Színház néhány színészéből és zenészekből verbuválódott csapata. „Színes szilánkokból vidám perceket raktunk össze” – konferálta be a társulatot Méhes Kati színművész. A csapat hetente két-három előadást tart a megye különböző településein, és egy fellépés erejéig még Máramarosszigetre is ellátogatnak. „Ez a társaság lassan már tíz éve dolgozik együtt. Időközben jöttek-mentek a tagok, a mostani felállás három éve van folyamatosan színpadon” – mondta el Henter Ambrus zenész. /Végh Balázs: Színes, nevettető szilánkok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

December óta mintegy 700 aláírást gyűjtött már össze az Életfa Családsegítő Egyesület annak érdekében, hogy indítsanak magyar csoportokat a kolozsvári bölcsődékben, tájékoztatott Herédi Zsolt, az Életfa Családsegítő Egyesület vezetőségi tagja. Románia alkotmánya kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van anyanyelvi oktatáshoz minden szinten. Kiss Tamás demográfus adatai szerint Kolozsváron a 2005–2007-es időszakban mintegy 780 magyar gyermek született, ami azt jelenti, bőven lenne elég gyermek magyar csoportok létesítésére. /S. B. Á. : Folytatódik az aláírásgyűjtés a magyar bölcsődei csoportokért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Ady Endre költészete halálának 90. évfordulója alkalmából emlékestet szerveztek Kolozsváron, Balázs Imre József Ady modernizmusáról tartott előadást. A szokásosnál kevesebben vettek részt Nagyváradon, az Ady Emlékmúzeum előtt a költő szobránál megrendezett koszorúzáson, kerek évfordulóra emlékeztek: 90 esztendeje, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre. Két nagyváradi csoport is elzarándokolt Budapestre, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe, hogy koszorút helyezzenek el a költő sírján: a Nagyváradi Ady Társaság képviselői, később pedig a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Magyar Írók Szövetsége képviselői koszorúztak Tőkés László jelenlétében. Tőkés László beszámolt a nagyváradi emlékmúzeum helyzetéről is, arról, hogy az egykori Mülleráj cukrászda épülete bírósági úton tavaly az ortodox egyház tulajdonába került. /Hideg Bernadette, Szűcs László: Adyra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Térbe zárt pillanat címmel a 19. század végén és a 20. század elején készült sztereofényképekből nyílt kiállítás január 28-án Kolozsváron az Erdélyi Történeti Múzeumban. A tárlat megnyitója 2006-ban volt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a fényképeket az azóta eltelt időszakban több magyarországi múzeumban csodálhatták meg az érdeklődők. A kiállítás az elmúlt év folyamán több székelyföldi városban (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy) volt látható, most pedig Kolozsváron is megtekinthető. /F. ZS. : Sztereofényképek az Erdélyi Történeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A Boc-kormány elfogadta a 2009. év állami költségvetési és társadalombiztosítási költségvetési törvényét. A kabinet tagjai majd február 2-án találkoznak a szociális partnerekkel a törvény megtárgyalására. A tervezett költségvetési költségek 20 százalékát beruházásra szánják: közművesítés, útépítés, egészségügy, környezetvédelem, vízellátás – mindezekkel a gazdasági növekedést támogatnák. Boc szerint elsődleges ugyanakkor a korábbi kormány adósságainak a törlesztése. Két részletben bevezetnének egy szociális nyugdíjat, legkevesebb 350 lej értékben. Szintén szociális intézkedés, hogy a 600 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok esetében a gyógyszerek árát 90 százalékban kompenzálnák. Idén a fizetések és a nyugdíjak az inflációval arányosan növekednek majd, vagyis 5 százalékkal – jelentette be Emil Boc. A kormány erre az évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, eszerint a GDP elérné a 14,7 milliárd eurót. A tervezett költségvetés 56,1 milliárd euró, a hiány pedig 2 százalékos lenne. /Válságos időkre válság-költségvetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Ismeretlen tettesek felgyújtották Gábor Imre brassói RMDSZ-es önkormányzati képviselő gépkocsiját január 27-én, lakása előtt. A gépkocsi tulajdonosa az incidenst követő percekben megpróbálta eltávolítani a gépkocsi ülésére dobott égő Molotov-koktélt, de közben kigyulladt a ruhája. Gábor Imrét harmadfokú égési sebekkel szállították kórházba. Az esetről eddig egyetlen rendőrségi sajtóközlemény sem számolt be. A Katasztrófa-elhárító Felügyelőség (ISU) képviselője szerint gyújtogatásról van szó, a megyei rendőrség sajtószóvivője szerint viszont lehet, hogy Gábor Imre gépkocsija rövidzárlat miatt gyulladt ki. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke nem kívánta kommentálni az esetet. Annyit mondott: „mindenkinek vannak haragosai, főleg a politikusoknak, de fölösleges találgatni, úgyis kiderül. ” Brassóban nem ez volt az első eset, amikor ismeretlen tettesek gépkocsit gyújtogattak: a helyi napilap szerint január első két hetében négy gépkocsit gyújtottak fel. /Gyergyai Csaba: Molotov-koktélos támadás egy RMDSZ-tanácsos ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Sepsiszentgyörgyön az Andrei Mureseanu Színház körüli botrány azt követően robbant ki, hogy Antal Árpád polgármester a tevékenység ésszerűsítését kérte a színházaktól. Válaszul Florin Vidamsky, a román társulat igazgatója, a Cotidianul országos napilap január 28-i számában megjelent nyilatkozatában azzal vádolta a többségében magyar önkormányzatot, hogy a megszabott, igen alacsony költségvetéssel diszkriminálja a román társulatot. Antal Árpád elmondta, hogy a tanács erre az évre az eddiginél kisebb költségvetést szán mindkét színházi társulatnak. A Tamási Áron Színháznak 2,4 millió lejes költségvetést szántak, mert a két társulat egy fedél alatt dolgozik, de a közös költségeket – amelyek évi 300 ezer lejre tehetők – a magyar színház fedezi. A magyar társulat előadásait tavaly 21 088 személy látogatta, a terem kihasználtsága pedig átlag 73 százalékos volt. Ezzel szemben az Andrei Mureseanu Színháznak 700 ezer lejes költségvetést osztottak ki, figyelembe véve, hogy tavaly 4453 látogatója volt az előadásaiknak, és a terem kihasználtsága is csak 38 százalékos volt. Antal Árpád szerint a román színházi társulat túlméretezett adminisztratív személyzetet tart fenn: 30 személyt foglalkoztat, ebből 17 színész. A román színház közönségszervezője nagyobb fizetést kap, mint amennyi pénz a jegyeladásokból bejön. /Kovács Zsolt: Román kétség Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

A Hargita Népe napilap szerkesztősége állásfoglalásában leszögezte, mélységesen elítéli Kurkó János Györgynek a lap munkatársával, Kopacz Gyulával szemben tanúsított erőszakos cselekedetét. Kopacz Gyula sportújságíró január 24-én az esti órákban, munkavégzés közben a Vákár Lajos Műjégpálya protokolltermében tartózkodott. A helyiségbe érkező Kurkó János György kérdőre vonta őt, amiért újságírói kérdést tett fel a HC Csíkszereda edzőjének, majd torkon ragadta Kopacz Gyulát. A törvényszéki orvosi látlelet szerint Kopacz Gyula 5-6 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az incidenst követő napokban, január 28-án Kurkó ellátogatott szerkesztőségbe, ahol Kopacz Gyulát tanúk jelenlétében megfenyegette. A szerkesztőség elítéli Kurkó fellépését, egyben lehetőséget ad arra, hogy Kurkó a lapban kifejtse véleményét. /A Hargita Népe szerkesztősége: Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

Az Új Magyar Szó átvesz cikkeket a magyarországi kormánypárti sajtóból. A mostaniban Mészáros Tamás a 168 Óra hetilapban kiállt a Gyurcsány-kormány mellett, továbbá az uszító ellenzéket szidta: „Tessék elolvasni, meghallgatni a legnagyobb ellenzéki párt prominenseinek akárcsak az utóbbi hetek során közzétett megnyilatkozásait. ” „Ez a gyalázkodás már túllép azon a mértéken, amit évek óta megszoktunk. ” /Mészáros Tamás, 168 Óra: A meggyalázott nyelv. Változatos válságok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Dr. Zakar Péter egyetemi tanár, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke gyakran jár Aradra, a magyar történelem különböző kérdései iránt érdeklődők örömére: kitűnően dokumentált előadásait élvezettel hallgatja a közönség. Január 27-én az Egyháziak 1848–49-ben című videovetítéses előadása a nagyközönség által kevéssé ismert témára összpontosított: arra, hogy az 1848–49-es forradalomban az egyházak és egyházi emberek, azaz a különböző vallásfelekezetek vezetői és lelkészei milyen mértékben vettek részt. Vázolta a magyarországi vallásfelekezetek arányait, az 1847–48-as országgyűlés által elfogadott 20. törvénycikket, amelyek egyenlőséget biztosítottak a felekezeteknek. Mind a katolikusok, mind a protestánsok többsége, sőt a bánsági ortodoxok is jórészt támogatták a forradalmat, a neológ zsidóság is, de minden felekezetben voltak vehemens ellenzői is. Az előadást az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezte a Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz közösségépítő program keretében. /Jámbor Gyula: Egyháziak 1848–49-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Magyari Tivadar média szakos szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese Hét év után. Változások a romániai magyar sajtószereplők és intézményeik működésében címmel tartott előadást a hét végén rendezett Társadalmi változás. Az erdélyi kisebbségek helyzete Románia EU csatlakozásának kontextusában nevet viselő konferencián. Magyari Tivadar A romániai magyar média című, 2000-ben megjelent tanulmányában bemutatta az erdélyi magyar újságírás intézményes és tudati sajátosságait. Megállapította: „A médiaszereplők szakmai tudatát, médiapolitikai gondolkodását erősen meghatározzák a romániai magyar diskurzus domináns alaptételei: a hetven-nyolcvanéves hagyományok továbbőrzése és a kisebbségi jogvédelem, jogféltés. Ez gyakran olyannyira kitölti a szakmai tudat „terét”, hogy a pragmatikus szakmabeli, médiagazdasági szempontok másodlagossá válnak, relativizálódnak. ” A romániai magyar sajtót egyrészt mozgósító, propaganda jellegűként és ellentmondásosként értékelte, másrészt pedig olyannak, amely széleskörű, „napi rendszerességű tájékoztatást nyújt” olvasóinak. Magyari szerint a romániai magyar sajtónak továbbra is a legjellemzőbb típusát a helyi napilapok adják. Ezeket a lapokat a minimális fejlesztés, már-már tartalmi, arcélbeli stagnálás jellemzi. A romániai magyar sajtó továbbra is kettős szerepben él: egyrészt az etnikum identitásának és sérelmeinek napi felidézésével, másrészt pedig akkora potenciális közönséggel rendelkezik, hogy úgy képes kommunikálni, mint egy többségi sajtó. A kisebbségi neurózis megnyilvánulása, az etnikai vonatkozások túltematizálása továbbra is megmaradt. A kisebbségi értelmiségi személyek ebben a sajtóban mitikus küldetésű személyiségként jelennek meg. Felnőttek és megerősödtek új sajtóformák is, az internetes portálok, illetve a helyi FM rádiók. Az internetes kiadványok témaszelekciója meghatározza a többi sajtó hírszelekcióját. A legnagyobb közönségű Transindex kevésbé szemléző, a többi (például Erdély.ma) inkább ilyen. Arra a kérdésre, hogy létezik-e propaganda-jellege a romániai magyar médiának és mennyire áll a sajtó a politikum befolyása alatt, Magyari elismerte, létezik a propaganda-jelleg, szerinte egy-egy rovatot fenntartó újságírónak a felfogása alapján. Magyari úgy látja, kevés a tudatos propaganda. Felrótta: a magyar kisebbség kérdései: „orrba, szájba”. A többi kisebbség kevésbé jelenik meg. /Ferencz Zsolt: Kettős szerep(zavar)ban a romániai magyar sajtó. Beszélgetés Magyari Tivadar sajtószociológussal, a BBTE rektorhelyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30.

A Magyar Kultúra Napja csíkszeredai rendezvényeire meghívottként érkezett együttesével Sebő Ferenc. Az eseményen a neves zenész és népzenekutató, néhai édesapja, vitéz Sebő Ödön több kiadást megért memoárjának (A halálraítélt zászlóalj. Gyimesi-szoros, 1944) 2008-as, új kiadását mutatta be. Amiről a könyv szól, sok ember szívében ott volt, de arról sokáig nem lehetett beszélni. Sebő Ödön idő fejjel fogott neki emlékei megírásának. Amikor írni kezdett, egyre több dolog jutott az eszébe. Amikor úgy érezte, nem emlékszik az időpontra, akkor a Hadtörténeti Múzeumba ment, hogy pontosítsa a történteket. Gyenge fegyverzettel, igen kevesen, ötvenszeres túlerő ellenében léptek fel. Mindenféle trükköt elkövettek, innen lőttek, onnan lőttek, mintha többen lennének. A néhány száz ember mellé, akikkel kitörtek a gyimesi harapófogóból, Németország felé haladva egyre többen és többen csatlakoztak. Az egységeiktől elszakadtak menedéket találtak Sebő Ödönnél, aki rendezett alakulatával vonult. Sokan neki köszönhették a túlélést. /Cseke Gábor: Tanúságtevő könyv bölcsőjénél. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30.

Kelemen András fideszes országgyűlési képviselő az Országgyűlés elnökének címzett írásos kérdésében arra volt kíváncsi, hogy a magyar külpolitika szempontjából Szili Katalin hogyan ítéli meg a Székely Nemzeti Tanács tevékenységét. Horváthné Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár válaszában kifejtette, a magyar kül- és nemzetpolitika szempontjából minden olyan határon túli magyar szervezet partner, amely tényleges lakossági támogatottsággal, legitimitással rendelkezik, és amely elkötelezett a demokratikus és jogállami elvek iránt. Az államtitkár szerint a területi és személyi autonómiaformák ügye legitim törekvés, és ennek meghatározása, a megoldás megkeresése a magyar közösségek legitim képviselőinek joga és kompetenciája. /Az autonómia jogos követelmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Dr. Holló László egyetemi docens /sz. Csíkszentimre, 1966. febr. 9./ pappá szentelése után Insbruckban tanult tovább, doktorált társadalometikából. 1997-től tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán, jelenleg a didaktikai teológia (hittanárképző) tanszékvezető tanára, beosztása mellett az Erdélyi Római Katolikus Státus alelnöki tisztét is betölti. E témában több könyv és szaktanulmány szerzője. Kolozsváron január 19-én tartott előadást Erdélyi Római Katolikus Státusról. A Státus javainak az 1948. augusztus 3-i közoktatásügyi reformtörvénnyel végrehajtott államosítása Márton Áron püspököt arra késztette, hogy az akkorra már Egyházmegyei Tanács néven működő Státus intézmény ügyintézését felfüggessze, és saját hatáskörébe vonja. Márton Áron püspöknek a Státust felfüggesztő rendeletével dacolva Adorján Károly gyulafehérvári kanonok 1950 nyarán létrehozta a Katolikus Státus Időközi Bizottságát. A – most már nem Erdélyi, hanem – Romániai Római Katolikus Státus néven újjá-, illetve megalakult Státus működési szabályzatát a román kormány jóváhagyta. A fő cél, a nemzetegyház Státus általi megszervezése, a börtönben is ellenálló püspök példáját követő papok magatartása miatt nem valósult meg, a hatalom fokozatosan megvonta támogatását és az egész elsorvadt. Az 1989-es rendszerváltozás után Bálint Lajos, az egyházmegye akkori püspöke 1991. február 11-i határozatával rendelkezett az Egyházmegyei Tanács (Státus) jogfolytonossági alapon történő újraindításáról. A hajdan nagynevű Státusnak feltámasztására irányuló többrendbeli meddő próbálkozás után, 2005. november 25-én, Kolozsváron történt meg annak alapítványként való bejegyeztetése. 2005-ben dr. Jakubinyi György érsek Csiszér Albert pápai prelátust bízta meg a Státus intézmény újjászervezésével. A 2006. évtől a román nyelvű sajtóban napvilágot látott támadások miatt a katolikus érdekek védelmében szükség van a hitvalló katolikus világiak segítségére. A 2006. október 26-án Székelyudvarhelyen tartott rendkívüli státusgyűlésen a jelenlévők javaslatot tettek a Státus kuratórium bővítésére. A javaslatok alapján közreműködésre kérték fel Borbély László minisztert, Dr. Csucsuja István kolozsvári egyetemi professzort, Gencsi András marosvásárhelyi vállalkozót, Héjja Gyula brassói mérnököt, Kedves Imre közgazdászt, Kelemen Hunor képviselőt, Márton Árpád képviselőt, Nagy István jogtanácsost, Puskás Bálint szenátort és Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnököt. Valamennyien vállalták a közreműködést. A Státus-alapok vagyonát a 20. század első feléig az oktatási intézmények épületein túl, nagy kiterjedésű erdőgazdaságok, gazdasági uradalmak, valamint kolozsvári bérházak képezték. A kommunista hatalomátvételt követően 1948-ban az egyházmegyei alapok és intézmények ingó és ingatlan anyagi javait a román kormány az állam tulajdonába vette át. Az egyház a hajdani Státus vagyonból visszaigényelt ingatlanok közül eddig visszakapta a csíkszeredai Márton Áron, a székelyudvarhelyi Tamási Áron és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes gimnáziumok, valamint a marosvásárhelyi Unirea Líceum épületeit. Továbbá tulajdonba vehetett egy brassói bérházat, amely az átadás előtt „véletlenül” felgyúlt és két emelete kiégett. A Státus-vagyon visszaigénylése nem öncélú, templomok, plébániák javítását, szociális intézmények támogatását, szórványlelkészek fizetés-kiegészítését szolgálta, és kell szolgálnia a jövőben is. /Holló László: Az Erdélyi Római Katolikus Státus – egykor és ma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Nemrég jóváhagyták Bocskay Vince szobrászművész Márton Áron szobrának felállítását Kolozsváron, a Szent Mihály-templom főbejárata melletti templomkertben. A talapzat kimérése után mentési ásatásokat végeztek. A munkálatok során emberi csontokra bukkantak, amiből négy teljes csontváz. Az idők során a templomkert temetkezési helyként szolgált. /Emberi csontok a főtéri templomkertben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Tizenharmadszorra gyűltek össze a múlt év nyarán Zsobokon Kalotaszeg tájainak, sajátos építészetének, néprajzi értékeinek csodálói, őrzői, hogy képzőművészeti alkotásokban állítsanak emléket a kincses vidéknek. A fotókiállítás folytatása a festészeti-grafikai seregszemlének. A Szathmári Király Ádám vezette Felföldi Fotóklub és a Kalotaszegi Alkotótábor közös rendezvénye a kiállítás, melynek célja az eredeti állapotukban meglévő kincsek számbavétele. /Németh Júlia: Szín-ház a színházban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Megjelent Jánó Mihály művészettörténész élete fő műve: Színek és legendák (tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez) című vaskos könyve. Jánó Mihály felidézte indulását. Kézdivásárhelyen a múzeumban dolgozott, a hetvenes évek vége felé áttanulmányozta a gelencei plébánia irattárát. A Szent László legenda elterjedéséről és a gelencei templomról a nyolcvanas években írt egy nagyobb tanulmányt. Jánó Mihály 1983-ban került Sepsiszentgyörgyre. A millenniumi időszakban készültek nagy számban a történelmi Magyarországon a történelmi személyiségek szobrai. Székelyföldön elmondható, csak szórványosan, most pótlódik, s közben kiesett száz év. Nagy a törés, a folyamat nem egységes. Jánó Mihály a falfestményeket kezdte tanulmányozni, minden szabad idejében ezzel foglalkozott. /Bogdán László: A féltett szabadság (Beszélgetés Jánó Mihály művészettörténésszel) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

A 85 éves irodalomtörténész, Nagy Pál begyűjti a termést, az asztalra teszi újabb és újabb köteteit. A Mentor Kiadó jegyzeteinek válogatásával (Gond és remény, 2009) tiszteleg Nagy Pál előtt, egy másik műhely pedig két kötetre tervezett levelezésének első darabját juttatja el az olvasókhoz: Leveleskönyv lapjai. I. A címzett: Nagy Pál. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2009. Az előszóban Nagy Pál elmondta: „Azokban a forgatagos időkben – 1955 és 1984 között –, amikor kenyérkereső mindennapjaimat szerkesztőségekben töltöttem, az Igaz Szónál, A Hétnél, Új Életnél, irodalmunk, kultúránk sok jeles személyiségével köthettem ismeretséget. ” /B. D. : A levél címzettje: Nagy Pál. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

Tempfli József nagyváradi püspök nyugalomba vonulási kérelmét elfogadva XVI. Benedek pápa Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki a váradi egyházmegye élére. Az ünnepélyes püspökszentelés március 7-én lesz. Böcskei László elmondta, közel húsz esztendeig szolgálta a temesvári egyházmegyét. Itt született, ezer szállal kötődik ehhez a vidékhez. Hálával tartozik Kräuter Sebestyén megboldogult megyéspüspöknek, aki titkárává nevezett ki, valamint Roos Márton főpásztornak, akivel közel húsz esztendeig dolgozott együtt. Nagyváradon a római katolikus püspökség mellett még három található: református, görög katolikus és ortodox. Böcskei László tovább szeretné erősíteni a vallásfelekezetek közötti testvéri kapcsolatokat. Példaképének tekinti az elhunyt dr. Boros Béla érseket. Mindig csodálta azt az egyszerűséget, ahogyan élt. A hűségét, amelyet a hosszú börtönévek sem törtek meg. Böcskei László püspöki jelmondata – Erősítsd hitünket – is ezeket a gondolatokat tükrözi. Erre utalnak továbbá a címerében lévő szimbólumok, amelyeket így értelmez: tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. /Sipos Enikő: Tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

Január 29-én tárgyalt Marosvásárhelyen Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az RMDSZ vezetői felajánlották az első helyet Tőkés László EP-képviselőnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, aki két hét múlva ad választ. „Javaslatunk az, hogy az RMDSZ égisze alatt indítsunk közös listát – a magyar összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”– jelentette ki Markó Béla. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke kijelentette, a két szervezet álláspontja ezúttal sem találkozott, „noha nincs is egymással antagonisztikus ellentétben”. Tőkés egy olyan nemzeti lista összeállítását szorgalmazza, amely pártokon felül áll. „Sajnos az RMDSZ ettől elzárkózott, a szövetség a nevében is az RMDSZ-t megjelenítő listában gondolkozik. A következő találkozóig meg kell gondolnunk, hogyan viszonyuljunk az RMDSZ javaslataihoz. Számomra megtisztelő az RMDSZ javaslata, de nem akarom egy európai parlamenti helyért feladni az elveimet. Most megint az a gond, hogy a pártjelleg és a nemzeti lista ütközik egymással” – fejtette ki Tőkés László. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója kifejtette: a listát jogilag csak az RMDSZ nyújthatja be, hiszen vagy egy független jelölt, vagy egy jogilag bejegyzett szervezet indulhat a választásokon. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint, amikor Tőkés László pártlistát emleget, nem feltétlenül a jogi keretre gondol, hanem arra, hogy az RMDSZ engedjen beleszólást abba, még kik szerepeljenek rajta, és mit képviseljenek a jelöltek. A marosvásárhelyi találkozó előtt az EMNT küldöttsége Kolozsváron, Tőkés László kolozsvári EP-irodájában találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) képviselőivel. AZ EMNT vezetősége ezután a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttségével találkozott Marosvásárhelyen. Izsák Balázs SZNT-elnök röviden ismertette a székelyföldi önkormányzatok által felvállalt népszavazási kezdeményezések jelen helyzetét, és felhívta a figyelmet a regionális, hangsúlyosabban a székelyföldi összefogás pártpolitikákon felülemelkedő szükségességére. /Benedek Sándor, Lokodi Imre: Tulipán Tőkés LászlónakElső helyet ajánlott az EP-listán az EMNT elnökének az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Bíróságon támadta meg Hargita megye prefektusi hivatala több helyi tanácsnak a 2009. március 15-ére tervezett autonómia-népszavazásról szóló határozatát. A kormányhivatal több ízben is figyelmeztette a tanácsokat: vonják vissza határozataikat. A települések közül többen eleget tettek a felszólításnak, azonban akadt helység – mint például Csíkszereda, Székelyudvarhely, Borszék, valamint Újszékely –, amelynek vezetőtestülete nem volt hajlandó erre. Gyergyószentmiklós tanácsa a referendum megszervezése mellett szavazott, de időpontjáról később döntenek. Sepsiszentgyörgyön, Kovászna megyében szintén népszavazás megtartása mellett szavaztak, március 15-i dátummal. /Prefektusi nem a referendumra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Az egész RMDSZ szószegő-e vagy csak a vezetője az – tette fel a kérdést Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a szervezet választmányának január 29-én tartott ülésén. Elmondta, hogy Markó Béla szövetségi elnöknek bizalmi szavazást kell kérnie azok után, hogy kiderült, rosszul tárgyalt a kormánykoalícióban való részvételről. Kiss felrótta Markónak, hogy egyedül tanácskozott az államfővel, majd bejelentette, hogy a szövetség a Nemzeti Liberális Párt mellől átáll a Demokrata–Liberális Párt oldalára. Ennek következtében az RMDSZ elszigetelődött, mert „nincs már olyan román alakulat, amit ne árultunk volna el” – mondta Kiss. Bizalmi szavazás formájában Kiss Sándor kikérte a választmány véleményét álláspontjáról. Azt is szavazásra bocsátotta, hogy a testület egyetért-e a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezetével kötött együttműködési megállapodással. Biró Rozália választmányi elnök, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke elmondta, hogy személyesen és telefonon is számon kérték már Markó Bélától az egyeztetés elmaradását a Szövetségi Állandó Tanács tagjaival. „Nem kérünk többet, mint amit munkánk alapján kiérdemeltünk, de ahhoz ragaszkodunk” – fogalmazott. Pető Csilla képviselő megosztotta friss törvényhozói tapasztalatát: a frakcióülésen azt érzékelte, mintha az RMDSZ-ben a bihariak ellenzékben lennének, pedig a szövetség a megyében megnyerte a parlamenti választást. Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester szerint nem új keletű a partiumi–székely ellentét a szövetségben. Kiss Sándor megyei elnök kritikus kiállását egyedül Kosztandi Mihály, a szövetség micskei szervezetének elnöke kérdőjelezte meg. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ-vezetőségben voltak már viták, de azok nem kerültek nyilvánosságra. Ha a csapat veszít, a szövetségi kapitányt váltják le előbb, nem a játékosokat. Mint mondta, a bihari véleményt esetleg támogató más területi szervezeteken kívül elsősorban abban bíznak, hogy van véleményszabadság az RMDSZ-ben. Végül a választmány 129 tagjából jelen lévő 67 személy egy tartózkodás mellett bizalmat szavazott Kiss Sándor elnöknek, és ugyanilyen arányban elfogadták a liberálisokkal kötött egyezményt. /Máté Zsófia: Ellenzékben a Bihar megyei RMDSZ? Kiállnak Kiss mellett. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 2./